Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)
1882-07-16 / 29. szám
kező éjeire terveztetik. A helyszínére sietett köz- biztonsági járási közegek azonban Endröd községét a legnagyobb nyugalomban s a csoportosulásnak vagy fenyegető hangulatnak nyomát sem talaltak. Igen rendén van tehát, hogy a járási szolgabiró, a hamis vészhir költése miatt, a feladó ellen, az 1879. évi XL. t. ez. 40. §-a alapján a büntető eljárást az illető bíróságnál megindittatra. III. Közutak. Védtöltesek. Múlt hóban az Orosháza-, tót-komlós- és szentesi megyei utakat bejárván és azokat megszemlélvén, azokat kifogástalan jókarban találtam. Mely eredmény Sulyok Ede járási útfelügyelő érdemének tekintendő. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az említett két útvonalat a közlekedésre eléggé szélesnek és biztosnak nem tarthatom. Az elmúlt hóban foganatosított utmunkálatok közül a gerla-dobozi ut felülvizsgálásában részt vettem, s ez alkalommal örömmel tapasztaltam, hogy ezen útvonal kellő magasságban szabályszerűen feltöltetett, s a dobozi hidtól Dobozig terjedő részén létezett, s a közlekedést szerfelett veszélyeztetett vizládák megsem- misittettek, s ez úttest domború alakban kiépíttetett. Ebből kifolyólag kellemes kötelességet teljesítek akkor, midőn az ezen uttöltés felépítése körül fáradozott Endrefi Károly járási szolgabiró érdemeit elismerőleg kiemelem, s egyúttal Doboz község derék törvénybirája Klein Ignáczról, ki ezen útépítkezésnél a közvetlen felügyeletet gyakorolta, szintén dicsérőleg megemlékezem. Meg kell itt említenem azt is, miszerint hiteles forrásból értesülvén arról, hogy némely járásban az utkaparók tevékenységüknek csakis igen kevés jeleit mutatták, t. évi 428 ein. sz. a. utasítottam a járási szolgabirákat, hogy azon utkaparók havi illetményed, kik a reajok bízott útvonalakat kiegyengetni elmulasztották, tartóztassák vissza ; 8 az ilyeneknek aratási szünidőt csak oly feltétel alatt engedélyezzenek, ha az utakat kifogástalan jókarba helyezték. A gyulai és orosházai járásbeli utak iránt fenuebb tett előadásomat a többi járásokra nézve kiegészítem még a kővetkezőkkel. A gyula-kigyósi és gyula-kétegyházai megyei utakon a szükséges javítások az előirányzott összeg keretén belül megtétettek, s az utmenti vizládák lehetőleg megsemmisi ttettek. A békési, csabai és szarvasi járásokban a f. évi közmunka feladatok már befejeztettek ; ugyanazok be lesznek végezve még az aratás előtt a szeghalmi járásban is, a hámszáritó hid feljáróinak kiépítése hijjával, melynek helyreállítását a környező mindkét oldali viz akadályozza. A hidak sorában a doboz-vésztői útban eső gyepeséri csatorna hid és a békés-k.-ladányi útban levő Büngösd-ér hidja sürgős helyreállítást igényelvén, ide vonatkozó javaslatát a kir. építészeti hivatal a jelen ülés folyamán fogja előterjeszteni. A múlt havi gyakori esőzések következtében a Sebes-Körös, valamint a Berettyó folyó megáradt ugyan, de az árvíz négy napi tartama után medrébe visszaszáll; mindamellett a Sebes-Körösi munkálatok a folyó gyakori duzzadása miatt a múlt hó folyama alattt szüneteltek. IV. Vegyesek. 1. A megyei pénztárak a múlt hó folyamán is megvizsgáltatván, azok kifogástalan rendben lévőknek találtattak. 2. Az idei aratási eredményekre nézve kedvező kilátással biztatnak a következőkben ismertetett jelentések. B.