Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-11-30 / 48. szám

főbbre, mire szüksége van, t. i. a házias­ságra. Kinn a nagy világban a férfi nevelő­dik és tanul, még pedig vagy jó, vagy rósz irányban, de a nő a külvilágban csak a rósz irányban. A férfit a nagy világ fé­nye el nem vakitja, s hiúvá sem teszi, s nem igyekszik a testiekben — anyagiak­ban feltűnni. Nem igy a nő, ő feltűnni óhajt, a feltűnés hiúvá teszi, a hiúság gond­talanná, a gondialanság pazarlóvá, a pa­zarlás pedig tönkre juttatja közvetlenül őt magát, — közvetve pedig a hozzá kapcso­latban levőket A nők nevelése ferde, mert tanittatják tudományokra, de nem gazdál­kodásra. Szép az, ha valamely nő -tud va­lamit bizonyos tudományból, de rósz, és nő-fényét csökkentő a legfelvilágosodottabb esze mellett is, ha a ház körüli dolgokban járatlan. S iuie itt van egy pont, mély az élet­ben oly gyakori. — Panaszkodunk, hogy kevés a szegény ember, kevés a cseléd. Ugyan ne ámitsuk magunkat. A népnek szaporodásával szaporodik a szegénység. Nem kevés a cseléd, de sok a cseléd-tartó. Rousseau a természeti ősiség után sóvárog, én nem kívánom a természeti ősiséget, de az ősi természetiességnek imádója vagyok. Ez előtt egy-két századdal ott álmodni sem tudtak cselédről, a hol, és a milyen házban most két-liárom cseléd van. Es ha azon őseink közül feltámadna valaki, el­borzadna azon a ház körüli gondatlanságon, a mit tapasztalna, és az utczáu bármely időben fel s alá járni látható fényen. Nem szeretem Diogenest hordójában, de megvetem és utálom, az adósságon megvett se- Igém szoknyákat és arany karpereczeket. Nem jól esik Ízlésemnek egy mágnásnénak kraj- czárokkali alkudozása, de nevetségesnek tűnik fel egy napszámos lányának 30 frtos selyem-kendő a nyakán. Taníttatjuk a nőket és sokat tudnak, s ha férjhez mennek, a ház érzi, hogy minden tudományuk mellett semmit sem tudnak, mert azt tudják, mit tudniok jó, de azt nem, mit tudniok szükséges és kötelesség. Mit használ a nő avval a háznak, mely­nek gazdasszonya, ha tudja a szép társal­gás módját válogatott szavakban, ha tudja, hogy az angolok Magna Chartáját 1215. junius 15. adták ki, ha azt nem tudja, mi­szerint a konyhaajtó mellett — térdig érő — rendetlenül széthányt szemétdomb piszok. Mit ér az azon háznak, melynek a nő lakója, ha tudja melyik király mikor ural­kodott, melyik csillag mikor jön fel, ha nem tudja, melyik a kamara s melyik a pincze vagy padlás kulcsa, s ez az egész csak cselédre van bízva. Mit ér a nőnél az összes világ politikájában, történetében és csillagászatában jártasság, ha nem tudja, hogy gyermeke tőle várja a nevelést ? S váj­jon hogy nevelhet azon nő, ki maga is ferdén van nevelve. — A fiút felneveli a világ, az élet. A leányt felneveli az anya — s lesz olyan mint anyja, vagy ha fogékony eszti, még roszabb. A nők mostani nevelése ebből kifo­lyólag nem csak ferde, de bűnös is. Azt mondják, azon állam boldog, mely­nek népe boldog. Valljon milyen azon csa­ládi boldogság, melyben a nő, nem a bol- dogitás, de — bár akaratlanul, — a tönk- retevés, a boszankodás, a gond, a gyerme­kek nem jó nevelésének az okozója. Tönkre van téve az olyan család — sok családok tönkrejutása tönkre tesz né­pet, a nép tönkrejutása az állam bukását vonja maga után. A földön nincs nagyobb boldogság, mint a családi boldog élet. Mai nap ez ritka, bár nem mondom, hogy ki­vétel nélküli, de nézzünk körül s meggyő­ződünk róla. A boldogtalanság előidézője bűnös, a nők rósz nevelése előidézi a bol­dogtalanságot, igy tehát a nők ferde ne­velése bűnös. Napról napra szaporodik azon férfiak száma, kik nősülni nem akarnak, ők nem mondják okát, de én abban találom, hogy félnek — nem ugyan a nőktől (bocsánat solid----? ? — fiatalság) de a nők nevelt­sé gétől. A nők mostani nevelésénél látok én