Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-09-05 / 36. szám

végzések kézbesítésére nézve elfogadtatik; — e szerint tekintve a város kiilhatárának terjedelmét, és tekintve ama körülményt, miszerint a város különböző külső részében egyszerre is fordulhatnak elő kézbesítések, hogy az ügy fennakadást no szenvedjen, Fridrich Mihály városi alkapitány bizatik meg a kézbesítések átvételével és bejegyzésével, melléje a kézbesítések teljesítésére saját személyét is ide értve, Licska József és Szilágyi István tanácsosok bízatnak meg; — egyúttal felhivatik a jogi szakosztály, hogy tekintve miszerint a külső kézbesítések csak előfogatozás utján történhetnek, melyek a városi pénztárra terhelők — mielébb szabályrendeletet dolgozzon ki az előfogatozási dijak megállapítása végett.

7. Az ujmértékek rendőri ellenőrzése végett 60 ítos minta mértékek beszerzésével városi polgármester bizatik meg, azok kezelése a kapitányi hivatal körébe tartozván.

8. A nmlgu m. kir. belügyminisztériumnak rendelete, mely szerint a honvédtiszti lakok megtérítésének többletéi a községek által megtérilendö- kül a törvény életbe léptéig nem engedélyezi, tudomásul vétetik.

9. Az építkezési, járda-foglalási, és a közrend fentartása iránti szabályrendeletek meghirdettetvén, azok kinyomatása és a lakosság közötti szétosztása elrendeltetik.

10. A fél évi városi korcsmáltatási jognak 20 korcsmára terjedő bérbe adása elrendeltetik.

11. A vágóhíd és gyepmesteri telepre vonatkozó tanács vélemény elfogadtatik, e szerint a vágóiad jelenlegi helyén hagyandó, mig a gyepmesteri telep részére a szegények földjéből 1 hold, kihasitandó s fákkal körül szegélyezendő.

12. A városi téglaégetö és vályog gödrökre batároztatik, miszerint a kik magán használatra téglát kívánnak égettetni, 1000 drb után 50 krt, a vályog után pedig 25 krt. kötelesek fizetni; — az igy befolyt összeg külön kezelendő leend.

13. Nagy Károly városi képviselő a következő szóbeli inditványt terjeszti elő: Tekintve* hogy a színházban a rendszeretlenül alkalmazott ülőhelyek miatt ismételt botrányok fordultak elő; utasittassék a városi tanács, hogy jövőre nézve a színtársulatok részére adandó engedélyek alkalmával minden esetben követelje be a színházban felállítandó 8 rendszeresen számozott ülőhelyek tervrajzát, s azt végleg megállapítván, attól semmi tekintetben és Benki előnyére eltérést ne engedjen,

Az indítvány elfogadtatván, a tanács a szerinti eljárásra ezennel végzésileg elutasittatik.

Gyula városa építkezési rendszabályai.

Gyula városának építkezési körében tapasz- talt számos rendetlenségek és az ezekkel járó kapcsolatos kellemetlenségek s peres kérdések le- hetőlegeB elhárítása egy részt, a város egészségi és közbiztonsági viszonyait emelni, — de nem különben annak külcsinját, minden tőle kitelhető eszközökkelirendezését előhaladásnak indítani, másrészt czélja jelen építkezési rendszabályoknak.

A) A város szabályozásáról.

I. Fejezet.

Utczák rendezéséről, és az építkezési vonalok megállapításáról.

1. §. Utczák rendezésénél alapul szolgál az egyenes vonal, és midenütt a hol ezen czél habár későbbi időkben lesz is csak elérhető, és az arra törekvés által a közlekedés fennakadást nem szenved, már most oda kell hatni, hogy az elérhető legyen, és csak is ott, hol az egyenes vonal létrehozása az utczai közlekedést nagy mérvben gátolná, vagy a telek arányát annyira megváltoztatná, hogy a czélnak többé meg nem felelne, s ilykép túlságos kisajátítási költséget okozna, engedhetők meg gyenge hajlások.

Mellék utczák.

