Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-07-18 / 29. szám
gel nem érdeklődik, vagy a jelölt ínyére van s| megválasztatásában bizonyos, vagy a jelölt nincs I ugyan ínyére, de az ellene való fellépést oszélyes-l nek nem tartja. Mivel arról, a mi előbb megtörtént, áll a kö-| vetkeztetés arra, a mi utóbb történik meg, tekint-1 sunk vissza világosság nyerés végett Csaba ed-1 digi választásaira. Tény, hogy nálunk még egyet- len-egy választásnál sem fordult elő garázdaság;! tény az is, hogy Bóczkó azon megválasztatásánál, I a midőn versenytárs nélkül állott, ép oly keve-j sen voltak jelen, mint a mostaninál; még tény] az is, hogy azon választás alkalmával, a midőn | Kemény űr és versenytársa között szavazásra került a dolog, a választók élénk érdekeltséget mutattak. Ezen előzményekből következik, hogy nálunk a többségnek, vagy akár egyesnek, garázdaságtól tartania még akkor sem lenne oka, ha e részben a törvény nőm intézkedett volna; hogy nálunk a választásnál megjelentek csekély száma nem a nemérdeklödésnek, nem a jelölt nemkedvelésének, hanem a jelölt személyében való megnyugvásnak, megválasztatása bizonyosságának a kifejezése. De tegyük fel azt az esetet is, mint lehetségesét, hogy a többség eszélyességböl, azért tartózkodott a választástól, nehogy a közügynek minden megérhető nyeresége és a választás eredményének biztossága nélkül, csupán egyiknek vagy másiknak a személye iránti vonzalomból, a választókat három részre tépje — mert három párt lett volna — s az alig elsimult pártküzdelmet újra felzaklassa. Ha igy történt, teljes tisztelet a tartózkodó második és harmadik pártnak s ily értelemben netalán a többségnek; de egyúttal megjegyezni való, hogy a mit eszélyességböl megtörténni hagytunk, abban jogilag mi is megegyeztünk, az a mi tényünk is; tehát az ellen kikelnünk, azt mint sérelmes avagy helytelenül történt dolgot világgá hordanunk — legalább is nem férfias. Nem hagyhatom szó nélkül azt a zászló elleni kifakadást sem, az-az, hogy ezen kifakadás- nak azt a részét, a mely nem a párt-zászlóra vonatkozik, tehát a mely a törvény körvonalán túlcsap. A törvény igy szól: „A párt, vagy jelölt zászlóját, jelvényét imaházra, állami törvényhatósági, városi vagy községi épületre, vagy nyilvános iskolára kitűzni tilos.“ — — íme itt a párt- nélküli, a közös, a hatósági zászlóról egy árva betű sincs. Mivel nincs, helytelen az az állítás, I hogy a zászló kitűzését a választás előtt és alatt a 1 törvény tiltja. Más kérdés az, vájjon a közös zászló kitü-| zése egyáltalában oly kegyetlen, oly elkeserítő, I oly igazságtalan, tehát oly meg nem engedhetö-e,] mint a hogy mondva van. E kérdésnél két dolog megfigyelendő: az | ember természete és az alkotmányos élet köve-] telménye. Minél csekélyebb a műveltsége, annál jobban I kap valamely nép a külsőségeken. Bár mekkorára] fejlődött legyen is valamely nép szinc-javában a műveltség, azért a túlnyomó rész mindig müve-] letlen marad, ezen túlnyomó rész ártatlan kíván-1 ságát és a külsőséghez való ragaszkodását a műveltebb kisebb résznek figyelembe nem vennie soha sem szabad. Innét van, hogy nem volt és] nincsen nép, mely ünnepélyes cselekvényeinél a| külsőségeket mellőzte volna, vagy mellőzné. Innét] van nálunk is, hogy elkezdve a koronázásnál le] egész a lakadalomig minden nagyobb körre szóló] CBelekvényünket külsőségekkel vesszük körül, kül-| Bőségekkel, a melyek nélkül, tisztán ésszerüleg, a cselekvény lényege igen szépen meglehetne, de a melyeknek hiánya, mégis magát a lényeget döntené