Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-05-30 / 22. szám

A békésni. gazd. egyesület elnökének I jelentése.

(Május 23. 1875.)

Tisztelt közgyűlési A közelebb lefolyt báromI évben szerencsés valék a békésmegyei gazdaságii egyesület ügyeit, mint igazgató-elnök vezetni.

Ezen állásból folyó feladatnak ismerem a I gazdásza.tra befolyást gyakorolt körülményeket, il-1 letöleg tapasztalataimat általánosságban elmondani. I

Igazgatásom alatti évek a mostohábbak közé I sorozhatok. A kedvezőtlen időjárás okozta terme-1 ketlenség nem sújtotta annyira a gazdaközönséget, I mint a hibás pénzügyi kezelésből származott országos pénz- és hitelhiány nyomora.

A természet mostohasága a föld kerekségen I mindenhol érezhető és az egymás követő terme- kation évek más országben is előfordulhatnak ; de I ha más polgárosult országokban a mienkhez ha-1 sonló csapás a gazdát tönkre nem teszi: ennek I indoka nem a fejlettebb gazdászati viszonyokban I hanem inkább azon országok kedvezőbb állam-1 gazdászati körülményeiben kereshető.

Magyarország mint állam nem jól gazdálko-1 dik; a nemzetgazdászat a legcsekélyebb figyelemben sem részesül és ebben rejlik oka hazánk helyzetei mostohaságának. Valóban találóan mondják felölünk, hógy prókátornemzet vagyunk; az igazságügy terén felmerülő egy-egy jogi kérdés jobban megragadja a közfigyelmet, mint azon életbevágó kérdések, melyek az ország jólétét elömozdithatnák Az. -államgazdászati ügyek iránt nyilvánuló közön- bösség fanyar gyümölcseként tekinthető részben mai nyomasztó állapotunk.

Sajátságos dolog, hogy hazánk népe eddig az állami lét azon mindenekfelett álló követelmény e tényleges hiányával van, hogy államilag anyagi önálláBi törekvés mulasztása szolgált alapul a mindenki által panaszolt nyomasztó helyzetnek.

Az oiszágnak épp úgy, mint az egyes embernek a rendezett vagyoni állapot biztosítja önállását. Anyagi jólétünk előmozdítására tehát önállási tekintetből kell törekednünk és viszonyanyagi önállásunkat jólétünk előmozdítása czéljábó! kell sürgetnünk. Önállás és jólét, két elválaszthatom iogalom, mely az ország érdekeinek megfelelő államgazdászati intézmények által éretik el.

Magyarországnak ismétlem nincsen önálló államgazdászata, minek következménye, hogy anyagi érdekeit védő intézményekkel nem rendelkezik s mindaddig mig ezekkel nem bir: állandó jólétről szó nem lehet. Magyarországban az áldott jó természet az ország gazdája;'csak akkor van pénz és ideiglenes jólét, ha sikerül a termés; a természet szeszélyétől függ ideiglenes jólétünk, in inbármely nomád állapotú népé, mely egy nemzethez illő öntudat magaslatára még nem emelkedett és a közjóiét iránti közérzület hiányában (kiki csak magának és nem a köznek él) anyagi érdekeit védő közös intézményekre nem gondol és ezért-tárt kaput nyit más előrehaladottabb nemzeteknek az anyagi érdekek kizsákmányolására. Vagy másképpen áll-e a dolog nálunk? lássuk: Bármely indoknál fogva — itt nem kutatom — nemzetgazdászatunk tényezői, melyek önálló kezelést követelnének, idegen kezekre bízattak.

| Pénz- és hitelügyünk, ipar- vám- és kereskedelmi 11 I érdekeink intézése más nemzetnek tetszés szerinti 11 I vezetésétől függenek. 11