2. §. Föutczákat szelő, vagy azokból kiágadzó mellék utczák szabályozásánál az 1. §. alatt felhozottakat szem előtt tartva különös figyelemmel kell lenni a derékszög (épszög 90°) megtartására, vagy létrehozására; — a hol azonban a fennforgó viszonyok folytán az egyoldalróli hegyes szög elkerülhetetlen, úgy a közlekedés emelése, mint szépészeti tekintetből a szeglet levágandó, és pedig oly képen: hogy az ez által előidézett vonal legalább is hat öl (12 méter) hosszú legyen.

Zsák utczák.

3. §. Gyula városa belterületén ez oly nagy számmal előforduló zsák utczák kinyitására, mint ép annyi tűz és tolvaj fészkek megszüntetésére a városi tanácsnak legfőbb gondja leendvén, kötelességévé tétetik, ezen ferde állapotot mielőbb megszüntetni, és a kisajátítási javaslatot a képviselet elé terjeszteni.

Az utczák szélességéről.

4. §. Utczák szabályozásánál különös figye-l gyelem fordítandó arra, hogy azok fekvéséből fo- lyólag mint főközlekedési utak szolgálnak-e, vagy azzá válhatnak-e, és tekintettel arra, hogy hasonló főutczákon mindkét oldalról szélesebb gyalog járda szükségeltetik, ily utczáknak legalább' 12 öl (24 méter) széleseknek kell lenniök, és minthogy a gyalog közlekedés is a szekér közle-1 kedéssel mindég bizonyos arányban áll, megálla- pittatik, hogy gyalog járdának az illető ut vagy utcza összes szélességének */5 része vétetik alapul; alapelvül szolgálván az utczáknak lehető szé-i Iesbitésej mindenkép oda kell törekedni, hogy 5 ölnél (10 méter) keskenyebb utczák ezen minimális mértékre hozassanak. — Ott, hol az utczák legalább is 8 öl (16 méter) szélesek, a járdán kívül rendes élöfák ültettel.nek, az utczákon a város által ültetett fák a város birtokát képezvén«; azok megsértése 1-töl 5 frtig terjedó büntetést vo- nand maga után.

Az utczák hossz- és kereszt szelvényeiről.

5. §. Közegészségi és az utak könnyebb jó karbani tartatásának szempontjából oda kellend- vén törekedni, hogy az utakon esővizek meg ne álljanak, legfőbb feladatának tekintse a város mérnöki hivatala, hogy az utak az árviz szinén felül emeltessenek. Ezzel kapcsolatosan elvül szolgál, hogy minden bármi czélból, utón, utczákon, vagy téreken magánosok által önhatalmúlag esz-, közlött ásások, vagy már meglevő gödröknek mélyítése a legszigorúbban tiltatik, az errei felügyelettel a kapitányi hivatal bízatván meg.

6. §. Jelenleg még sok helyt meglévő elkor- látozása, vagy léczkeritésseli elzárása a ház előtti járda helynek, mint az utczábóli jogtalan foglalás, ezen szabályok életbe léptetésétől számítandó három hónap alatt eltávolitandó; szintúgy eltávo- litandók a járda közelében lévő élöfák is, ha a szabad járást kelést akadályozzák.

7. §. Minthogy Gyula városában már térj - delmesebb téglajárdák vannak, és pallóval a város legnagyobb része el van látva, főtörekvése legyen a tanácsnak a számos palló átjárások el- távolittatása, a czélszerü módon készítettek, csak is az utak átszelésénél alkalmaztassanak, hogy azok által a kocsivali köz ekedés akadályozva ne legyen, járdákra és pallózatra a költségvetésbe évenként egy bizonyos összog felveendő, és az előirányzat nyomán pontosan felhasználandó.

8. §. A járdák melletti csatornák téglával vagy terméskövei kirakandók, és azokba az udvarokból csak is esöviz, hóié, vagy búza és ruhamosásokból és kuttisztitásból eredő vizek bocsáttathatnak ; úgy ezen, mint a boltozott csatornák tisztántartásáról a kapitányi hivatal gondoskodik, és az ellene vétők a tanács által szigorúan büntetendők.

9. §. Vonatkozva az 1-sö §-tó! az 5-ikig §-ig tett intézkedésekre, utasittatik a város mérnöke a város szabályozási térképét az építészeti szakosztállyal ogyetértőleg minél előbb elkészíteni, — és az építkezési vonalokat megállapítani.

(Folyt, köv.)

Levelezés.

Fővárosi levél.

