Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)

1874-10-11 / 41. szám

Újdonságok. A Az elmúlt vasárnapon, mint ki­Tály ö felsége nevenapján, a helybeli r. kath. nagytemplomban ünnepélyes hálaisteni tiszte­let tartatott, melyen a megyei, törvényszéki, városi és honvéd'tisztikar tagjai közül, szá­mosán voltak jelen. ■ /\ Ugyanaz nap a németvárosi templom­nak bacsn ünnepe volt, a mely ugyan a hű­vös, borongós, esős idő miatt nem volt oly élénk, mint más években szokott lenni. /\ October 6-án ezen országszerte emlékezetes és kegyeletes nemzeti ünnepna­pon, a 13 vértanú halála napján, városunk­ban senkinek sem jutott eszébe, hogy a ke­gyelet és hála adóját leróvta volna azok em­léke iránt, kik a szabadság kivivhatásáért drága éltükkel adóztak. Nem tüntetés lett volna ez, mert hisz ennek napjainkban már értelme nincsen, hanem a hazafias visszaem­lékezésnek legszebb jele. A mely nép feled­ni tudja a múltak dicső emlékét, az nem ké­pes lelkesülni a jövő iránt se már, — s vá­rosunk és megyénk talán csak nem akarja az országnak e szomorú' és lealázó példát adni. A Damjanich jánosné, az aradi hon­véd-ünnepélyről visszatérve, rövid időre vá­rosunknak és özv. gr. Wenckheim Józsefné- nak vendége volt. A Ormos Zsigmond temesmegyei fő­ispán szintén itt időzött, mint halljuk — Or­mos János köztiszteletben álló beteg testvé­rét, — ki már jobban van — látogatta meg. A A békésmegyei régész és müve- lődéstörténelmi egylet alapszabályai, a na­pokban érkeztek vissza megerősítve a minis- teriumtól. A A rom. kath. hitközség, a Krausz- féle házat jutányos áron megvette tanitói lak­nak. A A polgári iskola felszerelése gyor­san halad. — Az épület kivülröl igen csino­san néz ki, fala világos kékre, tetőzete vö­rös színre van festve. A Elek Lajos a polgári iskola meg­választott tanára is, áttette már lakását vá­rosunkba. A Csodáljuk, hogy a rendőrségnek figyelmét mindeddig kikerülte, a heti és na- ' ponkénti piaczok alkalmával az a péklegény, aki zsemléit nagy kiáltozással árulja, hogy „kettő három krajczár“ hasonlóul az a rö­vidárus emancipált polgártárs, aki fülhasitó hangokon hirdeti, hogy „tizennyolca honvéd­gomb egy garas.“ Helyén találjuk, hogy eme nagy kinálgatásról leszállítsák őket, mert ezen a jogon aztán minden kofa elkezdheti kiabál­ni a maga áruit, — s akkor aztán jaj a te fülednek szerencsétlen piaczi vásárló. A Megbocsáthatlau ujdondászi vé­teknek tartanánk, ha a szept. 28-ki concer- ten jelenvolt tánczosnők koszorújából a leg­szebb virágokat kihagyva, azt ki nem pótol­nék. Jelenvoltak ott még a múlt számunkban emlitetteken kivül: Birsy Sarolta, Hücke Sze­réna, Kiskéry Berta, Léderer Janette, Nogáll Jánka és Erzsiké kisasszonyok is, a táncz mulatságnak s a jövő báloknak mindannyi gyöngyei. A A német trombitás gyerekek ellen összeesküdött a sors. A távirdai hiva­talnok panaszt tett, hogy a rettenetes lármá- tér nem tud dolgozni, s fellázitá az egész ut- czát ellenük. — A városi tanács atávirdászt elutasitá kérelmével, de az alispáni végzés szerint csakugyan a trombitás iskolának kell azon utczából kiköltözni. — A szalontai honvédzászlószen- telési bálon Rácz Jancsi zenekara oly de­rekasan működött, hogy a tánczolók általá­nos tetszése jutalmazá játékukat. — E zene­kar tegnap a „Teli Vilmos“ operát játszá a promenadeon, s ezzel bezárta a