Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)

1874-04-05 / 14. szám

Ián igen közel esvén egymáshoz, majd jöve­delem csökkenés állna be egyik vagy má­sik részen. Nem kell félni, a kik a farsangi bálnkat végig nézték, s azokban csaknem ugyanazon s mégis igen szép s nagy közön­séget látták, alaptalannak fogják találni ez aggodalmat. Csak rajta, közönségünk várva várja az alkalmat, hogy mulathasson. — A békésmegyei múzeum részé­re következő adományok folytak be: Czégé- nyi Borotvás Terézia asszonyság Knézics Ká­roly honvéd tábornok kardját, mely jelenleg ngyan már markolat nélkül van, mint érde­kes eréklyet a keletkezőbe álló békésmegyei múzeumnak ajándékozni szíveskedett; — to vábbá férje Czégényi István, Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek szüa Máriát ábrázoló kisebb ezüst pénzét. — Ugyanaz III. Sig- mond lengyelkirály, — I. Lipót r. cs. 1673- ki tyroli, 1669-ki siléziai, és 1698-ik styriai három krajczáros ezüst pénzeit adományozták. — A gyulai főiskolai muzeum ré­gi pénz gyűjteményre: „Rissák Julia kisasz- szony Kassáról I. Ferencz osztrák császár 1329-iki birodalmi három krajczáros, sahel­vét canton 1858- ilci 20 centim ezüst, továb­bá: Belgium 1843-iki 2 centim olaszorsági 1852-iki 3 centim — szászorsági 1863-iki pfening; — ismét helvét 1872-iki 1 centim: és végre egy német alföldi 1804-iki egyes Heller rózpénzoket szíveskedett ajándékba küldeni.“ — A legközelebb tartandó megye bizottsági gyűlés egyik tanácskozási tárgyát: a gyalog ember után szedni szokott hidvárn ügye fogja képezni. Ezen kérdés nagyon is fontos arra nézve; hogy úgy jogi, mint nem- zetgazdászati szempontokból, érdekeltségün­ket felkeltse, és azzal, — a megye bizottsá­gi gyűlést előzőleg — óhajtott eszmecsere végett, — kissé sajtó utján is foglalkozzunk. Jelen kérdés szinre hozatalára Sz.-And- rás község azon a megye bizottságához in­tézett kérvénye nvujtá az anyagot, melynek alapján a szarvasi hidon eddig dívó, gyalog ember után szedett hidvám megszütetését kérik. ■ Véleményem szerint Sz.-András köz­sége törvényes téren áll s kérelme jogos. Nincs hazai törvény, mely megengedné gya­log ember után hidvámot szedni. az 1723. lő-ik és 1741. 28-ik t. ez. mondja: a vámbér mennyiségének megha­tározásánál csak szekér és marha szám ve­endő tekintetbe. Itt tehát gyalogosról szó sincs és ezen törvény még él, — mert újabb törvény által az élők sorából ki nem töröl­tetett. Az 1836. XXVI. t ez. egyedül a Iáncz- hidra szól. Midőn ezen most hivatkozott tör­vény által gyalogosok is köteleztetettek vá­mot fizetni, ezzel — mert nemesek is fizetni tartoznak — nem egyedül jövedelmet sza­porítani, de főleg politikai szempontból a ne­mesi kiváltságoknak az első döfést megadni volt a czél. Ez tehát a többi hidakra vissza nem vezethető. És hogy áll az, mit elmondottam, ta- nitja Suhajda János magán jogának IV. kia­dás 208-ik lap 180. §-ában, midőn mondja: gyalog ember — a lánczhidat kivéve nem köteles hidon vámot fizetni. Kompokon igen 1 Ökrös Bálint magán jogából szinte ezeket lehet tanulni. így tehát világos hogy a szar­vasi hidon sem köteles a gyalog járó fizetni. A gyalogosoktól szedendő hidvám jo­gosultságát védve, szabadalomra hivatkozni nem lehet; mert hiszen, hogy vámot szed­hessen, minden hid tulajdonos köteles szabadal mat; de a szabadalom, — törvényeinkhez képest, — csak is mindég szekér és marha szám után adathatik. Szokás, — gyakorlat, — élő törvény­nyel szemben, — nem dönt. Tehát vódelmül régi szokásra hivatkozni szinte hálátlan érv. Ha eddig törvénybe ütköző szokás hozatott be — elég hiba — az megszüntetendő; mert élő törvényt csak hozott és szentesitett újabb törvény, de soha szokás — változtathat vagy szüntethet meg. A megye bizottmányának lesz feladata ezen kérdéssel tüzetesen foglalkozni s nincs kétségem, hogy Sz.-András község kérelmé­hez képest fog eldőlni. Egyébiráut óhajtan­dó volna, hogy minél többen szóljanak ezen tárgyhoz, hogy az minden oldalról kellőleg megvilágosittassék. Egy gyalog járó. — A „Felelet“ ifj. Jancsovics Pál urnák lapunk 12-ik számában közlött levelére ké­sőn érkezvén be, csak jövő számunk hozhatja. — A b.-csabai nöképzö társulat, mely a múlt óv april 5-én helybenhagyott alapszabályai nyomán B.-Csabán, a gr. Ap- ponyi családtól vett telkén, egy négy osztá­lyú, magyar tannyelvű felekozetiségraentes, polgári leányiskolát épittetni, felszerelni és fentartani tűzte ki feladatául, 1872. augustus 1. óta a közmivelődés barátjától a követke­ző jótékony anyagi gyámolitásban részesült: a) Gyüjtőiveikkel küldtek: Gr. Almássy Kálmánné 15 frt, Göndöcs Benedek 5 frt, Pálus Ferencz 4 frt, Hárs­hegyi István 8 frt 60 kr., Kis János 2 frt 50 kr., Kohn M. 5 frt, gr. Wenckheim Krisz­tina 25 frt, Sipos Gáborné 5 frt, Blahó Jó­zsef 2 frt 40 kr., Dutkay I. 5 frt 26 kr., Benedikty Józsefné 5 frt, Wieland János 5 frt, Endreffy Károly 2 frt, Veesey László 6 frt, Beliczey Józsefné 5 frt, Debreczeni Ká­roly 5 frt, Grehenek Lajos 25 frt, Pándy I. 5 frt, Szulimán István 7 frt, Hajnal Ábel 3 frt, Uhrin Pál 2 frt, Asztalos István 5 frt; b) külön adakoztak: Péky A. és Haán L. együtt 6 frt, a b.-csabai népbank 400 frt, Achim J. világkiállítási tárgyak megszemlé­lés! dijjából 34 frt 52 kr., Homokay László színigazgató jótékony előadásból 16 frt 60 kr., b. Podmaniczky Frigyes 50 frt, Kemény Mihályné 15 frt, Achim-P, baráti körben gyűjtve 28 frt 40 kr., Wodiáner Albert 100 frt, yilim János gyűjtve 6 frt 70 kr., Simay Lukács 10 frt, Svarz Salamon 10 frt, Lau- ner Károly 10 frt, Hüke Gyula 2 frt, b.-csa­bai takarékpénztár 137 frt 62 kr., „Hum­boldt“ páholy 25 frt, „Zur Arbeit“ páholy 50 frt, „Összetartás“ páholy 50 frt, „Béke“ páholy 100 frt, „Corvin Mátyás“ páholy tiz évié tett alapítványának első tizod részlete 20 frt, a múlt évi tombola bálból 653 frt 28 kr, a csabai iparosok által rendezett bál és sorsjátékból 700 frt, a csabai népbank igaz­gató testületé 34 frt 88 kr., és a folyó hó­ban tartott tánczestély jövedelméből 200 frt 12 kr., összesen 2812 frt 88 kr. Ezen felül a rendes tagok évi dijaik fejében befizettek az 1872/3-ki tanévre 412 frtot, az 187%-re 295 frtot és Békésmegye közönsége közgyülésileg 200 frtot utalvá­nyozott a magyar nyelv terjesztésére tőké­sített alapból. Midőn a fent elősorolt kegyes adomá­nyokról a nyilvánosság előtt igy beszámolva, a nemes ügy és czél előmozdításáért a leg­melegebb köszönetét fejezzük ki, — egyúttal kijelentjük, hogy ezen a legmostohább idő és pénzviszonyok közt is oly tekintélyesnek bizonyult támogatásból reményt, bátorságot és erőt merítve, a társulat igazgató bizott­sága — az iskolaszék — el van tökélve és határozva már e tavaszszal az épitkeséshez fogni s a jövő öszszel az első osztályt tett- leg meg is nyitni. Teszszük ezt, bizva szilárdul békésme­gye közönségének, mint a közművelődés ba­rátjának, továbbra is kész erkölcsi és anya­gi támogatásában; teszszük, bizva Csaba vá­rosa összes polgársága, különösen életképes középosztálya hazafias, előre törekvő érzü­letébe, — és tesszük kétséget nem tűrő meg­győződéssel bizva, az ezen ügyben legköz­vetlenebbül érdekelt összes csabai fonkölt, nemes érzelmű nők és anyák versenyző ál­dozatkészségében, kik a midőn ez ügy ki­vihetőségének és sikerének koszorúját fonják meg, a legméltóbban teljesitik öngyermekeik, leányaik iránti anyai tisztöket, és a legne­mesebben édes magyar hazánk iránti hon- leányi kötelességüket. Kelt B.Csabán, 1874. február 28. Az iskolaszék megbízásából: Kemény Mihály, elnök. Varságh Béla, gondnok. Gazdászat, ipar, kereskedelem. Valami a kaszáló és arató gépekről — gyakorlati szempontból. Az okos előrelátó gazda télen igazittat- ja ekéit, s szerzi be a hiányzókat, tavaszszal pedig, még szántás-vetéssel van elfoglalva, lát a szekerek hibája után. Illő tehát, hogy a kaszáló és arató gépről is addig gondol­kozzék, mig körmére nem ég a dolog; mert a gyárosnak néha hetek kellenek, mig a megrendelt gépet helyre szállítja. És ha ilyen­kor már ajtónk előtt a kaszálás, s a gép szállítása körül valami hiba történt: vagy valami elmaradt, vagy egy szükséges rész helyett más küldetett: ekkor kész a felsülés. Az idei esztendő valószínűen takarmány- szűk esztendő leend. Ily késő tavaszodásra, 8 ily kevés nedvesség mellett mást lehet u- gyan remélem, de nem helyesen; mert ab- normis időjárások alkalmával a baj mindig valószínűbb, mint a szerencse, s amarra ké­szülni el, gazdának helyes tapintatáról tesz tanúságot. Ha tehát kevés takarmányra van ki­látás : azt drágán készítsük ? Azt hiszem, nem. Legdrágább a részes kaszálás, azután a nap­szám és szakmány kaszálás; legkevésbbé drága — vagy ha tetszik — legolcsóbb a géppeli kaszálás. Kaszálni pedig géppel: a zabos bükköny kivételével mindent lehet. Hanem az eredmény főként attól függ: mi­lyen gépet használunk? így pl: hiába legerő­sebb a Hornsby „Paragon-„ja: azért még sem fog igen elterjedni; mert a mi könyebb faj­ta lovaink nem bírják. Mások ismét többé- kevésbé könyüek, s kezdetben jól is dolgoz nak; hanem néhány heti folytonos munka után a mint bizonyos részeik vagy észrevétlen meg­koptak, minduntalan felakadás van velők, s aztán a gazda — elkedvetlenedve a sok bajtól — félre teszi azokat, kaszásokat fo­gad, s pironkodva hallgatja azok gúnyos kér­déseit: hát a masina mit csinál? A Debreczeni gazdasági tanintézet gaz­daságában volt, s talán lesz még alkalmam nehány kaszáló és arató gépet kipróbálni, hosszas leírás helyett elég legyen annyit mon­danom, hogy a „Buckeyé“ kezdetben is, mint uj mindnyáját megverte, tartósságra nézve is legelőnyösebbnek bizonyult, s egyátalán nem tehettem ellene kifogást könyüség tekinteté ben sem. Pedig mindezeket a kombinált „arató és kaszáló gépre“ nézve mondom, habár az el-, len, továbbá a gép két kereken járása ellen, gyakorlati igényeit tekintetbe nem vevő ab­strakt mechanika törvényei fellázadnának is. \ gyakorlat úgy is' a végeredményben nem annyira azt kérdi: melyik gép könnyebb re lative, hanem inkább arra fektet nagy súlyt — nálunk alföldi gazdáknál legalább — me­lyik absolute könnyebb. Mert hasztalan ne­künk az olyan gép, mely relative legcseké­lyebb, hanem absolute meg legtöbb vonó erőt igényel! És a pratikus amerikai ezt tartotta szemelütt, és a praktikus amerikai ez által leverte az erre perennius angolt a kassáló s aratógépek dolgában. Élsőnek tesszera tehát a combinált Bu- ckeyet, de nem csak azért, hanem azért is, mert ma már az ára elfogadható. Eddig 600 frt volt; s bármennyire megszerettem e gépet, az ár magassága miatt nem ajánlottam. Most midőn 550 frt ára tekintetében is verse­nyezhet bár melyikkel, a legjobb lélekkel ajánlhatom; valamint ajánlhatom a 300 frtos külön kaszálóját is, az uj minta — „Neumo­del“ — nevezetűt, és a külön aratóját, mely­nek ára 470 frt, de kaszálásra is átigazít­ható. A kinek két aratóra van szüksége — vagy még többre — az vegyen kombinált gépet; a kinek egy kaszáló s arató elég, az vegyen egy kaszálót és egy kombináltat: ezt tapasztaltam legczélszoriibbnek. Különös súlyt fektetek még az ameri­kai arató gépek, különösen a „Buckeye“ a zon szerkezetére, mely szerint a markokat a kocsis egy láb nyomásától függő tetszés sze­rinti nagyságban rakja le. 1872-ben rozsom nagyon ritka volt; együtt dolgozott benne a „Buckeye“ a Strobl féle arató géppel. Ez a marokrakást nem szabályozhatván, oly apró markokat hányt, hogy utánna 10 embert kel | lett marokszedés s kötés végett fellállitanom ; amaz után 6 férfi győzte, mert mindig két marokból lett egy kéve, holott ennél 6— őkel­lett egy kévére. A következtetés — remény­iem — toliban maradhat Hogy a kocsis ülésnek a gyalog vagy lohátoni hajtással szem­ben mily előnyei vannak: úgy, hiszem, hogy azt is felesleges részleteznem. Hanem aztán a ki az első egész napot nem akarja reá szánni, hogy folyton a gép mellett legyen, minden legapróbb részével meg is megismerkédjék, s ugyanazt a ko­csissal is meg ismertesse; a ki elindulás előtt meg nem néz, vagy legalább nézet, min­den csavart, valljon nem mozog e? — a ki nem tart mindig készen éles kést, hanem kaptaszerüen elégnek tartja azt napjáoan egyszer változtatni, akár repezét akár búzát arat, akár tiszta, akár aszalós gabnába ál­lítja be a gépet; a ki helytelen takarékosság­ból az olajat nagyon kíméli, különösön ott hol a forgási sebesség roppant nagy (ily he­lyen legalább minden negyed órában szüksé­ges kenni); a ki a kopásnak kitett részeket, nem szerzi meg készletbe; a ki egy szóval nem tudja, mi az: géppel bánni; annak azt tanácslom hogy gépet ... ne vogyen! Megvagyok győződve, hogy hazánkban, munkás viszonyaink rendellenes állapotánál termelésünk drágaságánál fogva, a jó gépek elterjedése meglehetős szorosan össze függ mezőgazdasági viszonyaink fejlődésével; és ez okból szívesen működöm közre magam is azok terjesztése körül. Oly gépeket tehát, melyeket kipróbáltam, s jónak ismertem, kedves kötelességemnek tartom mindig aján­lani, azokra megrendeléseket elfogadni, azok felöl bővebb felvilágosítással szolgálni. A Buc- keyére nézve is áll ez; külömben a jövő ka­szálás s aratás alkalmával szívesen látok min­denkit az intézeti gazdaságban. Debreczen 1874. márczius. Molnár L%jos* — Sorozata az Uj-Kigyóson, 1874. april 13-án tartandó Szántás-verseny­nek. A verseny rendezője Wieland Károly uj kigyósi jegyző. A szántás-vorsonynél a legjobb szán­tás lesz a díjazás alapja, miért is jutalmat csak a szántó egyén igényelhet. Szántani lehet bármily ekével s fogattal. Minden versenyző a kihancsikolt 200 négyszög ölnyi tért egészen tartozik felszán­tani. Ha akarja, előbb egy külön kijelölt té­ren mogkisértheti ekéjét, de reggeli 9 óra­kor a számára kimutatott helyet el kell fog­lalnia. A 4-es fogatnál hátrány nélkül meg­engedtetik az ostoros. A szántás mélysége legsekélyebb 4" azontúl előnyben részesül. Egyenlő tényezők mellett az idő rövid­sége is előnynek fog vétetni Az adott jelre a verseny megindul, azaz minden versenyző egyszerre szánt és pedig egyedül, a fennemlitett ostorost kivéve, minden vezető s segítség nélkül. A néző közönségnek csak a szántás és bírálat bevégezte után lehet a szántott földre menni, addig a számunkra kijelölt helyről szemlélhetik a versenyt, nehogy az ide-oda tolakodás által a szántó jószágot zavarják. A bírálat tényezői lesznek: 1) a boroz- dolás, 2) az egyenlő fogás, 3) a forgóknál! kiszántás, 4) a közép barázda, 5) a jószág* gali bánásmód, 6) a szántás általános képe és 7) a szántás mélysége. Ezen tényezők mindegyike a bírálatnál a tökélyhez arányított számmal fejeztetik ki, — azután az egyes tényezők számtételei ösz- szeadatván, a legnagyobb összeget adó lesz az első nyertes és úgy tovább. A versenyzők számához mérve, három dij osztatik ki, 30, 20 és 10 forintos foko­zatban és dicsérő oklevelek. E szántás versenyre Békósmegye egész területéről jelentkezhetni. A bejelentéseknek Uj-Kigyóson a rendezőnél szóval, vagy Írás­ban f. é. april 13-án, reggeli 8 óráig kell megtörténni, ki az illetőnek a szántás helyi­ségét is megnevezendő A biráló bizottság a helyszínén a rendező által állittatik össze,

Next

/
Thumbnails
Contents