Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-03-09 / 10. szám

alsó részében Komárom és Selye közt 47 szaka­szon összesen 168.329 kát. hold, 2- or Az 1871. évben a közép részeken Se­lye és Vágojhely közt, 77 szakaszon 22G.439 kát. hold 3- or az 1872. évben a Vág folyó felső völgyé­ben, Vágojhely Liptó-Hradek közt 81 szakaszon 104.132 kát. hold. Mindösszesen felméretett 205 szakaszon 498.900 kát. hold. Ezen terület a Vág és mellék folyóinak szabá­lyozása által érdekelt megyékre, kővetkezőkép­pen oszlik fel. Komárom megyére esik Nyitra megyére Bars megyére . . Pozsony megyére Trencsin megyére Turócz megyére . Árva megyére Liptó megyére Összes terület mint fennt 126.813 kát. hold 138-573 kát. hold 2.697 kát. hold 144.929 kát. hold 61.632 kát. hold 7.940 kát. hold 675 kát. hold 15.641 kát. hold 498.900 kát. hold A felmérési költségeket felosztván a területtel kiderül miszerint egy kát. holdnak térképezése, kerekszámban hét o. é. krajczárba került. Fentebbi munkálatokon kívül hátra van még az Árva folyó völgyének és néhány jelentősebb mellék folyó völgyének térképezése, mely mun­kálat még 85.725 kát. hold felmérését teszi szükségessé. — Ebből esik a Nyitra folyóra 50.- 200, Kisutcza folyóra 7.500, a Turócz folyó völ­gyére 9.375, a Béla folyóra 4.400. s az Árva folyóra 14.150 kát. hold. — A Vág, Nyitra, Zsitva, Dudvág és Feketeviz folyók lejtezési műveletei, nemkülönben a mintegy 240 ezer kát. holdra menő, alsó és közép völgyi ártórfejlesztési munka, továbbá nevezett folyók szelvényezése, vizszineiknek lejtezete, a vizmély- ségmérési és viztömegszámitási műveletekkel együtt, — Komáromtól kezdve Vágujhelyig — befejezett müvet képez. — Ezen adatok alapján, a Vág folyó Komárom és Selye közti, hajózható részének szabályozá­si terve, még az 1872-ik év május havában — fél millió forintban költségelve — felterjesztetett; mely munkálatok államköltségen fognak létesitet- ni. Kapcsolatban ezen müvekkel felfognak épitet- ni, a szervezés alatt levő két szabályozási társu­lat által, a jobb- és bal-parti töltésrendszerek s a Nyitra és Zsitva folyók együttes levezetését czélzó munkák, melyek töke befektetésben 1.200,000 forintot fognak igényleni. Felette kedvezők lévén a Vágvölgy vizlejtési és talajviszonyai, a terület földöntözö-csatorna rendszerének terve is kidolgoztatott s az még az 1871. évben elkészült és felsőbb helyre terjesz­tetett. — Ezen öntözési tervek szerint két nagy csatorna volna létesítendő és pedig az egyik Vág- ujhelynél indulván ki, felvezettetnék a nagyszom­bati Lősz síkságra s 12 mérföld hoszszú futama után Pozsonynál, a holt Dunába szakadna s általa 603.700 kát. holdnyi térség volna öntözhető. - A másik tervezett csatorna a szered-e'rsekujvár- esztergomi öntöző csatorna, mely is a Vágfolyó balpartján Szerednél vezettetnék ki és 17 mért- földnyi futama alatt, — felhasználásával a Nyit­ás Zsitva folyók vizeinek — 156,000 kát. holdnyi térséget öntözhetne. — Az általános szabályozási tervnek állami és társulati erővel létesítendő munkája a jövő 1874-ik évben fog valószínűleg megkezdetni. Az öntöző osatorna rendszerek létesítését egy bécsi consor­tium szándékozik elvállalni. — Az előmunkálatokra országgyülésileg megsza­vazott évenkénti adományból, a pillanatnyi