Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)

1874-03-08 / 10. szám

— Jegyzéke a b.-gyulai kir. e. f. tszók előtt 1874. mártius hó 9-én, és következő napjain felveendő polgári pereknek.

Előadó: Huszka M. tszéki bíró.

6074. Rácz Lidia Szilágyi Mihály né felperesnek V. Szilágyi János és társai alperesek elleni vagyon átruházás és tkkvi átírás érvénytelenítése iránti pere.

6195. Csukás Juliannának Sas János elleni 430 frt s járuléka iránti pere.

7030. Pataj Márton és nejének Pataj Mihály alperes elleni 2240 frt b járulékai iránti pere.

7144. Gyepes Andrásné Jánosi Teréziának Csomós János alperes elleni örökségi

\ osztályrész kiadatása iránti pere.

7345. Kiskorú Forko Rozália képviseletében Kertay Zsigmond megyei ügyésznek Forko György elleni örökösödési njitott pere. Előadó: Teleszky F. tszéki biró.

1493. Czégényi Istvánnak Gyulaváros árvaszéke ellen 2081 frt 12 kr. tőke s jár. iránti pere.

162!. Cs. Nagy László és társai felpereseknek Cs. Nagy Erzsébet és társai alperes elleni örökségi osztályrész s járulékai iránti pere.

1714. Biener Bernát felperesnek Kö- vesdi E. alperes elleni 1177 frt 94 kr. s jár. iránti pere.

Előadó: Dobosfy A. tszéki biró.

1003. Fábián István felperesnek neje Ouzs Julianna alperes elleni váló pere.

2051. T. Nagy István és érdektársai felperesnek. T. Nagy János alperes elleni örökösödési pere.

Újdonságok.

Az izraelita Purim ünnep alkalmával egy baráti kör Gutmann Henrik urnái lévén együtt, polgári iskolánk javára 18 frtot gyűjtött. — Midőn ezért hálás köszönetét nyilvánítanánk egyúttal nyilvánosan nyugtázzuk idősb Mogyoróssy János ur által az iskola alapjául letett 100 frt első évi 6 frt kamatját is köszönet kifejezése mellett. — Főösszeg 2122. írt 3.7 Jkr.

— Múlt bizottmányi gyűlésünk megyénk befásitása végett elhatározta, hogy minden földtulajdonos az utak melletti területén fákat köteles ültetni; — ki ezt elmulasztja, annak földjén az elöljáróság ültettet az illető tulajdonos költségén. — Az intézkedés igen czélszerü, de előre is megvagyunk győződve, hogy keresztül vitele sok nehézséggel fog járni, mert népünk nem hogy fákát ültetne, de a meglevőket is pusztítja, és azon balhitben él, hogy a fa árnyéka a tenyészetre káros, és evégett a szomszédok közötti zsörtölődések igen gyakoriak.

— A tisztviselők önsegély egylete ma délután 3 órakor fogja első közös gyűlését tartani. Figyelmébe ajánljuk a tisztviselő uraknak, hogy minél számosabban jelenjenek meg, e gyűléstől függvén az egylet megalakulásának módozata.

— Jllbász Lajos gyomai ügyvédet a legfőbb itélőszék sikkasztásban bűnösnek találván, ezért öt az igazságügyminiszter az ügyvédi gyakorlattól egy évi időtartamra eltiltotta.

— Martius nem jól viseli magát. A múlt hó utolsó szép napjait hideg szeles idő váltá fel, mely aligha kárt nem tesz a már szépen megindult vetésekben.

A dalkör hangversenye tegnap volt megtartandó. Eredményéről jövő számunk ban, addig is megjegyezhetünk annyit, hogy a jövedelem igen szép lehet, mivel az ülő helyeket már pár nappal előbb csaknem mind lefoglalták.

— A színészek eltávoztak. Kedden volt, utolsó előadásuk, de közönség ez alkalommal is igen kicsiny volt. Epen zsidó farsang lévén, a több helyen tartott házi mulatságok foglaltak el igen sokakat. Annál többen nézték vasárnap a „Csizmadia, mint kisértet“ népszínművet. Ez volt az egyetlen tápintatosan választott vasárnapi darab, mely a cássát is növelte, s a közönséget is mulattatta, bár Szathmáry meglehetősen kiforgatta Mihály diákot, s Sas uram sem volt Darvas kezében olyan „majsztram“ minőt abban Saigethy kívánt bemutatni. — Szombaton

Sir Patrik és a fehérek, Szathraáryval a czimszerepben, ki, nem tartozván szerepkörébe az oly alakítás minőt Sir Patrik egyénisége ábrázol, elég jól látszott.

gM? A polgári iskola sorsjátékából megmaradt nyeremény tárgyak ma vasárnap e hó 8-án délután 4 órakor fognak a városháza termében elárverez tetni.

