Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)
1874-06-14 / 24. szám
lítása a mily igazságtalan, ép oly felesleges, mert hiszen mint fentebb elöadatott, rendelkezik a törvény egy oly iskoláról, mely a különböző szakiskolák előnyeit önmagában egyesítvén, mindenik osztály jogos igényeit kellőleg kielégíti. Ez a polgániskola. A 1868. XXXVIII. t. ez. 67. §-a szerint nagyobb községek melyeknek anyagi éreje engedi, kötelesek polgári iskolát állítani és tártani fenn és pedig a 79. .§. szerint „akár egészben felállítani, akár pedig azoknak egy vagy két évi folyamát hozni létre.“ Véleményünk szerint a mily mértékben éleget tenne városunk az idézett törvény kívánalmainak egy három osztályú polgári isköta felállításával ép oly mértékben elégítené ki egyelőre ezen intézkedése által lakosainak ide irányuló igényeit. Azouban van még egy osztály a. n. hortoratiorok osztálya, mely leendő tagjait többnyire a nép fiai közül toborza. E tagok a közép tanodákban keresik és találják föl képeztetésük kezdetét, hogy azt a felsőbb tanintézetekben bevégezven, mint papok, tanárok, tanítók, doctorok, ügyvédek, tisztviselők stb. munkásságukat felajánlhassák az egyháznak ás a hazának. Ha nem akarjuk, hogy az egyházi, polgári, társulati hivatalok egy kiváltságos osztály tagjai között osztassanak ki: úgy igyekeznünk kell, hogy minél többeknek, minél nagyobb alkalmuk legyen a tudományos műveltség és maga sabb szakképzettség elsajátithatására. Ez pedig a közép iskolák föutartása által érhető el. Mert hiszen mindenki előtt világos, hogy pl. ha nem állana fönn városunkban egy középta'noda, úgy igen kevesen szánnák el magukat zsenge korban levő gyermekeiknek távol iskolákban történő s tömérdek aggodalommal s költséggel járó taníttatására. Ennek jövőben az lenne eredménye, hogy mig ma a lelkészek, tanítók, doctorok és polgári tisztviselők közül többeket méltó dicsekedéssel említhet fel városunk — mint saját sziilöttit: addig jövőre kevés kivétellel idegen föld szülötteit kellene ama közhivatalokra alkalmaznia, pedig 2*/. alatti kimutatás szerint 89 azon egyének száma városunkban, kiknek hivatásuk a közügy érdekében működtetni tudományos képességűket, melynek alapját a- közép tanodákban nyerék. Egyenlően fontos érdekek kívánják mondhatnák követelik, hogy városunkban egy közép tanoda és egy polgári iskola fenntartassék. Csak a tanodánk múltjára kell tekintenünk, hogy teljes .meggyőződést merítsünk, vásosunkban egy középtanoda szükséges voltáról. A megnyitó 186’/s tanévtől az l872/3- ig tehát 12 tanév alatt „átlagosan számítva“ évenként 117, összesen 1408 növendéke volt iskolánknak. E létszám közül ugyancsak s, átlagosan évenként 77 összesen 924 hej 1- beli növendék volt. Tekintélyes azon n a vendékek száma, kiket zsenge intézetünk e n digi rövid pályafutása alatt nagyobb tani it tézeteknek adott át további k épeztetós vége kiknek nagy része díszt hozott tanodánkr it díszt városunkra, sőt amaz időszak rövidsi ;i géhez képest elegen vannak olyanok is, ki - már valamely egyházi vagy polgári hivat a körben gyümölcsöztetik tudományos ismeri i, teiket, melyeknek alapjait a békési tanoc í szerény, zajtalan, de áldásos működése foli tán sajátiták el; i Valóban nem lehet eléggé móltányo j nunk a Békésvárosi legelő jogosult lakói i ság áldozat készségét és messze a jovőb • tekintő előre látását, melyét kétségtelenn • tett, midőn összesen 430 holdnyi alapitvá nyával egy közép tanoda létezését oly szi . lárd alapra bolyezé, hogy az örökös emlék : leend nemes és fenkölt gondolkozásának Elismeréssel kell adóznunk