Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-09-05 / 36. szám

végzések kézbesítésére nézve elfogadtatik; — e szerint tekintve a város kiilhatárának terjedelmét, és tekintve ama körülményt, miszerint a város különböző külső részében egyszerre is fordulhatnak elő kézbesítések, hogy az ügy fennakadást no szen­vedjen, Fridrich Mihály városi alkapitány bizatik meg a kézbesítések átvételével és bejegyzésével, melléje a kézbesítések teljesítésére saját személyét is ide értve, Licska József és Szilágyi István ta­nácsosok bízatnak meg; — egyúttal felhivatik a jogi szakosztály, hogy tekintve miszerint a külső kézbesítések csak előfogatozás utján történhetnek, melyek a városi pénztárra terhelők — mielébb szabályrendeletet dolgozzon ki az előfogatozási dijak megállapítása végett. 7. Az ujmértékek rendőri ellenőrzése végett 60 ítos minta mértékek beszerzésével városi pol­gármester bizatik meg, azok kezelése a kapitányi hivatal körébe tartozván. 8. A nmlgu m. kir. belügyminisztériumnak rendelete, mely szerint a honvédtiszti lakok meg­térítésének többletéi a községek által megtérilendö- kül a törvény életbe léptéig nem engedélyezi, tudo­másul vétetik. 9. Az építkezési, járda-foglalási, és a közrend fentartása iránti szabályrendeletek meghirdettetvén, azok kinyomatása és a lakosság közötti szétosztása elrendeltetik. 10. A fél évi városi korcsmáltatási jognak 20 korcsmára terjedő bérbe adása elrendeltetik. 11. A vágóhíd és gyepmesteri telepre vonat­kozó tanács vélemény elfogadtatik, e szerint a vá­góiad jelenlegi helyén hagyandó, mig a gyepmes­teri telep részére a szegények földjéből 1 hold, kihasitandó s fákkal körül szegélyezendő. 12. A városi téglaégetö és vályog gödrökre batároztatik, miszerint a kik magán használatra téglát kívánnak égettetni, 1000 drb után 50 krt, a vályog után pedig 25 krt. kötelesek fizetni; — az igy befolyt összeg külön kezelendő leend. 13. Nagy Károly városi képviselő a követ­kező szóbeli inditványt terjeszti elő: Tekintve* hogy a színházban a rendszeretlenül alkalmazott ülőhelyek miatt ismételt botrányok fordultak elő; utasittassék a városi tanács, hogy jövőre nézve a színtársulatok részére adandó engedélyek alkalmá­val minden esetben követelje be a színházban fel­állítandó 8 rendszeresen számozott ülőhelyek terv­rajzát, s azt végleg megállapítván, attól semmi tekintetben és Benki előnyére eltérést ne engedjen, Az indítvány elfogadtatván, a tanács a sze­rinti eljárásra ezennel végzésileg elutasittatik. Gyula városa építkezési rendszabályai. Gyula városának építkezési körében tapasz- talt számos rendetlenségek és az ezekkel járó kapcsolatos kellemetlenségek s peres kérdések le- hetőlegeB elhárítása egy részt, a város egészségi és közbiztonsági viszonyait emelni, — de nem különben annak külcsinját, minden tőle kitelhető eszközökkelirendezését előhaladásnak indítani, más­részt czélja jelen építkezési rendszabályoknak. A) A város szabályozásáról. I. Fejezet. Utczák rendezéséről, és az építkezési vonalok meg­állapításáról. 1. §. Utczák rendezésénél alapul szolgál az egyenes vonal, és midenütt a hol ezen czél ha­bár későbbi időkben lesz is csak elérhető, és az arra törekvés által a közlekedés fennakadást nem szenved, már most oda kell hatni, hogy az elér­hető legyen, és csak is ott, hol az egyenes vonal létrehozása az utczai közlekedést nagy mérvben gátolná, vagy a telek arányát annyira megvál­toztatná, hogy a czélnak többé meg nem felelne, s ilykép túlságos kisajátítási költséget okozna, engedhetők meg gyenge hajlások. Mellék utczák. 