Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)
1874-08-16 / 33. szám
tettek, és egyedlil az érintett ideiglenes vonal maradt félben. Ennek kié- pittetését sürgette a lói írott e folyó évben koca tavaszszal; de — nem tudni mi okon ? — a munka elmulasz- tatott. Es ezen — magában véve kisszerű mulasztás fölöttébb megboszul- ta magát, mert az árvizet ugyan megtartotta a gát, de legalább is kétszer annyi költség tétetett reá, mint a ta- vaszszal szükségeltetett volna, és a gát még most sincs bevégezve. E mellett az árvíz idején több gondot és nyugtalanságot okozott, mint a többi 16000 ölnyi gátrendszer, mert a teljesen kiépített uj gátak is, melyek most kapták az első nagy árvizet, egész mértékben czélszerüeknek bizonyultak, s a kákafoki és halásztelki védgátaknál tökélyben semmivel hátrább nem állanak. Lehet tehát az uj gátakat is oly jól épitni, hogy azpk teljes és tökéletes biztonságot nyújtsanak; de nem szabad a kellő költséget kimélni, hanem azon méreteket, melyeket a ta pasztalás biztosaknak tanúsított, meg kell adni a gátaknak, bármi áldozatba kerüljön is az építés. (Vége következik.) Békésmegye bizottságának augusztus hé 3-án s a következett napokon folytatva tartott közgyűléséből. E közgyűlés a kevésbé látogatottak 'közé tartozott. A sürgős mezei munka távol tartá a bizottság tagjait, s a megjelent tagok között is nem egy lehetett, kit a közgyűlés első napjára kitűzött régész-egyleti tárlat megnyitási ünnepély hozott inkább a megye székvárosába, Maga a főispán is hiányzott ezúttal az elnöki székből; a mint halljuk: sajnos megbetegedése okozta távollétét. Első tárgya a közgyűlésnek a alispán évnegyedes jelentése volt, melynek nagyobb felét a május-juniusi árviz emlékiratszerfi leegykor enyémnek gondoltam — most mindenki szerethette; megbecstelenitésének hittem ezt azon tiszta és hű szerelemnek, melyet ö iránta én éreztem egykor — s melyet ö hitem szerint mOBt lábbal taposott. — Tizenegy óra tájban végre kocsi dübörgés rázott fel sötét elmélkedésemből. — Valóban 8 jött haza férjével. Láttam, midőn mindketten felhaladtak a szőnyegekkel borított lépcsőkön. Utánuk a kapus bezárta a lépcsősét ajtaját, de az utcza kaput nyitva hagyta még — s ö maga bevonult kis fülkéjébe. Zajtalanul és észrevétlenül osonhattam be as udvarra. Kis idő múlva tájékozhattam magam — s a háttérben észre vettem a cselédség osztályához vezető Iépcsőzetet, honnan aztán ép agy eljuthattam bármely szobához, mintha a főlépcsőn mentem volna fel Épen felakartam baladni a szűk csiga lépcsőn, midőn a csöndes éjben egyszerre lágy — és mégis tiszta, csengő hang zendült meg. Az első emelet egyik udvarra nyiló ablakából ömlött felém egy kedves dal, egy szerelmi ária; telve epedéssel, vágygyal és bubánat- taL — A mi édes kínja van a szívnek, a mi bűvös reménye a kebelnek, e dalban mind benne volt. A mi gyötrö fájdalma van a szerelmesnek, a mi vigaszt valahol csak találhat a szív betege, — az a fájdalom és az a vigasz e dalban mind benne volt. — — Meg bűvölve, szivemre szorított kézzel hallgattam e mennyei dalt Oh, sokszor hallottam én ezt ugyan ez ajkakról — és akkor még nekem és én rólam szólt e dal.------Hirtelen elnéu mlt az ének ; épen midőn a keserv leg- fájda’masabb hangjaihoz ért. — Felnéztem az ablakra — s ott a fehér függönyön keresztül egy árnyat vettem észre — s az árny, mintha kezeit arczához emelné — — — talán könyeit törli-----------talán csak fejdiiz ét veszi le. — — Azután újra zengett a szomorú ének. — Most felsiettem a lépcsőkön ■ a sötét folyóson tspogatózvs haladtam azon szoba felé, honnan az ének jött. Nem volt nehéz ráakadni, a bűvös hang oda vezérelt. Csendesen nyitottam ki az ajtót. (Folyt, köv.) Írása képezte. Készletekbe menő rajzát adta a jelentés a catastrofának ; bőven leírva hallottuk minden erpisódját, s mintha lidércnyomás alól szabadultunk volna a jelentés utolsó szavánál: annyira beleképzeltük magánkat a már átélt súlyos eseményekbe. Az alis- páui jelentés egyéb pontjait bátran elhallgathatjuk ; kevésbé közérdekű dolgokról szóltak azok, s most habozás nélkül registrál- juk fővonásaikban a meghozott határozatokat. Az árvízügyben következők végeztettek: j A megye területén működő szabályozási társulatok újból is azoritándók, hogy magukra vállalt kötelességeinek ezentúl lelkiismeretesebben e nagyobb buzgalommal igyekezzenek megfelelni, — a kormány felkérendő, hogy a társulatokat, a föladataik sikeres megoldásához mellözhetlen pénzkölcsönök oly nehéznek bizonyult megszerzése körül hatályosan támogatni szíveskedjék, — Heves megye megkerestetik, hogy a területén elnyúló szarvas-mezőtúri országút fentartásáról s ekként az azon való köziekés biztonságáról gondoskodjék ; mert a legutóbbi árviz alkalmával ezen utat békésmegyei közmunka erővel kellett megoltalmazni, — a Körös-fie- rettyó szab. fő a a megyei mérnök, a gyulai polgármester s a járásbeli szolgabirák kiküldetnek, hogy a községeket árviz ellen védő úgynevezett körgátakat vizsgálják meg, s azoknak kellő biztonságot nynjtó állapotba helyezhetése czéljábói készítsenek terveket és munkaelőirányzatot; az alispán podig fel- hatalmastatik, hogy a hozzá beadandó eme küldöttségi terveknek az érdekelt községek erejével leendő foganatosítása iránt rendelkezzék, esetleg e czélra a megye ez idei közmunka erejének tartalékából is juttasson azon községeknek, a melyeknek arra legégetőbb szüksége van, — végül ugyancsak az érdekelt községek lakosai figyelmeztetőn- dók, hogy még nagyobb biztonság okáért, lakbázaik alapját ne sáranyagból, hanem téglából igyekezzenek építeni. (Anticipált bizalmi nyilatkozat a „teljes biztonságot nyújtandó“ körgátakhoz.) Eddig az árvízről; a közgyűlés egyéb fontosabb határozatait a kővetkezőkben adjuk. Gerla-Póstelek pusztáknak önálló községgé alakítása tárgyában, a májusi közgyűlésből tett ellenfelterjeszté8 a kormánynál sikerre nem vezetvén, e puszták most már „nagy“ községül elismertetnek, a többi megyei községek sorába felvétetnek, s ez me- gyeszerte közhírré tétetik. Az ezelőtt öt évvel alakított megyei iskolatanács mandátuma lejárván, az iskola- tanács tagjaiul a következő öt evre megválasztatnak : Göndöcs Benedek, Horváth Sámuel, Tatár János, Nagy Károly, Szulimán István, Party Ferencz, Asztalos István, if. Zsilinszky Mihály, Kemény Mihály, Kollár János, Omaszta Szilárd, Keblovszky Lajos, Farkas Béla, Eördögh Frigyes, Ladies György, Klein Sándor izraelita, Novák Dániel, Sztojanovics Szilárd, Tatay János, Hajóssy Ottó, Pollner Lajos, Wilim János, Dobay János, Jancsovics Pál. A megyei igazoló választmány tagjaiul megválasztatnak : Thaisz Gyula, Keblovszky Lajos, Kertay Zsigmond, Ferenczy Alajos, Boros István. A bíráló választmányba pedig: Kalmár Mihály, Farkas Béla, Nagy Károly, Ladies György, Asztalos István. A községjegyzői szigorlati bizotság tagjainak szaporításául megválasztatnak: Hajóssy Otto, Pollner Lajos, Omaszta Szilárd és Popovics Jusztin. Tárgyaltatik a Békésen levő négy megyei lakház elárverezésére kirendelt küldött- ség jelentése. E jelentés szerint a kérdéses lakbázak közül kettő árvereztetett el. Egyikét 12066 frtért Békés város vette meg, másikat 8001 frtért id. Farkas József békési lakos. Mindkét ház a becsáron felül kelvén el, az árverés eredménye helybenhagyatik, s a m. kir. belügyminister ur felkérendő, hogy szintén hagyja helyben; az árverésen el nem kelt másik két ház, addig is, mig azokra nézve elfogadható ajánlat tétetik, továbbra is haszonbérbe adandó. Egy másik küldöttség a Körösökön való fausztatás feltételeit tárgyaző és