Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1873-04-27 / 17. szám
hogy községi népiskolákból, csupán azért, mert a feszületeket és képeket kidobták, rögtön Humboldtok, Linnék, Cuvier-k, Newtonok, Maculayk s más ily világra szóló szakemberek kerültek volna ki. Legyen tehát meggyőződve K.'ur, hogy ha a községi iskolát csak ilyen nagy hangú, de tartalom nélküli frázisokkal telt pár- Eüzammal tudja a felekezeti fölé helyezni, akkor kísérlete, legalább komoly és gyakorlati emberek előtt sikeretlen marad. Vannak tagadhatlan, városunk oktatás* ügyének kiáltó hiányai : népiskoláink elég telensége, az iskolák hanyag látogatása, felsőbb tanintézetek nemléte és mások, melyeknek megemlítését bosszúra nyúlt cikkemben mellőzöm. Ezeknek valódi okait fürkészni, a célra ‘segítő eszközöket/ helyi viszonyaink figyelembe vételével megvitatni ... úgy gondolom, méltóbb tárgyat nyújt az ügybuzgó tehetségnek, melyeknek fölmerülését örömmel szemléljük, mint az elméleti meddő szólamok csillogó rakásra- hányása. u. Igazmondó vélemények a jövedelemadó bevallása körül néhány közelebbi éven át összegyűjtött tapasztalataim kapcsán s az e tekintetbeni visszaélésekből eredő közvetett és közvetlen hátrányokról, illetőleg károkról. (Vég?.) Sviftet idézvén, az angolról önkénytelen a né- niet is eszembe ötlik, — és azzal eszmekapcsolat- ban amint következik... A mogyoródi földész — mint tetszék olvasni — azt felelte király ö felsége kérdésére, igen jellemzően a mai állapotokat, hogy „hunezut a német , de van ám huncut a magyarban is!...“ Lássuk történelmileg illustrálva a mogyoródi ember szavainak igazságát. A föld jövedelme alapjának, a földadó-kataszternek a boldogult németvilág elején hivatalosan eszközölt megállapításakor szintén mondogatták öregeink, hogy hunezut a német, de csak úgy suttyomban; de azért épen nem átallották a jobbmódú suttyomos hazafiak közül többen illő pénzmennyiséggel capacitálni azt a hunezut földkostoló németet, hogy izé ... jól fogja föl ára a dolgot tek. uram!.. ^ a földkostoló tek. ur pediglen birt annyi eszélyességgel, szerinte annyi modern életbölcsességgel, hogy a vesztegetőnek rosszabb lett minőségileg — álhivatalosan — a földje, kevesebb az adója; ámde rovására több szegényebb, s becsületes falujabeli felebarátjának, kik bizonnyal a vesztegetést vagy nem bírták meg, vagy lelkiismeretességükben tudták azt, hogy a vesztegető legalább is oly hunezut, mint a megvesztogetett, kiknek azután több lett a földjük, több aránylag az adójuk. Nagy hiba az, hogy némely tág-lelkiismeretü egyén eszélyesség, és észszerüségnek tartja azt, ha akármilyen piszkos uton-módon saját javát és anyagi jólétét munkálhatja. A kormány eme jellemezni nem szeretem múltnak jellemünkre is káros következményeit ismerve, kívánja uj kataszter szerint fölvenni a földet, b ott is végrehajtatni nagysokára, valahára, holott az eddig sem történt meg. — Ha édes hazánk minden földje az uj kataszter szerint fölmérve és igazságosan klasszifikálva leend, nem fog történhetni annyi igazságtalanság és méltánytalanság a jövedelmi adók, különösen a föld-jövedelmi adó kivetésénél. — És bizonyosan azért beszél ellene néhány vagyonos polgár, s nagyvagyonu birtokos az tij katasztorezésnek . . . stb., mert érdekli a múltból a