Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)

1874-04-05 / 14. szám

Ián igen közel esvén egymáshoz, majd jövedelem csökkenés állna be egyik vagy másik részen. Nem kell félni, a kik a farsangi bálnkat végig nézték, s azokban csaknem ugyanazon s mégis igen szép s nagy közönséget látták, alaptalannak fogják találni ez aggodalmat. Csak rajta, közönségünk várva várja az alkalmat, hogy mulathasson.

— A békésmegyei múzeum részére következő adományok folytak be: Czégé- nyi Borotvás Terézia asszonyság Knézics Károly honvéd tábornok kardját, mely jelenleg ngyan már markolat nélkül van, mint érdekes eréklyet a keletkezőbe álló békésmegyei múzeumnak ajándékozni szíveskedett; — to vábbá férje Czégényi István, Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek szüa Máriát ábrázoló kisebb ezüst pénzét. — Ugyanaz III. Sig- mond lengyelkirály, — I. Lipót r. cs. 1673- ki tyroli, 1669-ki siléziai, és 1698-ik styriai három krajczáros ezüst pénzeit adományozták.

— A gyulai főiskolai muzeum régi pénz gyűjteményre: „Rissák Julia kisasz- szony Kassáról I. Ferencz osztrák császár 1329-iki birodalmi három krajczáros, sahelvét canton 1858- ilci 20 centim ezüst, továbbá: Belgium 1843-iki 2 centim olaszorsági 1852-iki 3 centim — szászorsági 1863-iki pfening; — ismét helvét 1872-iki 1 centim: és végre egy német alföldi 1804-iki egyes Heller rózpénzoket szíveskedett ajándékba küldeni.“

— A legközelebb tartandó megye bizottsági gyűlés egyik tanácskozási tárgyát: a gyalog ember után szedni szokott hidvárn ügye fogja képezni. Ezen kérdés nagyon is fontos arra nézve; hogy úgy jogi, mint nem- zetgazdászati szempontokból, érdekeltségünket felkeltse, és azzal, — a megye bizottsági gyűlést előzőleg — óhajtott eszmecsere végett, — kissé sajtó utján is foglalkozzunk.

Jelen kérdés szinre hozatalára Sz.-And- rás község azon a megye bizottságához intézett kérvénye nvujtá az anyagot, melynek alapján a szarvasi hidon eddig dívó, gyalog ember után szedett hidvám megszütetését kérik.

■ Véleményem szerint Sz.-András községe törvényes téren áll s kérelme jogos. Nincs hazai törvény, mely megengedné gyalog ember után hidvámot szedni.

az 1723. lő-ik és 1741. 28-ik t. ez. mondja: a vámbér mennyiségének meghatározásánál csak szekér és marha szám veendő tekintetbe. Itt tehát gyalogosról szó sincs és ezen törvény még él, — mert újabb törvény által az élők sorából ki nem töröltetett.

Az 1836. XXVI. t ez. egyedül a Iáncz- hidra szól. Midőn ezen most hivatkozott törvény által gyalogosok is köteleztetettek vámot fizetni, ezzel — mert nemesek is fizetni tartoznak — nem egyedül jövedelmet szaporítani, de főleg politikai szempontból a nemesi kiváltságoknak az első döfést megadni volt a czél. Ez tehát a többi hidakra vissza nem vezethető.

És hogy áll az, mit elmondottam, ta- nitja Suhajda János magán jogának IV. kiadás 208-ik lap 180. §-ában, midőn mondja: gyalog ember — a lánczhidat kivéve nem köteles hidon vámot fizetni. Kompokon igen 1 Ökrös Bálint magán jogából szinte ezeket lehet tanulni. így tehát világos hogy a szarvasi hidon sem köteles a gyalog járó fizetni.

A gyalogosoktól szedendő hidvám jogosultságát védve, szabadalomra hivatkozni nem lehet; mert hiszen, hogy vámot szedhessen, minden hid tulajdonos köteles szabadal mat; de a szabadalom, — törvényeinkhez képest, — csak is mindég szekér és marha szám után adathatik.

Szokás, — gyakorlat, — élő törvénynyel szemben, — nem dönt. Tehát vódelmül régi szokásra hivatkozni szinte hálátlan érv. Ha eddig törvénybe ütköző szokás hozatott be — elég hiba — az megszüntetendő; mert élő törvényt csak hozott és szentesitett újabb törvény, de soha szokás — változtathat vagy szüntethet meg.

A megye bizottmányának lesz feladata ezen kérdéssel tüzetesen foglalkozni s nincs kétségem, hogy Sz.-András község kérelméhez képest fog eldőlni. Egyébiráut óhajtandó volna, hogy minél többen szóljanak ezen

tárgyhoz, hogy az minden oldalról kellőleg megvilágosittassék.