térzenei-idényt egész a tavaszig. — Óhajtjuk mind a közön­ség, mind saját érdekükben, hogy jövő ta­vasszal fejlődésüknek szép tanúbizonyságával lepjék meg hallgatóikat. — Farkas Józsi zenekara, miután legjobb tagjai kiléptek és ott hagyták, fel­bomló félben van. — Olcsó húsnak big a leve tartja a közmondás, hanem hát nálunk drága hús­nak is igen hig leve van. A szabad husmé­rés ugyan keveset használt városunknak, úgy hogy szinte visszakivánnánk a limitatio kor­szakát egyátalában nem értjük, hogy az il­lető hatóság épen nem tartja hatásköréhez tartozónak, vagy épen kötelességének mé­szárosaink zsarolásával szemben közönségünk jogos követelményeinek érvényt szerezni. Mert ha már a szomszéd községekhez ké­pest nálunk sokkal drágábban kell a húst megfizetni, annyit csak megkívánhatunk, hogy legalább olyan legyen, mint a szomszédban árulnak, Csabán 18 krért a legjobb minősé­gű húst lehet kapni, Sarkadon meg épen 12— 16 kr. a hús {ontja, a minőség pedig hason- lithatlanul jobb ami 22 kros húsunknál. — Beköszönt az ŐSZ. Komor szürke felhők boriták el a múlt hét. derült egét, a hűvös napok beköszöntőnek, a fák lombja ritkul, a hűvös szél sárgult, száraz leveleket hord, — a gazda nagyobbára betakarította mije termett, a nagy résznek azonban nem volt mit betakarítani, s keresete som, miből szerzett volna, s igy aggódva nézünk a tél elé, mely már-már a küszöbön áll s melynek zordonságát enyhiteni az előző évszakok vaj­mi szűkmarkúak voltak. — A térzenén is, mely valószínűleg szerdán volt az idén utoljára, meglátszott a hűvös napok hatása, alig volt közönség, mig máskor rendesen igen számosokat csaltak a szép zene hangjai. — A pékek egy húron pedülnek a mé­szárosokkal, azon különbséggel, hogy ezek mégis szabott áron adják a rósz portékát. Kapitányságunk talán az árak mellett a mi­nőséget is megszabhatná, mert a mennyiség­ről nem is szólunk, hisz ha egy zsemlye vagy kifli a mai minőség mellett még nagyobb lenne, csak a patikára kellene költenünk. — Katalin napján a nő egy let bálát rendez, az orgona koncert bálja hozta meg rá a kedvet, s hogy sikerülni fog, arról a kezdeményezők neve kezeskedik. Felemlitjük e hirt azért is, mivel e napon több helyen szoktak bálát tartani a vidéken is, nehogy e mulatságok egymás rovására összeessenek. — A polgári kör ma egy hete tiszt­újító közgyűlést tartott, melyen a lemondott tisztikar egyhangúlag újra mogválasztatott. A kör tevékeny igazgatója Batik Elek ur azonban semmi áron nem fogadta el az is­mételt kérésekre sem az igazgatói tisztséget, s igy helyébe ifj. Kratochvill József válasz­tatott meg. Most egy éve e kör ügyei a le­hető legrosszabb lábon állottak, a tagok cse­kély száma még reményt sem engedett a to­vábbi fennálláshoz, s le is mondtak már ró­la, midőn Göndöcs Benedek apát ur elnök­nek, Batik Elek ur pedig igazgatónak vá­lasztattak meg. S ma épen nevezett urak ügybuzgalma folytán az egylet ott áll, hogy adósságait letörleszté, nemcsak hanem az igazgatói jelentés szerint készpénzzel is ren­delkezik. — A polgári iskola alapjához Stein- feld Ignátz ur 50 frtal járult. — — Az október 6-iki honvéd gyász­ünnepélyen Aradon Gyuláról senki sem je­lent meg, pedig Aradhoz közel vagyunk, és élő honvédeink is elegen vannak; — átalá- ban egész Békósmegye igen közönyösen vi­selte magát, csupán Csabáról vettek benne Kemény Mihály, Felix Ákos, Sztraka György és Omaszta Szilárd urak részt. — Elmond­hatjuk hát: „Elhamvadt a magzat hő szerelme, Nincs magasra vivő szenvedelme Jégkebelben fásult szivet zár ?