Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-04-25 / 17. szám

17-ik szám.

Negyedik évfolyam 1875.

Gyulán april 25-én.

Megjelenik

hetenkint egyszer, vasárnap.

Szerkesztőség:

Békés-Csabán, kastély utcza 8-ik szám.

Kiadó hivatal:

Gyulán Dobay János könyvnyomdája és Winkle Gábor könyvkereskedése.

A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhöz Békéscsabára czimzendők, és legfeljebb minden csütörtökig beküldendők.

I ÉS I

TÖBB BEKESMEGYEI NYILVÁNOS EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE.

FELELŐS SZERKESZTŐ: ZSILINSZKY MIHÁLY.

Jji-1 %>«n> I, n I ■ i

Előfizetési feltételek:

Egész évre helyben házhoz hordva vagy vidékre

postán küldve 5 frt — kr. Háromnegyed évre 3 jj 75 „ Félévre . . . . 2 „ 50 „ Évnegyedre . . . 1 „ 26 „ Egyes szám ára 10 kr.

Hirdetési dijak:

kr.

Egy 4 hasábos petitsor Kétszeri közlésnél . . . 4 „ Háromszori közlésnél . . 3 „ Többszöri hirdetéseknél engedmény adatik. Bélyegilleték 30 kr. A nyilt-tór sora 10 kr.

Hirdetések felvétetnek: B.-Gyulán Dobay János könyvnyomdájában és Winkle Gábor könyvárusnál. — B.-Csabán a nyomdában.

Bécsben Naftles J. hirdetési irodájában. — Elfogadtatnak hirdetések vidékről levélbeni megrendelés által „a „Békés“

— Budapesten Haasenstein és Vogler, — kiadó hivatalához“ czimezve is.

A gözcke.

B.-Csaba, april 22. 1875.

Ma tartatott meg B.-Csabán nagy számú részint laikus, részint szakközönség jelenlétében a Fisken-féle gőzeke-kisérlet. Nfem azért, mintha preoccupálni akarnám a gazdasági egyesület, illetőleg a jury e gép felett hozandó Ítéletét, hanem azon czélbó koczkáztatom eme nehány sorban foglalt

— a gőzekére vonatkozó — észrevételeimet, hogy némileg tájékozhassuk magunkat e tekintetben, s annak idejében többen is hozzászóljunk a dologhoz.

Előre bocsátom, hogy gazdasági gépek előállítása- s szerkezeténél majdnem leküzdhetlen akadályul szolgál azon körülmény, hogy a gazdasági üzlet számos különféle munkálatokból állván, ezek mindegyikéhez külön-külön gépezet kívántatik. Ennek legközelebbi következménye az, hogy legalább a mi pénzviszonyaink közt, minden czélszerü és szükséges gépek beszerzése, a gazdaságra elviselhetetlen terhet ró, a magas kamatlábat s a többnyire szabad ég alatt működő gépek roppant kopását tekintetbe s számba véve. A gazdasági gépek munkáját drágitja továbbá azon szem élöl nem tévesztett hátrányos momentum, mely szerint az egyes gazdasági munkák az évnek csak bizonyos, némelyike igen rövid köreihez (mint p. az aratás) kötve van. Nem igy áll ez a gyáriparnál, — itt a gépezet szárazon, állandó helyen, s legtöbb esetben szakadatlanul, egész éven át dolgozik; itt tehát a befektetett tőke kamatja s a törlesztés egész évre oszlik fel, holott a gazdasági gépek után, daczára többnyire rövid időtartamú munká- joknak, még is az egész évi kamat számítandó. Azt mondhatná valaki, hogy hiszen gépek nélkül is mindenféle eszközre van a gazdának szüksége, s ezek is, időszakonként használaton kívül vannak ; úgy van, de nem szabad felejtenünk, hogy minden a gazdasághoz megkivántató gépek mellett sem nélkülözhetjük a gazdasági eszközök legnagyobb részét.