2. §. Föutczákat szelő, vagy azokból kiágadzó mellék utczák szabályozásánál az 1. §. alatt fel­hozottakat szem előtt tartva különös figyelemmel kell lenni a derékszög (épszög 90°) megtartására, vagy létrehozására; — a hol azonban a fennforgó viszonyok folytán az egyoldalróli hegyes szög el­kerülhetetlen, úgy a közlekedés emelése, mint szépészeti tekintetből a szeglet levágandó, és pe­dig oly képen: hogy az ez által előidézett vonal legalább is hat öl (12 méter) hosszú legyen. Zsák utczák. 3. §. Gyula városa belterületén ez oly nagy számmal előforduló zsák utczák kinyitására, mint ép annyi tűz és tolvaj fészkek megszüntetésére a városi tanácsnak legfőbb gondja leendvén, köte­lességévé tétetik, ezen ferde állapotot mielőbb megszüntetni, és a kisajátítási javaslatot a képvi­selet elé terjeszteni. Az utczák szélességéről. 4. §. Utczák szabályozásánál különös figye-l gyelem fordítandó arra, hogy azok fekvéséből fo- lyólag mint főközlekedési utak szolgálnak-e, vagy azzá válhatnak-e, és tekintettel arra, hogy ha­sonló főutczákon mindkét oldalról szélesebb gya­log járda szükségeltetik, ily utczáknak legalább' 12 öl (24 méter) széleseknek kell lenniök, és minthogy a gyalog közlekedés is a szekér közle-1 kedéssel mindég bizonyos arányban áll, megálla- pittatik, hogy gyalog járdának az illető ut vagy utcza összes szélességének */5 része vétetik ala­pul; alapelvül szolgálván az utczáknak lehető szé-i Iesbitésej mindenkép oda kell törekedni, hogy 5 ölnél (10 méter) keskenyebb utczák ezen mini­mális mértékre hozassanak. — Ott, hol az utczák legalább is 8 öl (16 méter) szélesek, a járdán kí­vül rendes élöfák ültettel.nek, az utczákon a vá­ros által ültetett fák a város birtokát képezvén«; azok megsértése 1-töl 5 frtig terjedó büntetést vo- nand maga után. Az utczák hossz- és kereszt szelvényeiről. 5. §. Közegészségi és az utak könnyebb jó karbani tartatásának szempontjából oda kellend- vén törekedni, hogy az utakon esővizek meg ne álljanak, legfőbb feladatának tekintse a város mérnöki hivatala, hogy az utak az árviz szinén felül emeltessenek. Ezzel kapcsolatosan elvül szol­gál, hogy minden bármi czélból, utón, utczákon, vagy téreken magánosok által önhatalmúlag esz-, közlött ásások, vagy már meglevő gödröknek mé­lyítése a legszigorúbban tiltatik, az errei felügye­lettel a kapitányi hivatal bízatván meg. 6. §. Jelenleg még sok helyt meglévő elkor- látozása, vagy léczkeritésseli elzárása a ház előtti járda helynek, mint az utczábóli jogtalan fogla­lás, ezen szabályok életbe léptetésétől számítandó három hónap alatt eltávolitandó; szintúgy eltávo- litandók a járda közelében lévő élöfák is, ha a szabad járást kelést akadályozzák. 7. §. Minthogy Gyula városában már térj - delmesebb téglajárdák vannak, és pallóval a vá­ros legnagyobb része el van látva, főtörekvése legyen a tanácsnak a számos palló átjárások el- távolittatása, a czélszerü módon készítettek, csak is az utak átszelésénél alkalmaztassanak, hogy azok által a kocsivali köz ekedés akadályozva ne legyen, járdákra és pallózatra a költségvetésbe évenként egy bizonyos összog felveendő, és az előirányzat nyomán pontosan felhasználandó. 8. §. A járdák melletti csatornák téglával vagy terméskövei kirakandók, és azokba az ud­varokból csak is esöviz, hóié, vagy búza és ruha­mosásokból és kuttisztitásból eredő vizek bocsát­tathatnak ; úgy ezen, mint a boltozott csatornák tisztántartásáról a kapitányi hivatal gondoskodik, és az ellene vétők a tanács által szigorúan bün­tetendők. 