Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)

1874-11-15 / 46. szám

ban már véleményét kifejezé, abhoz jelenben is ragaszkodik; és továbbá, hogy Kondoros, Csákó, és Kis-Kondoros pusztáknak községgé alakítása esetén, szükségessé válható egy járásba való beosztása tekintetében nyilatkozni, a kérdés a mai állapotában idöelöttinek tartja.

A szarvasi járásszolgabirája ugyancsak pótlólag beterjesztvén Halásztelek és Décs- pusztáknak önálló községgé leendő alakítása tárgyában a kivánt ügydarabokat, — hasonlón! azon kijelentéssel terjesztétnek fel a bel- ügyministeriumhoz, hogy a megye a fenfor- gó ügyben véleményét már kifejezvén, ahhoz jelenben is ragaszkodik, és a községgé alakuláshoz, helyeslésével egy átalán nem járulhat.

Göndöcs Benedek apát és lelkésznek, mint a megyei régész- és müvelödéstörténel- mi egylet elnökének, a muzeura gyarapítása czéljából hozandó megyei végzés kérelmezése tárgyában beadott folyamodványára, a közgyűlés azon határozatot hozá, hogy miután e tekintetben (t. i. a megye határán felmerülő leleteknek rögtöni bejelentésére nézve) már az 1871. évben történt intézkedés, fölhivatnak a járási szolgabirók és Gyulavá- ros polgármestere, s ezek utján a községi elöljáróságok, miszerint azon végzést szem előtt tartván, a netaláni ásatások és leletekről, a nevezett egyleti elnökséget mindenkor értesítsék.

Ugyancsak az apát nr, mint a nevezett egylet elnökének azon folyamodványára, melyben a megyei levéltárban levő mindazon tárgyakat, melyek hivatalos használatra jelenleg nem szükségeltetnek, letéteményezés és megőrzés végett a megyei muzenmnak kéri átadatni, — a kinevezett küldöttség véleményének meghallgatása mellett, a közgyűlés azon határozatot hozá, hogy a kérelmezett tárgyak (n. m. a megyének zászlói, érmei, és pénzei, régibb okmányai és történeti nevezetességű okiratai,) leltár mellett a megyei múzeumnak, a muzeum érdekességének növelése czéljából, átadassanak, azonban miután ezen tárgyak között találtatnak oly családi okmányok is, melyek jelenleg is az illető családok tulajdonát képezik, — ezek továbbra is a levéltárban őrzendők, kívánatra azonban ezek másolatai, vagy kivonatai szintén kissolgáltathatók.

Körös-Tarcsa község elöljáróinak azon kérvényére, melyben községükben az elöljáróság bekövetkező választását, — mely CBak 1875. év május hó 12-én következnék be, főleg a községi számadások egyöntetű, s ugyanazon évi elöljáróság alatt való vitele tekintetéből, — a jövő év első napján kérik megengedni, — a közgyűlés, a felhozott indokokat elégségesnek találván, a kérelem megadását határozta el.

A szeghalmi járás szolgabirája jelentését beterjesztvén, ak.-Iadányi szegények pénztára kötvényeinek biztosítása tárgyában megejtett vizsgálata eredményéről, — miután a jelentésből kitűnt, hogy a nevezett pénztár kötvényei kellőleg biztosítva vannak, a jelentés a közgyűlés által tudomásul vétetett,

Ugyancsak a szeghalmi szolgabiró beterjesztvén, a F.-Gyarmat község elöljárói ellen, a tűz által megrongált nagybajomi országút védelmének elmulasztása miatt elrendelt vizsgálat tárgyában felvett jegyzőkönyvet, — melyből kitűnvén, hogy a kotu-anyag- ból készült országút, a rét égetés alkalmával, a szél által tovavitt üszkök által gyu- ladott meg, oly nagy mérvben égett, hogy azt megközelíteni sem lehetett, az oltás pedig a viz hiánya miatt még megkísérthető sem volt, s igy az elöljáróságot az óvintézkedések megtételének mulasztás vádja nem terheli, — a jelentés, a közgyűlés által tudomásul vétetett.

Olvastatott a megye székházának kibővítése tárgyában beérkezett pályaművek megbirálására kiküldött bizottság jelentése.

