Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)

1874-09-27 / 39. szám

tolandó községeket vagy pasztákat készség­gel fogadja el. j Az 1875-re szólló virilisek névsora meg- állapittatott, a választottak fele pedig — le­járván a 3 év — kisorsoltatott, az nj vá­lasztás napjáal f. é. november 16-án hatá- roztatván meg. A méter rendszer behozatala folytán a központban egy tökéletesen felszerelt hitele­sítő hivatalt állít a megye saját költségén fel. Nyíl tlevél Vidóvszky Ferenc mint főjegyző, Hagyó Kovács ; Sándor mint viásodjeg'yzö uraknak Gyoman. Saját tapasztalataim és a közvélemény alapján azon erős és biztos meggyőződésre jutottam, miszerint önök az 1872-ik évi jegy­zői választásnál, a már akkor positiv tör­vényeknek j megfelelő dokumentumokkal nem -hozassék a dolgok ilyetén állása, bírván, s a mi több (mely tekintetekből s melyekből • nem — tudni nem tartozom —) csakhogy törvényes kellékek hiányában meg­választattak- Megválasztattak pedig önök oly formán, hogy választóiknak ajánltattak, mint e hivatalra képesittettek — pedig Isten ments, meg. a népnek azon tudatra jntni, hogy az általa bizalommal megválasztott jegy­zők helyett a kijelölésnél érdemesebbek is intethettek el. — De hagyom ezt, áttérek a dolog valódi oldalára : Elfoglalták önök a jegyzői széket azon édes. refnényben, > hogy az elibök szabott méltányosságból eredett utasításoknak (ille­tőleg az 1871. XVIII. t. czb. foglalt jegy­zői hivataloskodhatásra kimutatható képe- sitvényöknek saját és a nép érdekében) ele­get tesznek ; de mindeddig a választó nép megnyugtatva nem lehet a semmi néven ne­vezendő, csak még jegyzői képesitvénnyel sem igazolt jegyzőkkel; .— annyival inkább a nép bizalma napról napra lazultabbá s sa­ját választottjai iránt egészen bizalmatlan­ná, lehet, —dehogy is pe?.midőn az ak­kori pályázati hirdetményben világossan ki volt téve: miként Gyoma városa szabadit- tatnék meg azon kellemetlen helyzettől, hogy egy a jogtudományokban jártas, és netalán az elöljáróság előtt előfordulható jogi kér­désekhez ügyesen szólló, már szakavatott, s ügyvédi oklevéllel ellátott pályázó ne vá­lasztatnék meg, de fájdalom I úgy az egyik, mint a másik kellék, mely főjegyző urra vonatkozik, teljesen hiányzik. Megjegyezvén, hogy biztos tudomásom szerint a pályázók . között a hirdetményhez rugaszkodva — vol­tak számosak, kik ügyvédi oklevéllel és jegy­zői képesitvénnyel birtak Rég íróiét> már, még a múlt 1673-ik évben a képviselőtestület által kitűzött azon határidő, melyben tdállitani, vagy legalább a formának eleget tanetni módjukban áll­hat®, yolna jegyzői képesitvéiyüikkel meg­nyugtatni a.y közvéleményt, s eleget tehetni saját, sou veráfiitásuknak. De Különösen érdekli e dolog a fő­jegyző urat, ki a pályázati hirdetményben foglalt, de ki nem állított törvényszabta ügy­védi oklevelét és jegyzői hivataloskodhatá- sára szólló képesityényét a kiszabott határ­időn túl is oly aok idő alatt ki nem mu­tatta, — s nem tett eleget az elibe szabott utasításoknak — mely elégtétel követelése több mint egy éve, hogy már évülésben van, — én akarom, hpgy a törvényes kellékek­ben szenvedő hivataloskodás ne pangjon lep alatt, s akarom hogy nyilvánnoságra Aka­rom, hogy ne igyekezzék a főjegyző ur, s ne igyekezzenek mindketten hallgatással el- óviteni azt, melyet — rationaliter fogva fel a dolgot — különben is a lehetetlenségek közzé,,tartozik, s az elévithetés tárgyát nem képezheti. Csak ennyit kívántam registrálni, s csak annyit kívánok tudomásokul juttatni, hogy ha állitásajmnak ellenkezőjét bebizonyít­hatni vélnék, előttük áll az ut és mód a tör­vény értelmében