Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-02-23 / 8. szám

Lestem, vártnm, hogy a város elöljárói vájjon nem veszik-e észre e dolgot? Nem vették észre! Vagy ha észrevették, figyelmen kívül hagyták !.. Lestem vártam, hogy vájjon a közönség közöl megbotránkozását nem nyilvánitja-e valaki efelöl a „Békésben“? Kern nyilvánította eddig senki! Bizony, fájdalom! ez azt igazolja, hogy keve­sen vannak azok, kik a népnevelés ügye iránt érdeklődnek. Mert ha titokban, emberi szemtől nem látva, korcsmákban, vagy mester-műhelyekben történ­nék ilyesmi, akkor a hatóság vagy illető közeg volna vádolható; de ily mintegy gúnyjaiul az itt álló templomoknak, iskoláknak és megyeházának, úgyszólván rámutatva a baj gyógyszerére, nyil­vánosan. űzve társadalmunk egyik rút bűnét, hogy ez senkinek se tűnik föl: itt a közönség a hibás. M. L. csak egy gonosztevőt lát, és följajdul; itt egy kis sereg indult a rósz útra: ez nem bánt senkit 1 Tessék az érzelmeket latra vetni 1 Panaszkodunk, hogy gaszdászatunk nem halad előre. Aggodalom tölt el bennünket, ha a külföld ipa­rát mind gyorsabban látjuk fejlődni s e fejlődéssel összehasonlitjuk iparosaink munkaképességét és szellemi fejlettségét. A baj okát azonban nem abarjuk felismerni vagy ha felismerjük, a kezdeményezést másokra toljuk, másoktól várunk segítséget; vádoljuk a kormányt; egyszóval mindent teszünk : csak amit kell tenni, azt nem tesszük! No, de hála a ministeriumi rendeletnek, nem sokára ismét lesz vasárnapi iskola a mester-ta- nonezok számára. Lesz 1 Föltéve, hogy Gyulán nincs több 200 tanoncz- nál, ezeket fogja ismét — mint ezelőtt — 3 ta- nitó tanítani. Ezeket is csupán vasárnap délután 2 óra alatt; ebből kivéve a vásár vasárnapjait, a húshagyó előtt való vasárnapot, a három nagy ünnep vasár­napjait és a nagy szünidő 8 vagy 9 vasárnapját, marad 32 vasárnap 64 órával egy tanulóra te­hát egy, mondd egy év alatt esik egy negyedóra és 8 perez, mely idő alatt a tanitó kizárólagosan vele foglalkozhat. Tehát lesz ismétlő iskola. Lesz! Hát a földmi vesek ismétlő-iskola köteles gyerme­keivel mi történik ? Hja, azok az Isten szabad madarai, ha majd nyakukra zúdul a felvilágosodottság kérlelhetlenül büntető ostora, majd úgy tengenek, mint az Isten szabad madarai. Hát a jövő nemzedék édes anyjaival, a leány gyermekekkel, mi történik ? Most, most tegyük szivünkre a kezünket mind M. L. mondja, és feleljünk e kérdésre, mert ez egyike ama talányoknak, mit megfejteni nem mindenkiuek áll tehetségében. Valóban, ha a nép nő nemére gondol az em­ber, de az olyan ember mint M. L. valljuk meg őszintén: sirhatnék. ■ r Es valljuk meg mi, kik közel állunk a népne­velés tűzhelyéhez, hogy mig a üÖDem tudatlan ma­rad : addig az általános. miveltségtöl oly messze marad hazánk is, mint — nem mint Makó Jeruzsá­lemtől — hanem, mint Dobreczen a Gönczölsze- kértől 1... De hét ismétlő iskola azért mégis lesz. Lesz 1 Ez ismétlő iskoláról, és még egyébről is bőveb­ben szólok jövő alkalommal, ha szerkesztő ur szívesen veszi.