— A küldöttség azon nézete, hogy a megye, miután a pályázók (Léderer Ede városi mérnök és Licsman Bálint épitö mester) a kihirdetett feltételeknek meg nem feleltek, a pályadij kiűzetésére nem kötelezhető, elfogadtatván, — tekintve mindazonáltal a szorgalmat s jó akaratot, melyet a pályázok kifejtettek, őket fejenként 50 frt az az ötven -rt jutalomdijban részesíteni kívánja, mely

összeg a megye tartalékpénzalapjából részökre kiadásul utalványoztatik. — A bemutatott két terv közül | megye közönsége által egyik sem találtatván az igényeknek teljesen megfelelőnek, a működő küldöttség, melyhez mint szakértők még Kemény Mihály, Krampelitsch Ödön, Nuszbek József, és Straka Ernő urak megválasztatnak, azzal bizatik meg, hogy a beadott, és még netalán beadandó tervek szerzőit, az igényeknek megfelelő építkezési terv elkészítésére felhívni, — a költségvetést megbírálni, az építkezésre szükséges pénzalap állását megvizsgálni, s a legközelebbi közgyűlésre tüzetes és kimerítő njabbi véleményes jelentést boterjeszteni igyekezzék.

(Folyt, köv.)

A békésmegyei régész- _ és művelődéstörténeti egylet igazgató választmányának Gyulán, 1874. november 2-án tartott

gyűlése.

(Folytatás.)

5) Az elnök ur, jelentését folytatva fel- eralité, miszerint a nevezett küldöttség megkereste az akadémia elnökét, gróf Lónyay Menyhért urat is, kit azonban, miután ez időben Erdélyben utazott, — honn nem lelt; s igy csak írásban ott hagyott kérvény által kereste meg az iránt, lenne kogyes hathatós befolyásával odamüködni, hogy múzeumunk könyvtára, az akadémiának minden eddig megjelent kiadványai és müveiből nyerjen egy-egy ingyen példányt. Melyre nézve a gróf ur legközelebbről azon kegyes választ küldé, hogy az egylet kérésének teljesítésére a legszívesebben közremunkáland, s a kérvényt, az akadémia gyüléséni előterjesztés végett, a titkárnak (Arany Jánosnak) már át is adta, — kit egyébiránt az apát ur e tárgyban levél által szintén megkeresett.

6) Továbbá — kérvény által megkereste az apát elnök ur a vall. és közokt. ministert az iránt, hogy Rómer Floris szerkesztése alatt megjelent „A magyar nemzeti muzeum római feliratos emlékei" czimü nagybecsű tudományos munkának egy példányával (melynek boltiára mintegy 70 frt) lende kegyes múzeumi könyvtárunkat megajáü- dékozni. E tárgyban azonban még válasz nem érkezett.

7) Jancsovics Pál igen tisztelt megyei alispán urnák f. év október havában kelt hivatalos átirata által tudósittatván az elnökség hogy Füzes-Gyarmat határában, gróf Batthyány László birtokán, mintegy 1500 db. XV— XVI. századkorabeli pénzeket találtak, melyek azon hivatalos kérelemmel terjesztettek fel tárgyalás végett a pénzügyminister úrhoz, hogy ezeket ha lehetséges, megyei múzeumunk birtokába bocsátaná, — erre nézve nem késett az apát-elnök ur sem, a nevezett ministert az egylet nevében kérvényileg megkeresni, hogy lenne kegyes ezen leletnek a kincstárt illető, — de a mai becsár Bzerint igen csekély forgalmi értékű 1J3 részét megyei múzeumunknak átengedni, miután alapos reményünk lehet, hogy gróf Batthyány László ur a közügy érdekében, az öt illető részről lefog mondani múzeumunk javára, — a találóktól pedig, az őket illető 1/3 részt, a mai árfolyam szerint be fogja váltani egyletünk.

Az egyleti ügyek előhaladására nézve tett mindezen elnöki intézkedéseket a választmány teljes elismerése mellett örvendetes tudomásul vévén, a legutóbbi ügy érdemében azon határozatot hozá, hogy:

Gróf Batthyány László ur ő méltósága kéressék meg az egylet nevében az iránt, miszerint legyen kegyes megengedni, hogy az egylet, az említett lelet helyén, mely az ö birtokán van, tudományos szempontból további ásatást és nyomozást rendezhessen; — annak kitudása végett j>edig, hogy az illető helyen valóban érdemes és szükségos-e ásatásokat tenni, a helyszínén való vizsgálat végett titkár ur Zsilinszky Mihály és Tatár János szeghalmi h. h. lelkész, egyleti választmányi tag urak küldettek ki, s a költségek fedezésére az egylet pénztárából 30 frt utal- ványoztatott.

