Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1873-02-09 / 6. szám
Második évfolyam. 6-ik szám. Gyula február 9-én, 1873 f \ Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal : Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház. V J VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél — Pesten Haasenstein és Vogler hirdetési- irodájában (úri utsza 13. sz.) — Bécsben Schmid Edmund hirdetési irodájában (Weihburggasse, Nro. 22.) Hirdetésdij: 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr. ^ Megjelen ^ hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft Egy évre . . 4 ft V _______J A nevelésről. Kedves olvasó! kérlek ne dobd félre e lapot anélkül, hogy át olvasnád e pár sort. Száraz, és rég idő óta pengetett tárgy az a pár szó „Népnevelés jöjjön el a te országod.“ És kérdem hányán olvasták érdekkel az ezen tárgyban felszóllaló sorokat. Tegyük csak azon helyre kezünket, hol szívdobogásunk legjobban érezhető, s mondjuk meg, hogy valljon lelkiismeretesen viseltetünk e azon ügy iránt, mely édes mindnyájunké, t. i. a nevelés iránt. Mi indított a most leírt és még lejebb leírandó pár sor megírására, elmondom. Hát biz arra semmi egyéb, mint az, hogy a napokban végig kisértek városunkon egy — nem nagy urat — de rabot. Csinos, fiatal alak, sarkantyúja is volt, hajh de e sarkantyút biztosi kéz kötötte — nem a csizmájára — de kezére, és lábára. Kisérték! Hova? Csak találnak számára valahol helyet, a hová becsukják. Van az államnak elég fegyháza, ha annyi jól felszerelt népiskolája volna, akkor pár tized múlva nem tudnák azt, hogy a vasból békót is lehet csinálni. Iskolát! iskolát! minden lépten nyomon, és ha ez meglesz, akkor az emberiségnek nem nő ilyen oldalhajtása. Nevelést a népnek! Es e nevelés puskapora lesz a fegyházaknak mely semmivé teszi őket Gyökeriben irtsuk a gazt s ha ezt megtesszük, akkor nem kell félni, hogy kihajt újra, s veszélyeztetni fogja nemes növényeinket. Adjon az állam minél jobb nevelést a népnek, s nem lesz rabja; mert megvagyunk győződve róla, hogy a börtönök nem azért vannak, mert gonosz emberek vannak, de azért, hogy gonosz emberek ne legyenek, s ha a nép jól lesz iskoláztatva nevelve, akkor ilyen fajta gonosz emberekről tudni sem fognak az utódok. Mondhatná valaki, hogyan ? miből építsük és tartsunk el annyi iskolát a mennyi még szükségeltetnék ? Ha nincs annyi készlet — hát kölcsönből,*) talán még van hitelünk e nagy világon, s ha tudunk más czélokra kölcsönözni, nem lenne lelkiismeret elleni dolog a népnevelési ezé- lókra is kölcsönt felvenni. És még hozzá mi több ezen összeg maga magát fedezné a kamatokkal s hova elébb magát a tőkét is megteremtené. Hogy mikép? elmondom. Jó nevelés mellett pusztulnának a fegyen- czek, s az ezekre történő kiadások fedeznék a kölcsön kamatjait s pár tized múlva a fegyházakból s körülöttök tett kiadásokból — ezek megszűnvén, kitelnék egy igen szép összeg a mely idővel képviselhetné a tőkét, mely kölcsön vétetett. Hát még a milliókat és milliókat megérő erkölcsi haszon mily erős támaszt adna az államnak. Neveljük a népet, de ne késsünk, igyekezzünk haladni a többi míveltebb nemzetek és államok után, mert csak miveit és nevelt nemzetnek lehet erős állama, ne késsünk, mert nem tűrnek meg maguk mellett, s kirántják alólunk az alapot, ha nem erősítjük; már pedig minden „ország támasza talpköve a tiszta erkölcs“ mely a jó nevelésnek gyermeke. — Ha nincs min iskolákat alapítani és rá kölcsönt venni félnénk, akkor csináljunk e célra másHitoliink tanúsága az újabban meghiúsult kölcsön kísérlet. Szerk. ból tőkéket. Ne kövezzünk!!! Igen ne kövezzük útezáinkat, utainkat, ne világítsuk ki városainkat, de csináljunk ezen kiadásokból tőkéket a népnevelés előmozdítására ; mert, mit ér a szépen kövezett utcza és út — ha mindjárt gyémánt kövekkel volna is kirakva — ha neveletlen buta nép jár rajta? mit a kivilágított város, ha a zsebmetszők e kivilágítás mellett űzik gazságukat. Gyökeriben orvosoljuk a bajt. Szegények vagyunk, ha nem mivelődünk szegénységünk óriásivá növi ki magát; de ha miveit nemzetekkel egyaránt haladunk, vagy azokat elhagyni is törekedni fogunk, akkor gazdag nagyon gazdag lesz hazánk s a hol most garasokat áldozunk és áldozhatunk a közös jó ügy oltárára, ott idővel ezrekkel — s milliókkal fogunk rendelkezhetni. Végre még egyszer nem saját magam, de kedves szeretett hazám érdekében felsohajtok „Népnevelés jöjjön el a te országod“ s ez óhajom ne legyen pusztában elhangzó szó, de találjon minden igazi honfi s honleány keblében viszhangot. Ne legyen ez óhaj soká álom, de mielőbb való. M. L. — Békésmegyei alisgáni hivatal által a Békésmegyei takarékpénztárhoz beküldött gyűjtő ivek szerint Haan Antal régiség gyűjteményének megvételére a szarvasi járásban adakoztak : Szarvas városa : . .' ............................5.