Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-03-23 / 12. szám

B sürgetik az ajtó kinyitását, s midőn kérelmük nem toljcsittetett, a bent levő korcsmárost háza felgyujtásával fenyegették, s fenyegetésüket nem sokára némileg tett is követte. A konyhaajtóhoz kivül tüzet rakván, ez által az ajtó lángba borult, a tettesnk elkövetett viczczükön mosolyogva, to­vább állottak; az ajtó ropogására a korcBmáros kimenvén, nem kis megijedéssel megakadályoztatta a támadható szerencsétlenséget, s csak a véletlen­nek köszönhető, hogy a konyhába, reggeli fűtésre behordott szalma meg nem gyulladt, s ez esetben a 9 tagú család menthetlenül a lángok martaléká­vá lett volna; — a tettesek ugyanazok, kik már kihágásaikért több Ízben voltak a biróság elé ál­lítva, s kik az őszön a népkör helyiségéből több tárgyak eltolvajlása s megsemmisítése által, a nép­kör tagjait méltatlan bosszantásaikkal bántalmazták. Most már a fenyitő törvényszéknek vannak át­adva, 8 reményijük, hogy példás megbüntetés ál­tal szigorúan fognak ily vakmerő kihágásaikért lakolni. • Zih Károly. B.-Csaba martius 20. 1873. Martius 15-két mint minden évben, úgy most is megülték nálunk a polgári kör helyiségében. Kevesen vettek részt ez ünnepélyben, szeretjük hinni, hogy ez nem történt közönyből ezen nagy nap emléke iránt, de inkább talán azért, mert so­kan megünnepelték azt otthon családi körükben, fejtegetvén övéiknek, mi is volt e hon lakóira mar­tius lő-ke. Az egész ünnepély egyszerűen ekkép ment végbe: 7 óra tájban kezdtek gyűlni az ab­ban résztvevők; fél nyolczkor a polgári kör ab­lakai alatt rákezdték a „Talpra magyarét a ná­lunk katonai bandának elnevezett barna zenészek fúvó hangszereikkel. Erre az összegyűltek kijővén, énekelték „Isten áldd meg a magyart" két versét. Ezután újra a zenészek „Hazádnak" s utána kez­dődött a közvacsora. Vacsora közben a felköszön­tések hogy el nem maradtak, magától értetődik. Ezen toasztok közt J. F.-é igen tetszett, ráköt­vén — mint volt honvéd 48-ban — szivükre az ott egybegyült fiataloknak e nap ezután is emlék­ben tartását, elmondván előttük e nap jelentősé­gét. — A vacsora után egy kÍ3 kedélyes társal­gás s zeneszó melletti danolás után vége volt ez egyszerű, de szép ünnepélynek. Színészeink még itt vannak; Homokay szerződ­tetett uj tagokat. Martius 13-án adták „Bibor és gyász" czimü drámát. II. István magyar király — Pásztory személyében — néha-néha megfelejt­kezett, hogy beteg. Béla (vak) — Homokay — a várakozásnak megfelelt, s egy pár jelenetben ér­zéssel beszélt. Nők között Idill — Kovácsné — meglepően jól játszott, s elárulta, hogy akarat mel­lett tud élvezetet nyújtani játékával a közönség­nek. Elvárjuk tőle. Mint halljuk, e darab újra adatik. 16-án adták a „Peleskei nótáriusát. Erről, hogy ki ne szoruljunk a térből, nem Írunk. 18-án „Marosa az ezred leánya." Fellépett ben­ne, mint újonnan szerződtetett tag, Marcsa szere­pében B. Benkő Jolán, a kassai színház tagja. Rit­ka otthoniasság a színpadon, szerépe jól tudása, CBintalanság, bosszúság, feddés, kérés, harag a leg­természetesebb hangon és gyorsan változtak nála. Hangja kellemes. Ha minden játékában igy lép fel, akkor tiszta lelkiismerettel ajánljuk a t. kö­zönség figyelmébe a színház-látogatást. Fülöp, udvarmester — Pásztory — komikus, még pedig igen finom, ezt csak most mutatta elő­ször, s ez talán neki még legjobban áll. Patakfalvi