8) Az apát elnök ur magán utón értesülvén, hogy Mczö-Tur és Endrőd között, a Körös medrében a 23-ik átvágási csatornánál, mammutb őskorbeli állat csontjaira találtak, melyeket a munkálatokat vezető Klauz- nitzer Sándor mérnök ur, Körös-Ladányban, báró Wenckkeim László úrhoz, mint a Kö- | rös-Berettyó szabályozási társulat elnökéhez szállíttatott, — erre nézve jelenté, hogy ezen leletnek a megyei muzeum számára való megnyerhetését, a báró urnái, levél által már kérelmezte is.

Az elnöki intézkedés általános helyesléssel találkozva tudomásul vétetett.

9) Jelenté elnök ur, miszerint Ipolyi Arnold, Thaly Kálmán, Frakndi Vilmos, Rómer Flóris és Ormos Zsigmond urak, az egylet tiszteletbeli tagjaivá történt megválasztásukat melegen megköszönték, — s ez utóbbi mindm eddig megjelent régészeti és raütör- ténelmi tárgyú müveiből egy-egy példányt ajánlott fel, és ajándékozott múzeumi könyvtárunknak.

A választmány örvendetes tudomásul vévén a mondottakat, nem késett jegyzőkönyvileg megörökíteni elismerését, és köszönetét a szép ajándékozásért utasítva egyszersmind a tárlati igazgató urat, az adományok átvételére.

10) Végül a múzeumnak gyarapítása czéljából, a most gyülésozö megyei bizottsághoz intézett két kérvényét jelenté be apát ur, melyek közül az elsőben az egylet nevében kéri a megyobizotfsági közgyűlést, hogy hozna oly értelmű határozatot, és azt a legkiterjedtebb módon tétetné a megyében közhírré, miszerint: bármi fog találtatni a megye határában, azt az illetők büntetés terhe alatt kötelesek lesznek haladéktalanul a községi elöljáróságnál bejelenteni és cson- kitatlanul letétbe helyezni, hogy igy az elöljáróság által a megye alispánjának bejelentetvén, ez utón, ha régészeti- vagy közmü- velődéstörténeti érdekkel biruak, az egylet által, a megyei muzeum számára megszerezhetők legyenek.

A másik kérvényben az iránt kereste meg az apát ur a racgyebizottsági közgyűlést, az egylet nevében, hogy lenne kegyes a megyei levéltárban létező mindazon régi iratokat, történelmi okmányokat, térképeket, pecséteket, zászlókat, emlékérmeket és pénzeket, melyek ma már hivatalos használatra nem szükségesek, megőrzés és letéteményezés végett a megyei múzeumnak átengedni.

Az egylet ügyoiben tett mindezen buzgó fáradozások és intézkedésekről szóló elnöki jelentés, mind végig feszült figyelemmel kisérve, a választmány egyhangú helyeslésével elfogadtatott, és örvendetes tudomásul vétetett.

Ezután Zsilinszky Mihály titkár ur jelenté a következőket;

11) Időközben beérkezett két felolvasásra szánt értekezés ; az egyik Horváth Sámuel tótkomlósi kiérdemült ev. lelkész és egyleti választmányi tagnak ily czimü müve: „Mi által lehet a magyar faj megmaradását kül- és belellenségei ellenében leginkább biztosítani;“ mely is bírálat végett kiadatott: dr. Kovács István, Hajóssy Ottó és Zsilinszky Mihály uraknak; — a másik értekezés pedig — Benka Gyula szarvasi tanárnak — „néh. Kristóf! Györgyről irt életrajza," mely bírálat végett kiadatott: Horváth Sámuel, Jancsovics Pál és Haan Lajos uraknak, mint kik e tárgyban legtöbb hely- és körülményi viszonyok ismeretével birnak. Ha a bírálók többbségo az értekezéseket elfogadhatónak találja, az esetben a jövő nyilvános ülés folyamában felfognak olvastatni, az elnök véleménye és határozata szerint Gyula, Békés, Csaba, Szarvas, vagy Orosháza városok valamelyikében.*)

12. Továbbá ugyancsak a titkár ur

*) A felolvasások tárgyában nem hallgathaltja el e sorok írója, ama szerény véleményének figyelembevételét kérni, miszerint hozzon határozatot az egylet az iránt, hogy a felolvasásra szánt értekezések minden alkalommal a titkárhoz küldessenek, ki is azokat, a szerző nevének kinyilvánitása nélkül adja ki bírálatra, három választmányi tagnak; — s elfogadás esetén szabad legyen az értekezést magának a szerzőnek felolvasni, ha nem választmányi, hanem csak rendes tag is. Ennek hatéi ozatilag leendő nyílt kimondása annyival is inkább kívánatos, mert az alapszabályoknak ide vágó 22. §-a nagyon átalános kitételekkel él, s azért többé kevésbbé homályosnak mondható.

