Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-03-21 / 12. szám

nyakeriileti papsággal; sorakoztatni azokat, a kik a magyar állam egységének, tehát a magyar nemzetnek barátjai és támogatói; kiválasztani, különállitani, a közönségnek bemutatni azokat, a kik másféle politikai utón óhajtanának üdvözölni; megvéd ni az ágostai hitfelekezetet még a lehetőségétől is annak, hogy egyik-másik újságoló egykét ember veszettsége miatt az egész fe- lekezetet pellengérezze ki.

Mondhatnék még egy pár hasonló irányú, szinte legújabb keletű, tisztán csabai intézkedést is ; azonban ezek, mint nem a superintendensnek, hanem a csabai egyház elnökének a tényei, máshol lesznek feljegyzendők.

De hát mire való is volt előszámlálni mindezen jelenségeket ? Mi szüksége van erre dr. Sz. Gr. superintendensnek ? Neki biz’ erre éppenséggel semmi szüksége sincs; hanem annál több van másnak, van mindazoknak, a kik előtt a magyar nemzet állami élete becses. A nemzetiségi zavargások — félek tőle — még nem érték el delelő pontjukat; az erélyes, e részben is hatásos kormányzásnak — félek tőle — még most sem jutottunk az útjára ; ilyen körülmények között 295951 nem magyar lélek vezetései olyan kezekben látni, a melyek az állam alapkövét óvják, tőle a hullámokat eltávolitani törekesznek, — ezen kerék még oly csendes működését is észrevenni, elismerni s elismerésünkkel mozgásukat vidámabbá,könnyebbé, biztosabbá, hatályosabbá tenni, jóravaló hazafira nézve közönbös nem lehet.

A szarvasi kórház és ápolda igazgatójának jelentése 1874-ik évről.

Mielőtt az 1874-ik évről a jelenteste egyúttal a kimutatást közzétenni szerencsém lenne, azt vélem, üdvös szolgálatot teszek, midőn ez ember baráti intézet keletkezésének vázlatos történetét előre bocsájtom.

1836-ban gr. Batthyányi Istvánná szül. gr. Bolza Antónia, jótékonyságairól oly annyira ös- mert nemeskeblü nő tévé az első alapítványt, 6C0 irtot hagyományozván Szarvas város részére, oly utasítással, hogy ez összeg mindaddig gyümölcsö- zöleg kezeltessék, mig Szarvason kórház létesül. — Ez összeg a család birtokában maradt, s mint alantabb látni fogjuk, a Ieglelkiismoretesebb kezelés mellett évek hosszú során át folyton növekedett.

1848-ban Szarvason tombolával egybekötött tánczvigalom rendeztetek, a Szarvason létesítendő kórház javára, mely ünnepély — a mai körülmények közt alig hihető — 800 frtnyi összeget jövedelmezett.

1856-ik évben Gizella föherczcgnő születése alkalmából szintén e nemes ezétra többek részéről alapítványok tétettek, úgy szintén 1858-dik évben Rudolf főherczeg születése alkalmából is.

Midőn 1861-ik évben magyar hazánk alkotmányos jogaiba visszalépendő volt — ez újjászületés örömének tényleges kifejezést adandó, a szarvasi polgárok részéről szebb, nemesebb nyilvánu- lást nem is lelhetett, mint az által, hogy az első városi képviselő testület 2,1/is6i- BZámu közgyűlése elhatározta, miszerint — a rendelkezése alatt álló csekély tökével — a szarvasi kórházat ápoldával. kapcsolatban életbe lépteti; — ennek határozati- lag történt kimondásával együtt meglőn nem csak elvileg, de következetesen tényleg is szüntetve a koldulás úgy a városban, mint annak határain az által, hogy minden ügyefogyott részére házi segély rendeltetett, s a mennyiben az alapítványok kamataiból a fedezet ki nem futja, a város azt kivetendett adó alapján fedezendő

Ezen határozat kimondása után az alapszabályok kidolgozása, valamint az ápoldával egybekötendő kórház életbe léptetése czéljából egy három tagú (főtiszt. Lonovics Ferencz plébános, Tó- lessy József orvos tudor és Réthy Vilmos kereskedő urakból álló) bizottmány lön kiküldvo.

A bizottmány kiküldetésének lelkiismeretesen megfelelvén, a lehető leggyorsabban kötelmének eleget tett, s az alapszabályok elkészültek.

