Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)
1874-05-10 / 19. szám
deményeznünk azt, mit pályatársaink más városokban ezelőtt évtizedekkel sikerteljesen kezdeményeztek, és mit eddig mi számon kivül hagytunk. — Tehetünk-e arról, hogy kedvezőbb időket, kedvezőbb viszonyokat a közöny elsurranni engedett fölöttünk. Nekünk egy hivatásunk van: a működést egy reánk nézve előnyösebb irányban megkezdeni, és folytatni mindaddig, míg egy oly nemzedéket képeztünk; melynek vállaira a munka súlyát a jövőben egyenlőbb mérvben rakhatjuk le; — és eme működésűnk áldozatkészségünk jutalom nélkül nem marad, — jutalma leend az öntudat, hogy osztályunk volt az, mely az alföld rónáinak egy népes városát — saját otthonját — tettre kelté, és a tettekben mindenkor előljárt. Sajnálom, hogy e perczben üzleti ékes nyelven, számokkal nem beszélhetek ; reményiem azonban, hogy közelebb ezt is meg fogom tehetni; — addig talán jó lenne, ha eme nézetem fölött mindazok, — kik érdekelve lehetnének, —> kissé gondolkoznak, ■ piert hisz gondolat ad éltet a tettnek. Meglehet, hogy ha e nézetemből határozottan íormulázott indítvány lesz, úgy járok vele (engedjenek meg, hogy bátor vagyok e hasonlatot tenni) mint boldogult nagy Széchenyink járt a „két garasos“ indítvánnyal. — Vegyék azonban az illetők fontolóra, hogy ez indítványt a nagy hazafi ezelőtt 30 évvel tette, harmincz év óta pedig sok változott a nap alatt. — — Még egyszer mondom: gondolkozzunk. Békésmegye 1874. évi május 4-én és folytatva tartott bizottmány! közgyűlése: A közgyűlés első tárgyát a megye állapotát feltüntető alispánt jelentés képezé, melyre nézve a következők határoztalak: A megye területén uralgott s részben még oz idő szerint is uralgó járványos kórok s általában a megyei közegészségügynek állapota, a belügyroinisternek feljelentetni ha* tározlatott. A m. árvaszéknél felhalmozott irodai teendők ellátására egy napidijnok alkalmazása engedélyeztetett. A betegeskedése miatt hivatalos teendői teljesítésében akadályozott gyulai j. szol- gabiró helyetteséül Szucsu Béla t. aljegyző közmegegyezéssel megválasztatott. löknek, és mélyen meghatva, csak annyit birt rebegni: —• Köszönöm! — Hanem most már reggelizzünk fiaim, mert éhes vagyok, — szólalt meg az öreg ur, s aztán bekiáltott a másik szobába : — Hé, lányok, jertek reggelizni, egy kettő, hamar!.. . A reggelire természetesen Gusztáv is meg lön marasztva, s a belépő két testvér el nem tudta képzelni mi lehet ennek az oka. Gusztáv halványabb volt egy kissé a szokottnál, de szemei ragyogtak, mint a rubin, s elfogultsága már kezdett eltűnni némileg. A reggelit jókedvű társalgás fűszerező; és Gusztáv egész életében, e percben érezé legboldogabbnak magát. Midőn felálltak, az öreg ur Jóska fiát hitta félre, Murányiné, a Mariska fülébe súgott valamit, Gusztáv pedig a kis Tillához lépve, megfogta annak picziny kezét, megcsókolta, és aztán dobogó szivére nyomva, csak annyit suttogott lassan, alig halhatón: — Mától fogva e kéz enyim, és e szív örökre a tied! A kis Tilla ijedten vette észre, hogy a szobában minden szem reá tekint, s aztán égő arczczal, sebesen kifutott, — Gusztáv pedig örömtől sugárzó arczczal vett búcsút a családtól, melynek e pereztöl fogva ő is tagjául tekintheté magát. (Folyt, köv.) Miután Gerla és Postelek puszták önálló községgé szervezése részben a törvény vonatkozó rendelkezéseinek mellőzesével, részben pedig a törvény