9. §. Vonatkozva az 1-sö §-tó! az 5-ikig §-ig tett intézkedésekre, utasittatik a város mér­nöke a város szabályozási térképét az építészeti szakosztállyal ogyetértőleg minél előbb elkészíteni, — és az építkezési vonalokat megállapítani. (Folyt, köv.) Levelezés. Fővárosi levél. Tekintetes szerkesztő ur: Múlt heti levelem­nek megjelenéséből legyen szabad azon kedvező következtetést vonnom, hogy jelen soraim is ke­gyes elfogadásban részesülnek. E reményben fo­gok hozzá egy elmúlt hét eseményeinek rövid vá­zolásához. Valamennyi napi lap tele volt ugyan vele, de mint e hét (s talán ez év, sőt adja Isten hogy századunk utolsó negyedének örökké kedves em­lékű) legnevezetesebb eseményéről, legelőször íb az országgyűlés megnyitásáról emlékezem meg. Ez ünnepélyes actus angustus 31-én délelőtt ment végbe ős Budavárában, Mátyás király hires palotájában. Király ö felsége a diszmagyarban megjelent föurak és képviselők lelkes éljenzései közt, erőteljes ünnepélyes komolysággal olvasta fel a trónbeszédet, — melynek főbb tételei ama beható törvényhozási intézkedések szükségét tár- gyazák, melyek folytán az ország „a szellemi és anyagi jólét azon magaslatára emelkedjék, mely­nek elemeit birja gazdag természeti forrásaiban, és melyre az Országot emelni atyai szivünk forró óhajtása.“ A hazai szabadelvű párti politikai lapok ki­vétel nélkül elismeréssel nyilatkoztak a trónbe­szédről, Jókai a többi közt azt mondja róla a „Hon“- ban. „Soha trónbeszéd őszintébb hangon nem szólt a törvényhozókhoz. Mellőzve van benne minden, a mi nagy várakozásokat kelt; csak az van benne előadva, a mi komoly feladat, a mi kötelesség.“ S ez igaz is. — De ki tehet róla, ha a jobbol­dali ellenzéki lapok magas megelégedését még sem volt képes kiérdemelni, s ha érzékeny pana­szokra fakadnak és hosszú jeremiádokat zengenek vezérczikk számra ; szegények, igazán őszintén saj­nálhatjuk — e lapok ártatlan olvasó közönségét. Az országgyűlés tehát már megalakult és szorgalmasan ülésezik. Korelröke Boér Antal fo- garasi képviselő, 76 éves, — a legfiatalabb körjegyző a 24 éves Szlávy Olivér épen szépunokája lehet­ne, — egyébiránt több is van ilyen fiatal képvi­selő, aki még nem is nős és már is — honatya. Na de ez annál szebb részökről. Az országgyűlésről egyébiránt még csak annyit kívánok feljegyezni, hogy — abban re­mélhetőleg részt veend Deák Ferencz is, aki bár lemondott a képviselőségről, de mint saját levelé­ben irta, egészsége már javulásnak indult, s újra megválasztatása esetén, ami iránt semmi kétség sincs, — ténylegesen részt vehet majd a gyűlése­ken ; — a főrendiházban kezdenek külön válni az elemek, a jobboldali ellenzék és a szabadelvű- párti zászló alatt csoportosulva. Megyénk főispánja Tomcsányi József ez utóbbiak sorában, a felirati bizottság tagjai közé is megválasztatott; kétség­kívül egyik erős támaszát képezvén a főrendi szabadelvű pártnak. Egyébiránt hogy „otthon* is közönségesen tudva legyen hát csak ide irom még, hogy az országgyűlési 411 képviselő közül 330 a szabad­elvű párthoz, 19 a jobboldali ellenzékhez, 37 a függetlenségi, 25 a nemzetiségi párthoz tartozik ; az uj emberek száma 197. — Hát kedves atyám­fiái, földieim — ilyen elemekből áll az aj ország­gyűlés, melyet az a fránya „Neue Freue Presse“ nem átalkodott „Stuhlrichter Parlament“-nek elne­vezni. Lelke legyen rajta ! Na hanem felhagyok már a politizálással, mert még rám talál kiáltani valaki, (mint bizo­nyos müveit úri ember a városi képviseleti gyűlé­sen és máshol is szokott) — olyformán hogy: „hallgasson, nem ért kend ahhoz 1“ — hát beszél­jünk másról. Azt hiszem nem lesz érdektelen tudatnom, hogy a képzőművészeti társulat műcsarnokában ez időszerint több remek festmény között (legszebb­nek ítélik a Vagner Sándor „Debreczeni csikós- futtatás* czimü nagy olajfestményét) városunk szülötte Gyulai (Kratochvill) Lászlónak is van kiállítva egy figyelemre méltó „Pihenő vadász“ czimü festménye is, melyet a müértők jeles te­hetségről tanúskodó műnek tartanak. Adja isten, hogy a fiatal művész városunk méltó büszkesé­gévé váljék. Sokat imák a lapok most a természetvizs­gálók és orvosok élőpataki gyűléséről is. Kiváncsi vagyok: váljon Békésmegyéből részt vett-e ezen gyűlésen valaki? akkor legalább remélbetnök, hogy a „mi emberünk“ tudósítaná erről a „Bé­kés* olvasóit, — az olvasó nőkről nem szólok, aligha szeretik az ilyen aesculap-hangon irt olvas­mányokat. Hanem az már úgy hiszem inkább ér­dekelni fogja őket, hogy a kedves kis Blahánét, a „legszebb magyar népénekesnőt“ közelebbről nőül jegyzé- el egy hevesmegyei földbirtokos, s már az esküvő napja is ki van tűzve, — de a kedvelt énekesnő azért nem lép még le a „világ­jelentő deszkákéról, hol bizonyára sok darab sima utána, mert hozzá hasonló személyesitöje nem egy könnyen akadna. A művészetekről szólva egyutt.il megemlít­hetem azt is, hogy a muzeum kertjében Kisfaludy emléke már egészen fel van állítva. Szép mellszo­bor, valódi díszéül szolgál a kertnek. A muzeum rendezése is nagyban halad. A napokban ritka vendége volt múzeumunknak, s ez dr Schlieman, a trójai ásatások által nem kis hirre kapott tudós. Ugyancsak nézegette a pannoniai ös-anyag-minták példányait. Különben lesz még szerencsénk hozzá az „östörténelmi és embertani congressus“ alkal­mával. Múlt levelemben úgy gondolom azErny György meggyilkolásáról is tettem emlitést. Bizony a gyil­kosnak mai napig sem akadtak nyomára, pedig minduntalan befognak puszta gyanúból valakit, így járt unoka öcscso Tiry Sándor is, akit ugyan iámét szabadlábra helyeztek; no meg a kit kasi- nóink fiatal tagjai névről igen jól ismernek, GiergI István kártyagyáros, ezt a szerencsétlent talán a malheuros kártyások átka fogta meg, hogy szen­vedjen ő is, a miért annyi „ördögök bibliáját* eresztett világgá, a mik hejh, sok ember pénze, becsülete és életének nyakára hágtak már. Külö­nösen itt a fővárosban ijesztő mérvben szaporodik az öngyilkosok száma. Egy életunt napszámos va­sárnap délután a Margit-hidról ugrott a Dunába, mely még kész sincsen, s már is ily szomorú fel­avatást ért. Az öngyilkosoknál csak azon küldöttségek száma nagyobb, melyeket Szolnok és a többi meg- törvényszéktelenitett város küldöz Budapestre, akik aztán járnak Pontiustól Pilátushoz, de a kormány is azt mondja épen a mit Pilátus: „a mit irtára megírtam!“ — s igy a szegény városok még ezen felül fizethetik is a sok „jöttünk-mentünk,“ „ettünk- ittunk“ költségeket. Ki is jut némelyik városnak a keserűjéből épen úgy mint akármelyik „pechvogeI“-nek. Az ember megszánja önkénytelenül. így augusztus 30-án délután nagy ijedve jelenté a hírverő, hogy Ka­locsa városa tűzben áll.' Le is égett 122 ház, mely­ből csak »/a része volt biztositva; s ehhez az iszo­nyú szerencsétlenséghez még az adóexecutió is nyakán volt a szegény népnek ;a — végrehajtók kép­zelem sajnálták, hogy a szegény emberek párnája is bennégett, mert igy nem maradt — amit elvihes­senek. Az idő különben hűvös, borongós, őszies; — néha egy—egy napra kisüt a nap, s száll az „ökör-nyál,* sok embernek épen a nyakára teke- rődzik, s van eset rá, hogy az elmenő csak úgy magában morogja: kár hogy nem kötél 1 Vajon ilyen idő jár otthon is ? Alföldi. Békés augusztus 30. Azt hiszem alig van Bzéles alföldünkön vá­ros, mely oly elszomorító képét nyújtsa az elsze­gényedés és vagyoni bukásnak mint városunk. — Naponként meglepőbb