Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)

1874-06-21 / 25. szám

káló gyűlés szétoszlott, s mi megvagyunk lelkflnkböl győződve, hogy ha mindazok, kik e gyűlésben részt vettek, és az egyletnek tagjai, tóhcfségök szerint igyekeznek az egy­letnek javát előmozdítani, akkor e virágzó egylet Békésmegyének nemsokára disze, büsz­keségé leéhd. S adja Isten, hogy úgy legyen. M. J. B. A méterről. A meter rövid történelme. A hajdannak ködbevesztő korában már tudtak annyit, hogy földünk alakja nem la­pos sik, — és földünk alakját gömbalaku- nak lenni állították. Ezen hitben több század hömpölygött az örökké valóság ölébe, még a 17-ik szá­zadban, Snelius hollandi csillagász kimutatta azt, hogy földünk alakja, — a gömb alak­jától, bár csekély különbözette!, — de eltér. Ezen állitás nagy zavart szült az akkori tn- dós világban, — pedig ezen állitás később a 18-ik században több tudós — ós utólago­san Lacaille csillagász által fényesen igazol­tatott, — mert mathematical pontossággal be lett bizonyítva, hogy földünk alakja nem gömb, hanem elipsoid alakú, és a föld dél­vonala (Erdmeridián) nem kör, hanem elip- bís iv, melynek nagy tengelye a kisebbhez úgy viszonylik, mint 324 323-hoz. Később a mérnöki műszerek tökélles- bültével, a franczia köztársaság, (1791—1792. években) — és a nagy császárság 1808. évben délvonalak (meridián) mérése czéljából — az akadémia kebeléből több jeles tudóst küldött ki; ezen jeles tudósok műszaki mű­veleteik öszeredménye a |Base du system, metrique“ kitűnő műben olvasható. De nekünk egyelőre elég annyit tud­nunk, hogy ezen megmért, illetőleg kiszá­mított iv hossza 180 német mértföldet tett, mely hossz alapul szolgált a földövedző dél­vonalnak (Erdmeridián Umfang) megmérése, illetőleg kiszámitására. Ez alapon kiderült, hogy a földsarktól (Pole) az egyenlítőig (Equator) létező délvo- nal távolság zz 5 millió 132 ezer 423 toise, ennek 10 milliomod része egyenlő = 44329C/IOOO párisi vonalhoz. Ezen hossz alapul és zsinórmértékül vétetvén, — a legelérhetőbb pontossággal készítetett két platin pálcza, melynek egyike a franczia országos levéltárban, másika a pá­risi csillagdában mint a mérték-egység hite­igaz, amit beszélt; a dók törné meg egy láto­gatása alkalmával — meglehet talán szán­dékos rósz akarattal — azt mondta, hogy „Kondóri Gusztáv nagyon szeretheti a „tü- tüt,u mert akárhányszor látta hazamenni holt részegen.“ De a kis Tilla mindezekre egy szót se szólt soha, csak mélyen sóhajtva, lehajtá, fejét, és szempilláit lassan lecsukta.... hogy ne lássák a szemébe gyűlt könyeket. Kezdtek aggódni hozzátartozói, hogy ha Leontina tovább is igy folytatja: melan- choliába, szelíd jellegű elmezavarba esik. Mert nem ismerték, hogy milyen a szív, a szerelem. Midőn a viz annyira kiárad, hogy már nem tud tovább menni semerre sem, akkor igen gyakran megtörténik, hogy egy gyenge szellő megfordítja, s aztán megindúl és visszafelé folyik; — s midőn a szivet annyira betölti valamely zajongó indulat, hogy már-már nem képes azt megőrizni, magában tartani, akkor szintén gya cran meg­történik, hogy a helyett hogy kitörne a szenvedély: egészen ellenkezőbe megy át. A Murányi család elhatározá, hogy mi­helyt a tavasz beáll, Leontinet azonnal el­viszik V.