Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-09-19 / 38. szám
nek összegét jó erkölcsnek nevezzük, a szülei ház a csiráztatója, az iskola csupán ápolója; s minthogy azt ápolni, a minek csirája sincs, lehetetlen, — s minthogy az iskola nevelés-oktatási czéljával még annak az ápolása is, a minek csirája van, csak annyiban fér össze, a mennyiben az ápolás gyakorlati, alkalmazási térre nem lép: az iskolai takarékpénztár már elvileg sem fogadható el. Előfizetési felhívás 1875-fliR évi Mik éyneoeíére. Előfizetési ár szeptemb.— deczemberre 1 frt 25 ltr. Az előfizetéseket kérjük postai utalványnyal beküldeni; helyben előfizethetni Winkle Gábor könyvárusnál. A „BÉKÉS“ kiadó hivatala. 987. ein. Békésmegye alispánjától. 1875. Az alább elősorolt sürgős tárgyak elintézése végett megtartandó rendkívüli megyebizottsági közgyűlés batáridejéül folyó évi szeptember 27-nek d. e. 10 óráját tűzvén ki: erről oly felhívással értesítem, hogy e gyűlésre megjelenni s a tanácskozásban részt venni szíveskedjék. Tárgysorozat: 1. Az igazoló választmány által a jövő évre kiigazított legtöbb adótfizetö mégye'oizottsági tagok névjegyzékének megerősítése. 2. Az 1876. évi megye költségvetési előirányzat megállapítása. 3. Küldöttségi jelentés az élőviz-csatorna ügyében. 4. Belügyminiszteri leirat Nagy- és Kis-Kon- doros és Csákó pusztáknak nagy községgé alakítása ; — 's honvédelmi miniszteri rendelet a lovak állítása, illetőleg osztályozása tárgyában. 5. Öcsöd község folyamodása a Körös folyó hídépítése iránt kötött szerződés jóváhagyása tárgyában. 6. Hoffer Ignácz, Hoffer Adolf és Diámánt Jakab mezö-berényi lakosoknak M.-Berény község képviselő testületé által a községi italmérési jog bérbe kiadatása iránt hozott határozat elleni folfo- lyamodása. Kelt Gyulán szeptember 10. 1875. Jancsovics Pál, alispán. Főkimutatása Békésmegye 1876. évi közigazgatási szükségleteinek. Békésmegye törvényhatóságának 1876. évi költségvetése egybeállittatván, és a megye állandó választmányának f. évi szeptember 9-ik napján tartott ülésében tárgyaltatván, — miután 1870. évi 42. t. ez. 14. §-a értelmében a törvényhatóság költségvetése és az állandó vállasztmány véleménye az őszi közgyűlést 15 nappal megelőzőleg közszemlére kiteendö, és a bizottsági tagokkal közlendő, annálfogva a kérdéses jövő évi költségvetést az állandó választmány véleményével együtt ide mellékelve, oly megjegyzéssel közlöm, hogy e költségvetés a folyó évi szeptember 27-ik napjára kitűzött megyei közgyűlésen fog tárgyaltam, és hogy úgy a költségvetés, mint annak mellékletei is, az idézett törvény rendelkezéséhez képest a megye jegyzői tisztségénél közszemlére kitétetett. Kelt Gyulán, 1875. szeptember hó 10-én. Jancsovics Pál s. k. alispán. Szükséglet: Múlt 1875. évi pénztári hiány ... — — A megyei tisztviselők és szegődnié- . nyesek fizetése .............................. 46500.— Eze k mellék-járulékai......................... — — A közbiztonsági személyek rendes fizetése és a szolgák bére .... 24580.55 Ezek mellék-járulékai......................... 3705.— Hivata li helyiségek bérlete.................... — — Iro dai szükséglet...................................3810.— Úr i költségek és nap-dijak .... 400.— Megyei épületek fentartási költsége . 1032.— Egyéb rendszeresített kiadások . . 265.