eseteknek vagyunk szem­tanúi. Az eddig jó hirnek s széles kiterjedésű hi­telnek örvendő jó birtokos lakostársaink közül egyik a másik után bukik el a már több évek hosszú során ránk nehezedett terméketlen szűk esztendők mostohasága miatt, melyeket a jelen esztendő az előre táplált jóreménységeink meghiú­sításával csak fokozott; úgy annyira, liogy mind azok, kiknek az idei terméshez kötött reményei­ken kivül más expediens fenn nem maradt tar­tozásaik kiegyenlithetésére : teljesen a bukás ör­vényébe sodortattak, s a mai napon tel jesen tönkre jutva a napszámoskodás nehéz munka keresetére vannak szorítva. Minden nap árvereztetnek kivé­tel nélkül fekvőségek s vevők hiányában igen cse­kély árban adatnak el az öröklött vagy igen drágán szerzett birtokok. — Ezen súlyos hely­zetét városunk lakóinak nehezeti azon roha­mosan beállott több nemű adó executió, mely miatt a külömben is igeu keveset kereshető munkás osztály még a tél beállta előtt kenyér s eleség nélkül marad, s e miatt igpn sokan a legnagyobb aggódással néznek a tél elébe. Képzelhető, hogy mily nehéz leend azokra nézve várni az aj kike­lethez kötendő jó reménységeik teljesülését. A folyó hó 27-én rendezett polgári Ifjúsági bál — előre látható — csekély részvét mellett folyt le. A nő világ 4 tag által volt képviselve, e miatt tánczkedvelő ifjúságunknak csekély osztály­szavak élénk és erős áramában tör utat. tudalraunk- hoz. Ez állapotban a test mozdulatlan ; az elmé­lyedt mereven bámul maga elé, egyetlen tagját sem mozdítja s a test állapota nagyon hasonlit a katalepticusok merevségéhez. H > elmélyedésünkből felrázatunk, úgy érezzük magunkat, mintha vala­mi mély alvásból ébrednénk fel, idő kívántatik, mig magunkhoz térünk s úgy érezzük, mintha "testünkön villany szikra czikázott volna át, a mi odamutat, hogy a központból a test különböző ré­szeibe elágazó idegek úgynevezett idegfolyamának bizonyos akadályt kellett legyőzni. Az elmélyedés különösen oly egyéneknél fordul elő, kiknél a gon- golkozó képesség s a képzelő tehetség erős: tu­dósoknál, bölcselőknél, s matheroatikusoknál. — Tartama ez állapotnak nagyon különböző, sokszor csak pillanatokig, de tarthat órákig is. És most ítéljen olvasóm I Mindőn Archime­des a fürdőből kiugrott, kitalálva, hogy a vízbe merített test miért lesz könnyebb s futva kiabálta a hires heurekát; midőn Thales a verembe esett, elmerülve egy csillag vizsgálásába: ezt megelőző állapotuk szórakozottság volt-e, vagy annak épen ellenkezője? Lehető lett volna-e az ingalengés tör­vényeinek megállapítása, ha Galilei a pisai temp­lom boltozatáról lecsüngő csillár mozgását elmé­lyedve nem. észleli, vagy a hires Newton, kiről tudva van, hogy szokszor óra hoszszákig elmé­lyedve ült, feltalálta volna-e a binóm törvényt, vagy az egyetemes nehézkedés törvényeit, ha oly értelemben lett volna szórakozott, mint azt fentebb kifejtettük. És ki tudja minő bölcs dologgal fog­lalkozott az én két emberem is, az egyik, ki fiai nevelőjétől azt kérdezé: kiéi azok a szép gyerme­kek; a másik ki haza menve saját honnléte után tudakozódott. Es ha nőm tudsz egy eszmével, gondolattal, vagy problémával foglalkozva elmélyedni, ha te­hát szórakozott vagy a szó valódi értelmében • sajnállak, mert jele, hogy nem rendelkezel gondol­kozó fővel. — De ha megtörténik rajtad, hogy esetleg a közügyre termékeny gondolatokba me­rülve, estve is jóreggellel üdvözlőd a veled talál­kozót: üdvözöllek, mert jele, hogy fejed nem pusz­tán kalapod kleiderstokja. Én pedig szórakozásul, ha az efélék nem untatnak máskor is beszélek ehez hasonlókat.

Next

/
Thumbnails
Contents