veszé­lyek elhárítására és néhány pont védelmére, tete- mesbb öszvegek forditattak. — így nevezetesen a Farkasdi átmetszésre 5000 forint s a Pöstény városa, és a pöstényi fürdőliget mentésére épült két rendbeli — 320-Ö1 hosszú — kőpartmüre, 84 ezer forint fordittatott, mely két utóbbi mű, az 1871-ik év folyamában teljesen elkészülvén, az illető községek megmentése végrehajtatott. Ezen muukálatok központja az 1870—1872-ik években Nagyszombat vala, ezután pedig Pöstény leend, hová a vágszabályozási hivatal közelebb át fog helyeztetni. — ■tw Gyula városának e hó 6-án tartott kép­viseleti ülésében elnöklő városi biró jelenti, hogy a magyar földhitelintézetnél a kért 30,000 frt köl­csön utalványozva van; miután azonban a lakta­nya építési munkálatok már fedezve vannak, kér­dést tesz, ha váljon ez összeg felveendö-e ? A képviselet tekintetbe véve, hogy Beliczey István urnák 10,000, Ambrus Lajos urnák pedig az építkezésekbe fektetett 3000 írttal a város adó­sa, és hogy még több rendbeli építkezés szüksé­ges a laktanyánál, a város biráját utasítja, hogy ez összeg felvételére a kellő lépéseket tegye meg. A helybeli honvéd zászlóalj parancsnoksága ér­tesíti a várost, hogy az állam kész a laktanya felszerelvényeket 2562 frt 80 krért a várostól át­venni. A város hajlandó a felszerelvények átadására, kivéve a téli pokróczokat, melyekért az állam da­rabonként csak 6 irtot igér,' holott azokért a vá­ros 12 frt 20 krt fizetett — A vaságyak, szalma­zsákok és lepedők pedig nem lévén ez árban felvéve, azok átvétele végett a város szinte meg- teendi a kellő lépéseket; — egy küldöttséget nevezett ki egyúttal, ki magát a zászlóalj parancs­noksággal ez ügyben érintkezésbe teendi, hogy az átadás megtörténtessék. A német-városi temetőhöz vezető hid egészen rósz karban lévén, megbizatott. a város bírája, hogy költségvetést készíttetve, azt árlejtés mellett adja ki, költsége a folyó évi előirányzatba vétessék fel. A laktanyában roskadozásnak indult padlat jó karba helyeztetvén, a 160 frt költség a laktanya építési pénztárból kiadásra utalványoztatik. Ambrus Lajos ur jelenti, hogy a laktanya és közpénztár, úgy Dászkál Miklós, téglatermelö kö­zött a végszámadás megejtetvén, ennek eredménye, hogy Dászkál tartozik a közpénztárnak 3385 frt 21 krral, a közpénztár pedig a laktanya pénztár­nak 1328 frt 22 krral; ez utóbbi összeg a köz­pénztárból megtérítendő a laktanya pénztárnak, Dászkál M. pedig utasittatik, hogy á tartozó ösz- szeg erejéig még e tavasz folytán'a városnak tég­lát égettessen, az összeg után múlt évi qktober 1-sö- töl kezdve 8 százalékos kamatot fizessen, biztosi- kul pedig a vagyonára bekeblezétt összeg szolgá- land. A téglatermelésnek még jelenben sem lévén leg­kisebb pénzalapja sem, holott a városnak évről évre erre szüksége van; határozatott, hogy a földhitelintézettől érkezendő 30,000 írtból 8000 frt e czélra tökésittessék a helybeli takarékpénztárban. Az 1873-ik évi költségvetés még nem lévén el­készítve, utasittatott a költségvetést készítő bi­zottság, hogy azt a rendezett tanács létszámához mérve mielőbb készitse el. A megyei törvényhatóság utóbbi gyűlésén a ren­dezett tanácsra vonatkozó munkálatot ugyan elfo­gadta, de mivel abban a tisztviselők munkaköre nem volt kellőleg