Egy gyalog járó.

— A „Felelet“ ifj. Jancsovics Pál urnák lapunk 12-ik számában közlött levelére későn érkezvén be, csak jövő számunk hozhatja.

— A b.-csabai nöképzö társulat, mely a múlt óv april 5-én helybenhagyott alapszabályai nyomán B.-Csabán, a gr. Ap- ponyi családtól vett telkén, egy négy osztályú, magyar tannyelvű felekozetiségraentes, polgári leányiskolát épittetni, felszerelni és fentartani tűzte ki feladatául, 1872. augustus

1. óta a közmivelődés barátjától a következő jótékony anyagi gyámolitásban részesült:

a) Gyüjtőiveikkel küldtek:

Gr. Almássy Kálmánné 15 frt, Göndöcs Benedek 5 frt, Pálus Ferencz 4 frt, Hárshegyi István 8 frt 60 kr., Kis János 2 frt 50 kr., Kohn M. 5 frt, gr. Wenckheim Krisztina 25 frt, Sipos Gáborné 5 frt, Blahó József 2 frt 40 kr., Dutkay I. 5 frt 26 kr., Benedikty Józsefné 5 frt, Wieland János 5 frt, Endreffy Károly 2 frt, Veesey László 6 frt, Beliczey Józsefné 5 frt, Debreczeni Károly 5 frt, Grehenek Lajos 25 frt, Pándy I. 5 frt, Szulimán István 7 frt, Hajnal Ábel 3 frt, Uhrin Pál 2 frt, Asztalos István 5 frt;

b) külön adakoztak: Péky A. és Haán

L. együtt 6 frt, a b.-csabai népbank 400 frt, Achim J. világkiállítási tárgyak megszemlélés! dijjából 34 frt 52 kr., Homokay László színigazgató jótékony előadásból 16 frt 60 kr., b. Podmaniczky Frigyes 50 frt, Kemény Mihályné 15 frt, Achim-P, baráti körben gyűjtve 28 frt 40 kr., Wodiáner Albert 100 frt, yilim János gyűjtve 6 frt 70 kr., Simay Lukács 10 frt, Svarz Salamon 10 frt, Lau- ner Károly 10 frt, Hüke Gyula 2 frt, b.-csabai takarékpénztár 137 frt 62 kr., „Humboldt“ páholy 25 frt, „Zur Arbeit“ páholy 50 frt, „Összetartás“ páholy 50 frt, „Béke“ páholy 100 frt, „Corvin Mátyás“ páholy tiz évié tett alapítványának első tizod részlete 20 frt, a múlt évi tombola bálból 653 frt 28 kr, a csabai iparosok által rendezett bál és sorsjátékból 700 frt, a csabai népbank igazgató testületé 34 frt 88 kr., és a folyó hóban tartott tánczestély jövedelméből 200 frt 12 kr., összesen 2812 frt 88 kr.

Ezen felül a rendes tagok évi dijaik fejében befizettek az 1872/3-ki tanévre 412 frtot, az 187%-re 295 frtot és Békésmegye közönsége közgyülésileg 200 frtot utalványozott a magyar nyelv terjesztésére tőkésített alapból.

Midőn a fent elősorolt kegyes adományokról a nyilvánosság előtt igy beszámolva, a nemes ügy és czél előmozdításáért a legmelegebb köszönetét fejezzük ki, — egyúttal kijelentjük, hogy ezen a legmostohább idő és pénzviszonyok közt is oly tekintélyesnek bizonyult támogatásból reményt, bátorságot és erőt merítve, a társulat igazgató bizottsága — az iskolaszék — el van tökélve és határozva már e tavaszszal az épitkeséshez fogni s a jövő öszszel az első osztályt tett- leg meg is nyitni.

Teszszük ezt, bizva szilárdul békésmegye közönségének, mint a közművelődés barátjának, továbbra is kész erkölcsi és anyagi támogatásában; teszszük, bizva Csaba városa összes polgársága, különösen életképes középosztálya hazafias, előre törekvő érzületébe, — és tesszük kétséget nem tűrő meggyőződéssel bizva, az ezen ügyben legközvetlenebbül érdekelt összes csabai fonkölt, nemes érzelmű nők és anyák versenyző áldozatkészségében, kik a midőn ez ügy kivihetőségének és sikerének koszorúját fonják meg, a legméltóbban teljesitik öngyermekeik, leányaik iránti anyai tisztöket, és a legnemesebben édes magyar hazánk iránti hon- leányi kötelességüket.