*) ________ D-s. J. A farsang története. (Vége.) Ilyen volt a régi farsang, mely az idővel meg­változott, a menyiben a benne fő szerepet játszó miraelés és dalnokftskodás a szinmüvészetben önálló műszakot nyert, lényegileg azonban ma is fenn áll, s igy, mellőzvén a többi európai népek farsan­golását, rövid szemlét tarthatunk az ezek között legzajosabb, legfényesebb és leghíresebb, a — ró­mai karnevál felett. . A római farsang, vagyis karnevál,**) minden far­*) Mindenkor legszívesebben. Szerk. **)A karnevál a came vale szavak összevonásából ered, melyei mintegy búcsút mondanak a húsnak, (hús, isten ve­led;) A farsang a német fasching-ból származik, sértemé- nye: fastnacht. S. S. sang között a legrövidebb, s csakis a hamvazó szer­da előtti hét utolsó napjának délutáni órái tekint­hetők a hárQin napra terjedő karnevál fénypont­jának. Az előkészületek már hetekkel előbb folynak, s mindenki felszerelve várja a kapitoliumból adan­dó harangjelt, melynek zendültével, mint egy va- rázsos tündéri jelre, tarka csillogó bohóczok lapik el a szőnyegekkel és virágokkal díszített végtelen­nek tetsző corsót s a többi téreket és utczákat, borsos élezek és kedélyes dalokkal nyitva meg a farsang első napját. E tarka tömeg hullámzik és morajlik mint egy emberi hangokon mormoló — zengő tenger az örök város utczáin, csodálatos rendben és békében. Itt-ott nagy körök képződnek, melyeknek kö­zéppontján egyes vállalkozóbb álezás köti le a tömeg ügyemét élezés és ügyes szónoklatokkal, me­lyek jutalmául virágcsokrokkal és apró sütemé­nyekkel, úgynevezett cdnfetti-vel árasztják el. E confetti szórás egyike a legszokottabb farsangi jeleneteknek. Hintók és szekerek rakatnak meg ily süteményekkel, melyeket a bennülök böveu árasztanak a tömeg közé, honnan viszont ilyenek­kel hajigáltatnak meg. Alkonyatkor a corsó felé hullámzik a tömeg, hol a lovasnélküli lófuttatá­sok szoktak végbe menni. Mintegy 30—40, su­hogó fejékkel ellátott ló várja itt türelmetlenül a futtatást, mig nem megdördülvén az ágyúszó, mely kezdetét jelzi, szabadon eresztetnek. S most megkezdődik a fergetegszerü rohanás. A lovak mind szilajabbul vágtatnak előre, ösztö- nöztetve egyrészt a tömeg közt felállított katonák által, kik szúrós gombolyagokat hajítanak közéjök; másrészt a suhogó fejék szokatlan hangjától. A corsó végén befogatnak, s gazdáiknak kiosztatik a megállapított rend szerinti jutalom, mely rendesen arannyal gazdagon áttört selyem szövetekből áll. Másnap délután újból fölszinre kerülnek a bo- hóskodások, s harmadnap föfokukat érik el. A cor­sót újból elözönlik a tarka mezbe öltözött álezások majd a táncz kedvelő római pórleányok ellejtik a szenvedélyes tarantellát a tamborin hangjai mellett; a lófuttatás újból ismétlődik, mig nem egy ágyú szóra a zaj elcsendesül. De ez csak pár pillanatig tart igy, s egyszerre ezer — meg ezer fáklya láng lobban fel az álezások kezében és a házakon. A sötét éj kiderül; a város fénytengerben úszik. Most azonban roppant zsivaj csap fel; mindenfelül e hang zendül: „morzate moccoli 1 morzate moccoli!.. (oltsátok ki a fáklyákat) s bábeli hangzavar és riadalom közt a fáklyások valódi harezra kelnek, kölcsönösen kioltani igyekezvén egymás fáklyáit. Amint azonban egyet kondúl az óra, kialszanak a fáklyák, a zaj elpihen, s a tömeg megoszlik a szt. Péter temploma s a többi egyházak közt, bűne­ik bocsánatáért könyörögve. Ennyiből áll a római karnevál, s jóformán minden más nemzet innen merítette farsangi mulatságainak anyagát. A francziák — angolok — németek farsangja, eltekintve az apróbb népszokásoktól, leginkább álar- ezos összejövetelek és tánczmulatságokból áll, ha­sonlókép a mienk is; s a mi népünk farsangolását illeti, ez minden bohóczkodástól menten, mely „sirva vigadó“ népünk eredeti komolyságával sehogysem fér össze, leginkább csak kissebb fonó-házi és csa­ládi mulatozázokban nyilvánul. Sipos Soma. — Jegyzéke a b.