Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-05-30 / 22. szám

laj a lejtendő csárdás, négyes, rezgő s mit tudom én még minő bel- és külföldi tánczhoz. A volta- képeni tánczmulatság, mint egyébkor, úgy most is délután 3 óra után kezdődött. A szebbnél szebb fogatok egymást érték, szebbnél szebb virágokat hozva magukkal. — Elragadóbb panorámát a felizgatott képzelet is alig szülhet annál, melyet ekkor az Anna-Iiget mutatott, s melynek imposans hatását emelte még az is, hogy ozsonna idején az egyes családok a kert árnyas helyein festői csoportokban telepedtek le a hazulról hozott ozson- nához.

A sátorban pezsgő életet a nap bármint is iparkodott volna, részben a sátorra hajló fák sürü lombjai, részben a sátor tetejébe vont ponyvák miatt nem láthatá, a mit különben sem a táncz kedves robotját végezök, sem az abban gyönyörködök nem bántak. Nap ugyan nem sütött a sátorban, de annál több csillag ragyogott a szép tápczosnök szemeiben, mely csillagok ábrándos fényénél még a bánattól dermedt kebel is fölhevült. A nap, miután nem láthatott be Terpsichore koszorús csarnokába, lehajtott fővel sietett éjjeli nyugalomra. Ekkor azonban meggyujtattak a sátor Bzines papir-lámpái és transparente!, melyek varázs-fényt hintettek szét a mulatók koszorújára. A sátor belseje hasonlított a sydenhami hírneves kristály-palotához, azon különbséggel, hogy itt nem ugyan ipar, hanem az isten alkotó kezének legszebb remekeiben gyönyörködhetett a szem, hasonlított a mesebeli tündér csarnokokhoz, hol min- denik leány egy-egy tündért képviselt.

Meglehet azonban, hogy egyik vagy másik a tiszteit olvasók s olvasónők közül erre azt mondja: Jól van jól, ez mind igen Bzép dolog ifj. Faust barátom, hanem már most halljuk: ki volt a bál-, azaz hogy a majáles-királynö ? Erre én csak azt felelem, hogy a hol minden leánynál s fiatal asz- szonynál a szépséggel a keltem is párosul, ott nagyon bajos kiiálynőt keresni. Egyébiránt erre ha- tórözottabb választ is adhatok, midőn azt mondom, hogy minden fiatal ember a maga ideálját tartá a majáles királynőjének, s igaza volt; s igazán csak addig boldog, mig úgy érez.

De nem. csak tánczból s szerelemből él az ember, hanem az a benső valami, mi különösen déli 12 óra előtt úgy eped, úgy sóhajtoz bennünk, szinte megkívánja a magáét. Ennek kényelméről is gondoskodva volt, miután a sátor mellett egyszersmind két czukrászda, azokkal szemközt két hüs ivó-hajlék, azaz bocsánat ivoda s egy étterem volt fölállítva, hol az éhezők és szomjuhozók a magasabb gastronómia problémáit tetszésük szerint oldhatták meg.

A vendég koszorú csak éjfél után kezdett osztani; a jó kedv, mely a jelen majálest kiválóan jellemzé, hovatovább mindig csak növekedett, mig körülbelül éjfél utáni 3 órakor fölharsogott a Rá- kóczi-induló, s a csak imént oly élénk hajlék pusztává lön. A vendégek kedves emlékkel szivükben tértek vissza a városba.

Szóval, az egész szép volt, kár hogy elmúlt.

Ezt nem csak én mondám, hanem modták többen is, s szerették volna a kedves emlékű tánczvigalmat visszavarázsolni.

És ime a közös óhaj valósággá lön. Majáles utáni harmadnapon, vasárnap délután nehány család, a nélkül, hogy e felöl elölegesen értekezett volna egymással, az Annaligetbe csolnakázott, hova egyszersmind a tanuló ifjúság dicséretes zenekara is kijött. A zene csakhamar megszóllalt sa párok tánczra kerekedtek. E nehány órai igazi kedvvel eljárt tánczot s szórakozást joggal lehetett a majáles viszfényének tekinteni.

Napnyugtával a több mint száz tagot számlált társaság ismét csolnakokba ült, s vidám dal és zene mellett visszafelé indult.

