Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)

1874-03-01 / 9. szám

Harmadik évfolyam 9-ik szám Gyulán martius 1-én 1874 ( Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyv­nyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyv­árus üzlete, főtér, Prág-ház. V J Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Hirdetésdij : 50 szóig egyszeri hirdetés­nél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél mél­tányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr. hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft Egy évre . . 4 ft V ________J Re flexiók. .(Vége.) Van azonban a „Társadalmi élet­képek“ czim alatt a csabai székhely kérdésének érdekében megjelent röp- iratnak egy része, — mely az elfog­lalt talán merev pártállás által teremtett helyzetet részletezi, részletezi az érve­lés alig megtámadható erős logicájával. És ha valamit e tekintetben óhajtani lehet csak az: bár a szavakban rejlő ko­moly igazságok utat törnének maguk­nak a keblekbe ; de ha kívánjuk, hogy utat törjenek maguknak az annyira erősen elitéit többségnél, utat törjenek a kissebbségnél, mert hiszen azt mégis csak el kell ismernünk, hogy a többség phalanx-szerli sorakozását megyei éle­tünkben, nem annyira az intézett tá­madás maga, melynek erkölcsi jogo­sultsága iránti érzék bizonyosan a többségnél kétségtelenül nem hiányzott, mint azon modor provocálta, melynek háta megett a többség nem a sértett közérzületet, mint inkább a pártcom- promittálására irányzott maneuvret volt hajlandó látni, pedig tudjuk : hogy a modor mennyire fontos, és szokszor talán minden. És ha megyei pártéletünknek a közéletre talán nem épen kedvező kiha- tásáértvankit vádolnunk, úgy a vádlottak édes mindnyájan lehetünk s igy vádlott lehet bárki is, ki jellemének erkölcsi súlyát, tehetségének meggyőző erejét, egy párton kívül történt állás elfog­lalása által, a pártokra nézve, s igy mindnyájunkra nézve gyümölcsözővé tenni elmulasztotta; bár ki is, kinél egyéni ambitiója nem engedé meg, hogy második legyen egy pártnál, ha hitte, hogy első lehet egy másiknál még ha ez a másik párt egyedül magából állna is; vádlott lehet en­nélfogva bárki is, ki egyéni értéké­nek egész súlyát nem vetette közéle­tünk mérlegébe. Azonban 'bármenyire, átérezzük is azokat, miket az életképek szerző­je megyei pártviszonyaink miseriaira vonatkozólag elmond, — de — miután az absolut igazság magában véve hasonlóul egy képtelenség, csak bizonyos határig tehetjük magunkévá; és en- gedelmével a tisztelt Írónak kimon­dom, miként ha hiszi, hogy lehető lesz valaha az autonom testület, — sora­kozzék az bármi czél elérése végett — pártok nélkül, legalább is azon téve­désbe esett, hogy az emberi termé­szet gyengéivel nem számolt, mely gyengéi pedig emberi természetünk­nek úgy magán mint közéletünknek mindig fontos tényezői fognak ma­radni s mindig azon viszonyok fog­nak lenni a lehetőség korlátái között a legszerencsésebbek, melyek e gyen­géket ügyesen tudják megkerülni s gyengéink befolyását, lehetőleg szűk korlátok közzé fogják terelni, sőt au­tonom testületet pártok nélkül s igy megyei bizottságot, s pártok nélkül nem is óhajtanánk, mert e pártnélkü­liség egyenlő volna a tespedéssel. És ha e pártnélküliség csakugyan nem lehető, a minthogy nem is lehető, hi­szi-e valaki, hogy ha egyszer az ét-r vek körül sorakozó pártok tömörülése { megszűnik, nem fog-e beállani egy. más, talán egyes személyek, talán! egyes cliqu ek érdekei körül sorakozó { párt-tömörülés. Mi részünkről, hogyha az elvek és személyek körüli párt-tö-; mörülés eshetősége között, kell válasz- j tanunk, mindig az előbbit fognánk és | soha az utóbbit választani Az elvek kö­rül sorakozó pártoknál ugyanis első sor­ban irányadók magok azon elvek, me­lyek mellett egyeseknek csak a vezér­lés, de. nem az uralkodás szerepe jut, mig a személyek körül tömörülő pár­toknál irányadó mindig az érdekközös­ségbe vont idem veile et idem nolle, melyről