Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-06-27 / 26. szám

Negyedik évfolyam 1875.

Gyulán junius 27-én.

26-ik szám.

, Megjelenik

hetenkint egyszer, vasárnap.

Szerkesztőség:

Békés-Csabán, kastély utcza i 8-ik szám.

> Kiadó hivatal:

Gyulán Dobay János kőnyvnyom- 1 dája és Winkle Gábor könyvke- I reskedése.

1 A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhöz Békés- i Csabára czimzendok, és legfeljebb minden csötörtökig beküldendők.

I ÉS I

TÖBB BEKESMEGYEI NYILVÁNOS EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE.

FELELŐS SZERKESZTŐ: ZSILINSZKY MIHÄLY.

i Előfizetési feltételek:

Egész évre helyben házhoz hordva i ■ vagy vidékre

' postán küldve 5 frt — kr. , > Háromnegyed évre 3 „ 75 „ i

, Félévre . . . . 2 „ 50 „

' Évnegyedre . . . 1 „ 25 „ j •

. Egyes szám ára 10 kr. ,

\*/ . rr /, « |

, > Hirdetési dijak:

, Egy 4 hasábos petitsor 5 kr. ; > i Kétszeri közlésnél . ! . 4 „ Háromszori közlésnél . . 3 „ . >

i Többszöri hirdetéseknél enged- 1

j i mény adatik. Bélyegilleték 30 kr.

A nyilt-tér sora 10 kr.

Hirdetések felvétetnek: B.-Gyulán Dobay János könyvnyomdájában és Winkle Gábor könyvárusnál. — B.-Csabán a nyomdában. — Budapesten Haasenstein és Vogler,— Bécsben Naftles J. hirdetési irodájában. — Elfogadtatnak hirdetések vidékről levélbeni megrendelés által „a „Békés“ kiadó hivatalához“ czimezve is.

Előfizetési felhívás

a.

f. évi folyamának második felére.

Előfizetési feltételek:

Postán küldve és házhoz hordva

jul.—deczemberre......................2 frt 50 kr.

jul.—szeptemberre . . . . I frt 25 kr. Az előfizetési pénzek Gyulára a kiadóhivatalba intézendök — egyszerűen 5 krajczáros postautalványok mellett.

A „Békés“ kiadóhivatala.

Beliczey Istvánnak, a megyei gazd. egylet elnökének barátja Reök István.

Karlsbad, jun. 18-án.

II.

Elébbi levelemben Ígértem, hogy a gazd. egyleti kisérlő szakbizottság prog- rammjába bevonandó teendőkről nézetemet elmondandom, agy a mód és eszközökről, melyekkel a munkálkodás intézendő és létesítendő lenne.

ígértem s most látom, hogy sokat, többet ígértem, mint a mennyit a kúrával kombinálni lehet. Azért kérlek is, légy elnéző s elégedjél meg tárgyamnak vázoló kezdésével, a tlizetességet e lapokra való tekintet se engedvén.

Kiindulási elvként minden előtt kifejezem :

1. hogy én a bizottsági tagokra nézve a munka felosztás elvét alkalmazható- nak nem tartom, melyszerint t. i. netán, kiki gazdaságában, kölönbözö kísérleteket tenne. Az ily eljárás, nem részletezendő több okból, czélhoz nem vezetne. Én a concentralt módot tartom czélszeriinek ;

2. Nem helyeselhetném az executivá- ban a collegialis eljárást, ellenkezőleg az osztálylag megállapított teendők végrehajtását egy egyénre vélem bizandónak ;

3. Az időtartamot tiz évre vélném meghatározandónak azon megjegyzéssel, hogy ha a kisérlések fonala kedvezőtlen idők által megszakittatnék, úgy a cyclust megkellene hosszabbítani;

4. Az eljárás és annak eredményeiről részletekbe menő jegyzőkönyv vezetése mellőzhetlen. E j.-könyvnek az időjárást, a tenyészetben tapasztalt különös jelenségeket is magában kellene foglalni;

5. Önkényt érthetőleg számviteli könyvre is szükség volna;

6. a vetést, betakarítást, ápolást, sza- konkint lehetőleg ugyanegy időben vélem végrehajtandónak;

6. az eredmény constatálásánál külön bizottság ellenőrző közreműködését tartom az eljárás hitelességének emelése érdekében szükségesnek;

8. a kísérletek mellett a mostani eljárás is következetesen folytatandó lenne, az képezvén mintegy az egységet, a kiindulást, s statusquo-t.

A szántást illetőleg a legnagyobb praeci- siót tartom szükségesnek különböző mélységben egész a durásig.

Trágyát különfélét alkalmaznék — kicsinyben ez meggyőzhető, tehát: istáló trágyanemeket, guanót, compstot, stb.

