Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-06-08 / 23. szám

tékonyságát előadni, az égő üszők el volt vetve. Azonban tudjuk azt, hogy minden a mi' uj, az idő haladásával avulttá válik, igy a felizgatott kedé­lyek is csillapulni kezdtek, s a népkör-tagok is­mét szintoly buzgalommal jártak a körbe és vár­va várták, micsoda utat fogok követni a házvétel tisztába hozására nézve ? Történt, hogy Csányi Barna segéd lelkész egy aranyat ajándékoza népkörünknek, én és Nyiri Bálint hivatal- és népkör alakítására nézve segéd társam magyar ezüst húszast és könyvet; erre az­után sorsjátékot rendezőnk a népkör tagjai közt, s lett tiszta haszon 23 frt 90 kr. (Vége következik.) Zih Károly. Levelezés. , Békés juntas 5-én 1873. A megyei dalárünnepély ügyében a tegnapi kép­viseleti közgyűlésen elhatározó lépés történt, s már azon stádiumban van, mely úgy az ez iránt ér­deklődő közönséget, mint a deficit raéltd aggodal­ma miatt a közreműködéstől netalán idegenkedő egyleteket nem csak megnyugtatni képes, de azt hisszük, ösztönül fog szolgálni, hogy kitartó s buz­gó tevékenységgel az ünnepély czélja elérésén, si­kere biztosításán munkálkodjanak. A rendező nagy bizottság azon meggyőződésben lévén, hogy a — bár legnagyobb takarékosság­gal előirányzott — rendezési költséget csupán az egyletek alig mernék, semmi esetre pedig nem tud­nák garantirozni; — tekintettel lévén egyszers­mind kedvezőtlen helyi viszonyainkra, melyeknél fogva úgy az előadást, mint a czélbavett táncz- mulatság raogtarthatáaát még esős időben is biz­tositó — tehát fedéllel ellátott — helyiségnek elő állítása lett mulhatlanul szükségessé: — elhatároz­ta, hogy a városi képviselő testületet megkeresi * illetőleg felkéri, mikép ama helyiséget — mely az épitő bizottság által beterjesztett s a közgyű­lésen helybehagyott tervjavaslat szerint 500 frtba kerül, — felépittetni, illetőleg az arra előirányzott összeget megszavazni kegyeskedjék. — A tegnapi nap bebizonyította, hogy a rendező bizottság nem csalatkozott, midőn a városra, a képviselő testü­let áldozatkészségére és ügybuzgoságára számí­tott, mert a kért összeg valóban megszavasztatott. Szép és nemes tett, mely dicséretre nem szorul, s emlegetése is csak annyiban indokolt, mert köve­tendő például kell hogy szolgáljon. E szerint a kiadások legfőbb tétele fedeztetett; a kastély udvarán — melyet e czélra a méltósá gos gróf és grófnő átengedni kegyeskedtek — ha nem is fényes, de mindenesetre czélszerü he­lyiség iránt intézkedve van; és úgy hisszük, hogy az ünnepély megtarthatásán a deficit miatt aggód­nunk többé felesleges, annyival inkább, mert me­gyénk miveit közönsége már két Ízben fényesen bobizonyitotta, hogy a szép és nemes eszmékért lelkesülni tud s áldozni kész. Ami az ünnepély megtartása idejét illeti; az a megyei daláregyesület elnöke által az egyes egy­letekhez intézett felhívásra már minden órán várt válasz folytán fog meg állapíttatni. Körös-Ladány junius 4-én 1873. A körös-Iadányi dalegylet, mely a múlt év utol­só hónapjaiban alakult, a közelebb múlt Pünkösd első napján lépett először a nyilvánosság elé. Ugyanis pártoló tagjai számára, az eddig betanult énekda­rabok előadásával, főpróbát tartott. A