Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-07-23 / 30. szám

T haditörvényszék tagjai kardjaikat csörtettek, s alig fékezhették dühök kitörését azon iszonyú aláír valóságok hallatára, melyeket a hadbíró áltál fel­olvasott irat a franczia invásio s a nagy Napoleon . ellen tartalmazott. A vádlott el volt veszve . . . A hadbíró dühtől remegve felállott, s vád­lottnak adta az iratot, hogy ne lássák, hogy az a fölindulástól mint reszket az ő kezében, — rövi­den azt kérdezvén vádlottól: „Ön irta ezt?“ A vádlott nyugodtan megnézte a levelet s I hidegen tette le az asztalra. Aztán igy azdlt: ■ „Ezt én Írtam, de kérem a hadbíró urat, tessék csak jobban keresni az irataim között, ott még jtöbbet is fog találni. Nem fejezhette be szavait; valóságos vihar baB törtek ki a haditörvényszék tagjai ezen meg foghatatlan vakmerőségen. A hadbíró felorditott „Őrült ön?“ „Nem“, — válaszolt biztosan és nyugodt hangon a vádlott, — „csak azt akarom megje gyezni, hogy ezen irat egy kétfelé szakí­tott papírlapnak csak az egyikfele Ismételve kérem tehát, tessék irataim közt a má sik felét is kikeresni. Imel ott látom“ — mond egy hason színű és alakú papírdarabra mutatva, — „tessék összeilleszteni s úgy elolvasni a tar­talmát“ A hadbíró — egy megfejtbetlen sejtelemtől izgatottan — gépiesen összeillesztette a kétfelé szakitott lapot, s mindenkin meglátszott a meg­döbbentő meglepetés, amint a lap sorainak ren­des elolvasásából a legnagyobb magasztaláé, hódolat és lelkesedés tűnt ki, mely a nagy Napó­leonról s vitéz hadseregéről valaha íratott. sik részét küldte el a d . . . ■ i jegy™. Illesszük csak össze. — Összeillesztettük, s a következő tartalom jött ki belőle: Öreg kedves bátyám 1 Természetes, hogy ez a történet csak úgy volua érdekes és élvezetes, ha az incriminált irat tartalmát én is elmondhatnám; de bizony — há­rom évtized óta — azt szószerint nem idézhe­tem. — Azon társaságnak, melynek körében nem rég ezt a történetet elbeszéltem, azt találtam mondani : hogy kisértse meg valaki, szabadon választott tárgyról, valamit Írni, úgy, hogy a la­pot ketté szakítván, annak egyik része egészen ellenkezőt tartalmazzon, azzal, a mit az összetett két rész tartalmaz, — „Meglássa“ — mondom a d .........i jegyzőnek — „hogy mily nehéz dolog az.“ — A d. . . . i jegyző ugyanis, egészséges humoráról általánosan ismeretes, üres óráiban, különösen egy-egy bizalmasabb barátját, például névünnepén, — felette jóizü és sikerűit üdvözlő tekkel és versekkel szokta megtréfálni. Egy napon, a múlt hóban, László napján, felmutat előttem .... László ur egy lapot, azon neheztelő megjegyzéssel: hogy a d.. . i jegyzőről még sem tette volna fel, hogy őt név­ünnepén ily sajátságos módon üdvözölje. — Az üdvözlet igy szólt: Öreg..., Sok számOB évekig Betegség és tánat Környékezze mindig. A szerencse hátat Fordítson mindenkor. Soha boldogsága Ne legyen a mig él. Az öröm rózsája Ridegülő keblén Soha se tenyésszen. És éltében mindig Boldogtalan legyen. „Na, ne búsuljon“ — mondok,“ — hiszen ez csak fele a versnek; nézze, nekem meg a má­a d >gy Sok számos évekig Betegség és bánat Környékezze mindig A szerencse hátat Matasson mindenkor Soha boldogsága Ne legyen a mig él Az öröm rózsája Ridegülö keblén Soha se tenyészen És éltében mindig Boldogtalan Jegyen A napóleoni történet . . . i jegyző K é r y éljen egészségben, elébe ne lépjen; boldogság és öröm, ne fordítson, — Önön áldást az ur Isten, hiányt ne szenvedjen fájdalma és buja, sarjadjon fel *űra. nyíljék bék’ virága, tövis az ujjába, szerencse környezze, ki vétne ellene, nem volt versben irva; Elek tréfája tehát, és többet ér. Jó leesz bizonyosan nehezebb, megpróbálni az ifjú lantos nemzedéknek, ki tudja úgy megcsinálni, mint Kéry Elek? MulatsA gos verseny lenne! — Maradok, Gyulán, julius 20. 