-Gyulaváros aratási kilátásait annyira kecsegtetőknek jelzi a polgármester, hogy abból a négy év óta tartó kétséges helyzet teljes javulását, s úgy a fóldmives mint iparos osztály jóllétét reméli. * * A gyulai járásbeli községekben jó közepei termést várnak, kivéve Doboz községét, hol a rozsda jelentékeny károkat okozott. Nem hangzik panasz e részben a békési járás területéről sem, az árpavetesek és takarmány kivételével. A csabai járásban az őszi vetesek jó közép, a tavasziak közepesen alóli termest Ígérnek. Jó termés mutatkozik az orosházai járásban noha az utóbbi napokban előfordult jég szórványosan károkat okozott. Ugyanezen eset áll a szarvasi járásban is, hol a nagy termést a f. évi junius hó 23-án Kondoroson északkeletről délnyugatra irányult szél- és jégesővel dúlt vihar veszélyeztette, mely 1700 katastralis holdban 4500 írt hozzávetőleges kárt idézett elő. A szeghalmi járásban tavasziaknál helyenkint jó, nagyrészt azonban közepesen alóli, őszieknél pedig jó közép termés látszik. Ta<n.\ig:3r. Egy kis visszatekintés a múltra. A békésmegyei tanítóegyesület „Békésmegye földrajzára" 1879-ben pályázatot hirdetett. Több pályamunka érkezett be, s azok közül a két jobb mű díjaztatott. E kérdés a gyulai polg. titánodét annálinkább érdekelte, mert az első palyadijat annak jelenlegi ig. tanára, Homolya István ur nyerte el. A mostani „Békés“ elődében, a már jobblétre szenderült Revue de deux mond es “ világlapban (értsd : Békésmegyei Hiradó") ha X urnái ebéd, vagy vacsora volt, vagy ha Y asszonyság estélyt adott, a baglyok aeol-hárfán igyekeztek megénekelni, de ilyen — intézetünket is érdeklő — dolognál mélyen hallgatott az önzetlen, jóakaratu krónika. Nehogy e hibába essünk, mi sietünk a jelen kötelességét teljesíteni. Szatmár-Németi sz. kir. város 1880-ban 200 írtos pályadijat tűzött ki a Tiszántúli ref. tanár-egyesületnek a következő czimmel: „A de a középiskola (gymnasium és real) a gyakorlati életre annyi és olyan ismeretet, hogy ez által feleslegessé válnék a felső nép- és polg. iskolák állítása azon városokban, melyekben középiskola már létezik?“ Mint az „Egyetértés“ julius 13-ik számában olvassuk: két pályamunka érkezett be, s szerzők határozottan a polg. iskola mellett nyilatkoztak, s a folyó év junius 10-én Kis-Ujszálláson tartott tanári gyűlésen mindkét mű jónak találtatván, a pályadij megosztatott, Az egyik nyertes Elek. Lajos ur a b.-gyulai polg. fitanoda régebbi, a másik Homolya István ur, intézetünk jelenlegi igazgatója. Midőn mindkettőjüknek gratulálunk, szivünkből kívánjuk, vajha idővel a clericalis ton- dentiák megszűnte után a polg. iskolák mentői szabadabban haladhatnának azon nemes, magasztos czél felé, melyet számukra a törvényhozás biztosított. Egy polgári iskolabarát. A gyulai kereskedők s a n é. közönség becses figyelmébe. A napokban kaptuk a kolozsvári felsőbb kereskedelmi iskola értesítőjét, melyet azon okból, minthogy a gyulai érdekelt felek szintén kaptak, és igy körülményesen ismernek: bővebben ismertetni feleslegesnek tartjuk. Van azonban egy pont benne, melyet jónak láttunk idézni: „Már sajtó alatt volt jelentésünk, midőn egy ép oly örvendetes, mint iskolánkat megtisztelő hirt vettünk egy alföldi hazafias városból. Békés- Gyula derék kereskedő s kereskedelmi taniigy barátai közt élénk mozgalom indult meg az iránt, hogy tagjaik közt eszközlendő gyűjtés utján legalább is egy 500 frtot tevő ö s z t ö n dij-a lapít v á n y“-t létesítsenek, melynek kamataiból első sorban egy b.-gyulai illetőségű s a kereskedelmi pályára készülő ifjú segélyeztessék. Az alapítvány már részben biztosítva van, s azt az aláírók a napokban tartott gyűlésükön a kolozsvári felsőbb kereskedelmi iskolához határozták kapcsolni. E figyelem és az említett értelemben kimondott határozat indokolása fiatal intézetünkre valóban megtisztelő; ez ügyről csak jövő évi értesítőnkben emlékezhetünk meg érdemlegesen, s most csak meleg kőszönetünk mellett azon ígéretünket küldjük a b.