Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)

1874-09-27 / 39. szám

tolandó községeket vagy pasztákat készséggel fogadja el.

j Az 1875-re szólló virilisek névsora meg- állapittatott, a választottak fele pedig — lejárván a 3 év — kisorsoltatott, az nj választás napjáal f. é. november 16-án hatá- roztatván meg.

A méter rendszer behozatala folytán a központban egy tökéletesen felszerelt hitelesítő hivatalt állít a megye saját költségén fel.

Nyíl tlevél

Vidóvszky Ferenc mint főjegyző, Hagyó Kovács ; Sándor mint viásodjeg'yzö uraknak Gyoman.

Saját tapasztalataim és a közvélemény alapján azon erős és biztos meggyőződésre jutottam, miszerint önök az 1872-ik évi jegyzői választásnál, a már akkor positiv törvényeknek j megfelelő dokumentumokkal nem -hozassék a dolgok ilyetén állása, bírván, s a mi több (mely tekintetekből s melyekből • nem — tudni nem tartozom —) csakhogy törvényes kellékek hiányában megválasztattak- Megválasztattak pedig önök oly formán, hogy választóiknak ajánltattak, mint e hivatalra képesittettek — pedig Isten ments, meg. a népnek azon tudatra jntni, hogy az általa bizalommal megválasztott jegyzők helyett a kijelölésnél érdemesebbek is intethettek el. — De hagyom ezt, áttérek a dolog valódi oldalára :

Elfoglalták önök a jegyzői széket azon édes. refnényben, > hogy az elibök szabott méltányosságból eredett utasításoknak (illetőleg az 1871. XVIII. t. czb. foglalt jegyzői hivataloskodhatásra kimutatható képe- sitvényöknek saját és a nép érdekében) eleget tesznek ; de mindeddig a választó nép megnyugtatva nem lehet a semmi néven nevezendő, csak még jegyzői képesitvénnyel sem igazolt jegyzőkkel; .— annyival inkább a nép bizalma napról napra lazultabbá s saját választottjai iránt egészen bizalmatlanná, lehet, —dehogy is pe?.midőn az akkori pályázati hirdetményben világossan ki volt téve: miként Gyoma városa szabadit- tatnék meg azon kellemetlen helyzettől, hogy egy a jogtudományokban jártas, és netalán az elöljáróság előtt előfordulható jogi kérdésekhez ügyesen szólló, már szakavatott, s ügyvédi oklevéllel ellátott pályázó ne választatnék meg, de fájdalom I úgy az egyik, mint a másik kellék, mely főjegyző urra vonatkozik, teljesen hiányzik. Megjegyezvén, hogy biztos tudomásom szerint a pályázók . között a hirdetményhez rugaszkodva — voltak számosak, kik ügyvédi oklevéllel és jegyzői képesitvénnyel birtak

Rég íróiét> már, még a múlt 1673-ik évben a képviselőtestület által kitűzött azon határidő, melyben tdállitani, vagy legalább a formának eleget tanetni módjukban állhat®, yolna jegyzői képesitvéiyüikkel megnyugtatni a.y közvéleményt, s eleget tehetni saját, sou veráfiitásuknak.

De Különösen érdekli e dolog a főjegyző urat, ki a pályázati hirdetményben foglalt, de ki nem állított törvényszabta ügyvédi oklevelét és jegyzői hivataloskodhatá- sára szólló képesityényét a kiszabott határidőn túl is oly aok idő alatt ki nem mutatta, — s nem tett eleget az elibe szabott utasításoknak — mely elégtétel követelése több mint egy éve, hogy már évülésben van, — én akarom, hpgy a törvényes kellékekben szenvedő hivataloskodás ne pangjon lep alatt, s akarom hogy nyilvánnoságra

Akarom, hogy ne igyekezzék a főjegyző ur, s ne igyekezzenek mindketten hallgatással el- óviteni azt, melyet — rationaliter fogva fel a dolgot — különben is a lehetetlenségek közzé,,tartozik, s az elévithetés tárgyát nem képezheti.

Csak ennyit kívántam registrálni, s csak annyit kívánok tudomásokul juttatni, hogy ha állitásajmnak ellenkezőjét bebizonyíthatni vélnék, előttük áll az ut és mód a törvény értelmében épen úgy igazolhatni állitá-, saimnak ellenkezőjét, mint én a törvény értelmében felállítani igyekeztem állításaimnak valódiságot, s felszóllalni az önök és a nép érdekében.