ellenére hajtatott végre : a megye közönsége a nevezett puszták ilyképeni rendezéséhez megerősítésével járulni magát hivatva nem érezheti, ugyanazért az összes e tárgyra vonatkozó iratok az alispáni jelentésben részletesen kifejtett s mindenekben elfogadott vélemény szerinti jelentés mellett a belügyministerhez felterjesztetni határoztalak. A közadók önkéntes Befizetése érdemében az alispánhoz a szolgabirák s gyulai polgármester által beterjesztetni szokott időszaki jelentésekre vonatkozólag azon módosító határozat hozatott, hogy az eddigi gyakorlattól eltérőleg — miszerint a kérdéses jelentések minden évnegyed második havának második felében voltak beterjesztendök — jövőre a jelentések az évnegyed végével adassanak be az alispánhoz, és. pedig oly módon, hogy nem csak az önkéntesen lefizetett, de általában az évnegyed alatt leró- vott és hátralékban maradt adók — az adóhivatal és községektől nyert kimutatások alapján — kitüntetve legyenek. Az alispáni jelentés végpontjából említett azon eset alkalmából, miszerint a szarvasi j. csendbiztosának az orosházi járásban rablónyomozás alkalmával felmerült úti költségei kintalványozása megtagadtatott s az említett csendbiztos ezen alispáni határozatot a belügyministerhez felebbezte : kimondotta a megye közönsége, hogy a törvény azon rendelkezését miszerint az alispán határozatai a belügyministerhez felebbezhetök, akként értelmezi, hogy a jogorvoslat e nemével csak egyesek vagyis magánfelek magán ügyeikben élhetnek, az egyes tisztviselőket, mint ilyeneket érdeklő igazgatási ügyekben hozott alispáni határozatok folytán az illető tisztviselők által benyújtott folyamodványok elintézése a megye közönségét illeti. Polner Lajos bizottsági tagnak indítványa mely szerint a gyulai vasúti indóház- hoz vezető sugár út a város központjába vezető magyar utczával közvetlen összeköttetésbe hozása végett özv. Bordó Jánosné beltelke megfelelő része a megye által megvásároltassák ; egyhangúlag elfogadtatott, s az alispán a kérdéses teleknek megvásárlására félhatalmaztatott. Hajóssy Ottó főjegyzőnek a megyei székház kibővítése tárgyában tett indítványa szintén egyhangúlag elfogadtatott s küldötség választatott oly végből, hogy az építkezés módozatait megvitatván a megyének az építkezésre fordítható pénzalapját jelölje meg s indokolt véleményes jelentést az építési terv s részletes költségvetés kíséretében a legközelebbi közgyűlésre terjesszen be. A honvéd menház javára felajánlott évenkénti 50 frt segély összeg 10 egymásután következő évre a magyarító pénzalap terhére kiadatni határoztatok. A megyei régészeti s mi vetődés történeti társulat alapszabályai jóváhagyattak s megerősittettek oly kijelentéssel, miszerint a t. hatóság a régészeti s művelődés történeti tárgyak tulajdon jogára nézve szabad elhatározási jogát fentartja. A Haan-félé régiség gyűjtemény megvételére magán adakozások utján eddig bogyült összeg kiegészítésére még hiányzó 300 frt kiadása a m. pénztári tisztségnek meghagyatott. — Békésmegye 1873. évi házi pénztári számadásának kivonata. Bevételek. 1872. évi pénztári maradvány . . . 115. 2% 1. Javadalmazás az országos pénzalapból .... 91708. — 2. Előlegek visszatérítéséből. 757. 48 3. Közérdekű nyomtatványok eladásából .... 643. 65 4. Bitang jószágok árából 480. 25 5. Rabtartási költségek megtérítéséből .................... 17 6. 5 6. Megyei fekvőségek jövedelméből .... 2230. 12% 7. Kölcsönvételből . , . 