Szebb idillikus képe alig volt az alföldnek ennél. A beállott est egyike volt azoknak, melyek az ember lelkét az ábrándok honába emelik. A csillagok viszfénye a zöld fűzfákkal koszoruzott partok között csendesen folyó Körös sima tükrében rezgett. A flotta folytonos dal és zene mellett közeledett a város alá, s midőn a hídhoz ért, már akkor a part és a hid telve volt kiváncsi nézőkkel, kiket az est csendjében messze hangzó dal és zene csábított oda.

A társaság azon óhaj mellett oszlott szét, vajha az ilyen ártatlan s igazán lélekemelő kirándulások minél gyakrabban ismétlődnének.

'Ezekután el,kell ismernünk, hogy úgy a majáles, mint a későbbi kirándulás sikere a rendező, illetve a rendezők érdeme.

Ifj. Faust.

Levél a fővárosból.

Lehetnő-a ezt méltóbb és érdekesebb tárgy- gyal kezdeni annál, mely a főváros napi eseményei között ez idő szerint a legtekintélyesebb helyet foglalja el, s a napi sajtót legkiválóbban foglalkoztatja: az országgyűlés berekesztésénél?

A Sándor utczai szerény kinézésű palota, a

múlt országgyűlés tartama alatt, május 24-én fogadta utólszor kebelébe a nemzet képviselőit, hogy ezek, miként a haldokló utolsó öntudatos pillana-, tában, végig tekintve a lezajlott napok hosszú során, búcsút vegyenek a helytől, hol 3 éven keresztül intézkedtek a nemzet jelen, de legnagyobb részben jövő sorsa felett. — Mellőzzük itt a politikai reminiscentiákat, mellőzzük a politikai czél- zatu és színezetű észrevételeket, s csupán ez ünnepélyes benyomást okozott pár óra nehány részletét idézzük fel emlékezetünkben pártatlan elfogadás hangján.

A trónbeszéd, mely a koronás király lega- tyaibb jó indulatát, a legkirályibb érzelmet tolmácsolja és biztosítja nemzete számára, — csak a legszebb reményekre jogosíthat bennünket hazánk jobb jövendője iránt. Egyetértés, kölcsönös bizalom, s ekként az erők egyesítése lehetnek egyeidül azon tényezők, melyek az államiságot biztosítják, s teszik azt mind kül-nagyság-, mind bel-jó- lét tekintetében fényessé, virágzóvá. — Az ősz MeneniuB példázata mindenütt gyakorlati érvényre emeli magát.

Mondanom sem kell, hogy a trónbeszéd képezte legfontosabb részét a zárülésnek. Meg kell azonban emlékeznünk ez után a ház elnökének — az önzetlen Ghyczy Kálmánnak beszédéről is, kit általános bizalomadta állása — mint maga is megemlítő — pár hónap óta megfosztott attól, hogy tettleges részt vegyen az általános érdekű vitákban. Nyugodt higgadtsággal szóllott most is, mint szokott mindenkor ; beszélt a tiszta meggyőződés hangján, mely életkönyvének minden egyes lapját any- nyira jellemzi.

Beszédében megemlékezett a nagy bölcsről is, kit azt hiszem, pártatlanul megillet e jelző, s ki most egy városligeti nyaralóban nyer üdülést az éltető tavaszi levegőtől.

Beszélt még báró Sennyei Pál is. Politikai észrevételezésbe kellene bonyolódnom akkor, ha beszéde részleteire akarnék átmenni, — hogy pedig ettől óvakodom, azt már jeleztem. — Szépen beszélt, okosan beszélt, s a mi tanulságot itt akarok vonni szavaiból, az azon meggyőződésem, hogy törvényhozó testületünk minden párt árnyalata egy aránt munkálkodik hazánk jólétén, boldogságán, s midőn ez igazságot meggyőződéssé constatálhattuk: lehetlen az ebből nyert erkölcsi elégtétel felett őszinte örömünknek kifejezést nem adni. A különböző utak és módok, melyek csupán a kivitel módozataira nézve térnek el egymástól, — az emberi természet és szellem szabadságára — az egyedre — reducálhatók s vihetők vissza. S ha szent a czél, nemes sőt szent a czél elérésére irányzott törekvés: az utak különbözősége csak tiszteletet érdemel. Legyen úgy továbbra is !