— A gyulai főiskolai muzenra következő tárgyakkal gyarapodott: iAikács János békési r. k. tanitó a magyar koronának Orsóvá vidékén 1853-ik évben történt felfedezése emlékére vert czink érmet. — Ölschläger Sámuel helybeli rézöntő a hozzá beolvasztás végett vitt két romai bronz fibu- lát ruha kapcsot, melyek egyike a gyulai határbeli Szeregyházon, másika, a németvárosi szöllők düllejéten egy fának kiásása alkalmával annak tövénél találtatott, és megvett. — Dénes János megyei árvaBzéki híva tál szolga 9 Ferdinánd magyarkirály 1561-ki ezüst dénárját 1848. s 1849-ki egynéhány magyar rézpénzt s bankjegyeket, és széki gróf Teleky László emlékére 1861-ben vert czink érmet. — Ifjú Huszka János IV-ik Ferdinánd sicilia és jeruzsálemi király 1799-ik évi (TOR NESI) 6-tos réz pénzét. — Végre báró Drechsel György ur IMP ALEXANDER PIVS — huszonötödik romai császár (k. r. 214) — IMP. M. IVLIUS PHILIPPVS huszonyolczadik r. császár (k. u. 246) és IV. Béla magyar király (1235—1270 ismeretes rézpénzét.

A Figyelmeztetés, a laktauya parancsnokságához. — Az eimult hét valamelyik napján, reggeli 5 óra tájban, kath. lelkészeink egyike beteghez hivatott. A mint kísérőjével a laktanya kőkerítéséhez ért, az ott sétálgató őr, harsány hangon kiálta rá:— Ki vagy? kilencz lépésnyire a kaszárnyától! — A lelkész megmondá kilétét, s hogy a szentséget viszi egy beteghez. Ez azonban az őrnek nem volt elég, hanem újra követelte a kilencz lépésnyi kerülőt, a mi épen a túlsó oldal sárgödreibe esett volna. A lelkész vagy négy lépéssel lekerült, de a mi vitéz silba- kunknak ez sem volt elég, hanem erre posi- turába vágta magát, a puskát arczához eme- Ié, és czélba véve kisérte a papot, még csak az, a kaszárnya területén túl nem haladt. — Nem tudjuk ez-e az „ordré“ a kaszárnyában, de ha igen — akkor kérjük azt megváltoztatni, vagy pedig a járdát, a kaszárnyától kilencz lépésnyi távolban rakatni le, mert azt jogosan nem követelhetik egy polgártól sem, hogy a rendes útról kilencz lépésnyire kikerüljön a sárba.

A Toronyórák után csak az indulhat el, a kinél pár órai külömbscg egyre megy. Az oláhtempl om érája ember emlékezet óta vagy roszúl üt, vagy nem jól mutat, a nagytemplom órájának szabályozása pedig a to- ronyör bölcs belátására van bizva. Ajánljuk e körülményt azok figyelmébe, akiknek módjukban áll e közbajon segíteni.

Nyilvános köszönet. Aluliról kedves kötelességemnek tartom hálás köszönetét nyilvánítani Gyulaváros érdemes tanácsának azon nagylelkűségéért, hogy a rajziskolai helyiséget, leánynöveldém tanterméül díjtalanul átengedé. Áldja meg az ég ura az ö nemes leiköket! — Özv. Stéger Mátyásné oki. tanitóné.

— Nyilatkozat. Városunk szülöttjének Erkel Féfencz a raagyarzene művészet alkotójának Hunyadi László müve kétszázadik előadása alkalmára a gyulai deákkörböl Pestre menesztett üdvözlő táviratot — ugyan — ón indítványoztam; de az eszme Mező-Be- rényböl tekintetes Bonyhai Benő öcsém uramé volt.

id. Mogyoróssy János.

— Nyílt köszönet ifjú Uferbach József polgártársunknak ki megyénkbeli M.-Beróny ben 1832-ik évben született Orlai Petrich .Soma jeles művész hazánkfiának „Andromeda“ mythologiai 1847-ben vászonyra olajba festett kezdetleges, de alaposan kiállított müvének — mely általam a megyei muzeum részére szereztetett meg — egy csinos aranykeretet szíveskedett ajándékul készíteni.

id. Mogyoróssy János.

— A „Magyarország és a Nagyvilág“ 10-ik számának tartalma : Képek: Strauss Dávid. — Pater Beckx, a jezsuitarend generálisa. — Reinkens püspök. — Le- dohovszky érsek. — Oroszországi képek : Hadi szemle. — Szentpétervári halárusok. — A Kreml nagy harangja. —- Levélgalambok

fölrepitése. — Szöveg : Straus Dávid. _ A

sza

rvas és a sertések. (Költemény.) — Kigyógyult szerelem. (Elbesz.) — Rajzaink : Három főpap : Pater Beckx, a jezsuitarend generálisa. Re inkens püspök. — Ledochovszky érsek. — Oroszországi képek : Hadi szemle.