bugyeliárisát a dolog. Mondva volt a költségvetési vitában a képviselők jobbjainak egyike által, t. i.: „— A mocsárok sok helyütt kiszárittattak, (még pedig annyi költségeskedóssel, hogy e tekintetben az 1868. XXV. t. ez. 12. §-a épen nem alkalmazható) s azok helyén búza, vagy repeze diszlik; nem látja át miért ne fizethessenek e földek is holdanként annyit, mint a rendes, fölmért, és klasszifikált földek ?, holott eddig mint mocsárok vettetvén adó alá, csak 5 krajezárt fizetnek. Hány erdőtalaj van, hol most búzaföldek diszknek, de azért ezek szintén mint erdötalaj vannak adózás alatt. Ily földek igazságos megadóztatása mellett néhány millióval fognának szaporodni az állam jövedelmei...“ Schwartz Gyula képviselővel szólva ... „tudja azt is minden élesebb látású ember, mert adatokból győződött meg arról, hogy a tőkepénzes osztály a nagybirtokos osztályhoz képest igen arány* talanul, csekély mérvben van megadóztatva...“ Azt mondja Prileszky Tádé, midőn pénzügyi helyzetünk orvoslása végett azon rendszabályokra utalt, melyek a birodalom másik felében, Ausztriában foganatosíttattak, §hogy az osztrák pénzügyek 1867 —68-ban épen oly rosszul, sőt még rosszabbul állottak, mint állanak a mieink jelenleg; —■ de mert Ausztria 1868-ki pénzügyi minisztere megadóztatta először is a pénztőkét; másodszor rendszeresítette a jövedelmi adó minden nemeit, azaz oly intézkedéseket tett, hogy azon polgárok, kik legtöbb vagyonnal hirnak, kik szeretnek parancsolni, kik legtöbb jövedelmet húznak, és az állam szolgálatait legtöbbször veszik igénybe — de az adófizetésnél nincsenek jelen, ,vagy igen csekély, mérvben, azokat feltvd- ta• találni, s ennek az lett a következménye, hogy Bécsben magában 5 és fél millióval több jövedelmi adót fizetnek.“ — E«t a gyakorlati és igazságos eljárást kellene tehát a birodalom iraezen felében, hazánkban is alkalmazni, érvényesíteni, s akkor 4 —5 év múltán itt is nem deficit mutatkoznék, hanem felesleg milliócskák tekintclyesbitenók az ország tárczáját. Az eddigclé űzött bazafiatlan, bűnös bevallása a övedelenineB, s nagyrészben hamis hazafiui lelke- sedettségből eredő hátralékosság szülte az idei nagy deficitet, ez adatokkal ki lett mutatva; s mégis, ez idei rendes budgetben levő nagy-nagy deficit fedezésére, összes hazai napi sajtó által nem helyeselt oly törvényjavaslattal akarja az illető miniszter ur orvosolni a bajt, moly által először „főleg a jövedelmi adó alól kibúvó nagy tőkejövedelem megadóztatva ismét nem lett volna következésképen az adózási aránytalanságok még növekedni fognának, mert csak is a szegényebb középosztálybeli iparos és munkás adója leendett súlyosbítva; ezekenfelül még az említettem osztálybeliek részére az igazságszolgáltatás meg lesz nehezítve, vagy egészen hozzáférbetlenné téve a pereskedéseknél való fellebbezésekkor, amennyiben a föllebezéseknél a bélyegdij is fokoztatni szándé- koltatik. Pedig hányszor kellene föllebeznie az illetőnek, — és még sem föllebbez, mert anyagi szegénysége miatt nem föllebbezhet; s igy szenvedni fog az igazságszolgáltatás és jog épen ott, holott épen az anyagi nehéz viszonyok között vigasztaló angyalként kellene őrködniök; eddig is olvastunk a bírói, az alsóbbfoku bíróságok igazságtalanságairól eleget, ezután még többet fogunk olvashatni; mert ha az illető törvény csakugyan életbe lép, akkor épen vagy törvény nem tudó, vagy többször egyéb felfogású bírói egyén kezébe lesz letéve a szegény földnépe, és szegényállásu középrend igazságszolgáltatásának szent ügye!. .. s igy inkább elmondhatják mint valaha, hogy: „meghalt Mátyás király, oda az igazság; meghogy — mint a hellén bölcsek egyike mondá — „a törvény olyan mint a pókháló, melyen a dongó átüti magát, a szegény légy pedig fölakad.