a helybeli rel egyház nagyérdemű közönségének is, melj bölcs kormányzásával s az évenkint begyüj tött fillérekkel támogatván tanodánkat: lehetővé tette, hogy az a kor és helyi szükség kívánalmaival mindenkor lépést tarthasson. E kicsiny kép iskolánk múltjából, zá log és köteleztetés arra nézve, hogy városunk és egyházunk közönsége ma is ugyanazon meleg érdeklődéséé! viseltetik a tanügy iránt, mely nem riad semmi áldozat hozataltól, ha azt annak érdeke elodázhatla- nul követeli: nemes áldozatkészséggel fog minden lehetőséget megkísérteni, hogy nagy feladatát múltjához méltóan megoldhassa. Minden habozás nélkül kezdünk azért emlékiratunk harmadik részéhez, t. i, javaslatunk előadásához, melyet bizodalmas tisztelettel ajánlunk a tek. tanügyi bizottság kedvező figyelmébe. III. Javaslat: 1. A meglevő középtanoda mellé — de mint önálló intézet — állíttassák föl egy 3 osztályú polgári iskola, melynek a jövő tanévben ejak egy osztálya nyittassák meg. 2- or E polgári iskolát tanhelyiséggel a helv. hitv. egyház lássa el saját központi iskola épületében. 3- or A középtanodát a helv. hitv. egyház presbyteriuma, a polgári iskolát pedig a városi képviselő testület kormányozza. 4. Mind a közép tanoda, mind a polgári iskola élére a felelősség mellett egymástól független igazgató tanár választassék. 5-ör A közégi tanoda vezetése ö rendes, — a polgári iskoláé pedig 2 rendes és 1 segéd, — a két iskola közösen tanitható- tantárgyainak kezelése pedig 1 segéd tanál i ból álló tanári testületre bizassék. • Jegyzet. Közösen tanítható tantárgyak- szabadkézi rajz, szépírás, testgyakorlás. ;, 6-or Mindkét tanintézet rendes tanára: , nak évi illetménye 200 ft. lakbérrel együt- 1050 Írtban a segéd tanároké 550 írtban, a : igazgató tisztelet dija 100 forintban állapi I tandó meg. 7- er A közép tanoda tanárainak fizetó l sét az alapítvány mellett a helv. hitv. egy- ház fedezze. A polgári iskola tanár kar fize tését pedig mely összesen 3200 frt, vétessél fel a város rendes kiadásai közzé az év költségvetésbe. 8- or A két tanoda a helv hitv. egyhá; birtokában levő múzeumi tanszereket egyelőn közösen használja. 9- er A már jövőre folyóvá teendő 320C írtból az egyelőre be nem töltendő tanár: Székekhez kötött illetékek a szükséges iskolai bútorok készíttetésére, a tanszerek beszerzésére forditassék. Bezárjuk immár sorainkat azon tisztelet- teljes kéréssél, hogy ha a tek. tanügyi bizottság bölcsesége az általunk azokban előadott nézetekben megnyugvását találja : azon esetben méltoztassék egy albizotságot kiküldeni, mely azok alapján egy részletes tervezetet készithessen. — Jegyzéke a b.-gyulai kir. e. f. tszék előtt 1874. évi junius 15-én s következő napjain felveendő polg. pereknek. Előadó: Huszka Mihály tbiró. 1432. Hézer András és érdektársainak az alföldfíumei vasút társulat ellen 3383 frt 45 kr.- s jár. iránti pere. 1492. Argyelán Mitrunak özv. Grosz Györgyné és ifjú Grósz Mojsza ellen 3200 frt kár megtérítése s járulékai iránti pere. Előadó: Dobosfy Alajos tbiró. 3377. Soutyi Györgynek, özv. Soutyi Györgyné Sajben Judit és érdektársai elleni örökösödési pere. 3928. Özv. Fábián Istvánnének Fábián Zsuzsánna és érdektársai ellen végrendeleti hagyomány kiadatása iránt indított pere. 4143. Hegedűs Józsefnek, Nagy Pál elleni adóssági pere. 4145. Nagy István és érdektársainak Czizmadia Mihály és érdektársai ellen örökösödési pere. A „Békés“ czimü hetilap t. szerkesztőségének Helyben. Megyénk szülötte, gyulai illetőségű Czé- gényi Geiza műegyetemi hallgató ur, a dobozi vizkárosultak felsegélyzésére