Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-10-31 / 44. szám
egynek (závár) kivételével valamennyi gyáros maga, a külföldieknek pedig hazai képviselői egytöl-egyig, köztük a Clayton czégnek 5 egyéne, a versenynek egész végeztéig jelen voltak és nemcsak saját gépeiket nagy buzgalommal és kitartással mutatták és magyarázták a gyak. kísérletek alkalmával, de egymásnak gépeit is érdekkel tanulmányozták. El nem hallgatható a Clayton & Shntt- lewort gyárnak a versenynek érdekében tett azon tetemes áldozata, mely szerint egy tonna súlyú gazd. gépeket, a jókori érkezés érdekében, mint gyorsárut szállíttatott Angolhonból a verseny színhelyére. A gyárosoknak élénk részvétére mutat az is, bogy a programon köretén kiviil egyéb gazd. gépeket is hoztak a közönségnek bemutatni. Ki lett e szerint mellékesen állítva ti rosta és 2 tengeri morzsoló, melyek gyakorlatilag ki is pró- báltattak. Kiomcl emlőnek tartjuk továbbá a gépeknek egy-egy csoportban nyilvánult sokféleségét s azok némelyikén mind a munka, mind a kezelés előnyére váló újításokat. Az ekék csoportjában a közönséges egyesek mellett előnyeik hódító reményében terjeszkedtek szét a kettős és hármas okék ; képviselve volt a kormánydeszka rondszernek két ellentéte, az angol Howard hosszú és a cseh Ru- chadló rövid kormánydeszkájával s e kettő közt a Vidacs rendszernek az egyik vagy másikhoz közeledő számos változata; — voltak a nagyobb számú taligások mellett lengő ekék is és két hegyi eke, mely ugyanazon barázdában fordul visz- sza; a közönséges szántóvasak mellett voltak ön- élesedő aczélvasak is és a vésörendszer is Íjpéldányban (Túry János magy. ekéjén) képviselve volt. Az ekeemelés és sülyesztésre szolgáló czél- szerü újítások között kedvezöleg tűnt fel Vidacsé, melyet kettős és hármas ekéjénél alkalmazott. A mélyítők, túrók, porhanyitók, boronák és hengerek sokféleségén kívül különösen gazdag tanulmánynak tárgyát nyújtotta a vetögópekbén nyilványult nagy változatosság. A sorbavetóknél 3 förendszer volt képviselve, a kanalas, a korongos és a fogas raagmerö, 9—17 soros példányokban, 2 és 4 utazd kerékkel, s ez utóbbiak egyike oldalt, másika hátul alkalmazott vezetéssel; voltak • őre hegyezett csoroszlyákkal ellátottak és igen ezélszerü újításul tűnt fel némelyeken az emelés '.8 zárásnak egy műtétben egyesítése. Továbbá el nem hallgathatjuk, hogy különösen az angol gépek szilárdság és csínra nézve fölényt gyakoroltak, a többiek felett, azonban e tekintetben a hazai gyártmányokon is dicséretes haladást vettünk észre. Végre mint különlegességet megemlitendönek tartjuk Csizmazia Kálmán vésztői gépész által saját találmányul bemutatott cdmbinált szántó és vető eszközét, mely köz. szántást végez és mellette egyúttal 2 csoroszlyával vet; — és Patócs István h.-m.