Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-10-03 / 40. szám
tank, hanem papiros kormányzatunk van, és a népen a teher,“ — csakhogy valaki azt mondhatná rá, hogy hát hiszen mért nem könnyít ezen az árva népen például Pollner ur is a többi közt, lemondván arról az egy pár száz forint nyugdíjról, melyre úgysem szorult rá, s melyet bizonyára még soká fogna élvezni, miut az egykori Bach- rendszer egyik lelkes apostola, akkori „érdemeiéit.“ Méltóztassék elhinni, sokkal többet használna ezzel ennek a szegény népnek, melyet olyan nagyon szeretni látszik, mint valamennyi eddig elmondott és ezután elmondandó beszédjeivel. — Bocsánat e kitérésért, de nem tehetek róla, ha olyan átkozott mal’-aproposra jött. E költségvetési előirányzatot különben a sok hiába való szaporítással — az utolsó tételig megszavazta a „tekintetes vármegye.“ A gyűlés kevésbé fontosabb többi tárgyai voltak: 1. A virilisták ez évre kiigazított névjegyzéke, melyet az igazoló bizottság előterjesztése szerint, észrevétel nélkül elfogadott és hitelesített a közgyűlés. Elrendeltetett, hogy az összes bizottsági tagok névjegyzéke kinyomattassék, s a társtör-1 vényhatóságokkal közöltessék. A meghívók ezentúl közvetlenül postán küldessenek a biz. tagoknak. Az igazoló bizottság tagjainak újra választása a jövő közgyűlésre tűzetett ki, tekintettel arra, hogy a választásoknál legalább annyi gyulai tag választassák, hogy a bizottság határozathozatalra képes legyen, miután a vidékiek a gyűlésekben ritkán szoktak résztvenni. 2. ) Kondoros- Csákó és Kiskondoros puszták önálló községgé alakítását, a belügymiszteri rendelet daczára a megye közönsége moi-t sem érzi magát kötelezettnek eszközölni, — s ragaszkodván eddigi álláspontjához, a rendeletet továbbra is sérelmes és nem eléggé indokoltnak találja; — egyébként nem áll annak ellent, ha a szolgabiró a törvényben körülirt kötelezettségének, a rendelet végrehajtásával eleget tesz, — jegyzőkönyvileg kifejezvén azonban a megye e tárgyba» nehézségeit, nyugodtan elvárva a törvényhozás jövő intézke dósétól e tárgyban a jogorvoslást. 3. ) Az élővíz csatorna ügyében — bár a jegyzőkönyv Aradmegye és ennek érdekeltjei közbejöttével már rég felvétetett, — ezúttal érdemleges tárgyalást folytatni nem lehetett, miután a jegyzőkönyv és az arra tett észrevételek Aradmegye alispánjától többszörös megkeresés daczára sem érkezett meg ; — egyébiránt nevezett alispáni hivatal átiratilag megkerestetni határoztatott hogy a megye kívánalmának a jövő közgyűlésig muí- hatlanul megfeleljen. 4) A honvédelmi ministerium leirata, a ló- állitás, illetőleg osztályozás tárgyában, minthogy ez ügyben már az előintézkedések megtétettek — egyszerűen tudomásul vétetett. 5) Öcsöd községnek a Körős folyóni hídépítésére vonatkozó kérvényére, tekintetfel arra, miszerint az épités tervezete úgy a ministerium, mint a kir. mérnökség által már jóváhagyva, s kívánat szerint módosítva volt, nem forogván fenn továbbra semmi alapos néhézség — a kérvény elfogadtatott, s az építésre az engedély megadatott. 6) Hoffer Ignácz és érdektársainak felfolyamodása M.-Berény községének a községi italmérési jog haszonbérleti szerződésére és árverésére hozott határozata ellen — elvettetett, mivel a megkötött szerződés a községre előnyösnek, s a felfolyamodás törvénybe ütköző alaki hiányt fel- tüntetőnek találtatott. Ennyiből állt a közgyűlés, melyen a főispán távollétében — Jancsovics Pál alispán úr elnökölt a csekély számmal megjelent megyebiz. tagok fölött, kiknek nagy része be sem várta, mig a gyűlésnek délután '/a 2 órakor vége íett. Egyébiránt ha a legfontosabb tárgynál, oly szomorúan kismérvű érdeklődés és laza, minden komolyabb