továbbá egy gyönyörű eszmét megtámad­va, egy eszmét, melyért ezer évek óta küz­döttek ős apáink, — küzdve az egész vi­lágon, s ez a nép-fenség eszméje a demo- kratia. A nőknél látjuk, hogy a napszámos lánya gazdagnak, a gazdag földmivelő ipa­ros, az iparos urnák, az ur mágnásnak, a mágnás lánya herczegileg, királyilag van nevelve. Az ilyen nevelés által pedig nem érjük el lányaink kinályi boldogságát, de elérik lányaink férjei azon, dobpergés ze­néjét, melynek szövege: először, másod­szor — senki többet harmadszor. Szép tehát nagyon, ha a női nem fa* nittatik, de ez ne történjék .a czélszerü ne­velés rovására. Szép, ha a nő nem jő olyan körülmények közé, miszerint nem kényte­len dolgozni, de abból vétkes azon követ­keztetés, hogy dolgoztatni sen» tudjon. Már pedig ki dolgozni nem tud, az parancsolni kép­telen. Ki soha életében nem tudja, mint szereztetik valami, az a megszerzettet nem képes megbecsülni. Egy jól nevelt nő, — a ki tudja házát rendben tartani, abban a kormányt vezetni (nem értem a papucs kormányt) belül saját hivatása körén — megbecsülhetetlen. A férfi hivatása kiható, a nőé belül a házban forog, s egy nő sem fogja tudni e helyét igazán betölteni, ki e nemes hivatását a külvilágban akarja megtanulni. ‘ M. L Szabály rendelet. Békés vármegye községi jegyzői, s ezek özvegyei és árvái sorsának biztosításáról, Folytatás és Vége. 8. §. Sem nyugdíjazás, sem segélyezéshez, sem az áltatok befizetett dijak és járulékok bármi részbeni visszatérítéséhez igényt nem tarthatnak, az 1871-ik évi XVIII-ik t. ez. 70-ik és 91-ik s következő §§. indokaiból, jegyzői hivatalukból vég­kép elmozdított községi jegyzők elmozditatásuk után bekövetkező halál esetében pedig az iránt, ha váljon hátrahagyott özvegyeik és árváik segé- lyezhetök-e a nyugdíjalapból s minő mérvben ? a körülmények figyelembe vételével esetről esetre, a 11 -ik §-ban említett igazgató választmány határoz. Ha valamely nyugdij intézeti rendszeresített jegyző, a község átalakulása folytán önhibáján kívül állásából kimarad, de a megállapított 20 fo­rint évi járadékot azontúl is pontosan fizeti, ngy maga, mint özvegye és gyermekére nézve, nyug­díj képessége változatlanul fennmarad, ellenben ha évi járadék befizetését elmulasztja, a nyugdij in­tézet irányában minden visszkövetelés nélkül nyug* dij igényét is elveszti. Azon esetre azonban, ha a községi jegyző, a megyében vagy azonkívül más szolgálatba, vagy térre lép, az alaptőkéhez általa lefizetett 40 forint dija kamat nélkül visszafizettetik, de az évenként ezenkívül fizetett évdijakhoz semmi igényt sem tarthat. 9. §. A nyugdíjazás és segélyezés az 1874. óv január hó 1-én lép életbe. 10. §. A 7-ik §-ban megállapított nyugdíja­zási és segélyezési igények ezen rendszabály ál­tal meghatározott módozat értelmében esetről eset­re az igazgató választmány által állapittatik meg. Jogában áll, a nyugdíjalap igazgató választ­mányának a tudományos vagy művészi pályán haladó, jegyzői szülétlen árvák segélyezési évdi­át, ha képességük, szorgalmú és fedhetlen maga­viseletük kitűnő jelét adják a megállapított 100 forinton leiül is emelhetni, és a segélyezésben őket 18 éves korukon túl is részesíteni. 11. §. A jegyzői nyugdij, és segélyezési alap Békésvármegye köztörvényhatósági bizottságának fennhatósága alatt áll, mely ezen jogát egy az alis­pán elnöklete alatt és rajtakivül 8 tagból alakí­tandó igazgató választmány által gyakorolja. 12. §. Ezen igazgató választmány — három évenként fele részben, a megyei bizottmány tag­jaiból, fele részben pedig közvetlen érdekelt­ségüknél fogva a megyóbon hivataloskodó köz­ségi jegyzőkből a megyei közgyűlés által e vég­re elölegosen kitűzendő és közhírré teendő ha­tárnapon választatik. 13. §. Az igazgató választmány az 5. 