Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-09-19 / 38. szám

nek összegét jó erkölcsnek nevezzük, a szülei ház a csiráztatója, az iskola csupán ápolója; s minthogy azt ápolni, a minek csirája sincs, lehetetlen, — s minthogy az iskola nevelés-oktatási czéljával még an­nak az ápolása is, a minek csirája van, csak annyiban fér össze, a mennyiben az ápolás gyakorlati, alkalmazási térre nem lép: az iskolai takarékpénztár már elvileg sem fogadható el. Előfizetési felhívás 1875-fliR évi Mik éyneoeíére. Előfizetési ár szeptemb.— deczemberre 1 frt 25 ltr. Az előfizetéseket kérjük postai utalványnyal beküldeni; helyben elő­fizethetni Winkle Gábor könyv­árusnál. A „BÉKÉS“ kiadó hivatala. 987. ein. Békésmegye alispánjától. 1875. Az alább elősorolt sürgős tárgyak elintézése végett megtartandó rendkívüli megyebizottsági közgyűlés batáridejéül folyó évi szeptember 27-nek d. e. 10 óráját tűzvén ki: erről oly felhívással értesítem, hogy e gyűlésre megjelenni s a tanács­kozásban részt venni szíveskedjék. Tárgysorozat: 1. Az igazoló választmány által a jövő évre kiigazított legtöbb adótfizetö mégye'oizottsági tagok névjegyzékének megerősítése. 2. Az 1876. évi megye költségvetési előirány­zat megállapítása. 3. Küldöttségi jelentés az élőviz-csatorna ügyében. 4. Belügyminiszteri leirat Nagy- és Kis-Kon- doros és Csákó pusztáknak nagy községgé ala­kítása ; — 's honvédelmi miniszteri rendelet a lo­vak állítása, illetőleg osztályozása tárgyában. 5. Öcsöd község folyamodása a Körös folyó hídépítése iránt kötött szerződés jóváhagyása tár­gyában. 6. Hoffer Ignácz, Hoffer Adolf és Diámánt Jakab mezö-berényi lakosoknak M.-Berény község képviselő testületé által a községi italmérési jog bérbe kiadatása iránt hozott határozat elleni folfo- lyamodása. Kelt Gyulán szeptember 10. 1875. Jancsovics Pál, alispán. Főkimutatása Békésmegye 1876. évi közigazgatási szükségleteinek. Békésmegye törvényhatóságának 1876. évi költségvetése egybeállittatván, és a megye állandó választmányának f. évi szeptember 9-ik napján tartott ülésében tárgyaltatván, — miután 1870. évi 42. t. ez. 14. §-a értelmében a törvényhatóság költségvetése és az állandó vállasztmány vélemé­nye az őszi közgyűlést 15 nappal megelőzőleg köz­szemlére kiteendö, és a bizottsági tagokkal köz­lendő, annálfogva a kérdéses jövő évi költségve­tést az állandó választmány véleményével együtt ide mellékelve, oly megjegyzéssel közlöm, hogy e költségvetés a folyó évi szeptember 27-ik napjá­ra kitűzött megyei közgyűlésen fog tárgyaltam, és hogy úgy a költségvetés, mint annak mellék­letei is, az idézett törvény rendelkezéséhez ké­pest a megye jegyzői tisztségénél közszemlére ki­tétetett. Kelt Gyulán, 1875. szeptember hó 10-én. Jancsovics Pál s. k. alispán. Szükséglet: Múlt 1875. évi pénztári hiány ... — — A megyei tisztviselők és szegődnié- . nyesek fizetése .............................. 46500.— Eze k mellék-járulékai......................... — — A közbiztonsági személyek rendes fize­tése és a szolgák bére .... 24580.55 Ezek mellék-járulékai......................... 3705.— Hivata li helyiségek bérlete.................... — — Iro dai szükséglet...................................3810.— Úr i költségek és nap-dijak .... 400.— Megyei épületek fentartási költsége . 1032.— Egyéb rendszeresített kiadások . . 265.— Előre nem látott költségek ! . . . 