— Krebsz F erencz.............................................—.20 Ke resztény Gyula.........................................—.50 Zay János..................................................2.— Ba mberger Lipót........................................1.— Kö nig János..............................................1.— Darabos Sándor........................., . . 1.— Kis J ános....................................................... 1.— Győ ri Imre..................................................^ 1.— Solymosi László ......... 1.— Kállay Ferencz . . ...................................—.50 Nemes Lajos . ..............................—.40 Sa ja Sándor ...................................................—.40 Jo banovitsné ..................................................—.40 Mészáros István . .,..................................—.40 Juhász Benjámin ......... 1.— Hakker Mátyás.............................................i —.50 Dezső Antal ..................................................—.40 Dr . Korneli............................... —.50 Blach ó L. ...................................................—.50 Összese n 18.70 Utóbbi összeg 18.— Főösszeg t6.70 Közli a Békésmegyei takarékpénztir. Megyénk köréből. Békésmegye bizottságának f. évi február hó 3-án s folytatva tartott közgyűlése. Elnöklő főispán ur a szépszámmal egyb^yült bizottmány! tagokat szívélyesen üdvözölvén, agyülést megnyitja, s miután megyénk alispánjának, a törvényhatóság állapotáról s időközben tett intézkedéseiről szóló tiszti jelentése felolvastatott, — a következők határoztattak : Az aiiBpáni jelentésben feltüntetett, de a közgyűlés szine előtt is felsorolt azon méltán elszomorító esemény által, — miszerint az Orosiázán elszállásolva levő katonaság, visszaélve a a fzives magyar vendégszeretettel garázdálkodik, séelmet Bérelemre halmoz, — felhiva érezte magát a törvényhatóság elutasítani a orosházi járási szogab*- rót — hogy a sérelmek orvoslását s a további garázdálkodás szigorú eltiltását — a katonai parancsnokságnál szorgalmazni ne késsék, mely eljárás ha kivánt eredményhez, nem vezetne — a megye közönsége a további szükséges lépéseket megteendi. Gr. Wenckheim Károlynak a gyulátóli elszakadást ezélzó kérelmét elutasító múlt gyűlési megyei határozat ellen beadott felebbezését kiaérö pártoló felterjesztést, — a megye közönsége nem helyeselvén, — erről a belügyminister — táviratilag azzal értesittetett, hogy ez ügyben hozandó határozatánál azt figyelembe venni ne méltóztassék. A kir. törvényszék azon eljárása hogy Foltényi ügyében az orosházi járási községi elöljárókat a járási főtisztviselő mellőzésével — közvetlenül rendelte be Orosházára, a törvényhatóság helyeslésével nem találkozván ez értelemben a kir. -örvényt széket megkeresni határozta az iránt, hogy a jövőre előforduló ily eseteknél a községi elöljárókkal, a szolgabirák tudta és közbenjárása mellett rendelkezzék. Az orosházi járási szolgabiró Foltényi Ignáczot a közgyűlés tiszti kereset alá vétetni határozta s ez okból vizsgálati iratok a tiszti ügyésznek kiadattak. A szarvasi külön egyházat alakitni óhajtóknak népgyülés tartását megengedő alispáni határozatot, a -megye közönsége helyes és törvényesnek s olyannak találván, mely az egyház jogait s autonómiáját nem sérti, — erről a vallás s közoktatás- ügyi minister felterjesztésileg azzal értesittetik, hogy mint a jelen esetben, úgy ezután is a törvényhatóság maga s tisztviselői részéről is, az egyházi törvények által szentesitett jogait s autonómiáját tiszteletben tartani s tartatni, szoros kötelességének ismeri. A gyűlés még folyvást tart. Visszapillantások a múltra. Az angol és franczia forradalom. Közli: — M—s. II. Mig az angol forradalom helybezkötött s helybeli szükséglet kifolyása volt; a franczia forradalom szintén helyhezkötött, — de az egész müveit világ szükségletéből eredt, s nem csupán franczia, hanem európai jeleggel birt, hatása nemcsak Fran- cziaország, de egész Európára kiterjedt, s az ősz- szes művelt világra fontos, s nem mint az angol csak