a szomszédos Arad és Ríhar megyék küldöttségeivel közösen megállapított réndszabályterve- setet mutatja be. E tervezet elég'terjedelmes és complikált arra, hogy elfogadás esetén betüszerinti foganatosításához kevés reményt kössünk. Mindazáltal egy szótöbbséggel elfogadtatott s további intézke 'és végett a kormányhoz fel terjesztetni rendeltetett A rendszabálytervezet ellen küzdött kisebbség a fa- usztatási tilalmat, a szabályozás érdekében, továbbra is fentartatni kívánta. Békéé város már régebben beadott azon folyamodványa folytán : tétetnék intézkedés arra nézve, hogy a pil-gyula-csabai élő viz- vezető csatorna a városra ártalmatlanná tétessék, — a kormány e tárgyban kiadott rendeletével is egyezőleg, egy küldöttség rendeltetik ki se alispán elnöklete alatt a végből, hogy az ez ügyben szintén érdekelt Arad megye által már kirendelt küldöttséggel, a szükséges tárgyalásokat tartsa meg. A megyei bizottmány tagjai a folyó év végén, a törvény értelmében felerészben ki- sorsolandók a a kilépők helyébe mások lévén megválasstandók : e művelet végrehajtási módozataira nézve, a kormányhoz javaslat tétetik. A küldöttség! jelentések során, a megyei székkáz kibővítése tárgyában kirendelt küldöttség jelentése is szőnyegre került. E szerint a tervkészítéssel megbízott megyei mérnök munkálatával e közgyűlésre nem készülhetett el, s így a küldöttség a végeldöntés alapjául szolgálható jelentését csak az ezután következő közgyűlésre adhatja be. Ezattal csak főbb vonásokban jelzi a küldöttség eddigi megállapodásait, melyek szerint a árvaszék elhelyezésére szolgáló ház eladása, az árvaszéki hivataloknak a meg- bővitendő székházba áthelyezése az építkezésnek pedig a ref. templommal határos üres telken a meglevő épülettől egyező egy emeletre való folytatása javasoltatik. — A közgyűlés mind ezen javaslatokat elfogadta — elvileg; elvileg leginkább azért, mert a fenfor- gó ügy neszét vett a épp ezért ez alkalomra szép számmal megjelent osabai bizottmány! tagok, dicséretes aggályai következtében, az elvi megállapodások terén maradtunk. — Egyúttal két építési terv szüksége mondatott ki; egyike ezéknek a küldöttségi javaslat értelmében készítendő, másika két emeletes palotára. Mindegyik terv száz-száz forinttal jutalmazta tik; ekként kellőn biztosítván magunkat az ellen, nehogy Ybl és Skalnitz- kyéknak kedve kerekedjék, a kifejlődött alföldi müépitkezés képviselőivel versenyezni. Gróf Mittrovszky Vladimir s több nagy- birtokos, Kis-Kondoros és Nagy-Kondoros, Halásztelek és Décs pusztáknak, két külön nagy kézséggé alakításáért folyamodik. — A megye erősen argumentál e kérelem ellen, épp úgy, mint Gerla-Pósteleknél tette, s an- nálfogva kéri a miniusteriumot: ne adjon helyet a helytelen kérelemnek. A jövő évnegyedes közgyűlés batárideje, f. évi november 2-ik s következő napjaira tűzetett ki. Levelezés. Szarvas, augustus 11. 1874. Azon határtalan lelkesedést méltányolni, melylyel városunk intelligens ifjúsága viseltetik a művészet minden ága iránt, a minden nap tapasztalt előrehaladást a tudományok terén, dicsérettel említeni erkölcsi szent kötelességünk. Eme állításunk mellett tesznek tanúságot elsőbben is a két ízben megtartott igen népes, s vidám kedólylyel fűszerezett dalestélyek, — erről a legközelebb megtartott, s tánczvigaíommal fűszerezett műkedvelői előadások. Ugyanis városunk minden szépre és nemesre lelkesülő intelligens ifjúsága, hogy a csaknem régen szervezett férfi dalkart anyagilag némileg segélyezze, annak javára két rendbeli színi előadást tervezett; még pedig az első f. hó 1-én tartatott meg, mely alkalommal az »Apró félreértések“ és a »Fehér Othelló* czimtt vígjátékok kerültek szinre. Ez alkalommal újból fényes tanságát mutatta városunk közönsége a művészet pártfogása