500,— Évi szükséglet 80792.55 Fokvöségek jövedelméből.................... — — Elhe lyezett tökék kamataiból .... — — Egyéb jövedelmekből......................... 650.— Fe dezeti összeg 655. Levonván a fedezeti összeget az évi szükségletből, lészen az állampénz­tárból kirendelendő....................... 80142.55 Vélemény Békésmegye törvényhatóságának 1876-ik évi költ­ségvetése tárgyában. E költségvetés tüzetesen megbiráltatván, min­denekben helyesnek találtatott, s igy elfogadásra ajánltatik, inegjegyeztetvén, hogy : / 1) A járási csend legényeknek a megye szer­vezeti szabályrendeletében megállapított létszámá­tól eltéröleg, a megye közönségének 1872. évi 9. és 1873. évi 627. sz. alatt hozott határozatai ér­telmében követett előző évbeli gyakorlathoz ké­pest, a csendlegények létszáma az 1876. évre is csak 38-ban lenne fentartandó, mert habár a me­gye közönsége közbiztonsági tekintetből rögtön- biráskodási jogot eszközölt is ki hatósága terüle­tére, s igy a csendlegények számának a szerve­zeti szabályrcngcletbcn megállapított létszámra való kiegészítése látszik is indokoltnak, mindazáltal te­kintve az állam nehéz pénz viszonyait, a kiadások most nem nevelhetők. 2) A költségvetés kiadásai IV. tétel alatt „A közbiztonsági és szolgaszemélyzet mellék-járu­lékai“ czimen, az előző évi költségvetésben foglalt tételhez képest, kisebb összeg volt felveendő azért, mert a közbiztonsági és szolgassemélyzetet az 1876. évre téli öltönyök nem illetik. 3) Ugyancsak a kiadások során a VIII. té­tel 5. pontja alatt, a megyei központi irodai he­lyiségek tisztán tartása s kijavítására, az előző évi költségvetésben e czimen előirányzott s megálla­pított összeg 100 forinttal emeltetett fel, mert a gyakorlat igazolása szerint a múlt évi fedezet azé czimen .előforduló kiadások feiére som volt ele­gendő. 4) Ugyancsak a kiadások XI. tétele alatt „Fekvő vagyonbcli jövedelem“ czimen mi sem vé­tetett fel; inert az állandó választmány erre nézve az előző 1874. és 1875. évekbeli gyakorlatból indulva ki, a megye tulajdonát képező katonai épületek közül még el nem adottak után befolyó bérjövedelmeket, valamint a már eladott békési ilyetén épületek után befolyó vételárak kamatait, a megye tartalék-alapjába továbbra is beutalan- dókuak, és ezen jö ved cím eket a megyei épületek fentartására a kormány által rendszerint szűkén kiszabott adomány elégtelenségre való tekintettel, e kiadások pótlására fordittatni s ekként e jöve­delmeket természetes rendeltetésükre felhasználni véleményezi már csak azért is, mert ez által a megyei épületek fcntartásáról a szükséghez képest gondoskodva leend. — Végül: 5) Habár a költségvetés annak idején esz- közlendö végrehajtásának módozataira nézve véle­ményt adni — szorosan véve — az állandó vá­lasztmány körébe nem is tartozik, mindazáltal nem mellőzheti hallgatással az állandó választmány azon nézetét, hogy úgy a megyei épületek kija­vítása, valamint a ruházati, irodai és világítási sze­rek beszerzése tekintetében szükséges árlejtések, a megye közönsége által saját kebeléből kirendelendő küldöttség által lenne eszközlendő. A mennyiben pedig a költségvetés felsóbbi jóváhagyással ellátva, oly időben érkezhetik le a kormánytól, a mikor megyei közgyűlés közel kitűzve nem lévén, a vég­rehajtás iránt kellő időben a megye közönsége ön­maga nem intézkedhetik, s ekként az állandó vá­lasztmány esetleg határozattá emelendő azon vé­leménye, hogy a végrehajtás a megyei közgyűlés kebeléből kirendelt küldöttség által eszközöltessék — érvényt nem nyerne; indokoltnak látszik ezen küldöttségnek már a legközelebbi közgyűlésből éSizöleg leendő kirendelése. Egyóbbiránt a költségvetés . 