Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-08-29 / 35. szám
Negyedik évfolyam 1875. 35-ik szám Gyulán augusztus 29-én. Megjelenik hetenleint egyszer, vasárnap. Szerkesztőség: B.-Gyulán, a polgári iskola épületében. Kiadó hivatal: Gyulán Dobay János könyvnyomdája és Winkle Gábor könyvkereskedése. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhöz Gyulára czimzendők, és legfelj ebb minden péntek estéig beküldendők. £ u-i» [ fi l: TÖBB BÉKÁőMEGYEI NYILVÁNOS EGYLET HIVATALO. KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek: Egész évre helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve 5 frt — kr. Háromnegyed évre 3 „ 75 „ Félévre . . . . 2 „ 50 „ Évnegyedre ... 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. Hirdetési dijak: 5 kr. 4 n 3 . Egy 4 hasábos petitsor Kétszeri közlésnél . . Háromszori közlésnél ! Többszöri hirdetéseknél engedmény adatik. Bélyegilleték 30 kr. A nyilt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: B.-Gyulán Dobay János könyvnyomdájában és Winkle Gábor könyvárusnál. — B -Csabán a n omdában. — Budapesten Haasenstein és Vogler,— Bécsben Naffcles J. hirdetési irodájában. — Elfogadtatnak hirdetések vidékről levélbeni megrendelés által „a „Békés“ TEiado hivatalához“ czimezve is. Vizsgáljuk az iskolai levegőt. A természeti törvények állandósága, el nem évülése azoknak minden körülmények közötti czélszerü volta és életbe vágó fontossága, szükségessé teszi, hogy tüzetesebben foglalkozzunk velők, mint eddigelé. Szükséges, hogy ezen törvények főbb paragrafusait mindenki ismerje, mert ez minden esetre lesz rá annyi haszonnal, mint Ázsia, Afrika földrajza, mit minden iskolában tanítanak. — De még más fontosabb eredménynyel is bírhat — és pedig azzal, hogy ezután az egészség szabályai ellen oly nagyon nem vétünk, mint az előtt, vagy jelenleg. Nem fog könyen megtörténhetni,hogy azon helyek, melyeket iskoláknak neve zünk, hol a gyermekek szellemi kiképez- tetésöket nyerik, testi fejlődésökre oly káros, oly egészséget rontó befolyásnak legyenek. Jóllehet, elismert tény, hogy bajaink főokát a közoktatási viszonyok hiányosságában kell keresnünk, részemről azt hiszem, hogy egyoldalulag járunk el, ha a lélek művelése mellett a testről tökéletesen megfeledkezünk smem fogunk-a-kívánt ~a kitűzött czélhoz eljutni. Mindkettőt egyaránt kell művelnünk, mert a test állapota a szellem működésére mindig befolyással van Hogy ez eddig nem történt, kimutatom. Vegyük a népiskolákat. Különösen ezeknek contingensét képezik a testileg fejlődés kezdetén levő gyermekek. Van-é itt. gondoskodva testi fejlődésök előmozdításáról ? vagy legalább van-e gondoskodva testi fejlődésüknek gátat vető hátrányok eltávolításáról ? Bizonyára nincs; és ha az előbbi mulasztás megrovandó, ez utóbbi még inkább. Nincsen apám... Nincsen apám, nincsen anyám, A ki gondot viselne rám. A jő isten is elhagyott.. De igazi árva vagyok! Ég gyomai temetőben 'Temettem a szeretőm el. — Ráborul zöld sirhalmára, Szomorú fűz hajló ága. Beborult az ég felettem, Mikor koporsóba tettem. A szivembe sötét éj lett.!! Pedjg a naP sütött, fénylett. Z. M. Ki a szórakozott, ki a méla, ki az elmélyedt ? £ sorok Írója nem tartozik azok közé kik Moloschott kedvéért vakon hiszik : hogy 'phosphor nélkül nincsen gondolat, miből önkényt következik, hogy a ki magát phosphorral megmérgezve halt meg, a földön nem érvényesített gondolatok egész tárházát vitte magával a más