Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-06-25 / 26. szám

s a vizépitészet tarén elméleti es gyakorlati kellő képzettséggel s jártassággal kell bírnia. ^ Évi fizetése 2500 frt lesz | 500 írt úti általány, — a kellően okmányolt pályázati kérvények Ladies György társulati alelnök úrhoz 1. évi augustus hó 1-ig adandók be. *)

Az ügyészi s jegyzői állás már e közgyűlésen betöltetett, — s az érdekeltek egyhangú bizalma Oláh György gyulai ügyvéd személyében - kit ideiglenesen már a januári közgyűlés bízott meg a jegyzői teendők végzésével — öszpontosult.

Megbizatott az alelnök az aradmegyei fehér,- s az alsó-fehér-börösi öblözetek megalakításával,

, § miután az úgynevezett gazdátlan töltések

Békés, M.-Berény, K.-Tarcsa, Gyoma községek — ^ érdekeltségénél az öblöset megalakítása — a kor- ) mánybiztos ott működése folytan ez idő szerint J- I akadályokba ütközik, a m. k. közmunka és közit! lekedésügyi miniszter ur feliratilag felkéretni ha- tt tároztatott, hogy az öblözet miként leendő meg- 511 alakítására a szükséges utasításokat adja meg.

Nagyobb eszmecserére adott alkalmat, a tar- e I sulati költségekhez való hozzájárulási arány meg- :| állapítása, s azoknak az öblözetekre való kivetése, s I Králicz Gyula ur indítványát fogadta el a közgyü- I lés, s e szerint a társulati költségeket az egyes f I öblözetek egyenlő részben viselik; s a már meg-1 I alakult aradi felső, s békési alsó-fehér-körösi tár-1 11 sulatpk a 3000 írtban megállapított előleges költ-1 "I bégek kétharmadrészének befizetésére felhivandókl -Is a gazdátlan töltések érdekeltségét terhelő I } I rész befizetése iránt a kormánybiztos megkeresendő I

v |----------------------------------------------------------------1

Békésről.

11 (Irányi-jubileum. Menyegző.)

Békés, junius 22. 1882. |

11 t ^

. I ígéretünkhöz képest felsoroljuk az Irányi-ju-1

. | bileumra vonatkozólag tett intézkedéseket, me-1 i lyeket némely lapok siettek közé tenni oly időben, |

| midőn azok még elhatározva sem voltak.

[| Junius 11-én tartatott meg az első értekez-1 | let, mely alkalommal elég szép számmal jelentek I ' I meg az érdeklődő tekintélyes polgárok. Vincze I . I Sándor ur a békési függetlenségi párt elnöke, me-|

. I leg szavakban fejtette ki az összehívás czélját, I ] I méltó szavakkal ecseteié szeretve tisztelt képvi-1,

: | selőnk Irányi Dániel ur érdemeit, felhivá egy-1 szersmind nyilatkozatra a jelenvoltakat: a 101 I éves forduló megünneplése tervét pártolják-e, mire I' I az értekezlet nagy lelkesedéssel egyhangúlag el-1 ( I fogadta az ünneplést, és annak vázlatos prog- ■ rammját, egyszersmind az ünnepély kivitelére 5011 I tagú bizottságot választott, majd ezen bizottságot 11 Ikülön: fogadtatást, gyűjtést, diszebédet és bált11 I rendező és albumbizottságra osztá fel. A bizott-1 I ságok másnap már megkezdték működésűket, az I ( I albumbizottság lépéseket tett disz album-minták 11 I beszerzése végett, intézkedett az albumba bei-1 1 írandó szöveg elkészítése végett, meg is rendelte]

I azt 400 névaláírásra Morzsányi J. jónevü disz-1j I művésznél 120 frtért. Nem tartjuk helyesnek an-|e Inak leírását az átnyujtás előtt közölni, annak|