80792 frt 55 krnyi kiadást, és.......................... 650 frt — krnyi fedezetett, s igy .... 80142 frt 55 krnyi hiányt, tehát az előző évi költségvetési hiányhoz képest.......................... 332 frt 57 krnyi apadást mutat, inegjegyeztetvén, bogy a feltünte­tett hiány a folyó 1875. évi, még most meg nem állapítható pénztári maradvány által is apasztat- ni fog. Az ekként elfogadásra ajánlott költségvetés két egyenlő példányban a m. kir. belügyminiszté­riumhoz felterjesztendő. Kelt Gyulán, Békésmegye állandó választmá­nyának 1875. évi szeptember hó 9-én tartott ülé­séből. Kiadta: Hajóssy Ottó s. k. megyei főjegyző. Kiirt-czikk. Békésmegye igazoló választmányának 1875. évi szeptember hó 13-án Gyulán tartott ülése jegyző­könyvéből. 12. Felvétetett a megye alispánjának f. évi szeptember 2-án 4100 sz. a. kelt felhívása, mely mellett a megyei területén lévő adóhivatalok által beterjesztett legtöbb adótfizetök névjegyzékeit további intézkedés végett azzal küldi meg, hogy a virilisck névjegyzéke mielőbb, mindenesetre azonban f. hó 27-ét megelőzőleg kiigazittassék, i végleges megállapítás yégett a í. hó 27-én meg­tartandó rendkívüli közgyűlésre bemutattassék. Előlege? kijelentésével annak, hogy mindazok, kik két vagy több törvényhatóságban jönnek a legtöbb államadót fizetők sorába, és az iránt, hogy e megyében akarják jogukat gyakorolni, nem nyilatkoznak, az eddigi bevett és törvénybe gyö­kerező gyakorlat szerint, az egybeállitandó lajst­romból kihagyandók ; — másrészről pedig előre bocsátva, hogy az adó kétszeres beszámításánál, az eddigi eljárás, melyszerint ugyanis attól, ki az igazoló bizottság előtt már ogy alkalommal jelent­kezett, avagy jogosultságát már egy Ízben iga­zolta, az ujabbi jelentkezés nem követelendő !— szolgál ez alkalommal is a névsor egybeállításánál zsinór mértékül: a megküldött adólajstromok tüzetes átvizsgá­lása és egybevetése után, a legtöbb adótfizetés alapján jogosult 210 megyebizottsági tag névsora a jövő 1876-ik évre kiigazittatván, az ideiglenes névsor megállapittatott; oly formán; hogy eme ideiglenes névsor Oláh István gyomai lakossal, és pedig 198 frt 43 kr. adóösszeggel berekesztetett. Minthogy pedig eme ideiglenes névsor az 1873. évi 621. b. gy. sz. végzés értelmében min­denkor a községekben közszemlére teendő ki, ezen kitételre a f. évi szeptember havának 15-től 22-ig terjedő napjai tűzetnek ki, egyszersmind pedig a törvény szerint még megtörténendő nyilvános iga­zolási ülések idejéül a f. év és hó 24. 25. és 26-ik napjai, helyéül pedig a gyulai megyeház tanács­kozási termo jelöltetik ki. Miről az ideiglenes névsor kellő számú pél­dányának csatolása mellett, a fenti határnapok megfelelő és lehetőleg kiterjedt meghirdetése vé­gett a j. szolgabirák és Gyula város polgármes­tere, oly felhívással értesitendök, hogy e névsort, a megye bizottságának fenti szárait határozatához képest az úgynevezett B) tabellával leendő egybe- hasonlitás, s az egyes adózók netáni észrevételei­nek figyelembe vétele végett a fentebb