világra s ezek között talán még azon eszmét is egy phosphor parány alakjában, melyben a magyar állam megzavart pénzviszonyainak rendezési terve rejlett; daczára hogy a természetes tudományokat kivá- lólag kedveli, azok közé sem tartozik, kik szellemünk müködésénék nagyszerű talányát megoldottnak látják egy másik talánynyal, s kiknek ha erőről, szellemről, vagy lélekről beszélsz, felháborodnak s tisztábbnak látják az egész rejtélyt, ba önhatalmúlag az óleny, légeny, köneny, szén, phosEgy 24 □« teremben például beszorítanak egész napra 200 gyermeknél többet. Minő lég lehet itten I Hogy ezen rósz lég mennyire ártalmas az egészséges szervezetnek, csak akkor fogjuk kellően meg- itélhetui, hogy ha tudjuk mily hatású a tiszta lég, Lássuk tehát: Földünk légköre úgy az éjszaki sarkon, mint a forró égöv alatt, a legmagasabb hegycsúcson, vagy a legmélyebb völgyben, tehát a szabadban mindenütt, főleg két elem keverékéből áll, u m. élenyből és légenyből. Az éleny, melyre egyedül van szükségünk a lélegzésnél, ezen keveréknek köriilbelől '/5-ét képezi. Feladata pedig a test összes viszereiből a jobb sziv- kamarába jött s innét általa a tüdőbe nyomott, ott pedig az igen elágazott hajszál- edényekben keringett viszeres vért megé- lenyiteni. Ezen élenyités által, bizonyos idő tartam alatt, a testben levő összes sötét fekete viszeres vérpiros szint kap, képessé tétetik egyszersmind az egyes szervek táplálására és újjá képzésére. Mivel pedig ezen ujjáképzés képezi az élet folyamatot, világos, hogy a tiszta lég : az az elegendő éleny mennyiség, a vér élenyitésére okvetlenül- szükséges ; nélküle az egészség fentartása, — annál kevésbé annak fejlődése — lehetetlen, ez conditio sine qua non. Ebből aztán következik, hogy zárt helyen, ha huzamosb ideig sokan együtt vannak, hol minden egyes belégzéssel fogy a lég élenye s minden egyes kilégzéssel szaporiUatik annak szénsava, a lég megromlik, ártalmassá lesz — be áll rövidebb vagy hoszabb idő után a két légnem közötti aránytalanság, a szerint a mint töb ben vagy kevesebben vannak együtt; aránytalanul kevesebb éleny t fog tartalmazni de a rendesnél jóval több szénsavat. Itt a vér phor és kén meghatározott arányok szerinti cong- lomeratióját, melyet szervezetnek neveznek — egyszerűen phisico — cbemicus erők segélyével képesítik a legmagasztosabb eszmék és gondolatokra, képesítik arra, hogy ez eszméket szavakba öntve más tulajdonává tenoi is bírja. — Kikhez tartozik tehát, kérdheti joggal az olvasó ? Felelet: azokhoz, kik nem az erő, vagy az erők lényegét kutatják, mely elvégre is a parány vonzódásban épen oly talány, mint a mily rejtély magasabb nyilatkozataiban, hanem igenis kik az erők törvényének megállapításában látják a tudomány feladatát s Göthével együtt azt tartják, hogy : in das Innere der Natur, dringt kein erschaffener Geist. Ha ennélfogva nyájas olvasóm történetesen azok közzé tartozol kik az embernek túlnyomó agytömegét, még a gondolkozásra képtelen hülyénél is a szerv gyakorlata által hiszed oly nagygyá nöttnek, — ha a nehány csigolyává törpült farkat azért keresed hiában az embernél, mert hát a farkcsóválás mestersége nem az ö számára lett kigondolva (?); ha tehát Darvin feltétlen hive vagy: nézeteidet azon szempontból, melyre helyezkedtél, épen úgy tisztelem, mint a mint elvárom tőled, hogy te is tiszteld az én nézeteimet s nem Ítélsz el ha azt mondom, hogy orvos létemre, sem merev materialista, sem istentagadó