Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-03-14 / 11. szám
sorolt gonosz tettekben bűnösöknek fognakjtaláltatni kötél általi halállal lakokmk, és az ellen sem felebbezés, sem pedig kegyelemérti folyamodvány* nyal nem élhetnek. Nehogy tehát valaki a rögtönbiráskodás behozatalának nem tudását, vagy* a fennebbi szabályok nem ismerését mentségül felhasználhassa, a rögtönbiráskodási hatalomnak Bikésmegye területén félévi időtartamra lett behozátala ezennel köztudomásra hozatik. • Gyulán 1875. évi márczius 9-én. Az alispán távollétében: Hajóssy Ottó, 8. k. Főjegyző. Tanfelügyelői jelentés. Tekintetes megyei iskolatanács! Van szerencsém a Békésmegye területén jelenleg létező népoktatás .állapotának 1873/4-ik évről szóló és az ez érdemben eddig általam gyűjtött statistikai alapén nyugvó kimutatást eeennel tiszteletteljesen a kő- vetkezendokben előterjeszteni: Békés megye területén az elemi népiskolák még eddig a külöu- bözö hitfelekezetek kezeiben vannak, s azért az egyes községek mind ekkoráig községi közös iskolákat felállítani sehol sem voltak hajlandók, és azt saját alaphiányából felállíthatni magukat képteleneknek nyilvóniták, elegendőknek tartván a kebelükben létező hitfelekezetek népiskoláit. Ez ökon tehát Békés megyének csupa felekezeti iskolái vannak és pedig felekezeti iskola van 208, magántanintézet 7, Összesen 215. Ezen számból külön á községekben van elhelyezve 205, a pusztákon elhelyezve 10, összesen 215. Ezen iskolákba feljár tényleg 18248 tanköteles, fin 9750, leány 8498; magán leány tanintézet van 7, tényleg jár bele 164, a közép tanodákba átmegy évenkint 343, Az időközben kinyílt polgáti iskolába jár összesen 118; igy tehát a tankötelesek közül tényleg használja az iskolákat összesen 19723, tanköteles gyermek pedig van 6—15 évig 32971; ha ezen számból az ismétlő iskolába járókat levonjuk, mely összesen az egész megye területén 1006-ra tehető (?) úgy a tényleg járók Bzámát bizton 20729-re lehet tenni s ez esetben a tankötelesek számából azt levonva az iskolába nem járók száma 12248-at tészen s ez bár magába véve nem csekély szám, de tekintve a megye nagy kiterjedését és számos elszórt pusztáit, hol még iskolákat felállíthatni mindenütt nem sikerült, — tűrhető, s a tanügyet más hasonló megyéket tekintve nem épen elcsüggesztő. Már most áttérve a tanítók állapotára és azok létszámára, kitűnik hogy Békés megyének minden felekezeti iskolájában^ van külön egy tanítója, ki egy maga vagy egy, vagy több osztályt is tanit, miként a helyzet kivánja; s igy van e megyében 208 felekezeti és 7 magán, összesen 215 tanító, ezek között okleveles 143 és nem okleveles 72, kik azonban a póttanfolyamokon vettek időnként a tanitási módszertanból oktatást, és annálfogva miveltségi fokra nézve e békésmegyei tanitók a kívánt állást foglalják el, sőt képességökre nézve számosán találtatnak köztük, kik a közép tanodákra is alkalmazhatók lennének tudományukat tekintve, — s dések földéről, vagy Ínségben maradt családodat, a ártatlan gyermekid, kik veled nem mehetnek a sírba pihenni. Még mind kiskorúak, s a legkissebb még bölcsőjében mosolyg, nem íb sejtve .......... ho gy kis nyugágya mellett, abban a fekete koporsóban, édes atyja volt kiterítve. Temetése a múlt hó 26-án volt a boldogoknak. A gyászudvaron, lelkésztársam tiszt. Bencze István ur tartott egy szívből jött és szivekhez szóló gyászimát; a templomban, Pásztor József helyben! orgonista-kántor urnák „óh! sötét ágy, a balál fagyos keze készít“ meleg benBÖséggel mondott, mindenkit mélyen meghatott magánéneke után Jóbkönyve 39 r. 34—7 v. alapján, én prédikáltam, habár csak