Válaszukat hirlapilag a legforróbb barátsággal fogadom, s a netalán. adandó válaszukra ismét nézetemet nyilvánítani, s közzétenni kárhozatosnak egyáltalában nem ta- lálandom s általában a hiányoknak s az okok miben rejlésének nyilvánítását a közvélemény elébe bocsátani önöktől elvárom.

Az önök és a választóik érdekében Szendrey Gerzson, ügyvéd-jelölt.

Jegyzőkönyv,

a békésmegyei okszerű méhészegyletnek Gyulán, 1874. szeptember 21-én tartott választmányi gyűléséről. » Jolenvoltak: Göndöcs Benedek apát és lelkész elnök, Niedermayer Antal pénztárnok, — Jancsovics Pál, Beliczey István, Justh István, Merkl Alajos, Herberth Alajos választmányi tagok.-hlatalmas volt ekkor az ozmán. Az ot- tomán birodalom, mely most egy beteg ember htt képét adja, akkor mint bős férfi forgatta a fegyvert.

Pótemkinnek csak alkalom kellett s kiragadja a fegyvert a hatalmas kézből.

E közben telt az idő, 13 boldogtalan év telt el Potemkin felemelkedése óta. Erzsébet elveszett, de emléke, — mint emésztő vámpir kisérte Alexist.

1774-ben Eatalin egy kéjutazást tett birodalmában. Egész hadsereg volt fényes kísérete.,.

Bchirvan, Gbilan, Mazenderán kánjai reszketve borultak térdre a hatalmas előtt, fejedelmi ajándékokat nyújtva át.

.. ,.... A. szomszéd Kriuiia khánja, — Dowlet Gerai, i— megijedt, — oly közel érezvén a puskapor szagot, mely, a Eatalin tiszteletére kisütött mozsarakból eredt — s .összegyűjtő hatalmas török tatár hadát.

e Pótemkinnek meg volt adva az al- kalom. •

Erimia khánja a zultán adófizetője s védencze volt.

.11 Potemkin borzasztó kozák csapat élén Cheraoqban termett, s a khán fejét a portára küldé,-Dowlet Gerai helyett — Sahin Geraint ültette a kháni palotába.

Erimia gyönyörű, termékeny félsziget. Az orosz birodalomban sehol szebb búza, — jobb bor, — kellemdusabb nők nem teremtek, mint itt.

Sahin Gerait egy ukáz Pétervárra hívta. Ott Potemkin s a czárnö rávették trónja átadására.,

Saját kivánatára, — Potemkin Alexis lett Erimia kormányzója, melyet Tanriának nevezett el.

Dárinsi gazdagságot merített Alexis a búzából, — bachusi kedvet a borból, menyei élvét a szép cserkésznőkböl.

Egy év alatt letűnt Tauria boldogságának eddig fénylő csillaga.

A virágzó népből rabszolga lett, a kozákok kancsnkái alatt, búza, bor, szép leány csak az oroszoknak termett.

Alexis a kegyetlenkedésben találta fő gyönyörűségét, — ö szenvedett, hadd szenvedjen más is J

Eatalin milliónyi arany rubelei, — melyet a tartomány felvirágoztatására küldött, halomban hevertek már Alexis palotájában.

1786. őszén nyugtalanul járkált Alexis legbelső ferbájában — Erzsébetről gondolkozott.

Eszébe jutott, amit az legutoljára mondott neki; „Osmeri Eatalint: neki borzasztó czéljai vannak veled!“ most értette, — most érezte ennek igazságát/

Szívesen elcserélte volna aranyát egy csendes hajlékkal, ha azt Erzsébettel oszthatta volna meg., r

Merengéséből alvezére riasztotta fel, — ki egy udvari hírnököt jelentett. Potocky, a czárnö fő lovászmestere volt e követ, ki széles ukázt nyújtott át Alexisnek.

(Vége köv.)

I. Igazgató-elnök szívélyesen üdvözölvén a választmányt, bemutatja Domonkos János titkárnak lemondását, melyben gyöngélkedő egészségét és halmozódott hivatali teendőit hozva fel okul, kéri az egyletet, hogy állásától mentené fel, forrón megköszönve a szép bizalmat, melyet iliegválabz- tatásakor személye iránt tanúsított. — A választmány sajnálkozását fejozvén ki a lemondás fölött, azt mindazonáltal elfogadta, s az ígyen megürült titkári állomásra, a jövő közgyűlésig ideiglenes titkárnak, egyhangúlag Merkl Alajos uj-kigyósi tanitót vá- lasztá meg, — ki a bizalmat meleg szavakban megköszönve igéré, hogy minden f— a méhészet terén szerzett tanulmányozását, és buvárlatai eredményit a legnagyobb készséggel fogja az egylet javára (ordítani.