-ra, hol Murányinak egy közeli ro­kona lakott, kinek épen vele egykorú leá­nya volt; hadd szórakozzék, hadd viduljon fel egy kicsit, ki tudja hátha elfelejti még majd ezt az egész komédiát. Leontina hagyta, hogy tegyenek amit akarnak vele, — és egy derült tavaszi na­pon, atyjától kisérve csakugyan elutazott. Bokroséknál — igy hivták a rokon csa­ládot — nagy volt az öröm, nagy volt a szives fogadtatás. — Ilonka, egy kedves, für­les és eredeti okmánya letétetett, és mai na­pig is hatóságilag őriztetik. Tehát ezen platin pálcza as a meter, mely a franczia mérték egysége, és mely a föld délvonala V4 részének 10 milliomod ré­szét teszi; lévén az egész földkörüli délvo­nal egész hossza = 40 millió meter. — Eny- nyit a történelméről. Eltekintve azon tudományos elvtől, mely­re alapítva van, — a meter-rendszer mint legczélszerübb számítási mód tűnik ki, azon egyöntetűsége által, mely a viszonyos vo­natkozásúknál minden egyes részében nyi­latkozik, és a gyakorlati alkalmazásban akár a tudomány és művészet, akár az ipar és kereskedelem terén, egyszerűsége, könnyü- sége, gyorsasága és pontossága által minden más mód felett diadalt arat. A magyar országgyűlés a meter-rend­szer alkalmazását törvényileg elrendelvén az 1876. évben kötelező erővel életbe is lépend. Ezért jónak véltem a metert megis­mertetni, — mert tudom, hogy az eladók már tanulmányozzák, — szükséges, hogy a vevők is ösmerkedjenek vele. — Hej mert könnyen megeshetik, hogy a boltban meg­vásárolt portéka a házi fonton otthon meg- latoltatik, — és könnyűnek találtatik. Ezeket előre bocsátván, — gyerünk a dolog érdemére. Meter-mérték a francziánál. 1. Hoszmérték egység zz a meter. 2. Területmérték egység ~ a Q meter — egy négyszög, melynek szél- egy, hosz- sza is egy meter == Q meter. 3. A föld-terület mérték egysége ~ ár oly négyszög, melynek széle 10- hossza is 10 meter = 100 □ meter. 4. A tömeg mérték (köb) egysége a «Stér — oly koczka, (köb) — melynek mind a három mérete ~ 1 meterhez — az az köb meter = 1 köb meter. 5. A folyadék (és gabona) mérték egysége — a Liter egy koczka, (köb) melynek mindhárom mérete " 0,1 azaz VlO mé­terhez, — 0,001 köb méter azaz Viooo köb meter. 6. A sulymérték egysége a Gram egy viz­koczka, (4° Celsius fokú hőmérséknél) melynek mind a három mérete (dimen- sio) ~ 0,01 meter azaz 1/I00 meter, zz Vi moo’ooo rész □ köb meter­7. A pénz egység a Franc zz Súlya — 5 Gram, mely áll 4ys gram tiszta ezüst, ge kis szőke lányka, rögtön karon fogta Le­ontinát, és vitte magával szobájába, hogy mindazt elbeszélje neki, ami egy év óta, — mióta egymást nem látták — történt vele. Délután kikocsiztak a szőllőbe, este színházba mentek s csak úgy hemzsegett ott körültök a sok széptevő fiatal ember, mert Bokros Iván jómódú úr volt, kit a városban mindenki tisztelt, szeretett, barátságos, nyílt házat tartott, — és Murányi meg lehetett nyugodva, hogy Leóntiuet szórakozni, ennél jobb helyre már nem is vihette volna. Egy Vadas Gyula nevű fiatal ember járt különösen Bokrosékhoz, ki Ilonkának, úgy tiz esztendővel ezelőtt nevelője volt. A fiatal embernek szerény, megnyerő magaviseleté volt, és arcza nem a minden­napiak közé tartozott. Nagy, tüzes szemek, átható merész tekintet, domború magas hom­lok, és finom halvány arczczal birt. Beszéde nyájas, kellemes volt, de egész magavisele tén valami nekézkesség, valami levetközhet- len tartózkodás tűnt fel, mely talán még in­structor éveiből maradt fönn emlék gyanánt — Különben már mérnök-gyakornok volt, a város legügyesebb mérnöke mellett, és esze szorgalma, még szép jövőt tárhatott előtte fel. Midőn Vadas Gyula és Leontine egy­másnak legelőször bemutattattak, figyelmes észlelő előtt feltűnt volna, hogy már az első perez, mindkettőre élénk benyomást gyako­rolt. Es mennél gyakoribb lön találkozásuk, annál inkább növekvék mindkettőnél az egy­másiránti érdek — és már talán vonzalom. Vadas Gyula nagyon keveset beszélt a % gram rézből (azaz része tiszta ezüst, y,„ rész pedig réz.) Röviden a francziák egység méretei ezek : L Meter zz hosszmérték. 