épen úgy igazolhatni állitá-, saimnak ellenkezőjét, mint én a törvény ér­telmében felállítani igyekeztem állításaimnak valódiságot, s felszóllalni az önök és a nép érdekében. Válaszukat hirlapilag a legforróbb ba­rátsággal fogadom, s a netalán. adandó vá­laszukra ismét nézetemet nyilvánítani, s köz­zétenni kárhozatosnak egyáltalában nem ta- lálandom s általában a hiányoknak s az okok miben rejlésének nyilvánítását a közvélemény elébe bocsátani önöktől elvárom. Az önök és a választóik érdekében Szendrey Gerzson, ügyvéd-jelölt. Jegyzőkönyv, a békésmegyei okszerű méhészegyletnek Gyu­lán, 1874. szeptember 21-én tartott választ­mányi gyűléséről. » Jolenvoltak: Göndöcs Benedek apát és lelkész elnök, Niedermayer Antal pénztár­nok, — Jancsovics Pál, Beliczey István, Justh István, Merkl Alajos, Herberth Alajos választmányi tagok.-hlatalmas volt ekkor az ozmán. Az ot- tomán birodalom, mely most egy beteg em­ber htt képét adja, akkor mint bős férfi for­gatta a fegyvert. Pótemkinnek csak alkalom kellett s kiragadja a fegyvert a hatalmas kézből. E közben telt az idő, 13 boldogtalan év telt el Potemkin felemelkedése óta. Er­zsébet elveszett, de emléke, — mint emész­tő vámpir kisérte Alexist. 1774-ben Eatalin egy kéjutazást tett birodalmában. Egész hadsereg volt fényes kísérete.,. Bchirvan, Gbilan, Mazenderán kánjai reszketve borultak térdre a hatalmas előtt, fejedelmi ajándékokat nyújtva át. .. ,.... A. szomszéd Kriuiia khánja, — Dowlet Gerai, i— megijedt, — oly közel érezvén a puskapor szagot, mely, a Eatalin tiszteletére kisütött mozsarakból eredt — s .összegyűjtő hatalmas török tatár hadát. e Pótemkinnek meg volt adva az al- kalom. • Erimia khánja a zultán adófizetője s védencze volt. .11 Potemkin borzasztó kozák csapat élén Cheraoqban termett, s a khán fejét a por­tára küldé,-Dowlet Gerai helyett — Sahin Geraint ültette a kháni palotába. Erimia gyönyörű, termékeny félsziget. Az orosz birodalomban sehol szebb búza, — jobb bor, — kellemdusabb nők nem terem­tek, mint itt. Sahin Gerait egy ukáz Pétervárra hív­ta. Ott Potemkin s a czárnö rávették trónja átadására., Saját kivánatára, — Potemkin Alexis lett Erimia kormányzója, melyet Tanriának nevezett el. Dárinsi gazdagságot merített Alexis a búzából, — bachusi kedvet a borból, menyei élvét a szép cserkésznőkböl. Egy év alatt letűnt Tauria boldogságá­nak eddig fénylő csillaga. A virágzó népből rabszolga lett, a ko­zákok kancsnkái alatt, búza, bor, szép le­ány csak az oroszoknak termett. Alexis a kegyetlenkedésben találta fő gyönyörűségét, — ö szenvedett, hadd szen­vedjen más is J Eatalin milliónyi arany rubelei, — me­lyet a tartomány felvirágoztatására küldött, halomban hevertek már Alexis palotájában. 1786. őszén nyugtalanul járkált Alexis legbelső ferbájában — Erzsébetről gondol­kozott. Eszébe jutott, amit az legutoljára mon­dott neki; „Osmeri Eatalint: neki borzasz­tó czéljai vannak veled!“ most értette, — most érezte ennek igazságát/ Szívesen elcserélte volna aranyát egy csendes hajlékkal, ha azt Erzsébettel oszt­hatta volna meg., r Merengéséből alvezére riasztotta fel, — ki egy udvari hírnököt jelentett. Potocky, a czárnö fő lovászmestere volt e követ, ki szé­les ukázt nyújtott át Alexisnek. (Vége köv.) I. Igazgató-elnök szívélyesen üdvözöl­vén a választmányt, bemutatja Domonkos János titkárnak lemondását, melyben gyön­gélkedő egészségét és halmozódott hivatali teendőit hozva fel okul, kéri az egyletet, hogy állásától mentené fel, forrón megkö­szönve a szép bizalmat, melyet iliegválabz- tatásakor személye iránt tanúsított. — A vá­lasztmány sajnálkozását fejozvén