“ Egy éve, hogy uj törvénykezési rendszer dívik, do tudok a magam kis körében is több egyént, ki csak azért nem föllebbezett, mert nem bírta meg, s érezve ügye igazságát, egészen elkeseritetto őt, szidván a magyar alkotmányosság különben is égető drága igazságszolgáltatását!.. . Mi leend végső eredménye ennek, a jellemesen gondolkodó ember előtt megfejtve áll, s mely fölött előre elbusulja magát a jó honfiú. Igen jól állítja a „Hon“, hogy a pörlekedést visz- keteget pénzügyi rendszabállyal orvosolni nem szabad, mert akkor sújtva van az igaz ügy is, és meg van rontva (szerintem nehezítve) a szegényre nézvést az igazságszolgáltatásban a ■—jogegyenlőség !“ S mivel a törvény előtti egyenlőség amabból következik, arczul lesz ütve a szabadság ékes-bájos angyala, s ennek társa, a testvériség még inkább kényszerítve lesz napról-napra halva születni; — mert az alsóbb és szegényebb néposztály el lesz keseredve az igazságszolgáltatás és jog előnyeit élvező vagyonos felsőbb osztály iránt, mitől pedig az eddiginél nagyobb mérvben, Isten oltalmazza meg mi magyar hazánk szülöttjeit! De ki nem lelkiismeretesen vallja be adója alapját, közvetve szintén nagy hazafiatlanságba esik ! Jövedelmi adó után kell fizetni azt a csekély 5%-os adót is, melynek czélja, hogy a tanonezok, az iskolás gyermekek, a jövő nemzédék, kik a „jövő vetését képezik !“ jól oktattassanak, jól neveltettesse- nek és jól müveltettessenek, miszerint legyen mi magyar hazánknak jövőben gazdag aratása! — Az 50 év előtt kicsiny, most hatalmas poroszokat bámulva, a történeti tények logicájával következtetni merhetjük, hogy az iskolák alapítják meg biztos jövőjét a mi szeretett nemzetünknek is! — Ide ezélzott bizonnyal b. Eötvös, midőn mondá: „ Magyarország f önállásának kérdése a cultura kérdése ! | .. hogy a történelem csak azon nemzeteknek kegyelmez, melyek tényekkel tudják indokolni léte- lök szükségszerűségét.“ — Már Széchenyi is e felfogást hirdeté, ennek alapján hitte, hogy Magyar- ország nem volt, hanem lenni fog; már e legnagyobb magyar, a nemzet e legelső napszámosa a jövő Magyarországot közművelődési tekintetben kelet mintaképe gyanánt gondolta, mely az európai kultúra színvonalán állva, ugyanazon világrész nem- zetcsaládai körében méltó helyet fogott elfoglalni. Igaz tehát az. hogy csak úgy haladhat a szekér, ha a tengely s kerék összetartanak, s ha mindenütt előkerül a kenőcs, vagyis az adó; mert megmondta már régen az angol, és jóideje magáévá tette a német, miszerint először is pénz! másodszor is pénz ! és harmadé. idő ts pénz i «or is pénz ! — meg hogy az Bállá Mátyás. j— Jegyzéke a b.-gyulai kir. e. f. törvényszéknél april 30-tól bezárólag május 3-ig tárgyalandó fenyitö pereknek. Előadó Nogáll Ijászló tbiró. April 30. 