meg. Igen, mert jobban hiszünk a test, mint a lélek szemének; mert a cselekvény nagyságát jobban tudjuk mérlegelni érzékeinkkel, mint eszünkkel; mert a cselekvény tárgyát épen a külsőségek tüntetik szemünkbe s emelik fejünk fölé; mert magát a cselekményt nagyobbára a külsőségek teszik vonzókká, emlékezetét maradandóbbá; mert az is érzi, a ki nem tudja, hogy a külsőségek megtartása a tények történelmi kapcsa s mint ilyen igen is dat esse rei. Ámde a zászló csak egyike a külsőségeknek; támadjuk meg azt, megtámadtuk logice valamennyit, ideértve még a társadalmi conventionalis formákat is. Ekkora meztelenségre soh1 sem fogunk embert, még akkor sem, ha gyermekeinket himlő helyett csupa Hegelekkel oltjuk be. A mi már a zászlónak a kisebbségre való hatását illeti. Az a közös lobogó, a mely a közös épületen kitűzve van, az ország színe, az ország képe, maga az ország, mely polgárait legmesszebb vágó joguk gyakorlására felszólítja; mely a több vagy kövesebb pártlobogóval szemben a megjelenteket figyelmezteti, hogy jelöltjök az ö szolgálatára legyen ám alkalmas; mely a megválasztottat három évi szorgalmas és hűséges munkára szerződteti; mely a távozó választóknak leikökre köti, hogy ezen szerződésnek szemes ellenőrei legyenek ; mely a kisebbségnek azt magyarázza, hogy ezek is az ö gyermekei s hogy a testvéreknek azért veszekedniök nem illik, ha egyszerre mindnyájan nem mehetnek Pestre. A közös lobogó a közös kötelességnek, a közös ügyszeretetnek, a közös békének a jelképe s mint ilyen senkinek a megbotrénkoztatására sem szolgálhat. Aztán mit is tesz alkotmányos embernek lenni? A közügyekben saját akaratát másokénak alárendelni tudni. Ha' szeretem az alkotmányos életet elméletben, szeretnem kell ennek gyakorlati tengelyét, azt is, hogy a többség akarata határozzon ; ha ezen akarat törvényes formák között nyilatkozott, nyilatkozatában meg kell mint alkotmányos polgárnak nyugodnom, magamat ahhoz alkalmaznom; ha megnyugodtam magában a nyilatkozatban, illetőleg a többség cselekvésében, akkor ezen cselekvésnek a jele, az az ártatlan közös zászló, hogy és miként háborgathasson engem? Es ha nem tettem, mert nem tehettem kifogást a cselekvés törvényessége ellen, és ha a zászló engem mégis háborgat, akkor — tessék visszamenni az okoskodás lánczolatán s a végső szemnél megállapodni. Jól tudom én, hogy a kit választás előtt nem szerettünk, annak választás után sem borulhatunk a nyakába; azt is tudom, hogy a ..választás előtt kevesek tehetséget választás után sem elégelhetjük; meg azt is tudom, hogy a választás előtt nem helyeselt elveket választás után sem helyeselhetjük, mivel hogy hajlamunk, ítéletünk, meggyőződésünk valamint nem huszonnégy órának a gyermeke, úgy nem is lehet annak a halottja. Hanem hát mind ez a mi legbensöbb cm- | bérünknek a dolga, nem a nyilvános életű polgáré. De jogositottság mellett nem venni részt va- | lamely közcselekvésben, ezen cselekvésnek irányt | adni még csak meg sem kisérleni, a megejtett | cselekvést jogosnak és törvényesnek elismerni s | mi s mindamellett is nyilvánosan meghurczolni, | no ez már a polgárnak — a menthetetlen dolga. — Gyula város képviseleti közgyűlése 1475. évi julius lió 12-én. 1-ször Elnöklő polgármester előterjeszti az 1874. évi közpénztári, — ápoldai, — 1873. és 1874. évi fogyasztási, — 1871—1874 évi körös szabályozási, és 1872, 1873, 1874. évi gazdai számadásokat a gazd. szakosztálynak észrovételeivel, és a számadók feleleteivel, és a szakosztálynak eme feleletekre tett jelentésével együtt. A szakosztálynak e számadóankg-o- jgomuUo- zö véleménye elfogadtatván, felülvizsgálat végett azok a megyei törvényhatósághoz beterjesztetni rendeltetnek. 