— Szentpétervári halárusok. — A Kreml nagy harangja. — Levélgalambok fölrepitése.

— Vere Klára. (Elbeszélés.) — A fővárosból. — Az elszegényedés mestersége. (Elbeszélés.) — Különfélék. — Betütalány. — Sakkfeladvány. — Szerkesztői üzenetek. — Előfizetési dij: Negyedévre 2 frt 50 kr. Éven- kint minden utánfizetés nélkül 2 díszes jutalomkép. — Az 1874-iki évfolyam eddig megjelent számai még kaphatók.

— „Az Apolló“ czimü zene folyórati legújabb hozzánk beküldött számának tartalma következő: „Mosonyi sírjánál“, Feigler Gézától; „Induló“, Állaga Gézától; „Hervadj, hervadj száradon“, dal Micskey Gizellától ; „A győzhetetlen Malbrough dala,“ közli Vajda Viktor. Ezenkívül a borítékon ze- nészeti közlemények és hírek. Az „Apollo“ egyes száma 50 krajezár, félévi előfizetési ára pedig (minden hóban kétszer jelenik meg) 3 frt.

(D. Gy.) Szarvasi újdonságok és vegyesek.

Mártius 5. 1874.

— Ipariskola létesítésén fáradoznak városunkban, kezdeményezői és útt >röi ez életre való eszmének derék iparosaink. Ennek javára múlt hó 15-én az asztalos, kádár, lakatos és üveges ipartársulataink bált rendeztek a „Bárány“ vendéglő nagy termében, mely hogy a czélnak megfelelőleg minden tekintetben sikerült, azt leginkább, e társulatok fáradhatlan jegyzőjének lehetett köszönni. A tiszta bevétel 54 frt volt, mely összeg letétetett a helybeli takarékpénztárba a létesítendő iparoskola pénzalapja javára.

— Halálozás Balthazár Mátyás városunk szülötte és a kereskedelmi ministerium szorgalmas műszaki számtisztje, meghalt 69 éves korában. — Béke hamvainak.

— A szarvasi kórház, és ápoldai pénzalap, valamint az ottani ápoltakról szólló kimutatás 1873-ik évi január 1 -töl 1874 január l-ső napjáig következő: korház és ápoldai pénzalap 1872-ik év deczemher 31-én ’22371 frt 97 kr. — 1873 január 1-töI 1873 deczember 31-ig növekedett 1390 frt 50 krral igy tehát 187I-ik év január 1-én az alaptőke 23762 frt 47 kr. — házi segélyben részesült 71 egyén, — ápoldába felvétetett 26 egyén, — gyógykezeltetett 72 egyén — igy tehát összesen ápoltatott 1873-ik évben 169 egyén. _________

Tö

rvényszéki csarnok.

Apagyilkosság. Megrendítő bűneset tárgyaltatott csütörtökön a kir. törvényszék előtt. Varga Mátyás csabai lakosnak négy fia volt, kik közül hármat végleg kielégítvén, szabad szárnyukra bocsátá, a legkisebb Pál otthon lakott atyjával, s a gazdaságot vezette. Az atya nem a legkíméletesebben bánt Pállal, mi ezt arra ösztönzé, hogy bátyjai példájára szintén kielégítést kérjen, s az atyai házat elhagyja, ösztönzé erre öt különösen felesége; az apa nem engedett, sőt menyét holmi zsirtolvajlással vádolta, s ezt fiának szemére is hányta. Múlt év October 31-én atya és fiú összezörrenn'ok, az atya fia fejére üt, s baltát ragad, a fiú nem hagyja magát, atyját a földhöz vágja, s már előbb kettöjök közt széttört széknek kezében maradt darabjával atyja fejére súlyos csapásokat mér, majd nehány pereznyi tusakodás után a keze ügyénél levő fejszéhez nyúl, s földön fekvő atyját úgy egy párszor úgy üté meg, hogy az meghalt. — Ez a vádlott előadása, a jelenetet senki som látta. A királyi ügyész vádlott régi mellöztetéséből, sőt az atya részéről több Ízben nyilvánult szigorúságból eredő s igy már rég táplált boszu vágyból s kiszámitásból eredetinek látja a gyilkolást, s vádlottra a bűn iszonyuságánál fogva kötél általi halált kér. Endrefi Károly védő ügyvéd a tettben nem lát gyilkosságot, hanem csupán emberölést, s míg a kir. ügyész a lélektanból merített adatokkal igyekszik a gyilkosság tényállását feltüntetni, addig, egyedüli positiv alapot vádlott vallomása képezvén, attól eltérnie nem lehet. A törvényszék vádlottat emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek, s az enyhítő és súlyosító körülmények megfigyelése mellett 15 évi súlyos börtönre ítélte. Ez ítélet ellen mindkét fél felebbezését jelenté ki.