2. □ meter = térmérték. 3. Ar zz föld-területmérték. 4. Ster = köbmérték (tömegmérték.) 5 Liter zz folyadékmérték (és gabo­namérték.) 6. Gram “ sulymérték. 7. Franc = pénzraérték. A meter tehát a mérték-egység alapja, és minden egyéb más mértéknél hiányzik azon rendszeres összefüggés, — akár a hossz, akár a terület, akár a köb, akár a sulymór- téket tekintjük. A meter osztása vagy többszörözése a francziánál mindig tizzel, százzal, ezerrel, tízezerrel stb. történik, és pedig ha latin szó­val fejeztetik ki akkor osztatik, azaz keves- bül, ha görög szóval, akkor szoroztatik, az­az többül. (Vége köv.) Levelezés. Gyoma, junius 17. 1874. A b.-csabai egyik aljárásbiró hivatalos megkeresvénye által — Gyoma városa elöl­járósága azon nyilatkozat-tételre szóllittatott fel, mikép azon esetben, ha a járásbirósági székhely Csabáról — hol a felcsigázott bér felemelése miatt helyiség nem találtatik — Gyomára tétetnék által — mi ajánlatot vol­na hajlandó hozni! Alig vette tudomásul a minden szépre- jóra törekvő, s a közügyet szivén hordozó elöljáróság ezen felhivást — s a nélkül hogy annak taglalásába bocsátkozott volna — miért nem a törvényszéki elnök vagy járásbiró úr­tól keltezett ezen megkeresvény, — rögtön képviseleti gyűlést tartott; mely alkalommal ezen városunkra nézve oly horderővel bíró ügyben azon általános, a közóhajjal találko­zott határozatot hozta, mikép azon esetben, ha csakugyan áttétetik a járásbíróság, három évi időtartamra minden dij nélküli alkalmas helyiséget, a nélkül, hogy egyesek kegyado­mányát igénybe venné — fog adni. — Ezen három év alatt pedig épített egy a kornak megfelelő bírósági- és börtönhelyiBéget, me­lyet a kincstár zsarolása nélkül a kormány által meghatározott fizetés mellett kész állan­kis Tillával, pedig későbben nagyon sokszor voltak együtt, és gyakran egyedül. Tudta, hogy Leontinenak van valami lelki baja, de soha sem kérdezősködött utá­na, hogy mi az. Ha néha a szép holdfényes nyári es­téken együtt sétálgatott a Bokros család' mig a többiek vigan zajongva haladtak to­va, a kis Tilla szótlanul és mélyen sóhajtott fel, amint szemeivel a csillagok között, gon­dolatában kitudja hol kereste az ismerősöket — kísérője Vadas, sohasem rezzente fel őt álmadozásaiból, merengéseiből, hanem ilyen­kor szemei rátapadnak a holdfény által mint­egy szellemivé világított halávány arezra, és — aztán ő is sóhajtott egy mélyet, nagyot, mint akinek szivét nagyon nyomja valami. Volt lelkében valami rokon hang, ro­kon fájdalom, s arczán annak néma jele,— és — a szenvedők a leghamarább tudják megérteni, s megszeretni egymást. Vadas Gyula észre sem vette, mily mélyen érdeklik öt a kis Tillának ábrán­dos édes-bús merengései, észre sem' vette mily hatást gyakorol reá a szép leánynak minden szava, s midőn észre vette már ak­kor késön volt, mert már halálosan szeret­te őt, A kis Tilla pedig, midőn megismerte az ifjúnak mély, magasztos lelkületét, midőn együtt andalgott vele órákig