segiteni törekvés hiányát tükröző tárgyalás menetet volt csak alkalmunk végig nézni, ezért kár volt ugyan még eddig is tölteni az időt. Miskey. A foldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter 19,744. sz. alatt kelt körrendeleté valamenynyi törvény- hatósághoz. Jövő 1876. év január 1-étől kezdve a közforgalombán kizárólag a méterrendszer szerinti mértékek és sulyok használhatók. Ideje ennélfogva, hogy az uj mértékügy iránti érdeklődés a közönség részéről minél általánosabb és minél behatóbb legyen. A méterrendszer kötelező behozatala véget fog vetni a mértékügy tekintetében hazánkban mindeddigien uralkodó bizonytalanságnak köny- nyiteni fogja nagy mérvben a forgalmi élet mindennapi számításait s igy egyrészt a teljes bizonyosságot nyújtva, másrészt a lehető legegyszerűbb kezelés folytán túl nem becsülhető időkimé- lést eredményezve, bizonyára lendíteni fog a gazdasági tevékenység minden ágán. Éhez járul még, hogy az európai continens valamenynyi nagyobb államában elfogadtatván a méterrendszer, a nemzetközi forgalom érintkezéseit is fejleszteni fogja, biztosítva egyaránt a nemzetközi mértékek és sulyok úgy azonos, valamint helyes vóltát. Ezen szempontoknál fogva a kormány legkiválóbb gondjai közé sorozta: jó eleve megtenni mindazon intézkedéseket, melyek az 1874. évi, a métermérték behozataláról szóló VILI. törv. czikk sikeres keresztülvitele czéljából szükségesek, s az e részben legsürgősebbeknek ismert előmunkálatok nagyjában befejezetteknek mondhatók. Kétszáznál több mértékhitelesitési hivatal állíttatott fel eddigien az ország törvényhatóságai által és működését részint már megkezdette, részint legközelebb megkezdendő Idejekorán fel lettek szólítva hazánk gyárosai és iparosai, hogy a törvényes kellékeknek megfelelő mértékek- és sulyoknak a közforgalom szükségleteihez képest kellő mennyiségben leendő előállítása iránt gondoskodjanak. Facultativ használata a méterrendszer szerinti sulyoknak és mértékeknek már folyó évi juliushó 1-eje óta lett megengedve. Ideje immár az uj mértékrendszer gyakorlati meghonosításához látni. E részben felette kivánatos, sőt az országos ügy hovabiztosabb előmozdítása végett mulhatla- nul szükséges, hogy hazánk hazafias és értelmes polgárai vállvetve közreműködjenek, nehogy a népesség tájékozatlanság következtében megkárosuljon. Nem kétlem, hogy az ügy fontosságát s a teendők elodázhatlan voltát méltányolva, az uj mér- tékügynek meghonosítását és népszerűsítését támogatni fogja mindenki, kiuck az ország haladása a közjóiét emelése a szivén fekszik. Ezért óhajtandó, hogy a méterrendszert a legnépszerűbb módon ismertető „tudnivalók,“ vala' mint az uj mértékeket és súlyokat ábrázoló „színes táblázatok“ minél inkább terjesztessenek. Nem kétlem továbbá, hogy a törvény rendelkezésének megfelelni fog pontosan és lelkiismeretesen minden hazafias honpolgár, és hogy miután jövő év január 1-töl kezdve a közforgalomban csak hitelesített mértékek és sulyok használhatók, gondoskodni fog jó eleve mindenki a törvényes mértékek és sulyok megszerzése iránt. Eikerülhetlenüi szükséges pedig, hogy az állami központi mértékhitelesítő m. kir. bizottság felügyelete alatt kiadott átszámítási táblázatok megfelelő példányai minden helyen, hol adás-vevési ügyletek rendszerint köttetnek, mindenki által köny- nyen hozzáférhető helyen kifüggesztve legyenek. Az uj mértékügy köteles behozataláig immár igen kevés idő van még hátra, és annyival inkább elvárom, hogy a törvényhatóságok a szükséges elöintézkedéseket hazafias készségged s a legnagyobb erélylyel megteendik. Felhívom ezek után a törvényhatóságot, hogy mindezeket tegye kellőleg közhírré, figyelmeztesse a közönséget