Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)
1874-07-12 / 28. szám
6- szor. A körös-berettyó szab. központi kir. mérnöki hivatal főnöke, az általa alkalmazott folyam felvigyázókat, a járásbeli szolgabirónál, ha pedig a felvigyázó hatásköre több szolgabirói járásra terjed, azon szolgabirák mindegyikénél hejelentendi; a felvigyázók pedig tartoznak felesketés végett a- legközelebbi szolgabirónál kinevezÓBÖktől számított egy hét alatt megjelenni. 7- szer Az illetékes törvényhatóság járásbeli tisztviselői, tartoznak a hajózás és lápozás szabályszerű eszközlésére, valamint a folyam felvigyázók kötelességeik teljesi tésére felügyelni; panaszok esetében pedig, gyors intézkedéseik által, ezen rendszabály és a fennálló törvények értelmében a bajokat orvosolni, és szükség esetében, a folyam felvigyázót rendőri közegeivel is gyámo- litaui. Ezen rendszabály Arad, Bihar és Békés megyék törvényhatóságai együttes elfogadása és a Nagyméltóságu magyar kir. közmunka és közlekedési ministerium jóváhagyása után lépend érvénybe. Pályázati hirdetmény. A b.-gyulai kir. törvényszéknél évi 500 frt fizetéssel és 100 frt lakbérrel egybekap. CBoIt egy irnoki állomás üresedésbe jővén, ennek betöltése tekintetéből a nagyméltóságu m. kir. igazságügyrainister urnák folyó évi 10576. bz. a. kelt magas rendolete folytán pályázatot hirdetek, s felhívom mindazokat, kik az emlitett állomást elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen bélyegzett okmányok és korukat igazoló anyakönyvi kivonattal is ellátott folyamodványukat eme hirdetménynek a „Budapesti közlönyben“ történt első megjelenéstől számított 4 hét alatt és pedig a közhivatalban levők hivatali főnökeik utján. hozzám küldjék be. B.-Gyula, 1474. julius 4. Novak Kamill elnök. Levelezés. K.-Tarcsa 1874. július 8 án. Folyó hó 7-ikén tettük örök nyugalomra községünknek egyik néptanítóját Papp Károly urat. — A boldogult 25 éven keresztül viselte községünkben a nehéz, de szép tanítói hivatalt. — Azon kevesek közzé tartozott, kik a népnevelés nehéz pályáján, lankadatlan kitartással, kitűnő ügybuzgalommal műkődnek. — Már életében megnyerte a legszebb jutalmat, a köz-elismerést ; sírjába is fájdalmas részvét s közszeretet kisérte. — Toruetésén igen nagy résztvevő közönség jelent meg; jelen valának több vidéki pályatársai is, hogy a boldogult iránti szeretet és tisztelet végadóját lefizessék. Béke a boldogult poraira s áldás jó emlékezetén! Petneházy Imre. B.-Csaba 1874. julius 6. Tisztelt szerkesztő ur ! a „Békés“ f. é. 26 ik számában lett közzé téve Mokry Sá- mel felhívása a gazdaközönséghoz, az általa ncmositett hazai búza faj megszemlélésére, a szomle napjául julius 2-ka lőtt kitűzve, a midőn is az több az ügy iránt érdeklődött által megtekiniotett, azt hittem de csalódtam bogy a jelen volt szakértő s gyakorlati gazdák valamelyikétől, — a „Békés“ legközelebb megjelent számában — olvasni fogunk a buzancmosités feletti ismertetést. Készemről felette kívánatosnak látnám mezőgazdaságunk érdekében, hogy ezen buzafaj ismerete minél szélesebb körben elterjedne gazdáink közt azért röviden fogok szólni a szemléről.