Áttérve a gőzekére, itt nézetem szerint két tényező jöhet és kell hogy jöjjön tekintet s vizsgálat alá. Ez pedig a munkaeredmény minő- és mennyisége. Az elsőre nézve kétségtelenül a gőzekéé az előny a közönséges eke . fölött, de megjegyzendő, egyedül a szántás mélységét tekintve. Itt azon kérdés merül fel, mennyiben és hol mutatkozik szüksége a mély szántásnak. Tudva levő dolog, hogy gazdasági növényeink legtöbbje nem igényel 5—7 hüvelyknél mélyebb szántást, — csupán gyöknövényeink s lucernásaink kedvéért pedig gőzekét szerezni, valóban komoly megfontolást érdemel a számitó gazda részéről, különben is ezen művelet mélyitő eke által olcsóbban eszközölhető lévén. De ezenkívül vannak talajok, melyeken soha 3—4 hüvelyknél mélyebben szántani nem lehet, s nem szabad, itt természetesen a gözeke szántás mélységének előnye teljesen elenyészik. Hátra van még a gőzeke munka- mennyiségét számítás alá venni. Ha áll az, hogy a Fisken-féle eke-készülék 4500 frtba, a mozdony 6600 írtba kerül — 11000 frt,

— s ha az is áll, hogy naponkint 10 magyar holdat képes felszántani, akkor, a régiét egyelőre itt nem számítva, a calculus körülbelül ez: EkekészUlék 4600 frt, mozdony 6800 frt, ennek ya része a osép*

terh&fi my4bj marad trtntitsM 4393

frt, összesen 8833 frt ; ezen összeg képezi a szántási munkálatra fordítandó tőkét.

Lássuk már most azon tőke nagysá gát, mely a fentebbi 10 hold élő erővel megszántásához szükségeltetik:

1. 40 darab ökör 150 írtjával — 6000 frt, 2. 20 darab eke 30 írtjával = 600 frt,

3. Szerszám (járom, tézsla stb.) 240 frt

4. istálló kamatja, törlesztése 400 frt, ősz szesen 7240 frt.

Az 1„ 3. és 4. pont alatti 6640 frt tőkének 5O°/0-ját a többi gazdasági mun kákra (vetés, boronálás, gabona-behordás, trágya-hordás, fuvarozás stb.) levonva, ma rád szántási investitióra 3920 frt.

Nemde szembeötlő itt a különbség a gőz- és élő erőbe fektetendő tőkék között Megengedem, hogy a számítás máskép ál lana akkor, ha a gőzeke teljesen nélkü lözhetővé tenné az élő vonó erőt, ámde ez lehetetlen épen a gazdasági munkák sok félesége miatt, mely körülmény mondhat nám örök időkre kizárja a gőzerőt temér dek gazdasági munkáink teréről.

Midőn én ezek szerint egy részről tel jes elismeréssel vagyok az emberi ész eme ujabbkori vívmánya iránt, más részről nem vagyok képes belátni annak lehetőségét, hogy ezen immár megtestesített szép &ame ez idő szerint haszonnal átültethető legyen a gyakorlat mezejére.

Tanulhatunk mi egyet-mást a közönséges paraszt emberektől is. Többször hallottam egy idevaló practikus, egészséges felfogású, s évről-évre vagyonosodó föld mivelötől azt a megjegyzést: „Ne keressük mi gazdák föld alatt a kincseket, hanem a föld felületén“ (azaz a felső rétegben.) Jól értelmezve igen nagy igazság fekszik ezen mondatban. Ne akarjunk egy ugrás sál ott lenni, hova Angolország két század alatt, lassú, de biztos léptekkel máig eljutott. Mindenek előtt hozzuk helyes arányba gabona termelésünket a marha-tenyésztéssel, s boldogulni fogunk, s majdan, ha erszényünk megtelik, haladjunk tovább, fektessük be saját pénzünket czélszerü és hasznos gépekbe.

________ Bimler Pál.

Il

i vet korlátokat a fényűzésnek?

Hiába magasztaljuk a kórágyon sin- lődőnek az egészséges, tápláló eledelt; ha akarna is vele élni, nem venné be természete. így vagyunk azokkal is, kik a romlott társadalmi viszonyok betegei: Lehet bennük önismeret, belátás, jóakarat, sőt elhatározottság is, de az általánosan elterjedt ferdeségek befolyása alól még sem menekülhetnek. Ila el is szánják magukat nagy merészen arra, hogy az esztelen divat ellenében saját felfogásukat érvényesítik a gyakorlatban, a radikális reform hevében többnyire szélmalom harczba kapnak s következményül kárt is vallanak, gúnyt is kell ttírniök. De hát mibe vessék akkor reményük horgonyát ? 1 Lássuk azon kórtünetek csoportját, melyet a fényűzés neve alatt szoktunk összefoglalni; talán rá akadunk elenyésztetésüknek helyes módjára.