Ekkor a szarvasi ág. evang. egyház az általa kezelt szegények tőkéjét a szarvasi kórház részére adományozta s készpénzben ez által 288 írt 48 krral, kötelezvényekben pedig 730 frt 50 krral gyarapodott az alaptőke.

Ugyancsak a bizottmánynak tudomása lévén arról, miszerint gr. Batthyányi Istvánné, szül. gr. Bolza Antónia miféle hagyományt volt kegyes Szarvas város részére tenni, elhatároztatott, hogy a boldog emlékezetű grófnő fia gr. Batthyáayi László ez érdemben megkerestessék. Ez meg is történt. A válasz részletezett számadás kíséretében be is érkezett, melynek értelmében a hagyományozott 600 frtnyi összeg 1861-ikévben 2700 frtot tett kij mely összeget a nemes lelkű gróf ur

3000 frtra egészített ki, s azt a kórházi pénztárba le is fizette.

Továbbá a bizottmány által felkérettek az életbe léptetendő kórház pártolása végett gr. Mit- rovszky Vladimir ur, gr. Bolza család és Inkey család, mi azon eredményre vezetett, hogy gr. Mitrovszky V. ur 4800 frtot, gr. Bolza család 1000 frtot, s az Inkey család 2100 frtot méltóztattak alapítványul letenni.

Ez által meglett vetve alapja a szarvasi kórház és ápoldának s kilátásba lön helyezve annak a legközelebbi évbeni megnyitása.

Az 1862-ik év valósította is a város ebboli reményeit. Felépült a kórházi épület s 34 gyámo- latlan embertárs részére felszerelten meg is nyilt a kórház ápoldával együtt; ez időtől fogva anyagilag folyton gyarapodva, óvről-évre mindinkább képes nemes czéljának megfelelni.

Álljon még itt statisztikai kimutatása a kórház vagyoni állásának az egyes évekről:

1862-ik évben állott a pénztár 16231 frt 9 kr, 1863/4-ik évben 18236 frt 9 kr. Igazgató: Réthy Vilmos. 1865-ik évben zárszámadás nincs- Boros Pál. 1866-ik évben állott a pénztár 19592 frt 1 kr, 1867-ik évben 19964 frt 44 kr, 1868 20063 frt 53 kr, 1869-ik évi október 31-ig állott a pénztár 20963 frt 53 kr. Tabajdi Dániel. 1870. évben állotta pénztár 21115 frt 3 kr, 1871. évben 21226 frt 99 kr, 1872. évi julius 29 ig 21886 frt 99 kr. Brudkovszky György. 1872. évi julius 29-től deczember 31-ig állott a pénztár 22373 frt 55 kr, 1873. évben 23762 frt 47 kr, 1874. évben 25526 frt 39 kr. A jelenlegi igazgató.

A jelentés az 1874-ik évről következőleg szól:

' I. Alaptőke: 1873. év deczember 31-én volt alaptőke 23762 frt 47 kr, 1874. év folyama alatt növekedett 1763 frt 92 kr, 1875. év január 1-jére maradt alaptőke összesen 25526 frt 39 kr.

A n ö ve k v és k ö v et k ez ők bö 11 ör t én t:

1. Adományokból u. m.: a) néhai Leeb Józsefha- gyománya 500 frt, b) Kontur Józsefné szül. Tassy Amália úrnő adománya 300 frt, c) néhai Argai Sámuel hagyománya 100 frt, d) a szarvasi takarékpénztártól 60 frt, e) egyéb apróbb adományokból 204 frt 6 kr. Összesen 1164 frt 6 kr. 2, A szarvasi kir. járásbiróságtól bírságok fejében be folyt 197 írt. 3. A közigazgatási szolgabiróságtól bírságok fejében befolyt 80 frt 80 kr. 4. A városi elöljáróságtól 124 Irt 57 kr. 5. Vegyesekből 197 frt 49 kr. Összes egy évi szaporulat 1763 frt 92 kr.

Tomcsányi Károly ur 150 frtot volt kegyes felajánlani mint összeget, mely minden év három legnagyobb ünnepén a szegények közt felosztandó; s igy ezen kegyes adomány is, mint szaporulat tekintendő.