*) Nem lehet e helyütt célom Mokry urnák a búza nemesítés körül 10 óv óta következetes kitartással folytatott fáradozásait leírni én csak az elért siker feltüntetésére szorítkozom : az eredménykülönösen feltűnő ha Mokry ur búza vetéseit a szomszédos ugyanoly minőségű s mi*) Köszönettel vesszük. Szerit. veletü földek búza kalászai 5, 6 és 7 hüvelyk bosszasság közt váltakoznak. Különös figyelmet érdemel a kalászok egyenletes fej- lödöttsége, 8 a rnagfészkekben a magszemek nagyobb száma, a kalászok 12, 13, sőt 14 egymás felett álló magfészekből állanak, egy egy magfészekben kivéve a kalász alját és hegyét 4 mag szem helyezkedik: de nem ritkán akadni olyanra is melyben 5 mag található. Eltekintve a kalászok' dús magtar- talmátol, mely a közönséges kalászok 20 30, 40 szomnyi magtartalmát nagyon meghaladja a mennyiben e kalászok 70-től egész 110 szem magtartalommal bírnak; egyik kiváló előnye nagy bokrosodási képességében rejlik: megjegyzem még hogy a fent leírt élőn} ük nem egy kis darab kiváló gonddal kezelt földön észlelhetők ; hanem Mokry urnák mintegy 160 magyar holdat tevő összes buzavetésein. Ily előnyök után lehetetlen azon kívánsággal nem végezném soraimat, vajha minden értelmes gazda, követve Mokry ur példáját a magnemesités eszméjét felkarolva gazdaságában nemesitési telepet állitna fel ; kivált miután már a Mokry ur által előállított búza nagy becsű nemesitési anyagnak kínálkozik. B.-Csaba 1874 julius 6. Fejér Béla. — Jegyzéke a b.-gyulai törvényszék polg. osztályánál 1874. évi julius hó 13. és következendő napjain tárgyalandó ügyeknek. Előadó : Nyikofa. 716. Gyomoréi Jánosnak Szemenyei Julianna ellen házassági kötelék végfelbontása iránti pere. 188. Hollósi György és társának Há- ber Jakab ellen 310 frt s jár. iránti pere. 1289. Méhes Lajos mint Fiié György és János kiskorú jogi képviselőjének Vrbovsz- ki Mihály ellen néhai Vrbovszki Mihály hagyatékából felpereseket illető 2/ip rósz örökség iránti pere. Előadó: Dobosffy. 456. özv. Lukács Istvánná Dezső Zsu- zsánna mint Lukács Fcreocz és Lajos gyámja és érdektársa felperesnek özv. Lukács Mihályné Papp Mária és érdektársai alperesek elleni örökösödési pere. 5117. Horváth Pál holtnak nyilvánítási ügye. 5371. Gál Erzsébet özv. Kardos Már- tonné felperesnek Jordán Julianna Izbéki Imréné és érdektársai alperesek ellen az öcsödi 529 sztjkvbeli ingatlanokhoz és tartozékaihoz tulajdoni jogának meghatározása s az öt illetendő rész használatul átengedése iránt inditott pere. Előadó: Teleszky. 5549. Pollák Ignácznak Hoffer Zsig- mond ellen 400 frt s jár. iránt. 5725. Sánta Jánosnak Sánta Zsuzsanna ellen váló pere. Újdonságok. — Ismét tűz volt vasárnap este a kisvárosi részen, egy ház égett le. Ez Neset- höl ismét alkalmat veszünk magunknak, hogy felszólaljunk, miszerint csakugyan itt az ideje, hogy a tűzoltó egyletet életre ébresszük, mert munkás kézben bár ily alkalomkor hiány nincs is, de mit ér a száz munkás kéz, kétszáz parancsoló száj, a még annyi szájtá- tó mellett, ha nincs, ki az oltást ok- s czél- szcrüen vezetni tudná, s ha nincsenek, kiket ily módon vezetni lehetne. Nem ér ám úgy a drága fecskendő semmit, ha szakértő hiányában használható állapotba hozatalához any- nyi idő kell, mennyi alntt egy ház szépen leéghet. — Eördögll Frigyes urat, a gyomai kerület országgyűlési képviselőjét és családját súlyos csapás érte. Matild leánya a Dunába ugrott, s belehalt. A szerencsétlen lépés indokai ismeretlenek, a holttestet a Margit-szi- get épülő hidjánál dolgozó munkások fogták ki. — Kinevezések. A főispán ur az irnoki állomásról lemondott ifj. Jancsovies Pált tiszteletbeli megyei aljegyzővé, a mogürült irnoki állásra Vangyel Szilárd napdijast, Pa- kurár Leontin tiszteletbeli írnokot napdijassá, Paulovytz Bélát pedig tiszteletbeli irnojj ká léptette elő, illetőleg nevezte ki. ~ ^ gyakori tüzesetek, oly rövid időközökben nem csekély rémüléssel tölték el városunkat, s különböző gyanakodásokra adnak alkalmat, csaknem általános a hit, •>ogy bűnös