-gyulai kir. e. f. törvényszék­nél 1873. évi február hó 24-ik és következő nap­jain tárgyalandó polg. ügyeknek. Előadó Herberth t. bíró. 3887: Friedmann Hermann b.-csabai bejegyzett ezégnek Neuman testvérek aradi bejegyzett ezég ellen 375 frt 10 kr. s jár. iránt való pere. 3926. Özv. Gyurcsik Dánielné Gubis Judit és érdektársainak Özv. Gubis Andrásné Pepó Mária s érdektársai ellen a b.-csabai 1048. és 4295. sz. tjkönyvben irt ingatlanok tulajdonjoga s járulékai iránt való ujitott pere. 4534. Maczák Jánosnak Licker János és neje ellen 800 frt s járulékai iránt váló pere. ' Előadó: Teleszky t. bíró. 1110. Gajdor Pál, Gajdor János és Juditnak törvényes osztályrész kielégittetése tekintetéből 1645 frt. s járulékai iránt \ aló pere. 433. Koválcsik András és társai, Koválcsik Fe- rencz és társai örökrész kiadatása s járulékai iránt való pere. 260. Majdán János és Cser Jánosnak Plesovsz- ki Mihály és Braun Mihály ellen 5140 frt 27‘|2 kr. s járulékai iránt való pere. Előadó: Iluszka t. bíró. 5289. Kelemen Mátyás és nejének Jámbor Jó­zsef ellen szerződés érvénytelenítése iránt való pere. 5611. Bartalus János és Vámos Bálintnak Pet- neházi Imre mint K.-Tarcsa község bírája ellen haszonbóri szerződés megsemmisítése s 248 frt 50 kr. kártérítés iránt való pere. Előadó Dobosfy t. bíró. 112. Mucsi István felperesnek, neje Kis Mária ellen házasság kötelékének felbontása iránt indí­tott pere. 434. Weisbrun M. felperesnek Somogyi J. és társai ellen 653 frt. 33% kr. kártérítési összeg iránt való pere. 505. Barabás Sándor és István felpereseknek Cz. Kis Janos ellen örökösödés iránt való pere. 576. Sebestyén Zsuzsa Hégely Istvánnénak, — Sebestyén Mátyás ellen örökösödés iránt való pere. 712. Özv. Nyemcsák Sárauelné, Benczúr Johan­nának, — Nyemcsák János ellen tulajdonjog iránt való pere. 714. Winter Adámnak, Göcz Péter ellen 414 frt. s járulékai iránt való pere. Előadó: Nyikora t. bíró. 4696. Barabás Jánosnak, Kozics Juliánná ellen 2179 frt. kártérítési s járulékai iránt való pere. 4889. Stern Simonnak Karcsok József ellen 20 köböl búza és árkülömbség iránt való pere. 4890. Nánási Ferencznének Gazsó Pálnó ellen becsületsértési pere. 5779. Néh. Czilbauer Sebestyén örököseinek Pain Antal ellen 263 frt 60 kr. s járulékai iránt való pere. Újdonságok. — Városunk e héten különben csendes jel­legét leveté és zajosabb, pezsgőbb szint öltött oka ennek az e hét folytán végbement ujoncozás, mely a járás községeinek illetékes ifjúságát körünk­be hozá. — Ifjúságunk legnagyobb része egészen megszokottan veszi sorsát, tudva azt, hogy a bán- kódás úgy sem használna. — Városunk szülötte Erkel Ferenc február 18-án nyujtá be a nemzeti színháznak „Brankovics György“ cimü legújabb operáját. — Mübarátok, a kiknek alkalmuk volt a partitúrát látni, elra­gadtatva szólnak a dalmű , egyes részleteiről. Az esküjelenetet, valamint a megvakitott fiuk visz- szahozatalát mind az érzelmek viharos kifejezése, mind a mesteri hangszerelés miatt meghatónak mondják. — Egy önálló nemzeti bank létesítését huszonkét lelkes szoboszlói hazafi, a nemzetnek oly számos esetben tanúsított áldozatkészségében bizva, közadakozázok utján véli elérhetni. Ezek nevében Őri Ferenc szoboszlói jegyző a „Hon“- hoz intézett lelkes levélben azon meggyőződésnek ad kifejezést: „ha Magyarország legelső fiai, a kormány, az országgyűlés és a hírlapok, a nemzet önérzetéhez apellálva, áldozatra hívnák föl a hon fiait és leányait, e fölhívás nem lenno kiáltó szó a pusztában, hanem büszkeségének tekintené min­den becsületes polgára a hazának oly áldozat­tal járulni pénzügyi rabláncunk letöréséhez, ami- nőt elviselni bir. — Mi magunk részéről nem vár­juk be e fölhívást, — de reábizván mindenkire, hogy találja ki, mit rak helyzetünkben minden honpolgárnak vállaira a legszentebb, a legmagasz- tosabb kötelesség, — megkezdjük az aláírást.