A paritás alapján velünk szövetkezett laj- * I thántúli országok a nemzetgazdászat fontosságának 11 I kellő ismeretében figyelmet fordítanak a mi gaz-1< I dászatunk kihasználásárá is, anyagi érdekeink ki-11 I zsákmányolása mellett mosolyogva vesznek tudo-|( I mást olykor szavakban nyilvánuló anyagi önállási 11 I vágyainkról és szánakozva tekintenek tótlensé- ! Igünkre, melylyel az államiság attribútumait, mint 11 Ijogos és törvényes tulajdonainkat, mások által in- lí

I téztetjük. I ‘

A nemzetgazdászat a természet mostohaságát I Iugyan sehol el nem hárítja; de nem is ez a fel-M I adata: hanem hogy az ország összérdekét tekintve I I pénzügyét rendezze, a pénz feles kiszivárgását az I I országból gátolja és a nemzetközi cscreforgalom [egyensúlyát szemmel tartva az ipar, kereskedőiéin r és földművelés fejlődését eszközölje; s végre a| [tőkoképzést ily módon előmozdítván szabályozott |£ I hitellel a töke elhelyezését és forgalmát biztosítsa. I

1

Hasonló államgazdászati intézményekkel ellá-1 ^ I tott országokban két-három évi terméketlenséget | ■ I elviselhet a gazda; mert e kinem zsarolt ország 11

I tökéi rendelkezésére állanak s három évi kamat-1 ^ [fizetés összesen nem tesz annyit, mennyit nálunk! ja gazda egy évben kénytelen a kölcsönzött pénz-|

,|ért kamat fejében fizetni; minek az a természetes!

| következménye, hogy két-három évi terméketlen-1 . | ség tönkre silányitja a gazdát és vele az ország | ( : I közgazdászatát. I

Nemzetgazdászatunk elidegenítőit állapotában L r | az utóbbi években az ország ipara, kereskedelme |. -1 és mezőgazdasága is kiszámithatlan károkat szén-1, [ | vedett.

. | Elszomorodva kell constatálnunk az általános |. | hanyatlást, elszegényedést megyénkben is, a gaz- |

II dászat terén. A földművelést illetőleg a rendszer-1 j . | telenség majdnem általánosnak mondható; az ég-1

: | hajlati mostoha viszonyokkal párosult államgazdá-1, ; szati mulasztás kényszeríti a gazdát földje zsaro-1 j | lására; mert ott hol az egyéni tehetség hiányzik , | és az államiintézményei az egyént nem támogatják f | állandó gazdászati rendszerről szó nem lehet.

A nemzetgazdászat könnyelmű kezelése a ma-1 Igángazdászatban követésre talál; az előbbinek el-1 | hanyagolását azonban az utóbbi keserüli meg. In- |

| nen van aztán, hogy a vállalkozó'gazdát önhibája | [nélkül a bécsi „Krach“ sújtja a földhöz; a ke-1 [vésbé vállalkozó a megélhetés terhes gondjaitól [szabadulandó lábas jószágán kényszerül túladni;

I mig mások az állattenyésztés fejlesztésének rová- sára az értékesebb tápanyagot kénytelenek bar-1

| maiktól megvonni; de eredményeiben legsújtóbb |

II azon gazdákra nézve, kik terhes adósságok mel-1 . | lett tengetik életüket a jövő aratásba vetett biza-1

[lommal; és vajmi csekély azok száma, kik meg-| [takarított tőkéjük fogyasztásával keserülik a hibás[ | államgazdászat által teremtett nyomasztó állapotot!.