eszmetöredékekben adva is hangot a közös fájdalom és gondolátoknak, melyek sziveinket e temetésen megszállva tartották. A simái pedig, bánatos kartársai nevében, Bordó Foren ez ideiglenes tanitó ur, egy valóban szép tehetség és meleg kebelről tanúskodó siri áldásban rótta le a kegyelet adóját. És most éltednek zivataros tengerén partot ért bujdosó! pihend csendesen fáradalmidat 1 honszerelmed fényes ragyogása, drága emlék nekünk, kik önzetlen becsületes jellemed ismerénk... az emlék aranykeretébe helyezzük nevedet,s őrizzük meg szent kegyelettől. Óh ti I a kiket az ő gyámol nélkül maradt családjának siralma meg nem hat: e névre tekintsetek, melynek fénylő kerete, adja értésére telketeknek, hogy „a honért hiven harczolt honvéd árváiról elfeledkezni nem szabadni*) . - Garzó Gyula. *) Az elhagyatott szegény árvák részére kegyes adományokat lapunk szerkesztősége is szívesen fogad. S zerk. igen csekély kivétel az, kikkel az illető iskolai elöljárók meg elégedve nem lennének. A mi anyagi helyzetüket illeti ez 400 írttól egész 600 frtig változik, ezen összegek is több helyen gabona és más illetőséggel egészittetnek ki, lakásuk azonban mindenütt a lehetőségig kielégítő — tehát a békésmegyei néptanitanitéi kar a viszonyokhoz képest tűrhetően van ellátva, kivételt itt ott leginkább a román felekezeti tanítóknál tehetni, kik nem mindenütt kellően dotáltatnak. — A mi a polgári és felső népiskolák állapotát illeti ezek már igen kedvezőtlen arányban állnak a népiskolákhoz; mert ez ideig csak Gyula városa maga állított polgári fiiskolát, ennek is még csak 1-sö osztályát. Csaba városban is egy „nőképző társulat“ állított fel egy leány felső nevelő intézetet állami segély mellett. — Magának Csabának pedig — egy fí-polgári iskolának felállítása iránti kérelme, melyben 4000 frt államsegélyt kér, a magas vall. és közoktatási minister urnák van felterjesztve. — A többi községek u. ni. Szarvas, M.-Berény, Gyoma, Körös-Ladány, Endröd, Szt.- András, Orosháza, Békés és Tót-Komlós felhiva és utasítva lettek ily ísIbö népiskolák felállítására, de még ez ideig semmi eredménye sincs, sőt többen a mostani szűk és kedvezőtlen évi viszonyokat hozván lel, e részben elhalasztását kérik az ügynek, képteleneknek állitván magákat anyagilag annak megfelelhetni. Miután pedig e szerint felsőbb népiskoláink nincsenek, természetes, hogy kereskedelmi iskolák sem létesülhettek; — azonban ezeket addig is mig a polgári- vagy felső népiskolákat létesíthetjük az ismétlő iskolák, melyek az iparos tanonezok további képzése okából igen fontosak, lesznek hivatva pótolni. Ugyan azért a megye tettes köztörvényhatósága újólag is felké- kérendö volna, hogy a községeket átaljában az ismétlő iskolák felállítására kötelezni annyival is inkább méltóztatnék, minthogy a hitfelekezetek a maguk erejéből ezeket létesíteni nem képesek, de nem is kötelezhetők. A tornászat a népiskoláknál rendes tautárgy lévén, mindenütt kezdik azt a hitfeldkezeti hatóságok iskoláikba taníttatni a hol inég hozzá való eszközöket nem szerezhettek, a tanitók magok oktatgatják a gyermekeket a test mozdulataira, egyöntetű lépésekre vagy is a katonai gyakorlatra. A kertészet kevés helyen gya- koroltatik, miután a községek kevés helyen adnak ezekhez való földet s igy csak kivételes helyen találhatók a gyümölcsös kertek. Kiemelendő Uj- Kigyós hol különösen szorgalommal tanittatik. A mi azt illeti, mennyiben támogatja a közigazgatás, a tanfelügyelők törvényszabta mőködését? nyilváníthatom, hogy a t. megyei köztörvényhatóság mindenkor a legkószségesebb segédkezet nyújt, a hol azt lehetőnek és eszközölhetöuek tartja s buz- ditólag működik a társadalom terén is, hogy a leginkább pusztákon emelendő iskolák létesítését a közbirtokosok osztályánál előmozdíthassa — sikerült is már némely helyeken u. m. a szt.