-gyulai hazafiasán gondolkozó nemes közönségnek, hogy intézetünk szavak helyett tettek- és eredményekkel togja bebizonyítani, hogy a kitüntető bizalomra érdemes volt. Legyen a gyulaiak nemes tette buzdító példa a Királyhágón innen eső, és első sorban érdekelt városainkra. Kiss Sándor, ig. tanár.“ Úgy hiszem, hogy nem veendi e közlést rósz néven a gyulai n. é. közönség. Ez intézet ismertetésére gyakrabban visszatérünk, s ha valakit közelebbről érdekel, jó tanácscsal, értesítővel, felvilágosítással szívesen szolgál: Finta Ignácz, s. k.. tanár. A gyulai izraelita iskola közvizsgálatai f. hó 9-én és 10-én tartattak meg, a szülék, tanügybarátok meglehetős érdeklődése melleit. A tanítási eredmény nemcsak kielégítő, hanem néhány tantárgyat illetőleg meglepő is volt. Különösen kitűnt a fiatal növendékek jártassága a magyar nyelvben, nyelvtani elemezésben, amelyben Bródy tanító ur a III. és IV. osztályban igen figyelemre méltó eredményt mutatott fel. A földrajzot illetőleg az a megjegyzésünk, hogy a régi térképet, mely nem is a névleges paritáson levő Ausztria-Magyarország, hanem kizárólagos „Oesterreich“ állásponton áll, ajánlatos lesz újabb térképpel felcserélni. Egyébként mindkét tanító Bródy és Miselbach urak szakképzettségéről, szorgalmáról, és igyekezetéről újra ismételnünk kellene azt, amit lapelődeink már a múlt években legnagyobb elismeréssel állapítottak meg. Figyelemreméltó eredmény mutatkozik a női munkáknál is, amelyek a vizsga folyamán ki voltak állítva, és a szakértő hölgyközönség részéről nagy méltánylással lettek megbírálva. A budapesti állami középipartanoda igazgatóságától. Az állami középipartanoda igazgatósága pályázatot hirdet a Nyitra-, Sopron- és Ve8zprómmegye, továbbá a budapesti „Régi Hívek“ szabadkőmüvesi páholy által alapított 100—100 frt ösztöndíjra: pályázhatnak az illető megyékből való oly tanulók, a kik valamelyik középiskola négy alsó osztályát jó sikerrel elvégezték és oly iparos segédek, a kik sikeres felvételi vizsgálatot tehetnek. Az iskolai, szegénységi és gyakorlati bizonyitványnyal felszerelt kérvények Hegedűs Károly intézeti igazgatóhoz (VIII. Bodzafautcza 28. sz.) nyújtandók be legkésőbb szeptember hó 1-sö napjáig. A „kolozsvári állami segélyt élvező s nyilvánossági foggal felruházott felsőbb kereskedelmi iskola“ 1881—82-iki tanév Értesítőjéből átvesszük a bennünket érdeklő következő sorokat: „Már sajtó alatt voit jelentésünk, midőn egy ép oly örvendetes, mint iskolánkat megtisztelő hirt vettünk egy alföldi hazafias városból. Békés-Gyula derék kereskedői közt mozgalom indult meg az iránt, hogy tagjaik közt eszközlendő gyűjtés utján legalább is egy 500 főtot tevő ösztöndíj alapítványt létesítsenek, melynek kamataiból első sorban egy b.-gyulai illetüségü s a keresöedelmi pályára készülő ifjú segélyeztessék. Az alapítvány már részben biztosítva vau, s azt az aláírók a napokban tartott gyűlésükön a kolozsvári felsőbb kereskedelmi isknlákoz határozták kapcsolni. E figyelem és az említett értelemben kimondott határozat indokolása fiatal intrzetünkre valóban megtisztelő ; az ügyről csak jövő évi jelentésünkban emlékezhetünk meg érdemlegzsen s most csak meleg kö- szönetünk mellett azon Ígéretünket küldjük a b.- gyulai hazafiasán gondolkozó nemes közönségnek, hogy intézetünk szavak helyett tettek és eredményekkel fogja bebizonyítani, hogy a kitüntető bizalomra órdemes volt. Legyen a gyulaiak nemes tette buzdító példa a Királyhágón innen eső és első sorban érdekelt városainkra!