Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-05-23 / 21. szám
Negyedik évfolyam 1875, Gyulán május 23-án. 21-ik szám. %l ‘iT""* * íw_l»,r-n Megjelenik lietenkint egyszer, vasárnap. Szerkesztőség: Békés-Csabán, kastély utcaa 8-ik szám. Kiadó hivatal: Gyulán Dobay János könyvnyomdája és Winkle Gábor könyvke- reskedése. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhöz Békéscsabára czimzendők, és legfeljebb minden csütörtökig beküldendők. I ÉS I TÖBB BEKESMEGYEI NYILVÁNOS EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. FELELŐS SZERKESZTŐ: ZSILINSZKY TV ITT ÁT.V *8S' Előfizetési feltételek: Egész évre helyben házhoz hordva kr. vagy vidékre postán küldve 5 frt — Háromnegyed évre 3 1» 76 Félévre .... 2 jy 60 Évnegyedre . . . 1 » 25 Egyes szám ára 10 kr. Hirdetési dijak: Egy 4 hasábos petitsor 6 kr. Kétszeri közlésnél . . • 4 „ Háromszori közlésnél . . 3 „ Többszöri hirdetéseknél engedmény adatik. Bélyegilleték 30 kr. A nyilt-tór sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: B.-Gyulán Dobay János könyvnyomdájában és Winkle Gábor könyvárusnál. — B.-Csabán a nyomdában. — Budapesten Haasenstein és Vogler, Bécsben Naftles J. hirdetési irodájában. — Elfogadtatnak hirdetések vidékrql levélbeni megrendelés által „a „Békés“ kiadó hivatalához“ czimezve is. Meghívás. A békésmegyei gazd. egylet idei rendes közgyűlését május 23-án d. e. 10 órakor B.-Csabán a casinó helyiségében tartandja, mire az egyletnek tagjai oly figyelmeztetéssel hivatnak meg, hogy e közgyűlésen a szabályszerű 3 évi tisztujitás, u. m. az elnökök, ügyész és igazgató választmány választása is megfogván ejtetni, arra minél számosabban megjelenni sziveskedjenek. Az elnökség megbizásából Mokry Sámuel, egyl. titkár. Visszapillantás „még egyszer a gozeke“ czimü czikkre. Igen örvendek azon, hogy e lap hasábjain nyilvánított nézeteim a gőzekéről némi eszmecserére szolgáltattak alkalmat, más részről azonban sajnálatomat kell kifejeznem a felett, hogy igen tiszt, gazdatársam Reök I. ur ide vonatkozó véleményét több tekintetben nem oszthatom. 1. Ismételnem kell itt, hogy távol vau tőlem általában a gőzekék előnyeit a közönséges ekék felett kétségbe vonni, vagy épen tagadni. Tudom, hogy mélyebben szántanak, hogy egyformább barázdákat csinálnak, hogy munkájuknál a rendszerint terméketlen középbarázdák elmaradnak, — hanem mindaddig, mig munkájuk szerfeletti drágasága nem fog tetemesen apadni, ón részemről az alföldi gazdaságokba be- hozhatóknak se nem tarthatom, se nem ajánlhatom. Vájjon hol találjuk meg mel- lettök számadásunkat, tudva azt, hogy (mint péld. főherczeg Albrecht bellyei uradalmában) a gőzeke catast. holdankinti szántása 12 frt 72 krba kerül? Ezen óriási költséget a mi adott körülményeink között semmiféle terményünk nem térítheti meg, s szerintem csakis oly vidékeken nyújthat TARCZA. Mutatvány Hajóssy Otto „Művelődéstörténet s a művelődés Békésmegyében“ czi- mű müvéből.*) n. Átalában a hazánkban második József reformjai által életre kelt szellemi mozgalom, s a francziaországi forradalmi események folytán támadt fölvilágosodás, megyénk rendéinél Bemmi tért sem foglalt. Mig másutt az 1790. évi nevezetes országgyűlés óta jelentékeny eszmeforrongás volt tapasztalható, melyben a szabadelvű politikai irány nevezetes tálsúlyban volt, addig nálunk Békésmegyében a tespedés szelleme Uralkodott. Annál feltűnőbb tehát, hogy megyénkben a köznépnél egy oly politikai mozgalom nyomaira, mely megyénk akkori szellemével egyátalán nincs öszhangbao. Értem a Martinovics-féle társaság által országszerte