-vásárhelyi ékegyárosnak saját találmányu 1 soros kis tengeri vetőjét. A talaj mind az ekék, mind a vetögépek versenyére kitünően alkalmas volt, a mennyiben a működés irányának hosszában egyentö mennyiségben nyújtott (a partokon) laza könnyű és (a völgyekben) összeálló nehéz minőséget és igy a gépeknek mindkét nemű talajon végzett munkáját bocsátotta bírálat alá; a talaj pbysikai minősége az első napokban egészen száraz, később beállott esőzés folytán nyirkossá lett, moly körülmény változás § bíróság által gondosan számba vétetett. A versonynek rendezése Bartóky I. és Ud- vardy J. gyakorlott, buzgó kezében kitünöleg sikerült. A szükséges igákat Udvardy J. 4, gr. Ap- ponyi Gy. uradalma 2, Beliczey I. 1, és Csaba városa 1 fogatban volt szives szolgáltatni. A versenyzett gépek közzül sok a helyszínén azonnal elkelt, a többek közt különösen csabai gazdák vásároltak votőgépoket. Végezetül megemlítjük, hogy a megkeresett főbb vasútvonalak közül a magy. nyugati, a déli, a tiszavidéki és az osztr. éjszak-nyugati a gépeknek, a ro. államvasut pedig ezen kívül a gépszemélyzetnek is szállítási és menetdij mérséklését engedélyezte. A versenybíróság az egyleti és rendező elnökök által a következőkből alakíttatott: • A bíróság elnöke: Riraler Pál. Tagok í Tor- may B. pesti állatgyógyintózeti ig. tanár, Bartóky I. és L. Udvardy J. Vidovszky J. K. és L. Sztraka Gy. Fejér B. Krocsák E. Empert E. Thaisz Gy. Winternicz A. Zlinszky I. Bosnyák J. Eősz F. Faragó Gy. Turkovits K. Körös Gy. Wieland K. Kristoffy K. Molnár Gy. Lukács K. Bossányi P. Szerető I. Szeiler K. Horváth M. Zsilinszky Gy. Áchim L. János, Lipták L. János, Grjecs T. M. Bobus J. és Laurinyecz Gy. A bíróság 3 albiróságra oszlott, melyek egyike a gépeknek mütani szerkezete felett ítélt, másika azoknak inunkaközbeni eröigényletét bírálta, harmadlka a teljesített munka minőségét és a szükséges munkások alkalmazását figyelte meg. A köz. egyes, kettős és hármas ekék egyenlően 4” mély szántásnál lettek megpróbálva; a mélyítők lehető legmélyebbre eresztettek le. A vetőgépek búzával megtöltetvén, szántott földön 180° b. dűlőn egy-egy fordulást vetettek. A bírálat a helyszínén 5 napon át (október 11—15) szakadatlanul folyt s bevégezte után az albiróságok közös ülésben egyesültek, hogy az ítéleteket megállapítsák. Ez ítélet megállapításnál a bíróság azon egyhangú meggyőződésre jutott, hogy a gépek árának programmszerü pointirozása teljesen lehetetlen, de fölösleges is. Eltekintve attól, hogy minden gyáros olyan árt szabott, minő gyártmányának anyag és munkaértékét híven képviselte s igy a pointirozás ez értékhez viszonyítva legfeljebb 9—10 között mozoghatott, a mi az egyes gépek point összegének egymáshozi arányát meg nem változtatta volna, föindoka a mellőzésnek a megjelent gépek nem várt rendkívüli sokféleségében rejlett. Ugyanis csaknem a hány eke, annyiféle volt a szerkezet az egyik lengő, a másik taligáé, az ogyik fa-, a másik vasgerendelylyel s ez utóbbi is soknemü változattal, az egyik közönséges vas, a másik önélcsodö aczél szántóvassal, a harmadik épen önálló vésővel, az ogyik fa, a másik vasekeszarvakkal, a porhanyótoknál 10, 5 és 3 sorosak túrókkal combinálva és nem, a boronák fogas 2 és 3 szárnyú vas és farámákkal és lánczosak, a hengerek