Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-11-30 / 48. szám

főbbre, mire szüksége van, t. i. a háziasságra.

Kinn a nagy világban a férfi nevelődik és tanul, még pedig vagy jó, vagy rósz irányban, de a nő a külvilágban csak a rósz irányban. A férfit a nagy világ fénye el nem vakitja, s hiúvá sem teszi, s nem igyekszik a testiekben — anyagiakban feltűnni. Nem igy a nő, ő feltűnni óhajt, a feltűnés hiúvá teszi, a hiúság gondtalanná, a gondialanság pazarlóvá, a pazarlás pedig tönkre juttatja közvetlenül őt magát, — közvetve pedig a hozzá kapcsolatban levőket A nők nevelése ferde, mert tanittatják tudományokra, de nem gazdálkodásra. Szép az, ha valamely nő -tud valamit bizonyos tudományból, de rósz, és nő-fényét csökkentő a legfelvilágosodottabb esze mellett is, ha a ház körüli dolgokban járatlan.

S iuie itt van egy pont, mély az életben oly gyakori. — Panaszkodunk, hogy kevés a szegény ember, kevés a cseléd. Ugyan ne ámitsuk magunkat. A népnek szaporodásával szaporodik a szegénység.

Nem kevés a cseléd, de sok a cseléd-tartó. Rousseau a természeti ősiség után sóvárog, én nem kívánom a természeti ősiséget, de az ősi természetiességnek imádója vagyok. Ez előtt egy-két századdal ott álmodni sem tudtak cselédről, a hol, és a milyen házban most két-liárom cseléd van. Es ha azon őseink közül feltámadna valaki, elborzadna azon a ház körüli gondatlanságon, a mit tapasztalna, és az utczáu bármely időben fel s alá járni látható fényen.

Nem szeretem Diogenest hordójában, de megvetem és utálom, az adósságon megvett se- Igém szoknyákat és arany karpereczeket. Nem jól esik Ízlésemnek egy mágnásnénak kraj- czárokkali alkudozása, de nevetségesnek tűnik fel egy napszámos lányának 30 frtos selyem-kendő a nyakán.

Taníttatjuk a nőket és sokat tudnak, s ha férjhez mennek, a ház érzi, hogy minden tudományuk mellett semmit sem tudnak, mert azt tudják, mit tudniok jó, de azt nem, mit tudniok szükséges és kötelesség.

Mit használ a nő avval a háznak, melynek gazdasszonya, ha tudja a szép társalgás módját válogatott szavakban, ha tudja, hogy az angolok Magna Chartáját 1215. junius 15. adták ki, ha azt nem tudja, miszerint a konyhaajtó mellett — térdig érő — rendetlenül széthányt szemétdomb piszok.

Mit ér az azon háznak, melynek a nő lakója, ha tudja melyik király mikor uralkodott, melyik csillag mikor jön fel, ha nem tudja, melyik a kamara s melyik a pincze vagy padlás kulcsa, s ez az egész csak cselédre van bízva. Mit ér a nőnél az összes világ politikájában, történetében és csillagászatában jártasság, ha nem tudja, hogy gyermeke tőle várja a nevelést ? S vájjon hogy nevelhet azon nő, ki maga is ferdén van nevelve. — A fiút felneveli a világ, az élet. A leányt felneveli az anya — s lesz olyan mint anyja, vagy ha fogékony eszti, még roszabb.

A nők mostani nevelése ebből kifolyólag nem csak ferde, de bűnös is.

Azt mondják, azon állam boldog, melynek népe boldog. Valljon milyen azon családi boldogság, melyben a nő, nem a bol- dogitás, de — bár akaratlanul, — a tönk- retevés, a boszankodás, a gond, a gyermekek nem jó nevelésének az okozója.

Tönkre van téve az olyan család — sok családok tönkrejutása tönkre tesz népet, a nép tönkrejutása az állam bukását vonja maga után. A földön nincs nagyobb boldogság, mint a családi boldog élet. Mai nap ez ritka, bár nem mondom, hogy kivétel nélküli, de nézzünk körül s meggyőződünk róla. A boldogtalanság előidézője bűnös, a nők rósz nevelése előidézi a boldogtalanságot, igy tehát a nők ferde nevelése bűnös.

Napról napra szaporodik azon férfiak száma, kik nősülni nem akarnak, ők nem mondják okát, de én abban találom, hogy félnek — nem ugyan a nőktől (bocsánat

solid----? ? — fiatalság) de a nők neveltsé

gétől.