“ — A békésmegyci méhészegylet kiállítása ma egész nap a közönség részére a megyeház kertjében Gyulán megszemlélés végett nyitva áll. — A Galbács-kert gulyása bojtárját annyira megverte, hogy a szerencsétlen em­ber negyed napra meghalt, a gulyás a köz­ponti börtönbe kisértetett. Két sógor meg pénteken délután fényes nappal a „Király“ előtt agyba főbe verte egymást, az erősebb­nek aztán pártja akadt, a rendőrségben, ki­nek közbejárása folytán a hűvösön pihenhe­ti ki a dulakodás fáradalmait. — Utóbbi közlés óta a békésmegyei muzeum Következő tárgyakkal gyarapodott, jelesen: néhai Nyéki Alajos ur özvegye szü­letett Szigethy Klementina urhölgynek t. Dö- mény Lajos ur által kézbesített adományai: egy romai korbeli alabárd, — egy fringiái kard, — gerezdes körte alakú két réz buzo- gány, — egy kigyódzó alakú vas szurony tokjával, — egy öntött vas csákány, mely e század első tizedében a Mantuában tartózko­dott, és hadi zárlatba jutott magyarlovasez­red kitörése alkalmára — a franczia vasa­sok ellen készült, — egy XVII. századbeli magyar vassisak ; — egy vörös réz-tányér hajdan ezüsttel futtatott (leihelye aradmegyei Erdőhegy község), — agyagból készült házi isten szobrocskája (lelhelye aradmegyei fö- herczegségi birtok „Liváda“ nevű puszta,) egy négy alacson lábú Iábaska őskorbeli mű (leihelye az említett uradalombeli „Feset“ puszta); — két lyukas agyag gömb, ököl nagyságú (lelhelye azemlitett uradalmi ágyai erdő, — egy balta és véső kigyla köböl, és egy vésőéi gránit köböl, — nyolez ásvány- kő, ketteje méreg tartalmú ; egy mamut záp- fog s egy olyannak kereszt csontja (lelhelye a Zagyva folyó medre), három régi gyűrű kettő ezüst, egy bronz — czirádás, és kar­dot viselő kar jelvény metszetekkel (lelhelye aradmegyei „Kerülös“ község), egy bronz edény töredék, — egy 1848—49-ki sárga réz pecsétnyopió, a „nemzet“ katonai aradi szállítmány parancsnoksága körirattal — egy 17-iki századbeli kétágú szarvas agancs­ból készített löportartó — Magyarország védasszonyának 1603 ik évben fából fa­ragott remek metszetű szobrocskája tok­jával, — Szent Mihály őrangyalt ábrá­zoló ereklyékkel rakott kép üveges keret­tel (melyet néhai Nyéky Alajos egykoron a Czárány családtól nyert ajándékba) húsz ábrából álló régi földabrosz gyűjtemény kö­tésben,. — Décsy Sámuel 1792-ik évben Becsben kiadott Magyar szentkorona históri­ája czimü könyv, — egy evő készlet! bőr­tok; végre egy tengeri rák (láb) ólló. — Továbbá Márky István ur részéről: A „sak- játék tankönyve“ diszkötésben, és hatvanegy darabból álló jeles és ritka jrégi pénz gyűj­temény ; mollyekböl 23 darab romai korbe­li, 15 darab Imre (III-ik Bála magyar ki­rály fiának szlavóniai, — IV-ik Bélának 3 ezüst és 1 réz, — V-ik Istvánnak 1, — Kun-Lászlónak 4, Rudolfnak 1, Il-ik Má­tyásnak 1, Il-ik Ferdinándnak 1, I-ső Le- opoldnak 2 ezüst, — Il-ik Rákóczy Fercncz- nek PRO LIBERTATE tiz magyarpénzes 1705 s 1706-ki, ismét ugyanannak 2 réz: M. The- résia király-asszonynak 1 nagyobb, és 1 kissebb réz polturája; — végre Kaprinay Gábor ur M.