Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-05-18 / 20. szám

ép úgy el van ázva mint a mienk, és tartva attól, hogy abba még a rozsda is beüthetne, hagyjuk e nyilatkozatot ott a hol van, talán még híressé lehet általa rakáson heverő levéltárunk valami nyelv- emlék-buvár által, ki a 19-ik század nyolczadik tizedének eme termékét valami „Latiatuc feleym xumtukkel mic vogmuk“ — féle régi nyelvemlék - nak fogja tartani. — Hisz a kinek kedve van e nyilatkozattal ismeretségbe jönni, megtalálhatja ott a hol annak helye van, a hová intézve volt A küldöttség eljárásának helyességére felhozott érvekre csak azon kérdést koczkázcatjuk, elismeri-e D. E. ur és a küldöttség tagjai, hogy a képviselő testület felettük áll, hogy az intézkedik, és ha intézkedéseinek végrehajtását elfogadják, azt a kimondott határozat szellemében végrehajtani is kötelesek, — kérdem, hová rendelte a képviselő testület a pallók lerakását ? rendelt-e és hová kettős pallókat tétetni ? vagy elfogadta-e a küldöttség által netán tett ellenérveket ? mi úgy tudjuk, hogy a gát hosszában a két hidnak összeköttetése volt elhatározva, és noha a lerakatás a küldöttség belátására volt bizva, ezt, szem előtt tartva a város érdekét, — a rövidebb és igy a jobb oldalon kellett volna lérakatni, nem pedig jókora kerülő utón, hol pallók voltak is — a bal részen távolabb a gáttól vezetni.

D. E. ur nyilatkozatában a gát jobb oldalára rémképeket képzel magának, „szilaj vad és mindenféle jószágokról“ álmodik, az árok pocsolyáját az egészségre veszélyesnek a „vad jószágokat“ az élet biztonságát veszélyeztetőknek állítja, mert ott nincs ház, melybe dühök elől menekülni hehessen, sőt mi több érveléseiben még a zöldséges és hagymás kofák, kosár és kender árulók protektorová is szegődik és egész lovagiassággal állítja, hogy vásári alkalommal miután ezen czikkek képezik a nők foszükségletét, ezek pedig a baloldalon árulnak, ergo a nők is hozzájuk a baloldalon járnak, ügyan kérem D. EL ur: a gátnak jobb oldala menynyire is lehet a baloldalihoz ? Úgy hiszem nem több 10—12 ölnél, ezen pedig keresztül menni, nem valami fárasitó járás.

Hát azon kereskedőket és kézműveseket, nem veszi ön figyelmébe, kik mind a gát jobb oldalán árulnak és kiknek jövedelmi adójuk ugyancsak busásan van a nyakukba sózva, vagy legnagyobb vendéglőnket sem veszi figyelmébe, kinek tulajdonosa maholnap adójával a virílisek élén fog ál- lani apadd jövedelme mellett, és kihez télen helybeliek úgy mint idegenek csak azért nem járnak, mert nem akarnak a sárba rekedni, vagyon előtt a hagymás kofának és kosárkötönek érdeke elöbbvaló, ki mint idegen a város közterheinek viseléséhez egy fillérrel sem járul, legfeljebb helypénzét fizeti az uradalomnak, mint azon kereskedő, vagy iparos polgár, kit, a hol fizetésről van szó, mindenütt rángatnak. — Ezt alig hiszem, hogy figyelembe vette volna.

Tekintse ön meg uram a forgalmat a gáton, ha az ut csak egy kissé jó, nem mindenki ott jár-e most is, és mi még nem hallottuk, hogy a rémsé- gesen vázolt „szilaj és vad jószágok“ valakit agyon tiportak volna, más ok, más érdek volt ott jó uram, erről azonban hallgassunk most.

Mi korántsem akarjuk azt, hogy azon az oldalon ne legyen pajló, nem akarjuk, hogy ne legyen kettős palló, de mindaddig, mig a város egyes

A nap feljöttére megélénkül a két tábor, — futárok nyargalnak le s fel; vezérek harsány hangon adják ki parancsaikat; tárogatók és kürtök rivalnak, s lassú menetben megindul Károly hada.