II. Segélyben részesültek : 1. Kórodéban. Fölvétetett összesen 62 személy, eibocsáttatott 42, ápoldába áttétotett 3, meghalt 10, gyógykezelés alatt maradt 7. 2. Apóidéban: Fölvétetett ösz- szesen 27 személy, eibocsáttatott 5, meghalt 3, ápolás alatt maradt 9. 3. Heti segélyben résztvevő: Fölvétetett összesen 75 személy, meghalt 2, segély eivonatott 10-től, segély alatt maradt 63. Tehát 1874-ben összesen 164 személy segélyeztetett.

Ha tekintetbe vesszük intézetünk ifjú voltát, s a számot, mely annak áldásos működését jelzi: ha tekintetbe vesszük vagyoni állásának — a fentebb jelzett mozzanatait, s összehasonlítjuk intézetünket más hasonvidéki intézettel — lehetetlen azon meggyőződésre nem jönni, — hogy a szarvasi kórház és ápolda czéljának eddigelé is tökéletesen megfelelvén, megyénk első koródáihoz sorakozik.

Kelt Szarvason, 1875. február hó.

RÉTÜY VILMOS.

A b.-csabai tanító-egylet köréből.

A most folyó hónap li-ik napján a cziinül leiirt egyesület rendes havi közgyűlését megejtvén, azon Donuer Lajos egyleti tag érdekes és épületes felolvasást tartott Pestalozzi 1. H. „Lien- hard és Gertrud“ czimü nevelési irány regényéről. Felolvasó előre bocsátván a mű egyszerű, kedves meséjét, ügyesen kidomborította abból ama világra szóló nevelési vezér-elveket, melyek a paedagógia mezején uj, eddig nem ismert utat nyitottak, s Pestalozzinak örök nevet szereztek, a halihatatlanok koszorújában.

Ezen ülésen egy igen életre való indítvány is fogadtatott el, t. i. az, hogy önkéntesen vállalkozott tagokból egy bizottság szerveztessék, melynek kötelessége figyelemmel kisérni a napi 1 pae- dagógiai lapirodalmat, s az ott megjelenendő érdemesebb, iskolát és tanitót közelebbről érintő czikkek és közlemények felől a közgyűlést havonként értesíteni. A megalakult figyelő bizottság már jövő gyűlésen beszámol működése eredményével.

A békésmegyei Deák-párt gyűlése.

Gyulán 1875. marczius 16-án.

Elnök gróf Wenckheim Frigyes üdvözölvén a nagy számmal megjelent párttagokat, a gyűlést megnyitja, — s az országos politikai helyzetet rövid szavakban vázlatolván, azon véleményének ád kifejezést, hogy miután — köztudomás szerint — az országgyűlési két nagy párt egymással egyesülve „szabadelvű párt“-tá alakult, — a Deák-párt és Deák-körnek további fenállása, megyénkben sem birna már indokoltsággal, — annálfogva — felhiván a párttagokat a további határozatok és intézkedések megtételére, ő mint a párt- és a kör elnöke, a benne helyezett megtisztelő bizalomért háláját kifejezve, elnöki állásáról leköszön; — az errre nyilvánított általános óhajnak engedve azonban, végre e gyűlés tartamára még elfogadja az elnökséget.

A közgyűlés lefolyásának helyes irányát nagyban elősegité Hajóssy Ottó megyei főjegyző, rövid beszédben előadván — de egyszersmind Írásban is beterjesztvén a gyűlés elé következő indítványát :

„Tekintve miszerint az l865/7-ik évi XII. t. czikk által létrejött közjogi kiegyezés miatt, az országgyűlési Deák- és balközéppart között eddigelé fenállott ellentét, a balközéppárt azon ténye által, miszerint a közjogi ellenzés teréről lelépett — teljesen megszűntnek tekinthető,

tekintve, miszerint ekként az említett két országos nagy párt között fenállotl ezen válaszfal megszűnése következtében, ugyanazon pártok már tényleg egyesültek, sőt ezen egyesülés kifejezéséül azok soraiból az uj kormány már meg is alakult s működését ténylég meg is kezdette;

s tekintve miszerint ily körülmények között a békésmegyei Deák-párt további fenállása sem lenne indokolt

indítványozom, mondja ki határozatilag a békésmegyei deákpárt:

hogy az orsz. két nagy párt egyesülésének tényét, mint a mely az eddigi meddő partharezo- kat megszüntetve, az ország belügyeinek alkotmányos és szabadelvű utón való sikeresebb rendezését ’ lehetővé teszi — őszinte hazafiui örömmel üdvözli;

mondja ki, hogy mint békésmegyei Deákpárt, mai naptól fogva létezni megszűnik, s a két orsz. nagy párt egybeolvadásával létrejött „orsz. szabadelvű párt“ programmját teljes készséggel elfogadja, magáévá teszi, s az or6z. szabadelvű párthoz csatlakozik.