iránt az által, hogy a különben elég tágas szintér zsúfolva vala a nézőkkel. A műkedvelők általiban igen ügyesen játszottak, mindazáltal kiemelésre méltó Piroska (Salacs Viktoria k. a.) ki is a féltékeny férjet igen ügyesen kijátszó nő szerepét művészien játszá. Továbbá kiemelendök: Moli- torisz Ede, Szlovák Jenő, Lukesch István, Pokorny László és Dlhányi Béla urak; ez utóbbi a »jó izü“ Samu szerepében a komikust igen ügyesen adá. A bruttó bevétel meghaladta a 80 frtot. Folyó augustus hó 8-án tartatott a második műkedvelői előadás, agyar csak a »Bárány“ vendéglő udvaráni színkörben, ! ugyancsak a fentebb említett jótékony czélra, mely alkalommal a »Falusiak“ czimü Szigeti József ismort vigjátéka került szinre. Már magában a szerep kiosztása is igen nagy művészi ügyességre mutat, mi is követtkezőké- pen történt meg: Óvári János' — Molitoris» Ede, Óváriné — Lukesch Flóra k. a., Irma, Óváriná leánya — Plavecz’Rózsa k. a., Hal- may festő — Szlovák Jenő, Gróf Erdei — Czedik Ede, szobaleány — Playeca Jolánka k. a., Gyuri, mindenes — Dlhányi Béla, Iván, inas — Pokorny László. Ha részrehajlás nélkül akatunk ítélni, — összehasonlítva az augustus 1-én és au- gustus 8-án tartott szint előadásokat, úgy az előbbi, és sikeresnek mondható előadást, igen sokban felülmúlta. Már magában véve, a színdarab is Bókkal választékosabb, sokkal kedvesebb vala, mint az előbbi kottö. Továbbá ha hozzágondoljuk azt is, — mit már fentebb is emliténk — bogy a szerepek igen ügyesen,valának kiosztva; úgy igen világos és érthető az, hogy miért mondható az előbbihez hasonlítva egészen sikerültnek. Az egyes szereplők közt első helyen kiemelendő Plavecz Rózsa k. a., ki szerepének, úgy mint az egész vígjáték tartalmát, szellemét átérté, igen terjedelmes szerepét tiszta, csengő hangján oly művészien adá, hogy a függöny le- gördültével az elismerés és köztetszés élénk tapsokban tört ki; — továbbá Molitorisa Eide, ki az öreg óvári szerepét igen termé- szetbüen adá vissza. A bruttó bevétel ezj alkalommal is meghaladó a 80 frtot Mindkét műkedvelői előadást kedves emlékű tánezvi- galom fűszerezte, melyen képviselve voltak városunk intelligens szépei, különösen as utóbbi tánczvigalom alkalmával kiemelendők: Bakay Irén k. a., Plavecz nővérek, Haviár Emma és Valeria k. a., Jánovszky Emma k. a., Salacz Viktoria k. a., Rohoska Judit k. a., Lukesch nővérek, Izsák Szidónia k. a., Pethö Lujza k. a., Paál Mariska k. a. — A mulatságnak csak a hajnal vetett végett. Folyó augustus hó 9-én a fötanoda díszes nagy termében Chován Kálmán városunk szülötte, zongora művész, Zinsz Sarolta bécsi hárfás művésznő közreműködése* mellett nagyszámú közönség jelenlétében con- certet tartott. Valóban maholnap büszke lehet Szarvas fiaira, s büszkén matathat a haza művészeire, mondván : íme ez is a mi városunk szülötte!!! ~<Diomedes. Szarvas, augustus 9. 1874. Tisztelt szerkesztő ur! Bókésmegyének e vidékén annyit hallunk beszélni aszályról, rósz termésről, Ínségről, a megélhetés agyagi feltételeiről, hogy a tőlünk távolabb állók bizonyosan hajlandók felölünk oly véleményt alkotni, mintha mi teljesen az anyagi gondok rabszolgaságában görnyedve, a szellemi élet nemesebb szükségeiről s azok kielégítéséről nem is álmodnánk. Pedig a mint vágyódik a sorvadó növényzet üde' eső1 Után, úgy vágyódik az élet ezerféle aprólékos gondjai közt vergődő szellem azon magasabb élvek után, miket tudomány s művészet nyújtanak. Ezen vágyódásunk kedvesen volt 8'hó 9-én kielégítve, midőn a szarvasi születésű, de több éven át a bécsi zeneintézetben alaposan képződő iQn művész, Chován Kálmán, bogy zenetanulmányainak erednqenyét — mint a hajdaniak kedves áldozataikat a házi isteneknek, — bemutathassa, legelőször is szülővárosában rendezett hangversenyt. Az «lő*