— Előre nem látott költségek ! . . . 500,— Évi szükséglet 80792.55 Fokvöségek jövedelméből.................... — — Elhe lyezett tökék kamataiból .... — — Egyéb jövedelmekből......................... 650.— Fe dezeti összeg 655. Levonván a fedezeti összeget az évi szükségletből, lészen az állampénztárból kirendelendő....................... 80142.55 Vélemény Békésmegye törvényhatóságának 1876-ik évi költségvetése tárgyában. E költségvetés tüzetesen megbiráltatván, mindenekben helyesnek találtatott, s igy elfogadásra ajánltatik, inegjegyeztetvén, hogy : / 1) A járási csend legényeknek a megye szervezeti szabályrendeletében megállapított létszámától eltéröleg, a megye közönségének 1872. évi 9. és 1873. évi 627. sz. alatt hozott határozatai értelmében követett előző évbeli gyakorlathoz képest, a csendlegények létszáma az 1876. évre is csak 38-ban lenne fentartandó, mert habár a megye közönsége közbiztonsági tekintetből rögtön- biráskodási jogot eszközölt is ki hatósága területére, s igy a csendlegények számának a szervezeti szabályrcngcletbcn megállapított létszámra való kiegészítése látszik is indokoltnak, mindazáltal tekintve az állam nehéz pénz viszonyait, a kiadások most nem nevelhetők. 2) A költségvetés kiadásai IV. tétel alatt „A közbiztonsági és szolgaszemélyzet mellék-járulékai“ czimen, az előző évi költségvetésben foglalt tételhez képest, kisebb összeg volt felveendő azért, mert a közbiztonsági és szolgassemélyzetet az 1876. évre téli öltönyök nem illetik. 3) Ugyancsak a kiadások során a VIII. tétel 5. pontja alatt, a megyei központi irodai helyiségek tisztán tartása s kijavítására, az előző évi költségvetésben e czimen előirányzott s megállapított összeg 100 forinttal emeltetett fel, mert a gyakorlat igazolása szerint a múlt évi fedezet azé czimen .előforduló kiadások feiére som volt elegendő. 4) Ugyancsak a kiadások XI. tétele alatt „Fekvő vagyonbcli jövedelem“ czimen mi sem vétetett fel; inert az állandó választmány erre nézve az előző 1874. és 1875. évekbeli gyakorlatból indulva ki, a megye tulajdonát képező katonai épületek közül még el nem adottak után befolyó bérjövedelmeket, valamint a már eladott békési ilyetén épületek után befolyó vételárak kamatait, a megye tartalék-alapjába továbbra is beutalan- dókuak, és ezen jö ved cím eket a megyei épületek fentartására a kormány által rendszerint szűkén kiszabott adomány elégtelenségre való tekintettel, e kiadások pótlására fordittatni s ekként e jövedelmeket természetes rendeltetésükre felhasználni véleményezi már csak azért is, mert ez által a megyei épületek fcntartásáról a szükséghez képest gondoskodva leend. — Végül: 5) Habár a költségvetés annak idején esz- közlendö végrehajtásának módozataira nézve véleményt adni — szorosan véve — az állandó választmány körébe nem is tartozik, mindazáltal nem mellőzheti hallgatással az állandó választmány azon nézetét, hogy úgy a megyei épületek kijavítása, valamint a ruházati, irodai és világítási szerek beszerzése tekintetében szükséges árlejtések, a megye közönsége által saját kebeléből kirendelendő küldöttség által lenne eszközlendő. A mennyiben pedig a költségvetés felsóbbi jóváhagyással ellátva, oly időben érkezhetik le a kormánytól, a mikor megyei közgyűlés közel kitűzve nem lévén, a végrehajtás iránt kellő időben a megye közönsége önmaga nem intézkedhetik, s ekként az állandó választmány esetleg határozattá emelendő azon véleménye, hogy a végrehajtás a megyei közgyűlés kebeléből kirendelt küldöttség által eszközöltessék — érvényt nem nyerne; indokoltnak látszik ezen küldöttségnek már a legközelebbi közgyűlésből éSizöleg leendő kirendelése. Egyóbbiránt a költségvetés . 