kezek által éleszteték a vész. Mi* szeretjük hinni, hogy nem Így áll, legalább a vizsgálat még eddig semmi nyomot sem "yujt ily gyanú alaposságára. Nagy valószi- nüséggel mondhatjuk, hogy mindhárom alkalommal vigyázatlanság volt a szerencsétlenség oka. Azért nem tudjuk eléggé ajánlani polgárságunk figyelmébo, hogy a kapitányság által kiadott s a kapitány vizek kéznél tartására vonatkozó rendeletet saját érdekében, is, minél lelkiismeretesebben hajtsa végre, de különösen minél óvatosabban járjanak a tüzet éleszthető eszközökkel. A csabai járásbíróság elhelyezőre még ekkoráig nincs helyiség Csabán, hanem igenis van Gyomán, még pedig a lehető legelőnyösebb feltételek mellett. Nem foghatjuk meg Csaba város szűkmarkúságát ily valódi életkérdéssel szemben, midőn a megyeházára, mely Csabának csupán fényüzési czikke lett volna, 60,000 frtot mert ajánlani. Gyoraa város a járásbíróság nagy előnyeiért tetemes áldozatot Ígér, s midőn ezt teszi, egyúttal az állam jelen szorult pénzügyi állapotát hazafias készséggel siet enyhíteni, mig Csabára egyebet nem mondhatunk, mint hogy elég botorul ugyanazt még felhasználni s súlyosbítani akarja. Bár csalódnánk, de azt hisszük, hogy Csabának sok oka lesz e lépést megbánnia. — Az utszák locsolásáról és sepréséről már a múltkor emlékezénk meg olyfor- ídán, mint nagyon kívánatos és szükséges dologról, mely tavaly már szépen gyakorlatba is vétetett, az idén azonban nem igen volt alkalmunk látni ily működést. Na de ha rendőrségünk figyelmét ki is kerüli a por s a szemét, a jó ég jő segítségünkre, s mint csö- törtökön is, jótékony esővel pótolja, mit rendőrségünk elmulaszt. — Gyula városa képviseleti ülése e hó 9-én vette kezdetét, az abban elintézett ügyekről kimerítő egész tudósítást jövő számunk hozand, miután az valószinüleg még a jövő hét elején leend csak befejezve. — Az állam által rendezett jótékony célú sorsjáték főnyereményét, négy fiumei adóhivatalnok nyerto meg oly formán, hogy az adóhivatalhoz elárusitás végett küldött tíz sorsjegyből egyet sem lévén képesek eladni kilencet visszaküldték, s a tizediket ők négyen tárták meg, s megnyerték vele a százezer forintot. — A színkörből. Már a múltkor felon litök, hogy Szegedi társnlatának előadásait nagyobb városok közönsége is élvezettel nézheti, mint a miénk, s mégis e társulat közönségünk részéről megfoghatlan hidegséggel találkozik. A „Kékszakálú bérez eg“ szombati előadást ugyan telt ház nézte, de mintha megsokaltuk volna, már vasárnap sókkal kevesebben, a többi napokon pedig már alig- alig voltunk. — Azt már régen mondtuk, hogy közénségünk az operetteket szereti hallgatni, de még jobban nézni, ám legyen ki- nek-kinek az ő tetszése szerint, hanom mi az operettekben ingerkeltö, az a látványosság, mit Gyulán nem fogunk megérni egyhamar, még pedig azon egyszerű okból, mivel még jobb időkben, — midőn t. i, a színházba nem járás még nem volt divat — sem volt, s annál kevésbé van ma oly színházba járó közönségünk, mely a látványosságokkal járó költekezést fedezni képes lenne, s épon ezért nem tudjuk megértén!, miért van hogy közönségünk mégis csak operetteket kivan látni. Hanem beszéljünk az előadásokról. Szombaton a „Kékszakálú herczeg“ teltházat csinált. Az előadás elég egybevágó, a tréfás jelenetek eléggé sikerültek voltak, bár az egészen meglátszott, hogy a társulat nincs úgy szervezve mikép ily nagyobb szabású, I számosabb személyzetet igénylő darabot kifogástalanul adhatna elő, de a hiba nem a társulatban fekszik, hanem, mint mondók közönségünkben, mely szereti az operetteket nézni, de