2- szor Elnöklő polgármester beterjeszti a gazd. szakosztálynak véleményes jnlentését a városnak a 60-as evek élejétöl még származó behajtathatlan activ követelések leírása tárgyában. Eme 457 frt kr. 56 behajthatlanná vált földhaszonbérek a folyó évi közpénztári számadásban leírásba hozandók. — A városnak egyes lakosokon 1863. évből Ínséges kölcsön gabonáért 1294 frt 85 kr. követelése pedig egy küldöttség által megbirálandó, a behajtható összegek per utján is behajthatók, a bonom hajthatók pedig leírásba hozandók. 3- szor. Ambrus Lajos indítványozza, miszerint több régibb és újabb keletű számadások is minél elébb vizsgálat álá terjesztessenek. Eme számadásoknak az illető számadók általi elkészittetésére és beterjesztésére az elnöklő polgármester felhivatik. 4- szer. Városi ügyész beterjeszti Grécz József és Andrássy Miklós ellen indított fegyelmi ügyben hozott curiai felmentő Ítéletet. A képviselő testület csak is a törvénynek hódolva a polgármester által felhivatni rendeli az illetőket nyilatkozat tételre, hogy hajlandók-e hivatalukat elfoglalni ? 5- ször. A mltgú földmiv. ipar és kereskedelmi minisztériumnak a városi faiskolára fellebbezés folytán kelt rendelete, — tudomásul vétetik. 6- szor Beterjesztetnek az országos és heti vásárok megtartási módjára, úgy szinte a közhelyek, utczákon s. a. t. előfordulható botrányok meggátlására vonatkozó szabályrendeletek; — to| vábbá, Deutsch J. és fia helybeli regale bérlőknek | a vásári sátrak más rendbeni felállítására vonat- | kozó kérvénye. Eme két szabályrendelet a megyei törvény- hatósághoz felülvizsgálat végett beterjesztetni ren- | deltetik ; — a vásári sátrak másképem felállitásá | pedig czélszerütlennek tartatván, figyelmen kivül I hagyatik. 7- szer Az adó kivetési bizottsághoz Végh József és ifjú Mogyoróssy János képviselők választattak meg. 8- szor A cat. bizottság elnöke Ambrus Lajos | hajlott kora miatt ezen állásáról leköszönvén, helyébe Ormos János képviselő választatott meg. 9- szer A gyepmesteri telepnek más helyre való elvitele {iránti javaslat tétellel a tanács meg- bizatik. — Ugyan ezzel kapcsolatbana a vágó hid részére egy olőnyösebb helynek kipuhatolásával a tanács roegbizatik. 10-szer Seres József városi képviselő előterjeszti, miszerint a vásári vám és helypénz szedés körül panaszok merülnek fel a bérlőnek túl követelései végett. A helypénz szedési táblázat kinyomatása és úgy a vámházaknál, mint egyéb nyílt helyekeni kifügyesztése elrendeltetik. Egyéb előfordult ügyek és kérvények szokott módon elintéztettek. Csabán, az 1875-ik év julius 5-én tartott községi képviselő gyűlés tárgyai: Az uj métermérték éleibe léptotését előzőleg kiadott miniszteri leiratban figyelmeztetik a közönség, hogy magát idejében lássa el uj, hiteles mértékekkel, különben ez év vége felé, hazai gyáraink és iparosaink vagy nem lesznek képesek a szükségletet kielégíteni, vagy pedig a tömeges keresletet felhasználandják az uj készülékek árának túlcsigázására. Az uj mértékek beszerzésénél pedig óvatossággal kell eljárni, s csak a magyar szent korona jelvényével ellátott mértékek hitelesek; Külföldi mértékek még utáuhitelesités mellett som használhatók. E rendelet kihirdetésével kapcsolatban, a helyi forgalom érdekében egy mérték hitelesítő hivatal felállítása határoztatott helyben, a mintamértékek bevásárlására szükséges 818 frt 75 kr rendkívüli kiadáshoz szükséges