Szomorú a kép, melyet vázlatosan felmutatni I | bátorkodtam; de elfugalatlan bírálat mellett aligha ‘[lesz ez tagadható.

n | Alkotmányunk politikai szabadságot nyújt az | ó | országnak anyagi önállással. Az utóbbit nem mél-1 1.1 tányoljuk, habár hatását sajnosán érezzük. A diót |

iránt, sőt Csabán 1792. selyemgyár is állott fen, | melyben magánosok az önmaguk által előállított | selyemből kelméket gyártattak; de mindezen igyekezet tartós eredményre még sem vezetett, leg-1 főképpen azért, mert a selyemgubók eladásának | állandó és nyereséges piacza nem volt. így történt, hogy a selyemtenyésztés fokonkint ha-1 - nyatlott. 1804-ben a megye csak 93 frt 24 kr tiszta hasznot vett be selyemért; 1817-ben pana-| szeltatik, hogy minden igyekezet mellett is a se-1 lyemtenyésztés kevés előmenetelt tesz; 1823-ban| a selyemtenyészeti küldöttség nagyobb buzgalom | kifejtésére utasittatik, de a következő 4 éven ke-1 resztül még is 2716 váltó forint veszteség mutat-1 kozik.33) A csabai selyemgyár beszüntetésének oka az is lehetett, hogy a helyi viszonyok az alföldön á gyáriparnak átalában, valamint most nem kedvezőek, úgy akkor sem kedveztek. A gyáripar- | beli foglalkozás népünk géniusával is ellenkezett. Megyénk lakossága kizárólag földmivelésre és állattenyésztésre lévén utalva, — különösen a múlt században, midőn megyénk még sokkal néptele- nebb s a mezei munkás oly keresett i ennélfogva jól fizetett volt, a gyáripar már a munkáskéz hiánya miatt sem honosul hatott meg.34)

Az elmondottak s ezekhez hasonlók hozhatók fel arra nézve, hogy megyénk rendei a múlt század végén s a mostani elején a közművelődés érdekeit sok részben méltányolták. De mindezeknél nagyobb jelentőséggel bir megyénk művelődési érdekeinek elöremozditására nézve azon moz- **)

**) L. az idézett évbeli jkőnyveket.

,4) L. a megyének 1808; évben a kormányhoz in Józsit érdekei feliratát a „Fabrika ügy mibenlétéről.“

| galom, mely e század elején a mező-herényi gym-1 | nasiumnak adott életet. A kezdemény dicsősége | ez intézet létrehozásában Boczkó Dániel szarvasi |

[ lelkészt illeti, s hogy a később Szarvasra átbe-1 | lyezett ezen gymnasium ma már hazánk legkitü- |1 Inöbb ilynemű tanintézetei sorában foglal helyet, U [melyben sok jeleB osztott és nyert ismereteket —|

11 azt az ev. egyház s magánosok bőkezűsége tette |

■ | lehetővé. Békésmegye művelődésének legfőbb té- |

■ | nyezői egyikét kétség kívül e főgymnasiumban |

11 bírja.

| * I <

S e kitérés után térjünk vissza megyénk |

’ | rendelnek viselt dolgaihoz, melyek sok tekintet-1 ( * | ben legbiztosabb vezérfonalunkat képezik a me-1 11 gye művelődési viszonyainak vizsgálátában. Azon | >| időkben, melyeket most érintünk, a „nemes vár- [ ’ | megye“ volt leghívebb kifejezője a kor szellemé-1 ’ | nek, s igy a megyei élet az, mely legtöbb anya-1 I got nyújt a műveltségi fok megítélésére. Áttérek I lázon idők történeteinek megvilágításéra, a me-1 11 lyek alatt Békésmegye különösen úgy szerepelt, | | mint a ' terpedés hazája, s mint az úgynevezett | a | pecsovicsizmus eldorádója, éles ellentétben hazánk | l’ I más megyéinek szereplésével, a melyekben a ha-1 | (adás fénye jelölte az utat egy jobb jövő felé. | a*| Megyénk e dicstelen szereplését a történelem íb ilt | megörökítette, az önzés és hazafiatlánság szegye- ás | nitő bélyegét sütvén nemességéré.35) E vázlatos k-1 előadásom utolsó lapjait megyénk közéletének e ö-1 megrovás alá esett szakának, az erre következett z~ | szabadelvű szellem felébredésének és diadalának

[kivánom szentelni.

| 9‘) Horváth M> Huszonöt év Magyarország törtéI Beiméből I. 105, i.