Avatottabb tolinak kell átengednem a mondhatnám genre-képet nyújtó leírást, melyet az ülés bezárása után támadt részletek nyújthatnak. — Szívélyes bucsuzások különféle változatokban, ka- czajra indító, olykor-olykor csipős humorral spé- kelve, — ilyen és amolyan megjegyzések és észrevételek váltakoztak s alakultak bizard szellemmozaikká. S aztán — csendes lön a ház, s a világ négy fő, és nem tudom hány mellék-tájai felé szétoszló honatyák ideiglenes, többen talán huzamos nyugalomra tétettek, — ha ugyan nyugalmasnak lehet azok idejét nevezni, kis a nemsokára bekövetkező választásokig mint újból képviselő, s talán ellenjelöltek áldozatai leendőnek a választásokat rendszerint megelőzni szokott napok izgalmainak. Sok szerencsét nekik, s némelyeknek sok béketürést 1...

Mire térjek át ezután ? A hangversenyek kora lejárt, s a közönség sokkal természetesebb rokonszenvet érez a szabad természet felséges pro- ductumai, mint az emberi művészet falak közé zsúfoló proclamatiói iránt. S bár a nemzeti színháznak még van közönsége, midőn a még folyvást nálunk vendégszereplö Hauck k. a. gyönyörű hangjában és művészi játékában, avagy a fővárost épen most szintén meglátogatott Bulyovszkyné művészi alakításában gyönyörködhetik : de a faiak utoljára is csák falak, s végezetre majd puszta talak maradnak, s a már most is elviselhedenné válni kezdő hőség ide s tova leszorítja a művészetet a deszkákról.

Zöldbe! Ez az általános jelszó, mely minden tavaszszal együtt uj életre kél; s ha PeBt nagy közönségét tel akarjuk keresni, lépteinket a Zugliget, városliget, vagy a Margit-sziget télé kell irányoznunk. Vagy ha saját lépteinket arra nem irányozzuk is, igen is arra irányozzák az omnibusz, üakker, lóvonat, comfortable s propellerek, s a két irányzat közötti különbség csupán az leend, hogy előbbi esetben pár hatos a mi zsebünkben marad, második esetben azonban ugyanaz az illető jármüvek vezetői fnem a lovakat értem) zsebébe vándorol át a do üt des-féle sarkalatos jogelv el- vitázhatlan alapján.

Mind ama helyek azonban megérdemlik, sőt jogos igényt tarthatnak rá, hogy ezer és ezer változataikkal együtt külön tárczaievél tárgyát képezzék. Addig is tehát, mig ezt más alkalommal tehetném — Isten velünk!

________ V i n c z e.

Cs

aba városa mélyen tisztelt polgáraihoz I

Az 1872-ik évi septemberhó 1-re egybehívott országgyűlés apostoli kitályunk ö felsége rendeleté és megbízásából a folyó hó 24-én berekesz- tetvén, — megszűnt azon megtisztelő felhatalmazás is, melyet b.-csabai tiszt, polgártársaim becses bizalma és kegyességéből nyerve, Csaba városának — mint önálló választő kerületnek — ezen országgyűlésen képviselője lettem.

Visszatérve immár önök szives baráti körébe, első kötelességemnek tartom a nyújtott bizalom és megbizalásért hálás köszönetemet kifejezve, képviselői követett öntartásom és szerény működésem, vagy legalább annak irányáról számot adni, s úgy a lefolyt országgyűlés tényeit, mint államéletünk jelenjét röviden körvonalozni.

Felkérem ennélfogva B.-Csaba városának hazánk állami fejlődése iránt érdeklődő összes polgárságát, különösen pedig a tisztelt választó polgárokat, szíveskedjenek vasárnap, folyó májushő 30-án délután 31/,, órakor (azonnal a délutáni istentisztelet után) a városháza dísztermében megjelenni s beszámoló szerény előadásom meghallgatásával engem szerencséltetni.

B.-Csabán 1875. május 26-án.

Kemény Mihály.

Újdonságok.

A Beliczey Rezső Gyulavárosának tisztelve szeretett országgyűlési képviselője, beszámoló beszédét ma délelőtt 11 órakor fogja a városháza termében tartani.

A Az úrnapi körmenet borongós idő alatt folyt végig, s esett ugyanakkor kevés eső is, mely azonban az ájtatoskodókat talán még ájtatosabb imára buzditá egy kis „alkalmatos eső iránt.“ A honvédség az egész tisztikarral együtt diszkivo- nuláson volt; hanem megyei, törvényszéki s egy- átalján más tisztviselőket hiában keresnének egyházi ünnepélyen szemeink, — persze az csak a Bach-korszak kinövése volt régente, — most már nincs nekik az Istennel semmi közük. (?)

