Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)

1874-07-12 / 28. szám

6- szor. A körös-berettyó szab. közpon­ti kir. mérnöki hivatal főnöke, az általa al­kalmazott folyam felvigyázókat, a járásbeli szolgabirónál, ha pedig a felvigyázó hatás­köre több szolgabirói járásra terjed, azon szolgabirák mindegyikénél hejelentendi; a felvigyázók pedig tartoznak felesketés végett a- legközelebbi szolgabirónál kinevezÓBÖktől számított egy hét alatt megjelenni. 7- szer Az illetékes törvényhatóság já­rásbeli tisztviselői, tartoznak a hajózás és lápozás szabályszerű eszközlésére, valamint a folyam felvigyázók kötelességeik teljesi tésére felügyelni; panaszok esetében pedig, gyors intézkedéseik által, ezen rendszabály és a fennálló törvények értelmében a bajo­kat orvosolni, és szükség esetében, a folyam felvigyázót rendőri közegeivel is gyámo- litaui. Ezen rendszabály Arad, Bihar és Bé­kés megyék törvényhatóságai együttes elfo­gadása és a Nagyméltóságu magyar kir. köz­munka és közlekedési ministerium jóváha­gyása után lépend érvénybe. Pályázati hirdetmény. A b.-gyulai kir. törvényszéknél évi 500 frt fizetéssel és 100 frt lakbérrel egybekap. CBoIt egy irnoki állomás üresedésbe jővén, ennek betöltése tekintetéből a nagyméltóságu m. kir. igazságügyrainister urnák folyó évi 10576. bz. a. kelt magas rendolete folytán pályázatot hirdetek, s felhívom mindazokat, kik az emlitett állomást elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen bélyegzett okmányok és korukat igazoló anyakönyvi kivonattal is ellátott folyamodványukat eme hirdetmény­nek a „Budapesti közlönyben“ történt első megjelenéstől számított 4 hét alatt és pedig a közhivatalban levők hivatali főnökeik ut­ján. hozzám küldjék be. B.-Gyula, 1474. julius 4. Novak Kamill elnök. Levelezés. K.-Tarcsa 1874. július 8 án. Folyó hó 7-ikén tettük örök nyugalom­ra községünknek egyik néptanítóját Papp Károly urat. — A boldogult 25 éven ke­resztül viselte községünkben a nehéz, de szép tanítói hivatalt. — Azon kevesek köz­zé tartozott, kik a népnevelés nehéz pályá­ján, lankadatlan kitartással, kitűnő ügybuz­galommal műkődnek. — Már életében meg­nyerte a legszebb jutalmat, a köz-elisme­rést ; sírjába is fájdalmas részvét s közsze­retet kisérte. — Toruetésén igen nagy részt­vevő közönség jelent meg; jelen valának több vidéki pályatársai is, hogy a boldogult iránti szeretet és tisztelet végadóját lefizessék. Béke a boldogult poraira s áldás jó emlékezetén! Petneházy Imre. B.-Csaba 1874. julius 6. Tisztelt szerkesztő ur ! a „Békés“ f. é. 26 ik számában lett közzé téve Mokry Sá- mel felhívása a gazdaközönséghoz, az álta­la ncmositett hazai búza faj megszemlélésére, a szomle napjául julius 2-ka lőtt kitűzve, a midőn is az több az ügy iránt érdeklődött által megtekiniotett, azt hittem de csalódtam bogy a jelen volt szakértő s gyakorlati gaz­dák valamelyikétől, — a „Békés“ legköze­lebb megjelent számában — olvasni fogunk a buzancmosités feletti ismertetést. Készemről felette kívánatosnak látnám mezőgazdaságunk érdekében, hogy ezen buzafaj ismerete mi­nél szélesebb körben elterjedne gazdáink közt azért röviden fogok szólni a szemléről.