báróné — Mátéfi Etel — ne vállal­kozzék olyan szerepekre, a melyek tehetségét fe­lülmúlják, minthogy a szerep igényeinek megfe­leljen, sokkal szebb ügyesen szóbaleányi szerepet vállalni. ________ M. L. Új donságok. — Az előbbi három számban közlött ve- zérczikk a közlő ur eltávozása végett csak jövő számban Ieend befejezve; — szintúgy a múlt két számban megkezdett „Tárcza" is. — Martius 15-ét ifjúságunk kegyeletes tinne- pélylyel tartá meg. A szélmalom melletti sirkert- ben Terónyi Lajos sirjánal gyűlt össze mintegy 40— 50 résztvevő, hol a hymnus egy versének el- énekléBe után Kratochvill Gyula a következő fel­olvasást tartá: Mártius 15-e! Mennyi varázs, mily magasztos eszmék, mennyi lelkesedés, mennyi szép emlékünnepe vagy te, újabb kori szabadságunk tündöklő hajnala ! Ünnep vagy, melyen áldozni a szív szokott, melynek pap­ja a lelkesedés, a hazafiság szent igéjével ajkain 1 Ünnep vagy, melyen a magyar nemzeti lelkesült- ségével idézi vissza a történet napjait, s a nagy események dicsőségénél tűig egyrészt szívesen pi­hen, addig másrészt azokból merit buzgóságot, ki­tartást hazája jövő boldogságán munkálni. Mártius 15-ike ! te szabadságunk ujdonszülött gyermeke, kit legnagyobb költőnk szerint „az ég jött megkeresztelni." de kit ellened papjai később a vérkeresztségre hurczoltok, s ezek karjai közt már-már elaléltál; — de sorsod a gondviselés őr­ködő szemét nem kerülhető ki. „Elég volt" szóla ő, s te kezdtél életjelt adni. Igen, mai szabadságunknak születésnapja nagy ünnep, te vagy ! s ha ma egy negyedszázad után nem üdvözölhetünk a férfikor nyíló virágában, azt vérkeresztséged s a rákövetkezett súlyos napok okozák, melyeknek fekete képeit magyarázni ma már felesleges s a béke szellemét sértő volna. De nagyon is eltértem e szomorú emlékek idé­zése által, hiszen mint mondám örömünnep, ez nemzeti dicsőségünk legfényesebb, legmagasztosabb momentuma, melynek emlékével a szív legneme­sebb érzelmei keresik s találják meg a viszhangot. S kérdik talán, hogy mégis mért jövőnk a gyász helyére, a halottak közé ? Eljövénk hálaadónkat leróni e dicsőültek sírjá­nál ! kik számunkra a szabadságot megszerzők, s kik annak védelmében a világ bámulatát felkeltő hősies lelkesedéssel s kitartással harcoltak; — el­jövénk, hogy elbeszéljük a dicsöültek szellemének: csendes békeséggel nyughatnak az anyaföld kebe­lében, mert működésük nem volt eredménytelen, a csemete nem fagyott ki a hosszú tél alatt, sőt ma már gyümölcsét is élvezzük; — eljövénk, hogy elmondjuk nekik, mikép kebleinkben él a szabad­ság, a hazaszeretet érzete, hogy szivünk ez esz­mékre hangosan dobog; eljövénk, hogy fogadást tegyünk e sírok szent emlékére, mikép legjobb te­hetségünket, az ifjú kebel és szív legmagasztosabb és nemesebb érzelmeit a haza szolgálatára szentel­jük, hogy lankadatlan szorgalom s kitartással igyekszünk a szabadság nélkülözhetlen feltételét: a tudományt természetadta tehetségünkhöz mérten elsajátítani nemcsak, hanem annak terjesztését lel­kiismeretes kötelességünkké tevén, önhibáján ki­vül elmaradt népünket ez utón fogunk igyekezni a müveit államok népeihez emelni; de mert a tudo­mányterjedés fő feltétele: a béke, működésünk an­nak biztosítására lesz kiválóan irányítva, de dicső­ült szellemek, a boldogság e tényezőinek ismét a szabadság lévén feltétele: szent sírjaitokra fogad­juk, hogy szabadságunk veszélyben