az átszámítási táblázatoknak idejekorán való megszerzésére s az uj mértékrendszernek gyakorlati, általános és teljes meghonosodását mozdítsa elő minden kitelhető erővel. Az uj métorrendszerre való átmenetei, mely a gazdasági és forgalmi élet alaptényezőit érinti, annál könnyebben lesz eszközölhető és annál kevesebb megrázkódtatásokat fog szülni, minél inkább hozzákészül a népség minden osztálya, idejekorán megküzdve az átmenet nehézségeivel, nehogy utóbb a kényszer szigóra által a törvény megtarására szorittassék. Végül megjegyzem, hogy az uj mértékrendszert ismertető munkálatok, valamint az átszámítási táblázatok az ország minden nevezetesebb papir- kereskedésében kaphatók. Budapesten, 1875. szept. 11-én. Báró Simonyi Lajos s. k. Gyula városa építkezési rendszabályai. VII-dik. Fejezet. • Az építkezés részleteiről. 47. §. Alap-falazathoz csak jól kiégetett tégla, vagy kő és rendszeres kötanyag (mész és homokmalter) használható. Külső város részekben hol eddigelé egészen vályog vagy vertfalas házak építtettek, oda kell hatni, hogy — amennyiben lehető, — árviz színig jövőben szilárd anyagból építtessenek. 48. §. Egy már meglevő régibb ház falához épített alapfalnak legalább is 6” (15. cmt.) mélyebbnek kell lenni, mint a régi házé, kivételével azon esetnek ha a régi házpinczével bir. 49. §. Az alapnak 6” (15’ cmt.) vastagabbnak kell lenni, mint a felette levő falazatnak. Azon esetben, ha az épület pinczével és donga boltozattal láttatik el, a boltozatnak legalább is a nyílás nagyságának m rész iv magassággal 6” (0. 15. cmt.) zárkő, és az oldal falaknak a nyílás 1/6 rész vastagsággal kell bírnia, a boltozat maga a tárnok felé kellő módon erősbitendő, vagy bolt övékkel (gurten) látandó el. Cseh boltozatnál (bőmise plaszel) az iv magassággal 7io~re lelehet szállítani. Az eddigelé némely helyütt, vagy egyáta- lában fávali fedése a pinezéknek meg nem engedtetik. 50. §.. Földszinti vagy emeletben előforduló boltozatoknál a boltozat iv magassága a nyila V5-öd, a támfalaknak (Widerlage) pedig y^-ed—1/&- ével kell birniok. Bolt övéknél, melyek zár vastagsága legalább 1” (0. 0 30 mt) sámfainak az ivnyilás V4dével kell bírnia, vagy a rendes falnál 3” (0. 0. 75. mt.) el erősebbnek kell lennie. I alakú vashordányok (treger) közé fektetett boltozatokra nézve az iv magassága a hordányok egymásközti távolsága yi0-énél kisebb nem lehet. 51. §. Földszintes házak főfalainak legalább is 18” (0. 45 mt) vastagnak kell lenni, — közép falak 6” (0. 15. mt)-esek is lehetnek; — ha azonban a szobák 3° (6 mt)-nlé mélyebbek, a falak vastagsága 2” (0. 60 mt)-ben állapittatik meg. Emeletes épületekre nézve ugyanazon méretek alkalmazandók a legfelső emeletben. 52. §. Az épületek magasságára nézve meg- állapittatik, hogy a belvárosban a kitűzött járda magasságtól a tetőzetig földszintes épületeknek legalább is 16’ (5 mt)-nek kell leírni, a reá épített emeletnek legkisebb magasság 14’ (4. 6 mt.) Külvárosban építményeknél az utcza felüli magasság 14’ (3. 6 mt)-nél alacsonyabb nem lehet. 53. §. Lakhelyiségek legkisebb magassága a belvárosban 11’(3. 6 mt), külvárosban 10, (3. 3 mt.j Ajtó a belvárosban 7’ (2. 3 mt.) 3” (0. 1 mt.) széles. Ablakok az utczai vonalban legalább is 5’ (1. 7 mt)-al a járdán felül legyenek, és a belvárosban 6’ (2. mt.) magas, 3’ (1. mt.) széles, — külvárosban 5’ (1. 7 mt.) magas, 2'—9” (0. 