gyűrűsek ós tányérosak a vetögépek 9—17 sorosak, 2 és 4 utazó kerékkel, 4*/a—6” vetösorközökkel. Mindezen és számtalan apró szerkezet eltérésnél az igazságos összehasonlítást csak úgy lehetett volna megejteni, ba az árak a gépek egyes meglevő vagy hiányzó részletei árának hozzáadása vagy leütése által ni- velliroztatnak, a minek igazságos keresztülvitele absolut lehetetlen. A bíróság ennélfogva az árak pointirozását elejtette és a helyett az árakat mindenütt teljes összegben kitette, hogy a közönség a gépek gyakorlati értékét az árakkal combinálhassa. ítélet. A fentebbieknél fogva érdemelte : 1. Az egyes feltalaj-ekék közül az 1-ső dijat, ezüst érmet Ransomes YERLW ekéje, a 2-ik dijat bronz érmet Tury János ekéje, a 3-ik dijat dics. oklevelet Gubicz L. 2-ik sz. öntött fejű, vas gerendelyes ekéje, a 4-ik dijat dics. oklevelet Yidacs J, 1. sz. ekéje. 2. A kettős feltalaj ekék közül az 1-sö dijat, ez. érmet Ransomes RLCD (fecske) ekéje. 3. A hármas feltalaj ekék közül az 1-ső dijat, ez. érmet Ransomes MDEM ekéje, a 2-ik dijat, bronz érmet, Vidacs J. ekéje. 4. A mélyítők közül az l-sö dijat, ez. érmet Fehér M. Sackféle ekéje. 5. A túrók közül dicsérő oklevelet nyert Clayton & Sbuttlewort Eckert-féle túrója. 6. A feltalaj porhanyitók közül az 1-sö dijat, ez. érmet, Clayton & Shuttleworth Coleman féle porhanyitója, a 2-ik dijat, bronz érmet, Pirnitzernek Rapp- féle porhanyitója, 7. A rögtörők közül az 1-sö dijat, ez. érmet, Pirnitzernek tányéros rögtöröje. 8. A boronák közül az 1-sö dijat, ez. érmet, Fehér M. Howard-féle 3 szárnyú fogas vasboronája. 9. A sorbavetögépek közül az 1-sö dijat, ez. érmet, Kübne E. 17 soros Hungáriája, a 2-ik dijat, bronz érmet Clayton & Schuttleworth 13 soros Priest & Woolvough féléje, a 3-ik dijat, dicsérő oklevelet Fehér M. 15 soroB Sackféle vetögépe. 10. A szórva vetők közül az 1-ső dijat, ez. érmet Clayton & Schuttlewortnak Smytb-félo kanalasa. Kelt B.-Csabán október 25-én 1875. Rimler Pál s. k. bir. bizottsági elnök, Krocsák I. Emil s. k. bírálati tag, Fejér Béla s, k. bíráló biz. tag. B.-Gyula, okt. 28. 1875. Tisztelt szerkesztő ur! Békés-Gyulán 1875. október 24- és 25-én Főt. Göndöcs Benedek apát és lelkész ur által rendezett gyümölcs-kiállitás eredményéről óhajtván értesíteni az olvasóközönséget, kérem szíveskedjék helyt adni becses lapjában az alanti közleménynek. Az előre értesített gyümölcs-termelő közönség dicséretes buzgósággal igyekezett kiállítani mindazon gyümölcsfajokat, melyek Gyula városa és környéke határán leginkább diszlenek. Bírálókul mint szakértők felkér ettek és resztvettek : Ruda Lajos dobozi , — Havnicsek — — gerlai, — Novotni Antal gyulai főkertószek, és Szita Fülöp nyugdíjas mükertész ur; kik a kiállított gyümölcsfajokat osztályozván a következő fajokat ajánlották termelés- és szaporításra ejtás és szemzés által legméltóbbaknak: 1.) Angol arany pazmén, tiroli masánszki és csehországi masánszki özv. Császárnénál, ojtóga- lyak kaphatók Gyulán. 2) Orleans kormos, piros mandula kormos, Hoversverd vaj körte Gyulán Farkas Bélánénál. 