Iidejében a beirt szöveggel együtt megismertetjük! lazt. Vasárnap e hó 25-én megkezdetik a saját-L I kezű aláírások megtétele, a rendező bizottsági I által felállított központi irodában, mely ugyanak-| c kor kezdi meg működését az Unterweger-féle IP házban. 19

Megállapittatott e hó 21-én az ünnepélyes-11 ség végleges programmja is, mely szerint julius111 1-én ünnepélyes — lovasokból és fogatokból álló — I s menet indul M.-Berénybe az érkező képviselő ur|s fogadására és haza kisérésére. Este a templom-1 í1 téren zene leend, vasárnap reggel körmenet ze- IJ névéi, délelőtt beszámoló beszéd, ennek végeztével a diszalbum átnyujtása, diszebéd, délután ünne-1 pólyesség a vásártéren, este bál 2 helyiségben. a

E helyről is felkérjük Békésváros hazfias I polgárságát, működjék közre az ünnepélyességek I emelésében, hogy méltóképen kifejezhesse váró-1 sunk a hála, elismerés, tisztelet és öröm érzetét. I

*) Kérjük a megyei lapokat közleményünk e részé-1 nek közlésére. IV,

Timáry Alajos járásbíróság! tisztviselő e hó 21-én este 6—7 óra közt tartá esküvőjét a helyb. rom. kath. templomban Nagy Gizella kisasszonynyal, Nagy József vár. főjegyző bájos leányával. Tanuk voltak: br. Drechsel Alajos, Rocher János. Felhőtlen tartós boldogságot kívánunk a különös

szeretet kötötte frigyhez.-1 Jizon.

ti — - ■ —

; Mező-B erényből.

I (Hoisy Pál beszámoló beszéde. — Gyorzszövő szék. —

. I Öngyilkosságok. — Aratási kilátások. — Közegészség:

E hó 18-án K.-Tarcsáról jövet, 3 órán át,

' I körünkben időzött szeretett orsz. gyűlési képviselőnk Hojtsy Pál ur. Miután csak is az értekezés I napján délelőtt lett megérkezése tudatva és épen ' | ez időre esett a békési orsz. vásár is, mely alka- I lommal Berényből a kedvező időjárás folytán egész I népvándorlásszerü vásárlátogatás tartotta távol la közönséget; tartalmas és hazafias érzelmű be- I számoló beszédét a községháza udvarán a szokott- | nál kevesebb, mindazon által a polgári és földmü- | velő osztályból több százra menő választó, nagy | érdeklődéssel és helyenként élénk helyesléssel hal- | gáttá. Az intelligentiának mondhatni teljes távol*

| léte igen feltűnő volt, mely körülményt csakis |azon körülménynek lehet és kell tulajdonítani,

| hogy most már nem csupán a függetlenségi párt,

| hanem az egész választó közönség tisztelt képviselőjének — körünkbe érkezését az erről tudo- | mással bíró egyének, elmulasztották kellő módon | pár nappal elébb közhírré tenni. Délben a függet- | lenségi párt tagjai által, az idő rövidségéhez mérten rövid társas ebéd rögtönöztetett, melyen a hazafias felköszöntések sem hiányzottak. A délutáni 2 órai budapesti vonattal Gyomára távozott képviselőnk, hogy ott is beszámoljon választóinak közelismerésben részesült országgyűlési működéséről. Reméljük, hogy legközelebb hosszabb ideig lessz szerencsénk a magatartása és munkássága által kitűnt általunk kiválóan tisztelt képviselőnket körünkben tisztelhetni.

A m.-berényi népnevelési egyesület fáradhat- lan tevékenységű elnöke tek. Bonyhai Benjámin úr közbenjárása folytán a békésmegyei gazdasági egyesület tek. igazgató választmánya saját terhére a zsenge egyesületnek egy gyorsszövő széket rendelt meg; egy hasonszőrű széknek a magas mi- nisteriumtól díjtalanul leendő adományozását kieszközölni megígérte. Az ily nemes tett önmagát dicséri.