Ne báncsd a kapitányt. Kozics Lajos helybeli mészárost a kapitányság már egy Ízben megbüntette, mivel a husmérés körül a kiadott rendeletet nem tartá meg. Ez egyszeri büntetés nem használt, njabb áthágásért a kapitányság maga elé idéztette Ko- zicsot, hol aztán nem a legillendöbben viselte magát, fosztogatónak nevezte a kapitányt, ki öt kabátjától is megfosztja, s ha kell neki oda is adja. Ennyi tiszteletlenséget a kapitányság nem tűrhetvén, az esetet a kir. törvényszéknél bejelenté. E héten volt a végtárgyalás, melynek eredménye lett, hogy Kozics Lajost a törvényszék köztisztviselőnek hivatalos eljárása közben való bántalmazás bűntettében bűnösnek mondta ki, s ezért 14 napi börtönre Ítélte. Vádlott az ítéletet felebbezte.

Ludvig József gyulai lakost a törvényszék az ellene emelt nyilvános erőszakoskodás büntette alól tárgyi és alanyi tényállás hiányában felmentvén, ártatlannak nyilatkoztatta.

Osvátli Károly vésztői lakos, furfangos ember. Voltak olyan vágyai i szenvedélyei, melyek folytonosan pénzt igényeltek, atyjától ki is szedegette szépen minden jussát, s írásban minden további igényéről le is mondott, de a szenvedély nem aludt el, s öreg atyját még azután is folyton szorongatta pénzért, 1 néha sikerrel. Végre az atya kifogyván a türelemből, javithatlan fiától minden pénzbeli segélyt megvont, de házához vette, hol minden kényelemben részesült, csak megbecsülje magát. Egy ideig jól is ment a dolog, de a nyugtalan természet hamar megunja még a kényelmes egyhangúságot is, és apjától ismét pénzt kért, s hogy sikere legyen, az öreget fenyegetésekkel, hogy megöli, s házát felgyújtja. Az öreg ismerte fiát, ki a tettelegességet is megkezdé, s lakójának s szomszédainak elpanaszolta a dolgot, kik a hatáság segélyével a fiút eltávoliták az atyai háztól. — Majd későbben, az atya ügyvédének 102 frtot küldött fia által, a fiú el is vitte a pénzt, de úgy adván elő a dolgot, hogy e pénzt ö fizeti sajátjából atyja helyett a nyugtatványt is ily értelemben állittatá ki, melyet aztán csakhamar értékesített is. — Osváth Károly mindkét vád ellen ügyesen védte magát, hanem a törvényszék összetett bizonyítékok alapján őt bűnösnek mondta ki a szülőbántalmazás és veszélyes fenyegetés, valamint a csalás bűntettében is bűnösnek mondván ki, egy és fél évi hetenkint két napi böjttel s közmunkával szigorított börtönre ítélte. — Ezzel még nincs vége mindennek, mert atya és fiú szerepet cserélnek, s a vádlottak padján az öreg Osváth János ül. Kincses János és neje vésztői lakosok panaszt emelnek, hogy Osváth János tőlük egy 600 s egy 200 frtos kötvényt asalt ki, s azt birtokukra be is tábláztatta azon feltétel alatt, hogy ö — Osváth János — hitelezőit ki fogja elégíteni, de midőn a sor fizetésre került, Osváth János tölök 400 frt készpénzt vett fel, hogy a fizetést teljesíthesse, most pedig a két kötvénybeli összeget követeli rajtok, s a 400 forintot eltagadja. — Osváth János elismeri, hogy Kin- cseséktöl két darab, összesen 800 forintról szóló kötvényt vett át, de ez áltál csak a már Kincsesék helyett kifizetett adósságokért kárpótolva magát, a négyszáz írtról mitsem tud. — A tisztes öreg határozott vallomása Kincsesék előadását aggályossá tette, s a kü- lön-külön kihallgatott házaspár végre a lelkiismeret szavát nem fojthatván el, végre is bevallák, hogy ők sohsem adtak Osváth Jánosnak 400 frtot, s hogy a két kötvényre Osváthnak jogos igénye van, s hogy őket a fiú Osváth Károly beszélte rá, hogy ily cselhez forduljanak s hogy szükség esetén esküt is tegyenek vallomásaikra. Osváth Károly