II. Niedermayer Antal pönztárnok, bemutatja a pénztári kimutatást, az egylet vagyonáról. E szerint a tagok összes száma 136. Ezek közül 38 alapító, 4b működő, és 53 pártoló tag van. —- A tagsági dijak fö összege 599 frt. — Eddigelé tagsági dijakból befolyt / 317 frt, mely Összegből a bé-j késraegyoi takarék pénztárba kamatpzás| vé gett elhelyeztetek 27,0 frt; a pénztárban van a kiadások fedezésére 43 frt; — eddigi kiadások levélkiváltások, és nyugták postáni elküldéséért 4 frt. A még eddig be nem fizetett tagsági dijak összegé 282 frt. A pénztárnok jelentése a választmány által örvendetes tudomásul vétetett.

III- [ Igazgató elnök ur felemlité, hogy bár a folyó évi nagy szárazság folytán a méhtenyésztésro általában kedvezőtlen volt az időjárás,’. mindazáltal óhajtandó volna, hogyha az egylet fönnállásáról életjelt adva, egy méhészeti kiállítást rendezne, — és a már kipróbált és legjobbaknak bizonyult Dzierzon-féle méhlakokat, az okszerű méh- tenyésztéshez megkívántaié méhészeti eszközöket, valamint méz és viasz terményeket a megyei közönségnek bemutatná, és megmagyarázná, hogy igy a szakértők híj rálatából a legjobb és legczélszerübb méh- lakok és kezelési eszközök felismertetvén, s «azokat a méhtenyésztő egyleti tagok az egy-, let által maguknak a lehető jutányos ár ön megszerezvén, igy az okszerű méhtenyész- tés, már a jövő tavasszal kezdetét vehesse. Felemlité továbbá, hogy a délmagyarországi méhész egylet, valamint ö, és a megyében még több méhtenyésztők fognak a kiállításon méhlakokat, méhészeti eszközöket, és saját termelésű méz és viasz terményeket bemutatni — Az elnöknek ezen indítványát a választmány egyhangúlag, helyeselvén, elfogadta, és elhatároztatott,; hogy a kiállítás a jövő hó október 11-én fog mégtartatni, Gyulán a vármegyeháza kertjében, kezdetét vevén reggeli 8 órakor, — és pedig oly formán, hogy azok is, kik az egyletnek még nem tagjai, a méhészeti kiállításban részt vehetnek, méhlakjaikat, keze lési eszközöiket, ,méz- és viasz terményeiket bemutathatják, s kitüntetés és jutalomban, az egyleti tagokkal egy- formán részesülhetnek. — A kiállítás rendezésével a titkár bízatott meg, — s a kiállítás napján, reggeli 10 órakor, ugyancsak ö fog az okszerű méhészet gyakorlati kezeléséről, a Dzier- zon rendszere szerint készült legjobb méh- lakokról, a méhtenyésztési eszközök — s azok mikénti használatáról egy íöyid .értekezést, felolvasást tartani; —, mely után a bíráló bizottság, a legjobb és legczélsze- rübbnek felismert méhlakokat (kaptárokat) és tenyésztési eszközöket kijelöli és jutalmazza. A kiállított tárgyak feletti őrködés és felügyeletre, Herberth Alajos választmányi tag ur lön felkérve, ki is a megbízatást szives volt elfogadni, — s ugyanazért minden , — a méhészeti kiállításon bemutatni gzándokolt tárgyakat hozzá a megyeház helyiségébe kéretnek a kiállítók küldeni.

Beliczey fetván választmányi tag ur által szóba hozatván, hogy miként jutalmaztassanak a versenyzők a kiállításon ? ha- tároztatott, bogy a legjobb és iegczélsze- rübbnek elismert méhlak 1 db magyar arany, a legczélszerübb méhészeti eszköz 1 db 2 frtos és 1 db 1 frtos tallér, a saját termelésű legszebb méz 1 db magyar arany, a legszebb viasz szintén 1 db magyar arany

jutalomban részesüljön az egylet pénztárából, — és dicsérő oklevéllel is kitüntetessék. — A jegyzőkönyv hitelesítésére tekintetes Jancsovics Pál ób Beliczey István Urak kérettek fel; határozatba menvén egyszersmind, hogy a jegyzőkönyv egy példánya a békésmegyei gazdasági egylet igazgatóságának is megküldessék.