3.) Parkers grauerz Pepping és Canada Reinette, és szürke esperest körte Ambrus Lajosnál. 4.) Fehér tafota Callvill; zöld czitrom alma és orleáni reinette Farkas Zsigmondnál, 5.) Angol pazmé, Sikulai és Cluster pepping D. Kis Károlynál. 6.) Reinette roi of angle tőrre; Tiroli rozmaring és Callvill czitrom Novotni' Antalnál* 7.) Pepping dor alma; Itro kormos; Royal de naple körte Ferenczy Alajosnál. 8.) Norfolk reinette; Petit pepping dor; apucin er kormo? alma és czigáuy alma Oppenhauscrnél. 9.) Franczia zöld kormos és masánszki Bolivier és Czitrornalma. Czé- gényinénél. 10.) Csíkos piros angol parmén Ecso- dinél Gyulaváriban. 11.) G"äfenstein alma Biró Ferencinél. 12.) Zágrábi sercika Japport Józsefnél. 13.) Fehér tafota Popovics Emilnél. 14) Tyroli rosen Papp Mihálvnál. 15.) Uimi kormos Prág Antalnál. 16.) Gyöngy kormos Danszki Istvánnál. 17.) S'zivalma Oláh Istvánnál. 18. Pepping rouge Orley Istvánnál. 19.) Sóvári daru alma Burda Eleknél. 20.) Bon kosso reinette Licsman Józsefnél. 21.) Tyroli parmén, kecskeméti pogácsa alma Glá- zer Károlynál. 22.) Carmin Callvill Janics Józsefnél. 23.) Princ Eugen Öreg Góg Jánosnál. 24.) Fehér Török Bálint alma özvegy Gozman József- nénél Mezö-Berényben. 25.) Paradicsom alma Boros Istvánnál. 26.) Fondante du bris körte Parti Ferencznél. 27.) Hardepons pergament és pistrang körte Uferbach Józsefnél. 28.) Gonda alma Berkes Jánosnál. 29.) Hevesi daru alma Lelik Jánosnál. A fentebbi megválasztott fajok november hó 1- én és 2-án Reinhart József ezukrászdájában ismételten közszemlére fognak kitétetni, hol az érdeklettek által tüzetesebben szeralélhetök lesznek» 2- án délután pedig 2 órakor felvágatván megiz- leltetnek. A gyümölcstenyésztés barátai tehát felhivatnak, miszerint becses látogatások és részvétökkel e hasznos ügy befejezéséhez járulni szíveskedjenek. Hogy igy tapasztalatilag meggyőződvén a gyümölcs külszépsége ős izének jóságáról, termelésre a legnemesebb gyümölcsöket választhassák, s igy a kiállítás gyakorlati hasznát is élvezhessék s az életbe átvi- hessék. alázatos szolgája Novotni Antal. | A Szeged városában tartandó 1876-ik évi .magyar, _országos. ipar-, termény és\ a állatkiállitás szabályzata. 1. Védnökség. Pártfogók. Ezen országos kiállítás a nm. magy. kir. közgazdasági miniszter urnák fővédnöksége, Szegedváros köztörvényhatóságának föpártfogósága, Magyarország több köz- Lörv. hatóságainak és egyesületeinek pártfogása alatt áll. 2. Vezénylő bizottmány. Minden, a kiállítás szellemi részére, nevezetesen az intéző és vezénylő közegek közötti érintkezésre vonatkozó levelezések a fenti t közegek közbenjöttévcl alkotott „országos kiállítási bizottmány elnökségéhez Szegeden“ intézendő k. 3. Végrehajtó bizottság. Minden a kiállítás kezelési ügyeire, bejelentésekre, elhelyezésekre, s egyéb cselekvő intézkedésekre valamint felvilágosításokra vonatkozó levelezések a fontirt bizottmány belkebeléböl alakult végrehajtó bizottság elnökéhez Szegeden inlézendök. 