támasztott politikai mozgalmat, e gyászos véget ért drámát, melynek főbb szereplői életükkel b szabadságukkal lakoltak a szabadelvű eszmék terjesztése körűi kifejtett tevékenységükért. Az, hogy e társaság határa megyénkre is kiterjedt, s hogy izgatása itt is megtenné gyümölcseit — okmányokkal ugyan nem, de hagyomány által bizonyítható. Kik voltak megyénkben az úgynevezett magyar jakobiniamus hirdetői) kik voltak a megyénkben is támadt ilynemű mozgalom közvatlen előidézői, azt még a hagyomány sem tartotta fen i nem valóságos bevételi többletet s tiszta hasz not, a hol czukorrépát termeszteni s biztosan értékesíteni lehet. 2. Azon kérdésére R. urnák, hogy szántunk-e mi rendesen 5 — 6 és 7”-re ? azt vagyok bátor felelni, hogy igen is szántunk, és pedig nem kevesen. Sőt többet mondok, én répa és luczerna alá mindenkor 8”-re szántottam, még pedig a közönséges II. számú Vidacs-ekével. — Ha nem mindnyájan igy szántunk, az sem a gőz- eke ajánló leveléül, sem a közönséges eke hátrányául nem tekinthető, hanem egyedül indolentiánknak tulajdonítható. Valamint tehát jó szerkezetű vasekéinket 8”-re le- bocsájthatjuk, úgyszintén érintett keleti attribútumunk mellett a gőzekével is 4—5” re szánthatunk. Azon állítással pedig, hogy extensiv rendszerünk mellett kevés és satnya igavonó erővel jó, ha a 3—4”-nyi szántást is meggyőzzük, magunk magunkra sütjük a szellemi szegénység és hátrama-j radottság bélyegét, — anyagilag pedig kér-J dem, nem könnyebb e elengendő igavonói marhát beszerezni, s azt nem engedni ein satnyulni, mint óriási tőkéket a gőzekékbe befektetni ? Többi állításait s nézeteit igen tiszt! gazdatársamnak pontról pontra áfái romi a azokat részemről, a hol csak lehetett és kellett, tapasztalataim után mindenkor és mindenütt hirdettem ; nem hagyhatom azonban 3) érintetlenül azon alapjában teljesen téves, s ezenkívül a nagy gazdaközönségr^ nézve felette veszélyes uj tant, mely sze rint a mély mivelés táperőt szolgáltatna a növénynek, s ebből folyólag bizonyos mérvig nélkülözhetővé tenné a marhatartást a igy a trágyázást is. Jelesen nagyon téve] düuk, midőn azt hisszük, hogy mély szánj tás által friss földet hozunk a felületre, as az olyan földet, mely csekélyebb mivelés mellett növényeink által még épen nem volt igénybe véve. Constalált dolog, bog; péld. a búza 5, a luczerna 40 lábnyi mély ségre képes gyökerével a földbe lelia vélek azonban a valószínűség határain túllépd azon gyantásommal, hogy tekintve megyénk azoj időbeli viszonyait, semmi ok sincs feltennünk, mi kép a jakobinismus tanai megyénk — mondható — kivétel nélkül az uradalmi fenhatóság járszaj lagán vezetett értelmisége köréből találtak voln apostolokat; hanem a társaság ama főbb intézői kell a megyénkbeli mozgalom szitóiul is tartanunk kik a velünk szomszéd Biharmegyében laktak, e Kiknek e közelségnél fogva módjukban állott me gyénk kebelében is izgatni. Ezek közül felemlít hetem Kazinczy Miklós biharmegyei esküdtei Szlávy György ugyanottani főszolgabírót és Szláv Jánost. Ez utóbbi Békésmegyében gyakran forduj meg, ismerősei látogatása végett. 