*) Nem lehet e helyütt célom Mokry urnák a búza nemesítés körül 10 óv óta következetes ki­tartással folytatott fáradozásait leírni én csak az elért siker feltüntetésére szorítkozom : az ered­ménykülönösen feltűnő ha Mokry ur búza veté­seit a szomszédos ugyanoly minőségű s mi­*) Köszönettel vesszük. Szerit. veletü földek búza kalászai 5, 6 és 7 hü­velyk bosszasság közt váltakoznak. Különös figyelmet érdemel a kalászok egyenletes fej- lödöttsége, 8 a rnagfészkekben a magszemek nagyobb száma, a kalászok 12, 13, sőt 14 egymás felett álló magfészekből állanak, egy egy magfészekben kivéve a kalász alját és hegyét 4 mag szem helyezkedik: de nem rit­kán akadni olyanra is melyben 5 mag ta­lálható. Eltekintve a kalászok' dús magtar- talmátol, mely a közönséges kalászok 20 30, 40 szomnyi magtartalmát nagyon meg­haladja a mennyiben e kalászok 70-től egész 110 szem magtartalommal bírnak; egyik ki­váló előnye nagy bokrosodási képességében rejlik: megjegyzem még hogy a fent leírt élőn} ük nem egy kis darab kiváló gonddal kezelt földön észlelhetők ; hanem Mokry ur­nák mintegy 160 magyar holdat tevő összes buzavetésein. Ily előnyök után lehetetlen azon kívánsággal nem végezném soraimat, vajha minden értelmes gazda, követve Mokry ur példáját a magnemesités eszméjét felkarolva gazdaságában nemesitési telepet állitna fel ; kivált miután már a Mokry ur által előállí­tott búza nagy becsű nemesitési anyagnak kínálkozik. B.-Csaba 1874 julius 6. Fejér Béla. — Jegyzéke a b.-gyulai törvényszék polg. osztályánál 1874. évi julius hó 13. és következendő napjain tárgyalandó ügyeknek. Előadó : Nyikofa. 716. Gyomoréi Jánosnak Szemenyei Ju­lianna ellen házassági kötelék végfelbontása iránti pere. 188. Hollósi György és társának Há- ber Jakab ellen 310 frt s jár. iránti pere. 1289. Méhes Lajos mint Fiié György és János kiskorú jogi képviselőjének Vrbovsz- ki Mihály ellen néhai Vrbovszki Mihály ha­gyatékából felpereseket illető 2/ip rósz örök­ség iránti pere. Előadó: Dobosffy. 456. özv. Lukács Istvánná Dezső Zsu- zsánna mint Lukács Fcreocz és Lajos gyám­ja és érdektársa felperesnek özv. Lukács Mihályné Papp Mária és érdektársai alpere­sek elleni örökösödési pere. 5117. Horváth Pál holtnak nyilvánítá­si ügye. 5371. Gál Erzsébet özv. Kardos Már- tonné felperesnek Jordán Julianna Izbéki Imréné és érdektársai alperesek ellen az öcsödi 529 sztjkvbeli ingatlanokhoz és tarto­zékaihoz tulajdoni jogának meghatározása s az öt illetendő rész használatul átengedése iránt inditott pere. Előadó: Teleszky. 5549. Pollák Ignácznak Hoffer Zsig- mond ellen 400 frt s jár. iránt. 5725. Sánta Jánosnak Sánta Zsuzsan­na ellen váló pere. Újdonságok. — Ismét tűz volt vasárnap este a kisvárosi részen, egy ház égett le. Ez Neset- höl ismét alkalmat veszünk magunknak, hogy felszólaljunk, miszerint csakugyan itt az ide­je, hogy a tűzoltó egyletet életre ébresszük, mert munkás kézben bár ily alkalomkor hi­ány nincs is, de mit ér a száz munkás kéz, kétszáz parancsoló száj, a még annyi szájtá- tó mellett, ha nincs, ki az oltást ok- s czél- szcrüen vezetni tudná, s ha nincsenek, kiket ily módon vezetni lehetne. Nem ér ám úgy a drága fecskendő semmit, ha szakértő hiá­nyában használható állapotba hozatalához any- nyi idő kell, mennyi alntt egy ház szépen leéghet. — Eördögll Frigyes urat, a gyomai kerület országgyűlési képviselőjét és család­ját súlyos csapás érte. Matild leánya a Duná­ba ugrott, s belehalt. A szerencsétlen lépés in­dokai ismeretlenek, a holttestet a Margit-szi- get épülő hidjánál dolgozó munkások fog­ták ki. — Kinevezések. A főispán ur az ir­noki állomásról lemondott ifj. Jancsovies Pált tiszteletbeli megyei aljegyzővé, a mogürült irnoki állásra Vangyel Szilárd napdijast, Pa- kurár Leontin tiszteletbeli írnokot napdijas­sá, Paulovytz Bélát pedig tiszteletbeli irnojj ká léptette elő, illetőleg nevezte ki. ~ ^ gyakori tüzesetek, oly rövid időközökben nem csekély rémüléssel tölték el városunkat, s különböző gyanakodásokra adnak alkalmat, csaknem általános a hit, •>ogy bűnös kezek által éleszteték