Csáknak serege nyil-záporral fogadja, és dühösen veti rá magát. — Most kibontakozik mind a két tábor, a zászlókat magasan lobogtatja a szél, és megkezdődik az iszonyatos harcz.

A kard csattogás, a paizs döngetés es nyíl sü- völtés zajába csakhamar sebesültek és haldoklók kincs nyögése vegyül, — melyet hallani oly rémes oly ijesztő; — mely hang soká, még tán halála ágyán is fülébe cseng a harezosnak,... de moBt nem ügyelnek erre; — a küzdők arca kipirul a harczvágytól, a paripák nyerítnek s rohannak oda, hol legnagyobb a vész, legnagyobb a tusa, legjobban pusztít a halál...

Iszonyú e harcz, hisz mindkét fél nemzeti léte, érf meggyőződéséért küzd.

Jobb szárnyon Csák maga vezényel és irtózatos erővel, kegyetlen haraggal tör Károly hadára, mely a rohamtól majdnem hátrálni kényszerült.

Jobbján száguld a férfi erélyű Árpádhölgy Erzsébet, — kis kezével nyilat röpit, dárdát hajit, — de villám tekintete nyit és dárdánál jobban sebez jobban legyőz,

pallókkal nincs ellátva, nem a legjobb szemmel nézzük egyesek önkényes gazdálkodását.

Mi elismerjük a közügyek kivitele körüli fárad- batlanságát D. E. urnák és ezért nókie készségesen elismerést nyilvánítunk, de teljes indignatióval helytelenítjük azon önkényes eljárását, melyei magát a képviselet határozatain túl teszi.

Nem óhajtjuk, hogy a fölszedetni ezélzott mór lerakott pallók felszedessenek, de igenis méltán kívánhatjuk, kívánhatják a gát jobboldalán lakók, hogy minél rövidebb időn a képviselet ez ügyben hozott határozata érvényesíttessék.

Szándékosan mellőztük a nyilatkozatot aláirt más két küldöttségi tagnak gyakoribb feleralitósót, — mert alig hisszük, hogy a nyilatkozatot, — ha fel is olvastatott előttük — értették volna.

Békés-Szent-Andrási faiskola.

Nem lehet tagadni, hogy bármely községre nézve igen nagy jótétemény az, ha saját kebelében létezik faiskola, honnan mérsékelt árért nemesített gyümölcsfákat egyesek szerezhetnek és igy alkalom nyujtatik bárkinek is gyümölcsös rendezésére.

Községünkben is létezik faiskola, találtatván benne több nemű oltványok, több ezerre menő eper csemeték s magonezok. Most tavasszal is több százakra menő eper csemeték 4—5 évesek 10—15krjával, s több oltványok adattak el községünk lakosságának ; és most a közügy érdekében kötelességet vélek teljesiteni, midőn jelenleg fel- szóllalok az iránt, hogy e csak nehány év óta előhaladásnak indult faiskola jelen időben pusztulásnak néz elébe, mert a liba és disznő járás (legelő) közvetlen szomszédságában álló faiskola minden legkissebb árok s kerítés nélkül kivan téve a legelőre kihajtott jószág általi elpusztításnak, s e mellett nincs semmi felügyelő oda állítva, ki meg- védené a pusztítástól.

Nem boszantó dolog e reánk tanitőkra nézve, kik a faiskola kezelését vezetjük, hogy gondos ápolás mellett eddig nevelt csemetéink, oltványaink az árok, és csősz nélküli faiskolában a legelőről szabadon bejáró jószág által elpusztittatnak ?