8 most térjünk a hagyomány által fentarto) tény elbeszélésére. A jakobinismus tanai átalában a felvilágd sodás tanai lévén, önként következik, bogy azoj különösen a műveltebb osztályuaknál találtak visa hangra, s ebből kiindulva azt is megfoghatónal kell találnunk, bogy ott, hole tanok a köznép sd raiban jelentkeztek, annak ugyancsak értelmesen vagy vagyonosabb része fogadta el azokat. A mu| század végén Gyulaváros német ajkú lakossága jólét — aránylag — magas fokán állott, s ig történt, hogy a gyulai német ajkú jómódú polgt rok között talált menheiyet a haladás szellemi Mennyire terjedtek el közöttük az uj tanok, min vagy átalában volt e szervezete a titkos rnozgj lomnak — tudva nincsen; de részeseik létezésül ellő jelót as által kívánták adni) hogy a megy* tolni, — valamint az is, hogy ezen növények e mély utat nem csupa kedvtöltésből teszik, hanem azért, hogy onnan is táplálkozzanak. Ezen elismert s bebizonyított tény kétségbevonhatlanul tanúságot tesz arról, hogy a semmiféle eszközök által meg nem mivelhető altalaj is éléska- maráál szolgál a növényzetnek, s hogy e szerint ezen alsó éléskamara is napról napra s évről évre apad, s ennélfogva a felsziore hozva nem képezheti s nem is képezi azt az érintetlen szűz táptárt, melynek azt sokan mintegy a priori tekintik. Bizonyos azonban az is, hogy az altalajban oldott (a növényék által megemészthető) tápelemek mellett oldatlanok is (emészthetlenek léteznek, melyek csak akkor válnak átha- sonithatóvá (assimilirbar) ha a napsugarak s a levegő behatásának kitéve, részint el- mállás, részint élenyülés folytán alkalmatos megemészthető ételül elkészíttetnek. — Ezen vegyi folyamot a tudomány a természettől elleste s tudomásunkra hozta, s mit mond erre a gyakorlat? megerősíti az elmélet iménti tételeit azon észlelet nyomán, miszerint a mély cultura alatt álló földek dúsabb terméseket hoznak. Eljutottunk odáig, a hol komolyan kérdezhetjük, vájjon avion föld, melynek- felső—kamarájából növényeink részére 4 tál helyett már csak 2 tál étel telik, s a hiányzó 2 tálat már a pinezéből kell pótolnunk, nélkülözhetne az „egy marhát, vagy az egy kocsi trágyát?“ ezen kérdésié nem csak határozottan nemmel kell felelnünk, hanem tovább is kell mennünk, és azt állítanunk, hogy mély mivelés mellett, több tápanyagok vonatván ki a földből, több trágyát kell készítenünk s visszavinnünk a talajba, mint csekélyebb termelés mellett, ha hogy termő rétegünket a végképeni kimerüléstől meg akarjuk óvni. — És én biztosíthatok mindenkit arról, bogy ha mi a gőzekében ilynemű nem létező s nem létezhető előnyüket keresve, t. i. marhareductiót és trágya kevesbitést, azt ezen czélból gazdasátisztikarnak, az uralkodó hatalom híveként, s hivatalbeli szigoráról ismert egyik tagját: a járási szolgabirót orozva lelövik. E szándékukat két ízben kisérlették meg akkor, midőn a szolgabiró Gyuláról Békésre ment, de tervük egyszer sem sikerült, a lövések nem találták a kiszemeltet. — Maga a tény — természetesen — általánosan tudva volt, de a . tetteseket kipuhatolni nem sikerült, sa merénylet titkos rugói talán soha sem kerülnek I napfényre, bá egy német gyulai vagyonos pékmester halálos ágyán az öt gyóntató lelkésznek azon vallomást nem teszi, hogy ő a jakobinismus terjesztésére összeesküdött gyulai polgárok egyesületének szintén tagja, s hogy a szolgabiró ellen intézett két rendbeli merénylőt ez összeesküdtek müve volt. A lelkész a gyónás meghallgatása után felhatalmazást kért a haldoklótól arra, hogy I dolgokat a hatóságnak feljelenthesse, csak igy adhatván meg neki a bünbocsánatot. A haldokló e felhatalmazást megadván, ennek nyomán akkoron sok német gyulai polgárnál a jakobinusok úgynevezett kathekizmusa meg is találtatott. Mi történt e polgárokkal, s mi átalában a vizsgálat következtében, — erről a hagyomány mit sem szól. Az összeesküdtek közül is csak egynek tartotta fenn nevét: Glück, szintén vagyonos polgárét, ki azon időben egy gyulai vendéglő bérlője volt. 1T) íme, ennyiből áll az, a mit megyénkről a fran,T) Tomcsányi József hozzám intézett levele, — Az előadott eaet az, egyetlen adatj melyet a jakobinismus megyénkben működésére vonatkozólag kikutatnom sikerűit, 4 ©ágy® jegyzőkönyvei aaw esetről mit sem tartalmasnak. gainkba behozzuk, egy szép reggelen a legérzékenyebb csalódásokra fogunk kikerülhetetlenül felébredni. Erzsébet puszta májas 10. 