Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)
1874-09-20 / 38. szám
Harmadik évfolyam • ____________38-ik szám. Gyulán szeptember 20-án 1874. ( ~ Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház. V J BÉKÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál es a szerkesztósegnel. — Ilirdetésdij * 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr. f Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési díj Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3ft Egy évre . . 4 ft V ________J El őfizetési felhívás a 1874. utolsó negyedére, (sept.—dec.) Előfizetési ár 1 frt osztrák érték, melyet postai utalvánnyal kérünk beküldeni. Gyulán, szept. hó 1874. A kiadó-hivatal. A községi faiskolák berendezésére vonatkozó ministeri biztosi utasítás. 1. §. A községi faiskolák szabályszerű munkásságának folyó 1874. év őszön az egész országban — és minden községben meg keli indíttatni. 2. §. A községi faiskolák feladata: a) Az ország befásitásához minden község határbeli ültetésekkel járulandó, e célra alkalmas csemetéket nevelni; b) Azon vidék legalkalmasabb nemes gyümölcsfajait szaporitni, és azokat első sorban a község lakosai között — azután a vidéken terjeszteni. c) Azon vidék viszonyainak és a községi lakosok igényeinek legjobban megfelelő jövedelmező kertipart kifejteni. d) A népiskolai ifjúságot a községi faiskolában erejükhöz mért munkálatokkal elfoglalva, az elsorolt gazdasági és kertészeti okszerű miveletekbe tanitójuk által gyakorlati utón bevezetni, és az ez utón adandó magyarázatokkal felvilágositni, oktatni. e) Ezeknélfogva a községi faiskolák berendezésénél oda kell törekedni, hogy az azon község viszonyai szem előtt tartásával I tenyész- kísérleti- és minta kertjéül, vala-1 mint beszerzési forrásául szolgáljon a község földtnivelö lakossága azon osztályának, melynek változott viszonyai követelte ismereteket határán kivül magának megszerezhetni se módja, sem alkalma. 3. §. A határbeli ültetésekhez tartozik : a) A községi szélesb utczák, nagyobb térek, különösen a templom és iskoltér szegélyezése. b) A köz és mellékutak alkalmas fákkal szegélyezése. c) A csordakutak mellékeinek — a marha delelöknek befásitása, hogy a forró nyári napokban egészséges menhelyben részesüljön a legelésző marha. d) Homok kötés, a futóhomok továbbterjedésének gátlásául. e) Partos vidéken a vízmosások és partszakadások faültetésekkel orvoslása. . f) A tagositott magán birtokrészek határainak élősövénnyel állandó jelölése. 4. §. A községi faiskolák részint tagosítások alkalmával — vagy egyéb jogszerű alapon, részint pedig később a népoktatás czéljaiból magánosok vngy községek által adományoztattak, tulajdoni joggal a községet vagy hitfelekezetet illetik meg, azonképen köteleztetnek a községek — illetőleg a vallásfelekezetek elöljárói ezen utasítás 2-ik §-ban megnevezett községi faiskolai miveleteket és az utón a népoktatást berendezni, szükséges költséggel és kézi munkával ellátni, a faiskola kezelésével és ennek ellenőrzéséül alkalmas egyént megbizni, az l-sö §-ban felhívott törvény — ministeri rendeletek, a faiskolákat adományozók akaratának, az illető törvényhatóságok ez érdekben kiadott szabály rendeletéi, ezen — és időközben ez utón kiadandó ministeri biztosi utasítások irányában tartozó fele- I lősséggel. 