már Szallustius Catilinájába megmondotta: ea demum firma amicitia est. — És ha szabad nagy események­től kölcsönözni hasonlatot, váljon üd- vösebbek voltak-e Rómára Marius és Sulla harczai a patríciusok és plebe­jusok tusájánál; üdvösebb volt Olasz országra a Montechiek és Capulettiek irtó harcza az angol whigek és toryk tusájánál. És hogy a röpirat szerzője mag^ sem tartja azzal, néhány sorral alan­tabb elismeri, midőn azt mondja : „És azt: hogy sokan azzal áltat­ják magokat, hogy a megyéken való pártoskodást a közjogi kérdés idézte elé s tartja fenn s mihelyt ezen ok elhárulna, a megyéken is a politicai pártok vívása megszűnnék . .. Csaló­dás ! a kinek nincs baja, csinál ma­gának. Nézzük csak a történelmet nem egyszer mily futilis differentiák idéztek elé s szítottak emberélten át véres harezokat. Vagy azt hisszük, hogy a mi volt a múltban, az nem ismétlőd­hetik a jövőben ... csak azt ne higyjük.“ És hogy csakugyan szerző maga e szavaiban nagyon is elevenünkre talált, hogy a kinek nincsen baja, csinál ma­gának: előttünk volt a fényes bizo­nyíték! Hiszen úgy tudjuk, hogy me­gyénk bizottsági tagjaira nézve nem csak hogy be nem végződött az elvek körül tömörülő pártállás felbomlása, de talán még meg sem kezdődött, vagy ha megkezdődött, még nagyon is kezdetén lehetett s ime már uj jelvények alá lát­tuk sorakozni megyei életünk factorait, s a firma Gyula-e vagy Csaba ? s ha volt eddig megyénk közéletének küzd- terén jobb- és balpárt, s ha a pártok ily­nemű tömörülése csakugyan megszűnik; fog lenni holnap Gyula és Csaba párt! Kevésbé fognak-e a majd alakulandó pártok transigálni egymással, mintáz eddigiek ; nem lesz-e p. o. a transactio az egyén részéről árulásnak qualificálva a párt által; nem fognak az egyik vagy másik székhelynek érdekében kivívan­dó érdemek mérvei lenni egyszersmind a hivatal-képességnek ; nem fogott vol­na az igy tömörült pártok harcza hason­lóul kártékonyán hatni ki megyénk köz­életére : e kérdésekre az életképek sza­vaival felelhetünk legjobban, ha mond­juk : Vagy hisszük, hogy a mi volt a múltban, az nem ismétlődhetik a jövő­ben ... ? Csak azt ne higyjük. — Es mi ismételjük, csak azt ne higyjük!!! Volna még mire reflexióinkat megtenni óhajtanók, ha azonban nem tesszük, az pusztán azért történik, mert szerzőt már magának a kérdésnek sajtó utján történt felvetéséért — valamint sokan mások — úgy mi is elitéltük; mert e kérdésnek bolygatása kétségtele­nül megzavarná azon testvéries egyetér­tést, melyet keblünk egész melegével ápolni kötelességünk. És azon re­ményben, hogy a mi idáig e te­kintetben elmondva lett, csak a pusz­tában hangzó szó fog maradni, az életképek szerzőjének csak azt ajánl­juk figyelmébe, hogy gondolja meg, miként fajuuk hegemóniájához — I hazánk specialis viszonyai között — a velünk együtt élő népfajok békés haladása és szabadsága van köt­ve ; minden, mi e hegemóniát fenye­geti vagy gyengíti, fenyegeti egyúttal a velünk együtt élő népfajok békés haladását és szabadságát fenyeget, ennélfogva legvitalisabb érdekeiketi Ha van népfaj, mely elmondhatja ma­gáról, hogy : aprés nous le deluge, úgy, az valóban mi magyarok vagyunk! Békésmegye bizottságánák f. é. február 9-én s folytatva tartott közgyűlése. (Vége.) A gy.-vári útban a „dugógát“ mentén levő fák kivágatáBa újból is szigorúan el­rendeltetik. Békés városának ez évi közmunka ere­jéből felraaradó tartalék mennyiség a Feke- Körös meder büzhödt vizeinek Iecsapolására. K.