“ Ezután névszerint elő vannak sorolva az adakozók, kik az előttük lebegő célra 49 db aranyat és 83 db ezüst két forintost adtak össze és ennek föl- küldésére bármely pillanatban készek. — Ez eszme már Szeged város közgyűlésében is megpenditte- tett a bankfiók ügyének tárgyalása alkalmával s ez az e tárgyban kelt föliratban ugyanez értelem­ben kifejezésre is talált.. — Közönségünk érdekét tartjuk szem előtt, midőn jóakaratu és buzgó elöljáróságunkat figyel­meztetjük azon visszaélésekre, melyet hetivásárok alkalmával az úgynevezett tyukász kofák elkövet­nek, alig telepedik le az árus, már ott teremnek és veszik az aprómarhát és tojást, mi által a nél­kül is drága élelmi szereinket még inkább drágít­ják. — Másutt az ilyenek vásárlási kedvének egy későbbi óra van szabva, péld. 9—10 óra, addig ily nyerészkedőknek semmit sem szabad vásárolni, és ha rajta érik a vásárlottat elkobozzák. Aján­latos volna e tekintetben is az intézkedés. — Beküldetett szerkesztőségünkhöz „Javaslat egy. önálló magyar bank felállítására“, irta Pálos Márton. — Szerző munkájában pártszinezet nélkül fejtegeti, miként lehetne egy magyar bankot ön­állósítani a nélkül, hogy az érc alapot kölcsön kérni kellessék, és hogy bankjegyeink a birodalom másik felében is egyenértékkel bírjanak. — A mű ára 1 frt, és jövedelmének egy része a népszín­házra fordittatik. — Az „Apollo“ zenemű folyóirat 4. száma szinte megjelent szokott érdekes tartalommal, — felhívjuk reá zenekedvelő közönségünk figyelmét. — A havonként kétszer megjelenő folyóirat ára az „Apollo“ zenészeti lappal együtt 6 frt. — Csóka Sándor megyénkben előnyösen is­mert színigazgató jelenleg Erdélyben Erzsébet-vá- roson működik és jövő virágvasárnaptól fogva fixum fizetéssel óhajt egy a közönség müigényeinek megfelelő társulatot szervezni, ez okból fölhívja a magyar színészet összes tagjait kik : dráma, vig- • játék, népszínmű és operette társulatához szerződni óhajtanak, miszerint e tárgyban bérmentes leveleik­kel öt f. évi március 15-ig Erzsébetvároson föl­keresni szíveskedjenek. *) — Farsang utolján. A múlt szombaton meg­tartott kórházi bál sikerültéhez nem valami vérmes reményeink voltak, azt azonban még sem hittük, hogy annyira gyengén sikerüljön — mint egyetlen fényesebb táncvigalora — hogy még a költségek sím legyenek fedezve;' férfi közönség csak volt valami kevés, de a táncosnék összes száma alig 12. — Az egész táncvigalom abban a nagy terem­ben úgy nézett ki, mint valami kis atyafiságu lagzi, hol vőlegény és menyasszonynak már az első percben súlyosak hymen láncai. — Jó kedv, de­rültség ? 