Az eszmélők és a jövő felett gendolko- zók figyelmét, panaszát, kárhoztatását kivált a mód felett elharapódzott fényűzés vonja magára. Azt mondják, s vajmi jogosan, hogy az valósággal élődő növény, melynek gazdag lombozata élénk zöldben lompázik, de a mely kanyargó indáival (Ulivj& az éie^rda türaa nedvet) megöli

gyümölcstermő képességét és elkorhasztja sejtjeit. A jelen körülmények közt legkevésbé időszerű az nálunk és nem is lesz egyhamar megengedhetővé. Talán következik be majd évtizedek múlva oly idő, midőn nem keilend felette pálczát törnünk és a közjóiét természetes külső jele lesz az. Mert ne gondoljuk, hogy benne egyátalá- ban nincs semmi észszerüség. Ha társadalmunk képére a kellő szempontból éles pillantást vetünk, nem találunk színben, alakban, cselekvényekben nagy hibákat, hanem igenis nyomára jövünk majdnem mindenütt megfoghatatlan ellentéteknek és aránytalanságoknak. Magában véve semmi rósz sincs a pompában mely szemet szúr, ki ne becsülné életmódban, fellépésben, viseletben a megkülönböztetett finomságot, hiszen a jólét és emelkedettebb szellemi élet szűrőjén át megtisztult jellemnek ez külső ismertető jele; s ki vehetné rósz néven, ha valaki azoknak fejében felebbvalóságának hízelgő elismerését követeli; mért kellene az uri- tempókat kárhoztatnunk, mikor rájuk kétségbevonhatatlan belső érték ád szabadalmat és szeszélyes voltakat a függetlenség és jellem teszi megengedhetővé. De viszonyaink ismerője rendesen arra a szomorú tapasztalatra jön, hogy ezen szinleg örvendetes jelenségekre az a közmondás illik : „fenn az ernyő nincsen kas.“ Temérdek ná lünk az adósság hínárjába sülyedt, sima modorú, de durva érzelmű, hiú úrhatnám ság miatt elvakult ember: érzelmük esi nált, szavuk tettetés, életük világcsalás, szó val torzképei a biztos existentiával, való di műveltséggel és a polgári és emberi kő telességek teljesítésének érzetével biró egyé neknek, kiknek eleme a színlelés. Ez a fényűzés alapja, eredete. Mikor ki vész a társadalomból az egyenes nyíltság és ken dőzetlen természetiség, mikor nem valósá gos értéküktől függ a dolgok becse, hanem ittól, hogy mint mutatnak; mikor felvi* adt a szájhősök, becsületbeli párbajok, va- gyonosság negélyezésének és pipereaszta- oknak kora: — akkor kap lábra az úgy nemzetgazdászati, mint erkölcsi tekintetjen veszedelmes luxus, mely a romlás elő- íiruöke. Képtelenség az a leplezetlen va- óságnak megismerésére és becsülésére, t.

. azon valóságnak, mely szerint a viszonyokat reudezni kellene, mely kirí minden- )ől, mert a társadalom minden izében dúló jetegség gyanánt mutatkozik. Ez az oka a fényűzésnek is s azért azt nem is lehet dilettáns fogásokkal kiirtani. Derekabb hölgyeink készsége egyszerű ruhában járni, teke és kártya-asztal kevésbé szorgalmas igénybe vétele nem sokat lendíthet e tekintetben a társadalmi reform terén. Si- térfélén törekvés az egyszerűen azért, mert feladata kivihetetlen. Mig az ár ellen egy lelyen rést törünk, addig az másutt fejünkre zuhan, ha a hólyagba zárt levegőt egy oldalon vissza szoritjnk, az a másik oldalt annál inkább feszíti. Hiú erőlködés jevonni a vitorlákat mikor a megszokott, sok szükségletű, nem egészen tőlünk függő életmód, és a követeléseink szerint berendezett üzletek érdekeinek és a tényleges társas formáknak szele teljes erővel dagasztja már azokat. Az eszmélés egy órája, józan önkorlátozás egy tette nem elég arra, hogy a csillogó külső máz által rajul ejtett gondolkozásunkat felszabadítsuk, tevékenységünknek minden jelén, melylyel névre törekszünk, rajta van bélyege, Mi- veltségért lelkesülünk ? úgy intézzük sorpl hogy a, kösöuaég ascUemesaek, bíí-is*