Ezelőtt községi elöljáróink által munkaerő és a fákra vigyázó csősz is adatott, és igen helyesen, mert faiskolából résziDt eper, részint oltványok bőven jutnak községünk lakosságának — de most nem hogy munkaerő nem adatik, csősz nem fogadtatik, (holott a faiskola melletti ref. temető csősz csekélységért elvégezhetné a vigyázatot) de még csak körülsem árkoltatik; s midőn községi biránkat alólirt a közügy érdekében jelenleg felszóllitá, hogy ne engedjék faiskolánkat elpusztitatm, azon utasítással bocsájtattam el, hogy: „a megyéről jött rendelet öt eltiltja az ily féle kiadásoktól. Megvallom nem tudtam megmagyarázni magamnak, miként értsem ezt, holott a faiskolák érdekében jelen korunkban oly nagy a mozgalom, és éppen ezért óhajtottam hirlapilag felszóllalni, reménylvén ta- lálkozand majd, ki meghallja szózatomat s erélyes intézkedés által nem fogja engedni, hogy árván hagyott faiskolánk csorda járás legyen, mert ha igy haladunk, ha sem csősz sem árok nem Ieend, biztosan merem mondani, hogy faiskolánknak rövid időn csak szomorú emléke marad fenn; s kérdem vajon kire fog ekkor nehezedni a felelősség terhe? Zih Károly.

Ezalatt Drugeth Csák balszárnyára ront; a lüppedö lápok honfiak testével temetődnek be, — i a hátul jövök társaik holt testén gázolnak és elkeseredetten rohannak az ellen táborra, mely a rohamot ki nem bírva hátrálni kényszerül, — Drugeth emberei üldözik őket, — és a két sereg nagy része — üldözök és üldözöttek — az ingoványbán lelik halálukat.

E roham az egész harezra eldöntő befolyással volt. Csák emberei megfélemedve, megfutamodva szétszórattab.

Hasztalan már Csáknak óriás ereje és bátorsága, hasztalan a királyleánynak lelkesítő tekintete, — ijedten bomlanak meg mindenütt a sorok, most már nem harcz, de mészárlás a csata, — most már nem a győzelem hanem a kétségbeesett önvédelem a czél.

Az olaszok irtozatos pusztítást visznek véghez Csák seregében, s Károly magyarjai — bár kevéssel előbb ellenségként állottak szemben — most fájó szív vei nézik honfitársaik lemészárlását.

A szép tábor, a büszke vezérek nehány óra alatt földig tiporva, földig verve, szétüzve valónak.

(Vége köv.)

— Jegyzéke a b. gyulai kir. e f. törvényszéknél 1878. Május hó 19-ik és következő napjain tárgyalandó polgári pereknek.

Előadó Teleszky Ferencz t. bíró.

1864. Ifj. Pardi Sándornak Pardi István és Par- di J. Sándor ellen örökségi osztályrész s járuléka iránt való pere.

1897. Tyeluk Tamásnak Szuje Márton ellen birtok pere.

2026. Juán Dánielnek Liszka Emilia ellen váló pere.

2362. Izsó Janos és társának Gyoma város elleni 189 frt és 9 házhely s járuléka iránt való pere.

2484. Biró Mátyás és nejének Török János elleni szerződés érvénytelenítése s 380 frt 12h kr. visszafizetése iránt való pere.

2882. Meskó Jakabnak Markovics Antal elleni 600 frt s járuléka iránt való pere.

3177. Rab Istvánnak Bányai Julianna elleni váló pere.

Előadó Dobosfy Alajos tszéki bíró.

1896. Gyarmati Istvánnak Nagy Zsuzsanna elleni házassági kötelék végfelbontása iránti pere.

2165. Geydusok és Blitznek Stern Sándor elleni 417 frt 87 kr. s járuléka iránt való pere.

2252. Orosházi közgyámságnak Foltényi Ignácz elleni 502 frt 77 kr. s járuléka iránt való pere.

2934. Csasztvan Györgynek Gilyan Zsuzsanna elleni házassági kötelék végfelbontása iránt való pere.

3139. Ifj. Pékár Mihálynak Frtska Sámuel és neje s Pékár András és neje elleni tulajdonjog iránt való pere.

— A békésmegyei gazd. egylethez a nm. földül, minisztériumtól köztudomásra hozatal véget a következő leiratok érkeztek:

Az összes gazdasági egyleteknek. A bécsi nemzetközi kiállításnak a földmivelést közelebbről érdeklő időközi kiállításai és kísérletei a gazda közönség figyelmét kiválón megérdemelvén, azok határideit az alább következő összeállításban azon kérés mellett közlöm az egyesülettel, hogy e közleményt az egyesület területén lakó gazda közönségben minél tágabb mérvben köröztetni szíveskedjék. — A miniszter megbízásából: Major sk. miniszteri tanácsos.

A bécsi nemzetközi kiállításon a földmive- lés ügyét érdeklő időszaki különleges kiállítások és kísérletek sorrendje:

I. Május hó 1—10. Első virágkiállítás és melegházi gyümölcs.

II. Május hó 31— junius 9. Szarvasmarha-, juh-, sertés-, kecske-, szaraár-kiállitás.

III. Junius 15—25. Második virágkiállítás, bogyós gyümölcs és cseresnye.

IV. Junius 23—26. Gép- és eszközkisérlet:

a) Kapás növény mi velő eszközök, melyek bur- gönya, takarmányrépa, hüvelyesek és tengeri vetésekben fognak kísérlet és bírálat alá vétetni.

b) Gyöknövény- és szecskavágó gépek, zúzók és darálók, morzsolók, olaj-pogácsa zúzók, és pedig kézi-, ló- és gőzerővel hajtottak.

V. Junius 21—julius 2. Mindennemű arató és kaszáló gépek, széna-forgatók és gereblyék kísérlete.

VI. Julius 14—18. a) Gözeke-munkák megkezdése.

b) Cséplőgépek, szalma-elevatorok, rosták, kézi-, ló- és gőzerőre, melyek búza, rozs és árpával lesznek kísérlet alá véve.

VII. Julius 21—25. a) Gözeke-munkák.

b) Közönséges ekék, gyep és szántóföldekben.

c) Vetőgépek.

d) Fogas boronák és hengerek.

A IV., V., és VII-el jegyzett gép- és eszközki- sérletek a Bécstől 4 mérföldnyire eső, az osztrák államvasut siebenbrunni állomása mellett fekvő Leopoldsdorf nevezetű birtoktesten történnek, hol az e czélra szükséges szántóföldek, vetések és terménykészletek fentartvák. Szükség esetén a kísérletek a Bécstől 2 mérföldnyire eső Gutenhofen is (osztrák államvasut Gutenhof-Velm állomása) fognak megtartathatni.

VIII. Augusztus 20—30. Harmadik virágkiállítás ; szilva és korai körték.

IX. Szeptember 18—23. Negyedik virágkiállítás ; szilva, őszi körte és almák.

X. Szeptember 18—21. Ló, szárnyasállatok, kutyák és halak kiállítása.

XI. Szeptember 21—23. Nemzetközi lóverseny.

X//. Oktober 1—15. Fa- és szöllő-iskolák terményeinek kiállítása.

XIII. Oktober 4—6 Vadak kiállítása.

XIV. A czukorrépa-raivelö eszközökre kitűzött nagyértékü dijakért való versenyek, valamint

XV. A nemzetközi gazdasági gyűlés.

XVI. A földraivelésre nézve hasznos madarak oltalma érdekében tartandó nemzetközi gyűlés határnapjai még megállapítva nincsenek.

Budapesten, 1873. május hó 1-jén.

Valamennyi gazdasági egyletnek.

A földmivelés, ipar és kereskedelemügyi magy. kir. minisztérium intézkedése folytán az allgaui szarvasmarha behozatalok ötödiké fog közelebb eszközöltetni, melyre a gazda közönség azon megjegyzéssel figyelmeztettetik, hogy az allgaui tenyész- marhát szerezni szándékozóknak ez úttal kedvező alkalom nyílik tenyészállatoknak, a legjobb forrásokból való beBzerezhetésére. Ezen czélt előmozdítandó a minisztérium a jelen behozatal alkalmára következőleg intézkedett:

Az allgaui szarvasmarha vásárlását Allgauban, és a szállítás felügyeletét a Bécs melletti penzingi vasút állomásig méltóságos Berzeviczy Egyed ur, a szepesraegyci gazdasági egyesületnek e végből felkért elnöke fogja eszközölni, ki az eddigi négy behozatalnak is szives intézője volt.