forgása esetén, ha már védelmében eszünk kifáradt, karunk min­dig készen álland a megtámadót lesújtani: — el­jövénk végre, hogy fogadásunkhoz erőt merítsünk e dicsöültek működéséből, kitartást, lelkesedést a múlt napok dicsőségéből jelen tevékenységünkhöz, s a jövő szép reményeinek megvalósításához. Egy negyedszázados vagy ma ujabbkori sza­badságunk ! Mily sorsot mért rád a gondviselés vagy végzeted, az határos elménk előtt fedve van, — mi azonban szent fogadásunkat megtartjuk, s dicsöültek! az általatok szerzett kincset sértetlenül, sőt gyarapítva adjuk át szent örökségképen a jö­vő nemzedéknek e zárszavakkal, hogy: éljen a ha­za, éljen a szabadság!" Ez után Oláh György „Honvéd álma" czimü al­kalmi költeményt, s végre Trucker József, Tóth Kálmán „Előre" czimü költeményét szavalá el. — Az ünnepély a szózat egy versének eléneklésével végződött. — A gyulai iskolai inuzeum következő tár­gyakkal gyarapodott: Nagy Ferencz gyulai földész a farkashalmi dűlőben talált, élőfához hasonló tö­rök feliratú bronz gyűrűt 1 — Marján Jánosné III. Zsigmond lengyel király-féle 1612-ik évi kis ezüst pénzt ajándékoztak. — A békésmegyei takarékpénztár 9-ik évi közgyűlését múlt vasárnap tartá meg szép szám­mal egybegyült részvényesek jelenlétében. — A gyűlést elnök ur ő méltósága hirtelen rosszul léte, és alelnök urnák már hosszabb idő óta betegsége végett Neumann József apát ur, mint választott korelnök nyitá meg. — Az igazgató vázlatos je­lentéséből örömmel győződtünk meg az intézet folytonos emelkedéséről, mely daczára a mosto­hább pénzviszonyoknak mérsékelt kamat mellett is szép eredményeket ért el, adván dsztalékul egy 50 frtig befizetett részvény után 20 frtot. — Jótékony czélokra következő összegek határoztattak : A pes­ti vakok intézetében egy ágy alapítására, mint lás gyermekeknek jutalom könyvekre 200 frt; a békési tápintézetnek 100 frt; a Haan-féle régiség gyűjtemény megvételére 100 frt; takarékpénztári nyugdíj alapra 1000 írt, a gyulai 50 frt, békési 40 frt, és orosházi intézeti szolgáknak 15 frt, a békésmegyei szeretetházra 25 frt. — A választás a szavazati ivek beérkezte után következőleg ejtetett meg: Alelnök Neumann Jó­zsef apát, aligazgató Ambrus Lajos, választmányi tagságra : Czingulszky József, Erkel János, Farkas Béla, Farkas Zsigmond, Hoffmann Mihály, Kal­már Mihály, Keblovszki Lajos, Kliment Gyula, id. Mogyoróssy János, Moldovány Alajos, Moldoványi Gyula, Zöldi János, Desewffy Ede, Fónagy Károly, Ormos János, Major József, Papp Mihály, Hajóssy Otto, Szigethy Lajos, Ferentzy Alajos, Csausz Ist­ván, Dániel Pál, Bak Salamon, Dr. Kovács István, gr. Wenckheim Frigyes, Szakái Lajos, gr. Wenc'k- heim Géza, gr. Almássy Kálmán, Tüköri István, Uferbach József. Póttagokul: Tormássy Károly, Fábry Márton, Alcser János, Kutschera Ferdinánd, Czégényi István. — A békési fiókhoz választmányi tagságra : La- vatka József, Szentmihályi Lajos, Kovács József, Benedikti József, Baki Lajos, Hajnal Ábel, Déry István, Wieland János, Koszta Sándor, Brczano- czy Lajos, póttagokul: Domokos Károly, Wink­ler Antal, Zilahy József. — Az orosházi fiókhoz választmányi tagságra: Golian Mihály, Mikolai István, Dr. Perger József, Kilián Gyula, Székács István, Lázár István, End- rey Antal, Dáni József, Józsa Lajos, Gabovits De­meter, póttagokul: Györy Vilmos, Tenner Ignácz, Rapcsák József. — Számvizsgálókul a központba: Neumann Jó­zsef elnöklete mellett Alcser János, Lederer Lajos, ifj. Kohlmann Ferencz, Lacay József. Békésre: Szánthó Albert, Domokos Károly, Kráiner Mór, Dr. Frey Lipót, Wieland János. Orosházára: Ga­bovits Sándor, Rapcsák József, Györy Vilmos, Sin­ger Henrik. — Váradi Ferencz színtársulata közönségünk szép pártolásával találkozik, a múlt szombati és vasárnapi előadások valóságos gőzfürdővé tevék a termet; szombaton „Ronov Agnes" szorgalmas igyekezetét tanúsítva, vasárnap „Bűvös fátyol" az előbbinél sokkal gyengébb előadással kerültek szín­re. — Kedden „Párisi naplopó" és csötörtökön „Szökő év" Váradi Antonia kitűnő játékával elé- giték ki a jelenvolt közönséget. — Tegnap a kis kedvencz jutalmául „Lecouvreur Adrienne", ma pedig „Huszárcsiny." — A magyar bank felállítása iránti tör­vényjavaslat (a „P. N.“ értesülése szerint) köze­lebb az országgyűlés elé terjesztetik. — A sajtótermékekkel való házalás tár­gyában a belügyminiszter körrendeletét bocsátott közre, melyben a következőket hangsúlyozza. Ma­gyarországon a sajtó-szabadság törvényerőre emel tetett és a sajtó-termékek rendes utón való elá rusitásának módozata az 1848-iki törvények által szabályoztatott, ellenben e termékekkel való háza lás az illető hatóság rendőri felügyelete alá helyez­tetett, mondja a ministeri körrendelet. A minis­ter tehát felhívja az összes törvényhatóságok el­nökeit, hogy az illető sajtótörvények értelmében a hazai sajtótermékeknek házalás utján való árulá­sát csak azon esetben engedjék meg, ha erre ha tdsági engedély nyeretett. Közelébb oly esetek is előfordulván, hogy a külföldi termékek házalás utján való elárusitása végett külföldi ügynökök hol egyik, hol másik hatósághoz fordultak, mi ál­tal a törvényszerű felügyelet fellette megnehezit- tetett, ennek kikerülése czéljából a minister elren­deli, hogy ily esetekben a beliigyminister előzetes engedélye is kikérendő. A minister az összes tör­vényhatóságok kötelességévé teszi e rendelet pon­tos végrehajtása felett őrködni, az az ellen vétőket kérdőre vonni, s átalában a hatóságuk alatti terü­leten az elárnsitás csak a ministeri engedélyben meghatározott sajtótermékekre nézve és az abban meghatározott időn belől megengedni. — Katonai és honvédhirek. A papok had­kötelezettsége tekintetében a honvédelmi ministe rium elrendelte, hogy bármely hitfelekezetü papok a honvédzászlóaljakban csak ebbeli minőségökben alkalmaztassanak, a tulajdonképeni hadiszolgálatra pedig csak akkor szorittassanak, ha a papi pályáról visszalépnek. — Nyomda a Waggonbau. Amerikában, az újdonságok s reklámok hazájában, már arra is rájöttek, hogy útközben szerkeszszenek s adjanak ki hírlapot. Ily lapot szerkesztenek a Pacific va­súton New-Yorktól San Franciscoig. Tartalmát ve­detmények s mindenféle illustrátiók képezik. E waggoni birlap szerkesztésére egy nagyobb társa­ság több ideig tartó kirándulása szolgáltatott elő­ször alkalmat. — Éppen most jelent meg, és kapható Nagy Ferencz könyvkereskedésében Gyulán közsé­gi közigazgatás, vagyonkezelés és számadások ké­zikönyve, tekintettel a jegyzői szigorlatokra irta Till Antal. Második kiadás, ára 2 frt 50 kr. Adótörvények és szabályok gyűjteménye, közsé­gek s különösen a jegyzői vizsgákra készülök szá­mára hivatalos adatok nyomán szerkesztette Till Antal. Ára 1 frt 20. már előző években is 100 frt; a megyebeli isko- I zérczikkek, vasúti szerencsétlenségek Ieirása, hir Gazdászat, ipar és kereskedelem. — Meghívás. A békésmegyei gazd. egy- ' letnek az idei teendők megállapítása felett f. é. mártius 30-án Csabán d. e. 9 órakor tartandó igazg. választmányi ülésére a vá­lasztmányi tagok megjelenni kéretnek. Az igazgatóság megbízásából. Gerendás, mártius 20. 