88 mt.) szélesek legyenek. Ezen méretektőli eltérés csak is szépészeti szempontból engedhető meg, és az engedélyezett terven kiteendő. Levelezés. Szarvas 1875. szeptember 30. Főiskolánk két nevezetes mozzanatát ismertetem meg e lapok t. olvasóival. — Az egyik a népességi arány, mely mióta az iskola fönáll, még egy évben sem volt oly kedvező, mint most. Az e tekintetben való fokozatos haladásról az éven- kint közrebocsáttatni szokott iskolai értesítők tanúskodnak, de még azok között is, melyek azon évekről szólnak, a midőn még az úgynevezett „előkészítő osztály“ is a főiskolához tartozott, — nem mutat fel egy is oly tekintélyes számot, mint a minő az 1875/6-iki tanévről szóló értesítőben leend följegyezve. A beirott tanulók száma megközelíti az ötödjélszázat. A tantermek már aüg volnának képesek több tanulót befogadni, mert vannak osztályok, a hol a tanulók száma a 70-et részben megközelíti, részben pedig meghaladja s a 80-hoz közeleg. — A népesség e kedvező aránya igen jó jel s szép fényt derít nemcsak a tanári karra, hanem magának az intézetned morális életére is. — Valószínű, hogy főiskolánk ez idő szerint a honi ev. főiskolák között, tekintve a népességet, első helyen áll. A másik, a mit szinte örömmel jegyzünk fel, a főiskolai tornacsarnok felállítása. Főiskolánk azon elvből indulva ki: „mens sana in corpore sano,“ már régen óhajtozott egy tornacsarnok utáni melyben a tanulók testi rugékonyságukat s ügyességüket necsak megtartsák, hanem mindig tovább és tovább fejlesszék. — Voltak ugyan eddig is már egyes tornagyakorlatok, de csak a szabadban s csak a nyári hónapok alatt most azonban a régi óhaj valósult, az ige testté lön, mert van már tervszerűen berendezett tornacsarnokunk, hol a testgyakorlatok a téli hónapokon át is megszakítás nélkül tartatni fognak. — A főiskolai tanács határozata folytán az elnökség által t. Gotescha József okleveles tornatanár ur hivatott meg főiskolánkba rondos tornatanárul, ki is az iskola áll tál bérbe vett helyiségnek tornacsarnokául való berendezése — s a torna eszközök alkalmas fölszerelésében fáradságot nem ösmerö buzgósággal járt el. A tornászat kidolgozott terv szerint fokozatosan fog menni, kezdve a legegyszerűbb testmozgatáson s tagjártatáson egészen a különféle vivgyakorlatokig, — Hogy azonban az egész test- gyakorlat minél biztosabban haladhasson s minél szebb sikert mutasson, a torna tanár a felgytnna- sium minden osztályából nehányat még külön órákban is oktat s előlegesen begyakorol, kik „szakasz vezetők “-uek neveztetnek s kik aztán a kezükre bízott csapatok felett ügyelnek, egyes gyakorlatokban a vett utasítás szerint útmutatást adnak, szóval, a kik a tanárnak az oktatásban segédkezet nyújtanak. — A gyakorlatok osztályok szerint a kiszabott órákban már megkezdettek. E tornacsarnok főleg a főiskola ifjúságának, de azonkívül a t. Danes Béla jegyző ur elnöklete alatt megalakult tornaegyletnek, nem különben a helybeli nönöveldének is tornahelyiségeül szolgá- Iand. Azok kik a testgyakorlásban részt vesznek, a főiskolai tanulókat kivéve, a tandíjon kivül bizonyos csekély összeget tornaszer pénzül fognak fizetni. A tanulók közt nehányan, ugyszinte a tornaegylet némely tagjai a vivásban is már oktatást nyernek. Minderről azonban időközönként, ha megengedi tek. szerkesztő ur, egyetmást részletesebben is bátorkodom majd közleni.*) — Most pedig csak azt kívánjuk, vajha ez intézmény minél sikeresebb eredményt mutatna fel s a testgyakorlat által a testnek rugékonysága s ügyessége, evvel pedig a tudományokban párhuzamosan a lélek ébersége s fogékonysága is fejlesztőinek s minél nagyobb tökélyre eineltetnék. A _Z. Or osháza szeptember 30. Tekintetes szerkesztő ur ! Engedje meg, hogy becses lapjának hasábjain megyénk egyik tekintélyes helységének s a világ legnagyobb falujának viszonyait olvasóival némileg megismertessem. Megyénk minden számításba jöhető helysége igyekszik viszonyait s önmagát becses lapja utján a uisgyö közönségével megismertetni