1 nix da 11 — A „bohóc estély“ mint múlt számunkban jeleztük csakugyan meg fog tartani hétfőn a „Ko­rona termében. — A jövedelem a múlt évi gyulai dalárünnepély deficitjének fedezésére fog fordit- tatni, mely a gyulai dalárdát aránylag terheli. — Nem hisszük, hogy közönségünk a dalárünnepély fényének emlékéül, közönnyel fizessen. • (S. S.) Szarvasi újdonságok. (Február 19.) — A szarvasi leánynevelde téli közvizsgája folyó hó elején a jelen volt szülőket s ügybarátokat kellemesen lepé meg. Oly tanrendszert láttak ke­resztül vive ez életrevaló intézetben, mely úgy a zsenge, mint a serdültebb növendékek gyöngéd Ielkületében a legszebb eredményt szülte. — Fö­löttébb örvendünk, hogy nem minden apropos nél­kül mutathatjuk be megyénk érdeklődő közönsé­gének ez intézet kitűnő tanerőit, s velők magát az intézetet, mely hogy a virágzás minél magasb fokára emelkedjék, nemcsak a mi, de bizonyára közönségünk óhaja is. — Előadnak ez intézetben: Richard Irma k. a. német olvasást és nyelvtant előadási és irály-gyakorlatokkal mind a négy osz­tályban, elemi földrajzt az alsóbb két osztályban, s francia nyelvet a két felsőbb osztályban ; Lukesch Flóra k. a.: magyar olvasást az alsóbb két osz­tályban, ókori világtörténelmet, számtant s termé­szetrajzot az alsóbb két osztályban; Benka Gyula főiskolai tanár ur : magyar nyelv- és irálytant a két alsóbb osztályban, s természettant a felsőbb két osztályban; Szemián Dénes főiskolai tanár ur: számtant a fölsőbb két osztályban; Dlhányi Zsig- mond főiskolai tanár ur : vallástant az ág. ev. hitv. növendékeknek. A kézimunkákat, valamint a szépírást s rajzot, mind a négy osztály növen­dékeinél vezették : Richard Irma és Lukesch Flóra kisasszonyok, s mint a közszemlére kitett példányok csatányosan bizonyiták: a legszebb eredménnyel. — Kézimunkáikkal különösen kitűntek az intézet növendékei közül: Dobosfy Otilia, Pól Ida, Dérczy Mariska, Dcrczy Ilonka és Kontúr Nelli, — (utóbbi Pestről küldve le művészi dolgozatát) kik e nem­ben a legkülönfélébb, s valóban gyönyörködtető példányokkal remekeltek; — szóval: a szarvasi íeánynövelde e közvizsgáján az okszerű nevelés fényes diadalát valósiták meg, mindnyájunk örö­mére, az intézet ügybuzgó, elismerésre méltó vezetői — Városunk ügyében ügybuzgó városi föbiránk Brudkovszky György ur, két városi képviselővel közelébb Pesten járt, s mind a vállalkozó rész­vény-társulat'igazgatóságánál, mind pedig a mi­nisztériumnál az ügy érdemében tudakozódást tevén, a legörvendetesb biztatást nyeré. Vasutunk immár csak idő kérdése, s azon körülmény, melyszerint a vállalkozó tiszai részvény-társulat az előzőleg nyilvánított, s alig kivihető kamatbiztositás helyett immár csupán 15 évi adóelengedést kiván nyerni a kormánytól, közeli akadálytalan valósulására enged következtetni. — Karneval búcsúzik, I városunkból fényes búcsú menete leend, a mennyiben ép farsang utólsd nap­ján tartja úri ifjúságunk második bálját, mely reméljük újra elővarázsolja az elsőnek emlékezetes ezer-egy-éji szép perceit. — A városi előfogatok árszabályzatának fel­emelése mellett elöljáróságunk a megyéhez egy javaslatot, s illetőleg kérvényt terjesztett fel. Kívá­natos volna, ha a teljesen jogosult árfelemelési javaslat jóváhagyatnék, tekintettel az általánosan emelkedő fuvarbérre. *) A hazai lapok t. szerkesztői kéretnek eme közlemény­nek átvételére. Szerk. Gróf Wenckheim Rudolf dobozi uradal­mi birtokáu február 1-jétöl 1873. Arrogant nevű telivér ménló által idegen kanczák fe­deztetnek, apja Cotswold, anyja Remény, Fedezési dij 20 frt, istállópénz 5 frt. Azon lótulajdonosok, kik kanczáikat ezen mén által fedeztetni szándékoznak, szíves­kedjenek ez iránti jelentéseiket idejekorán megtenni Dobozon Zeibig János 14) 4—io ménesmesteméL Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: Dobay János.

Next

/
Thumbnails
Contents