a vész. Mi* szeretjük hinni, hogy nem Így áll, legalább a vizsgálat még eddig semmi nyomot sem "yujt ily gyanú alaposságára. Nagy valószi- nüséggel mondhatjuk, hogy mindhárom alka­lommal vigyázatlanság volt a szerencsétlen­ség oka. Azért nem tudjuk eléggé ajánlani polgárságunk figyelmébo, hogy a kapitányság által kiadott s a kapitány vizek kéznél tar­tására vonatkozó rendeletet saját érdekében, is, minél lelkiismeretesebben hajtsa végre, de különösen minél óvatosabban járjanak a tü­zet éleszthető eszközökkel. A csabai járásbíróság elhelyező­re még ekkoráig nincs helyiség Csabán, ha­nem igenis van Gyomán, még pedig a lehe­tő legelőnyösebb feltételek mellett. Nem fog­hatjuk meg Csaba város szűkmarkúságát ily valódi életkérdéssel szemben, midőn a me­gyeházára, mely Csabának csupán fényüzési czikke lett volna, 60,000 frtot mert ajánlani. Gyoraa város a járásbíróság nagy előnyeiért tetemes áldozatot Ígér, s midőn ezt teszi, egy­úttal az állam jelen szorult pénzügyi állapo­tát hazafias készséggel siet enyhíteni, mig Csa­bára egyebet nem mondhatunk, mint hogy elég botorul ugyanazt még felhasználni s sú­lyosbítani akarja. Bár csalódnánk, de azt hisszük, hogy Csabának sok oka lesz e lépést megbánnia. — Az utszák locsolásáról és sepré­séről már a múltkor emlékezénk meg olyfor- ídán, mint nagyon kívánatos és szükséges dologról, mely tavaly már szépen gyakorlat­ba is vétetett, az idén azonban nem igen volt alkalmunk látni ily működést. Na de ha ren­dőrségünk figyelmét ki is kerüli a por s a szemét, a jó ég jő segítségünkre, s mint csö- törtökön is, jótékony esővel pótolja, mit ren­dőrségünk elmulaszt. — Gyula városa képviseleti ülése e hó 9-én vette kezdetét, az abban elintézett ügyekről kimerítő egész tudósítást jövő szá­munk hozand, miután az valószinüleg még a jövő hét elején leend csak befejezve. — Az állam által rendezett jótékony célú sorsjáték főnyereményét, négy fiumei adóhivatalnok nyerto meg oly formán, hogy az adóhivatalhoz elárusitás végett küldött tíz sorsjegyből egyet sem lévén képesek eladni kilencet visszaküldték, s a tizediket ők né­gyen tárták meg, s megnyerték vele a szá­zezer forintot. — A színkörből. Már a múltkor fel­on litök, hogy Szegedi társnlatának előadá­sait nagyobb városok közönsége is élvezettel nézheti, mint a miénk, s mégis e társulat közönségünk részéről megfoghatlan hidegség­gel találkozik. A „Kékszakálú bérez eg“ szom­bati előadást ugyan telt ház nézte, de mint­ha megsokaltuk volna, már vasárnap sókkal kevesebben, a többi napokon pedig már alig- alig voltunk. — Azt már régen mondtuk, hogy közénségünk az operetteket szereti hall­gatni, de még jobban nézni, ám legyen ki- nek-kinek az ő tetszése szerint, hanom mi az operettekben ingerkeltö, az a látványos­ság, mit Gyulán nem fogunk megérni egyha­mar, még pedig azon egyszerű okból, mivel még jobb időkben, — midőn t. i, a színház­ba nem járás még nem volt divat — sem volt, s annál kevésbé van ma oly színházba járó közönségünk, mely a látványosságokkal járó költekezést fedezni képes lenne, s épon ezért nem tudjuk megértén!, miért van hogy kö­zönségünk mégis csak operetteket kivan látni. Hanem beszéljünk az előadásokról. Szom­baton a „Kékszakálú herczeg“ teltházat csi­nált. Az előadás elég egybevágó, a tréfás je­lenetek eléggé sikerültek voltak, bár az egé­szen meglátszott, hogy a társulat nincs úgy szervezve mikép ily nagyobb szabású, I szá­mosabb személyzetet igénylő darabot kifogás­talanul adhatna elő, de a hiba nem a társu­latban fekszik, hanem, mint mondók közön­ségünkben, mely szereti az operetteket néz­ni, de oly pártolást nem