1882. alázatos szolgája: E. K. * * III. * * VI. * VIII. * X. TamJLgT37'­Megjelent és lapunkhoz beküldetett „É r t e- sitésa békés-gyulai államilag se­gélyezett községi polgári fiúis­koláról az 1881-82-ik iskolai év végén. Szerkesztette: Homolya István igazgató tanár.“ Gondosan, tiszta, világos beosztással, zamatos ma­gyarsággal szerkesztett, 28 lapra terjedő füzet, mely a polgári iskolának beléletóre vonatkozó ne­vezetesebb mozzanatok és statistikai adatok pontos előadása által hű képét tárja elénk a lefolyt is­kolai esztendőnek. Tartalma következő 12 czímro oszlik: I. Adatok az iskola történetéhez. II. Iskolai hatóság. III. A tanári testület és foglalkozási köre. IV. Az előadott tantárgyak vázlata, s a használt segéd­és kézikönyvek. V. A növendékek érdemsorozata, VI. A növendékek előmenetelét feltüntető táblázat. V£L A növendékekre vonatkozó statistikai adatok. VIII. Általános ismétlések, közvizsgálatok, jutal­mak, a tandij-elengedés és könyvsegélyben része­sült tanulók névsora. IX. Iskolai gyűjtemények. X. Adományok. XI. Tudnivalók a jövő iskolai évre. XII. Értesítés az ismétlő fiúiskolákról. E változatos tartalomból csak a következő­ket emeljük ki: 1., A növendékek előmenetele és erkölcsi magaviseleté az egész év folyama alatt általánosságban legalább is kielégítő volt. Komo­lyabb kihágás nem fordult elő. Igazolatlan mű- mulasztást alig egy-két növendék követett el. Az iskolai év folyama alatt különféle okokból 7 nö- endék hagyta el az iskolát, közölök 5 iparos tanoncz, egy gazdálkodó, egy pedig fejletlensége miatt otthon (vidéken) előkészitő oktatásban ré­szesül. — 2., A rendes tantárgyak a legutóbbi miniszteriális tanterv értelmében a kellő óraszám­ban és terjedelemben taníttattak. Rendkívüli tant tárgyakul a latin nyelven kívül a franczia nyelv és gyorsírás is taníttattak ez évben, amazt Pinta Ignácz, emezt Pivár János rendes tanárok taui- ották. Mindkét tantárgy olyan, amelynek a polg. skolát végzett növendékek későbbi pályájukon sok hasznát vehetik. A franczia nyelv tanulása, egyebektől eltekintve, a reáliskolákba való átlépést is lehetővé lógja nekik tenni. — 3.,' A növendé­keknek a tantárgyakban való előmenetelét feltün­tető táblázat nyomán kiemeljük, hogy 87 osztá lyozott növendék között 7 jeles, 26 jó, 38 elégséges hültével sem lesz a szív üres, hanem kölcsö­nös rokonszenv, barátság vagy szeretet töl- tendi be azt, melyeket- a valódi műveltséggel járó szép tulajdonok gerjesztenek föl majd férj- és feleségben egyaránt! És csak akkor mondhatjuk el majd Madáchchal a nőről, fér­jéhez szólva: „Karod erős — szived emelkedett Végetlen a tér, mely munkára hiv, S ha jól ügyelsz, egy szózat zeng feléd Szünetlenűl, mely visszarat s emel, Csak azt kövesd. S ha tettdús életed Zajában elnémul az égi szó, A gyönge nő tisztább lelkülete Az érdekek mocskától távolabb, Meghallja azt és sziverén keresztül Költészetté fog és dallá szűrődni. E két eszközzel álland oldaladnál Balsors s szerencse közt mind egyaránt Vigasztaló, mosolygó génius.