8. és 10-ik §-ban foglalt hatáskörén kivül köteles a jegyzői nyugdijj és segélyezésből folyo alapot köz vétlenül vagy közvetve érdeklő események es kö rülmónyekről a közigazgatási év befejezése után a tavaszi közgyűlésre Békés vármegye köztörvény­-..™6.uví * megvizsgált szamadftsofc és azok eredményének beterjesztésével együtt jelentést tenni. §• A jegyzői nyugdij és segélyezési ala­pot képező pénzösszegek, Békésvárraegye pénztá­rában és pénztári tisztsége által más megyei pén­zektől elkülönítve kezelendők. 15. §. Jogában áll a községeknek a munka képteleneknek bizonyult községi jegyzőnek nyug­dijj aztatását az igazgató választmánynál kérelmez­ni, mely kérelem a fennforgó eset mrgvizsgálása után felismert alapos okok esetében meg nem tagadható. 16. §. Az igazgató választmány végzései a megyei közgyűlésre, de onnét tovább nem fel­lebbezhetek. Tervezete egy Gyulán létesítendő felsőbb tanintézetnek! 1. Gyula város közönsége figyelembe véve közraivelődésre törekvő korunknak intő szózatát, elhatározza gyermekeinek okszerű nevelése és ma­gasabb, czélirányosabb kiképzése tekintetéből egy felsőbb tanintézetnek létesítését, és ennek már a jövő 1874-ik tanéV kezdetével megnyitását. 2. E czélból tekintve egyrészt az 1868-ik évi 38. t. ez. kívánalmait, másrészt Gyula városa számosabb értelmisége mellett annak földmivelés ipar és kereskedéssel foglalkozó polgárainak szá­mát, legczélszerübbnek, és korunk fogalmaival leg- megegyezöbbnek tartja egy hat osztályból álló polgári iskolának osztályonkénti fokozatos felállí­tását. 3. Az 1868. évi 38-ik t. ez. 67. §-a előtér­be is állítja a polgári iskolák létesítését; tekintve azonban, hogy városunk saját összes lakosainak érdokét óhajtja szem előtt tartani, és nem egye­dül csak azok gyermekeinek korkivánta kiképez- tetésóröl gondoskodni, kik az okszerűbb földmive­lés, fejlettebb ipar és kereskedelmi, hanem netán további kópeztetést igénylő tudományos pályára is óhajtanának lépni, s jövőjükot a magasabb építészeti, mérnöki és más ezekhez hasonló szak­pályán ohajtnák nyerni, ez okból a határozottan előirt polgári iskola tantárgyai közé, osztályonként a real-iskolák azon tantárgyait is felveendi, me­lyek a polgári iskolák törvényszabta tankörén kivül esnek, sőt külön magán tantárgyul a latin nyelvet is, hogy a polgári iskola osztályaiból, ta­nulmányait a tanuló vagy felsőbb real, vagy gym- nasialis osztályokban folytathassa. 4. Gyula városa egyúttal kijelenti, hogy ezen iskolája határozottan községi jellegű lévén, felügyelete az 1868-ik 38-ik t. ez. 116—117. §§-ai szerint a városi képviselet kebeléből választott iskolai szék által gyakorlandja. 5. Tantárgyai az említett t. ez. 74 §-a szerint. a) Hit és erkölcstan b) Magyar nyelv, irálytan ás irodalom. c) Német nyelv és irálytan. d) Számvetés kiterjesztve a polgári, political számvetésig. e) Mértan. f) Földrajz. J hazai és egyetemes g) Történelem h) Természetrajz. \ tekintettel az iparra i) Természettan. j kereskedésre és gaz­k) Vegytan I dászatra. l) Mezei gazdaság és ipartan, tekintettel a község és vidék szükségére. m) Statistics. n) Köz, magán- és váltójog alapvonalai. o) Könyvvitel mindkét irányban. p) Rajz szabadkézi, építészeti, és a mértan- nal öszhangzatba véve. q) Szépírás. r) Ének. s) Tornázás és fegyver gyakorlat. Továbbá, hogy a reál és- gymnasialis irány­nyál az intézet öszhangba hozassők.. t. Térképek fokozatos rajzolása és u) Mennyiségtan. A latin nyelv önkéntes tantárgyul tekintet­nék, 6. A tantárgyak osztályonkénti fokozatos be­osztása, a megválasztandó tanárikar köréhez tar- tozand. 7. A fentebbi tantárgyak előadására a már említett törvény értelmében három rendes, és egy segédtanár alkalmaztik. A rendes tanárok között az igazgatóság változó egy, vagy három évenként. 