dalmüvészet iránti érdekeltségnek kell tulajdonítani, hogy a rósz esős idő daczára oly szép számmal jelentek meg e nyilvános előadásra a pártoló tagok. Külö­nösen kiemelendő, hogy úgy a b. Wenckheim csa­lád jelenleg itt tartózkodó férfi és nő tagjai, mint az épen látogatáson itt időző Kárász Imre ur ne­jével, b az Amerikából idehaza levő b. Fejérvári- né és leánya, szintén megtisztelték az ifjú dalegy­let első előadását. A dalegylet által előadott dara­bok a szigorú mttbirót ugyan nem elégíthették volna ki teljesen, de tekintve a kezdetleges álla­potot, kitartó szorgalom és lankadatlan tanulási buzgalomról tanúskodtak. Szolgáljon az első nyil­vános előadás által elért siker buzdításul az egylet tagjainak, s lelkesítőül az egylet tevékeny karmes­terének Priegl Ferencz urnák, hogy az eddigi úton haladva, mihamarább a müéneklés azon fokára emelkedjék a k.-ladányi dalegylet, melyen régibb idő óta oly örömmel látjuk a békésmegyei többi dalegyletet. — Az előadáson egyes énekdarabok közti időt szaval latok töltötték ki. Elismeréssel kell feljegyeznünk, hogy Neuschwender Lajos ven­déglő-tulajdonos, a dalárda iránti szívességből, in­gyen engedte ét az előadásra helyiségét.*) Egy pártoló tag. — Jegyzéke a b.-gyulai királyi bünfenyitő törvényszéknél juniushó 9-én és bezárólag 11-éig tárgyalandó bünfenyitő pereknek. Juniushó 9 én. Előadó: Nogáll László t. bíró. 830. Deutsch Jakabné és társa nyilvános erő­szakosság elleni bünpere. 857. Schärfer Ignácz és társa orgazdaság és csalás miatti bünpere. 770. Báli Ignácz és társai tolvajság miatti bünpere. Junius 10-én. Előadó: Nogáll László t. bíró. 811. Ágoston Jáuos és társai orgazdaság miatti bünpere. Junius 10-én. Előadó: Nyikora Mihály t. biró. 800. Dudás Andrásné rágalmazás iránti pere. Junius 10-én. Előadó: Nogáll László t. biró. 824. Karácson Sándor és neje sikkasztás miatti bünpere. Junius 11 én. Előadó: Nogáll László t. biró. 894. Lang Vilmos tolvajság miatti bünpere. 895. Szikora (Kapszula) Mária tolvajság miatti bünpere. 894. Tarkó Istvánná tolvajság miatti bünpere. 1873. juniushó 5-ik napján tartott Gyu­lavárosi képviseleti közgyűlés jegyző­könyve. Elnöklő alispán ur megnyitván a közgyűlést, előterjeszti, miszerint ezen város lakosainak abbe­li kérelme folytán, hogy a város műveltségét mcg- illetöleg Gyula városa rendezett tanácsú várossá alakulhasson, — nmélt. m. kir. belügy minisztéri­um múlt évi 43521. sz. rendelvényével helyet ad­ván, annak folytán eme átalakulásra vonatkozó összes előintézkedések a volt képviselő testület ál­tal már megtétettek, s miután úgy a legtöbb adót fizető képviselők névsora kiigazítva, valamint a választott képviselők igazolva vannak, elérkezett­nek látta azon időt, melyben az uj képviselő tes­tületet egybehívni, a további törvényes intézkedé­sek megtétessenek; a midőn tehát az e végeit mai napon meghívott és szép számmal megjelent kép­viselő testületet üdvözölné, ugyanakkor — a tör­vény értelmében — azt ezennel alakúknak nyil­vánítja, 8 törvényes hatáskörébe helyezi, egy- szersmint pedig — a helyi viszonyok figyelembe vételével — az általános tisztujitó közgyűlést f. é. julius hó 5-ik napjának d. e. 9 órájára kitűzi s az elöljáróságot annak