“ * Még csak néhány szót függelékül. Talán nem alaptalan föltevés részemről, hogy hizonyosan vannak nők, kik fogyatko­zásaik és hibáik e részletes föltüntetésére szeretnének és tudnának is egy, férfiakat ter­helő bűn lajstrommal válaszolni. S ez — bár­mi készséggel beismerjük, hogy bennünk is sok hiba van, és hogy különösen ellenük so­kat vétkezünk — tán nem is volna ép rósz vagy fölösleges. Meglehet, hogy okulnánk belőle, oly hibákat és fogyatkozásokat is is­merve meg abból, melyeket észre sem vettünk magunkban. Sőt meglehet az is, hogy azután egyik-másik bűnt vagy hibát inkább el-elke­rülgetnénk, hiányainkat, fogyatkozásainkat kiegészitgetnénk, csorbáinkat kiköszörülget- nénk. Ne feledjék azonban a nők, kik ily bűn- lajstrommal válaszolni szeretnének, hogy azon hibák- és fogyatkozásokért, melyeket lajstro­muk ellenünk tartalmaz, a felelősség nagyobb részben nemüket terheli. Mert mire vezet­hetők vissza a társadalmi erkölcsök és csa­ládi erények hiánya, a bűnök, hibák és fo­gyatkozások? Nagyobb részben a házineve-| lés semmiségére vagy nagyon csekély, hiá­nyos és félszeg voltara. A házinevelés pedig kiknek kezébe van természet és szükség sze­rint letéteményezve a társadalom által | Az' anyák kezébe. De hiszen nincsen talán egyetlenegy anya is a világon, ki roszra tanítaná vagy, ösztönözné gyermekét! Mondhatná valaki. Talán nincs, megengedem. De van, bizony! elég, ki jóra sem tanítja. Az ember pedig olyan, mint a termőföld: ha nem művelik, fölveri a gaz. * Azt szeretnem, ha a nők magasan, sok­kal magasabb polezon állanának, mint jelen­leg állanak; ha még nagyobb és még szebb lélek ékésitné őket. ítéletem róluk csak azért kedvezőtlen kissé, mert szeretném őket föl­emelni, nagyobb fényben, dicsőségben látni.! Ezért reményiem én oly bizton tőlük e fői­olvasásomban ellenük elkövetett bűneim bo­csánatát. osztályzatot nyert; elégtelen osztályzatot egy és és más tárgyból összesen 16 növendék kapott, a mi elég kedvező százalék ; jóval kedvezőbb min- az előző éveké. — 4., A növendékekre vonatkozó statist, adatok felette érdekesek. Beiratkozott az év elején a négy, osztályba összesen 94 tanuló; időközben kilépvén 7 — maradt az év végén 87. A beirt 94 tanuló közt volt 79 helybeli és 15 vi­déki; 46 rom. cath., 14 g. kel., 21 helv. hitv., 13 móz. vall. A növendék szülőik polg. állása szerint igy oszlottak meg: 24 honoratior, 14 földmives, 9 kereskedő, 47, tehát épen fele, az iparos osz­tályból került ki. Ez igen örvendetes adat, mert legalább is mutat annyit, hogy iparosaink kezde­nek gyermekekeik magasabb képeztetésére több és több gondot fordítani, s hogy a polg. iskolát, mint épen az iparos és keresk. osztály számára legalkalmasabb képző intézetet kerestetik fel azokkal. A vidéki tanulók elég tekintélyes százaléka pedig hathatós bizonyíték polg. iskolánk életreva­lósága a jó hírneve mellett. A beirt 94 növendék közül latint csak 38, tehat felénél jóval kevesebb növendék tanult; a nagy többség, számszerint 56 tisztán a rendes polg. iskolai tantárgyak mellett maradt. Ez is nevezetes jele az időnek s elég kéz­zelfogható érv azok ellen, akik a polg. iskolákból mindenáron („tudós“) középiskolát vagy gymna- siumot szeretnének csinálni. Azt hisszük, a polg. iskolák czélja, feladata felől országszerte kezd tisztába jőni a közvélemény, s azokat, mint kivá­lóan a földmives, iparos és kereskedő középosz­tály megfelelő képző iskoláit, nem lehet többé sem a gymnasium, sem a reáliskola vontató kötelére akasztva elnyomoritani. — 5., Jó magaviselet, szor­galom és kiváló előmenetelért 6 növendék nyert egy-egy drb 10 frankos aranyat. Egyes tantár­gyakban való kitüntetést azonkívül 12 növendék nyert összesen 2 db körmöczi, a Pap testvérek kitűnő rajzaikért 1 db 10 frankos aranyat, 10 db ezüst frtot, 2 db kettős tallért, 9 db ezüst hú­szast s 1 frt papírpénzt. Ezenkívül 17 tanuló közt könyvjutalom is osztatott ki. Szerintünk egy kissé sok a jóból. Mert összevéve (17 + 12+6~35) 35 tanulónak egy és más czimen való jutalmazása 87 növendék között