Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-03-30 / 13. szám

ágy mint eddig, mert a mely pártnak a megyékben hangja nincs, az meghalt az országházban is, mert ma is csak a me- gyékbeli városok s községek küldik a képviselőket oda politikai hitök s meggyőzd- désök szerint, s megye bizottsági tagjaink azon meggyőződésüket nem hagyhatják otthon, midőn a megyeházában megjelentek, hanem kell, hogy magukkal hozzák, I azon pártot, melyet támogatni az országházba felküldték követüket, támogassák erősítsék a megye bizottmányban a választék magok párti állások szerint; — igy illik ez össze; hisz másként hogy is alakulna közvélemény a követválasztás idejére ? — de igy rendelte azt a törvény is e szavakban: 1. §. c) „A törvényhatóságok közérdekű, sőt országos ügyekkel is foglalkozhatnak, azokra nézve megállapodásaikat kifejthetik, egymással sőt a kormánynyal közölhetik, sőt a képviselőházba is közvetlenül felterjeszthetik,“ — már most hogy lehetne azt kívánni, hogy ezen országos ügyeket a kormánypárti képviselőket választott megye bizottmányi tagok a balpárti képviselőket választott megye bizottmányi tagokkal egy szempontból fogják fel, én ezt csaknem lehetlen, vagy igen ritka esetben tartom lehetségesnek, vagyis a pártoknak a megyei bizottmányok- bani léteiének megszüntetését — képzelni sem tudom.

Ezzel azonban koránt sem azt akarom mondani, hogy nem lehetnek oly országos érdekek is, melyeket egyenlően kívánunk, még kevésbé, hogy némely tárgyakban a ministeri rendeletre nézve is egyenlően op- positiót nem formálhatunk, még legkevésbé azt, hogy a jó administrátió, az útcsi- nálás, a községek feletti őrködés, rendőrjog s több más belügyekbe is pártállást kell foglalnunk, s ezekbe sem lehetünk egyakara- ton ? csak azt, hogy a pártoknak a megyei bizottmányokban! létele az ily nem politikai érdekű kérdésekbeni egyesülését a közügy kárára nem gátolja, s azért, hogy például a balpárti m. képviselők igy, a jobbpárti m. képviselők pedig amúgy kívánnak valamely tárgyban' határozni, nem kell mindjárt gyanusitni, mint névtelen közlő teszi, hogy ezt azért tesszük, mert csak minden áron pártemberek akarunk lenni, minden szavunkból csüng a lóláb ; hanem fel kell tenni azt, hogy a mondott szó meggyőződés hangja mindenik félnél, ő úgy tartja azt jobbnak ; — ezen apró, alárendelt kérdésekbeni divergentiáknál sokkal károsabb lenne, ha a politikai pártszinezetek a megyékben átalában megszűnnének.

Ismétlem tehát, hogy én a megyei pártokat, azok által a megyék politikai súlyát és tekintélyét a fentiek szerint még fentar- tani szükségesnek találom, mert összevonva :

1- Ör. Kétségtelen előttem, hogy a mely napon azon elv lép főlényre, hogy ott vannak az országos pártok a képviselőházban, felküldték a polgárok oda, többé a megyékbe ne törődjenek a polgárok az országos dolgokkal; hanem építsék útjaikat, kérvényezzenek ha akarnak, javítsák megyei épületeiket, s azon perczben meg kell a megyéket szüntetni, mert minta „napló“ jól jegyezte meg, az 1-sőt. jobban végzi a járási tisztviselő, a 2-ikat szabad tenni minden egyes polgárnak, a 3-ikat elvégzik az építő mesterek ; — s igy be kell állani népünknél a politikai közönynek, melyre még Solon nyilvános büntetést szabott, mint a mely nemcsak szükkeblü- ségnek, hanem egyszersmind korlátolt észnek bizonysága, ezt pedig én nem akarhatom.

2- or. Politikai súlyú megyéket, tehát a megyékben a pártok léteiét kívánom, mert én politikai életünknek, önkormányzati jogunknak, fajunk szabadság-fejlődésének, s íentartásának eme templomát bezárni s ez által a megyéket gondtalanul a ministeri bureau végrehajtó szolgájává sülyeszteni Uem akarom, és mert:

3- or. Megvagyok győződve, hogy ezen politikai megyék teremtették meg nekünk e hon felszentelt bajnokait, mártírjait, ezek nélkül nem lett volna történeti örök becsületünkre a 48, és nem ülne Pesten a mi- nisterialis országgyűlés, és mert:

4- er megvagyok győződve, hogy a mely napon ezen politikai szereplést s tekintélyt a megyétől megvonjátok, megkezdődött az ut a nemzetet sorvasztó centra lisationalis bureau felé, mely bennünket egy második Mohácsra vezet