-tor- nyai nagy kiterjedésű pusztákon egy némely birtokost iskola felállítására rá bírni, miként ez Székács József, Scbossberger Ignatz és fechwáb Jakab uraknál külön külön fel is állíttatott, és egy negyedik negyedik pusztai iskolának felállítása is czéíba vétetett. Az ily fellépések tagadhatlanul kedvező hatással vannak a nép közművelődéseinek elő mozdítására, de bár lassan neveközik azok száma [kik ezt követni hivatva volnának, még is tagad- hatlan ösztönzés arra, hogy mások a jó példát kövessék. Ezek volnának tehát azon adatok melyeket jelenleg a t. megyei iskola tanácsnak tudomására hozni szerencsém lebet s melyekben némelyekre nézve további bölcs intézkedéseit kérem. Megkülönböztetett tisztelettel maradván Szegeden 1875. január 31-én. A tettes megyei iskola tanácsnak alázatos szolgája: Vadász Manó s. k. Békés-és Csongrádmegyék tanfelügyelője. Ez azon nevezetes „t a n t e 1 ü g y e 1 ő i-j el e n- tés,„ mely ellen megyénk iskolatanácsa a múlt hó elején méltán kikelt, mint olyan ellen, mely tanügyünk állását hamisan és felületesen tünteti föl. Hamisak és egyátalán meg nem bízhatók a tanfelügyelő Btatistikai adatai. Álljon itt állításunk bizonyítékául az, hogy az összes megye területén 215 iskolát számlált ösbzo, holott már 1872-ben 230-at mutat ki a közoktatásügyi ministernek azon hivatalos jelentése, melyet azon évről az országgyűlésnek terjesztett be. Hová lett hát két év óta 15 iskolánk? vagy melyik jelentés hiteles a kettő közül? A tanköteles gyermekek száma (6—15 évig) 32971; itt az a nevezetes, hogy két év előtt éppen ennyi volt, se több, se kevesebb! holott az 1869-ki összeírás szerint megyénk területén 42,222 tanköteles gyermek volt, tehát mintegy tiz ezerrel többi Honnét e nagy eltérés? — Azt mondja tovább, hogy „az iskolába tényleg járók számát bizton 20,729-re lehet tenni.“ Csak lehet? „Az ismétlő iskolába járók száma — úgymond — 1006-ra tehető“ — holott aránylag legalább is 3000-nek kellene lennie I Az iskolába nem járók száma 12,248-ra van téve; de nem tudjuk ismét, mi alapon? Mert mi részünkről nem hisszük, hogy megyénkben ennyi iskolázatlan gyermek volna. A tanfelügyelő ur itt adós maradt a felvilágosítással, hogy mely évekre számítja ezt a roppant tömeget; oda számitotta-e a 12 év előtt iskolába járt, de időközben kimaradt vagy a középtanodákba, felsőbb polgári vagy kereskedelmi iskolákba ment gyermekek számát is vagy nem? De nem fejtegetjük tovább a tanfelügyelői jelentés megbizhatlanságát; csak a feletti fájdalmunkat és megbotránkozásunkat fejezzük ki, hogy ily alaptalan adatok folytán megyénk tanügye a legszégyenletesebb színbe van feltüntetve a minisztérium előtt, s ez által az országgyűlés és az egész világ színe előtt. Ily alaptalan hivatalos adatok nyomán Írhatta a közoktatásügyi miniszter ur 1870 és 1871 évekről szóló hivatalos kimutatásában azt, hogy megyénkben az iskolaképes gyermekeknek csak 44. 