4. Hely és tér. A kiállítás Szeged városában, a búza téren épült föreáltanoda uj palotájában 5400, az előtte lévő ligetben 2000, a mellette lévő téren, 10,000 s a közellóvö Tiszaparton 2600, összesen 20,000 ■ méternyi téren szükségszerüleg ezen a téroken emelendő ideiglenes épületekben rendezte tik. 5. Kiállítható tárgyak. Mindon magyarországi és kapcsolt-részi arra méltó mii-, termény és állat elfogadtatik, kizárva csak a gyors romlásnak kitett anyagok s robbanó tárgyak vannak. 6. Bejelentés. A bejelentések azonnal meg- nyittatván 1876-ik évi május utójáig fogadtatnak el; a té. beosztás megtörténte után érkező bejelentések figyelembe vételére nem vállalhat szavatosságot a bizottság. 7. Beküldés. A kellő időben bejelentett tárgyak 1876 ik évi ju'ius 15-töl ugyanazon hó utójáig küldendők be; későn érkezett tárgyak elhelyezésére nézve a bizottság nem szavatos. 8. Megnyitás. A megnyitás aug. 20-án délelőtt 9 Órakor, a bezárás szept. 10-én, délután 6 órakor történik. 9. Vásár. A kiállítás egy rendkívüli országos vásárral (esz összekötve, a mely vásár a consula- sok. utján nemzetközivé tétetik. 10. Sorsolás. A kiállított általános értékű vagy közhasznú tárgyak a bizottság által részben megvásároltatnak, és kisorsoltatnak, mire nézve külön szabályok aikotvak. 11. Térdij. A térdij fele a tárgyak bejelentésekor, másik feie a tárgyak beküldésekor fizetendő, és pedig; a palotában, szabadon álld terek 6, falmelletti tér 2, faltér 1 írtjával, az ideiglenes épületekben 2 frt, színekben és szabad udvarban 1 írtjával Q méterenként. Beigazolt szegényeknek a térdij félben vagy egészben elengedendő, nagy tért igénylő kisebb értékű, s kis téren elhelyezhető nagy értékű tárgyak díjszabásánál a bizottság eltérhet. 12. Elhelyezés. Eolyó- asztalokat, a bizottság díj nélkül ad. Szekrények, állványok a fél kívánatéra mérsékelt áron a bizottság által készíttetnek. Ezek dijának fele előre másik fele hasznár latba vételkor fizetendő. Szabadságában áll a félnek saját szekrényt használni, ezen esetben annak rajza a bizottsághoz beküldendő. A gépekhez szükséges gözviz és gázmozgató erőket a bizottság díjtalan adja. 13. Kedvezmények és terhek. A szállítási és egyéb szokásos kedvezmények kieszközlésén tnl gondoskodik a bizottság, hogy a vendégek ingyen elszáliásoltassanak. Közös beszállító, csomagoló, felállító és gondozó közegek szerveztelek, a melyek egész a tűzbiztosításig s esetleges visszacsomago- iásig minden ellátást teljesítenek. Ezen szolgálmányok a felek által részben vagy egészben igénybe vehetőkde nem kötelezők. Az ezekért járó mérsékelt dij a kiállítás bezártak or fizetendő. 14. Rendezés. A rendezésre nézve 16 csoport van, ehez képest a rendező bizottmány 16 szakosztályba alkottatott. Átalánosságban a lánczolatos rendezés oly formán állapíttatott meg, hogy a csoportok külön jellege kellőleg óva legyen. 