közhírré tételére elutasítja. Addig is azonban, mig az uj tisztikar megválaszt­va lenne, felhívja és felkéri a képviselő testüle­tet, miszerint a jelenlegi elöljárókkal karöltve a város közügyei felett intézkedjen. Végül pedig az igazoló választmány két rendbeli ülésének jkvét ezennel bemutatja azon megjegyzéssel, miszerint az igazoló választmány elébe a lefolyt választások s a megválasztott képviselők ellen panasz nem ér­kezvén, az összes megválasztott képviselők iga­zoltaknak nyilváníttattak s a képviselők névsora összeállittatott. Mely elnöki előterjesztés után jelen alakuld köz­gyűlésnek egyéb tárgya nem lévén, az ülés a jegyzőkönyv elkészítése végett 10 perezre fölfüg­gesztetik, mely idő letelte után a jegyzőkönyv fel­olvastatván, az hitelesíttetik. A jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után, a mennyiben a közgyűlés által egyéb tárgyak fel­vétele és elintézése mondatott ki, elnöklő megyei alispán ur a további elnökösködésre — a városi biró távolléte miatt — a törvény értelmében vá­rosi albiró Oláh Györgyöt hívja fel, ki is az elnö­ki széket elfoglalván, Ladies György képviselő in­dítványozza, hogy a megyei törvényhatóság által ujabbi átdolgozás végett visszaküldött s a volt kép­viselő testület által a szabályrendelet és javaslat elkészítésével megbízott küldöttségnek a kivántak teljesítése végett kiadott szabályrendelete mai na­pig sem lévén a közgyűlés jóváhagyása elé ter­jesztve, indítványba hozza annál fogva a küldött­séget munkálatának mielőbbi beadására megsürgetni. *) V alóban a vendéglősök fehér hollója. Az indítvány köz helyesléssel fogadtatván el, felhivatik az illető küldöttség, hogy a törvényha- tósági rendelethez képest újabban átdolgozott sza­bályrendeleti javaslatot legkésőbb folyó hó 14-ik napjáig ezen közgyűlésnek adja be, az elöljáróság pedig megbizatik, hogy az említett napnak d. e. 9 órájára a közgyűlést mulhatlanul hívja egybe. Miről a küldöttség elnöke Nagy Károly ur ezen­nel végzésíleg értesítendő. Indítványba hozatik az 1873-ik évi költségvetés s a város ezen átalakulásából befolyó egyébb in­tézkedések megtétele. A f. évi költségvetés elkészítése a szabályren­deletnek ezen képviselő testület által leendő meg­állapításáig elhalasztatík; a mi pedig az átalaku­lással kapcsolatos egyébb intézkedések megtételét illeti, e tekintetben az elöljáróság megbizatik, hogy az uj tisztikar megválasztásáig az elöljárói összes teendőket végezze, s a város belügyei felett a tör­vény korlátái között intézkedjen. Jegyzetté: Popovics J. _ _______ jegyző. Újd onságok. A szeghalmi dalárda és a szarvasi nép­kör alapszabályaikat beterjeszték a megyéhez fel­sőbb helyre leendő juttatás végett. — Az orosházi járásban az ottani t. orvos jelentése szerint kolera esetek merültek fel, melye­ket a Radnárol jövő csongrádmegyei buesusok hoztak; ugyanis egy búcsúról jövő csongrádi em­ber Orosházán megbetegedvén, ott meg is halt; — Lajos-Szénás és Derekegyháza pusztákon pe­dig szinte merültek fel esetek, melyek kimenete­léről azonban biztos tudomásunk nincs. — A gyulai „ Deákkör“ alapszabályai felsőbb helyen helybenhagyatva, leérkeztek; a díszesen be­rendezett kör helyisége valószínűleg e hó köze­pén