-Tarcsa községének; szintén ez évi közmunka feleslege, vízvédelmi czélokra — számadás terhe mellett — átengedtetett. Doboz község kérelmére, a fehér-körösi nagy csatornán levő hid balfelőli medrek lejárója korláttal leendő ellátására a szüksé­ges fák s 50 ft, egyszer mindenkorra ado- raányoztatott. A gyulai Bánom zsellér földeken ke­resztül — a megye által engedélyezett vizgát építés ellen beadott felebbezésre a közm. és közi. minister, a megye végzését a feleb- bezők érdekében aként találta módositandó- nak, hogy a tervezett munkálat foganatba vételét, csak az esetben tartja megengedhe­tőnek, ha a munkálatra szövetkezett birtoko­sok, az oláhréti földeken összegyűlő vizek levezetésére csatornát és zsilipet építenek. — Miután a vizgát építésre, szövetkezett birto­kosok, ezen feltételül szabót munkálatot fe­leslegesnek és czéltalannak s azok teljesité- sére, magukat képtelennek vallják, az e tárgy­ban már működött küldöttség újból kikülde­tett, hogy a feltételül szabott munkálatok szükségesek és czélravezetök-e ? helyszini szemle utján tudomást szerezzen s a legkö­zelebbi közgyűlésre jelentést tegyen. Az adóbehajtás iránt eddig fenálló és czélszerütlennek ismert gyakorlat s költsé­ges rendszernek hatályon kívül helyezése s az adó behajtásnak a törvényhatóságokra ruházása tárgyában a képviselöházhóz. A megyék területi rendezéséről szoló törvényjavaslat szerint megyénktől elszakittat- ni ezélzott községeknek továbbra is Békés megyében meghagyása érdekében ugyancsak a képviselőhöz s belügyministerhez felirat in­tézteim határoztatok Gyula város tanácsának m. é. 212. sz. határozata, melynélfogva a város tulajdonát képező „Korona“ vendéglő és a Scherczféle ház közötti üres telket a gróf Wenckheim Frigyesnő által felálitandó árvaház telkének kibővítésére négyszög ölenként 3 írtai szá­mítva örök áron eladta, helybenhagyatott. A községi jegyző nyugdíj alap létesí­tése tárgyában nyilatkozat tételre a közsé­gek újból is felhivandók, különösen pedig, hogy nyilatkozataikat ne a hozzájárulás vagy nem hozzájárulás tekintetéből, hanem a mi­kénti keresztülvitel módozataira vonatkozó­lag tegyék. A k.-ladányi képviselő testület által Nagy Ferencz k. jegyző ellen megejtett fegyelni vizsgálat épségben tartásával, — a további eljárás megtételére a szeghalmi szolgabiró utasittato tt. A Haan-féle régiség gyűjtemény meg­vétele illetőleg megyei muzenm alakítása tárgyában eljárt küldöttség jelentésére, a me­gye közönsége a régészeti bizottmányt meg­bízta, hogy úgy az id. Mogyorósai János által felajánlott gyűjteménynek, valamint a Pater Titius Pins áldoz ár által ajándékozott növény gyűjteménynek is, a megyei muzeum számára átvétele, ez utóbbinak berendezése s általában a megyei muzeum felállítása ér­dekében szükséges intézkedéseket tegye meg, s az eredményről jelentését a jövő közgyű­lésre adja be. — A megyei pénztári tisztség jelentéséhez képest a megyei muzeum helyi­ségéül az úgynevezett uj fonóház jelöltetett ki. — A Haan-féle régiség gyűjtemény meg­vételét illetőleg megbizatott a pénztári tiszt­ség, hogy tegyen jelentést az iránt mennyi­ben állana módjában a megyének hozzájárulni a gyűjtemény megvásárlására szükséges ősz- szeghez, — s esetleg melyik megyei pénz­tárból s menyi összeg forditathatnék a kér­déses czélra? Ez alkalommal egyszersmind nem mu­lasztó el a megye közönsége, idősb Mogyo- rossy János gyulai , lakosnak a megyei mú­zeum érdekében tett fáradozásaiért áldozat készségéért — szívélyes köszönetének s elis­merésének jegyzőkönyvileg is kifejezést adni. Gyula február 27. 1874. Lapunk egyik előző száma új­donságaiban már megemlité, hogy tisztviselők önsegély egylete van ala­kulóban, akkor csak futólag szolha- tánk róla, ma már az eszme egy ha­talmas lépéssel haladt azon stádiumig, melytől a testté válás már nincs távol. Mint olvasóink a törvényszéki el­nök ur alább közölt felhívásából lát­ják az alakulás már a közel jövőben megtörténhet, csak egy kis ügyszere­tet, a czél méltánylása, s bizonyos személyes tekintetek félretétele, kelle­nek s az egylet megalakul, s bizonyá­ra virágzani is fog. Ez egylet megalakulása társadal­mi életünkbe i, ha korszakot nem is, de bizonyára oly mozzanatotképez, mely­nek jótékony hatása nem fog elma­radni a társulás más irányaira sem. Mi a számos előnyök közül csak hármat emelünk ki, melyek az alakú - lás természetes következményei. Korunk egyik hatalmas, 9 mint A

Next

/
Thumbnails
Contents