és Vilma k. a. Orosházáról, továbbá helybeliek közül Keresztesi Ilka, Tóth Piroska, Lavatka Gizella, Elekes Mariska, Wéber Adél, Banner Ida,

Vincze Ilka, Benedioti Ilka, Varga Eszti, Nagy Gizella és Matild, Wieland-Bakucz és Czeller nővérek, Tassi Linka, Durkó Zsuzsika, Batizi Róza stb.

E nevek elég bizonyság arra nézve, hegy a majáles sikere fényes volt. De minden fénynek megvannak árnyai is, az árnyak közt itt is felem- lithetjük a helytelen, s a szokással homlok egyenest ellenkező tánezrendet, mely szerént az első tánezok közzé volt felvéve a „nőválasz“. Ez azért is tapintatlanság, mert hisz a tánczmulatság kezdetén a tánezos még nem szerezhetett elég érdemet arra nézve, hogy a gyengéd nem bármely tagja által is tánezra szóllitassók fel. Már pedig a szende leánykák szerénységére pressiót gyakorolni leggyen- gédebben szólva is rósz ízlésről tanúskodik.

Végül megemlitendönek tartjuk, a pontos és olőzékeny kiszolgáltatást, az italok s ételek olcsó voltát, a mi Stark Gábor vendéglősnek érdemül rovandó fel. — Tartsa meg az Isten jó szokását.

________ V.

Sz

arvas, 1875. május 25-én.

Azon 365 nap között, mely az idő gyorsan forgó kerekén egy év alatt leperdül, van sok olyan, a melynek egyéb érdeme sincsen, minthogy feltűnt, és 24 óra múlva az enyészet végtelen mau- soleumába, mint valami hitvány s igénytelen utód, elődeihez pihenni dűlt; — van azonban sok olyan is, melynek emlékére szivünk a bánat sötét virágaiból fon gyászkoszorut, s azt szemeink a fájdalom keserű könyeivel öntözik ; de van ismét olyan nap is, melynek emlékén képzeletünk örömmel an- dalog, lelkünk fölvidul, szivünk fölmelegszik, s egész lényünk mintegy átszellemülve szárnyakat ölt, s a boldogság magasabb régióiba emelkedik.

— Egy ily drága s kitörülhetlen emléket hagyott maga után május 21-ike és nemcsak főiskolánk nagyreményű növendékeinek, hanem úgy városunk, mint közelebbi s távolabbi vidéke intelligens közönségének szivében is. E napon tartatott meg ugyanis tanuló ifjúságunk már messze vidékeken is ismeretessé lett majálese. Közbe legyen mondva, a szarvasi majálesek nem csak onnan nevezetesek, hogy az ég — csekély kivétellel — csaknem mindig gondoskodik arról, hogy a tánezoló fiatalságot a tűz messze ne ragadja, s rögtönöz akkora váratlan zuhanyt, hogy a csak nehány perez előtt | könnyű lepkék gyanánt lebegett koszorús nymphák [csakhamar síró syrénekké válnak át, melyeknek | igéző tagjain az átázott öltöny elsimuló hullámok- | ban foly alá, — hanem azért is nevezetesek ma- [jáleseink, mert városunk s vidékének valamennyi | szépe, valamennyi feselő és kifejlett, fakadó és | kinyílt fehér és ^>iros rózsája ekkor öszképben, mint egy óriási tündér virágcsokorba foglalva,

|látható.

Ez idén azonban az említett s rettegett eső- [zuhangy elmaradt, a mi nem is lehetett egyébként, hiszen hány ártatlan angyal, hány lángoló szív, hány reményben dagadó kebel fohásza ostromlá | az egeket. Az egész nap olyan volt, hogy mondva [sem lehetett volna különbet s a majálesre alkal- | masabbat alkotni.