fog megnyílni, ha addig a bútorok Pestről meg fognak érkezni' — A szarvasi járási szolgabiró ur jelentése szerint a kolera az e megyével határos Túron és Czibakházán szinte kiütött. — A békési járás iparegyletei is elkészítvén alapszabályaikat, felső helyre juttatás végett a me­gyéhez beterjesztették. — Hlint értesültünk az adónak végrehajtás utoni behajtása az aratás befejeztéig felfüggeszte- tett. — Nem tudjuk igaz-e? — Lapunkban egy Ízben már figyelmeztettük piacz-rendőri közegeinket az idegen kupeczek és kofák kapzsiságára. — Kegyes elnézésük már annyira vitte üzleti buzgalmukat, hogy a piaczon vásárló gyulaiaknak a csirkét a kezükből szedik ki; a katb. templom ajtaja elé pedig valóságos tyuk, túró, tojás zöldség stb. depotot teremtenek. — Mi úgy hisszük hogy első sorban a gyulaiak részére van Gyulán a hetivásár, és igy azok van­nak első sorban jogosítva a vásárlásra is; az ide­geneknek ezt egészen megtiltani ugyan nem lehet, de lehet részükre egy bizonyos órát határozni, me­lyen innen a kupeczkedö vásárlástól eltiltathatnának, úgy szokott ez lenui minden rendezettebb város­ban. — Nem fog-e ebbeli felszólalásunk siket fü­lekre találni?? — A gyulai polgári körben múlt csütörtö­kön lefolyt események után polgári önérzetünkből fo- lyólag méltán kérdhetjük „ Quo usque tandem.“ — Nevezett nap délutánján a lapunk 20-ik számában közlött ügy érdemében közgyűlésnek kellett vala tartatnia, miután a körhöz azon közleményt czáfo- ló irat, az ott nevezett egyéntől megérkezett. — A közgyűlés zajjal kezdődött, inditvány indítványt ért, és e sok — némelyik a szélsőségig ment in­dítványokhoz, az inditványzók oly makacsul ragasz­kodtak, hogy utoljára is re infecta kellett az el­nöknek a gyűlést feloszlatni, — vagy is inkább a gyűlés maga oszlott fel. — Gyűlés után pedig a kör ismét oly jeleneteknek volt szemtanúja, me­lyek méltán sérthetik minden önérzetteljes tagját, — Valljon ily események után, nincs-e okunk kér­dezni : hogy meddig fog ez igy tartani ? — A köz­gyűlés tárgyához tartózkodunk hozzá szóllani, a mennyiben az ominózus ügy lapunk hasábjain jött a nyilvánosságra, közölve egyik leghívebb munkatársunk által és ez ügybeni magatartását hatá­rozottan helyeseljük, tartózkodtunk a közgyűlésen személyesen megjelenni, mert a keserű, de fájdalom való igazságok nyilvánítása által — a higgadtság hangján is — alig hiszük hogy mérséklőleg hat­hattunk volna; szelet vetni nem akartunk, mert az csak vihart teremthet, mely könnyen az egész korhadt müvet elsodorhatná; — pedig bár meny­nyire igyekeznek is egyesek azt állítani, hogy mi a polgári kör léte ellen törekszünk, határozottan kell ezekkel szemben nyüvánitanunk, hogy nem annak léte — mert ezt öröknek ohajtnók látni —. de azon irány ellen lépünk a nyilvánosságra, mely ott évek során át érvényesül, s a kör tekintélyét és magasztos hivatását romba dönti. — Mi, vala­hányszor oly események fordulnak ott elő, mint. a múlt csötörtökiek a sértett polgári önérzet fáj­dalmával pillantunk azokra, kik a kicsinylés és gúny hangján közük egymással a körben történt eseményeket, korántsem valami nagy dicsőségére a »Polgár“ névnek. — Lesz-e valaki, ki az ott lábrakapott visszaéléseket megszünteti?, lesz-e ki kezét nem félti a darázs csípésektől? ez még a jövő titka; mi óhajtjuk, hogy minél hamarább legyen. A szerk. — A gyulai főiskolai muzeum következő tárgyakkal gyarapodott: Püspöki Alajos sarkadi plébános és esperes ur: Házának megnyitása em­lékéül a magyar tudom, akadémia dee. 11—1865 — és a magyar orvosok és természetvizsgálók XVI. Mehadiai nagy gyűlése emlékére 1872-ben vehe­tett nagyobb bronz érmeit — Marossy János m.