igen magas perczent. Tudjuk mi, hogy a polg. iskola növendékei a közvizgála- tokon igen szép eredményt mutattak fel, s hogy egyes tárgyakban, kivált rajzkészitményeikben iga­zán meglepő sikert arattak, de azért mi a jutal­makkal mégis kissé gazdálkodóbbak óhajtanánk lenni. Igaz, hogy a jóltevők kezeit nem lehet meg­kötni, de részünkről inkább a jutalmi alapot nö­velnénk a felesen begyült adományokból, mintsem hogy egyszerre ily sok jutalmat osztsunk ki. — 6. Az iskolaszék által a tandíj 18 növendéknek engedtetett el összesen 108 frt erejéig; könyvse­gélyben pedig 13 növendék részesült összesen 40 frt erejéig. — 7., Az adományokról szinten em­lítést kell tennünk : a) Pénzbeli adományozók. Vall. és közokt, minist, (államsegély czimén) 714 frt, gyulavárosi takarékpénztár 100 írt, békésmegyei takarékpénztári 100 frt, dr. Kovács István 2 db körmöczi arany, egy db szász koronás tallér, No- vák Kamill 1 db keresztes tallér, Dobay János, Szigethy Lajos és Kratochvill József 2—2 db ezüst frt, Sziber Nándor 6 db ezüst huszas és 2 db külföldi ezüst frank értékű pénzdarab, Sánta Gá­bor 1 frt. magukat meg nem nevezők 3 db 10—10 frankos aranyat, 3 db ezüst húszast és 3 db ezüst frtost adtak. b) Az iskolai gyűjteményeket gyarapították : Keller Imre 183 kötet, őrley István 18 kötet, Ambrus Lajos és id. Mogyoróssy János 2—2, Göndöcs Benedek és Bánhegyi István 1 — 1 kötet könyvvel, Nuszbek József 97 db érté­kes építészeti rajzmintával. Megannyi szép jelei a polg. iskola iránt táp­lált áldozatkészség és vonzalom érzelmeinek. Végül a jövő isk. évre vonatkozó tudnivalók s az ismétlő-iskola felől adott rövid tudósítás re­kesztik be a kevésben is tartalmas füzetet. K. D. MegMvó. A bék és megyei régészeti és müvelödéstörté- nelmi társulat aug. 6-án d. u. 5 órakor Orosházán nyilvános felolvasással egybekötött gyűlést tart következő tárgysorozattal : 1. Elnöki megnyitó beszéd és felolvasás gr. Wenckheim József Antalról, Göndöcs Benedektől. 2. Békésmegye a hódoltság alatt, Szilágyi Sándortól. 3. Bornemissza Benedek XVI. századbeli főis­pánról, dr. Csánky Dezsőtől. 4. Elnöki zárszó. Zártülésben külön a folyó ügyek és indítvá­nyok fognak tárgyaltatni. * ♦ * Midőn egyletünk czéljának-, a megyei köz- művelődés ügyének előmozdítása érdekében sze­rencsénk van (czimedet) e gyűlésen való részvé­telre fölkérni, hazafias tisztelettel vagyunk B.-Gyulán, 1882. jul. 20. Zsilinszky Mihály, Göndöcs Benedek, főtitkár. elnök. Újdonságok. A gyulai „pikógáti érdekeltség,“ múlt vasárnapon délután a városház termében a múlt évi árvíz megrongálta védtöltés helyreállítása ér­dekében nagy számmal látogatott értekezletet tar­tott. Az érdekeltség habár hosszas és a szenve- vedélyességtől sem mentt élénk eszmecsere után egyhangúlag állapodott meg abban, hogy a „bá­nom töltés“ ismét jó karba hozandó, s hogy az esedékes munkálatok s illetőleg költségek ugyan oly arányban és kulcs szerint vettetnek ki, mint ez ideig történt. Egyébként a munkálatok műszaki, kivitelére és költségvetés megállapítására a banom- tulajdonosok saját kebelükből húsz tagú bizott­ságot választottak. A Békésmegye területére alakult adó- felszólamlási bizottság Ladies. György eluöklete alatt — értesülésünk szerint — f. hó 24-én kezdi meg tárgyalásait a városház nagytermében. Békésmegye bizottsága május hó 15-ikén tartott közgyűlésében a nagymólt. földmivelés, ipar és kereskedelmi minister ur — házalást korlá­tozó rendelete tárgyában — elhatározta, miszerint a házalásra jogosítottak Gyulán 5 napig, a vá­sárt tartó községekben, úgymint: Csabán, Békésen, M.-Berónyben, Gyoraán, Szarvason, F.