poliükai, — hanem társadalmi forradalom is volt. — Francziaországban a forradalmi elvek, nem egyedül — mint Angliában — egy fejedelmi személy, egy dynastia; hanem az úgynevezett históriai jogok ellen voltak irányozva, úgy hogy mindennel, mi az ész, szabadság, jólléttel ellenkezik a a franczia forradalom harezra szállt. — Ezt nem találjuk fel az angol forradalomban, vagy ha igen, nagyon kis mérvben. — A franczia forradalom az államot, sőt mint tudjuk, a vallást is újjá akarta alkotni, nem a visszaélésektől megtisztitani, de azért nem volt vallásos forradalom is — mint az Angoloké. A franczia forradalom a szabadság küzdelme, az általánosan uralkodó absolut hatalommal, az összes emberiség harcza — a franczia nép által képviselve — a kasztok érdekeivel s az elavult zsarnoki elvek képviselőivel. — Ellenfele egy hazai, a nemzet befolyásos részével szoros kapcsolatban levő — származása által szentesített hatalom s a kiváltságos rend vala. Mig az, angol forradalomnak egyes belellenség- gel — a fejedelmi hatalommal (mert az egyházi forradalom is a királyság — mint az egyházi hatalom feje s visszaélések főtényezője ellen irányult) kellett küzdenie; — a franczia forradalom úgy a királyság, mint a kiváltságos rendek elleni harcz volt, sőt a belellenségek mellett a külellenséggel — Europa fejedelmeivel is sok küzdelme volt, — kik a feltűnt nagy elveket veszélyeseknek találták. A franczia forradalom nép boldogító elvei _ beazövö dtek a nemzetek szellemébe, jótékony melegétől feldobogott a szív, tűz s nyugtalanság öntötte el a kebleket s mint tenger — viharzani kezdett a néphangulat, s ez által a forradalom élet s balál kérdése lett — mindazokra, kik származásuk állal — nemzetek felett uralkodva, a le?- szentebb emberi jogokat porba tiporták. Ellensége is volt Europa minden fejedelme, nemessége, papsága az önfentartástól ösztonöztetve. A franczia forradalom a népet hívta a küzdtérre, s miután a szabadság kivivása mellett, — a királyok bűnös erkölcsi sülyedtsége s nagymérvű pazarlásaik megszüntetése, — a szánandó társadalmi állapot reformálása — volt a fő czél, — hárczai fanaticusakká hevültek, kitartást s rettenthetlensé- get tanúsítva. Daczára az ember feletti küzdés és erőfeszítésnek eredményre nem juthatott, azonban — ez egyik legnagyobbszerü csodálatos világtörténelmi esemeny — mint vadul tomboló vihar az óriás tölgyet — megrázkódtatta Európát, felizgatta el- lenálhatatlanul az emberi nemet. — Mely forradalom bir oly lelkesült barátokat s elkeseredett ellenségeket ? Hol lehet felmutatni az eseménydús napok oly nagy sorát, a 'félistenek oly nagy tömegét? Hol van oly nagyszerű s csodálatos tett any- nyi véres jelenettel vegyítve ? I De ha oly tényleges eredményeket felmutatni nem képes is mint az angol forradalom — elérte azt, hogy elterjedt már minden nemzet kebelében az ember is nép jogok szentségének tudata, fel van ismerve a néperönek nagysága a fejedelmi hatalommal szemben, meg van alapitva a közvélemény hatalma s a népek ellenállási joga a fejedelmi s rendi önkénykedések, zsarnokoskodások ellen. A b.-gyulai kir. törvényszék és az ennek területén szervezett hat kir. járásbíróság ügyforgalmi és tevékenységi kimutatása az 1872. évről. (Vége.) VII. Az orosházi kir járásbíróság. a) A nevezett kir. járásbiróság a fenállott hasonnemü szolgabiróságtól 1872. január 1-én átadott polgári.............................191 ügydarabot, ehez érkezett 1872. évben . 3440 lett összesen. ....................... . ... • 3631 ebből elintéztetvén összesen .................... 3597 az 1872. év végén hátralékban maradt . 34 elintéztetett pedig per egyesség által . . 61 „ makacssági végzés által ... 68 „ perdöntő végzés és Ítélet által . 212 rendeltetett biztositási végrehajtás .... 86 „ kielégítési „ .... 186 hagyatéki ügy érdemileg elintéztetett . . 282 tárgyalás tartatott.......................................634 tanú kihallgatás ...............................................162 b) átvétetett fenyitö ügydarab .... 42 1872. évben érkezett................................... 686 lett összesen........................ 728 eb ből elintéztetett ................................................72a hát ralékban maradt az 1872. év végén . 3 bűnvádi vizsgálat befejeztetett................ 48 befe jezetlen maradt............................... 2 a kihágási ügyek száma lett...................241 ezek ből elintéztetett................................... 241