tanúsít, melyből az operett előadások sikerülhetnének. Vasárnap „Petőfi Sándor“ szerencsétlen választás. Gyen­ge darabba még a jó erők sem öntenek lelket, s egyátalában nem mondhatjuk, hogy a sze­replők valani nagy igyekezetét fejtettek volna ki. Toldi a címszerepben anyit legalább megtehetett volna, hogy oly Petőfit mu­tasson be, ki saját költeményeit tudja. — Az utolsó felvonás görög tüze s tűzesője el­maradt, e jelenet a kis városon került szín­re. A vészharang kongáaa a legnagyobb za­var közt oszlatá el a közönséget, mely ugyan mitsem vesztett, hogy nem Iáthatá a görög tüzet s tűzesőt, s a társulat legalább nyert. Kedden „Házi kereszt“ egy felvonásos víg­játék, s Varázs hegedű operette került szín­re. Különösen az előbbiből győződhettünk meg, hogy a társulatnak légin ;ább sikerül­nek az ily kisebb társalgási darabok. Az operettben Obertiné Dálnokiné, s Tolnai éne­kelte, mindhárman elismerést érdemelt sza­batossággal, bár e dallamok nincsenek a Tol­nai hangjához írva. — Szerdán „A tévedé­sek vigjátéka“ Shakespearetöl. Már hogy közönségünket még Shakespeare darabjai sem érdeklik, egyátalán nem tudjuk megérteni. Kik azonban jelenvoltuk sok élvet nyertek, úgy a darab megkapólag merész bonyolula- t.i s fenséges humorában, mint az előadás kerekdedségébeo. A társulat itt időzése óta e darab volt a legszerencsésebb választás. Dalnoki syracusi Dromioja, Szegedi Antal s Toldy Antipholusa, valamint Nagyné Adria- nája, s Dálnokiné Lucianája oly kerek ala­kok voltak, minőkot nagyobb színpadokon is élvezettel néznek. Különösen Dálnokiné szép szavalata hatott, a gyönyörű jnmbusok oly szabatossággal peregtek ajkairól, mint a működök egyikétől sem hallék, pedig sze­repüket mindannyian tudák. Valóban meg­érdemelte volna e darab, s ez előadás, hogy telt ház előtt játszatott volna. Csőtörtökön „Dalos Pista“ A czimszerepben Tolnayva!, ki ugyan énekel, de már játszani egyáltalá­ban nem tud, s ez nagy hiba, mert a darab hatásából is nagyon sokat levon az, ha a czimszereplő elejti szerepét Annál sike­rültebb volt Toldi Hajnalosi Serápbinja, a megtestesült iparlovag állt előttünk, kiket mi itt a vidéken „léhütőknek“ szoktunk ne­vezni. Terézt, nővérét Dálnokiné játszá, még pedig oly otthoniassággal, annyi értelemmel, mely a sürü tapsokat s kihívásokat teljesen megérdemlő. Gazdászat, ipar, kereskedelem Alalirt tőzsde bizottság elhatározta, miszerint évenkint nemzetközi gabnavásárt szándékozik Budapesten rendezni, és hogy az első folyó évi augusztus hó 3-án fog megtartatni Felesleges bővebben fejtegetni a neve­zetes hasznot, melyet e nemzetközi vásár föld­birtokosainknak és a kereskedőknek nyújt, hisz szembe szökő, hogy a hazai termelők és a bel-, valamint a külföldi kereskedők találkozása alkalmat szolgáltat előnyös üzle­ti összeköttetésekre. Ha a külföldi kereskedők személyesen megismerik a magyarországi termés kitűnő minőségét és évenkénti mennyiségét, akkor hazánkat újból Europa egyik kiváló éléskam­rájának fogják becsülni, ás az ország ismét elfoglalhatja azon szerepet, mely azt a nem­zetközi gabnakereskodelem terén méltán megilleti. A tisztelettel alulirt bizottság ennélfog­va hazafias bizalommal felkéri, hogy ezen nemzetközi vásáron megjelenni és körében oda hatni méltoztassék, hogy a tömegesebb látogatás következtében, minél több üzletre alkalom nyíljék. Kelt Budapesten, 1874. junius havában. Tisztelettel a pesti árú- és értéktőzsde bizottsága. — I. Gyubivárosi takarékpénztár üzlettorgalmának kimu'atása az 1874. év el­ső feléről; Bevétel: 1873-ik év végéveli pénztár-ma­radvány ...... i 8344.13

Next

/
Thumbnails
Contents