16. százaléka jár iskolába ; 8 csak igy tehette megyénket tanügy tekintetében a 62-ik helyre, az erdélyi oláh megyék után! Mi kereken tagadjuk, hogy Békésben ily nyomorultan állna a közoktatás Ugye, s éppen azért tiltakozunk az ellen, hogy minket valaki akár értetlenségből, akár rósz akaratból hivatalos minőségben igy compromittálhason a világ előtt. A felületességnek legbiztosabb jelei mindig az üres frázisok, az általános, semmitmondó kifejezések. A mi tanfelügyelőnk bővelkedik az ilye nekben, pl. „hogy a 12.248 iskolába nem járó gyermekek száma ugyan nem csekély (!) — de más megyéket (?) tekintve nem éppen elcsüggesztő (?); a tanitók lakása lehetőségig kielégitö; a tanítói kar a viszonyokhoz képest tűrhetően van ellátva — bár a román tanitók nem mindenütt kellően dotáltatnak. Nemcsekély, meglehetős türhetö-féle problematikus kifejezésekből tessék aztán valakinek képzelni a valóságot. A statistikai adatok rut eredményét ilyenekkél akarja szépíteni; sőt a megyei törvényhatóságot nagyon meg is dicséri azért „hogy mindenkor legkészségesebb segédkezet nyújtott neki“ — a semmit nem tevésben, ő mondja, hogy hat év óta egyetlen egy községi iskolát nem állított fel Békésmegyében; ö mondja, hogy dacára a törvénynek Gyulán kiviil egyetlen nagyobb község sem állított, sem felsőbb népiskolát, sem polgári, sem kereskedelmi iskolákat. — De nem is csoda; a törvény értelmében évenkint 4-szer kellene megyei iskolatanácsülést tartani, — ami tanfelügyelőnk csak egyszer tart — akkor is csak oly jelentéssel fizet ki bennünket, mint ez, melyet olvasóközönségünknek a jelen sorokban bemutatni kötelességünknek tartottuk. ítéljen felette a megyei közönség — és különösen megyénknek azon magas állású fia, ki az ország közoktatás ügyét vezetve leginkább van kitéve hamis tanfolügyelöi jelentésekből származó kellemetlenségeknek. X B. Csabaváros, márcz. 2-iki jegyzőkönyvből. A helybeli kir. járásbíróság felhívására, mely- szerint a bíróság helyiségének bérbe vételét, miután a tulajdonos 1000 frt évi bért kíván, menynyit a bíróság meg nem ajánlhat, a város közvetítse, batároztatott: hogy a város, a haszonbérhez anyagi segéllyel nem járulhat, azonban más, olcsóbb és mégis alkalmas helyiség előállításában közvetítését felajánlja. Az építészeti rendszabály a megye által némi csekély módosítással jóváhagyatván, tudomásul vétetik. A beltelkek darabolása, és üres telkeknek keltelkekké alakítása esetében a szabályozási pénztár javára szedetni ezélzott taxák, a megye által nem engedélyeztetvén, — annak engedélyezése iránt a megyéhez — okadatolt, folyamodvány intéztetik. Építészeti bizottság alakittatik, melynek tagjaiul Achim János, Fikker Lipót, Havran Pál, Hűké József, Laurinyecz György, Sztraka Ernő, Vidovsz- ky JánoB választattak. Az országutak fásítása ügyében előterjesztett küldöttség! jávaslat általánosságban elfngad- i tátik, annak részletes megvitatása az elöljárókra bizatik. Az egyházi segély, melyet a város megtagadott, a r. kath, egyház fellebbezése folytán hozott belügyministeri határozat folytán a r. katb. egyház részére továbbra is kiszolgáltatandó, mely kötelezvény a város által be nem várva, a többi érdekelt egyház ugyanazon természetű ügyének megoldását — e többi egyházra is, önként kiterjesztetik. A segélyezési öszvegnek, a községi adódja utólagos kivethetése iránt a megyei hatóság megkerestetik. A községi pénztár állásáról bemutatott jelentés szerint, Az 1874-ik óv végéről, maradt a pénztárban be ném hajtott követelés, adó, közmunka, és körös8zabályozési költség czime alatt 36,346 frt 42 kr, tehát 5373 frt 86 krral több mint a múlt évben. Miután a hátralékban, több évről összejött régi, elavult, bevehetetlen követelés foglaltatik, annak pontos átvizsgálására, a jegy* zékbe foglalva további intézkedés végett a gyűlés elébe terjesztésére elöljárók elntasittatnak. Omaszta Sz. járási szolgabiró ur, községi tiszteletbeli esküdteknek Bara József és Kohn Miksát kinevezi. Elöljárók jelentése valamennyi pénztér megvizsgálásáról, s kellő rendben találtatásáról. Egészségügyi szakosztály alakittatik. dr. Ré- thy Pál elnöklete alatt. Dr. Bende Albert — Kulpin D., Burger