490. Kovács Antal és társai gyújtogatás miatti bünpere. 538. Bátori Antal és társai tolvajság miatti bünpere. 539. szíréi Péter bírói zártörés miatti bünpere. Május 1. 543. Tóth András és társai súlyos testi sértés miatti bünpere. 555. Baukó István sikkasztás miatti bünpere. 556. Kiss András súlyos testi sértés miatti bünpere. Május 2. . 580. Lévi Mór és társai erőszakos nemi közösülés miatti bünpere. 164. Bauer Zsigraond és társai birói zártörés miatti bünpere. 281. Kis Tóth József életbiztonság ellen való vétség miatti bünpere. Május 3. 61. Papp Lajos testi biztonság ellen való kihágás miatti bünpere. 657. Pain Antal sikkasztás miatti bünpere. 669. Kis Mihály erőszakos nemi közösülés miatti bünperei a hányán a kiállítást azzal meglátogatták; oly szelvények, melyeket nem a pénztárnok tép le, érvénytelenek; heti jegyek máj. 2-kától fogva adatnak ki, de csak 4-kétöl bírnak érvénnyel; visszatérő jegyek nem adatnak; ki a kiállítási tér kerítését elhagyja, a belépésnél a bemeneti dijt újból fizeti; vasárnapokon és ünnepekén a belépti dij 50 kr, hétköznapon egy forint; kivétetnek a megnyitási é3 a dij osztási nap, melyeken a belépti 1 dij 25 forint, továbbá máj. 2 és 3-ka, mikor 5 frt, máj. 4-ke, mikor 2 frt a belépti dij; a kiállítás egesz tartamára szóló idényjegy ára uraknak 100 frt, nőknek 50 frt. — Mezey Lajos békési jegyző indítványt terjesztett be a megyéhez egy létesítendő jegyzői nyugdíj intézet tárgyában. — Hamprecht József csabai pékmester állítása szerint egy oly szernek van birtokában, mely a kolera ellen csalhatatlan, és erre szabadalmat kér. — ügy halljuk, hogy a szabadalom iránti 1 felterjesztés meg fog történni, ha titkát felfedezi és az czélszerünek bizonyulna be. — A tarcsaiak a megyéhez folyamodtak, hogy a mezöberényiek a helypénz szedési jogtól hetivásáraikon tiltassanak el. — Ez is furcsa ám még hogy Tarcsa akar Mezö-Berényben parancsolni. — A gyulai izraeliták még fürdőépületüket be sem fejezték, már is temetőjükben egy halottas háznak alapját tették le múlt hétfőn némi ünnepélyességgel, mely alkalommal alkalomszerű magyar szónoklat tartatott derék tanítójuk Schiff Adolf által. E csekély számú egyházközség szorgalma túltesz más felekezetek nagy száma egyházközségein. — Színház. Mait szombaton „Királyleány mint koldusnö,“ vasárnap „Zzidóbonvéd“ hozatott színre, utóbbi az ugyanakkor megtartott hangverseny miatt csekély számú közönséggel; kedden „A család öröme“ és pénteken az előtte való napok esős idője végett elhalasztva a 3-ik bérlet utolsó számában „Házassági bárom parancs.* — A társulat még egy hat előadásos bérletet óhajt nyitni. — Szombaton a közönség kedvencz szinésze Sándor javára „Fernande került színre. — Szerkesztőségünkhöz beküldetett „A magyar néptanító“ minden második hó végén megjelenő folyóirat, szerkesztve Bili József által a tanügy gyei foglalkozó férfiak igényeihez mért elénk tartalommal. — E lap a „magyarhoni tanító-egyletek országos szövetségének tulajdona lévén, ajánljuk a tanügygyel foglalkozók és a tanügy barátainak figyelmébe és meleg felkarolásába. Újdonságok. — Kletzer Feri gordonka művész hazánkfia múlt vasárnapi hangversenyét nem nagy, de igen szép közönség jelenlétében tartá meg. A változatos programm s a szereplők neve már előre is biz- tositák közönségünket, hogy