8. A rendes tanárok fizetése egyéként 900 frt a segéd tanáré 500 frt beleértve a lakpénzt is, torna tanitó tekintve, hogy a tornázás csak a nyári hónapok alatt gyakoroltathatik, 200 frt. Rajz tanárul a város jelenlegi rajztanára alkal­maztatnék évi 500 frt fizetés mellett. 9. A polgári iskola helyiségéül tekintve azt, hogy Gyula városa semmiféle alappal nem ren­delkezik egy e czélra építendő egész uj épületre, legczelszerübbnek véleményeznék a jelenlegi „Kulcs“ épületnek átalakítását, és kiépítését, oly módon, hogy a jelenlegi tanitói lakból a már meglévő két iskolai teremhez még egy iskola terem alakít­tatnék, azon kivül az üres telken a jövőben egy rajziskolának megfelelő tágas terem, három év után pedig a szükségnek megfelelőleg, a negye­dik osztály megnyitásával az utsza mentén és for­dulóban, még három tanterem építtetnék, vagy pe­dig a jelenlegi épületnek elég erős falai ily czél­ra emelettel láttatnának el. (Vége következik.) — Jegyzéke. A b.-gyulai kir. e. f. bftö tszék előtt f. 1873. évi deczember 1-én s követ­kező napjain felveendő bűnügyeknek. Előadó: Nogál László tszéld biró. Deczember 1. 2069. Juhász Ferencz és társai tolvajság. 2062. ifjú Arató István súlyos testi sértés. 2090. Szűcs Mihály tolvajság. 1946. Vellis Zsigmond csalás és sikkasztás. Deczember 2. 2166. Grószléner Mojsza gyilkosság. 2132. Szikora Kapszula Mária tolvajság. 2250. Szin László ember ölés. Deczember 3. 2248. öreg Subkégel István tolvajság. 2246. Bódi Kovács Imre tolvajság. 2263. Sinka Albert csalás és sikkasztás. 2272. Horgász István tolvajság. Deczember 4. 2143. Dudás János és 28 társa tolvajság. Pályázat. A budapesti orsz. vakintézetben megürült és a magyarországi izraelita iskolai alapból magyar- országi születésű mindkét nemű szegény sorsú vakgyermokek neveltetésére rendelt négy alapít­ványi helyre. — Az ezen helyekre pályázók fo­lyamodványaikat a vall. és közokt. m. kir. mi­nisztériumhoz akár közvetlenül, akár illetékes tör­vényhatóságaik utján f. é. december 15-ig tartoz­nak benyújtani. — A folyamodványhoz a követ­kezendő okmányok melléklendők : 1. Születési bizonyít vány, melyben kitűnjék, hogy a felvételre pályázó 8-ik életévét már be­töltötte, s 14. évet még nem haladta. 2. Orvosi bizonyítvány teljes és gyógyíthat- lan vakságról, melynek kétségtelen megállapítása végett a felveendő gyermek orvosilag tyabban is megvizsgál tátik, 3. Bizonyítvány a himlő beoltásról, vagy a természetes hiralözésröl, továbbá egészséges test­alkatról, s ragályos betegségtől mentességtől. 4. Hatósági bizonyitvány a szülők szegény­ségéről. 5. Orvosi bizonyitvány a felveendő gyermek épelmüségéről s kiképeztetésre alkalmasságáról. Budapest 1873. november 4. A vall. és közokt. minisztérium. Újdonságok. — Bál krónika. A polgári kaszinó ked­den tartott táncestélye nem tartozott a sikerültek közé. Mindössze hét nő jelent meg, a kik aztán két három évi veszteséget is pótolhattak, a tán­cosok száma legalább is négy annyi lévén. Kü­lönben nem értjük e részvétlenséget, mert ha a tagoknak csak negyed része jelent volna is meg, bizonyára másként Írhatnánk az eredményről. Jó kedv igy is volt, a kör elnöke Göndőcs Benedek apát ur is jelen volt s igen jól találta magát azon polgári körben, hova egynémely ngorkafára kapott úrhatnám, atyánkfiának derogált eljönni. Csütörtö­kön a „Sas°-ban lett volna bál, ha ugyan 1, mond egy táncosnőnél több jelent volna meg, ki aztán egyedüliség unalmát nem űzhetvén el, a mulatság reményének megtört szekerén nyugalomra tért. Tegnap estére a „Király “-ban volt táncmulatság hirdetve s hisszük, hogy ennek eredményéről majd kedvezőbben írhatunk. — Bőven vagyunk, már i i. a világítás dolgában. Azt mondjuk bőven, de csak az elmúlt hetekhez hasonlítva, midőn még csak egy pár ká- vébáz lámpása mutatá, hogy müyen sötét van. Ma

Next

/
Thumbnails
Contents