kijelölve, ennek pótlása végett visszaküldi. — Kiadatott a küldöttségnek, hogy a hiányt pótolja és azt legkésőbb .20 nap alatt terjessze be. Utasittatott egyi^ttal a virilisek össze­állításával megbízott küldöttség is munkálatának 6 nap alatti beterjesztésére. Levelezés. Békés martius 6-án 1873. Egy következményeiben áldásos, tiszta forrásai­ban önzetlenül nemes jótékonysági ■ ténynek nyil­ván eléhozásával, sietünk alólirtt'ak, a legmele­gebb szavakban adni kifejezést a legmélyebb há­la érzelemnek. Ugyanis. Wenckheim Frigyes gróf ur, s angyaljóságu ne­je, szül. Wenckheim Krisztina grófnő ö méltósá­gaik, jelen év kezdetével, alig hogy átvevék, a többi közt békési urodalmuk sajátkezű tényleges kormánylatát; alighogy meghallák, a legközelebb leviharzott három év annyi csapásai által lesújtott több, leginkább szegénysorán családapákból álló bérlőiknek, enyhtjletért, némi könnyebbitésért esdö szózatát: azonnal, — minden bérlőre kiterjedöleg, 85 egyén, illetőleg családapa számára, 3938 hold haszonbérelt föld után, 26430 frt. Ieengedési ösz- szeg ákal nyújtottak, a részvétesen érző szív ma­gasztos indulatival, könnyebbülést; —. hoztak ön­zetlen, a szenvedők hálakönyei által ragyogóvá tett áldozatot, az emberi könyörület oltárára I! E nemes, a maga helyén, a szükség pillanatá­ban, s sokakra nézve talán, a kétségbeesés hatá­rán nyújtott áldozati tényt, minden további rész­letezés nélkül, szabad legyen, részünkről a leg­tisztább hálaérzelem kíséretében, egyszerűen nyil­ván elé hoznunk, a nyilván előtt bemutatnunk. Legmélyebben érzett hálánk nyilvánítása mellett, e minden indokolást kizáró nemes áldozati tény tiszta benső tudalraában, véljük a nemeskeblü ifj. grófi pár számára, a legszebb legédesebb jutalmat!!! Több békési bérlő. — Jegyzéke a b.-gyulái királyi e. f. törvény­széknek mártius hó 10-ik s következő napjain tárgyalandó polgári ügyeknek. Előadó : Teleszki tbiró. 1549. Sebő Jázon A. Nagy Mária elleni válópere. 1649. Elek Ferencznek Elek István elleni örökö­södés iránti pere. 1743 Puskás Jánosnak Nádházi Zsuzsánna el­leni válópere. Előadó Dobosfy tbiró. 907. Ledrinyi György és érdektársainak, Fran­cisti Dorotya elleni örökösödés iránti pere. 908. Itj. Szigetin András és nejének Répási An­tal elleni 500 frt. s jár. iránti pere. Előadó: Herbert tbiró. 5205. Özvegy Deutsch Salamonnénak Réthi Vil­mos elleni 1072 frt 50 kr. és jár. iránti pere. 5927. Braun Katalin Pilcz Mártonnénak Braun M. Ádám ellen lfe negyed főidből és egy herés- kertből illető osztályrész iránt. Előadó: Huszka tbiró. 5780. Krucsó Gergelynek G. Tuba Mihály és társai ellen .580 frt. tartozatlan fizetés és járulékai iránti pere. 7704 Özvegy Lőrincz Mártonnénak Lőrincz Már­ton ellen 1400 frt. töke s jár. iránti pere. 8247. Ifj. Verasztó János és társainak öreg Verasztó János ellen tülajdonjog megítélése irán­ti pere. Előadó Nyikora tbiró. 4891. Végh Istvánná született Varga Mária S. Varga Sándor alperes ellen a szeghalmi 583. szá­mú tjkvi föld és ház vissza adatása iránti pere. 5078. Raab András felperesnek Z. Bereczki Mihály elleni becsületsértési pere. 989. Farkas Jánosnénak Szűcs József ellen tör­vényes osztályrész kiadatása iránti pere. Újdonságok. — Szakái Lajos az e megyebeli világkiállítá­si bizottság alelnöke e tisztéről közbejött megbe- tegttlése miatt lemondván, mindazok, kik a világ­kiállítás ügyében érdekelvék, figyelmeztetnek, hogy megkereséseiket ezentúl b. Wenckheim László bizottsági elnök úrhoz K.