s remélem, nem lesz érdektelen, ha orosházi dolgokról Írok egy kevosot. Azt hiszem, miuden helységet társadalmi viszonyairól Ítélünk s kedveljük meg, vagy mondjuk unalmasnak. Ezért én is társadalmi viszonyainkról fogok elsőben is nehány sort írni. Falunk a nyári hőség, s a fürdői idény daczára is elég élénk volt. A szünidőkre hazatért ifjúság gondoskodott arról, hogy szépeink az unalmas nyár alatt se unatkozzanak. Hon létük alatt két műkedvelői színi előadást rendeztek szépeink közreműködésével, mely előadás sikeréről, — mert valóban mindkét előadás fényesen sikerült s különösen a közreműködő hölgyek arattak sok — megérdemlett tapsot s bukótokat szabatos játékuk s kifogástalan szavalatukkal — talán már értesítve is volt a tisztelt olvasó közönség. Ezért nem is untatom a t. olvasókat azzal, hogy ez előadásokról beszéljek sokat; csak azt jegyzem még meg, hogy nem az udvariasság, hanem az érdem méltánylása okozta azon elragadtatást, mely a hölgyek kitűnő játékát követé. Azt szükségtelen megemlítenem, hogy előadás után reggeli 4 éráig tartott tánczvigalomban a legkedélyesebb öröm mulatott. Azt hiszik tisztelt olvasóim, hogy ezen előadásokat az orosházi n. é. közönség egyhangú üdvözléssel fogadta ? A fiatalság is ezen reményben volt kifeledve a számításból, hogy még mindig falu vagyunk. Az első előadás ellen nem igen hallatszott ellenszenv; de már a második ellen kitört az. Igaz hogy csak kevesek részéről, s nem is annyira az előadás, mint a ezél ellen. — De hát hiába ! ha ezek a kevesek itt Orosházán a „nagy urak.“ De ne bolygassuk ezt. Most már rendben van minden ; s a nagy közönség e második előadást még szívélyesebben üdvözölte, mint az elsőt; s azt hiszem óhajtja is és óhajtandó is : hogy ez csak kezdet legyen s folytatása kövttkezzék. —y. Endröd szeptember 21. 1875. Hosszas vajúdás után az általános ipartársulat megalakult nálunk. Nyilvános elismerést érdemelnek e tekintetben a volt szabó-szücs ezéh tagjai különösen Csuvár István és Venczák Mátyás szabó iparosok, kik sem időt, sem fáradságot, sem áldozatot nem kíméltek ezen községünkre nézve nagy horderejű társulat előmunkálatainak tervezetében és szervezésében valamint egyes tagok ka- pacitaciójában, A társulat jelenlegi elnöke Jánosik István kovács iparosban oly derék, értelmes és munkás egyént tisztelt meg a társulat bizalma, úgyszintén a társ, alelnök Csuvár Istvánban is, kiktől a legszebb remények valóvá érvényesitésót önáltatás nélkül remélheti a társulat. Világos a czél, kezünk ügyében az eszközök, ki élni nem tud, nem akar: annak halnia kell! Ha nem ismerjük a viszonyokat, az embereket, az ipái ügynek kérdéseit jelen szükségleteit, reményeit; ha a társulás előnyeit megvetve, csak saját szeretett énünknek élünk, akkor.... köztiszteletre nem számíthatunk. Az ipar fejlesztése, az iparosok művelődése által részben mi is a magyar nemzetfel- dicsőitését eszközölhetjük. Éljen a tisztes ipar 1 .. Bállá Mátyás, tár. titkár. TA-KTtíGY. Gyulán a Mózes vall. egyházközség 4 ősz-, tályú elemi fiiskolájában szept. 28-án tartatott meg a közvizsga. A felmutatott eredmény teljesen kie- légité a jelen volt szüléket és elöljárókat. Különösen kitűnt a növondekek jártassága a magyar nyelvben; szó és mondattani fejtegetéseik, meghatározásaik értelmes vezetésről tanúskodtak. Ugyanezt állíthatjuk kisebb nagyobb mértékben a többi tárgyakra vonatkozólag is, melyek közül különös- sebben a számtant kell még fölemlítenünk. A növendékek létszáma 30, kik közül 1. oszt: 8; 2 oszt: 7; 3. oszt: 10; 4. oszt: 5. A négy osztályhoz — mely két teremben volt elhelyezve — 2 tanerő volt alkalmazva. A tanszobák minden igénynek *) Sorait szívesen fogadjuk. Szerk.