ki a le­mondás fölött, azt mindazonáltal elfogadta, s az ígyen megürült titkári állomásra, a jö­vő közgyűlésig ideiglenes titkárnak, egyhan­gúlag Merkl Alajos uj-kigyósi tanitót vá- lasztá meg, — ki a bizalmat meleg szavak­ban megköszönve igéré, hogy minden f— a méhészet terén szerzett tanulmányozását, és buvárlatai eredményit a legnagyobb kész­séggel fogja az egylet javára (ordítani. II. Niedermayer Antal pönztárnok, be­mutatja a pénztári kimutatást, az egylet va­gyonáról. E szerint a tagok összes száma 136. Ezek közül 38 alapító, 4b működő, és 53 pártoló tag van. —- A tagsági dijak fö összege 599 frt. — Eddigelé tagsági dijak­ból befolyt / 317 frt, mely Összegből a bé-j késraegyoi takarék pénztárba kamatpzás| vé gett elhelyeztetek 27,0 frt; a pénztárban van a kiadások fedezésére 43 frt; — eddigi ki­adások levélkiváltások, és nyugták postáni elküldéséért 4 frt. A még eddig be nem fi­zetett tagsági dijak összegé 282 frt. A pénztárnok jelentése a választmány által ör­vendetes tudomásul vétetett. III- [ Igazgató elnök ur felemlité, hogy bár a folyó évi nagy szárazság folytán a méhtenyésztésro általában kedvezőtlen volt az időjárás,’. mindazáltal óhajtandó volna, hogyha az egylet fönnállásáról életjelt ad­va, egy méhészeti kiállítást rendezne, — és a már kipróbált és legjobbaknak bizonyult Dzierzon-féle méhlakokat, az okszerű méh- tenyésztéshez megkívántaié méhészeti esz­közöket, valamint méz és viasz terménye­ket a megyei közönségnek bemutatná, és megmagyarázná, hogy igy a szakértők híj rálatából a legjobb és legczélszerübb méh- lakok és kezelési eszközök felismertetvén, s «azokat a méhtenyésztő egyleti tagok az egy-, let által maguknak a lehető jutányos ár ön megszerezvén, igy az okszerű méhtenyész- tés, már a jövő tavasszal kezdetét vehesse. Felemlité továbbá, hogy a délmagyarorszá­gi méhész egylet, valamint ö, és a megyé­ben még több méhtenyésztők fognak a ki­állításon méhlakokat, méhészeti eszközöket, és saját termelésű méz és viasz terménye­ket bemutatni — Az elnöknek ezen indít­ványát a választmány egyhangúlag, helye­selvén, elfogadta, és elhatároztatott,; hogy a kiállítás a jövő hó október 11-én fog még­tartatni, Gyulán a vármegyeháza kertjében, kezdetét vevén reggeli 8 órakor, — és pe­dig oly formán, hogy azok is, kik az egy­letnek még nem tagjai, a méhészeti kiállí­tásban részt vehetnek, méhlakjaikat, keze lési eszközöiket, ,méz- és viasz terményeiket bemutathatják, s kitüntetés és jutalomban, az egyleti tagokkal egy- formán részesülhet­nek. — A kiállítás rendezésével a titkár bí­zatott meg, — s a kiállítás napján, regge­li 10 órakor, ugyancsak ö fog az oksze­rű méhészet gyakorlati kezeléséről, a Dzier- zon rendszere szerint készült legjobb méh- lakokról, a méhtenyésztési eszközök — s azok mikénti használatáról egy íöyid .ér­tekezést, felolvasást tartani; —, mely után a bíráló bizottság, a legjobb és legczélsze- rübbnek felismert méhlakokat (kaptárokat) és tenyésztési eszközöket kijelöli és jutal­mazza. A kiállított tárgyak feletti őrködés és felügyeletre, Herberth Alajos választmá­nyi tag ur lön felkérve, ki is a megbízatást szives volt elfogadni, — s ugyanazért min­den , — a méhészeti kiállításon bemutatni gzándokolt tárgyakat hozzá a megyeház he­lyiségébe kéretnek a kiállítók küldeni. Beliczey fetván választmányi tag ur ál­tal szóba hozatván, hogy miként jutalmaz­tassanak a versenyzők a kiállításon ? ha- tároztatott, bogy a legjobb és iegczélsze- rübbnek elismert méhlak 1 db magyar arany, a legczélszerübb méhészeti eszköz 1 db 2 frtos és 1 db 1 frtos tallér, a saját terme­lésű legszebb méz 1 db magyar arany, a legszebb viasz szintén 1 db magyar arany jutalomban részesüljön az egylet pénztárából, — és dicsérő oklevéllel is kitüntetessék. — A jegyzőkönyv hitelesítésére tekintetes Jancsovics Pál ób Beliczey István Urak ké­rettek fel; határozatba menvén egyszers­mind, hogy a jegyzőkönyv egy példánya a békésmegyei gazdasági egylet igazgató­ságának is megküldessék. Eelt mint fentebb. Merkl Alajos, egyleti h. titkár. Levelezés. B.