80792 frt 55 krnyi kiadást, és.......................... 650 frt — krnyi fedezetett, s igy .... 80142 frt 55 krnyi hiányt, tehát az előző évi költségvetési hiányhoz képest.......................... 332 frt 57 krnyi apadást mutat, inegjegyeztetvén, bogy a feltüntetett hiány a folyó 1875. évi, még most meg nem állapítható pénztári maradvány által is apasztat- ni fog. Az ekként elfogadásra ajánlott költségvetés két egyenlő példányban a m. kir. belügyminisztériumhoz felterjesztendő. Kelt Gyulán, Békésmegye állandó választmányának 1875. évi szeptember hó 9-én tartott üléséből. Kiadta: Hajóssy Ottó s. k. megyei főjegyző. Kiirt-czikk. Békésmegye igazoló választmányának 1875. évi szeptember hó 13-án Gyulán tartott ülése jegyzőkönyvéből. 12. Felvétetett a megye alispánjának f. évi szeptember 2-án 4100 sz. a. kelt felhívása, mely mellett a megyei területén lévő adóhivatalok által beterjesztett legtöbb adótfizetök névjegyzékeit további intézkedés végett azzal küldi meg, hogy a virilisck névjegyzéke mielőbb, mindenesetre azonban f. hó 27-ét megelőzőleg kiigazittassék, i végleges megállapítás yégett a í. hó 27-én megtartandó rendkívüli közgyűlésre bemutattassék. Előlege? kijelentésével annak, hogy mindazok, kik két vagy több törvényhatóságban jönnek a legtöbb államadót fizetők sorába, és az iránt, hogy e megyében akarják jogukat gyakorolni, nem nyilatkoznak, az eddigi bevett és törvénybe gyökerező gyakorlat szerint, az egybeállitandó lajstromból kihagyandók ; — másrészről pedig előre bocsátva, hogy az adó kétszeres beszámításánál, az eddigi eljárás, melyszerint ugyanis attól, ki az igazoló bizottság előtt már ogy alkalommal jelentkezett, avagy jogosultságát már egy Ízben igazolta, az ujabbi jelentkezés nem követelendő !— szolgál ez alkalommal is a névsor egybeállításánál zsinór mértékül: a megküldött adólajstromok tüzetes átvizsgálása és egybevetése után, a legtöbb adótfizetés alapján jogosult 210 megyebizottsági tag névsora a jövő 1876-ik évre kiigazittatván, az ideiglenes névsor megállapittatott; oly formán; hogy eme ideiglenes névsor Oláh István gyomai lakossal, és pedig 198 frt 43 kr. adóösszeggel berekesztetett. Minthogy pedig eme ideiglenes névsor az 1873. évi 621. b. gy. sz. végzés értelmében mindenkor a községekben közszemlére teendő ki, ezen kitételre a f. évi szeptember havának 15-től 22-ig terjedő napjai tűzetnek ki, egyszersmind pedig a törvény szerint még megtörténendő nyilvános igazolási ülések idejéül a f. év és hó 24. 