1873. Mokry Sámuel titkár. — Figyelmeztetés. Kik az orsz. ipar- egyletnek tagjaiul kivánnak belépni, szíves­kedjenek e szándékukat alolirottnál bejelen­teni, ki az aláirási ivet nekik postán azon­nal megküldendi. Gerendás mártius 20. 1873. Mokry Sámuel titkár. A kukoricza harmadosoknak úgy foga­dását ajánljuk, hogy a kukoriczát mihelyt az főzésre jól kifejlett, szárastul vágják, ritka rendekbe fektessék s alkalmas időjá­rással 8—10 nap múlva törjék. A harma­dost erre legjobban lehet azzal capacitálni, hogy igy korán elkészülvén, átalános tö­réskor uj fent kereshet. Az igy végzett munka előnyei: hogy az rendesen a legkedvezőbb időben végeztetik; az áru a legjobb minőségűvé lesz ; kevesebbet van kitéve a pusztításnak; beszárad az utolsó meddő csőig; a szár kitűnő takarmányt ad és sokkal többet; a tarló elébb használható vagy szántható, a buzavetést nem késlelteti; a renden levő kukoriczának az eső nem árt; volt erről alkalmunk meggyőződni, midőn az üresen maradt dohányföldbe jú­nius derekán vetett apró kukoricza Sep­tember végén vágatván, három hétig ázott, hogy szára megfeketedett, de a kukoricza beszáradt és egyenesen góréba vitetett. Felhívás a folyó évi april hő 10-én megnyitandó dohány-kiállítás tárgyában. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. mi­nisztérium rendelete folytán f. évi April 10-ik és következő napjain az országos m. gazdasági egye­sület köztelkén országos dohánykiállitás fog tartatni. Ezen kiállítással kapcsolatban kiállításra elfo­gadtatnak mindazon hazai gyártmányú iparczik­kek is, melyek a dohánytermelés-, kezelés-, gyár­tás- és felhasználásnál alkalmazásba jönnek. Igen kedvező alkalom ez arra nézve, hogy az idevágó iparczikkek készítői gyártmányaikat meg­ismertessék s egyfelől elismertetést, másfelől ve­vőket nyerhessenek. E tekintetben nem szükséges különös müdara- bokat kiállítani, hanem inkább oly rendes gyárt­mányokat, miknek készitésével az illető folyton foglalkozik. Miután az érintett iparczikkek összegyűjtésével a fenttisztelt minisztérium részéről az alólirt ipar­egyesület van megbízva, felhívni bátorkodunk ál­talában az érdekelt iparosokat, különösen pedig t ez. urat, miszerint készítményeikkel a kiállításban részt vegyenek. Akik részt akarnak venni, szíveskedjenek ebbe­li szándékukat legkésőbb f. hó 25-ik napjáig az orsz. magyar iparegyesületnél (Pest, országút 7. sz.) szóval vagy Írásban tudatni, hogy őket a további teendőkre nézve értesíteni lehessen. Budapest, 1873. évi márczius 1-én. Az országos magyar iparegyesület nevében: Dr. Szabóky Adolf, az igazgatóság részéről kiküldött tag. Mudrony Soma vezértitk&r. Hetivásári tudósítás. — Gyula március 21-én. Az e heti többszörös csendes esők igen jótékonyan hatván a vetésekre hetivásárunkon a búzában némi árcsökkenés volt észlelhető ; ugyanis búza 12 frttól 8 frtig ; mig árpa 5—4.80; kukoricza 6—5.60 ; zab 4 frttal megtartá múlt heti árait. — Nád 100 kéve 16—12 frt; széna kocsija 8—4 forint. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: Dobay János.

Next

/
Thumbnails
Contents