5- ör. Mert ezen intézmény fejlesztette és tartotta fel nemzetünkben az önkormányzati elvnek, a politikai szabadság élvezetének azon élénk érzetét, melyet szivéből kiirtani a legnagyobb vétek lenne, mint a mely okvetlen az egyesületi szellem dőlésébe, s ezzel együtt e nemzet erkölcsi hanyatlásába találná bosszuló angyalát, ezt okozná pedig a megyei pártok megszűnése, és én ezt nem akarhatom, — és mert végre — s erre igen nagy súlyt fektetek:

6- or a községekbe, hová ti ezt utalnátok, mint követválasztási jogosultakhoz, még szerintem nem fejleit ki, és még soká fejlődhetik ki általában azon készültségi szellemi erő, mely a megyékben már megvan, azon tekintély, mit a megyék örökösödéskép bírnak; mit nem teremteni, csak fentartani kell; — és mert ezentúl is, mennél jobban fejlődnek a községek, annál erősebb tekintélyek lesznek a megyék; és tagadhatlanul a községekből egyesült megyéknek ezentúl is, sőt mindörökké nagyobb súlyok leend, kormány, vagy absolut hatalom, vagy bármi vész ellen, mint a szétforgácsolt erejű egyes községeknek, városoknak.

És midőn ezeken áthaladtam, könnyen következtethetem azon

második indokom igazolását, hogy kívánom a megyékben a pái’tokat, még alkotmányos életünk fejlődésének szempontjából is.

Mert a fejlődés csak ott várható, hol annak útja el nem záratott, a megyei pártoknál kezdetett, azok vannak hivatva azt ki is fejtenis korszerüleg idomítani, a practicus megyék tanácsadói adoctrinär ministereknek itt kell kifejlődni azon párttöbbségnek, mely azon kötött politikai lételünket, melyben tengünk, kifejtse, s igazolja azt, hogy mig a delegalionális intézmény úgy fenn áll, mint most, addig hazánkat függetlennek, azaz olyannak, melynek szabad fejlődése az örökös tartományok érdeke által akadáw

lyozva nem volna, nem mondhatjuk ; továbbá igazolja, hogy mig önálló hadseregünk nem lesz magyar ministerium alatt, addig szövetségünket senki sem keresi; mig önálló pénzügyünk — bankunk nem lesz, addig sem pénzünk, sem hitelünk nem lesz ; szóval, sehogysem vagyunk önjogu nemzet, de osztrák provincia vagyunk pénz és haderő nélkül, mint eddig voltunk.

A kis Belgium és Helvetia önálló külpolitikát folytat haderejével, mi csak mellék tényezők lehetünk ; mig a kis Belgium több 100 miliókkal járulhat, valamely állam kölcsönhöz, addig a nagy s mint mondani szeretjük kincsteljes magyarország csak 40—50 millió kölcsönre is másutt kénytelen bankárokat keresni: maga pír milliót alig, képes magyar bankárokkal aláíratni ; a 36 millió népességű Fancziaorszíg Sedan után is 5000 millárd sarczot ki- tudot fizetni, a felényi népü magyar haza egy miliárdott sem tudna összes pénzintézetével kifizetni; mi ennek oka más, mint hogy minden önálló miniszteriális alkotmányosnak önálló kormányzattal biró parlamentárisnak hirdetett álapotunkat a világ kineveti, mi most is csak pénz- és haderő nélküli provincia vagyunk, nem önjogú nemzet; ezért nem látom én a megyék missióját még be végzettnek; ezért erős és mi tagadás benne balpárti megyéket ki- vánok mindenütt, hogy hazánk megkezdett alkotmányos élete fejlesztessék a valódi önkormányzatra, hogy saját pénzügye legyen független m .bankkal, saját hadereje önnön parlamentje kizárólagos rendelkezésére, mit ha a megyék szunnyadoznak a hatalom mostani birlalói soha, de soha sem fognak számunkra megszerezni; — azért kívánom a political, párt szinezetekkel a megyei bizottmányokat, hogy az eszme ott folytonosan fejlesztessék, csiszoltassék, onnan a községekbe szét vitessék, hogy minden országos követválasztásokig érjen a közvélemény innen, neveltessék az átalános civilisatió nagy eszméje innen; legyenek ezentúl is mint eddig a községek központositott politikai ereje, világossága, s tekintélye; — s éber haladó küzdelmükben győzzön a haza ügyének előre vitele; — ezért éljenek a megyékben a politikai pártok.