kijelelt na­pokon közszemlére kitétel tekintetéből a közsé­geknek azonnal kiadják, s vett használat után a netáni észrevételek vagy kiigazításokról szóló je­lentéseket a névjegyzék visszajuttatása mellett mul- hatlanul f. hó 24-e't megelőzőleg bemutatni, s egy­nöies gyöngédségü ifjú áll, (milyennek Apollót, Adonist, Theseust meg Achillest szokták rajzolni) kiről ismét nem tudni hogy ki legyen, mert hiány­zik nála az isteneket jellemző jelvény (lant, sisak páleza stb.). Odébb másik ifjú áll, ki ugylátszik az itt újra előjövő edényes bölgygycl társalog. — Lehet, hogy ez edényen valami történeti ji lenet- tul van dolgunk, s akkor az előadás drámai, mert haladó cselekményt ad, többször előforduló azonos személyekbon. Mindazáltal hihetőbb, hogy mythosi tárgyú a kép. Annyi áll, bogy a munka művészi, a felfogás a művészet magas fokára mu­tat s hogy ez edény a szakbúvár kiváló figyel­mét megérdemli. Még több kissebb-nagyobb, ép és törött edény is van gyűjteményünkben, szép fejekkel, tánezoló alakokkal, maeander szalagokkal stb., melyek figyelmet keltenek. De ki győzne mind­ezekről Írni! Legtöbbet ér a gyakori szemlélet, a muzeum gyakori látogatása, a mi nemsokára érdekessé lesz téve a tárlat jolenleg folyamatban levő rendezése s az okadatolt lajstrom elkészülte után. Szeretjük hinni, hogy e lajstrom a Békésm. régész és müvelődéstörténelrai társulat évkönyvét ben közzé lesz téve. Az megkönnyíti a tájékozást, felhívja a figyelmet az érdekesebb tárgyakra i azon unikumokra, melyekkel szerény múzeumunk eddiggelé is dicsekedhetik.*) Linde János.*) °) „Muzenmi szemle“ czim alatt több czikkel szol­gálhatok, ha ugyan becses lapjába beválik. Nem fog ár­tani, ha a zengemények és novelláéskákat olykor ilyesmi egészségesebb táplálék váltja fel a „Tárczában.“ *) Szívesen fogadjuk, és vegye értök előre és köszönc- tünket. S z e r k. Levelek Katinkához. II. Kedves Katinkám! Közelebbről a gyermeknevelésnél hagytam félbe levelemet. Még szólanom kell arról pár szót. Azt állítottam, hogy a nevelés is divatos tbeóriák szerint történik. Már a gyermek születése perezé- ben alá van vetve a divatnak. A mint világra jön, dajka veszi ölébe, azon az okon, mert az anya gyenge, ideges, ? nem képes táplálni gyer­mekét. — Szerencsétlen elv! korunk egyik diva­tos agyréme! Ki hallott ezelőtt a nők idegességéről, szív­bajáról annyit beszélni? Bizony aligha ismerték őseink az ilyen nyavalyákat, noha az is igaz, hogy nem rontották el gyomrukat az iny csiklan- doztató nyalánkságokkal, s nem hordtak oly iszo­nyúan kivágott ruhaderekat, s igy nem is hütöt­ték meg magukat. — De ma már a piros aroz- szin paraszt Ízléshez való, ellenben az „érdekes­halvány“ leköti a figyelmet. Egy kis idegesség, egy kis szívbaj költöiséget kölcsönöz a nőnek, s nem is „társaságba való“ nö, ki nem tud elájulni! Nádszál vékony termet, sáppadt szenvedő arcz, szemüveg és divatos öltözék... ezek képezik a női ideált nákrakl Csuda-e aztán, ha az ilyen nők anyákká lé­vén nem képesek táplálni édes gyermeküket, daj­kával és szoptató üveggel pótolják az anya em­lőket, s ezek által népcsitik a temetői kertek sir- halmait. Mert azt higyjétek el ti nők s ti anyák, hogy az édes anyát a csecsemőnél nem pótolja semmi a világon, — ellenben tiszta szin-igazság, hogy a szoptató üveggel táplált gyermek 99 szá­zaléka vagy korán elhal, vagy