szótlanul, midőn feltűnni nem vágyva, látta mint húzódik el szerényen a társaságtól, miközben ráfüggesz- ett tüzes szemei már szinte a lelkét égeték, midőn az egyenes jellemű müveit fiút kezdé mindjobban ismerni, — előbb önkénytele­dóan fenntartani, s rendelkezésére bocsátani. Éhez úgy hiszem nem kell kommentár, — ezt Gyoma városa nem pressióból teszi, és ha mégis az illető járásbíróság által nem pár* tolólag terjesztetik fel, s az illető ministerium pedig nem ragadja meg ezen a már a já­rásbíróságok felállítása alkalmával is felter­jesztett kérelmét városunknak — úgy nem mi — hanem az illetők mondhatják a „mea culpa“-t. De ha bennünket csak mumusnak akarnak felhasználni Csabára nézve — úgy — ez az utolsó eset, hogy továbbra is va­lamit tegyünk, vagy áldozzunk. A felter­jesztésre még választ nem nyertünk, egyéb­iránt ezen ajánlatunknak érvényt szerezni, országgyűlési képviselőnk közbejöttével az igazságügyministeriumnál is lépést teendűnk. Árvizeink szerencsésen elhúzódtak, á nélkül, hogy a szokottnál valami szomorúbb emléket hagytak volna hátra, mit főleg az elöljáróság, és Oinaszta Szilárd szolgabiránk erélyes éberségének tulajdoníthatunk, kik egészségük koczkáztatásával éjjelt-uappalt egygyétévo, esőben és sárban, vasárnap úgy mint ünnepen, mindig a vész helyén állva, hathatós intézkedéseik által mindent megtet­tek arra nézve, hogy minden baj elhárittas- sék; — most már csak áldozatait szedi; — éppen ezen sorok berekesztése alkalmával fognak ki egy szarvasi magyarszó tanulása végett itt lakó iskolás gyermeket. — Na­gyon óhajtandó volna, ha a védgátak javí­tása és fenntartása végett kiásott s veszé­lyessé vált gödrök kijelöltetnének, s egész­ségi szempontból fürdő-helyiségnek körül- korlátoltatnának. Gyomai.“) — Jegyzéke a b.-gyulai e. f. trvszék- 1874. év junius 22. és következő napjain fel­vett bftö. ügynek. Előadó : Noyáll. 1006. Vóstyár János súlyos testi sértés. 262. Grocze Ede okirat hamisítás, csalás és sikkasztás. 1034. Ágoston Mihály nyilvános erő­szakosság. 1035. If. Pörtörő István és neje Felek Juliánná okirat hamisítás. 1036. Veres János nyilvános erősza­kosság. *) Tudósításait jövőre kérjük. — Engedje meg e czikk a(ján a névcserét. Szerk. nül, később szándékosan összehasonlitá öt nyugalma feldúlójával — Kondorival. Pedig, midőn a szív már kezd bizalmat- hnkodni, és fontol, ítél, okoskodik, akkor már meg van ingatva, levan rontva a nim­bus mely eddig a szeretett lényt környezé. Az összehasonlítása Vadas előnyére ülött ki, s a szív lasanként megszokta [szeretve mondani ki ezt a másik nevet, s elfeledni azt a másikat. Ez az átmeneti időszak szokott lenni a kebelnek a legkínosabb. De végre megtör­tént ez is. El lön feledve a szerelem, a rövid bol­dogság, az Ígéret, a fájdalom, a hűtlenség, el az egész világ, csak azt tudta a szív, hogy újra boldog ób szeret. Leontine boldognak érzé újra magát., a szenvedély nem tört ki rombolólag, hanem más irányt vön, és most abban összepontor- sult. Csak néha lebegett a lélek elé — csöndes, magányos órákban egy arcz, mely oly ismerősnek tetszett, melynek örült, és melytől félt is egyszersmind, és aztán ijedve rázkodott össze a kis leány, midőn felisme­rő, hogy az a halvány arcz, a régi kedve­sé, ki nem hadja átélni a boldog órákat, ha­nem mint a kisértet, kiszabott időközönként újra eljő, őt felijeszteni ábrándjaiból. (Vége köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents