Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)

1874-03-22 / 12. szám

Arad ás Erdély felé szálló mindennemű kül­deményekre nézve, a záridö délelőtti 11 óra, a N.-Várad, Debreczen, Miskolcz és Kassa felé szállókra nézve pedig déli 12 óra. A délután feladott B.-Csaba, Pest, Bécs, Arad és Erdély felé szóllé pénzes levelekre 8 málhákra nézve a záridó délutáni 5 óra, —- az egyszerű és ajánlott levelekre nézve pedig délutáni 6 óra; valamint a N.-Várad, Debreczen, Miskolcz és Kassa felé szólló mindennemű küldeményekre nézve is a dél­utáni 6 óra. A fent kiirt záridön túl is addig, mig a hivatalos drák tartanak, t. i. délelőtt 8 órá­tól 12 óráig, és délután 2 órától 6 óráig fel­vétetnek mindennemű küldemények ugyan, de ezek csak a legközelebbi postával indít­tatnak el. Gyula, martiu8 20-án, 1874. Grimm Károly, m. k. postamester. Pályázati hirdetmény. A b.-gyulai kir. törvényszék területén szervezett „békési kir. járásbíróságnál“ évi ÓO0 frt fizetés és 100 frt lakbérrel egybe­kötött egy irnoki állomás üresedésbe jövőn, ezen állomásnak betöltése tekintetéből a nm. magyar kir. igazságügy minister urnák f. évi 826. cin. sz. a. kelt magas rendelete folytán pályázatot hirdetek, s felhívom mindazokat, kik a fentnevezett állomást elnyerni óhajtják, hogy eme pályázatnak a „Budapesti közlöny“ hivatalos lapban történt első megjelenésétől számított négy hét alatt szabályszerűn bélyeg­zett, okmányokkal felszerelt és életkorukat anyakönyvi kivonattal igazoló pályázati kér­vényeiket, és pedig a közhivatalban lévők hivatali főnökeik utján hozzám küldjék be. B.-Gyulán, 1874. runrtius 13-án. Kovák Kamill, _________ elnök. Je gyzéke. A b.-gyulai kir. törvény­széknél .1874. évi mártius 23-án é.s kővet­kező napjain felveendő polg. pereknek. Előadó Nyikora M. tszéki bíró. 2028. Az első erdélyi vaspálya építő vállalatnak Hartmansgruber Ede ellen 2363 frt 63 kr. visszafizetése iránt. 6965. Szőke Juliannának T. Szabó Kis István ellen gyemek tartási dij iránt. 7905. Lövi Áronnak Moldován lsrail- ke ellen 488 frt 46 kr. s járulékai iránt. 8702. Méhes Lajos tiszti ügyész mint nóh. Zsigái Ferencz örökösei képviselőjének Zsigovics Imre és társai ellen törvényes osz­tályrész kiadatása iránt. 10057. Petrik Györgynek Pljcsovszky Zsuzsanna ellen házassági kötelék végfelbon­tása iránt. Előadó Huszka M. tbiró. 7587. Koller Gábornak Harsányi Pál ellen 9210 frt, és jár. iránti pere. 8230. Ilyés András és érdektársainak Csabaváros ellen 20802 frt 76 kr. kártérítés iránti pere. 8649. özv. Molnár Póterné Csáti Sá­rának Molnár Mária Szatmári Istvánná el­len 268 írt 40 kr. örökség kiadása, lakás és tartás iránti pere. 9089. Bróda Józsefnek Bodnár Kovács Bálint és Mihály ellen 258 Q öl lefoglalt föld terület \ isszabocsátása, elvont hasznai megtérítése s jár. iránti pere. 9091. Lénárd Sára és Erzsébetnek Lé- nárd Ferencz ellen vagyon közösség meg­szüntetése s 3950 frt elvont haszon megté­rítése iránti pere. Előadó Dobosß Alajos tszéki biró. G. Szilágyi Sándor felperesnek Erdődi Mihály és Kávási Sámuel és érdektársai al­peresek elleni kártérítési újított pore. D. Nagy István felperesnek Erdődi Mi­hály és Kávási Sámuel és érdektársai alpe­resek ellen kártérítés iránt ujiiott pere. Pututai Ádám felperesnek Kovács Pál alperes ellen 1220 frt 771/,, kr. és jár. iránt folyamatba tett pere. Újdonságok. — A „Békésmegyei Közlöny“-re mely február eleje óta Csabán jelenik meg, többek kérdezősködése folytán előfizetéseket a mi kiadó hivatalunk (Winkle Gábor könyv­árus üzlete) is fogad el. — Előfizetési ár ne­gyedévre 1 frt 70 félévre 2 frt 50 kr. Az előfize­téseket rögtön átszolgáltatni kötelességünknek érezzük. — A gyulai polgári iskolára utób­bi közlés óta a következő adományok foly­tak be: Szénásy Károly ur Pestről 20 frt; Simay Istvánná szül. Prág Anna Aradról 10 frt; Grétz József tanácsos urnái múlt vasár­nap egybegyült mulató ifjúság részéről 10 frt. — Főösszeg 2162 frt 37 kr. — Just Gyula megyei aljegyzőnk e hó 14-én vezető oltárhoz Pesten a kelteinek ben gazdag Szitányi Vilma kiasszonyt. Mint Pestről tudósítanak nászanya volt Gorove Antalné, násznagyok Gorove Antal honvéd ezredes, és Szitányi Samu ; — nyoszoló leá­nyok Szitányi Mariska és Gorove Rőzsika, vőfélyek Szitányi Károly és Just Zsiga. — Kisérje örök boldogság a szép frigyet. — A sorozás Gyulán e hó 22-én ve­szi kezdetét, tegnap előtt és tegnap a recla- matiók napja volt. — Megjelent és beküldetett az „Apol~ Hl zenefnlyóirat 6 ik száma. — Tartalma: 1) Bordal Thomas Ambrus „Hamlet“ czimü dalművéből. 2) Repülj! gyors-polka Hölzl Lörincztöl. 3) Két népdal. I. Rejtsd el kér­lek szép ragyogó szemedet. II. Hej 1 de mi­nek ez a panasz. Ny.izsnyay Gusztávtól. — Ára egyes számnak 50 kr. Előfizetési ár egész évre 6 frt, félévre 3 frt. — (A csabai járásban) a sorozás befejeztetek, s 632 I. korosztályú hadköte­lesekből 146-ra hangzott a vészes „krach“ — akarom mondani „tauglik“ szó, még a II. korosztályból 521 közül 22 vált be rendes cs. k. vitéznek, — a többi felmaradt és a III. korosztály 625 legénye közül 95 lett a póttartalékba sorozva, 61 pedig honvéddé avattatott fel, a IV. vagy is az előbb kirek­lamáltak osztálya 14-el szaporította ezek szá­mát, úgy hogy összesen császári katona lett 263, — magy. királyi honvéd pedig csak 75. — (Csabán is megtartották) a szo­kásos kegyelettel mártius 15-ét a polgári kör­ben, mint minden évben. Előkészület nélkül tör­ténvén még is csinos számú közönség gyűlt be, kik megemlékezvén a régi időkről, a sza­badság ezen hajnal napjáról, — éltették fő­hősét Kossuth Lajost, s éltették az imádott hazát. Az úri kasiuó hallgatott, — — mint minden évben. — „Csalán“ czimü ajutograíirozott lap jelent meg aa egy hete, s mini a címlapon áll, hiunoristicus (?) heti lap. Humort azon­ban nem találtunk benne. Ily lap szükséget képezne a mindinkább elfajuló erkölcsök os torozására s a társadalmi ferde kinövések nyesegetésére, de más hang kell ahoz s min­denek fölött életre való éle. — Műkedvelői előadásokról már múlt számunkban szólottunk, s most már annyira van az ügy, bogy a közreműködésre a hiva­tottak fel is lettek szólítva, szeretjük hinni, hogy e felszólításnak engedni mindannyian kedves dolognak fogjuk tartani. — Az árvaleányház építését még e tavaszon megkezdik. A tervet \bl pesti épí­tész készité, s igy biztos kilátásunk van, hogy városunk egy igen csinos épülettel fog gya­rapodni. — Időjárásunk nem hagy fel novem­beri zimankó s az áprilisi hirtelen változás egyvelegével. A múlt hét végén oly hófuva- tag folt, mint akár a legnagyobb télben, majd elolvadván ismét sárban evickélünk, a nap is szépen mosolyog pár percig, s aztán órahosszat felhők fedik el. — Pedig bizony már ránk férne egy kis jó idő. ySit— A gyulai főiskolai nyilvános mú­zeum következő tárgyakkal gyarapodott : Vitaípek Nándor — „suezi“ csatornánál mű­ködött gépész egyiptomi utjából magával ho­zott: „egy rovar házacskát“ — (Käferhaus), melyet bizonyos nemű rovarok — torony idomra apró íarészletecskékböl családjuknak méh-sejtként — lakásul szerkesztettek; — egy darab eredeti egyiptomi veres buranyt (koráit,) és egy fejér korai ágat, mindkettőt a veres tengerből; egy üvegcsében veres tenger fövényét Egyiptomból; egy négy- szegletre kicsiszolt egyiptomi márvány kö­vet ; — szivacsképzetet az egyiptomi ve­res tengerből; — Zabarai megkövesült er­dőből egy fadarabot; — egy tüskés csigát a verestengerből, és végre egy megkövesült egyiptomi gombát. — Továbbá Bak József helybeli kereskedő I. Lipót rom. cs. 1694-ik siléziai, 1695-ki tyroli, és I. József, rom. cs. 1707-ki siléziai bárom krajezáros ezüst pén­zeit; végre Weisz Zsiga kereskedő segéd UI. Zsigmond lengyelkirály 1692-ki ezüst garasát küldék illetőleg ajándékba adták. — Utóbbi közlés óta a Haan_ Antal féle régiség gyűjtemény megvételére, id. Mo gyoróssy János ur ivén folytatólag Grom- sperger József űrtől befolyt 1 frt. — Főösz- szeg 683 frt 7 kr. az esedékes kamatokon kivül. Közli a békésmegyei takarék pénzt, tisztség. Nyílt levél tek. dr. Kovács István megyei főor­vos úrhoz. Figyelemmel kisérvén azon vitát, mely részint a „Békés“ hasábjain, részint röpivek­ben ón, másrészről Franka ós Garzó Gyula gyomai ref. lelkész ur közt lolyt, telkemet a szégyen, de másrészről a sajnálat érzete fogta el, látván, hogy küzd a tudomány embere oly egyénnel, ki félreismerte hivatását, oly térre lép, mely — eddig megjelent nyílt cik­kei, röpivei, 8 rusztincturájához adott utasí­tásaiból következtetve, sohasem fogja számá ra a hivatalához megkivántató tiszteletet a elismerést megszerezni vagy növelni. — De másrészről az ember keblét a sajnálat érzete szállja meg akkor, midőn látja, bogy egy nem competens egyén által oly módon hur- czdtatik meg, mire az épen nem volt érdemes. Voltak viták, voltak eszmecserék a tu­dományos világban, de a melyek által a tu­domány is gyarapodott s az emberiség okult, vannak eszmecserék a mindennapi életben, mi szükséges is, mert az által tágul ismeret­körünk s abból táplálkozik elménk, de vaj­mi ritkaság, hogy szaktudóssal, szakmája kö­rébe vágó tárgyban álljon polémiába a laicus viván ön ellenében a szélmalom harezot... 1 Ont t. főorvos ur az a ritka szerencse érte akkor, midőn a múlt 1873. évi békésmegyei cholerajárványt tárgyaló jeles müvét, mely a megyében tett ésszerű tapasztalatokat a tudomány szövétnekével megvilágítva oly szépen, oly biven tárgyalja, — mely a tudo­mány, a kutatás, s vizsgálódás által megál­lapított tényeket oly híven hozta kapcsolatba a mindennapi élet prosaicus, de szomorúan igaz tapasztalataival, a mely műre s szerző­jére büszke lebet a megye, a mennyiben tán áz ország egyik megyéjének múlt évi jár­ványa sem Íratott le oly terjedelmesen, oly kirueritöleg, oly tisztáD, oly elfogulatlanul, mint épen a mienk, a mely műből készség­gel hoztak kivonatokat a hazai orvosi szak­lapok, s a mely úgy a tudományra, mint ki- válólag Békésmegyére nézve maradandó mű lesz. Akkor fellép a gyomai ref. pap Garzó ur, hogy az ön művében lerakott örök igaz­ságokat s tényeket megdöntse s elferdítse, s ö, az orvosi tóreni nagy tekintély (?) proc- lamálja az igazságot, hitet, s tudományt ? ! S midőn igy a tények kérlelhetlen logicáját egy tolvonással megdöntötte volna (?) a pró­fétai ihlettség szent malasztjával felfegyver­kezve, neki ront, s ir egy könyvet a hivő lelkek örök üdvösségére, és ad majorem dei glóriám, a“rusztinctúrához utasitás s adatok“ czirn alatt; mire nézve nem hiszem hogy ta­lálkozzék az országban orvos, vagy általában intelligens ember, ki gondolkodni s combi- nálni tud, de egyúttal fáradtságot is vett a müvecske elolvasására, hogy ne szánakozó mosollyal tette volna le a könyvecskét, s ne gondolta volna, kár hogy az érdemes tiszte- l'etes ur a műre fordított időt, nem predica- tiók és imádságok gyártására s nem egyhá­za ügyei gondozására fordította. Hallgatással mellőztem volna azonban én mindezen dolgokat, ha véletlenül nem ke­rül kezembe ismét Garzó urnák egy újabb röpive, mely kötelességemmé teszi, hogy nyíl­tan felkérjem főorvos urat, hogy ba már Gar só urnák nincs érzéke a lelkészt kar tekin­télye s méltósága iránt, s oly irkafirkákkal, minő a rusztincturáróli röpirat jelen felelete bosszant bennünket, b bosszantja valószínű­leg erdemes ügytársait, főorvos urban lesz bizonyára annyi önérzet, hogy a megyei or­vosi kar barátságos lánczolatát s igy mint egésznek tekintélyét egy laicussal, egy abe- szélhetnémség chronicus viszketegétől izgatott egyénnel folytatandó polémiával megszakíta­ni vagy megsérteni nem fogja.... Igaz, hogy mindenkire élvezet az ön gyönyörű irályát az ön magas röptű, majd tárgyilagos gon­dolkodását s kifogástalan logicáját élvezni, de méltó ellenfelet, s az önéhez hasonló ne­mes fegyvereket őhajt tisztelő barátja Dr. László Elek, Orosháza községi, s megyei tiszteletbeli főorvos. Gazdászat, ipar, kereskedelem. Egy pár jő szó a szenvedélyes dinnye termelőkhöz. Nemesebb fajú ananász és cantaloup sárgadinnye érése, közönségesen augusztus közepén közdödik, és a bűvös éjek beállta után idényük már nem tart soká. Pedig minden dinnye-termelő óhajtaná hogy már júliusban élvezhetné eme nemes gyümölcsöket, mit könnyű fáradsággal el lehet érni azáltal ba a termelők mártius hónapban, lJ/4 láb hosszú és ugyan olyan szélességű négyszegletű faládát félig a föld­be beeresztenek, s aztán abba vetik el a dinnye magvakat. A ládikák a mag kike­léséig éjjel nappal, üveg ablakokkal beföd­ve tartandók. A mag kikelése Után, de csak is szép időben, félig fehámasztandók az üveg ablakok, de naplementékor ismét min­dig befödetnek. ­Minden láda mellett egy pár marék­nyi szénát, vagy szalmát kell tartani, hogy nagyon hideg éjjelre, vagy ha ógiháborutól és jégtől lehetne félni, azzal az ablakok be- takartassanak; — a széna vagy szalmán felyül ilyenkor még tégla vagy fadarabot kell rakni, bogy a vihar el ne hordhassa a SZ&iiDnt SZ clOlc*(vTCi. Május végén, midőn már a fagytól nem lehet tartani, egy-kéíf szät dinnye plán­ta után is, a iádét levelek és indák futják be, s ez időtől fogv.. az ablakokat éjjel-nap­palra lf kell ve rrai, hogy a dinnye növényeik a szabad levegőhöz hozzá szokjanak. Nyolcz nap múlva a ládák, — melyek eddig a földben állottak — kivétetnek, és a láda mellett a föld terület megkapáltatik, — s ezek után elérjek azon czélt, hogy már julius közepén a legzamatosabb, és leg­nemesebb fajú ananász, contaloup és turkesz- táni dinnyéket élvezhetjük. A ki nem hiszi: tegyen próbát vágy' két ládával, s bizonyára nem fogja megbánni. A turkesztáni dinnyét a tökéletes megé- résig, teljes megsárgulásig nem kell leszakí­tani; — a vérsaillesi ananász és preserout cantaloup fajokat azonban mindjárt az érés kezdetén le kell szakítani, és hűvös helyen kell tartani, mert ezek, ha egészen megérnek — már erjedésbe mennek át, s mind za­matjukat, mind czukortartalmukat elveszítik; — a többi sárgadinnyék — ba csucskájok megreped, vagy ba zamatjuk már érzik, ak ko szakithatók le. Gyulán 1874. mártius 20. Göndöcs Benedek, apát és lelkész. -• ­— Az Európai államok adóssága 1873 év végig egy statistikai* kimutatás sze­rint következő. millió frt. fejenként frt Francziaország adóssága 9000 250 Nagybritanniáé . . . 7925 200 Olaszországé .... 3600 130 Austriáé ......................... 2100 10 0 Magyarországé . . . 1021 68 Oroszországé .... 3750 45 Spanyolországé . . . 2625 150 Német birodalomé . • 1685 *2 Törökországé .... 1306 46 Hollandiáé.................... 825 230 Po rtugáliáé .... 772 190 Belgiumé.................... 275 55 Gö rögországé . . . .■ 205 140 Dániáé . . . . • . 230 75 Svédországé .... 65 16 Romániáé..................... 60 15 Norvégországé . . . 20 12 Svajczé......................... 15 5 L uxenburgé .... 5 15 Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő; Dob&y János.

Next

/
Thumbnails
Contents