A nők mostani nevelésénél látok én továbbá egy gyönyörű eszmét megtámadva, egy eszmét, melyért ezer évek óta küzdöttek ős apáink, — küzdve az egész világon, s ez a nép-fenség eszméje a demo- kratia.

A nőknél látjuk, hogy a napszámos lánya gazdagnak, a gazdag földmivelő iparos, az iparos urnák, az ur mágnásnak, a mágnás lánya herczegileg, királyilag van nevelve. Az ilyen nevelés által pedig nem érjük el lányaink kinályi boldogságát, de elérik lányaink férjei azon, dobpergés zenéjét, melynek szövege: először, másodszor — senki többet harmadszor.

Szép tehát nagyon, ha a női nem fa* nittatik, de ez ne történjék .a czélszerü nevelés rovására. Szép, ha a nő nem jő olyan körülmények közé, miszerint nem kénytelen dolgozni, de abból vétkes azon következtetés, hogy dolgoztatni sen» tudjon. Már pedig ki dolgozni nem tud, az parancsolni képtelen. Ki soha életében nem tudja, mint szereztetik valami, az a megszerzettet nem képes megbecsülni. Egy jól nevelt nő, — a ki tudja házát rendben tartani, abban a kormányt vezetni (nem értem a papucs kormányt) belül saját hivatása körén — megbecsülhetetlen. A férfi hivatása kiható, a nőé belül a házban forog, s egy nő sem fogja tudni e helyét igazán betölteni, ki e nemes hivatását a külvilágban akarja megtanulni.

‘ M. L

Szabály rendelet.

Békés vármegye községi jegyzői, s ezek özvegyei és árvái sorsának biztosításáról,

Folytatás és Vége.

8. §. Sem nyugdíjazás, sem segélyezéshez, sem az áltatok befizetett dijak és járulékok bármi részbeni visszatérítéséhez igényt nem tarthatnak, az 1871-ik évi XVIII-ik t. ez. 70-ik és 91-ik s következő §§. indokaiból, jegyzői hivatalukból végkép elmozdított községi jegyzők elmozditatásuk után bekövetkező halál esetében pedig az iránt, ha váljon hátrahagyott özvegyeik és árváik segé- lyezhetök-e a nyugdíjalapból s minő mérvben ? a körülmények figyelembe vételével esetről esetre, a 11 -ik §-ban említett igazgató választmány határoz.

Ha valamely nyugdij intézeti rendszeresített jegyző, a község átalakulása folytán önhibáján kívül állásából kimarad, de a megállapított 20 forint évi járadékot azontúl is pontosan fizeti, ngy maga, mint özvegye és gyermekére nézve, nyugdíj képessége változatlanul fennmarad, ellenben ha évi járadék befizetését elmulasztja, a nyugdij intézet irányában minden visszkövetelés nélkül nyug* dij igényét is elveszti.

Azon esetre azonban, ha a községi jegyző, a megyében vagy azonkívül más szolgálatba, vagy térre lép, az alaptőkéhez általa lefizetett 40 forint dija kamat nélkül visszafizettetik, de az évenként ezenkívül fizetett évdijakhoz semmi igényt sem tarthat.

9. §. A nyugdíjazás és segélyezés az 1874. óv január hó 1-én lép életbe.

10. §. A 7-ik §-ban megállapított nyugdíjazási és segélyezési igények ezen rendszabály által meghatározott módozat értelmében esetről esetre az igazgató választmány által állapittatik meg.

Jogában áll, a nyugdíjalap igazgató választmányának a tudományos vagy művészi pályán haladó, jegyzői szülétlen árvák segélyezési évdiát, ha képességük, szorgalmú és fedhetlen magaviseletük kitűnő jelét adják a megállapított 100 forinton leiül is emelhetni, és a segélyezésben őket 18 éves korukon túl is részesíteni.

11. §. A jegyzői nyugdij, és segélyezési alap Békésvármegye köztörvényhatósági bizottságának fennhatósága alatt áll, mely ezen jogát egy az alispán elnöklete alatt és rajtakivül 8 tagból alakítandó igazgató választmány által gyakorolja.

12. §. Ezen igazgató választmány — három évenként fele részben, a megyei bizottmány tagjaiból, fele részben pedig közvetlen érdekeltségüknél fogva a megyóbon hivataloskodó községi jegyzőkből a megyei közgyűlés által e végre elölegosen kitűzendő és közhírré teendő határnapon választatik.