8000. 8. Megyei házi adóból , 2612. 18%- 9. Rendkívüli jövedel). mekből ......................... 10 0. 45 Összesen 106823 21V- Kiadások. 1 ]. Megyei tisztviselők és szegödményesek fizetésében . . . . . 46375. 24 2. Ezek mellékjárulékaira 435. — 3. Közbiztonsági személyzet és szolgák fizetésében ......................... 28115. 93 4. Ezek mellékjárulékaira 4307. 88 5. Hivatali helyiségek bérletérő . , .- . .*-- ---■ 6. Irodai szükségletekre 3296. 71 7. Ud-költségek és napi dijakra .......................... 29 4. 48 8. Megyei épületek fentartására *. . . . :. 3359. 13 9. Rendszeresített vegyes költségekre .... 212 62% 10. Kölcsön visszafizetésére . 19856 18% 11. Előre nem látott költségekre .......................... 569 68 Összesen 106822 86 Marad az 1874 ik évre 35% — Jegyzet. Az 1872-ik évben a megyei tisztviselők fizetéseiből levont 6%, vagyis 4278 frt e jelen számadás bezártakor még kiegyenlítve nem lévén, tartozásban maradt. A megyei közmunka-váltsági pénztárból kölcsön felvett tartozás tészen e jelen számadás bezárta után 3756 frt. Kelt Gyulán, február 27-én 1874. Szombathelyi Gyula s. k. in. alszámvevő. A lutri-játék Több vidéki lap közelebb a lottójáték, különösen annak egyik csalogató madara Orlice R. berlini tanár ellen kelt ki, a ki mézes madzag hirdetéseivel — még a nagyobb fővárosi napi lapokban is -- kiédesgeti az utolsó garast a szegény ember zsebéből. — Számosán vannak nálunk is, kik eme szerencsétlen szenvedélynek rabjai, kik midőn noha csak rövid időre — megvoltunk mentve tőle, Csabára gyalog vitték munkával szerzett filléreiket, ezeknek figyelmébe ajánlva közöljük a „Bácskai híradódnak erre vonatkozó, általunk is mindenben osztott czikkét: „Az állomok desperátus pénzügyi helyzetének elvitázhatlan bizonyítéka a sorsjáték. S tényszerű igazság az, hogy minél ziáltab- bak valamely országnak pénzbeli viszonyai, annál nagyobbmérvü ott a lutri- a sorsjáték. S viszonylag jól rendezett államok kebelükben nem engedik, nem tűrik azt meg: számításon alapaló igazság lévén, hogy a sorsjáték oly nyereséget biztosit az államnak s általán annak, kinek javára engedélyezve van, mit erkölcsi tekintotböl védelmezni lehetetlen ; s igy maga az állam oly pénzforrást vesz a lutri által igénybe, melyet nem szabad volna megtűrnie. Hanem hát a szükség még törvényt is bont. Különösen az úgy nevezett „kis lutri* a szegényebb osztályú nép zsebére biztosan számitott olyan szédelgés, mely után az állami költségvetésben évenként jelentékeny ösz- szeg rendes bevételként szerepel. S a fölfogására mint zsebére nézve szegény ember utolsó hatosával is megpróbálja szerencséjét, különösen, ha számokról álmodott. De sőt azok is, kik a nyerhetésre ke vés valószínűséggel szembe állított számítási viszonyt és a nyereménynek a tételhez arányított igazságtalan voltát tudják és ismerik, még azok is hajtogatják magukat Fortuna istenasszony előtt; épen nem lévén bolondság pár hatosért pár száz s pár forintért ezrekhez jutni, s igy könnyű szerel meggazdagodni. S hétről-hétre virágzik az után a lutrijáték. Midőn pedig a nagy sorsjátékoknak évnegyedes húzása közeledik, a boldog sors- jegytulajdonos merész képzelete jó előre megalkotja a Bzép birtokot, melyre kényelmes hin- tón fog kijárni, s a szép palotát, melynek ruganyos pamlagán fogja a nagy jövedelmeket számitgatni. Jön az után a búzás, s ezzel rendesen megérkezik a „krach." Hanem a kecsesen