25. és 26-ik napjai, helyéül pedig a gyulai megyeház tanácskozási termo jelöltetik ki. Miről az ideiglenes névsor kellő számú példányának csatolása mellett, a fenti határnapok megfelelő és lehetőleg kiterjedt meghirdetése végett a j. szolgabirák és Gyula város polgármestere, oly felhívással értesitendök, hogy e névsort, a megye bizottságának fenti szárait határozatához képest az úgynevezett B) tabellával leendő egybe- hasonlitás, s az egyes adózók netáni észrevételeinek figyelembe vétele végett a fentebb kijelelt napokon közszemlére kitétel tekintetéből a községeknek azonnal kiadják, s vett használat után a netáni észrevételek vagy kiigazításokról szóló jelentéseket a névjegyzék visszajuttatása mellett mul- hatlanul f. hó 24-e't megelőzőleg bemutatni, s egynöies gyöngédségü ifjú áll, (milyennek Apollót, Adonist, Theseust meg Achillest szokták rajzolni) kiről ismét nem tudni hogy ki legyen, mert hiányzik nála az isteneket jellemző jelvény (lant, sisak páleza stb.). Odébb másik ifjú áll, ki ugylátszik az itt újra előjövő edényes bölgygycl társalog. — Lehet, hogy ez edényen valami történeti ji lenet- tul van dolgunk, s akkor az előadás drámai, mert haladó cselekményt ad, többször előforduló azonos személyekbon. Mindazáltal hihetőbb, hogy mythosi tárgyú a kép. Annyi áll, bogy a munka művészi, a felfogás a művészet magas fokára mutat s hogy ez edény a szakbúvár kiváló figyelmét megérdemli. Még több kissebb-nagyobb, ép és törött edény is van gyűjteményünkben, szép fejekkel, tánezoló alakokkal, maeander szalagokkal stb., melyek figyelmet keltenek. De ki győzne mindezekről Írni! Legtöbbet ér a gyakori szemlélet, a muzeum gyakori látogatása, a mi nemsokára érdekessé lesz téve a tárlat jolenleg folyamatban levő rendezése s az okadatolt lajstrom elkészülte után. Szeretjük hinni, hogy e lajstrom a Békésm. régész és müvelődéstörténelrai társulat évkönyvét ben közzé lesz téve. Az megkönnyíti a tájékozást, felhívja a figyelmet az érdekesebb tárgyakra i azon unikumokra, melyekkel szerény múzeumunk eddiggelé is dicsekedhetik.*) Linde János.*) °) „Muzenmi szemle“ czim alatt több czikkel szolgálhatok, ha ugyan becses lapjába beválik. Nem fog ártani, ha a zengemények és novelláéskákat olykor ilyesmi egészségesebb táplálék váltja fel a „Tárczában.“ *) Szívesen fogadjuk, és vegye értök előre és köszönc- tünket. S z e r k. Levelek Katinkához. II. Kedves Katinkám! Közelebbről a gyermeknevelésnél hagytam félbe levelemet. Még szólanom kell arról pár szót. Azt állítottam, hogy a nevelés is divatos tbeóriák szerint történik. Már a gyermek születése perezé- ben alá van vetve a divatnak. A mint világra jön, dajka veszi ölébe, azon az okon, mert az anya gyenge, ideges, ? nem képes táplálni gyermekét. — Szerencsétlen elv! korunk egyik divatos agyréme! Ki hallott ezelőtt a nők idegességéről, szívbajáról annyit beszélni? Bizony aligha ismerték őseink az ilyen nyavalyákat, noha az is igaz, hogy nem rontották el gyomrukat az iny csiklan- doztató nyalánkságokkal, s nem hordtak oly iszonyúan kivágott ruhaderekat, s igy nem is hütötték meg magukat. — De ma már a piros aroz- szin paraszt Ízléshez való, ellenben az „érdekeshalvány“ leköti a figyelmet. Egy kis idegesség, egy kis szívbaj költöiséget kölcsönöz a nőnek, s nem is „társaságba való“ nö, ki nem tud elájulni! Nádszál vékony termet, sáppadt szenvedő arcz, szemüveg és divatos öltözék... ezek képezik a női ideált nákrakl Csuda-e aztán, ha az ilyen nők anyákká lévén nem képesek táplálni édes gyermeküket, dajkával és szoptató üveggel pótolják az anya emlőket, s ezek által népcsitik a temetői kertek sir- halmait. Mert azt higyjétek el ti nők s ti anyák, hogy az édes anyát a csecsemőnél nem pótolja semmi a világon, — ellenben tiszta szin-igazság, hogy a szoptató üveggel táplált gyermek 99 százaléka