A Gyulaváros két főutezáját az urnapi körmenet alkalmára végig seperték a rabok, ezt csak annyiban említjük, hogy egyszersmind felkérjük az illető rendelkező közeget, léptetné életbe az utczáknak rabok általi seprését legalább hetenként egyszer, miután annak élénk szükségét érezzük különösen a nyári időszak alatt.

A Moozer Lajos a salzburgi hirneves orgo- naépitö művész, ki közelebb Egerbe tette át üzletét, városunkba érkezett, hogy a gyulai kath. nagytemplom orgonáját saját művezetése alatt elkészítse.

A Felkérettünk annak közlésére hogy a pro- monád kijavítása már csakugyan muukálatba van véve, és rövid időn be is fog fejeztetni, már t. i. oly mérvben amint a begyült csekély összeg a költekezést megfogja engedni.

A Simay István jelenleg az aradi polgári iskola igazgató tanára — ki úgy tiz év előtt városunk elemi iskolai tanítója volt — figyelemre méltó müvet irt „a felnőttek oktatásának reformjáéról.

A A. gyulai vasúti indóháznál Fazekas Mihály vendéglős a múlt vasárnap ismét nagy pub- licumot hozott össze tüzi-játék, léggömb feleresz- téssel sat. Úgy látszik közönségünk szereti a látványosságokat, főleg ha pénzébe nem kerül.

S A csabai szabadelvű párt május 25. következőleg alakult meg: Elnök Félix Ákos, alel- nök Zsilinszky Mihály, jegyző Fejér Béla, választmányi tagok Achim Liker János, Aradi János, Achim János szürszabó, Bohus Monyis Máté, Bar- tóky László, Bartóky István, Fábry János szíjgyártó, Fáy Moritz,' Horváth János tanár, Havran Pál, Hamza Eámuel, Jeney Mihály, Juhász Fe- rencz, Kliment Zel. János, Kun Miksa, Körösi János, Kocziszky János ügyvéd, Kemény Mihály, Lepény Pál, Laurinyecz György, Lipták Lukácsik János, Launer Károly, Michnay tíándor, Omaszta Szilárd, Petro vszky Pál, Rimler Pál, Szász Pál, Bzailer Ferdinand, iázabó Lukács, JSinger Ignácz, Szemián iöámuel, Sztráka György, Takács iöoma, Uhrinyi István, Urszinyi Janos, Vidóvszky János, Zahorau Janos, Zámecsnyik Adárn, Zelenyánszky György biró, Zsíros Mihály.

~ A be'késm. szabadelvű párt május 26-kán véglegesen szervezte magát. Elnökké Beliczey István, alelnökökké Tomcsányi Károly és Kemény Mihály, jegyzőkké pedig Mojsisovics Lajos és iözuesu Béla választattak meg. A párt programm- jának összeállítása a végrehajtó bizottságra bízatott, mely -áll a megyei választókerületek pártelnökeiből és egy-egy külön választott tagból ősz- szesen az elnökségen kívül 12 tagból.

— A b.-csabai algymnasium majálese ugyancsak 26-án pompásan sikerült. Tömérdek közönség

gyönyörködött az apró nép örömében, és táncéiban. A tanári kar, különösen a rendező Petrovics Soma figyelmessége nagyban emelte a fesztelen mulatság sikerét. Volt jó zene, jó étel, jó ital, jő idő és jó kedv. Mi kell ennél több ?

— B. Wenckheim László lémondását a békásra. gazd. egylet vezér elnökségéről sajnálattal vette tudomásul az egylet, s helyét egy időre betöltetlenül hagyta.

— Orosházán a községi képviselő testület választott tagjai fele részének kerületenként esz- közlött törvényszerű kisorsolása folytán a választások folyó hó 25-én ejtettek meg, s pedig miután az l-ső és 3-ik kerület virilis jogát vette igénybe, ezen kerületek egygyel több tagot, vagy is 3 rendes, és 1 póttagot, mig a többi kerületek 2 rendes és szinte 1 póttagot voltak választandók. Az l-ső kerületben megválasztattak : Németh István, Dáni József * Tóth Pál rendes, és Gombkötő József póttagul, a 2-ik kerületben V. Kovács János * Sárközi András * rendes, és Tóth János F. póttagul, a 3-ik kerületben: Varga György * Benkö József, Foltényi Ignácz rendes, és Szokolay Pál póttagul, a 4-ik kerületben: Szendi Horváth Mihály, Tóth János rendes és Kovács Gy. János póttagul, az 5-ik kerületben: Czikora György, Sze- menyei Mihály * rendes, és Gabnai Mihály póttagul. A * jegyzettek eddig is községi képviselők voltak. — Az előljárósági tisztujitás folyó hó 30Lán fog megtartatni.