tizennégy (14) irtot gyüjtvén össze, midőn e nemeslel* kü emberbaráti erényért ügy a gyűjtőknek mint az adakozóknak a szenvedők nevébei : köszönetét mondanék, felkérem, hogy az id< csatolt gyüjtöivet, a levelem kíséretében be- - esés lapjában közzétenni szíveskedjék, t Kelt Gyulán 1874. junius hó 11-én. Jancsovics Pál, alispán. A dobozi vizkárosultak számára adakoztak : Gyűjtő: Czégényi Geiza. Czégényi Geiza 1 frt 20 kr. N. N. 2C kr,-----y. L. 20 kr, Fornszeky Károly 5C kr ,------y L. 20 kr, P......... F. 10 kr, Csáká ny E. 10 kr, X. Y. 10 kr, Kábdebó Fe- rencz 10 kr, Bartha Mór 10 kr, K. R. 25 Fúró Mihály 20 kr, Zagyva János 10 k*N. N.10 kr, N. Nv 22 kr, N. N. 20 kr, N. N. 20 kr, Kovács Árpád 20 kr, N X. 10 kr, Helfy Jenő 50 kr, Korda Imre 50 kr, Nagy Czi- rok László 20 kr, X. 10 kr, W. Zs. 10 kr, N. N. 10 kr, X. Y. 10 kr, N. N. 10 kr, X. Y. 10 kr, A. A. 20 kr, Gy. R. 30 kr, Szlovák Jenő 50 kr, N. ,N. N. 10 kr, Prág Lajos 1 frt, Jungen László 30 kr, Ruder- schmidt F. 20 kr, N. N. 20 kr, Negszi 20 kr. Steiner F! 10 kr. Smidt Sándor 20 kr, Zima Kornél 20 kr, Lm. 10 kr, N. N. 10 kr, N. N. 10 kr, Y. Z. 10 kr, Anonimus 10 kr, Bleyer Zsigmond 10 kr, Lövinger 10 kr, Schindler Károly 10 kr, Fisch Jenő 10 kr, Prág Bonifácz 1 frt, Dr. Schilhánek György 2 frt, Zelenka János 23 kr. s. J. K. 20 kr. Összesen 14 frt.*) — A dobozi vizkárosultak részére Gyula városánál a következő adományok folytak be: Ungvári Albert 15 frt, Papp György Vésztőről 5 frt, Moldovány Alajos 1 frt, B. Wasmer Adolf 5 frt, Jancsovics Pál 5 frt, Szilágyi Ferencz 2 frt,- Hotorán Lázár 50 kr. Metz József 2 frt, Sz. Schriffert Mátyás 5 frt, Szecsei Ferencz 25 kr. Seres József 1 frt, id. Uferbach János 1 frt, idősb. Gombkötő Ferencz 10 frt, Sánta Gábor 5 frt, Hirt Antal 5 frt, Sz. Schriffert János 2 frt, egy valaki 1 frt, Moldovány István és Uferbach József 3 frt, Grócz Béla 1 frt, Apostol Ubald 1 frt, Sánta János 5 frt, Török István 40 kr. Összesen 76 frt 15 kr. Újdonságok. —■ Békésmegyében van a sz. korona területén a legnépesebb' orsz. képviselő választó kerület. A gyomai és orosházi, hol 58—58 ezer lélekro esik egy képviselő, ez után Aradmegye következik hol 45,000 lélekre, legkisebb Tornamegyében, hol 11,500 lélekre ezt közvetlenül a szomszédos CsöngJegyzet. Dr. Schilhánek urat kivéve a többiek teehnicusok. delem fele a tud, és műegyetemi ^Olvasó- Kör“ könyvtárának gyarapítására fordittatik. — Ajánljuk olvasóink figyelmébe. S ha már benne vagyunk, még hozzá- tesszük, bogy mi hölgyeink emancipatióját elértnek lápjuk azon törvényjavaslatban, mely legközelebb kerül az országgyűlés elébe, e szerint a hajadon leány is 24 éves korában nagykorú lesz, s megszűnik ason visszás helyzet, mely szerint ínig a 15 éves férjes nö nagvkoru, a 101 éves bajádon, kinek halálát a lápok Csak nem régiben jelenték, — kis korú tblt. A vidék rózsája. Beszély. (Egy szerelmes napló-töredékéből.) Irta : • Miskey-Jugovics Béla. (Folytatás.) VJ. Romor deczemberi nap volt, — alkonyat felé járt az idő, de a sűrű, nedves köd agy beburkolta B. városát keresztül látbat- lan sötétséggel, hogy öreg estének is beillett volna az alkonyat. Együtt ült az egész Murányi család némán, szótalanul, — Petőfivel szólva: „fásult öéykbdvfrség merengett szivök fölött.