A most nevezett népnevelési egyesület választmánya e hó 19-én tartott ülésében határozatba hozta, hogy a m. kormány által Csabára küldött szövő mester vezetése alatt megnyílt szövészeti tanfolyamra az egylet költségén egy, a közönséges szövéshez már eléggé jártas asszonvt fog küldeni, kinek hivatása leend a tanfolyam sikeres bevégzése után az egyesület tagjait s az érdeklődő közönséget a szövés tökéletesbülésére oktatni.

Ugyanezen egylet f. hó 27-én rendes közgyűlést tart, melynek főbb tárgyai a szellemi munkakörök szakosztályainak megalakítása — azok elnökei, tagjainak megválasztása lesznek.

M.-B erényben az öngyilkosságok kezdenek sűrűbben felmerülni. Az elmúlt héten egy napon két öngyilkost temettek.

Aratási kilátásaink eddig a legjobbak voltak, 1 de aggódunk a beállott esőzés és meleg időjárás i miatt, mely eddig annyi éven át tette tönkre leg- j szebb reményeinket.

A szőllő, ha valami csapás nem éri, kitűnő . termést ígér. Ellenben más gyümölcs igen kevés ‘ lesz. Meggy, volt meglehetős menyiségber. A 1 szilvát tökéletesen elpusztította a szokatlan menyi- ] ségben fellépett tavaszi és különösen a májusi , hernyó, úgy annyira, hogy a jövő évi terméshez is kevés reményünk lehet, mert a fák levelei csak most kezdenek ujulni. 1--------------------------------------- i

A járványos betegségek közül ez idő szerint ] a vörös himlő uralkodik.

Szeghalomról.

(Hoitsy Pál beszámoló beszéde. Bankett.) ;

Hoitsy Pál országgyűlési képviselő ur f. hó i

15-én délutáni 4 óra tájban érkezett községünkbe i beszámoló beszédét megtartani. i

Az arad-békésmegyei egyesített ármen- tesitö és belvizlevezetö társulat közgyűlése.

A folyó év január havában megállapított alapszabályok mellett megalakult arad-békésmegyei ármentesitő és belvizlevezetö társulat tegnap tartotta — a megalakulás után — első közgyűlését.

Mintegy háromnegyed része az ártéri érdekeltségnek vett részt a fontos közgyűlésen, melyet Ladies György a társulat alelnöke nagyszabású beszédével nyitott meg, kiemelve az arad- békésmegyei társulatoknak egyesítésében rejlő erőt s az együttes működés által remélhető előnyöket; miután sajnálattal jelentette be a közgyűlésnek azt, hogy a januári közgyűlés egyhangú bizalma folytán az elnöki tisztre felkért Wenckheim Frigyes gróf bár a bizalomteljes megtiszteltetés folytán lekötelezve érzi magát, mindazonáltal az adott viszonyok között az elnökséget el nem fogadhatja, s igy előállván szüksége elnökválasztásnak, az elnöki tisztre a közgyűlés nagy lelkesedése s szűnni nem akaró éljenei között — a gyűlésen személyesen jelen volt — Gróf Apponyi Albert kéretett fel; ki is azt elfogadván, a közgyűlés kitűzött tárgyai elnöklete alatt nagy érdeklődéssel tárgyaltattak.

Elhatároztatott a megerősített alapszabályoknak kinyomatása s a társulati érdekeltséggel leendő közlése.

Megállapított az igazgató főmérnök fizetése s ezen fontos állás betöltésénél kővetendő irányelvek és feltételek.

Az igazgató főmérnök, — kinek kötelmét a társulat műszaki ügyeinek fövezetése s a műszaki vezetés feletti főfelügyelet képezi Gyulán, a társulati székhelyen köteles lakni, mérnöki oklevéllel

kikötésével s megnyerésével fogadta el a meghívást, hogy egy évre külföldre mehessen; nagy nehezen útlevélhez jutván, Berlinbe ment, az ottani egyetemen egy évet töltvén, bejárta a szász tartományok és Thüringia nevezetességeit, Bajoror- országot és Ausztriát — szép ismeretekkel s tapasztalatokkal gazdagon tért vissza hazájába.