— Hymen. Kramplitsch Ödön a körös-szab. társulat fiatal mérnöke f. hó 29-én jegyet váltott békési ügyvéd Kovács József ur kellem- s szellemdús leányával az ünnepelt szépségű KovácB Irén kisasszonnyal.

— Irányi Dániel — miután az országgyűlés 2l-ike helyett f. hó 25-én lön berekesztve nem érkezett meg a múlt számban közlött napon választói körébe. — Ma, azaz vasárnap szándékozik lerándulni, mely napnak megünneplésére párthívei fényes banquettet rendeznek a „Kozma“ kertben.

— Szklenka Dániel, Szarvas városának 13 éven keresztül volt tedhetlen, hangyaszorgalmú pénztárnoka, az ellene emelt sikkasztási vád következtében e héten állott a tszék előtt. — E lapok olvasói előtt ösmeretes az ügy, főkép vádlottnak köztiszteletben és szeretetben állottsága, nem leszen tehát érdektelen e tudósítás ügyéről. — A bíróság Novák ur elnöklete alatt Nogatl és Nyikora urakból állott. Vádlottat Haviár Dani, szarvasi ügyvéd védte. Az ügyészség máslélóvi börtönt kért kiszabni. A bíróság a tárgyi tényállást megállapíthatónak, az alanyit nem constatál- hatónak találván, vádlottat bizonyítékom elégtelenségéből fölmenté. Az ügyészség felebbezett, — vádlott megnyugodott. Ez Ítélet eclatans módon tanúsítja az ítélő bíróság emberies és igazságszerető érzetét, melyszerint az emberi gyarlóságból eredhető tévedést nem tekinti roszakaratu, törvényellenes tettnek s külön választja a vétlen botlást a bélyegző, önakaratu bűntől. —

° f\ Az első térzene szerdán eBtére lesz az uj lóczákkal, lámpákkal és karfával ellátott, s részben még ellátandó gyulai promonádon. Rácz Jancsi zenekara és a németvárosi gyermek zenekar fognak most a megnyitásnál együttesen működni, — azután pedig felváltva szerdán estenként az első,- szombaton esténként a második említett zenekar fog játszani.

— Halálozás. Ormai Tivadar előnyösen ismert csabai kereskedő e hó 24-én d. u. 5 órakor roppant számú közönség jelenlétében tétetett el az örök nyugalom földébe. A megszomorodott özv. szül. Them Laura és gyermekei; Géza, Kálmán, Manó és Mariska, valamint a megboldogultnak még életben levő édes anyja iSchwarz Erzsébet és testvére Adolf találjanak vigaszt azon általános részvétben, mely fájdalmaik iránt nyilvánult.

— Ugyanaz nap terjedt el egy másik gyász- hir is Csabán, hogy t. r. Dr. Molnár Antalnak ilju neje, a még csak 27 éves Lux Amália hosszas szenvedés után kimúlt az élők sorából. Sokaknak szeméből méltó könnyeket csavart a gondolat, hogy egy ifjú, és férje által valódi önfeláldozással ápolt gyógyított nőnek oly korán kellett elköltöznie. — De hát ez a mi sorsunk I — A megszomorodottak fájdalmát csak az idő lesz képes enyhítem. — Ne emlegessük halottaikat. Béke hamvaikra 1

— A trieszti általános biztositó társulatnak főügynöksége a b.-csabai gazdászati, kereskedelmi és hitelintézetnél lett fölállítva e hó elején. Figyelmeztetjük a közönséget e régi és jóhitelü társulatra, mely biztosit tűz és villám ellen, — vizen, szárazon és vasutakon menő jószágot érhető kár ellen — jégverés ellen és pedig a károknak garantirozott teljes megtérítése inollett.

— Gyomán műit vasárnap számolt be Eör- dögh Frigyes orsz. képviselő ur az ö hároméves működéséről. Az egybegyült szabadelvű polgárok, miután még nem voltak kellőleg tájékozva a jövő képviselő személyére nézve, a jelölést két hétre halasztották, £ddig ajánlatba vau hozva b.Weack4