5. §. Oly rendezett községekben, hol eddig faiskolának alkalmas tér még kihasítva és iskolai célokra átadva nincsen, az iránti gondoskodás a törvényhatóságot illeti meg. 6. §. A községi faiskolák kirekesztőleg és egyedül a 2-ik §-ban nevezett czélokra szolgálván, azzal ellenkező bármily néven nevezhető használata tilos, ellenkezvén a törvény világos rendeletével, és a faiskolatért adományozók akaratával. Annálfogva — a községi faiskolák netáni baszonbérlelése — mint Bemmies — rögtön beszüntetendő, a befolyt haszonbérleti összegek, habár időközben más célokra forditatta; is — valamint a jogtalan bitorlókon megveendő haszonélvezet kizárólag és feltétlenül a községi faiskola felszerelésére, mivelésére fordítandó, a földmivelést- ipar és kereskedelemügyi ministerinm 3599—1874 rendelete értelmében. • ; 7. §. A községi faiskolák kezelése — más szakavatottabb hiányában a néptanitót, illetőleg vegyes vallásu községekben ezen ntasitások 4-ik §- ában ajánlott közvetítés sikerülésével a szakban legjártasabb felekezeti néptanitót illeti meg, a népoktatási törvény 45. §-a szellemében; az érintett közvetítés esetében annálfogva minden hitfelekezeti néptanitd felekezeti elöljárósága által megbatározott időkben vezesse tanítványait a közös faiskolába. 8. §. A községi faiskolák munkássága és az utón nyújtandó oktatás fölötti felügyeletet a község, illetőleg bitfelekezeti elöljáróság az általa választott gondnok utján gyakorolja. 9. §. A községi faiskolára fordítandó költségeket a szem előtt tartandó czél követelései szerint a község — illetőleg a felekezeti iskola alap vagyoni állapota szabályozza, ilyenek a faiskola berendezési költségei, asután a szellemi és anyagi eszközök — s végre a magvak — csemeték és hasonlók beszerzésére szükséges költségek, melyeket a község — illetőleg a hitfelekezeti elöljáróság a népoktatási törvény 11-ik §-sa értelmében viselni köteles. 10. §. A faiskola pénzalapját képezik: a) A 6-dik §-ban megnevezett időközbeni haszonbéri és az illetéktelenül bitorlókon megveendő haszonélvezeti összegek a községi faiskola használata folytán. b) A mező-rendőri kihágások után befolyó bírságok. c) A faiskola jövedelmei, mely jövedelmek semmi sein alatt más egyébre mint a községi faiskolák czéljaira — nem fordíthatók. d) E célra netán befolyó ajándékok. 11. §. A községi faiskolák gyakorlati munkáját a havonkint kétszer megjelenő hivatalos közlöny a „Nép kertésze“ lapban idofolytán közlendő hivatalos ntasitások — és gyakorlati Útmutatások vezetik. 12. §. A néptanítók szakismeretei terjesztése tekintetéből szükséges, hogy a vidéki tanítói gyűléseken és egyéb népesb összejövetelek alkalmával a községi faiskolák Ugye is felvétessék, hogy a szakban jártasabb néptanítók gyakorlati útmutatásokat adjanak a gyengébbeknek; ez pótolhatván némileg a költséges vándortanitást, miért is ilyetén buzgó törekvésű néptanítók az alkalmi jutalmázásoknál — és bekövetkező gazdasági népoktatás rendezésénél figyelembe vétetnek. TAB02A. H R Z S 3É1 B EI T. 1 Történeti bcszély. 1762.'juh 9-én nirgy1 zajra ébredt fel- Szt.■‘Pétéivár.'''A'tNéwski-Prospeól hemzseg a (elpiperózett un fogatoktöl. A-tér közepén egy emelvény állott — vörös bársonnyal bevonva, körülvéve III. Péter fényes testőreitől, a melyek már ekkor Ka. talinnak engedelmeskedtek. A nyakasabbak kivül a városon függenek. Déli tizenkét órát harangoznak Szt-Iván egyházban, honnan csakúgy tódul a bámész nép a testőrök s katonák mellett, kik egy tág utczát képeznek II. Katalin czárnő részére. Fényes selyem hordszéken, kelet gyöngyeivel, — phoeniciai bíborral, s drágakövekkel ékítetten hozzák Katalint, ki ina kiáltatta ki magát!minden oroszok czárjának. A czárnő pedig feltett ékességei nélkül is nagyon szép volt. Volt neki elég éke a természettől. Dús aranyhaját alig bírta bab válla, míg szép két szemei — melyek világosságuk miatt egész a szürkébe