1834. okt. 15-én foglalta el a megboldogult makói tanári hivatalát. Az elhagyott állapotban levő iskolát csakhamar rendbeszedte, egy év alattt virágzásra emelte, és oly örvendetes eredményt mutatott fel, hogy az egyh. elöljáróság öt fizetésén felül egy gyümölcsös s veteményes kert hasz nálatával akarta megajándékozni, mit azonban nem fogadott el, okul adván, hogy az ily kitüntetést csak évek folyamán keresztül bebizonyított lelkiismeretes hűség s kitartó szorgalom érdemelheti ki.

E közben a békési elöljáróság 1838 decz.

31-én profes8ornak választotta el, hogy a ielkészi hivatal az első megüresedéskor részére minden uj választás nélkül adatik át. A makói egyház minden áron megakarta őt tartani körében, fényes ígéreteket tettek neki, fél telek földet őrök tulajdoni, félteiket használati joggal stb. ajánlottak neki, de ő kijelentette, hogy Békésre megy, any- nyival is inkább, mert öt nemcsak a hála hanem a kegyelet szálai is kötik Békéshez, §1839„ sept.

ügyek körül, ennek fényes bizonyságai : az egyházmegyei- és egyházkerületi közgyűlések jegyzőkönyvei ; de ő felsége a király is méltányolta ebbeli érdemeit, a mennyiben 1863-ban a megboldogultnak, aFerenczJózsef-rend lovag-keresztjét adományozta. 1876-ban adta be lemondását az esp. hivatalról, indokolván azt előrehaladott korával, betegeskedésével; a legszebb bizonyítványokat — a lemondást indokainál fogva elfogadó egyházmegyei és kerületi gyűlési határozatok képezik, fényes érdemei és tevékenységéért szép szavakkal van azokban kifejezve a hálás köszönet.

Boldog volt az elhunyt családi életében is. 1835. junius 18-án kelt egybe Sípos József — akkor békési lelkész s tanácsbiró Eszter leányával, kivel boldog családi életet élt 47 éven keresztül, szeretetben, megelégedésben keserűség nélkül, megérvén gondosan nevelt, most is élő gyermekei, önálló s díszes állásra jutását, úgy élt ő — mint gyakran maga mondá — „ha még egyszer születnie lehetne, az Istentől akkor sem kérne más családi életet és jólétet a mostaninál.“ Hű neje hosszas betegségében odaadással és önfeláldozással ápolá mindvégig, mig nem a nagy beteg minden halálküzdelem nélkül jobblétre szenderült.

A békési dalárda, megható végéneke fejezte

A község határán több előkelő polgárból álló küldöttség, a községházánál pedig nagyszámú gyülekezet várta, melynek befogadására a tanácsterem szűknek bizonyulván, t. képviselő ur az udvaron és tornáczon reá várakozók közé kijött. — Itt Sárréti ügyvéd, hozzá és az egybegyűltekhez intézvén szavait, üdvözölte a képviselőt. Hivatkozva a t. képviselő urnák most egy éve itt, e helyről elmondott progratnm-beszédére, örömmel emlité fel, miszerint a képviselő ur országgyűlési működését figyelemmel kisérő választó polgárság teljes elismeréssel látta a t. képviselő urat a programm-beszédében kijelölt utón az abban kitűzött magasztos czél felé haladni, mely hogy el nem éretett, sőt meg sem közelítte- tett, nem a t. képviselő urnák és pártjának, hanem a vak vezérek után vakon rohanó többség hazafiatlan politikájának rójja fel. A jelenvoltak érzelmeit tolmácsoló rövid beszéde után felkérte Hoitsy Pál képviselő urat beszámoló beszédének elmondására.