Amennyiben pedig alaposan föltehető, hogy a megyénkben eddig fenállott balközéppárt, a maga részéröl szintén az orsz. szabadelvű párt kebelébe olvad: küldjön ki a békésmegyei deákpárt saját kábeléből bizalmi férfiakat a végből, hogy ezek a megyénkbeli balközéppártból esetleg alakulandó szabadelvű pártot, a fenuebbiekben foglalt elhatározásáról értesítvén, ez utóbbi párttal az orsz. szabadolvü párthoz csatlakozott két megyebeli párt egyesülése tárgyában, a békésmegyei Deák-párt méltóságának kellő megóvása mellett, magukat érintkezésbe tegyék, s eljárásuk eredményéről a legközelebbi megyei közgyűlést megelőző nadra ezennel kitűzött pártgyülésen jelentést tegyenek.

Végül pedig indítványozom: hogy a két nagy orsz. párt örvendetes egyesülése tényéből kifolyó ieutebbi határozat alkalmából, intézzen a békésinegyei Deák-párt üdvözlő feliratot, hazánk nagynevű fia: — Deák Ferencz- hez. s adjon kifejezést a bölcs vezér szeplőtlen jelleme, s önzetlen hazaiisága iránti tiszteletének; fejezze ki a nagy férüu egész életén át képviselt elveihez való tántorithatlan ragaszkodását.“

Ezután többen szóltak még a tárgyhoz, de mindannyian ugyanily szellem és értelemben, — s igy Hajóssy Ottónak fentebbi indítványa, kiindulási ponttul egyhangúlag helyeselve, egész terjedelmében elfogadtatott.

Hasonlóul egyhangúlag elfogadta a közgyűlés, ugyancsak Hajóssy Oltónak a Deák-Ferencz- hez intézendő aövetkezö felirati javaslatát is:

„Mélyen tisztelt hazafi! Az országgyűlési Deák- és balközéppárt egyesülésének történelmi jelentőségű tényét, sokat szenvedett hazánk sorsa jobbra- tordultának biztató előjelenként tekintjük.

Már már csüggedés fogta el keblünket, látva a haza fiainak egymás közötti meghasonlásat, mely a nemzetünkre annyiszor végzetesnek bizonyult pártoskodás elhatalmasodásában üzto megölő hatalmát! már már hinni kezdtük, hogy elmerül a hajó, melyen nemzetünk iéltett kincsét: ősi alkotmányunkat vagyunk biztos révpartra viendök, — midőn fdlviradt a nap, melyen a honszeretet önzetlensége diadalt ült.

Reményekkel eltelve, tekintünk immár a jövő elé, s ez érzelmeinek legszentebb tárgya: a haza után, kihez fordulnánk első sorban szivünk melegével, ha nem te hozzád, mélyen tisztelt hazafi, Iji minden időben az önzetlen bonszeretet fölként

apostola valál; kit lángeszed és tiszta jellemed a nagyok között legnagyobbé tett.

Az uj forduló ponton, a két országos nagy párt egyesülésének alkalmából, Te eléd járulunk mélyen tisztelt hazafi, személyed iránti őszinte tiszteletünk és szeretetünket ezúttal is kifejezni. — Fogadd szívesen gyönge szavakba öntött tolmácsolását e legbensőbb érzelmeinknek, s azon biztosítást, hogy akkor, a midőn a békésmegyei deákpárt is nevezetét ujjal felcserélve sorakozik: a Te fenkölt szellemed vezérfényét tántoritatlanul köve- tendi minden időben.

Kérjük a Mindenhatót, hogy drága egészségedet a haza javára óvja meg. Kérjük: jutalmazzon meg téged azzal, mi nemes lelked legforróbb óhajtása: Lásd népedet boldogan!

Kelt sat...

.., Ünnepélyes komoly hangulat tükröződött vissza az arezokon, — csönd volt mint a haldokló beteg ágyánál, s valóban a helyzeti egyezet is ezen hasonlattal.