-Ladányba intézzék. — Váradi Ferencz h.-m.-vásárhelyi színtársu­lata tegnap kezdé meg előadásait a „Szerencse gyermeke“ czimü jellemrajzzal Birchpfeiffer Sarol­tától. — Azon reménynek adunk kifejezést, hogy a társulat szorgalmától fog függni közönségünk pártolása. — Egyéni meggyőződés. Városunk egy pol­gára, ki igen magas képzelete s boldogító irányelveknek némely utcasarkokon való buzgó terjesztése által elöljárói polcra emeltetett, bizo­nyos megyei gyűlésen elhallgatni kényszeritett szónokra következő találó észrevételt tett: „Minek beszél, hisz ö ott (t. i. a megyegyülésen) csak olyan nagy szamár, mint én vagyok“ Hogy ész­revételezőre nézve ez tökéletes igazság, azt két­ségbe aligha vonja az, ki a város pallózását ke­véssé figyelemmel kiséri, vagy a hires palló-af- faire-rol tudomással bir. — Igen természetes hogy ezen igazságból folyó igazságtalanságnak levét ihatják aztán — különösen a „kátyó“ felé lakó polgárok, sőt ha épen kedvük tartja az igazság mellett szót emelni bolonddá is tétethetik magu­kat 1-sö április nélkül is. Nyilvános köszönet. A „b.-csabai nöképzö társulat“ iskolaszéke kel­lemes kötelességének ismeri, mindazoknak, kik a múlt hó 22-én a felállítandó Ieánynövelde ja­vára rendezett álarezos és tombolajátékkal össze­kötött tánczestély fényes jövedelmét szives közre­működés illetőleg áldozatkészségük által elérni se­gítették — névszerint Vidovszky Károlyné, Bar- tóky Lászlóné, Mudrony Sáiuuelné, Bartóky Ist­vánná, Rosenthal Zsigmondné, Viliim Jánosné, és Lövy Albertné urhölgyeknek tombola jegyek elá- rusitásával tanúsított szívességükért, — a , bálban jelmezben gyűjtő kertészleányoknak és czigányasz- szonynak jótékony adakozások gyűjtéséért, továb­bá Gärtner Adolf, Komáromy Béla, Vidovszky Károly, Mudrony Sámuel, Krnák Mihály, Fábri János, Áchim Pál, Such Károly, Haan Albert és Varságh János uraknak tombola nyeremények ado­mányozásáért — Launer Károly bálrendezö ur­nák a tánczestély sikerét nagyban előmozdító fá- radhatlan tevékenységéért — ezennel a nyilvá­nosság utján elismerő köszönetét nyilvánítani. B.-Csabán 1873. martius 4-én. Az iskolaszék megbízásából: Varságh Béla gondnok. Meghívás. A békésmegyei takarékpénztár egyesület rész­vényes tagjai folyó évi mártius hó 16-án reggeli 10 órakor Gyulán a takarékpénztári helyiségben tartandó rendes évi közgyűlésre ezennel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai lesznek : 1) A múlt évi megvizsgált számadások és mér­leg alapján az osztalék, mint szintén a jótékony czélokra fordítandó összeg mennyiségének megha­tározása. 2) Aligazgató és választmányi tagok megválasz­tása. 3) Az igazgató választmánynak több rendű ja­vaslatai. Kelt K.-Ladányban február 26-án 1873. B. Wenckheim László _________ elnök. — A békési népbank forgalmának és mér­legének kimutatása az 1872. évről. Bevétel: Pénztári maradvány 1871. dec. 3l-kén 4498.89 Törzsbetéti részletfizetések .... 6287.50 Takarékbetét . . . . . . . . . 70805.57 Leszámítolt váltók visszafizetéséből . 378478._ Zálog kölcsönökből......................... 