nem vagyok s ha orvos harmadmagammal együtt látsz, legfelebb ennyit mondhatsz : trés medici, séd duó athei. — És ezt igy tudva megbocsátod ha én szellem, ész és Iélekrül megbeszélek míg te csak physici és vegyeröket ismersz el. Egy országos hirtí ma is élő egyénről hallottam, hogy egyszer egy társaságban zsebkendőjét kivéve, saját orra helyett mellette ülő szomszédjának orrát akarta megtörölni. Igaz-e ez, nem élenyitése tökéletes nem lehet, mit gyengébb idegzetiiek nagyon hamar meg is éreznek. Rájok a lég nagyobb mennyiségű szénsava ép úgy bat, mint bármely nar- coticus méreg. Érverés szaporaság, bágyadt- ság, hányinger, főfájás stb. áll be. Ily szénsavval telitett lég van az ily kis tantermekben. Ilyen ártal másságnak vannak, szellemi tápért idejött s ezen kisterembe zsúfolt gyermekek kitéve. Ha tekintetbe veszsziik még, hogy a hosszas ülés, főleg a szorosan együtt ülés a vérkeringést mennyire akadályozza, és igy közvetve a vér élenyitését is, magától kitűnik, hogy a gyermek teste fejlődésében nem csak hogy gátoltatik, de egyes kórfolyamokra is hajlandóvá tétetik. Beláthatni továbbá, hogy ezen épületek jelenlegi berendezése a legszerényebb igényeket sem elégítheti ki. Ezen épületek korábbi viszonyokhoz mérten építtettek, ezeken tehát változtatni nagyon időszerű lenne. Hogy pénzhiány nagy bősége miatt, uj iskolákat építeni nem lehet,— tudom, — de nézetem szerint ezen termeket egy két öllel hoszszabbitani. miután a hely megengedi s kellő szellőztetésről gondoskodni, még sem tartozik a lehetetlenségek közzé. Igen korszerűen és helyesen kívánja Benka Gyula tanár ur a szarvasi gymnasium ez évi értesítőjében a test és lélek alkatról irt gyönyörű értekezésében: „Vajha a józan önismeretnek figyelmeztetései, mindenkor ébren tartanák korunk befolyásos oszlop embereit s úgy a tanintézetekben mint a családok körében, több gond fordittatnék arra, hogy az ifjú nemzedék testi fejlődésében, ne csak minden egészség rontó befolyásoktól s idétlen élvezetektől megóvas- sék, hanem egyszersmind, a józan önszere- t.et által vezetetve, a testgyakorlatok lelkes felkarolására is utasittassék és oly tnótudora, de ugyanarról teljesen hiteles forrásból hallottam, hogy egyszer az utczán saját gyermekeivel azok nevelője kíséretében találkozván, a nevelőtől azt kérdezte: kiéi ezek a szép gyermekek ? — Egy másik épen oly nagy hírű egyénről tudom, ki a magyar tudományos akadémiának egyik csillaga, hogy egyszer haza menvén azt kérdezé : itthon van-e N. N. ur. Az egyén pedig kinék honnléte után tudakozódott nem volt senki más : mint saját becses maga. Egészen megszokott dolog, hogy lelkünk ezen állapotát szórakozottságnak, az ily egyént pedig szórakozottnak nevezzük. — Helyesen-e, vagy helytelenül: ez a kérdés | Vagy is az a kérdés: miben áll a szórakozottság, ki ennélfogva a szórakozol!, a méla és elmélyedt? Lelkünk rendelkezik azon hatalommal, hogy rendes körülmények között és nyugodt kedély mellett működését egész szabadon irányozza oda hova akarja, rövidebben időz itt, hosszasabban időz amott s villám gyorsasággal ugrik működésének egyik köréből a másikba. Ha tevékenysége nincs bizonyos irányban nagyobb mérvben igénybe véve, egyenlően fejti ki munkásságát, nem mutat nagyobb erőfeszítést egy irányba s nem lép túl a rendes határokon. Ily állapotában szellemi munkásságunknak, mindent egyformán észreveszünk, az észleltek felett Ítéletet hozunk. így p. o. ha valamely tárgy