Tekintetes szerkesztő ur: Múlt heti levelemnek megjelenéséből legyen szabad azon kedvező következtetést vonnom, hogy jelen soraim is kegyes elfogadásban részesülnek. E reményben fogok hozzá egy elmúlt hét eseményeinek rövid vázolásához.

Valamennyi napi lap tele volt ugyan vele, de mint e hét (s talán ez év, sőt adja Isten hogy századunk utolsó negyedének örökké kedves emlékű) legnevezetesebb eseményéről, legelőször íb az országgyűlés megnyitásáról emlékezem meg.

Ez ünnepélyes actus angustus 31-én délelőtt ment végbe ős Budavárában, Mátyás király hires palotájában. Király ö felsége a diszmagyarban megjelent föurak és képviselők lelkes éljenzései közt, erőteljes ünnepélyes komolysággal olvasta fel a trónbeszédet, — melynek főbb tételei ama beható törvényhozási intézkedések szükségét tár- gyazák, melyek folytán az ország „a szellemi és anyagi jólét azon magaslatára emelkedjék, melynek elemeit birja gazdag természeti forrásaiban, és melyre az Országot emelni atyai szivünk forró óhajtása.“

A hazai szabadelvű párti politikai lapok kivétel nélkül elismeréssel nyilatkoztak a trónbeszédről, Jókai a többi közt azt mondja róla a „Hon“- ban. „Soha trónbeszéd őszintébb hangon nem szólt a törvényhozókhoz. Mellőzve van benne minden, a mi nagy várakozásokat kelt; csak az van benne előadva, a mi komoly feladat, a mi kötelesség.“

S ez igaz is. — De ki tehet róla, ha a jobboldali ellenzéki lapok magas megelégedését még sem volt képes kiérdemelni, s ha érzékeny panaszokra fakadnak és hosszú jeremiádokat zengenek vezérczikk számra ; szegények, igazán őszintén sajnálhatjuk — e lapok ártatlan olvasó közönségét.

Az országgyűlés tehát már megalakult és szorgalmasan ülésezik. Korelröke Boér Antal fo- garasi képviselő, 76 éves, — a legfiatalabb körjegyző a 24 éves Szlávy Olivér épen szépunokája lehetne, — egyébiránt több is van ilyen fiatal képviselő, aki még nem is nős és már is — honatya. Na de ez annál szebb részökről.

Az országgyűlésről egyébiránt még csak annyit kívánok feljegyezni, hogy — abban remélhetőleg részt veend Deák Ferencz is, aki bár lemondott a képviselőségről, de mint saját levelében irta, egészsége már javulásnak indult, s újra megválasztatása esetén, ami iránt semmi kétség sincs, — ténylegesen részt vehet majd a gyűléseken ; — a főrendiházban kezdenek külön válni az elemek, a jobboldali ellenzék és a szabadelvű- párti zászló alatt csoportosulva. Megyénk főispánja Tomcsányi József ez utóbbiak sorában, a felirati bizottság tagjai közé is megválasztatott; kétségkívül egyik erős támaszát képezvén a főrendi szabadelvű pártnak.

Egyébiránt hogy „otthon* is közönségesen tudva legyen hát csak ide irom még, hogy az országgyűlési 411 képviselő közül 330 a szabadelvű párthoz, 19 a jobboldali ellenzékhez, 37 a függetlenségi, 25 a nemzetiségi párthoz tartozik ; az uj emberek száma 197. — Hát kedves atyámfiái, földieim — ilyen elemekből áll az aj országgyűlés, melyet az a fránya „Neue Freue Presse“ nem átalkodott „Stuhlrichter Parlament“-nek elnevezni. Lelke legyen rajta !

Na hanem felhagyok már a politizálással, mert még rám talál kiáltani valaki, (mint bizonyos müveit úri ember a városi képviseleti gyűlésen és máshol is szokott) — olyformán hogy: „hallgasson, nem ért kend ahhoz 1“ — hát beszéljünk másról.

Azt hiszem nem lesz érdektelen tudatnom, hogy a képzőművészeti társulat műcsarnokában ez időszerint több remek festmény között (legszebbnek ítélik a Vagner Sándor „Debreczeni csikós- futtatás* czimü nagy olajfestményét) városunk szülötte Gyulai (Kratochvill) Lászlónak is van kiállítva egy figyelemre méltó „Pihenő vadász“ czimü festménye is, melyet a müértők jeles tehetségről tanúskodó műnek tartanak. Adja isten, hogy a fiatal művész városunk méltó büszkeségévé váljék.

Sokat imák a lapok most a természetvizsgálók és orvosok élőpataki gyűléséről is. Kiváncsi

vagyok: váljon Békésmegyéből részt vett-e ezen gyűlésen valaki? akkor legalább remélbetnök, hogy a „mi emberünk“ tudósítaná erről a „Békés* olvasóit, — az olvasó nőkről nem szólok, aligha szeretik az ilyen aesculap-hangon irt olvasmányokat. Hanem az már úgy hiszem inkább érdekelni fogja őket, hogy a kedves kis Blahánét, a „legszebb magyar népénekesnőt“ közelebbről nőül jegyzé- el egy hevesmegyei földbirtokos, s már az esküvő napja is ki van tűzve, — de a kedvelt énekesnő azért nem lép még le a „világjelentő deszkákéról, hol bizonyára sok darab sima utána, mert hozzá hasonló személyesitöje nem egy könnyen akadna.

A művészetekről szólva egyutt.il megemlíthetem azt is, hogy a muzeum kertjében Kisfaludy emléke már egészen fel van állítva. Szép mellszobor, valódi díszéül szolgál a kertnek. A muzeum rendezése is nagyban halad. A napokban ritka vendége volt múzeumunknak, s ez dr Schlieman, a trójai ásatások által nem kis hirre kapott tudós. Ugyancsak nézegette a pannoniai ös-anyag-minták példányait. Különben lesz még szerencsénk hozzá az „östörténelmi és embertani congressus“ alkalmával.

Múlt levelemben úgy gondolom azErny György meggyilkolásáról is tettem emlitést. Bizony a gyilkosnak mai napig sem akadtak nyomára, pedig minduntalan befognak puszta gyanúból valakit, így járt unoka öcscso Tiry Sándor is, akit ugyan iámét szabadlábra helyeztek; no meg a kit kasi- nóink fiatal tagjai névről igen jól ismernek, GiergI István kártyagyáros, ezt a szerencsétlent talán a malheuros kártyások átka fogta meg, hogy szenvedjen ő is, a miért annyi „ördögök bibliáját* eresztett világgá, a mik hejh, sok ember pénze, becsülete és életének nyakára hágtak már. Különösen itt a fővárosban ijesztő mérvben szaporodik az öngyilkosok száma. Egy életunt napszámos vasárnap délután a Margit-hidról ugrott a Dunába, mely még kész sincsen, s már is ily szomorú felavatást ért.

Az öngyilkosoknál csak azon küldöttségek száma nagyobb, melyeket Szolnok és a többi meg- törvényszéktelenitett város küldöz Budapestre, akik aztán járnak Pontiustól Pilátushoz, de a kormány is azt mondja épen a mit Pilátus: „a mit irtára megírtam!“ — s igy a szegény városok még ezen felül fizethetik is a sok „jöttünk-mentünk,“ „ettünk- ittunk“ költségeket.

Ki is jut némelyik városnak a keserűjéből épen úgy mint akármelyik „pechvogeI“-nek. Az ember megszánja önkénytelenül. így augusztus 30-án délután nagy ijedve jelenté a hírverő, hogy Kalocsa városa tűzben áll.' Le is égett 122 ház, melyből csak »/a része volt biztositva; s ehhez az iszonyú szerencsétlenséghez még az adóexecutió is nyakán volt a szegény népnek ;a — végrehajtók képzelem sajnálták, hogy a szegény emberek párnája is bennégett, mert igy nem maradt — amit elvihessenek.

Az idő különben hűvös, borongós, őszies; — néha egy—egy napra kisüt a nap, s száll az „ökör-nyál,* sok embernek épen a nyakára teke- rődzik, s van eset rá, hogy az elmenő csak úgy magában morogja: kár hogy nem kötél 1

Vajon ilyen idő jár otthon is ?

Alföldi.

Békés augusztus 30.