“ Az öreg ur egy tágas karosszékbe vette, magát a meleg kemencze mellett, s egykedvűen eregeté pipájából a füstgomolyokat, szótlanul bámulva a kékes füBt-felhőbe mit maga körül csinált. Murányiné valami fehér-ruhaféle varrásával ölte szemeit, de látva, hogy már nem boldogul vele, munkáját ölébe eresztve — pihent, és hallgatott. A szép Mariska ott passience-ozott magában egy kis asztalon, el-elmosolyodva néha, ha a játék kijött, és gondolata ezáltal igaznak bizonyult. Jóska bátyja halkan dúdolgatott egy opera-áriát, százszor is „megujrázva“ egy-egy neki tetsző részletét. A kis Tilla pedig félrevonulva egy pamlag homályába, egy képre függesztő I sötét szemeit, és némább volt mindannyinál. Az a kép ott a falon „Petőfi búcsúja a szülői háztól“ volt, amint a nemzet dalnoka végső Istenhozzád-ot int a háttérben zokogó szülőknek, s aztán „vagált a hazában szerteszét“ Oly áhítattal, oly mereven nézett a kis Tilla e képre, hogy sötét szemeibe egy pár fényes köny szökött a hosszú nézés miatt. Vagy tán nem is ez sajtolta ki a szép szemekből a könyeket, s talán nem is ön- kénytelenül követé e könyeket egy mély, nehéz, sóhaj ?.... A képzelem oly könnyen rokonitá a képen rajzolt jelenetet egy másik hasonlóval, midőn szintúgy búcsúzott el valaki, szintúgy integetett vissza, a mig csak látta az utána lobogtatott kis fehér kendöt, és a<zután — mintha a másvilágra vezetett volna útja, honnan nem érkezhet vissza semmi izenet: azóta nem adott semmi hirt maga felöl.... Pedig Gusztáv megígérte, szerelmére fogadta, hogy írni fog. És már majd félév múlt el azóta, hogy távozott, és ezen idő alatt még nem érkezett egy sora sem. — Valami baja van, beteg, vagy meg is halt már talán, hisz az ember sohasem tudhatja ha felvirad, hogy váljon el fogja-e érni az éjszakát ?... Nem, ezt mind megtudta volna azőta már ! — Vagy elfeledett, másnak fogadva a szerelmet és hűséget, mit örökre nekem esküdött? hisz a férfiak csaltasága oly mindennapi dolog 1... Az az egypár fényes könycsepp, s az a nehéz sóhaj itt következett. — Es azután feleszmélt, és szétmorzsolta kis kezével a könyeket, — gondolva, hogy milyen jó ilyenkor a sötétség, eltakarja a könyeket, nem engedi tudni kitől jött a sóhaj, hisz úgy sem tudná vigasztalni, megnyugtatni senkisem. Milyen jó is az a sötétség ! eltakar, elföd mindent, nyugton hagy álmodozni elmúlt ábrándok felett, s elaltatja a fájdalmat, mint a dajkadal a gyermeket. Miért is nem tart ez a sötétség soká, örökké, — milyen jó lenne ábrándozni és álmodozni, s elaltatni a fájdalmat és örömöt egyaránt, ott lenn a sötétség honában, a temetőben, a föld alatt ........ Va laki kopogtatott az ajtón, a kis Tilla ijedten rezzent fel mélázásiból. A valaki belépett, és jó eBtót kivánt; — a család megismerő a hangról, hogy nem más, mint Hirhordő Borosa kisasszony az érkező. A cseléd e perezben hozta be a lámpát, és az asztalra helyező. — Jó estét kívánok 1 köszönt - Borosa kisasszony másodszor is, és azután sorra csókolta a mamát, Mariskát és a kis Tillát, — s kevésbe múlt, hogy az olcsó csókból az öreg ur és Jóska fia is nem kapott. — Mivel mulatják magokat ? — beszélgettek a setétbe egy kicsit... de kár is volt még azt a lámpát meggyújtani, hiszen még nincs öt óra se. Uram teremtőm! de rövid is a nap, észre se veszi az ember, már este van. Csak ilyen ezudar idő ne lenne már! az embernek még beszélni sincs kedve, úgy unja magát. Én is átjöttem beszélgetni egy kicsit, — pédig tetszik tudni, messze lakom, egész a túlsó városon.... bizony majd elmerü't a kalucsnim, olyan nagy a sár, — de hát csak eljöttem mert hidják el, az egész városba legjobban szeretem magokat 1 és e szózápor után a „kisasszony“ mosolygott mindenfelé, még az öreg urra is, pedig úgy állt neki a mosoly, mint a majomnak az arezfintorgatás; — s nem várva egy szóra se, neki eresztő a kereplőt megint. (Folyt, köv.)