hatósági engedély kieszközlésére elöljárók utasittatnak, a határozat kivitele azonban az augusztusi megyei gyűlés utánra halasztatik, hol a község ez ügyben bővebb tájékozást reményi szerezni. A nevelésügyi szakosztály előterjesztett azon ajánlata, melyszerint a város, a törvény követelményéhez képest ez időre nem bírván egy négy osztályú felső leányiskolát állítani, költség tekintetében lépne közösségbe a helybeli magány nökép- zö társulattal — el nem fogadtatott, utasittaiottt azonban a szakosztály, hogy külön módokról gon- deskodjók egy önálló községi felső iskola felál- lithatására. A kincstári hágó mének tartási költségéből, a jövő évre, a város a széna és szalma árát nem követeli, arról a kincstár javára lemond. A budapesti vizkárosultak felsegélésére kö- nyöradományok gyűjtése határoztatik. Az izr. hitközség elöljáróság folyamodványa, melyszerint az izr. templom utcája rendes járdával láttassák el, a jövő évi költségvetés tárgyalása alkalmával fog felvétetni. A kórházi kert termésének jég elleni bizto- sitása elrendeltetik. Az országutakon még mindig mutatkozó szerb tövis gyors és erélyes kiirtására, a fenálló felső rendelet értelmében is figyelmeztetik az elöljáróság. A kender áztatás ideje közeledtével, felhivatik az elöljáróság, hogy a policiális rendszabályok szemmel tartása mellett, alkalmas kenderáztató helyekről gondoskodjék. Követválasztási zászló egy nyilvános épületen. E lapok múlt szamában egy felszólalás tétetett közzé, Csabán, a követválasztás előtt egy jel- vénytelen, s a választás után, az elválasztott képviselő nevével jelzett több zászlónak, a városházán lett kitűzése ellen. Az eljárás úgy törvényes, mint gyakorlati szempontból helytelenittetett. S hogy A választásnak, a czikkiró nem kedve szerinti kiütése mellett, a felháborodott honfiúi érzelem, a hibát csak úgy szárazon elcsúsztatja, s az elöljáróknak, az' elkövetett hibáért megbocsát, ez erkölcsileg arra kötelez bennünket, hogy az elöljárók eljárását, az általunk igen tisztelj; czikkiró irányában, jelen sorokkal igazoljuk. Principiis obsta. A választások ez újabb, pallérozottabb időszakában, a midőn a dóm templomok tornyaira ép úgy nem szabad a jobb oldali ellenzéki, mint a hegyes tetejű, pléh zászlókkal ellátott tornyok tetejére — szélbali zászlókat kitűzni, — valóban megfontolni való, hogyan értelmezendő a választási törvény 104-ik szakasza ? Jobb a visszaélést csirájában elfojtani, mint megengedni, hogy a törvénytelenség burjánja, a pártszenvedély takarójául szolgáljon. A kérdés csak az, igaza van-e R. I. urnák, hogy a csabai elöljárók, a lefolyó patak legaljában, a szenvedélyek legalantabb fokán álló ártatlan bárány képében, a vizet megzavarták volna ? R. I. ur állíthatja, ha nagyon szigorú ember, hogy igaz, megzavarták ; — I ha nagyon jó ember, mentségükül azt mondhatná: legfeljebb is, nem tudták, mit cselekedtek. Mi pedig azt tartjuk róluk, hogy tudták is mit csinálnak, s cselekményükkel nem is sok vizet zavartak. A hivatok szakasz szelleme, sőt betüszerinti értelme ugyanis nem más, mint a pártoskodást a nyilvános közhelyekről eltávolítani, hogy ott, hivatalos, vagy testületi tekintély alatt, nyomás senkire ne gyakoroltassák, s a kissebbség politikai lelkiismerete, majorizálás utján ne liáborgattassék. Hamis színt is mutatna az | párt zászló, mely bár mely nyilvános épületre lenne kitűzve, hacsak egyetlen egy közös birtokosa is akadna az épületnek, ki a nagy többségtől eltérő politikai elvet vallana. Ám de a csabai városházán, a választás napján, közvetlenül „a választás előtt kitűzött zászló, távolról sem volt pártzászló, hanem egyszerű nemzeti szinti zászló, kettős jelentőséggel. Egyrészt jelezte az igen fontos polgári jog gyakorlatának ünnepnapját; — másrészt jelezte a helyet, a hol a joggyakorlat végrehajtatik. Az épen történetes dolog, hogy Csabán a választás, a városházára, mint legalkalmasabb helyre tűzetett ki. — De, ha szükségből, valamely magány bérhelyiségen ej- tetett volna meg a választás, ott már nem lett volna hiba, a jelvénytelen zászló kitűzése ? vagy igen ? Az országos gyakorlat szerint legalább nem. A mi pedig a megejtett választás után, az elválasztott képviselő nevével ellátott zászlók kitűzését illeti, azt valamint hogy a törvény nem tiltja, lévén az elválasztott képviselő többé ismét nem a párt embere, hanem az összes választók, az összes község, sőt többet mondunk, az ország képviselője; — úgy az másrészt, egy alkotmányos érzületű polgárt sem alterálhat, kinek a többség szabályszerűen kifejezett akarata előtt tisztelettel meg kell hajolnia. Miénk ö, tisztelt ur, bár a „nolo“ verbum per- fectumának singulárisa és plurálisa mind a három személyét is elconjungáljuk. Az, a ki a választásnál, közönyösségénél vagy bár mi oknál fogva részt venni nem akart, jobb, ha hallgat; panasz, neheztelés, elégedetlenségre ép oly kevés joga van, mint annak, a ki a lutriban semmit sem nyert, mert — nem tett. Ilyenre alkalmazható — gondolnánk — az ön kedvenez adomája „der Pukl blau, und keine Satisfaction,“ — mert ez vesztett ugyan — ha vesztett, — de még csak nem is gusztálhatott. N. Jótékonyság és hála. Több nemes keblű jóltevök—egyesek mint testületek neveit hangoztattuk már — hálás szívvel — e lapok hasábjain, kik múlt évben villámmá sújtotta templomunk építéséhez kegyadoraánya- ikkal járultak. Álljon ujjonnan e lapokban a kegyes jóltevök első sorában — nyilvános hálánk jeléül — méltóságos báró Wenckheim László urnák s országos hirü testvérének nagy nevök, isten dicsőségére ezélzó azon nemes tettökért, miszerint a velünk időnként bőkezüleg éreztetett több rendbeli jótéteményeik mellett, — ref. egyházunk építkezési szükségleteire közelebb 200—200 o. é. írttal hozzá járulni kegyeskedtek. Isten I s a boldogító öntudat jutalmazza a magas családot, s az ur isten háza iránti munkás szeretetök e nemes példája, maradjon fel emlékül minden rangú s hitvallású igaz tisztelőiknek szivükben. Mezö-Berény, jul. 14. 875. a hálás szivü ref. egyház nevében Túry Dániel. lelkipásztor. Meghívás. A b.-csabai nöképzö társulat polgári leányiskolájában a szigorlatok jul. 19-dikén és 20-dikán az iskola osztály-termeiben a következő rendben tartatnak meg. Jul. 19-én, az az hétfőn délelőtt az 1-ső osztályban 8—9 földrajz, a 2-ikban 8—9 számtan, 9—10 torményrajz ; délután az l-söben 3—4 német, a 2-ikban 3—4 magyar. Jul. 20-ikán- az az kedden délelőtt az 1-ső osztályban 8—9 számtan, 9—10 terményrajz, a 2-ikban 8—9 földrajz; délután az l-söben 3—4 magyar, 2-ikban 3—4 német. A közvizsga jul. 21-dikén, az az szerdán délelőtt 8-tól délig a casinó melletti teremben tar- tatik meg. A tanügy iránt érdeklődő t. ez. közönség felkéretik, hogy úgy a szigorlatokon, mint különösen a közvizsgán mennél nagyobb számmal megjelenni szíveskedjék. B.-Csabán, 1875. jöli 14. Kemény Mihály. a nőképző társulat elnöke. Levelezés. Szarvas julius 11. 1875. Szarvason f. hó 9-én tartatott meg, — Ri- chárd Irma fönevelőnő urhölgy vezetése alatt álló leány-növeldebeli növendékek 2-ik félévi vizsgája — szép számú közönség jelenlétében.