-Berényböl küldött adománya M. Therésiának 1773-ki Erdély nagyfeje­delemség részére veretett 1 ezüst 20 xkrossa, és V. Ferdinándnak 1848-ki magyar kör- iratu ezüst 20 krajczárosával. Utó végre he­lyén látjuk megemlíteni azt is, hogy szép gyarapodásnak indult megyei múzeumunkat a nagyszámú föméltóságu urak, és urhöl- gyekeu kivül több hazai tudósaink vallás külömbség nélküli egyházi és világi tekin­télyek és vidékiek, és a helybeliek megte­kintésre méltatták és rendkívüli napokon is folytonosan látogatják. — A „Magyarország és a Nagyvi­lág“ 41 ik számának tartalma: Képek: A Rudolf-rakpart. — A titkos forrás. — Olasz- országi képek: I. Római környékből, II. A „Monte Pincio.“ — Egy öreg pár. Szöveg: A Rudolf-rakpart. — A titkos forrás. — Olaszországi képek: I. Római környékből. II. „Monte Pincio.“ — Egy öreg pár. — Nagyvárad ostroma. Történelmi rajz Deák Farkastól. (Folytatás.) — Egy békés harc- tudósitó éleményei. (Elbeszéli ö maga) — Szivbeli tartozások. Regény Maquet Ágost­tól. (Foly.) — Kollárz János és Szláwy dec- rája. (Vége.) — Úti vázlatok. (Porzótól) — Különfélék. — Sakkfeladvány. — Képta­lány. — Szerkesztői üzenetek. Előfizetési dij: Negyedévre 2 frt 50 kr. Evenkint 2 diszes jutalomkép. — Az 1874-iki évfolyam eddig megjelent számai még kaphatók. Szarvasi újdonságok. © Hymen aratásai. Hölgy koszo­rúnk legszebb virágszálait szakasztá le re­ménytelt kebellel a hymen, s a szerelem ró- zsalánczaival fűzi őket a boldog arákhoz. Ugyanis a legközelebb múlt napokban t. Ri­gó Nándor csákói uradalmi ispán ur néhai Novák Károly élte nyíló szakában elhunyt, szeretve tisztelt néptanitónk bájos, s erények­ben gazdag leányát Novák Gizella kisasszonyt, Cho van Victor városunk szülötte, jelenleg mokrai evangélikus lelkész pedig t. Kiceka Dániel tanár urnák — mint a classicusok veterán bajnokának — boldogsága rózsás édenéből a legszebb virágszálat, az arany- szőke, s bá jos Kicska Link a kisasszonyt jegyzé el. Felhőtlen boldogság a két uj frigyre!! © Jótékony czélu táncvigalmat ren­dezett városunk izraelite ifjúsága folyó hó 4-én a „Sas“ vendéglő nagy termében. Azon­ban a rendezők tapasztatlansága, különösen pedig a meghívók hiányos szétküldése miatt eredményként csak meglehetős nettó deficit mutatkozik. © Időjárásunk egyszerre megvál­tozott. Nehány nappal ezelőtt a hőség oly tikkasztó volt, hogy csak árnyas és hüs he­lyeket kereső egyénekkel, most pedig me­leg felöltőn ybe burkolt, s a hüs idő miatt felfrissült alakokkal találkozunk az utszákon, kivált reggelenként. Az égboltozat folytono­san borús, s bizonyosan Jupiter az esőzés­hez készül. Node hisz most őszszel lesz is akkor nekünk szegény padló koptatóknak hadd-el-hadd. Gazdászat, ipar, kereskedelem Lobmayer J. F. üzleti jelentése. Budapest, 1874. okt. 4. Ezelőtt két héttel adtam utoljára jelentést; azóta a gabonatőzsdén, kivé vén a sokat változni szerető zabot, minden czikk visszament értékében, mint azt az alanti árjegyzés matatja. Javulásról t. i. értékemelkedésről szó sem lehet, mert míg az ed­dig kivitelre alkalmas czikkek kiviteli üzlete meg­szűnt, másrészt a búza mai ára még mindig vissza­tartja malmainkat bevásárlásoktól; s különösen ez utóbbi esetben nem is csuda,' ha csakis kismérvű üzletek történnek, mert a lisztfogyasztás, más évek ezen időszakával szemben, felette megcsökkent, pe­dig a mai lisztárak oly niveaura szállták le, mint a minőn olcsó években álltak. A búzaár, a mai