vagy korán elhal, vagy vézna beteges ember lesz. Már maga ezen egy körülmény is nagy meggondolásra indit egy szemlélődő nőtlen férfit a házassági élet küszöbe előtt. Hát még ha ehez vesz- sziik azt is, hogy ogy „müveit“ nö a konyhába .nem mehot, ergo szakácsnő kell a háztartáshoz, vagy drága és rósz vendéglői konyha. Nem is említeni az öltözéket, | fodrásznöt, a szórakozás különböző nemeit, melyek egy müveit hölgy életmódjában kimaradbatatlanok. — Ítéld meg magad kedvesem! hogy nem igazsága van-e egy nőtlen férfinak, ha szerény ezer forint fizetésre meg nősülni nem akar ! És mindez a divat következménye! Mórt az a divat, az a láthatatlan hatalom kiforgatta a családi életet ősi egyszerűségéből, — mert a leányokat „müveit“ nővé akarják nevelni, s nem anyának, nem gazdasszonynak, nem feleségnek. Mily magasztos fogalom rejlik e szó alatt: feleség! így csak a magyar nevezhette el nejét, házastársát. De ugye e bár nem nagyítom a dolgot, ha azt mondom, hogy a nők csak igen kis részben felelnek meg ez elnevezésnek. A magyar paraszt neje valóságban: feleség, mert a férfival közösen részt vesz | szerzésben, — a közép birtokosság, a fizetéses szegény hivatalnok neje pedig csak fényoleg, nem szerez, hanem a készt költi. Nem mint anya, sem mint gazdasszony nem képos megfelelni rendeltetésének. Csnda-c aztán, ha ily látszólag „müveit“ nö nem nagy vonzerőt gyakorol a DŐsülendö fiatal férfiakra. Megbocsáss kedves Katinkám! ha ily őszintén leplezetlenül beszélek előtted a nőkről, mentsen ki az igazság, mely vezérli toliamat. Te is tudod, hogy a nők nagyrészben nem maguk okai ezeknek, hanem a nevelési rendszer, a divatos nevelési tbeóriák. Valljuk meg azt is, hogy okai vagyunk mi férfiak is! Hány üres fejű tökéletlen dandy imádja a selymet és nézi le a kartont! Hány kikemónyi- tett gavallér csudálja a nőben a zongora virtuózt, a rnüénekest;. ruig megvetéssel gondol a konyha illatra. Ennek is kell lenni visszahatásának természetesen a leányokra, és ez nem más, mint a konyha-kerülés. Hasztalan beszélnek aztán a papák, meg a nagybácsik a női konyha-művészetről, hiába emlegetik a régi jó időket, mikor még a magyar házinök magok fontak szőttek a házhoz: nem fog a leányokon semmit, mert hát a papa, meg a nagybácsi már öreg emberok, nem házasulandók mint a szép Aladár. Egy ilyen leányt aztán hogyan vigyen házához °gy szerény fizetésű hivatalnok, ki még a mellett ft kilencz ágú koronás Aladárról, a szőke Elemér báróról stb. ábrándozik. Nincs más hátra, mint agg-lögénynek maradni, s a leánynak pártájában elhervadni. Gondolkoznotok kell hát tinektek nőknek, hogy itt a kellő orvosszert feltaláljátok. És oz orvosszer más nem lehet, mint józan természetesség a nevelésben! Minden anyának ezt kell szeme előtt tartani, ha gyermekei boldogságát valóban munkálni kívánja. Egyszerű takarékosság a háztartásban, — ízléses olcsóság az öltözékben, — rendes rpunkásság az életrendben: erre neveljétek a gyermeket, ha szerencséjének örültök. — Neked is van háztartásod, és szeretném megmutatni sokaknak, hadd látnák, hogy mily házi boldogságot eredményez a józan természetesség! Ezt ne vedd kérlek szokásos bóknak, udvarias szófiámnak, arra én veled szemben soha nem vetemedném, hanem vedd irántad való tiszteletnek s nagyrabecsülésnek, melyei vagyok igaz rokonod Gáthalmi.