16340._ Jelz álogos kölcsönök törlesztéséből . 5300.— Tözsbetéti előlegek törlesztéséből . . 15504__ Kö lcsön töke . . . . . . . . . 12000.__ Váltók kamataiból...............10105.92 Zálog kölc sönök kamataiból . . . 515.63 Törzsbetéti előlegek kamataiból . . 525.97 Jelzálogos kölcsönök kamataiból . . 2114.72 Késedelmi kamatokból .’.... 798. 3 Leszámítolási dijakból ...... 425.36 ífönyv dijakból................. 56.15 Átírási d ijakból................. 27.90 Intés düakból................. 7.30 Őr zés dijakból.................. 1.38 Tőkésített kamatokból ...... 3592.91 Előlegek visszatérítéséből .... 606.30 Összesen 527991.53 Kiadás Váltókra . . . . . . . ... 361626.— Betétek visszafizetésére.. 100553.27 Zálog köl csönökre .............................. 18580.— Tö rzsbetéti előlegekre.........................20110.— Jelzálogos kölcsönökre.................... 3872.— Beté tek folyó kamataira.................... 2826. 7 Tők ésített kamatokra......................... 3592.91 Részvény töke kamat és osztalékára . 3172.28 Kölcsön töke kamataira.................... 553.73 El őlegekre........................................ 913-70 Ad ományozásra.............................. . 44.13 Napibiztosi dijakra . ......................... 168.—­Tis zti fizetésre.................................. 1200.— Ir odai szükségletek és nyomtatványokra 45, 4 Kölcsön tőke törlesztésére .... 3200.— Igazgatósági jutalékba.................... 413.70 18 72-ik évi adóba.............................. 253.68 Vegyes költségekre ......................... . 149. 1 Pé nztár készlet 1872. dec. 31-kén . 6718. 1 Összesen 527991.53 Mérleg és vagyon kimutatás. T a r t o z á s Részvény tökének . ,. •.................... 30000.— En nek 6%-tólija . . . . ... . 1800.— Betét tökének . . •......................... 88015.74 Folyó kamatokra ....... 2899.66 Tartalék alapra................................... 1166.63 Ennek kamata és járuléka . . . ’. 97.86 Adományozásra ,........................... • : 9.83 Részvény töke kamat és osztalékára . 13488 Törzsbetét tőkének ........ 27720.52 Erre esedékes 6% kamat..................... 1476.18 Kölcsön tőkére ................................... 8800.— Szállásbér .......... 24— Tiszta nyeremény .' . . . . . . 2963.51 Összesen 165108.81 Követel és Váltók után .........................................114126.— Törzsbetétekből ................................... 161.50 En nek késedelmi kamatai .... 11.13 Zálog kölcsönökből.............................. 7070.— Tö rzsbetéti előlegekből.................... 7650.— Jelzálogos k ölcsönökből.................... 28407.— El őlegezésekből................................... 407.40 Ké t darab államsorsjegy értéke . . .208.— Felszerelési tárgyak értéke .... 349.77 Pénzkészlet 1872. dec. 31-kén . . . 6718. 1 Összesen 165108.81 Nyeremény felosztása. Tartalék alapra................................... 150.36 Iga zgatóság jutaléka.......................... 422.25 600 részvényre per 2 frt 8 kr . . 1248.— 1039 törzsbetétre per 1 frt 10 kr . 1142.90 Összesen 2963.51 Kelt Békésen 1872. deczember 31-én Marjalaky Á. Szánthó Alb. Holdi Alajos pénztáratok. elnök. könyvvezető. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: Dobay János.

Next

/
Thumbnails
Contents