liszt­árakkal öszszeállitva, még mindig nem ad nyeresé­get a malmokat teljes erő véli őrlésre. A gabona­vámnak újra életbe léptetése a gazdákra semmi előnyt nem létesített, azért mert malmaink, daczá­ra az itt szorult olábbuza olcsó felhasználása mel* lett sem tartják ezéiazerünek, az említett ok miatt az őrlést nagy mérvben folytatni Különben a gab- navámban a gazdaközönség kevés vagy semmi jóté­teményt nem lelhet (?) mert tekintve az olábbuza , érték különbségét a miénkkel szemben, t. i. mintegy 1 frt — 1 frt 20 kr vámmázsánként, ha a fizetett vámot az az: 40 krt levonjuk, még mindig jóval olcsóbb marad az olábbuza; s ha a malmok az ab­ból készült lisztet exportálják, akkor a fizetett vám vissza engedményeztetik. Azonban nekünk nem is a vámtól függő okban van bajunk, hanem azon ma már mindé • osztályt nehezen nyomó hitben hogy búzánkért, mert kitűnő minőségű, a múlt évek­ről megszokott magas árt kell fizetni, — elfelejtvén mindannyiszor hogy másutt is kitűnő minőségben elégségesen kapható ezen czikk. és — mint a mai üzlet tanúsítja — saját szükségletünkre az idei ter­mésnél kevesebb is, elégséges. Megengedhető, bogy a jövő tavasz a búza con- jnnkturát a vérmesebbreményüek kedve szerónt fog­ja állítani, de ha mind arra várunk, akkor annak sem lesz meg jó eredménye, mivel a tömeges ela­dás osökkentendné az árakat. Nézetem szerint leg­tanácsosabb részben most, részben tavasszal eladni, s ha igy történt volna már aug. elején, akkor a nekünk nem szükséges búzát a külföld felvette vol­na, másrészt több értékű lenne búzánk itt az or­szágban is, de különösen a pénzforgalom áthatóbb 6 ezáltal minden üzlet egészségesebb volna, mint ma. Mai árak következők: 86 —89 fontos búza ....... 4.80—5.50. 80 fontos rozs ...................................... 8.55—3.65. 72 fon tos serfozö árpa........................ 2.80—3.20., 45— 48 fontos zab ....... 2.08—2.10., 82 fontos tengeti................................. 4.25—4,35. az ö smert feltételek mellett, készpénzért Budapes- ton értetnek. Hetivásári tudósítás. Gyula október 9. 1874. Mai hetivásárunk árai a következők: Búza 90 fontos 10 frt, 86 fontos 8 50, 77 fontos 7.70, 74 fontos 7 frt. — Árpa 6—5.20 kr. — Zab 3—8.20, — Tengeri 6.20 köblenként. — Burgonya vékánként 2 frt 40 kr. — Szilfa öle 10 frt 40 kr, — tölgyfa 10 frt. Nyilttér.*) Figyelmeztetés. Miután Bak Salamon urnák helyben szokása, cselédek vagy fuvarosok által küldött, hozzánk czim- zett írásbeli famegrendeléseket magáévá tenni; ez pedig comittenseinknek az ár lényeges különbsége miatt csakis kárukra van, kötelességünknek tartjuk ezt szives figyelműkbe ajánlani. Bak Salamon urnák e szokásává vált zsibárus eljárását pedig a n. é. közönség megítélésére bízzuk. Mély tisztelettel Braun és Czinczár, fakereskedők. Szerkesztői üzenet: — M. Braun József urnák M.-Berény Tér­szűke miatt azon kellemetlen ügyre vonatkozólag kedves veterán bátyánk levelét közöltük az öné he­lyett ; — reményijük a végett elnézését l! — To­vábbá engedje kérnünk, bogy jövőre a kebelükben történtekről ideje korán nyerjünk értesítést, mi ál­tal sok kellemetlenségnek vétetik eleje. *) Az e rovatban közlöttekért a szerkesztőség csak a 8 aj tóhatóság irányában vállal felelősséget. Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő; Dobay János,

Next

/
Thumbnails
Contents