1875. Csallóköz. Rimler Pál. Az építészeti vállalatokról. Az építészeti vállalatokról csak különbség nélkül kivánok nehány szót szóllani, és arra vonatkozólag akarom, mint egyszerű munkás nézeteimet előadni. Az építészeti vállalatoknál mutathatja meg minden mester-ember, hogy hivatását teljes mérvben felfogta, hogy tudja azt, mivel tartozik magának és a társadalomnak. Az építészeti vállalatoknál van a mester-embereknek a legtöbb anyagi, és ha szabad mondanom erkölcsi haszna. Azért tehát az építészeti vállalatokra minden komoly irányt követni szerető mesterember (kinek t. L szakjába vág) nagy súlyt fektet, és méltán. Csak hogy én épen ezeknél tapasztaltam nálunk Magyarországon két nagy hibát, melyeknek kiküszöbölése igen óhajtandó volna. Az egyik hiba az, hogy az élni és élni hagyni szép elvét nem igen méltányolják a vállalkozók. Pedig hát azzal többre mennének, mint kicsinyes kapzsisággal. Az élni és élni hagyni elve a fővárosi vállalkozóknál, kik közt 14 évig lenni szerencsém volt, mindig megtermi gyümölcseit, mert ha az egyik vállalkozó felvesz valamely nagyobb kiterjedésű munkát, azt szaktársai közt felosztja, részben a szívélyes collegiális viszony fentartása kedvéért, részben pedig a helyes munka felosatáa kedvéért, mert hiába: több fő, több helyesebb, gondolat. A másik hiába az, hogy az ajánlatoknál benyújtott költségvetéseknél nem mindig szoktak vállalkozóink a részletenként, vagy is pontonként árielcmelést kérni, és azt következetesen szakismerettel okadatolni, hanem nagyobbára osak az alapszámot kérik egy bizonyos összeggel megtoldani. Pedig Lát éppen ott nyilna alkalma, a részletes megvitatásnál a mester-embernek kitüntetni czia szabadelvű eszmék alatt támadt mozgalomra nézve feljegyezhetünk. Vajmi kevés ez, ha az ország más megyéiben uralkodott ilyetén eszmeforrongások mérvét tekintjük ; de az, hogy megyénk is a/.ok közé tartozott, hol az újabb eszmék iránti fogékonyság hiányzott — éppen nem csodálandó, ha nem feledjük, hogy az értelmiség osztálya, melyből a szabadelvű tanok legtöbb követőre találtak, nálunk teljesen hiányzott. Egyébiránt maga a kormány is mindent elkövetett, hogy a franczia haladási eszmék terjedése az országban megaka- dályoztassék és hogy a franczia nemzet tényei és törekvései, mint olyanok állíttassanak a magyar nemzet elé, melyek a törvényes rend, az itteni eredeti monarchikus intézmények s, a nemzeti alkotmány felforgatására irányozvák. S csodálhatjuk-e, ha a rendi uralom oly kiváló helyén, minő Magyarország volt, sikerült a franczia forradalmi eszmék behatolását annyira ellensúlyozni, hogy utóbb határozott ellenszenv keletkezett irántuk; csodálhatjuk-e, hogy az elévülhetlen emberi jogokat ki* fejező ezen eszmék iránt a lelkesülés megszűnt Hazánkban, ha meggondoljuk, hogy a „testvériség • egyenlőség“ örök-igaz elvét hirdető ezen tanok, valósítása, az önmegtagadás szép, de nehéz erényét, s igy a rendi alkotmány elejtését feltételezte volna, — s csodálhatjuk-e különösen, hogy megyénkben ez okoknál s a már említett helyi viszonyoknál fogva, a szabadeivüség nemcsak hogy lábra nem kapott, hanem ellenkezőleg a franczia nemzet világra szóló politikai s bölcselőn tanai a „csélcaapkodas,“ maga a franczia nemzet pedig