vézna beteges ember lesz. Már maga ezen egy körülmény is nagy meg­gondolásra indit egy szemlélődő nőtlen férfit a há­zassági élet küszöbe előtt. Hát még ha ehez vesz- sziik azt is, hogy ogy „müveit“ nö a konyhába .nem mehot, ergo szakácsnő kell a háztartáshoz, vagy drága és rósz vendéglői konyha. Nem is említeni az öltözéket, | fodrásznöt, a szórakozás különböző nemeit, melyek egy müveit hölgy élet­módjában kimaradbatatlanok. — Ítéld meg ma­gad kedvesem! hogy nem igazsága van-e egy nőt­len férfinak, ha szerény ezer forint fizetésre meg nősülni nem akar ! És mindez a divat következménye! Mórt az a divat, az a láthatatlan hatalom kiforgatta a csa­ládi életet ősi egyszerűségéből, — mert a leányo­kat „müveit“ nővé akarják nevelni, s nem anyá­nak, nem gazdasszonynak, nem feleségnek. Mily magasztos fogalom rejlik e szó alatt: feleség! így csak a magyar nevezhette el nejét, házastársát. De ugye e bár nem nagyítom a dol­got, ha azt mondom, hogy a nők csak igen kis részben felelnek meg ez elnevezésnek. A magyar paraszt neje valóságban: feleség, mert a férfival közösen részt vesz | szerzésben, — a közép bir­tokosság, a fizetéses szegény hivatalnok neje pe­dig csak fényoleg, nem szerez, hanem a készt költi. Nem mint anya, sem mint gazdasszony nem képos megfelelni rendeltetésének. Csnda-c aztán, ha ily látszólag „müveit“ nö nem nagy vonzerőt gyakorol a DŐsülendö fiatal férfiakra. Megbocsáss kedves Katinkám! ha ily őszin­tén leplezetlenül beszélek előtted a nőkről, ment­sen ki az igazság, mely vezérli toliamat. Te is tudod, hogy a nők nagyrészben nem maguk okai ezeknek, hanem a nevelési rendszer, a divatos ne­velési tbeóriák. Valljuk meg azt is, hogy okai vagyunk mi férfiak is! Hány üres fejű tökéletlen dandy imádja a selymet és nézi le a kartont! Hány kikemónyi- tett gavallér csudálja a nőben a zongora virtuózt, a rnüénekest;. ruig megvetéssel gondol a konyha illatra. Ennek is kell lenni visszahatásának termé­szetesen a leányokra, és ez nem más, mint a konyha-kerülés. Hasztalan beszélnek aztán a pa­pák, meg a nagybácsik a női konyha-művészetről, hiába emlegetik a régi jó időket, mikor még a magyar házinök magok fontak szőttek a házhoz: nem fog a leányokon semmit, mert hát a papa, meg a nagybácsi már öreg emberok, nem háza­sulandók mint a szép Aladár. Egy ilyen leányt aztán hogyan vigyen há­zához °gy szerény fizetésű hivatalnok, ki még a mellett ft kilencz ágú koronás Aladárról, a szőke Elemér báróról stb. ábrándozik. Nincs más hátra, mint agg-lögénynek maradni, s a leánynak pártá­jában elhervadni. Gondolkoznotok kell hát tinektek nőknek, hogy itt a kellő orvosszert feltaláljátok. És oz or­vosszer más nem lehet, mint józan természetesség a nevelésben! Minden anyának ezt kell szeme előtt tartani, ha gyermekei boldogságát valóban munkálni kívánja. Egyszerű takarékosság a ház­tartásban, — ízléses olcsóság az öltözékben, — rendes rpunkásság az életrendben: erre neveljétek a gyermeket, ha szerencséjének örültök. — Ne­ked is van háztartásod, és szeretném megmutatni sokaknak, hadd látnák, hogy mily házi boldog­ságot eredményez a józan természetesség! Ezt ne vedd kérlek szokásos bóknak, udvarias szófiám­nak, arra én veled szemben soha nem vetemed­ném, hanem vedd irántad való tiszteletnek s nagy­rabecsülésnek, melyei vagyok igaz rokonod Gáthalmi.

Next

/
Thumbnails
Contents