Mig a szokott eljárásnál a szokott hármas yetés-forgás alkalmaztatnék egyébként okszerűét kellene gyakorolni természetesen a fekete ugarra is.

Magul nemesített, eleje szórással nyert magot és közönségesen tisztára rostáltat kellene használni párhuzamosan.

A vetést szórva kézzel, géppel alá, föl ül és alá felül sorvefővel kellene gyakorolni, a sorvetést keskeny és széles sorokban.

Az ápolás történnék tüskével, könnyű fogassal, hengerrel, utóbb gyomlálva, a sorvetést részint igen, a keskenysorokat nem kapálva.

A parcellákat takarmány és kapanö- vényekkel kellene egymástól elválasztani és azokat úgy berendezni, hogy a düllő utakon az igával való mozoghatás, a parcellák közt a gyalogjárás lehető lenne.

A behordott gabonának fedél által kellene biztositva lenni, hogy az évi kísérlet a betakarítás után legalább veszélyeivé ne lenne.

Takarmányul különböző fajok vettetnének.

A dohányt, ha egyelőre azzal különös kísérletek nem tétetnének is, mint élőnövényt kihagyni tévesztett eljárás volna. Ez a kukoriczáról is.

A telek felosztásába, rajzolásába ez úttal nem bocsátkozom, szorítkozom a parczellák megjelölésére. Kelleue parcella búzának és pedig :

a status-quo szerinti művelésre, szórva fölül,- alá,- és alá fölül vetésre, keskeny,- széles-sorvetésre, trágyás vetésre, fekete ugara vetésre, tekintettel különböző szántásokra, elő-növényekre, vető magvakra;

Az árpa szintén kapna nehány parcellát tekintettel a hat és két sorosra, a szórva, sorba vetésre stb.

A kapa és takarmánynövényeknek alárendeltebb szerep jutna, de kellene lehetőleg annyi parcella számukra, a menynyit az elkei’ülhetlen különválasztás kivánna.

A parcellák térfogata volna például 3 —300IZ10 öt öl szélességgel s mivel azoknak száma p. 100-ra rúgna, ezekhez az utakat tanyahelyet, kisérlő kertet is hozzá tudva c° 30 holdr^ lenne szükség.

A parcellák eombinálása, megállapítása a legnagyobb gondot kívánja és a Programm az egész időn át a legszigoraabban megtartandó volna.

A mag, különösen bűz a-mag nemesítésére, különös gond volna természetesen fordítandó az okszerű eljárás szabályai szerint, tehát tekintettel a szem fejlettségére, a növény bokrosodási képességére stb.

Ennyit óhajtanék én egyelőre a kísérleti körbe bevonatni, mihez, ha acclimatáTÁRCZA.

A fiyoiai Tálasztó-íerület—Zsilinsziy-pártiafc — dala.

— Dallama: „Nem lesz mindig, nem is lehet a magyara éjszaka.“ —

Nemes elvben egyesülve Válaszszák meg követünk,

Aki bátran tolmácsolja:

Hol fáj s mi fáj minekünk;

Te légy azért képviselőnk Jellem-erős Zsilinszky,

A hü és jó munkásokkal Bajainkból segits ki.

Onzéstelen tisztaságú Legyen a politikád, —

Jellemed miként a gyémánt,

Fénytsugárzó és szilárd. —

Képviseld hűn választóid Fajunk erényeivel,

Mely kültöldön nemzetünknek Tiszteletét kelti fel.

Mérlegeljük emberinket Jellemileg s lelkileg;

Ország-világ előtt a súlyt Melyikőjök üti meg 1 ?

A nemzetek szeme azon Aki minket képvisel;

Holmi avult hálálkodáe Bizalmunk nem veszi eL

Gondold meg hát te választó Férfi- s ifjú nemzedék:

Hogy elég a könnyelműség, —

Munkás korra ébredénk.

Hogy az önző szenvedélyek Pusztítónak eleget!...

Melyet, jóvá, ha nem teszünk: —

Késő kor megemleget.

Törjön égbe, istenünkhöz!

Törjön honszeretetünk,

Nemes elvben egyesülve,

VáiMiMuk meg követünk l

Éljen azért a tudomány És munkásság, férfia, —

Élj Zsilinszky! — mint honatyát Üdvözöljön Hunnia !

Legyen elméd s szived fölött Honszeretet csak az úr,

Az tanítson, vezéreljen Tenni téged magyaréi;

Ilyen dicső értelemben Szavaz reád a pártunk;

Bátran nyíltan;., tudva azt hogy,

A hazának nem. ártunk. —

Benned látjuk biztositva,

Hogyha te lészsz követünk:

Hogy eszélyeB munkássággal Újra fölemelkedünk 1 Képviseld hűn választóid Fajnnk erényeivel,

Mely külföldön nemzetünknek Tiszteletét kelti fel.