13. §. Az igazgató választmány az 5. 8. és 10-ik §-ban foglalt hatáskörén kivül köteles a jegyzői nyugdijj és segélyezésből folyo alapot köz vétlenül vagy közvetve érdeklő események es kö rülmónyekről a közigazgatási év befejezése után a tavaszi közgyűlésre Békés vármegye köztörvény-..™6.uví * megvizsgált szamadftsofc és azok eredményének beterjesztésével együtt jelentést tenni.

§• A jegyzői nyugdij és segélyezési alapot képező pénzösszegek, Békésvárraegye pénztárában és pénztári tisztsége által más megyei pénzektől elkülönítve kezelendők.

15. §. Jogában áll a községeknek a munka képteleneknek bizonyult községi jegyzőnek nyugdijj aztatását az igazgató választmánynál kérelmezni, mely kérelem a fennforgó eset mrgvizsgálása után felismert alapos okok esetében meg nem tagadható.

16. §. Az igazgató választmány végzései a megyei közgyűlésre, de onnét tovább nem fellebbezhetek.

Tervezete egy Gyulán létesítendő felsőbb tanintézetnek!

1. Gyula város közönsége figyelembe véve közraivelődésre törekvő korunknak intő szózatát, elhatározza gyermekeinek okszerű nevelése és magasabb, czélirányosabb kiképzése tekintetéből egy felsőbb tanintézetnek létesítését, és ennek már a jövő 1874-ik tanéV kezdetével megnyitását.

2. E czélból tekintve egyrészt az 1868-ik évi 38. t. ez. kívánalmait, másrészt Gyula városa számosabb értelmisége mellett annak földmivelés ipar és kereskedéssel foglalkozó polgárainak számát, legczélszerübbnek, és korunk fogalmaival leg- megegyezöbbnek tartja egy hat osztályból álló polgári iskolának osztályonkénti fokozatos felállítását.

3. Az 1868. évi 38-ik t. ez. 67. §-a előtérbe is állítja a polgári iskolák létesítését; tekintve azonban, hogy városunk saját összes lakosainak érdokét óhajtja szem előtt tartani, és nem egyedül csak azok gyermekeinek korkivánta kiképez- tetésóröl gondoskodni, kik az okszerűbb földmivelés, fejlettebb ipar és kereskedelmi, hanem netán további kópeztetést igénylő tudományos pályára is óhajtanának lépni, s jövőjükot a magasabb építészeti, mérnöki és más ezekhez hasonló szakpályán ohajtnák nyerni, ez okból a határozottan előirt polgári iskola tantárgyai közé, osztályonként a real-iskolák azon tantárgyait is felveendi, melyek a polgári iskolák törvényszabta tankörén kivül esnek, sőt külön magán tantárgyul a latin nyelvet is, hogy a polgári iskola osztályaiból, tanulmányait a tanuló vagy felsőbb real, vagy gym- nasialis osztályokban folytathassa.

4. Gyula városa egyúttal kijelenti, hogy ezen iskolája határozottan községi jellegű lévén, felügyelete az 1868-ik 38-ik t. ez. 116—117. §§-ai szerint a városi képviselet kebeléből választott iskolai szék által gyakorlandja.

5. Tantárgyai az említett t. ez. 74 §-a szerint.

a) Hit és erkölcstan

b) Magyar nyelv, irálytan ás irodalom.

c) Német nyelv és irálytan.

d) Számvetés kiterjesztve a polgári, political számvetésig.

e) Mértan.

f) Földrajz. J hazai és egyetemes

g) Történelem

h) Természetrajz. \ tekintettel az iparra

i) Természettan. j kereskedésre és gazk) Vegytan I dászatra.

l) Mezei gazdaság és ipartan, tekintettel a község és vidék szükségére.

m) Statistics.

n) Köz, magán- és váltójog alapvonalai.

o) Könyvvitel mindkét irányban.

p) Rajz szabadkézi, építészeti, és a mértan- nal öszhangzatba véve.

q) Szépírás.

r) Ének.

s) Tornázás és fegyver gyakorlat.

Továbbá, hogy a reál és- gymnasialis iránynyál az intézet öszhangba hozassők..

t. Térképek fokozatos rajzolása és

u) Mennyiségtan.

A latin nyelv önkéntes tantárgyul tekintetnék,

6. A tantárgyak osztályonkénti fokozatos beosztása, a megválasztandó tanárikar köréhez tar- tozand.

7. A fentebbi tantárgyak előadására a már említett törvény értelmében három rendes, és egy segédtanár alkalmaztik. A rendes tanárok között az igazgatóság változó egy, vagy három évenként.