“ Újdonságok. Karácsony János nagyvárad-egyházmegye uj misés pap, i. hó 9-én d. e. 9 órakor mutatta be a Mindenhatónak a gyulai r. kath. főtemplomban első szentmise áldozatját. A manuductori (kézvezető) tisztet ez ünnepélyes alkalommal G ö n- döcs Benedek apát-plébános ur teljesítette az ujmisés áldozár mel'ett, teljes és fényes papi segédlettel. A segédkezük a helybeli segédlelkész urakon kívül az uj misés pap tanuló társai voltak, kik e szent ténykedés fényének emelése czéljából és baráti érzelemből jelentek mega díszes ünnepélyen. Az ünnepélyes szent mise „Veni Sancte“- val vette kezdetét. Ez alkalomra a jó hírnevű de — sajnos — már rég feloszlott „gyulai magán- dalkör" tagjai az ügybuzgó és semmi fáradságot nem kimélö Sziber Nándor jeles szakképzettségű vezetése alatt nagyszerű „Veni Sancte“-t tanultak be Engesser Mátyás kitűnő egyházi zene- irótól, s e szívhez szólló, remek dallamu s igazán művésziesen öszhangositott fétfi-négyest meglepő ügyesség s finom árnyalatú hangszinozéssel és szabatossággal a hívek lelki épülésére adták elő. Felajánlásra Sziber Nándor ur J. B. Oberti, Gyulán is előnyösen ismert színházi karnagy alkalmi áriáját énekelte, teljes érvényre juttatva remek szépségű bariton hangját ifj. Rácz János zenekarának közreműködése mellett; a jeles zenekar a lehető legkorrektebben kisérte a gyönyörű, minden izében művészi dallamot. Ács János segédlelkész ur igen tartalmas, magvas szent beszédet tartott. Szentmise végeztével valóban lélekemelő látvány volt, amidőn az uj áldozár kedves szülőit megáldotta. A megható látványra majdnem mindenki szemébe könyek tódultak. Megáldá továbbá paptársait, testvéreit, rokonait és a hívek közül mindazokat, akik áldásában részesülni óhajtottak. Göndöcs Benedek apát ur az uj áldozár tiszteletére diszebédet adott, mintegy negyven személyből álló vendégkoszorút híva vendégszerető házához. Ott voltak az ünnepelt uj áldozár szülei,. testvérei rokonai, a koszoruleányok s többen. Este. pedig az uj misés pap szülői hitták meg mintegy száz teritékü vacsorára a papság, és számos tisztelőkön kivül mindazokat, kiket a rokoni és baráti szeretet közelebbről hozzájuk fűz. Szathmáry-Laczkóczyné asszony, a nemzeti színház legrégibb s még mindig első rangú tagja — mint a szini müsorozatból is olvasható, nagyváradi fürdőkön töltött szabadságidejét megragadja alkalmul, hogy a gyulai közönségnek négy előadásban újólag bemutassa művészi játékát. Újólag — írjuk, miután Szathmáryné asszony mindig kedvesen emlékezik a gyulai közönségre 1871-ben Follinus társulatánál volt vendégszerepléseiből. Azóta volt alkalmunk a nemzeti színháznál több Ízben méltányolni veterán művésznőnknek kitűnő fellépteit, s bizton állíthatjuk, hogy az évekkel együtt ha művészete — melynek már évtizedek óta áll zenithjén — nem is fokozódott, de nem is hanyatlott. Két utolsó fellépését különösen éTdekfeszitővé emeli ama'körülmény, hogy a művésznő fia Szathmári Árpád, az arad- nagyváradi társulat tagja szinte fel fog lépni és pedig igen kitűnő két szerepben, nevezetesen csütörtökön „Mukányi“-ban, pénteken pedig „Toloncz“ Mravcsákban. Szathmáry Árpádot a gyulai közönség nem ismeri, de akik Aradon, Váradon s Debreczenben csupán egynéhányszor is látták, melegen ajánlják közönségünknek, hogy ne mulasszák el a vidék legjobb színészét vendégjátékai alkalmából megismerni. A helybeli ügyvédi kar egy, Gyulán szervezendő ügyvédi kamara felállítása tárgyában ma délelőtt 11 órakor a megyeháza kis termében értekezletet tart, melyre Szigethy Lajos ügyvéd ur hívta össze a kartársakat. Meghívó. A b.