Kelt B.Csabán, 1874. február 28.

Az iskolaszék megbízásából:

Kemény Mihály,

elnök.

Varságh Béla,

gondnok.

Gazdászat, ipar, kereskedelem.

Valami a kaszáló és arató gépekről — gyakorlati szempontból.

Az okos előrelátó gazda télen igazittat- ja ekéit, s szerzi be a hiányzókat, tavaszszal pedig, még szántás-vetéssel van elfoglalva, lát a szekerek hibája után. Illő tehát, hogy a kaszáló és arató gépről is addig gondolkozzék, mig körmére nem ég a dolog; mert a gyárosnak néha hetek kellenek, mig a megrendelt gépet helyre szállítja. És ha ilyenkor már ajtónk előtt a kaszálás, s a gép szállítása körül valami hiba történt: vagy valami elmaradt, vagy egy szükséges rész helyett más küldetett: ekkor kész a felsülés.

Az idei esztendő valószínűen takarmány- szűk esztendő leend. Ily késő tavaszodásra,

8 ily kevés nedvesség mellett mást lehet u- gyan remélem, de nem helyesen; mert ab- normis időjárások alkalmával a baj mindig valószínűbb, mint a szerencse, s amarra készülni el, gazdának helyes tapintatáról tesz tanúságot.

Ha tehát kevés takarmányra van kilátás : azt drágán készítsük ? Azt hiszem, nem. Legdrágább a részes kaszálás, azután a napszám és szakmány kaszálás; legkevésbbé drága — vagy ha tetszik — legolcsóbb a géppeli kaszálás. Kaszálni pedig géppel: a zabos bükköny kivételével mindent lehet. Hanem az eredmény főként attól függ: milyen gépet használunk? így pl: hiába legerősebb a Hornsby „Paragon-„ja: azért még sem fog igen elterjedni; mert a mi könyebb fajta lovaink nem bírják. Mások ismét többé- kevésbé könyüek, s kezdetben jól is dolgoz nak; hanem néhány heti folytonos munka után a mint bizonyos részeik vagy észrevétlen megkoptak, minduntalan felakadás van velők, s aztán a gazda — elkedvetlenedve a sok bajtól — félre teszi azokat, kaszásokat fogad, s pironkodva hallgatja azok gúnyos kérdéseit: hát a masina mit csinál?

A Debreczeni gazdasági tanintézet gazdaságában volt, s talán lesz még alkalmam nehány kaszáló és arató gépet kipróbálni, hosszas leírás helyett elég legyen annyit mondanom, hogy a „Buckeyé“ kezdetben is, mint uj mindnyáját megverte, tartósságra nézve is legelőnyösebbnek bizonyult, s egyátalán nem tehettem ellene kifogást könyüség tekinteté ben sem.

Pedig mindezeket a kombinált „arató és kaszáló gépre“ nézve mondom, habár az el-, len, továbbá a gép két kereken járása ellen, gyakorlati igényeit tekintetbe nem vevő abstrakt mechanika törvényei fellázadnának is. \ gyakorlat úgy is' a végeredményben nem annyira azt kérdi: melyik gép könnyebb re lative, hanem inkább arra fektet nagy súlyt — nálunk alföldi gazdáknál legalább — melyik absolute könnyebb. Mert hasztalan nekünk az olyan gép, mely relative legcsekélyebb, hanem absolute meg legtöbb vonó erőt igényel! És a pratikus amerikai ezt tartotta szemelütt, és a praktikus amerikai ez által leverte az erre perennius angolt a kassáló s aratógépek dolgában.

Élsőnek tesszera tehát a combinált Bu- ckeyet, de nem csak azért, hanem azért is, mert ma már az ára elfogadható. Eddig 600 frt volt; s bármennyire megszerettem e gépet, az ár magassága miatt nem ajánlottam. Most midőn 550 frt ára tekintetében is versenyezhet bár melyikkel, a legjobb lélekkel ajánlhatom; valamint ajánlhatom a 300 frtos külön kaszálóját is, az uj minta — „Neumodel“ — nevezetűt, és a külön aratóját, melynek ára 470 frt, de kaszálásra is átigazítható. A kinek két aratóra van szüksége — vagy még többre — az vegyen kombinált gépet; a kinek egy kaszáló s arató elég, az vegyen egy kaszálót és egy kombináltat: ezt tapasztaltam legczélszoriibbnek.