A penzingi állomáson az állatok úgy mint az a múlt őszön eszközölt behozatal alkalmával is történt, sorshúzás utján fognak a megrendelők közt elosztatni, s azok által átvétetni.

A behozatalt lehetőleg megkönnyítendő, a minisztérium azon megrendelőknek, kik ez iránt folyamodni fognak az állatok szállítási s egyéb mellékköltségeit a fennevezett penzingi állomásig megtéríti, úgy hogy a megrendelőket csak az állatoknak Allgauban fizetett eredeti vételára fogja terhelni, valamint Penzingtől az állatok rendeltetési helyükig leendő szállításának költsége. Ezen kedmegrendelöi számára szorítkozik. Az ezen kedvezmény érdekében szükséges kérvények május 20- káig a fennevezett minisztériumhoz intézendők.

A megrendelések, úgy minden a hozatalra vonatkozó kérdések Berzeviczy Egyed cs. és kir. kamarás, a szepesmegyei gazdasági egylet elnökéhez (Szepcs-Nagy-Lomniczán) legfeljebb május hó 25-éig intézendők. A vétel junius hó első felében fog történni. A megrendelők által beküldő pénz összegek megközelítőleg a következők: hágó képes bikáért . . fiatal bikáért .... nehezebb fajta jó fejő tehénért könnyebb „ „ „ „

nehezebb fajta üszőért . könnyebb „ „ . .

egy éves üszőkért . . .

borjukért :

Ezen magas árak részint az állatok keresett volta, részint azok kitűnő tulajdonai folytán elismert értékükben találják magyarázatukat. Az eddigi hozatalok alkalmával bejött állatok vevőitől teljesen kielégítő jelentések érkeztek, melyek szerint az állatok úgy az égaljt, mint a takarmányt jól megszokják, kitűnő tejelés képességgel birnak, s e mellett ivadékaik, mint teuyész állatok igen jó árakon elkelnek. Ezen jelentések összefoglalva a gazda közönség tájékozása czéljábói legközelebb közzé fognak tétetni. Az eddigi megrendelők : a szepesmegyei gazdasági egylet 12 állatra, a tren- csénmegyei gazdasági egylet, 8—lObikára. A kó- söbbi megrendelések szinte köztudomásra fognak hozatni. Zichy.

250 frt.

150 frt.

320 — 400 frt, 220 — 280 frt 300 — 350 frt 220 — 250 frt. 120 — 170 frt 100 frt.

Arató- és kaszáló-gépverseny,

mely a m. k. földm.-, ipar- és keresk. ministerium pártfogásával, a Békásra, gazd. egylet által Bj- Csabán. f. 1873. julius 5-én rendeztetik.

I.

A díjazás tárgyai kizárólag a versenyző arató- és kaszáló-gépek.

II.

A díjazás alapfeltételei;

a) a gép egyszerű és szilárd szerkezete;

b) hogy az aratógép dűlt gabonát is jól vágjon ;

c) könnyű járás.

tó.

Előny adatik azon gépnek:

a) mely maroklerakóval is el van látva; a markokat rendesen és úgy rakja, hogy a felkötözés lehető kevés kézimunkával járjon ;

b) mely egyben kaszál is. Ezen kellék azonban könnyü-járatu gépeknél nem kívántatik ;

c) mely kevesebb kézi erővel jár;

d) mely kevesebb szem- és szalmaveszteséggol dolgozik;

e) mely könnyen szálitható ;

f) mely aránylag olcsó is ;

g) mely ló- és ökörerőre alkalmazva van.

7