15. Csoportbeosztás. A csoport beosztás a következő : I. Erdötermények és félkészitmények, nehezebb faipar. II. Bányatermények és félkészitmények, nehezebb ércz-ipar. Nemkülönben: üveg, gyurma, agyag és köipar. III. Mezőgazdasági termények és félkész. IV. Malomipar és élelmi ezikkek. V. Szeszipar, borok, és egy. szeszes italok, VI. B'onó-, szövő ipar, ru- háza i tárgyak. VII. Háztartási és bútor ipar. Vili. Vasipai. IX. Nemesércz, nemeskő és fémipar. X. Bőr, csont és kaucsuk tárgyak. XI, Mtt-, ipar és zenészeti tárgyak, építészeti rajzok és tér vek. XII. Közművelődési tárgyak, tanszerek, tnl do mányi és szépművészeti tárgyak. XIII. Gazdasági eszközök, iparos szerszámok, jkézigépek. XIV. Gépek : gőz, viz és lóerő. XV. Halászati, hajózási és vizépitészeti tárgyak. XVI. Állattenyésztés, állatkiállitás. 16. Bírálat. A bírálatok az orsz. kiállítási bizottmány és a kiállított közbejöttével alkotandó bíráló bizottság által fognak végrehajtatni. 17. Jutalom. Jutalmul minden a kiállításra bocsájtott tárgy egy emlékérmet nyer; kiváló tárgyak érdem érmet, s a kitüntetést indokló diszok- mányt nyernek. 18. Belépti jegyek. Kiállítók és ezek munkásai, valamint a rendezésnél közreműködő tagok állandó szabadjegyet nyernek. A látogató közönség részére 50 kros egyszer érvényes napijegyek adatnak. Beigazolt munkások és 14 éven alóli gyermekek féláru jegyeket nyernek. Ünnepélyes alkalmakkor a belépti dij 1 frt leend. * 19 Képviselet. Közlöny. Minden kiállítónak joga van külön képviselőt tartani, azonban a bizottság már eleve gondoskodott egy általános képviselőről is. Közlönyül az „Alföldi iparlap“-ot választotta. 20. A tárgyak eltávolítása. A kötelességeiknek eleget tett kiállítók tartoznak tárgyaik eltávolítására nézve szept. 20-ig intézkedni. 30-ig el nem vitt tárgyak a tulajdonosok terhére beraktárol- tatnak. Hetivásári tudósítás. Gyula. A f. hó 29-ki hetivásár a beállott esőzés miatt iger gyér volt, ezúttal a kukoriczára vonatkozólag is csekély volt a kínálat. Az árak — kevés kivétellel — a múlt hetiek voltak. Ugyanis : tisztabuza köble 8—9 frt; kétszeres 6—7; árpa 3 frt; szemes kukoricza köble 2 frt 80 kr.; csöves kukoricza vékája 35—37 kr.; köleskása itezéje 10; zab köble 3 frt 20 kr. lencse itezóje 6—8 kr; paszuly 4—-5 kr; krumpli vékája 70—80 kr; sárgarépa vékája 50—60 kr; fokhagyma 100koszorú5frt; vereshagyma 100 koszorú 5 frt; tojás 2 kr; káposzta 100 fej 3 frt 50. —5 frt; paprika itezéje 18-—20 kr ; kövér liba párja 4—5 frt 50 kr; sovány liba párja 3 frt; pulyka párja 3 frt, ru- cza párja 80—90 kr; kappan párja 1 frt; csirke párja 35—40 kr; szalonna mázsája uj 36 frt; ó 40 frt; magló sertés párja, egy éves 28—30 írt, két éves 50—60. Szerkesztői üzenetek. — A fóldmivelési érdekeink t. szerkesztőségének Budapesten- A cserepéldányt szives készséggel küldjük, s egyszersmind kérjük a megfelelő intézkedés megtételére. — B.-Gyulán Gr. urnák. Az „Elmerengtem“ ez. vers nem közölhető. — Debrenczen B. F. urnák- Szives Ígéretedre számítunk, — Budapest. M. J. B. urnák. Becses sorait kaptuk, a lap küldés ügyében már a múltkor intézkedtünk. Egyebekre nézve magán levélben keresendjük föl. Addig is üdvözletünket 1 Felelős szerkesztő: Elek Lajos.