8. A rendes tanárok fizetése egyéként 900 frt a segéd tanáré 500 frt beleértve a lakpénzt is, torna tanitó tekintve, hogy a tornázás csak a nyári hónapok alatt gyakoroltathatik, 200 frt.

Rajz tanárul a város jelenlegi rajztanára alkalmaztatnék évi 500 frt fizetés mellett.

9. A polgári iskola helyiségéül tekintve azt, hogy Gyula városa semmiféle alappal nem rendelkezik egy e czélra építendő egész uj épületre, legczelszerübbnek véleményeznék a jelenlegi „Kulcs“ épületnek átalakítását, és kiépítését, oly módon, hogy a jelenlegi tanitói lakból a már meglévő két iskolai teremhez még egy iskola terem alakíttatnék, azon kivül az üres telken a jövőben egy rajziskolának megfelelő tágas terem, három év után pedig a szükségnek megfelelőleg, a negyedik osztály megnyitásával az utsza mentén és fordulóban, még három tanterem építtetnék, vagy pedig a jelenlegi épületnek elég erős falai ily czélra emelettel láttatnának el.

(Vége következik.)

— Jegyzéke. A b.-gyulai kir. e. f. bftö tszék előtt f. 1873. évi deczember 1-én s következő napjain felveendő bűnügyeknek.

Előadó: Nogál László tszéld biró. Deczember 1.

2069. Juhász Ferencz és társai tolvajság. 2062. ifjú Arató István súlyos testi sértés. 2090. Szűcs Mihály tolvajság.

1946. Vellis Zsigmond csalás és sikkasztás. Deczember 2.

2166. Grószléner Mojsza gyilkosság.

2132. Szikora Kapszula Mária tolvajság. 2250. Szin László ember ölés.

Deczember 3.

2248. öreg Subkégel István tolvajság.

2246. Bódi Kovács Imre tolvajság.

2263. Sinka Albert csalás és sikkasztás. 2272. Horgász István tolvajság.

Deczember 4.

2143. Dudás János és 28 társa tolvajság.

Pályázat.

A budapesti orsz. vakintézetben megürült és a magyarországi izraelita iskolai alapból magyar- országi születésű mindkét nemű szegény sorsú vakgyermokek neveltetésére rendelt négy alapítványi helyre. — Az ezen helyekre pályázók folyamodványaikat a vall. és közokt. m. kir. minisztériumhoz akár közvetlenül, akár illetékes törvényhatóságaik utján f. é. december 15-ig tartoznak benyújtani. — A folyamodványhoz a következendő okmányok melléklendők :

1. Születési bizonyít vány, melyben kitűnjék, hogy a felvételre pályázó 8-ik életévét már betöltötte, s 14. évet még nem haladta.

2. Orvosi bizonyítvány teljes és gyógyíthat- lan vakságról, melynek kétségtelen megállapítása végett a felveendő gyermek orvosilag tyabban is megvizsgál tátik,

3. Bizonyítvány a himlő beoltásról, vagy a természetes hiralözésröl, továbbá egészséges testalkatról, s ragályos betegségtől mentességtől.

4. Hatósági bizonyitvány a szülők szegénységéről.

5. Orvosi bizonyitvány a felveendő gyermek épelmüségéről s kiképeztetésre alkalmasságáról.

Budapest 1873. november 4.

A vall. és közokt. minisztérium.

Újdonságok.

— Bál krónika. A polgári kaszinó kedden tartott táncestélye nem tartozott a sikerültek közé. Mindössze hét nő jelent meg, a kik aztán két három évi veszteséget is pótolhattak, a táncosok száma legalább is négy annyi lévén. Különben nem értjük e részvétlenséget, mert ha a tagoknak csak negyed része jelent volna is meg, bizonyára másként Írhatnánk az eredményről. Jó kedv igy is volt, a kör elnöke Göndőcs Benedek apát ur is jelen volt s igen jól találta magát azon polgári körben, hova egynémely ngorkafára kapott úrhatnám, atyánkfiának derogált eljönni. Csütörtökön a „Sas°-ban lett volna bál, ha ugyan 1, mond egy táncosnőnél több jelent volna meg, ki aztán egyedüliség unalmát nem űzhetvén el, a mulatság reményének megtört szekerén nyugalomra tért. Tegnap estére a „Király “-ban volt táncmulatság hirdetve s hisszük, hogy ennek eredményéről majd kedvezőbben írhatunk.

— Bőven vagyunk, már i i. a világítás dolgában. Azt mondjuk bőven, de csak az elmúlt hetekhez hasonlítva, midőn még csak egy pár ká- vébáz lámpása mutatá, hogy müyen sötét van. Ma