méretűnek tartson. Magas állásra vágyunk ? Finomabb ruhákat hordunk, előkelő szokásokat majmolunk, a felsőbb osztályok eszme körét fitogtatjuk, s azt hiszszük, hogy ezzel meg is szereztük. A tekintélyt óhajtjuk ? Ott vagyunk a közélet minden fontosabb mozzanatánál vagy beleártjuk magunkat a magán élet minden nevezetesebb eseményébe, s ámitjuk magunkat avval, hogy bírjuk. Látjuk, hogy a hivatás betöltésének önérzetét, ezt a legfőbb polgári jót mivé ferditi az a szerencsétlen hajlam a barbar miveltségre, mely csak a külsőt veszi észre és becsüli. Szerencse magasabb rangfokozat, kiválóság utáni őrült kapkodást eredményez, nagyravágyást szül, mely már nem oka, hanem következménye a társadalmi bajnak, mely abban áll, hogy ábrándosak vagyunk s a valóságot felismerni és becsülni vagy nem tudjuk, vagy nem akarjuk.

És ezen szomorú dolgon kartonbálokat rendezve, a napi divat szappanbubo- borékait eregetve nem igen, változtatunk: ez játék, semmi más, kaczérkodás a fényűzés ellentétének gondolatával. A serdülő nemzedéket kell úgy nevelni, hogy szívből megutálja a szerencsevadászatot, mikor még nem érezte, ízlelte mérgét ‘r azt kell úgy nevelni, hogy egy solid, miveit emberhez illő életnek örömeit és javait ismerni és előterjeszteni tanulja; azt kell úgy nevelni, hogy önálló gondolkozás és igazi ízlés ékesítse és a hazug külszínt megutálva való érdemért lelkesüljön. A felsőbb nép és polgári iskolák, egészséges nevelésügye ebben is, mint sok másban, az universalis és egyedüli gyógyszer, mert nem vissza tartó, hanem óvó rendszabályokkal segít a társadalmi bajokon, melyek egyedül hatékonyak.

Csaba városának az 1875-ik év April 5-kén tartott közgyűlése határozatai

A jelentés, melyszorint az ínséges kölcsön- számadások a megyei számvevőséghez terjesztettek, — tudomáséi vétetik.

Az országutak fásítását illetőleg határoztatok, hogy elegendő szélességű országúton, a fák, az árkon kivül az ut szélen, — a keskenyebb utakon, az árok oldalában ültettetnek; a faültetés, ápo-' lás, gondozás közköltségen eszközöltetik — előbbi esetben a iatulajdonjoga a várost, utóbbiban aa érdeklett egyes földbirtokost illeti.

Az építészeti szakosztály felhatalmaztatok, a szabályok keretén belöl az egyesekkel kötendő egyességeket írásba foglalni, mégpedig — négyszeg ölek kibecslése esetében, általában kisebb összegekre nézve véglegesen, — nagyobb összegeknél, különösen beltelkek vagy házak kibecs- lése esetében a gyűlés jóváhagyásának íentartá- sä mollett.

Boros Jánosné 1513 sz. háza, ntcza nyitás érdekében Ö00 ftért örökösen megvétetik.

. Pongrácz János, MokoB Mátyásné, és Blahnt Andrással, szabályozás érdekében kötött egyesség jóváhagyatik.

A szabályozási pénztár állásáról előterjesztett jelentés, melyszorint e pénztárban 4,876 frt 38 kr készpénz és 7,825 fr 43 kr értékű kötvény találtatok — tudomásul szolgál.

A községi költség előirányzata az 1875. évre a megye által jóváhagyatván tudomásul vétetik.

A városi fényesi legelő fele, mintegy 130 hold, — öt holdas részletekben 3 évre haszonbérbe adatik, az árverés april 19-én fogván megtartatni; a másik fele része mint legelő egy évi tkiuonbérhe adftilv