A nap a budai kalendáriom szerint már 4 [óra 1G perczkor tűnt fel természetesen a keleti [láthatáron, s mennél följebb haladt, arcza annál | mosolygóbbá s ragyogóbbá vált, — hja 1 biz’ ő | kigyelme nem minden nap lát olyat, mint a a mi- [nővel május 21-kekedveskedett. Tekintete elsőben | is gyönyörrel pihent a felkoszoruzott tanulókon,

11 kik már 6 órakor kezdtek a főiskola udvarán gyülekezni, hogy a kijelölt órában a tanár urakkal : | együtt a majáles színhelyére kivonulhassanak.

Méltóságos gróf Bolza István ur, mint már ' I több év óta, úgy most is szives volt igen vonzó s [alföldnek ritka nevezetességét képező, az O-Körös [által körülölelt parkját, az úgynevezett „Anna-li- - get“-et a majáles helyiségéül átengedni, mi által '[nemcsak főiskolánk múzsa-fiak seregét, hanem vá- * | rosunk s vidékünk szép és nemes élvek után vá- ■ | gyó közönségét is hálára köté le.

41 A kivonulás a csabai első s hírneves zene- ' | karnak lelkesítő indulója mellett 8 órakor vette | kezdetét, s midőn a díszes menet a grófi kastély -1 előtt elvonult, a tanulóság hálája a nemes szivü a | főur iránt előre, is szívből fakadó háromszoros „él- -|jen“-ben nyilatkozott. — A fiatalságot a kies li- [getben egy tágas s igen finom ízléssel földiszitett, i-1 fölkoszoruzott sátor fogadta, melynek tetejéről a i-1 nemzeti lobogó bivólag i üdvözlőleg integetett az J. | érkező vendégek elé.

«| A délelőtti órák ősi szokás szerint a tanuló- k | ság társas játékainak s a kisebb múzsák solo vagy [páros tánczának vannak szentelve, melyek közül i, | ez utóbbinak nemcsak azon üdvös eredménye van, i-1 hogy fokozza a fiatalság étvágyát a közösen el- t-1 költendő ebédhez, melyen a tanári testület tagjain bí I kívül más privát és vidéki urak közül is többen [részt vesznek, — hanem egyszersmindelökészitte- la'tik, vagy ha úgy tetszik csiszoltatok ez által a ta*

*-*l

I

jja végett szeretjük, belét eldobjuk. Jelenleg az | szágot a nemzet [tetszése szerint administrálja; | cozzuk a kincstár jövedelmét újabb adók kive-1 lével, sőt adóssággal is terhelhetjük magunkat, valamelyest még elbírhatunk; és mindebből az izágnak mi ahaszna? vagyonosodunk-e? emcl- dik-e a nemzeti jólét ? — A megfeszített erőkö- snek más szedi gyümölcsét, valamint a bárgyú | inkás verítékének más veszi hasznát. Hiányzik | nemzetnél az öntudatos törekvés a jólét biztosi-1 iára. Gondolkozzunk e felett és segítsünk ma-1 nkon a törvény korlátain belül. Igyekezzünk az ami czél elérésére törekedni.

Anyagi önállást biztosítsunk és ezzel állandó | Hétét az államban s evégböl üdvözöljük mint | yesület az újonnan alakult kormányt, mely ki-1 ló feladatának tekinti az ország államgazdásza-1 iák rendezését; és sanyargatott anyagi helyze-1 !ik felmutatásával fejezzük ki reményünket anyagi | lékeink önállósítása iránt és ennek roményében | tvazzon az egyesület bizalmat a kormánynak.

A nemzetgazdászati tekintetben történt mu- ztások feltüntetése után, melyek a magángaz-, szatot is fojlödésében nemcsak gátolják, hanem lóságos visszaesést eredményeznek, az egyesület iködéséröl szóló jelentésemet rövidre foglalhatom, után ez az egyesület által közrebocsátott évi .esitöben terjedelmesen közöltetik.