L., Bajcsy János, Achim János, Biener B., Fikker L., Gajdács J., Szász P., és Zsilinszky M. tagokból. Nevelésügyi szakosztály, Reök István elnöklete alatt a következő tagokból alakittatik. Beli- czey I., Felix A., Polner L., Szemián S„ Vidovsz- ky J., Zsilinszky M. tagokból. Az iskolai bizottság az 1873-ik év decsem- bér havában 3 évre lévén választva, az mostan nem választatik, kivévén hogy elhalt Zsilinszky Mihály helyébe annak fia Zsilinszky Mihály tétetik. Jelentés az adó-végrehajtásnak oly feltétel alatt lett eltávolításáról, hógy a végrehajtás folytatásét az elöljárók magokra vállalták. A végrehajtó esküdteknek — a tettleges végrehajtásnál, egy forinttól ogy krajezár dij szedése, gyűlés ileg engedélyeztetik. Az 1873-ik évi Ínséges kölcsön-péoztár számadásai 1865-ik évtől 1871-ik évig, előtérj észtéinek, ezek 14 napi közszemlére kitétetnek, azontúl a megyei számvevőségben terjesztetnek. A rét térképének részletes beosztása, s mérnöki telekkönyve Sztraka E. mérnök áitab elkészíttetvén előterjesztetik, s mérnöki leltárba vétetni határoztatik. A 241-ik választó-kerületben, Hursan Pálnak albirővá lett választása által megüresedett városi képviselői állomás, Zsíros Mihály póttag által töltetik be. A piaczi tért elfoglaló, a a közlekedést gátló néptömeg oszlatása, elöljáróknak újból figyelmébe ajánltatik. A járdák tisztán tartására, a járdák mentében fekvő házak tulajdonosai köteleztetnek, miről házanként, jelen végzéssel értesittetnek. Közli: Szemián Sámuel jegyző. Levelezés. B.-Sz.-Audrás márczius elején. (Községi magtárunk állása.) Midőn az 1863-ik terméketlen esztendő csapásával reánk sulyosodott, átalános óhajtás volt, hogy vajha volna községünknek egy községi magtára, melyből az Ínséggel küzdők éhségeik lecsillapítására kölcsöngabonát nyerhetnének, újkor leendő visszafizetés mellett. Okulva a csapásos esztendőn, számtalan helyeken alakultak községi magtárak azon rményel, hogy ha a természet máskor szü- ken fogja osztani áldását, legyen miből segíteni a szűkölködő népen. Tekintetes Kontúr József akkori volt közigazgatási szolgabiránk volt az indítványozó arra nézve, hogy nálunk egy községi magtár létaéit- tessék s maga menvén elöl szép példával nehány köböl búzát maga részéről is felajánlván, egyes lakosok felhivattak magtár megalapítására; ehez járult az, hogy községi földeinkből alapul felajánl- tatott 30 hold három évi haszonvétele. Ily tekintélyes alap megtermetté a községi magtárt. Ezeket igy értve sokan azt hihetik éa méltán, hogy a jelen Ínséges helyzetben községünkben az ínséggel küzködő népen e magtár által van segítve; jelenleg magtárunk körül belöl 500 köböl búzából áll s méltán lehet hinni, hogy ily csapással teljes ínség közepette hány lakostársunk mentetik ezáltal meg az éhhalál iszonyú kínjától. íme ólom szárnyaival hozzánk repült Is 1874-ik év, hozván magával Ínséget nyOmdrt és sok családra végelpusztulást, mert csak eddig ie sok család megette már utolsó kenyerét, s az édes apa könytelt szemekkel kénytelen kenyérért iiró gyermekeinek ama szivrenditő szót mondani „gyer- mekim nincs kenyerem, mit adják tinektek,“ Kérdi tán valaki, hogy „hát a községi magtár hol vagyon.“ Erre megadom a feleletet azon egy szóban: hogy „papiroson,“ — igen, mert a búza községi elöljáróink által a fentebbi években kiosztatott s a helyett, hogy minden őszön beszedetett volna a kamat, most azon siralmas helyzetbe jutott községünk igen sok lakosa, hogy a magtárból nem kaphatván segélyt, kénytelen házát, ágyneműét a mindennapi kennyérért potom árért elvesztegetni! Képzeljük magunkat a jelennel ellenkező helyzetbe, ba az 500 köböl buzá*