A békésmegyei Deák-párt- és kör megszűnt lenni, úgy alakulván a pofit, viszonyok, hogy további fenállásának jelentőségét már elvesztené.

De — hogy hívek legyünk előbbi hasonla- tunkkoz — a haldokló előbb megtevé 8 tudatá végakaratát. Es végrendelete méltó életéhez, mert atnily nemes volt az, nem kevésbbó dicséretes ez.

A közgyűlés ünnepélyesen kimondá, hogy a körnek a bo nem fizetett tagsági dijakból — 900 frtot meghalandó — s egyeseknél kinnlevö követelése egészen elengedtetik, — a körnek mintegy 600 frt körüli tartozása, a bútorok és felszerelési tárgyak eladási árából fog fedeztetni, — az ebből fenmaradó többletnek a/3 része a gyulai polgári iskolának, — 1/a része a gyulai nöegyletnek fog ajándékoztatci. Értékes könyvtárát Göndöcs Benedek apát indítványára, a gyulai polgári kör fogja nyerni, oly formán, hogy abból azon könyvek melyek tan- és nevelésügyi, — vagy ifjúsági olvasmányu iránynyal bírnak — kiválogattatván, ez utóbbi könyvek a gyulai polgári iskola részére adassanak át.

Végül a megyei balpárttal leendő értekezlet és közös megállapodás kivitelére, a közgyűlés által kiküldettek, Thaisz Gyula elnöklete alatt: Göndöcs Benedek, Hajóssy Oltó, dr. Kovács István, Szigethy Lajos; — kimondatván, hogy a hivatalos közlekedés Írásban iormulázva történjék.

A közgyűlés - — miután a körnek megválasztott jegyzője Gyuláról eltávozott — eme érdekes gyűlésről wezetendö jegyzőkönyv felvételére, a kitűnő tollú —f dr. Kovács Istvánt kérte fel.

Miskey.

Levelezés.

Gyula, márczius 14. 1875.

(Iskolai Úgy.)

Sok ízben tétetik említés e becses lap hasábjain az iskolai ügyekről; de bármennyi jöjjön is az olvasó közönség szeme elé, mindig kimerithet- len a tárgy, nincs elég mondva soha róla, mindig marad el oly valami, a mit még tekintetbe kell venni főként annak, ki az iskola és annak ügyei által érdekelve van. Mennyit küzd az ilyfóle ügyek mellett folytonos lankadatlan buzgalommal a néptanítók lapja, csakhogy ez igen sokak kezében habár megfordul is, kivágatlanul tétetik félre. Én megvallom, át szoktam lapozni azokat mindenkor, már ha egyébért nem, csak azért is, hogy tartalmát megismerjem. Sok akadálya van az iskolai elöhaladásoak mind e mellett is; mert hiszen épen azok kezében nem fordul meg, kik az előhaladásra félannyiban folynak be — a szülék kezében.

E sorok Írója is naponként küzd a nehézségekkel, s vajmi kis mértékben tud előmenetelt mutatni fel. De lássuk, mi akadályai lehetnek a kellő eredmény meghiúsulásának ?

Legfőbb akadály, kétségkivül a tankönyvek meg nem vétele. Hány tanuló van, ki ezek nélkül huzza át a télévet vagy egész tanítási folyamot ? lliában minden szorgalmazás I Még sok szüle ma is elég kézi köuyvnek tartja a gyermek kezében az ábécét és zsoltárt, ezekkel akarják, hogy végezze iskoláit gyermekük. Ezek mellett mulhat- lanul szükséges lenne egy jól összeállított szakolvasó könyv, a melyekre nézve azonban dr. Kis Áron paedagogusuuk kimondotta, bogy eddigelé egy sinus, mely a kellő mértéket megüsse. A leg- haszuáltabb vidékünkön a tiáspár-féle, erről igy szól: „Tele van oly szavakkal, melyhez a tanítónak is az akadémiai nagy szótár szükséges.“

Kívánatos lenne tehát, hogy jőne már vala- bára létre oly maradandó becsű mű, mely megál- laná helyét. 8ok eféle könyvek jelennek meg a tanügyi irodalom mezején, olvasókönyv készítésen kezdi majd minden tanár a pályát, — de vagy a tartalom rendszertelen, vagy hibákkal teljes, néha dísztelen kiállítás, egyszóval: kifogás alá esnek kisebb-nagyobb mértékben.

Oda kellene tehát hatnia, dijak kitűzésével