— Haan Antal régiség-gyűjteményének megvételére Dömény József hazánkfia, önbuzgalmából kibocsájtott ivén — Békésen — a megyei takarékpénztárba következő adakozások folytak be:

Tassy Pálné 1 frt, Kovács András 50 kr., Déry István 1 frt, Zs. Szabó Ferencz 1 frt, Gulyás Sándor 50 kr., Keller Móricz 1 frt, Pikk Józsefi frt, Vizsnyiczai József 1 frt, Tyukodi Sándor 50 kr., Maar Victor 1 frt, Veres György 50 kr., Csávás István 50 kr., Gotz Sámuel 1 frt, Nagy Miklós 50 kr., Pákozdi Károly 1 frt, Szombati István 1 frt, Takács István 1 frt, CsüIIög F. Mihály 50 kr., ifjú Földesi János 50 kr., Koszta Sándor 1 frt, Bleuer Hermann 1 frt, Liszkai András 1 frt, Kohn Móricz 1 frt, Gyebnár András 1 frt, Fodró Sándor 20 kr., Mészáros Ferencz 50 kr., Mészáros Gergely 50 kr., Schön Ádám 1 frt, Csató István 1 frt, Papp Gábor 50 kr., T. Szűcs István 1 frt, Mészáros Gábor 30 kr., Mucsi Gábor 10 kr., Kincses P. Mihály 1 frt, Lázár István 1 frt, Mucsi János 1 frt, Barta János 50 kr., B. Tóth Lajos 1 frt, végre Vecsey László 2 frt. Összesen 31 frt 60 kr. Főösszeg 168 frt 50 kr.

Közli a békésmegyei takarékpénztári tisztség.

Kérelem

a közművelődés barátjaihoz.

Éppen most két éve született meg nálunk azon gondolat, hogy itt Csabán egy felekezetnélküli, négy osztályú, polgári, magán leányiskola raulhat- lanul szükséges, tehát felállítandó. Hogy mely okok teszik ezen iskolát szükségessé s hogy mily tanirányt, mily felügyelet alatt fogna az követni, azt ugyanakkor Írásban közöltük a tisztelt közönséggel. Közöltük azt is, hogy ezen ügynek kezdői az iskola-telket előre megvették s intézkedtek arra nézve, hogy az iskolát felállítandó társulatot, 10 évre kötelező aláírás utján létesítsék s a telek-vásárlásból származott adósságot jótékony célú előadások jövedelméből és kegyadományokból lassan- lassan törlesszék.

Miután az aláirottak száma a társulat megalakulását lehetővé tette, az 1872-ik augustusban a társulat megalakult, ugyanazon alakuló gyűlésében a társulat alapszabályait megállapította, ezeknek ministerialis megrősités végett! felterjesztését elrendelte s egyszersmind az iskolai széket is az 1868. XXXVIII, t. ez. 117.és 121. §. alapján megválasztotta.

Az iskolai szék szorosan a társulat és az idézett törvény szellemében jár el, a midőn egész erejéből azon van, hogy egyfelül az iskolai alapot növelje, másfelül a tervezet iskola első osztályát mihamarább megnyissa. Ehhez képest újabb alapító- tagokat szerez, kegyadományokat gyűjt, iskola-épi- tésre való anyagokról gondoskodik; általában eszközölni akarja, hogy az 1873-ik év nyarán legalább az első osztály teljesen felszerelve készen álljon, őszén pedig ugyanabban a tanítás is meginduljon.

A tanításnak saját épületünkben való megkezdését az sürgeti, hogy legyen mire rámutatnunk, a mi tervünknek kivihetősége mellett láthatólag bizonyítson, a miben a maga eddig hozott áldozatát mindenki saját szemével megláthassa, s a mi a siker felöl a még most kétkedőt is hívövé s ennek folytán áldozóvá tegye; hogy a népiskolából kikerüli leányainkat még tovább is oktatás nélkül hagyni kénytelenek ne legyünk s hogy annak idején, a midőn majd az 1868. XXXVIII. t. ez. 21. §. alapján állam-segélyért folyamodunk, legyen mire rámutatnunk, a mi a segélyt szükségeli is, meg meg is érdemli.

Midőn azonban polgártársaink belátásában és áldozatkészségében bizva, ekként sietünk a czél felé, legyen szabad figyelmeztetnünk a tisztelt közönséget arra, hogy a czélba vett építkezés és az egész leányiskolának bár fokozatos felállítása oly nagy költséggel jár, hogy azt egy helységnek meg- birnia, már az ily uemü áldozatok szokatlanságá- nál fogva is, még a remélt államsegély mellett is, igen nehéz lenne ; meg arra, hogy ezen iskola szerencsés kifejlődése esetében, nem csak Csabát, hanem ennek egész vidékét jutathatná sokkal alaposabb, sokkal olcsóbb műveltséghez, mint a minőhöz leányaink más utón most juthatnak; nemkülönben arra is, hogy közművelődési szempontból

bármely iskola ügye is országos és mint ilyen a közfigyelemre, a közérdokeltségre, a köztámogatásra jogosult.