Midőn a lefolyt évre megállapított programra grehajtását megemlítem, azon szerencsés helyben vagyok még jelenthetni, hogy mostoha gaz- szati körülményeink közepette az egyesületi ta- k száma évről-évre szaporodik. Az egyesületi jók száma jelenleg 679; igazgatásom 3 évi ideje itt tehát összesen 73-mal szaporodott. Az egye- leti tagsági dijak egy évre 2012 frtot tesznek.- Hasonlólag az egyesületi vagyont, illetőleg megye által adományozott kapitányi laknak bir- iba vételével a vagyoni állapot gyarapodásáról szerencsés lehetek a tisztelt közgyűlést értesíteni.

Valamint az egyesület száraszerinti és va- onbeli gyarapodásáról, úgyszintén az egyesület iködési körének terjeszkedéséről is örvendetes öntést tehetek. Örömmel említem meg, hogy a késmegyei gazdasági egyesület kebelében a bé- ismegyei méhész-egyesület és a békésmegyei szögazdák kisérleti társulata megalakult; utóbbi mler Pál elnöklete s rövid fennállása alatt ered- ínyt még nem mutathatott fel, mig ellenben a éhész-egyesület Göndöcs Benedek apát buzgó nöksége és egy évi fennállása alatt életrevaló- gának szép és eredménydús jeleivel dicsekedhe- i. A két fiókegyesület közhasznú törekvését te- ntve, minél nagyobb támogatásra számíthat és nnállása a gazdasági egyesület működési köré- >k terjeszkedését eredményezendi.

A titkári munkakör megítélése tekintetéből egemlitem még, hogy az ügyiratok száma 1874. Li6 darab; 1875. jan. 1-től május 23-ig 472.

Jelentésemet ezek után berekesztem és mint nnebb emlitém újólag ismétlem, hogy az egye- ilet működése, valamint a választmánynak ezeken való eljárására az egyesületnek évi értesítőiben terjedelmesen ismertetik.

Beliczey István.

Levelezés.

Békés, május 26. 1875.

(A békési gymnasiumi ifjúság majálese.)

Mondhatom háládatosabb thémám alig lehet- e, mint a diákok, a jövő eme reménybeli muzsa- alántáinak egyik mulatságáról írni. Mert hisz a iákok hétköznapi mulatozása is oly annyira telve sokott lenni érdekes epizódokkal, hogy a szűk zellemi korlátokba szoritott iró is irhát valami rdekeset róla, hát még az ilyen ünnepélyes mu- itságuk, — a melyben a szépnem is mint factor zeropel.

Ej de minek untatni a közönség felette be ises, de rendkívül rövid türelmét ily semmit mon- ló bekezdésekkel, térjünk át a tárgyra és beszél ük el, nem üres, nyaka szegett phrázisokban, ha íem szigorú objectivitással, mint ment végbe t 'ént czimzett mulatság Békésen f. hó 22-én a Koz na-kertben.

I

A gymnázíális ifjúság teljes ornatusban vo ault ki a fúvó zenekar lelkesítő trombita harsogás; mellett a Kozma-kertbe, és ott féktelen iáték-vá gyának korlátlan kifejezést adott.

A kora est derengő szürkülésénél jöttek egyet ként BékéB bájakban és kecsekben dús hajadona a garde dámák és mossieurők tarka kíséretébe! — A tánczkedvelö ifjúság szintén nem késett | úgy történt, hogy már 6 óra tájban a szittya itja rúgták a köleses talajt és ujrázták a valzert Nem láttunk pazar fényes toiletteket ugyai hanem dúsan levénk kárpótolva a közörömtöl rí gyogó szép női arezok által, kik közt a köve kezűk neveit volt alkalmunk feljegyezni recensen tárczánkba:

Reuó Ilka k. a. N.-Váradról, Kalmár Gizel

. | *