Különös súlyt fektetek még az amerikai arató gépek, különösen a „Buckeye“ a zon szerkezetére, mely szerint a markokat a kocsis egy láb nyomásától függő tetszés szerinti nagyságban rakja le. 1872-ben rozsom nagyon ritka volt; együtt dolgozott benne a „Buckeye“ a Strobl féle arató géppel. Ez a marokrakást nem szabályozhatván, oly apró markokat hányt, hogy utánna 10 embert kel |

lett marokszedés s kötés végett fellállitanom ; amaz után 6 férfi győzte, mert mindig két marokból lett egy kéve, holott ennél 6— őkellett egy kévére. A következtetés — reményiem — toliban maradhat Hogy a kocsis ülésnek a gyalog vagy lohátoni hajtással szemben mily előnyei vannak: úgy, hiszem, hogy azt is felesleges részleteznem.

Hanem aztán a ki az első egész napot nem akarja reá szánni, hogy folyton a gép mellett legyen, minden legapróbb részével meg is megismerkédjék, s ugyanazt a kocsissal is meg ismertesse; a ki elindulás előtt meg nem néz, vagy legalább nézet, minden csavart, valljon nem mozog e? — a ki nem tart mindig készen éles kést, hanem kaptaszerüen elégnek tartja azt napjáoan egyszer változtatni, akár repezét akár búzát arat, akár tiszta, akár aszalós gabnába állítja be a gépet; a ki helytelen takarékosságból az olajat nagyon kíméli, különösön ott hol a forgási sebesség roppant nagy (ily helyen legalább minden negyed órában szükséges kenni); a ki a kopásnak kitett részeket, nem szerzi meg készletbe; a ki egy szóval nem tudja, mi az: géppel bánni; annak azt tanácslom hogy gépet ... ne vogyen!

Megvagyok győződve, hogy hazánkban, munkás viszonyaink rendellenes állapotánál termelésünk drágaságánál fogva, a jó gépek elterjedése meglehetős szorosan össze függ mezőgazdasági viszonyaink fejlődésével; és ez okból szívesen működöm közre magam is azok terjesztése körül. Oly gépeket tehát, melyeket kipróbáltam, s jónak ismertem, kedves kötelességemnek tartom mindig ajánlani, azokra megrendeléseket elfogadni, azok felöl bővebb felvilágosítással szolgálni. A Buc- keyére nézve is áll ez; külömben a jövő kaszálás s aratás alkalmával szívesen látok mindenkit az intézeti gazdaságban.

Debreczen 1874. márczius.

Molnár L%jos*

— Sorozata az Uj-Kigyóson, 1874. april 13-án tartandó Szántás-versenynek.

A verseny rendezője Wieland Károly uj kigyósi jegyző.

A szántás-vorsonynél a legjobb szántás lesz a díjazás alapja, miért is jutalmat csak a szántó egyén igényelhet.

Szántani lehet bármily ekével s fogattal.

Minden versenyző a kihancsikolt 200 négyszög ölnyi tért egészen tartozik felszántani. Ha akarja, előbb egy külön kijelölt téren mogkisértheti ekéjét, de reggeli 9 órakor a számára kimutatott helyet el kell foglalnia.

A 4-es fogatnál hátrány nélkül megengedtetik az ostoros.

A szántás mélysége legsekélyebb 4" azontúl előnyben részesül.

Egyenlő tényezők mellett az idő rövidsége is előnynek fog vétetni

Az adott jelre a verseny megindul, azaz minden versenyző egyszerre szánt és pedig egyedül, a fennemlitett ostorost kivéve, minden vezető s segítség nélkül.

A néző közönségnek csak a szántás és bírálat bevégezte után lehet a szántott földre menni, addig a számunkra kijelölt helyről szemlélhetik a versenyt, nehogy az ide-oda tolakodás által a szántó jószágot zavarják.

A bírálat tényezői lesznek: 1) a boroz- dolás, 2) az egyenlő fogás, 3) a forgóknál! kiszántás, 4) a közép barázda, 5) a jószág* gali bánásmód, 6) a szántás általános képe és 7) a szántás mélysége.

Ezen tényezők mindegyike a bírálatnál a tökélyhez arányított számmal fejeztetik ki, — azután az egyes tényezők számtételei ösz- szeadatván, a legnagyobb összeget adó lesz az első nyertes és úgy tovább.

A versenyzők számához mérve, három dij osztatik ki, 30, 20 és 10 forintos fokozatban és dicsérő oklevelek.

E szántás versenyre Békósmegye egész területéről jelentkezhetni. A bejelentéseknek Uj-Kigyóson a rendezőnél szóval, vagy Írásban f. é. april 13-án, reggeli 8 óráig kell megtörténni, ki az illetőnek a szántás helyiségét is megnevezendő A biráló bizottság a helyszínén a rendező által állittatik össze,