-Gyarmaíon és Orosházán három napig a többi községekben pedig két napig házalhatnak. A m. kir. belügyminiszter körrendeleti- Ieg a házaló- és zugkönyvárusok tiltott üzérke­déseire hívta fel a hatóságok figyelmét s e tekin­tetben — hivatkozva az l847/s-ik évi XVIII. tcz. 45-ik §-ára az ellenőrzésre felelősség terhe alatt kötelezte a hatóságokat. A házalás korlátozása tárgyában alkotandó szabályrendelet létesítése végett f. hó 21-én a vá­rosi polgármester a kereskedőkből értekezletet hivott össze, melyben az aradi és nagyváradi há­zalást korlátozó szabályrendeletek mintájára figye­lemmel a helyi körülményekre egy szabályrendelet készítése kimondatott, s elkészítésével városi fő­jegyző bízatott meg. A honvédség hadgyakorlata ez évben Gyulán fog tartatni, már tudniillik a helyben állomásozó 7-ík és 8-ik honvédzászlóalj bevonuló csapatait illetőleg. A gyakorlatok augusztus 25-ón kezdődnek; a vidékről bevonuló honvédség érte­sülésünk szerint ez évben a németvároson fog elszállásoltatok Brózik Károly méhészeti vándortanár f. hó 23-án vasárnap d. u. 4 órakor a méhészeti telepen előadást tart, a melyre van szerencsénk azon tisztelt férfiakat meghívni, a kik a méhésze­tet kedvelik és pártolni óhajtanák. Brózik Károly méhészeti vándor tanár, a méhészetről előadásait a következő sorrendben, fogja megyénkben megtartani: Gyulán, f. hó 23-án a méhészeti telepen d. u. 4 órakor; továbbá a délelőtti isteni tisztelet utáni órákban Békésen julius 30-án; Orosházán augustus 6-án; K.-Tar- csán augustus 13-án; Szarvason augustus 20-án ; Öcsödön augustus 27-én. Miről az érdeklődő kö­zönség megyei körrendelet által is értesittetett. Tanay Ödön, néh. boldog emlékű Tanay Gyula németv. tanítónak az „Ellenőr“ napi­lapnak keletkezése óta főszedöje, mint a tegnap érkezett budapesti lapokból mély részvéttel ol­vassuk, f. hó 22-én élte 37-ik évében Budapesten meghalt. A gyászesetről minden lap nagy rész­véttel emlékezik meg. A gyászjelentést az Ellenőr szerkesztősége bocsátotta ki. A boldogult özve­gyet és négy kiskorú árvát hagyott hátra. Béke hamvaira! A Körös fürdő a városház alatt, amióta Pélen a zsilipet felhúzták, ismét megnyílt, s Her- berth Alajos fürdötulajdonosnak a kánikulai na­pok alatt nincs is panasza vendéghiány miatt. A vásártéren ujonan épülő zsinagóga fa­lai már 4 méter fölötti magasságra vannak építve, a munkálatok serényen folynak, vállalkozó az épületet még az ősz folyamán fedél alá hozza. Tegnap délelőtt gyermeki roszakaratből vagy irigységből csak nem komolyabb baleset fordult az építésnél elő, ugyanis egy német leány mint­egy 12—13 éves társnőjét, akivel együtt hordta fel a köveket, az állványról letaszította, ngy hogy a lányka mindkét lábán nehéz sérülést szenvedett. A folyó hó 16-án a belvásárral véget ért országos vásár a jelenlegi viszonyok között sike­rültnek mondható, s kedvező idő mellett eléggé élénk volt, és jóllehet a legszorgosabb mezei munka idején a vevők csak futólag jöttek a vá­sárra, mégis úgy iparosok mint kereskedőkre a forgalom kielógitönek mondható; — a szükséges czikkeket mindenki igyekezvén megszerezni, a kezdet reményt nyújtott arra, hogy a jó termés az ipar- és kereskedelemre is befolyással leend. Gyula városa gazdászati szakosztálya a múlt évi közpénztári, gazdai és egyéb számadá­sokat vizsgálta f. hó 20-, 21- és 22-én Ormós János szakosztályi alelnök ur elnöklete alatt. — Képviseleti közgyűlés — értesülésünk szerint — folyó hó 31-én fog szintén a zárszámadások meg­vizsgálása tárgyában tartatni. Az arad-békési egyesitett körösszabályo­zási társulat elnöksége az Alsó-Fehér-Körös öb-

Next

/
Thumbnails
Contents