Eelt mint fentebb.

Merkl Alajos,

egyleti h. titkár.

Levelezés.

B.-Sz.-Audrás, szept. 22. 1874.

Hazajáró , lélek - fölemlítette meg a napokban községünk tudatlanabb részét, ugyanis néhai Juhász Menyhért kastélyába magát befészkelt bagoly éjjelenként sivitó hangjával nagy számmal csalta oda a tudatlan néptömeget a a bagoly , szokatlan sivjtására el lön határozva közöttük, hogy az semmi más, mint egyedül „hazajáró * lélek “ éjjelenként össze- csoportosUlva jártak azon helyre, hol a si vitás hallatszott.. |.

Szerencsétlen kishitiiekl nem szégyen- litek-e önmagatokat oly természetellenes ész* nélküli bolondságot hinni ? sajnálni lehet, sőt szégyenleni kell, hogy a XIX. század másod felében is sokan találkoznak < oly tudatlan vakhitüek, kik saját ostobaságuk; által megfélemlítik úgy ;pnmag^k§t, mint a hozzájuk hasonló tudatlan könnyenhivó kishitiieket.

Ily ostobaságok'hallására nem jogosultan keletkezik-e keblünkben, azon óhajtás, — INépnevelés jöjjön el a te országod.11.

Há nyat ütött az óra f ezt ugyan hasztalanul kérdezné valaki a békés-szent-and- rási toronyórára nézve, mert az „kuka“ már évek hosszú . során keresztül, bizony pedig elöljáróink kiterjeszthetnék erre figyelműket! mert nem lehet tagadni, hogy égy csaknem 6000 lelket számláló községnek egyetlen torony-órája évek óta rósz állapotban van'; — ez szégyen vagy a községre, vagy az elöljáróságra, a szégyent elhárítani bármelyik félről az elöljáróság hatásköréhez' tartozik. Csak ne lenne aztán felszólalásunk pusztában elenyésző hang, mint sok más közérdekű tárgyakra eddig is volt, és tornyunkban levő egyetlen „kuka óránk* mielőbb adná jelét Iá telének.

, Zili Károly.

Budapest sept. hó 1874.

Eljövetelem előtt megigértette velem t’ szerkesztő ur, bogy a „Békés“ számára egy „baka“ levelet írjak. Nem tudom mennyiben fogja ez a lap olvasóit szórakoztatni, megírom mégis, mert megígértem.

A vitéz „Eszti“ — Ferdinánd Észté — tartalék parancsnoksága alatt, Pest és Uj- Pest közt fekvő táborban tanyázunk, a tényleges szolgálatban levők leszállításával kerekszámban 1000-en, mivel pedig katonának csak is egy nembeliekét soróznak, valami élelmes francia furcsa kis operettet írhatna, ad nótám „Tiz Leány és egy .férj sem“ Ezer férfi , s egy nő sem“ címmel, mert a gyengébb nemet a cherub képében feltüzött szuronynyal vigyázó őrök tisztességes távolban tartják a sánczoktól, s igy a be vagy kijutás meglehetős veszed elemül el is járna; azonban az emberi ész élesebb- lévén a szuronynál, a nagy őrködés dacára is a rokon szivek találnak alkalmat ez összejövetelre.

Mint már ez szokás, a tartalékos katonák behívásánál, ruhát mi . is nagyon hiányosan kapunk, s igy nem kerülhetők el a bevett „gatyás regiment“ elnevezését, ez í zon- ban épen nem geniroz a váczi, országút s üllői utón, tehát a főváros kellő közepén a Rákosra való raasirozásunkban, a nagy közönség bámulásán s élces megjegyzésein mi tulteszszük magunkat. Mi vitéz férfiak vagyunk, s ezt érezzük is, —. hiszen nem igen van okunk félni, a harcmezön talált ellenségtől, kivel már déltájban szépen kibékülünk, s kinek bandája mellett masírozunk haza, hol a menage étvágy csikl&ndó illata feledteti a nap fáradalmait.