- turi gyógyszerész gondnok a tudom. akad. arche­ológiái osztályának levelező tagja: Tiberius, Clau­dius, Domitian, Antoninus-Caracalla, Antoninus- Eliogabellus, Alexander-Severus, Aurelianus, Con- stantius-Chlorus, Nagy Constantin „Urbs Roma“ felirattal, i a farkast szopó Romulus és Remus gyermekek ábráival, ' M Constantáim,. Constant, Valent, romai császárok ezüst és bronz pénzeit * I. Lipót f. es. 1673. és 1700. nagyobb s kisebb, IV. Károly Emanúel sardiniai király 1719; — Helvetia 1850. és 1851. Belgium 1862. "s török, összesen,tiz ezüst, és tizennyolca darab Irézpénze- ket; topábbá az ó-szönyi határban a hajdani Bre- getium nevű romáig város területe romjai közül a földből kiásott öskofbeli tárgyakat u. m. bronz mell-tűt, gyűrűket, mell-csatok darabjait, cserépe­dényekből: két ép örökégő sirmécset, dombor ki­állítású — kívül, belül veres mázú etrusk .cserép darabokat, edeny talp, fül, es egy hamuszinxf cse­rép pecsét-nyomót (?), ismeretlen (ikrát mutató (fa­zekas bélyeggel. Szilágyi pásztó megyénk fia, je­lenleg győri betűszedő IL Zsigmond lengyel király 1590-ki Riga város részére veretett ezüst pénzét Sziber Nándor az aradi országos dalár-ünnap 1867- ki fehér bronz emlék-érmét, Hrabovszky Ferencz, különféle fajú só- és ásványgyüjteményecskét Me­gyeri István, helybeli lakos udvartelkén egy fa tövébe nyött sárga réz érmet — Lojola Ignác ha­lálát ábrázoló. — Uferbach Lajos I. József r. cs. 1711 -ki Silésiai és 1859-ki helvetiai kisebb ezüst pénteket. Végre Kohn Hermann helybeli szatócs: Diva Faustina, Imre magyar király slavöniai, I. Ferdinand magyar király 1542-ki, HL Zsigmond lengyel király, Chriatián, n. a. fejedelem 1683-ki és két ismeretlen igen régi — összesen tiz darab ezÜ6t pénzeket. Moldovány István ur pedig Károly Albert külföldi fejedelem 1746-ki ezüst pénzét _ szíveskedtek ajándékozni. Meghívás. A gyulai szabó-segédek egy betegsegély- ző egylet létesítése ügyében f. évi junius 15-én délutáni 2 órakor atyamesterük há­zához egész tisztelettel meghivátnak. Fel­kéretnek különösen a t. munkaadó urak is, ha szíveskednének ez értekezletre meg­jelenni, az ügyhöz jóakaratu pártfogásuk­kal járulni, és azt tanácsokkal támogatni. Az értekezleten az alapszabályok kidol­gozására bizottság, és az ügyek intézésére ideiglenes választmány fog választatni. Gyulán junius 3-án 1873. Marlovics György szabó-segéd. Torna-tanítás. F. hó 15-én alólirott magán torna-ta­nítást kezd az egylet helyiségén, mely tart oktoberhó 1-ig. A nagyobb növendé­keket mügyakorlatokra tanítani Lehoczky Andor ur vállalkozott. — A tandíjat a részvevők száma határozza meg, mivel 10 tanoncznál kevesebbért nem kezdődik még. A tanonezok beiratása lakásomban 15-ig eszközölhető. Domonkos János.

Next

/
Thumbnails
Contents