mosolygó Fortuna csábja sokkal hatalmasabb, semhogy az ábrándos halandó a józan ész fegyverével Ie- küzdhetné; s a lutri-, a sors-játék, s ezzel a szenvedélylyel űzött önadóztatás folyton foly. S Orlice R. berlini tanár lottó-nyeremény- jegyzéke s száz meg száz reklámos ajánlat csábitő Ígéretekkel a legpontosabb időszerűséggel elárasztja a nagy közönséget, a pénz után sóvárgó nép tudatlanságát kizsákmányolván ; s nz ámításban annyira viszik, hogy Orlice 3 frtjával árulja ternó-utasitásait, melyekben 10 sor számot ad, a mely számokat 10 húzáson át kell megtenni. Tiz krajcárnál kevesebbet csak nem tesz egy-egy sorra senki; ez minden húzásnál 1 frt. tiz húzásnál 10 frt. — Reményében megcsalatva, 3 frtnyi adó jával ismét Orlice úrhoz fordul a jóhiszemű balga, a lottó tőkéjéhez pedig szintén oda csatolja 10 frtját: minthogy O. által biztosíttatott az elmaradhatlan ternó iránt. — Ez végre szenvedélylyé, gyógyithatlan betegséggé válik. Pedig, hogy nyerjen valaki, mindig a véletlen játékától függ ; s nagyon ritka eset: minthogy terndnál a nyerők viszonya oly arányban áll a nem nyerőkéhez, mint 1 a 11,748- hoz. Ez pedig oly parányi valószinüóég, hogy még lehetőségnek is merész. A lottónál kihúzandó számokat e'őre meghatározni épen oly lehetetlen, mint p. o. megjósolni a mához egy évre bekövetkezendő nap minőségét. Hiszen ha Orlice tanár képes volna a kihúzandó számokat előre meghatározni: számait bizonyára nem adná el másoknak; hanem maga megtenné : s nem venné igénybe e csalfa kereskedés üzését. S ha nem volna a lottó nyeresége biztos: az államok bizonyára nem tartanák azokat fönn. A mennyiségtani számítás, melylyel a kijövendő számok megjelölhetők, a következő. A 90 játszó számból a csoportosítás ta- nánák segélyével összeállíthatni: 4005 ambót, 11748 ternó t, 2.555,190 quaternót s 43.949,268 quinternót. De ha ezeket mind megtennők, nyernénk 16 ambót, tiz ternót, 5 quaternót s egy quinternót. Ki fogja azonban ez ok- szerüt len séget elkövetni? Hisz az óriási betétnek csak csekély részét nyerné vissza. Orlice tanár a 90 számot fölosztja cso- portulatokra, s ezeket elosztja megkeresői közt. Természetes, hogy minél nagyobb klin- seinek száma, annál biztosabb, hogy azok közöl egy nyerni fog. Ha pedig a játszók száma teljes, a mi ambószóiőnál 400, ternónál 11748, quaternónál 2,555,190: akkor minden húzásnál huszonötnek kell nyerni; s igy tiz húzásnál 250-en nyerhetnek, — Igen: de ez esetben mily óriásinak kell a betett pénznek lenne! A fővonásokban előadottakból láthatjuk a lottó-játéknak számtani és igy valószínűségi, s láthatjuk erkölcsi alapját. S biztosan vonhatjuk ama következtetést, hogy a szegény ember sokkal okosabban tenné, ha pénzét valamely krajcáros takarék-pénzintézetnél rakná le, honnan nehány év múlva, szerényebb bár, de biztos ternóját fÖI- vehetné.“ — Jegyzéke a b.-gyulai kir. bünfe- nyitó törvényszéknél 1874. évi május 11. és következő napjain felveendő ügyeknek: Előadó: Nogáll t. bíró. Május 11. 708. özv. Petrás Józsefné és 3 társa magzatelhajtás. 764. Buzsigán György és 2 társa súlyos testi sértés. 805. Diós Zsigmond csalás. Május 12. 46. Bottá György súlyos és könnyű testi sértés. 863. Kondács Pál tolvajság. 870. Dina Eszter súlyos teBti sértési kísérlet. 869. Dézsi Mihályné tolvajság. 867. Csáki Imre és 6 társa súlyos testi sértés. Május 13. 880. Gyulai Péter tolvajság. 881. Farkas Istvánná súlyos testi sértés,