jfelett — melylyel tisztában vagyunk — beszélünk vagy hosszabb előadást tartunk, látjuk is, halljuk is a mi körülöttünk történik, — megtudjuk ítélni, hogy hallgatóink figyelnek-e reánk, sőt azt is mérlegelni bírjak hogy az általunk használt szavak kifejezik-e szabatosan eszméinket vagy nem, — sőt mi több testünk magatartását, taglejtésünket szabályozni tudjuk. Szellemi munkássádon ellenőriztessék, hogy testalkatában erős és egészséges maradhasson, tudva, hogy csak ép testben lakik igazán ép lélek ! Gondoskodjunk tehát tiszta légről. D. F. E. — Gyula városa augusztus 30-iki képviseleti ülésén következő ügyek fognak elintéztetrii: 1. Polgármesteri jelentés a községi adóknak mikénti beszedéséről, s tett intézkedésekről. 2. Andrásy Miklós pénztárnoknak leköszönése, s ennek folytán szükségessé vált pénztánok- választásra határnap kitűzése; — valamint kérelme fizetésének julius végéig terjedő kiulalványo- zása iránt, és az erre adott tiszti ügyészi vélemény. 3 Ügyészi véleményes jelentés a Hoffmann József képviselő által Fridrich Mihály alkapitány ellen beadott panaszra, és ennek folytán elrendelt tiszti keresetre. 4. A nmélt. m. kir. belügyminisztériumnak a városi kézbesitökre vonatkozó rendelete, s a jogi szakosztálynak véleménye. 5. A földmivelósi-, ipar- és kereskedelmi m. kir. minister urnák leirata kisebb mérték-hitelesítő készülékek beszerzése iránt. 6. A nmélt. m. kir. belügyminisztériumnak rendelete a megtagadott honvéd tiszti lakbérek megtérítése iránt. 7. Az építkezési, járda-foglalási, utczákon és köztereken történhető botrányok meggátlása végett hozott szabályrendeleteknek meghirdetésé. 8. A gyepmesteri telepnek más helyre leendő áttétele végetti előterjesztése a városi tanácsnak. 9. Magán-kérvények és időközben érkezendő ügyek. Kelt Gyulán, augusztns hó 17-én, I87ő. Dobay János, polgármester. gunknak ezen általános irányzata azon mérvben szorul szükebh korlátok közzé, a mily mérvben bizonyos irányban tulnyomólag működni kezd. — így p. o. minél mélyebben gondolkozunk, annál határozatlanabb lösz érzékeink működése, annál bizonytalanabb a látás és hallás, — sőt az elmélyedés magas fokánál már nem látunk és nem hallunk többé, szellemünk— hogy úgy fejezzem ki magamat — mintegy önmagába vonul. Ezzel ellenkező történik ha érzékeinket a külbenyomások egészen igénybe veszik; szellemi működésűnk egészen a külvilágra van irányozva, a gondolkozás mintegy megszűnik. Ha bizonyos feszültséggel nézünk valamit, hall érzékünk a körülöttünk mondottak által alig hagyja magát érintetni; ha teszült figyelemmel hallgatunk valamire, látérzékünk vagy csak csekély fokban, vagy egyátalán nem működik. Lelkűnknek azon képessége, hogy munkásságát majd egy bizonyos tárgy körül öszpontosit- hatja, majd tevékenységének egész körét felölelheti, lehetővé teszi azt, hogy műkőre bizonyos ideig tetszés szerinti irányban mozoghat. Ez utóbbi történik t. i. mindannyiszor, valahányszor beáll azon állapot, melyet szórakozottságnak nevezünk, holott a szórakozottsággal épen ellenkező valami történik velünk. Általában szórakozottnak nevezzük azt, kit minden csekélység elvon egy gondolattól, s nem képes gondolni arra, a mire épen akar, vagy a mire szükségképen gondolnia kellene. Ha megfigyeljük önmagunkat és másokat a szórakozottságnak három nemét különböztethetjük meg a szerint, a mint a tünetek kiválélag érzékek, értelem, vagy ész működési körében észlelhetők. (Vége következik.)