Ezen felfogásnak természetes következménye, hogy czélunk anyagi eszközeit ne csupán csak Csabán, hanem annak vidékén, sőt hazánk minden egyes polgáránál is keressük; amiért is tisztelettel és bizalommal kérünk mindenkit, hogy bennünket a fent jelzett czélhoz való törekvésben bárminemű becses adományával támogatni szíveskedjék.

Kelt B.-Csabán 1872. november 25.

Az iskolai szék megbízásából:

Kemény Mihály

elnök.

A fentebbi sorokban közzétett fölhívás és kérelem a közmivelődés barátjaihoz, egy aláírási iv kíséretében — a békés-csabai nőképző társulat által B.-Csabán felállítandó polgári leány-iskola javára — küldetett szét megyénk áldozatkész polgáraihoz. Mindazon t. honleányok és honfitársaink, kik ez által közvetlen és közvetett áldozatra felkérettek, sokkal magasztosabb érzülettel tekintik hazánk közművelődését, semhogy őket az áldozatra buzdítanunk kellene. Csak egyet említünk meg, s ez az, hogy ezen czélba vett polgári leány iskola sem oly kicsinyes, sem oly specialis csabai czélnak nem tekinthető, hogy annak pártolása a vidék által is teljesen igazolt és méltányos nem lenne.

Ha van a köznevelés és közoktatás mezején hazánkban elhanyagolt tér, az kiválóan a leánygyermekek növelése és oktatása ; mind az, mit idevo natkozólag akár egyesek, akár társulatok, hitfe- lekezetek, községek, vagy a kormány és törvény- hozás tett, alig több gyönge kezdeménynél. A legérzékenyebben sújtja e tény a középosztályt, melynél pedig hazánk felvirágzását tartva szem előtt, nem csak a fiuk, de a leányok vallásos és hazafias növeltetése s nemzeti miveltsége és képzettsége elengedhetlen.

Kétszeresen kell tehát üdvözölnünk a tervezett s a középosztály igényeinek mngfelelő i négy osztályú magyar-polgári leányiskola felállítását, nem csak azért, mert ezen iskola ily nemben megyénkben és annak környékén az első, s mert az a vidék érdekeinek is szolgálni hivatva leend — de különösen azért, hogy az Csabán a nemzeti irányú magyar közművelődés leghatósabb tényezője leend, és pedig — kötelező terhet senkire sem róván — anélkül, hogy bármi visszahatást gyakorolna. És jegyezzük meg végül azt is, hogy csabai ügybuzgó polgártársaink, — ott hol a város egy magyar tannyelvű alreál-gimnásiumra 43 ezer frtot adományozott, hol az egyházak és népiskolákban féltékenység nélkül tanittatik a magyar nyelv, s az evang. egyház az utolsó 5 évben két tisztán magyar elemi iskolát állított fel, — midőn jelen törekvésüknél sem az egyházak, séma városra terhelő követelésekkel nyomasztólag hatni nem akarván, nemes czéluk kivitelét társadalmi utón buzognak : legalább a nagyobb és rögtöni áldozatot igénylő iskola épület felállitási költségeire nézve, a közművelődés barátjainak szives és pedig — bis dat, qui cito dat — adományára jogosan, igazoltan számolhatnak.

________ a-fb.

— A békésmegyei gazdasági egylet igazgatósága közgyűlési határozat következtében megyénk azon községeit, testületéit, melyek az egyletnek alapitói között még nem foglalnak helyet, névszerint Gyula, Gy.-Vári, Kétegyháza, Uj- Kigyós, Doboz, K.-Ladány, Szeghalom, F.-Gyar- raat, Vésztő, K.-Tarcsa, Gyoma, Sz.-András, Öcsöd, Csorvás és T.-Komlós községeket, a csabai népbankot és népkört, a gyulai polg. kört és casinót, a szarvasi, orosházi, gyomai és m.-berényi casinót, a csabai, gyulai, szarvasi, oroshási és békési takarékpénztárakat az egylet alapítóinak sorába lépésre a következő körlevéllel szólította fel: „A tekintetes

..........elöljáróságnak! Hazánk s különöse

n Alföldünk anyagi jólétének fő, csaknem egyedüli forrása a mezőgazdaság. Ezt fejleszteni annyi, mint egyeseknek és az országnak anyagi boldogitásán munkálkodni.

A mezőgazdaság felvirágzása alatt értjük pedig a mezei gazdálkodásnak aként fejlődését, hogy az mindég okszerűbb alapra helyezve, mindég több jövedelmet eredményezzen.

Azonban a mezőgazdaság jövedelmezőbbé tételének útjában igen sok akadály áll, melyek legtöbbjeit és legnagyobbjait egyesek ereje le nem győzheti. Ezért felvilágosult nemzetek rég belátták, hogy e téren is a társulás biztosítja legjob-