-Sz.-Audrás, szept. 22. 1874. Hazajáró , lélek - fölemlítette meg a na­pokban községünk tudatlanabb részét, ugyan­is néhai Juhász Menyhért kastélyába magát befészkelt bagoly éjjelenként sivitó hangjával nagy számmal csalta oda a tudatlan néptö­meget a a bagoly , szokatlan sivjtására el lön határozva közöttük, hogy az semmi más, mint egyedül „hazajáró * lélek “ éjjelenként össze- csoportosUlva jártak azon helyre, hol a si vi­tás hallatszott.. |. Szerencsétlen kishitiiekl nem szégyen- litek-e önmagatokat oly természetellenes ész* nélküli bolondságot hinni ? sajnálni lehet, sőt szégyenleni kell, hogy a XIX. század másod felében is sokan találkoznak < oly tudatlan vakhitüek, kik saját ostobaságuk; által meg­félemlítik úgy ;pnmag^k§t, mint a hozzájuk hasonló tudatlan könnyenhivó kishitiieket. Ily ostobaságok'hallására nem jogosul­tan keletkezik-e keblünkben, azon óhajtás, — INépnevelés jöjjön el a te országod.11. Há nyat ütött az óra f ezt ugyan hasz­talanul kérdezné valaki a békés-szent-and- rási toronyórára nézve, mert az „kuka“ már évek hosszú . során keresztül, bizony pedig elöljáróink kiterjeszthetnék erre figyelműket! mert nem lehet tagadni, hogy égy csaknem 6000 lelket számláló községnek egyetlen to­rony-órája évek óta rósz állapotban van'; — ez szégyen vagy a községre, vagy az elöl­járóságra, a szégyent elhárítani bármelyik félről az elöljáróság hatásköréhez' tartozik. Csak ne lenne aztán felszólalásunk pusztában elenyésző hang, mint sok más közérdekű tár­gyakra eddig is volt, és tornyunkban levő egyetlen „kuka óránk* mielőbb adná jelét Iá telének. , Zili Károly. Budapest sept. hó 1874. Eljövetelem előtt megigértette velem t’ szerkesztő ur, bogy a „Békés“ számára egy „baka“ levelet írjak. Nem tudom mennyiben fogja ez a lap olvasóit szórakoztatni, meg­írom mégis, mert megígértem. A vitéz „Eszti“ — Ferdinánd Észté — tartalék parancsnoksága alatt, Pest és Uj- Pest közt fekvő táborban tanyázunk, a tény­leges szolgálatban levők leszállításával kerek­számban 1000-en, mivel pedig katonának csak is egy nembeliekét soróznak, valami élelmes francia furcsa kis operettet írhatna, ad nótám „Tiz Leány és egy .férj sem“ Ezer férfi , s egy nő sem“ címmel, mert a gyengébb nemet a cherub képében feltüzött szuronynyal vigyázó őrök tisztességes távol­ban tartják a sánczoktól, s igy a be vagy kijutás meglehetős veszed elemül el is járna; azonban az emberi ész élesebb- lévén a szu­ronynál, a nagy őrködés dacára is a rokon szivek találnak alkalmat ez összejövetelre. Mint már ez szokás, a tartalékos ka­tonák behívásánál, ruhát mi . is nagyon hiá­nyosan kapunk, s igy nem kerülhetők el a bevett „gatyás regiment“ elnevezését, ez í zon- ban épen nem geniroz a váczi, országút s üllői utón, tehát a főváros kellő közepén a Rákosra való raasirozásunkban, a nagy közönség bámulásán s élces megjegyzésein mi tulteszszük magunkat. Mi vitéz férfiak vagyunk, s ezt érezzük is, —. hiszen nem igen van okunk félni, a harcmezön talált el­lenségtől, kivel már déltájban szépen kibé­külünk, s kinek bandája mellett masírozunk haza, hol a menage étvágy csikl&ndó illata feledteti a nap fáradalmait.

Next

/
Thumbnails
Contents