Bállá Mátyás.

Orosházi szabadelvű választók dala.

Bort ide hát jó barátim 1 Ürítsük ki a pohárt,

S lelkesedve hangoztassuk:

„Éljen a szabadelvű párt.“

Egyetértés, jó barátság Lelkesítse pártunkat,

Visszavonás, pártszakadás Ne rontsa sorainkat.

Ne áruljunk zsákba macskát Mondja meg, hogy kit mi bánt,

Sokkal jobb a nyílt ellenség,

Mint a kétes jó barát.

Összetartva, — elveinket Juttatjuk diadalra,

Megoszolva, — elleninket Ültetjük majd nyakukra.

Tiszta jellem, elvszilárdság Jelöltünk tulajdona,

És a forró honszeretet Lelke legszebb vonása.

Büszkesége, — nem hogy grófnak, — Hogy magyarnak született,

S bár bol járt a magyar névnek Csak becsületet szerzett.

Megbecsüli a szegényt is,

Sőt azt fel is keresi,

S nemes lelke mindenkor kész A nyomort enyhíteni.

Megnyugodva bizhatjuk rá Jogainknak védelmét,

Ö csak javunkra használja Nagyratörö szellemét.

S megérjük még azt az időt Midőn büszkén mondjuk el;

„Károlyi a mi követünk Nekünk más soha nem kell.“

Lengessük hát zászlóinkat Elvünkhöz hűn mindenkor,

S kiáltsuk egy szív- a lélekkel:

„Éljen Károlyi Tibor.“

A gyulai szabadelvű párthoz!

1875. jnlins 1-re.

Ébredjetek, ébredjetek polgárok!

Létjogait védeni int hazátok.

Jaj nektek, ha nem értitek meg szavát, „Elhagyja az ég, ki elhagyja magát“

Nem csüggedő, bátor, erős akarat:

Bár mily veszélyek közt diadalt arat;

Ez menti meg a sülyedezö hajét.

„Légy hát erős, munkálni bátran a jót“ !.. Itt az idő, döntsétek el magatok:

— CZifra, üres szavakra ne hajtsatok. — Erős, szilárd jellemre van szükségünk,

Ily férfiú, ilyen követ kell nekünk.

Ekszpediczio Kotuzországban.*)

Megveszek magamnak azta bátorságot, Megírni zujsagba legujab újságot,

A ki megtürtinte nemrigiben nálunk, Zorszagban, hol anyi tüzeget csinálunk.

Tilen mindik sáros sarrit közepiben,

Nyáron mindik poros Bikis varmegyiben. — Dolog elmúlt őszkor mig kezdetit vete,

Mikor anyank földünk termist megtermete, Szeginy zaszony mente kalászokat szednyi, Hogy lehesen tilen karij kenyirt szelnyi. — Poronty leánykája szinte vele szete:

Eczer kötinykibül kalászt elejtete.

A mint lehajolta nagy viletlensigbül,

Hat anyara kialt küzel meszesigbül:

— Nem kialt — csacsogja mint kis filemile: „Pitykit leltem zanyam, nincs vám neki file.“ Szeginy zaszony nizi, hogy pityke mifile?

Hat csodatul alja szeme, szaja, file;

Mer filetlen gombnak a mit gyerek nizet,

Hat ü megismerte — rigi rozsdás pinzet. Zaszonynak vám esze, lármát nem is csapja, Halgatastul nyelvit majd hogy nem harapja; Izs kezd kotorászni, is kezd kapargalni. , Hogy lehetne üstét pinzel feltalálni?

Hat üstét az ördög pokolba elvete,

A mint rakas pénzét langal felvetete.

Mig mostan is foro, de zaszony nem banya, Megiget marokai kütinyibe hanya.

*) Midőn ezen egészséges humorral és könnyű verséléssel irt tréfás költeményt ezennel közzétesszük, a közönség tájékoztatása végett szükségesnek tartjuk megjegyezni, miszerint az itt megénekelt história csakugyan megtörtént. A Füzesgyarmat határában kotus, azaz gyökérszálas süppedékes rétföldben talált, a szeghalmi szolgabiró által lefoglalt s alispáni utón a ministeriumhoz felküldött légi pénzek arra indították a békésm. mivelődéstörténelmi társulatot, hogy a lelhely megvizsgálására két tagot küldjön ki. Ezek még egy paptársukkal együtt csakugyan el is vándoroltak az egykor vizzel boritott, de.most már eke alá vett „Kotuzorszagba“, bonnet nagy záportól mosatva eredmény nélkül tértek haza. Ezen t kalandos kirándulás adott alkalmat szellemdús munkatársunknak K, B. urnának ezen pompás zebuloni > apósra, fiaark,