Azt hiszem alig van Bzéles alföldünkön város, mely oly elszomorító képét nyújtsa az elszegényedés és vagyoni bukásnak mint városunk. — Naponként meglepőbb eseteknek vagyunk szemtanúi. Az eddig jó hirnek s széles kiterjedésű hitelnek örvendő jó birtokos lakostársaink közül egyik a másik után bukik el a már több évek hosszú során ránk nehezedett terméketlen szűk esztendők mostohasága miatt, melyeket a jelen esztendő az előre táplált jóreménységeink meghiúsításával csak fokozott; úgy annyira, liogy mind azok, kiknek az idei terméshez kötött reményeiken kivül más expediens fenn nem maradt tartozásaik kiegyenlithetésére : teljesen a bukás örvényébe sodortattak, s a mai napon tel jesen tönkre jutva a napszámoskodás nehéz munka keresetére vannak szorítva. Minden nap árvereztetnek kivétel nélkül fekvőségek s vevők hiányában igen csekély árban adatnak el az öröklött vagy igen drágán szerzett birtokok. — Ezen súlyos helyzetét városunk lakóinak nehezeti azon rohamosan beállott több nemű adó executió, mely miatt a külömben is igeu keveset kereshető munkás osztály még a tél beállta előtt kenyér s eleség nélkül marad, s e miatt igpn sokan a legnagyobb aggódással néznek a tél elébe. Képzelhető, hogy mily nehéz leend azokra nézve várni az aj kikelethez kötendő jó reménységeik teljesülését.

A folyó hó 27-én rendezett polgári Ifjúsági bál — előre látható — csekély részvét mellett folyt le. A nő világ 4 tag által volt képviselve, e miatt tánczkedvelő ifjúságunknak csekély osztályszavak élénk és erős áramában tör utat. tudalraunk- hoz. Ez állapotban a test mozdulatlan ; az elmélyedt mereven bámul maga elé, egyetlen tagját sem mozdítja s a test állapota nagyon hasonlit a katalepticusok merevségéhez. H > elmélyedésünkből felrázatunk, úgy érezzük magunkat, mintha valami mély alvásból ébrednénk fel, idő kívántatik, mig magunkhoz térünk s úgy érezzük, mintha "testünkön villany szikra czikázott volna át, a mi odamutat, hogy a központból a test különböző részeibe elágazó idegek úgynevezett idegfolyamának bizonyos akadályt kellett legyőzni. Az elmélyedés különösen oly egyéneknél fordul elő, kiknél a gon- golkozó képesség s a képzelő tehetség erős: tudósoknál, bölcselőknél, s matheroatikusoknál. — Tartama ez állapotnak nagyon különböző, sokszor csak pillanatokig, de tarthat órákig is.

És most ítéljen olvasóm I Mindőn Archimedes a fürdőből kiugrott, kitalálva, hogy a vízbe merített test miért lesz könnyebb s futva kiabálta a hires heurekát; midőn Thales a verembe esett, elmerülve egy csillag vizsgálásába: ezt megelőző állapotuk szórakozottság volt-e, vagy annak épen ellenkezője? Lehető lett volna-e az ingalengés törvényeinek megállapítása, ha Galilei a pisai templom boltozatáról lecsüngő csillár mozgását elmélyedve nem. észleli, vagy a hires Newton, kiről tudva van, hogy szokszor óra hoszszákig elmélyedve ült, feltalálta volna-e a binóm törvényt, vagy az egyetemes nehézkedés törvényeit, ha oly értelemben lett volna szórakozott, mint azt fentebb kifejtettük. És ki tudja minő bölcs dologgal foglalkozott az én két emberem is, az egyik, ki fiai nevelőjétől azt kérdezé: kiéi azok a szép gyermekek; a másik ki haza menve saját honnléte után tudakozódott.

Es ha nőm tudsz egy eszmével, gondolattal, vagy problémával foglalkozva elmélyedni, ha tehát szórakozott vagy a szó valódi értelmében • sajnállak, mert jele, hogy nem rendelkezel gondolkozó fővel. — De ha megtörténik rajtad, hogy esetleg a közügyre termékeny gondolatokba merülve, estve is jóreggellel üdvözlőd a veled találkozót: üdvözöllek, mert jele, hogy fejed nem pusztán kalapod kleiderstokja.

Én pedig szórakozásul, ha az efélék nem untatnak máskor is beszélek ehez hasonlókat.