Hoitsy Pál képviselő ur ekkor az emelvényre lépvén, elmondá beszámoló beszédét. Ismert tárgyilagosságával velős kivonatban ismertető az országgyűlés lefolyt első évi időszakának szomorú eredményeit. Bővebben tárgyalta az 56 millió deficzites költségvetést, és kifejté azon okokat, melyek őt és pártját arra kényszerítők, hogy ezt meg ne szavazza és az adót megtagadja. Jól tudja ugyan, úgymond, hogy adó nélkül egy ország sem kormányozható ; de midőn az ország kormánya a de- ficzitet rendszerébe felveszi, midőn évenkint 30, 35, 40, 45, 50, 56 millióval többet költ, mint a mennyit adóban, illetékekben stb. bevesz, annak a kormánynak, mely ily roszul gazdálkodik a nemzet vagyonával, az adót sem ő, sem pártja meg nem szavazhatja. Kifejté és a közéletből merített példákkal felvilágositá, hogy mire vezet az oly gazdálkodás, melyben a rendszert nem a józan takarékosság, hanem a pazarlás és adós- ságcsinálás képezi; ha nem próféta is valaki, megjósolhatja, hogy az ily gazdaság előbb- utóbb tönkre megy; kifejté, hogy az adósság- csinálással a kormány nemcsak az ország jelen állapotát teszi elviselhetlenné, hanem jövő fejlődésének is útját vágja, unokáinkat koldusokká teszi; mert azon adósságot, melyet most csinálnak, unokáinknak keilend fizetniük.

Szomorú lehangoltság vett erőt a hallgatóságon ezen, mindnyájunk által átérzett szomorú valóságok hallatára, s kebleinkből az el nem nyomható hazafiui fájdalom bűs sóhajtása kemény vádként szállt fel a nemzetek istenéhez a nemzet vagyonát czéltalanul fecsérlő lelkiismeretlen kormányzat ellen.

Bővebben ismerteté a vámtarifa revíziójáról beterjesztett törvényjavaslatot, mely mig hazánkban az osztrák ipar- czikkeknek egyeduralmat bizto- it, a magyar nyersterményeket a külföld versenyétől a legkevésbé em óvja meg. Vannak ugyan némi látszó- a g o s intézkedések, melyekből a tájékozatlanok előtt azzal kérkedhetik a kormány, hogy tett valamit a külföld versenyének megnehezítésére; de a tájékozottakat ezen látszólagos intézkedésekkel tévútra nem vezetheti. A vámtarifa ugyanis még azon országok gabonáját, melyekből Magyar- országba épen nem, vagy csak nagyon csekély mennyiségben szokott gabona szállíttatni, megvámolja, — azon országok előtt, bősnél a legnagyobb mennyiségű g a- o n a-s zállitmányok jönnek Magyarországba, a vámsorompót yitva hagyja; tehát csak látszólagos óvintézkedéseket tartalmaz, melyeknek az ország semmi hasznát nem látja s csakis a nemzet v abe a gyásztisztességtételt, megindult azután a gyászoló nagyközönség az őrök nyugalom helyére.

gyászkocsira csak a díszes koszorúkat helyezték el, a koporsót pedig felváltva honoratiorok, egyházi és városi elöljárók vitték egészen — a várostól jó távol fekvő u. n. szélmalmi temetőbe, gyászmenetet a reálgymnásiumi növendékek gyászzászlóval nyitván meg, ezt követték a zsidó iskola növendékei, majd a gyászkocsi a koszorúkkal, hulla vivők és a nagyszámú gyászoló közönség gyalog — részben a kocsik hosszú sorain.

A díszes temetés a legszebb rendben folyt e, dicséret érte a rendezőségnek.

A temetőben Miklovicz Bálint, h.-m.-vásárhelyi lelkész ur mondott megható imát. s ennek végeztével örök nyugalomra tettük az elhunyt tisztelt férfiú földi maradványait.