jelenté, hogy az elmúlt nyáron, a történelmi társulat kirándulása alkalmával, sikerült neki több igen becses okmányt felfedezni, a megyénkben most is virágzó, — s egykoron történetileg nevezetes ./ustA-osaládról, mely okmányok annyival is inkább nevezetesek ránk nézve, mert megyénk különösebben pedig Gyoma városa múltjára igen érdekes adatokat tartalmaznak, — s ezeknek nyilvánosság elé hozatalára, illetőleg az okmányok ki- nyomatáéi költségének fedezésére az őseinek dicső múltja iránt meleg kegyelettel viseltető, s hazafias érzelmeiről 'eléggé ismert Justh István birtokos urat már is szerencsés volt megnyerhetni.

S mivel ez alkalommal a titkár ur csak rövid szavakkal érinté a nevezett becses történelmi okmányokat, a választmány által megbizatott, hogy a jövő gyűlés alkalmával tüzetesebben ismertetve, tartson e tárgyban felolvasást.

13) Mindezeknek örvendetes tudomásul vétele után, Party Ferencz egyleti pénztárnok ur bemutatá az egylet vagyoni állásáról szóló kimutatást, melyszerint az egylet bevétele: 1600 frt.

kiadása: 1391 frt. 6 kr.

s e szerint a jelenlegi készpénz maradvány : 209 frt. 94 kr.

14) Úgyszintén id. Mogyoróssy János tárlati igazgató ur, bemutatá a múzeumnak időközben történt gyarapodásáról szóló kimutatást ; — mely lapunk, számaiban, részletesen időnként közöltetett.

Az egylet tisztviselői jelentésének tudomásul vétele mellett, a választmány a következő folyó ügyeket intézte el :

15) Haan Lajos alelnök ur bemutatá, az egylet megbízása folytan általa tervezett disz-oklevelet, és az egylet pecsétjét. Mindkettőnek valódi müizlés szerinti felfogása, és igen diszes kiállítása, a választmány egyhangú tetszésében részesült, — s nem késett a gyűlés, az alelnök urnák ez ügybeni fáradozásai és utánjárásáért teljes elismerését kifejezni, — egyszersmind a készítés árát 119 frt 45 krt kiutalványozni tendelte.

Megbízta egyszersmind a választmány Zsilinszky Mihály titkár urat, hogy az okleveleket a tiszteletbeli alapitó és rendes tagok részére sziveskedjék kiállítani, melyért ez utóbbiak az alapszabályok értelmébon 2 frtot tartoznak a tagsági díjon kivül az egylet pénztárába fizetni; — az ezen utón befolyt összeg, az alapszabályok értelmében, a tárlat javára lévén fordítandó.

16) Ugyancsak a titkár bízatott meg az egyleti évkönyv szerkesztésével is, melyben az egylet működésének minden nevezetesebb mozzanata, az értekezések és felolvasások, tisztviselői jelentések, s a tagok név- jegyzéke, valamint a múzeumi tárgyak leltára lesznek felveendők. Ez fog beküldetni a kormánynak is hivatalos tudomásvétel végett.

17) Mátyus Nép. János cs. kir. udvar- noknak az egylethez intézett azon levele, melyben ritka szép pénzgyüjteményót 24800 frt becsárban eladásra ajánlja, egyszerűen tudomásul vétetett; az egyletnek megküldött különféle nemzetek régi pénzeit ismertető, német nyelven írott munkája pedig a könyvtárba tétel végett a tárlati igazgatónak átadatott.

18) Határoztatott egy szolgának 2 frt havibér fizetése melletti fogadása, hogy a múzeumi helyiség általa tisztán tartassák.

19) Határoztatott a választmányi gyűlés meghívóinak nyomatása, utasittatván az elnök annak árát az egyleti pénztárból kiutalványozni.

20) Végül — miután az egyletnek még nincs annyi jövedelme, hogy télen át a muzeura fűtését eszközölhetné, de különben is ezen évszakban a múzeumnak kevés látogatója akacf, azért határoztatott, hogy télen át a muzeum zárva tartassák, melyről a közönség hirlapilag értesittetik.”)

Ezzel a változatos és gazdag tárgyso- rozatu választmányi gyűlés esti Ya 8 órakor végett ért.

M. J. B.

*) De már ezt, — ha Gyula városa képviselete is úgy akarja, mint magunk, — nem engedjük,

Szerk,