játszottak, parancsoló, uralkodói tekintettel néztek végig a hosszú pillák és a fekete szemöld alól. Fején, mintha nem lett volna elég az aranyhaj, kétfejű fekete sassal ékitett arany koronája uralkodott, mig oldalán büszkén tartotta drágaköves aranykardját. De csak akkor., tűnt ki egészen pompás alakja, midőn adísz-emelvényre fellépett (67 kér arabs paripáján,, s ki vonla ragyogó fegyverét,; hogy a világ négy tája felé vágjon velő, annak jeléül, hogy mindenfelé terjeszteni fogja birodalmát. A mint., leszállt a cári dombról, büszkén, mint Semiramis, körüljáró tekintete egy szép ifjún akadt meg, ki alig 19 éve daczára testőri egyenruhában állt a sor élén. „Hogy hívnak, fiam!“ kérdé szeliden az uj czárnő. „Potemkin Alexis — felséged leghívebb alattvalója I“ feleié csengő bangón a fiatal ember. Katalin mosolygott a térdreborult ifjúra, aztán fényes kiséretével a czári palotába ment. A tér nem egy koronázás, de egy ökölharcé jelenetét adta távozása után. A kapzsi nép a domb bíborán s a szétszórt arany rubeleken veszekedett, — kétszáz nyárs forgott a tűzön, s kétszáz hordó feneke volt beütve, pompás (?) wutki illatot árasztva a szalma füst és a pörkölt ökör illata közé. Vígan bőgött a duda, kisérve sipitó klarinét és az énekesek énekétől: azowi csatáról, a bős streliczekröl, a pultavai csatáról, a vitéz és szép Elek cárfiról, kit atyja öle- tett meg szerelemféltésből stb. stb. Sok idő kellene, IeirnomQa pompás ünnepélyt, mely a czári palotában folyt lej s a milyen még nem volt Szt.-Péterváron. Lassankint elcsendesült a zaj. A czár- nő lefeküdt. A koronázási Prospect-téren min-; den-nyomon egy-egy ember feküdt, halottak, vagy talán a wutki ringatja őket mennyei álomban. A ki élő volt közölük, felköltötte őket másnap reggel a kancsukás ébresztő angyal. A czári palotában az örök egyhangú kopogása, s alulról jövő lánczcsörgés hangzik I Ott van in. Péter, és azifju Iván, születése óta, 21 év óta elevenen eltemetve. * * Erzsébet szorongó kebellel várta kedvesét az éj csendében. Szegény kedves, ki csak éjjel láthatja meg kedvesét. Szegény testörkatona, egy csillaggal, kevés pénzzel, de szép szemekkel, kedves, hízelgő s szerelmes szavakkal. Az erkély alatt léptek hallatszottak, s egy bagolyhuhogás. . Erzsébet bálvány arcza kipirul, remegő szive feldobog, egy selyem hágcsót bocsájt le, lassan, óvatosan, még pár pillanat, s két szerető szív dobog egymáson I A kötél-hágcsón egy szőke iQu jelent meg, sugár termet, kökény szemek, mosolygó ajkakkal. „Itt vagy végre Alexis!“ eóhajtott Erzsébet, „annyi dolgod volt talán, hogy nem jöhettél előbb? — hol voltál Alexis?!* „A czárnőnél voltam szolgálaton“ szállott az ifjú. „Ne félj angyalom, megnyílt az ut előmenetelemre, gazdagságomra, hírnévre 1 nemsokára enyém lehetsz!“ „Feleded-e, hogy apátn gyűlöl téged, — feleded-e, hogy inkább megöl, mint néked adjon!. Várjunk Alexis! az idő meg fogja hozni, a mit ma el nem érhetünk.“ 1 „Nem kell sokáig várnunk, édes Erzsébetem! holnap mint testőr-badnagy fogok beszélni atyáddal, s pár hét múlva, mint kapitány vezetlek oltárhoz.“ „S honnan jö mind e kegy, mivel ár- demléd ki ezt ?“ kérdé reszketve Erzsébet. „A czárnő pillantott reám kegyesen!“ „Oh! jobb szeretnélek tovább is úgy látni, mint eddig. Ismerem Katalint, neki céljai vannak veled, borzasztó czélok!“ kiáltott fel Erzsébet, s magában utángondolt, „Katalinnak megtetszett arezod, ö elszeret téged tőlem!“ A két szerelmes kis ideig leste, még a homályos csillagokat, aztán Alexis azon utón, melyen jött, távozott, Erzsébet pedig szobájába, hol sirás közt tölté az éjét. * • * (Folyt, köv.)