ez estét élvezetesen fogja tölteni. — Kletzer Feri gordonkájában van valami oly andalító s mégis elragadó hang, minőt csak az ö művészete képes elővarázsolni. Müértö és nem mőértö egyaránt élvezé a keltett hatás gyönyörét, s nem is volt fukar a tapsokban. Azt azonban mégis várta, és méltán, hogy bár a prog- rarnmon kivül is de ismételt kihívásra valami magyar darabot is játszott volna művész hazánkfia. Vangyel Sándor ur megujrázott népdalai átalános tetszésben részesültek, úgy Stöszel Jakab ur éneke is, valamint Kis László és Omaszta Elek urak zongora játéka a müértö közönség hangos tetszés nyilvánításával találkoztak. Stab és Neudenbach urak művészi kísérete nem kevéssé járult az est sikeréhez. Szóval taps volt elég, s méltán, közönségünknek pedig nem volt oka megbánni a ritka raüélvet nyújtó hangversenyen volt megjelenését. ■— Temesvárit Löwinger téglagyárnok vegytani téglát talált fel, melyet nem kell égetni, vizhat- lan, kemény és felényibe kerül, mint az égetett. — A bécsi közkiállitás vezérigazgatója kibocsátó a látogatóknak szóló rendszabályzatot. Ebből tájékoztatásra kiemeljük a következő pontokat : A kiállítás máj. 1-jén nyílik meg és tart oct. 31 -kéig; a naponkint! megnyitás és bezárás órája minden elsején adatik köztudomásra; a bejárásoknál alkalmazott pénztáraknál nem váltanak fel pénzt, minden látogatónak a bemeneti dijat pontosan megszámlálva kell befizetni; az idény-bemeneti jegyek a tulajdonos nevére szólnak és csak kijelölt egyénre érvényesek; az elvesztett idényjegyért nem nyújtanak kárpótlást; az idény-jegyek apr. 21-töl fogva kaphatók Pratertrasse Nro 42; a névre széllé jegyek, ha más használja, elvétetnek, az ily visszaélés törvényes megtorlás alá is esik; a heti jegyek hót szelvényeikkel hét egymásra következő napra érvényesek; a heti jegy 5 írtba kerül ; az ily heti jegyet több személy is használhatja, és akkor annyi szelvényt tépnek le, Fürdő-bérlő kerestetik. A gyulai izr. hitközség újonnan épített fürdőjéhez egy bérlő kerestetik. Ez ügyben értekezhetni annak elnöke Silberstein József urnái, hol a bővebb feltételek is megtudhatók. Hetivásári tudósítás. Gyula april 25-én. Az e héten váltakozva esett jótékony esők vetéseinknek aj életet adtak; — a gazda a szárazság végett fólbenhagyott munkáját újra megkezdhető és reményteljesebben néz a jövö aratás elé. — Az újra felvett munkának nyoma meglátszott mai hetivásárunkon, mert az összes szekérforgalom alig tehető 100-ra. — A gabonanemüek megjárták áraikat, búza 12.50—8 írtig, árpa 5—3.50-ig, knkoricza 6 frt, zab 3.fir • —4 frtig, széna 5—6 frt egy kocsi, ölfa 10—l- frt, szén 8—10 frt a teherhez képest. Hirdetések. i 53) , Csabán, a felső végen, előbb Pusztai András, majd Michnay Mihály, --- jelenleg pedig Sólymos Béla tulajdonát képező számú zsellérház, udvarral és kenderfölddel szabad kézb’ől eladó. — Értekezhetni akáfr személyesen, akár levél utjam, Endrei! Károly ügyvéddel Gyulán. Özvegy Sándor Györgyné há&a a Körösparton, németvárosi részen szabad kézből eladó, vagy egy évre haszonbérbe is adó. A ház S szoba, 2 konyha, 2 kamra, pincze és szinből áll, eléggé térés udvarral. — Értekezhetni Emhö György megbízottal Gyulán. 54) 1—2 Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő Dobay János.