oly pártolást nem tanúsít, melyből az operett előadások sikerülhetnének. Vasárnap „Petőfi Sándor“ szerencsétlen választás. Gyenge darabba még a jó erők sem öntenek lelket, s egyátalában nem mondhatjuk, hogy a szereplők valani nagy igyekezetét fejtettek volna ki. Toldi a címszerepben anyit legalább megtehetett volna, hogy oly Petőfit mutasson be, ki saját költeményeit tudja. — Az utolsó felvonás görög tüze s tűzesője elmaradt, e jelenet a kis városon került színre. A vészharang kongáaa a legnagyobb zavar közt oszlatá el a közönséget, mely ugyan mitsem vesztett, hogy nem Iáthatá a görög tüzet s tűzesőt, s a társulat legalább nyert. Kedden „Házi kereszt“ egy felvonásos vígjáték, s Varázs hegedű operette került színre. Különösen az előbbiből győződhettünk meg, hogy a társulatnak légin ;ább sikerülnek az ily kisebb társalgási darabok. Az operettben Obertiné Dálnokiné, s Tolnai énekelte, mindhárman elismerést érdemelt szabatossággal, bár e dallamok nincsenek a Tolnai hangjához írva. — Szerdán „A tévedések vigjátéka“ Shakespearetöl. Már hogy közönségünket még Shakespeare darabjai sem érdeklik, egyátalán nem tudjuk megérteni. Kik azonban jelenvoltuk sok élvet nyertek, úgy a darab megkapólag merész bonyolula- t.i s fenséges humorában, mint az előadás kerekdedségébeo. A társulat itt időzése óta e darab volt a legszerencsésebb választás. Dalnoki syracusi Dromioja, Szegedi Antal s Toldy Antipholusa, valamint Nagyné Adria- nája, s Dálnokiné Lucianája oly kerek alakok voltak, minőkot nagyobb színpadokon is élvezettel néznek. Különösen Dálnokiné szép szavalata hatott, a gyönyörű jnmbusok oly szabatossággal peregtek ajkairól, mint a működök egyikétől sem hallék, pedig szerepüket mindannyian tudák. Valóban megérdemelte volna e darab, s ez előadás, hogy telt ház előtt játszatott volna. Csőtörtökön „Dalos Pista“ A czimszerepben Tolnayva!, ki ugyan énekel, de már játszani egyáltalában nem tud, s ez nagy hiba, mert a darab hatásából is nagyon sokat levon az, ha a czimszereplő elejti szerepét Annál sikerültebb volt Toldi Hajnalosi Serápbinja, a megtestesült iparlovag állt előttünk, kiket mi itt a vidéken „léhütőknek“ szoktunk nevezni. Terézt, nővérét Dálnokiné játszá, még pedig oly otthoniassággal, annyi értelemmel, mely a sürü tapsokat s kihívásokat teljesen megérdemlő. Gazdászat, ipar, kereskedelem Alalirt tőzsde bizottság elhatározta, miszerint évenkint nemzetközi gabnavásárt szándékozik Budapesten rendezni, és hogy az első folyó évi augusztus hó 3-án fog megtartatni Felesleges bővebben fejtegetni a nevezetes hasznot, melyet e nemzetközi vásár földbirtokosainknak és a kereskedőknek nyújt, hisz szembe szökő, hogy a hazai termelők és a bel-, valamint a külföldi kereskedők találkozása alkalmat szolgáltat előnyös üzleti összeköttetésekre. Ha a külföldi kereskedők személyesen megismerik a magyarországi termés kitűnő minőségét és évenkénti mennyiségét, akkor hazánkat újból Europa egyik kiváló éléskamrájának fogják becsülni, ás az ország ismét elfoglalhatja azon szerepet, mely azt a nemzetközi gabnakereskodelem terén méltán megilleti. A tisztelettel alulirt bizottság ennélfogva hazafias bizalommal felkéri, hogy ezen nemzetközi vásáron megjelenni és körében oda hatni méltoztassék, hogy a tömegesebb látogatás következtében, minél több üzletre alkalom nyíljék. Kelt Budapesten, 1874. junius havában. Tisztelettel a pesti árú- és értéktőzsde bizottsága. — I. Gyubivárosi takarékpénztár üzlettorgalmának kimu'atása az 1874. év első feléről; Bevétel: 1873-ik év végéveli pénztár-maradvány ...... i 8344.13