A kegyelet tartsa fel örök emlékezetre nevét, működése szolgáljon mintaképül a késő nem • zedéknek, a részvét szolgáljon enyhitő balzsamul a gyászoló s mindenét vesztett családnak, a tevékeny lélek porhüvelyének pedig adjon a min- denség Ura megérdemelt örök nyugalmat!

Jázon,

havában ide át is költözött, tanári állását elfog-1 lalta és azon 1842. april 24-ig sikerrel és kedv-| vei működött, ekkor foglalta el Sipos József békési lelkész — 1840 april 5-én történt elhalálozása által megürült lelkészi hivatalt.

Mint lelkész sem tekintette állását a pihe-l nés helyéül, hanem legfőbb kötelességének is-1 merte a tanügy előmozdítását, az ő buzgólkodása mellett építtetett a békési emeletes nagy iskola, I oda törekedett s ki is vitte, hngy a város tizedeiben külön fi- és leányiskolák építtessenek,

I megvetette a kisded óvó alapját, s a békési reál-1 gymnasiumét, stb. stb., egyszóval, hogy mi volt I ö a békési egyháznak, ezt maguk a békésiek | tudják legjobban és békés alkotásai bizonyítják.

A békés-bánáti egyházmegyei consistórium részéről az ötvenes évek végén egyházmegyei aljegyzőnek neveztetett ki, ilyenül később az egyházközségek szavazatával is elválasztatott, az 1862-ik évben pedig a békés-bánáti egyházmegye esperesséül választatott el, mint ilyen, mindjárt esperessége első évében meglátogatta a bánáti ref. egyházakat, mit előtte még rendes esperes nem tett, az elszórva élő híreket egybegyüjtötte, azokat kesőhbben is gyakran meglátogatta, rólok az elhagyottakról folytonosan gondoskodott; hogy mennyire betöltötte esperesi hivatalát, menynyi buzgalommal járt el az egyházi és iskolai

előzményeinél és előadott természetén* fogva a felmerülendő költségekhez val hozzájárulást csak méltányossági kérdéss is avatni (mert jogivá teljesen lehetetler egyértelmű lenne — hogy példát hozzun fel — olyan esettel, a midőn valaki vs lamely tárgyat tulajdonosától jogtalanu elvenne, zálogba adná, s azután csup méltányosságból károssal váltatná k. Az Élővizcsatornát tiltakozásunk ellenér először ránk erőszakolni, évtizeden át ál tala száz meg százezernyi károkat szén vedtetni, s végre midőn annak tarthatlan sága már kézzel foghatólag bebizonyul akkor végre valahára a visszaélést meg szüntetni és a régi természetes állapoté helyreállítani, de a sérelemből szenvedet százezernyi károkon felül az orvoslásból kifolyó költségek viselését az érdekeltségre hárítani — méltányossági czímen; igen merész dolog, a mi absurdumnak is bátran beillik.

A Csahosér, mint volt és ezentúli nyílt csatorna töltéseinek felépítése, jó karban tartása, jogilag véve Aradmegye illető érdekeltségének kötelessége; az volt a múltban, annak kell lennie a jövőben is, ép úgy mint békésmegyei természetes tolyók és csatornák költségei kizárólag a békésmegyei érdekeltséget terhelték és fogják bizonyára a jövőben is terhelni. Gyula, Csaba és Békés városoknak nincsen kedvükben, de módjukban sem áll még hamis méltányossági czímen sem újabb százezrekkel megterhelni ama érdekeltséget, amely túl nyom ólag épen Arad vármegye érdekeltségének könnyelműségéből és vétkes mulasztásaiból kifolyólag millió forintot megközelitő s még fizetet- len vizszabályozási költséget volt kénytelen magára vállalni.

A Budapesten tartandó tanácskozás előtt szükségesnek tartottuk ezt elmondani, s nem kételkedünk rajta, hogy a három város küldöttei is ezen állásponthoz fognak ragaszkodni.