-gyulai kereskedelmi ifjúság helybeli szegény — a felsőbb kereskedelmi pályára készülő — ifjak segélyezésére folyó év julius hó 23-án a Demkó-féle majorban zártkörű táncvigalmat, illetőleg juliálist rendez. — Személyjegy 1 frt. Családjegy 2 frt. — Kezdete 8 órakor. — Felülfizetések a jótékonyczél iránti tekintetből köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Jegyek előre válthatók Silberstein Izidor ur kereskedésében. ízletes ételek- és italokról pontosan gondoskodik Herodek Lipót vendéglős. Az országos statisztikai hivatal a selyemtenyésztés fejleszthetése czéljából az országban létező szederfák mennyiségéről és fekvéséről tudomást nyerendő, megkereste a törvényhatóságokat azok összeírása iránt. Fiatal festőművészek jöttek Gyulára s néhány nap óta tájképekről, genre-alakról stb. vázlatokat vesznek fel. A festőművész Tölgyesi Arthur és Feledi Tivadar urak — hallomás szerint — néhány hetet fognak városunkhan tölteni ; a fővárosi hírlapok szerint G r e g u s s János és Gyulai László utóbbi városunk szülötte festőművészek szinte Gyulára jönnek néhány hétre ugyancsak vázlatok gyűjtésére. Művészeti személy- hir rovatunkat végül kiegészítjük ugyancsak a fővárosi sajtóból vett közleménynyel, mely szerint Halmi Ferenc/ a nemzeti színház jeles művésze nyári szabadságidejének hátralevő részét szintén szülővárosában Gyulán rokonai körében fogja eltölteni. Blalia Lujza asszony csabai vendégszereplése újabban is elhalasztatott. Tervben volt nevezetesen, hogy a művésznő nagyváradi vendégjátékai után Mansberger társulatának egy részével Csabára megy át 4 előadásra, de eme terv meghiúsulván, Blaháné Váradról Maros-Vásárhelyre utazott el. Újabb combinatio szerint a művésznő szeptemberben megy Csabára, s az ugyanakkor ott működő Aradi Gerő társulatánál fog vendégszerepelni. vagy a szerelem, vagy a szeretet, 7agy a ro- konszenv; egyik leghathatósabb fentartója pedig i az illető családtagok szellemi s anyagi igényeit kielégítő vagyoni jólét. Van azonban egy, még csak igen kevés szellemi s anyagi igényekkel biró néposztály, melynek ifjú szerelmesei, kik, a szülői háznál élve, nagyobb szükséget még nem szenvedtek, ez utóbbi állítást nem mindig hiszik el és — ha szerelmük ellen szegénységüket hozza föl valaki — rendszerint abban az értelemben felelnek, melyben Boriska „A falu rosszá“- ban beszél 1 I . . . majd beállunk cselédnek ! vagy napszámba megyünk és dolgozunk reg- . géltől estig, együtt, egymásért! Boldog csalódás, mely mindent rózsaszínben lát és nem tudja még, hogy hiszen cseléd lenni vagy napszámba menni sen : egyéb, mint szegény lenni és maradni, türn . és szenvedni sokat, igen sokszor méltatlanul > Nem tudja, mert nincs tapasztalata az életrő még, hogy a szegénység pedig nem egyéb i szívre, mint egy nagy májusi fagy, mélynél ■ dere elhervasztja a szív minden tavaszi haj • tását, minden virágát; és mely igen gyakrat i magát a szivet is örök soha fel nem olvad« jégkéreggel vonja be. (Vége köv.) k lehet, ha a leánygyermekeket, hivatásuknak nevelve, ebből folyó kötelezettségeik teljesítésére képesítjük. Minden leánynak hivatása, életczélja férjhez menni, feleséggé és anyává lenni. Minthogy pedig a feleségnek férjét, az anyának gyermekeit eltartani kötelessége, h a é s mig ezek reá szorulnak; és minthogy e kötelességének a feleség és anya, vagyon hiányában csak az esetben tehet eleget, ha munfeásierető és vagy valamely női kézimes- terségi^tud, vagy pedig valamely, már nőknek is engedélyezett tiszti, például tanitói vagy távirói stb. állásra képesitvénynvel bir : kell, hogy a leánygyermekeket is munkaszeretetre szoktassuk, vagy pedig valamely, már nőknek is engedélyezett hivatal viselésére ké- pesittessük. És csak ha igy tettünk, beszélhetünk majd „házasságképes“ eladóleányokról és »nő“ helyett „feleségéről és „édes any á“-ról. * A házaséletet eddig csakis vagy legalább kiválólag materiális oldaláról tekintettük. Nézzük tehát azt most már szellemi és kedélyi oldaláról is. A családi boldogság — véleményem szerint — a családtagok kölcsönös, lelki megelégedésében áll egymással, melynek szülője
