Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-02-02 / 5. szám

élvezetére volt szükségök, s kezdtek megbotrán- kozni az absolutisrauson, s a királyság ellenmon­dás nélkül gyakorolt hatalmaskodásait, zsarnok­ságnak, jogaik sértésének nézték. Éhez járult még az elmék nj mozgalma. E korban a legnagyobb irodalmi tevékenység, a termékeny és merész gon­dolatok korszaka folyt le. — A puritánok habozás nélkül, merészen követtek egy szükkörü de erős tant, s masok, kevésbé val­lásos, de szabadabb, — minden elv s rendszertől idegenkedök, — mohon fogadták mindazt, mi vá­gyuk s hevüknek tápanyagot nyújtott. A mű­velődés gondolkozóvá tette a népet — s ez ve­zette öt — jogai felismerésére, a gazdagság pedig — bátorságot s erőt adott azt megszerezni. E két tényező hatása következtében mindinkább kezdte érezni Anglia a szabadság hiányát s hatá­rozattan nyilvánult annak szükség érzete a politi­cal forradalomban. — De nem csak politikai, hanem vallásos tekin­tetben is feltűnt a szabadság szelleme. A vallás reformja nem úgy ment véghez Ang­liában, s nem azon eredmények szülője lett mint más országokban. Az, itt nagyobb részt a kirá­lyok müve volt; nem azért — mintha nem lettek volna a nép kebelében reform kísérletek j hanem mert minden áron a királyság akart reformálni. : Ez eredményezte aztán azt, hogy az angol refor- matió eredetében, mind a visszaélések megszünte­tése, mind az emberi elme felszabaditása, a hit s vallás szabadság bilincseinek széttörésé tekinteté­ben, sokkal tökéletlenebb — mint másutt. Itt a ref. egyház az ujitók érdekeit szolgálta. A királyság I a megtartott püspökség, — a pápaság zsákmá­nyain — gazdagság és hatalomban megosztoztak. Nem is késett az eredmény éreztetni magát, — csak hamar nyilvánult az orvoslás szüksége. Minél mélyebben hatottak a visszaélések és ön­kényes hatalmaskodások a szivekbe, annál han­gosabb, annál erősebb lett a meggyőződés, hogy reformálni kell a reformált egyházat. Angliában tehát az állam s az egyház terén a szabadság eszméi együtt uralkodva, egy forrada­lomban törtek ki, eltörölni a korlátlan hatalmat s annak visszaéléseit úgy a vallás, mint a politikai társadalom mezején. Angliában, mihelyt a szabadság szelleme előtűnt, cselekvési eszközöket, s biztos támaszpontot talált a régi intézmények s társadalmi állapotban, igé­nyei támaszát, eszméi testesülését, ezek által s ezek­ben vélte feltalálni. — (Anglia szabadságát a mag­na charta s négy századon át megerősített törvé­nyek szentesiték.) Volt tehát Angliában törvényes alap erőre tett szert a forradalom által, — a vallásos forradalom­mali egyesülés pedig a morális erőt is megszerez­te, eszméit felemelte, iparkodásait bátrakká, a har- ezot kötelességgé, a kitartást szükséggé tévén. Anglia nem törekedett szorosan egy uj állam­forma felállítására, csak egyedül nemzeti szabad­ságra ; — nem volt czélja az angol forradalomnak gyakran tapasztaljuk, a hiúság szárnyra kapja a gyenge nő lelkét, felemeli oly magaslatokra, hol az elveszti lába alól az édes anyai földet, hordja oly tájakon, hol kihal az őszinteség, eltűnik a gyöngédség, hideg fuvalmak hatolnak el a kebel rejtekeibe s egészben véve a nő elveszti nöiségét, hogy legyen hideg szobor, melyet ha meg is bá­mulunk, azt igazán sohse szerethetjük. A női hiúság nemtelen szülötte, az oktalan fé­nyűzés ellen kikelni, volt elég ok a múlt század­ban is. Az igazi házias női gyöngédség akkor is csak annyi önmegtagadással és áldozattal járt, a mennyivel az jár ma. Ha tehát a múlt századból igazi nőiességében látunk szemeink előtt valami alakot kidomborodni, annak emléke előtt szintoly tisztelettel hajiunk meg, mint a minő tisztelettel és önzetlen szeretettel adóznak mai nap is minden nőnek, ki nagyszerű hivatását romlatlan lelkülete mellett tökéletesen betölti. Szarvason a múlt században élt két protestáns pap, Markovicz és Tessedik, kiknek jó hírneve elhatott e hazában, el e hazán kívül is. Az egy­kor kietlen tiszai vidék nevezett most viruló vá­rosa jó hírnevét legnagyobb részben Tessediknek köszönheti. Nem lesz érdektelen, tudnunk, hogy e korát túlszárnyaló lélek röptét jelentékeny mér­tékben gyámolitá nemeslelkü neje, Markovioznak leánya. Ennek alakját kivánom pár vonásban vázolni. (Vége köv.) az államformák, emberi szabadság s jogokon vajú­dó elme combinatioit követni, távolról sem uj ál­lam-formát, de még uj alkotmányt s szabadságot sem akart szerezni, hanem a régi, már meglevőt visszanyerni, biztosítani, az önkényeskedést, zsar- nokoskodást megszüntetni. — Czélját el is érte. Igen sok tényleges eredményt vívott ki.— Bajno­kai végét szakasztva a királyság önkénykedéseinek, megvetették alapját az alkotmányos monarchiának, | jólét, felvirágzás, anyagi és szellemi fejlődés s előhaladásnak, szóval Anglia jelenlegi nagyságának. (Folyt, köv.) A Kazinczy-alapitványra vonatkozó vita alkalmából. .Meg vagyok győződve, hogy azon tisz­telt urak, a kik a Kazinczy-alapitvány ka­matjának eddigi kezelésével elégedetlenek, a magyar nemzetiségnek hűséges barátjai. De épen ezen meggyőződésem keltette fel bennem azt az aggodalmat, hogy könnyen agy járhatnak, mint az egyszeri főpap, a ki az ezred katonaságának épülésére be­szédet tartván a hús és vér gyarlóságáról, oly gondolat-ébresztő melegséggel szóno­kolt, hogy czéljával merőben ellenkező eredményt ért el. Lássuk, van-e alapja aggodalmamnak. Annak, hogy valamely iskolában a ma­gyar érzelmek fejlődjenek, egyetlen feltéte­le az, hogy ugyanazon érzelmek magokban a tanárokban is éljenek. Annak, hogy ezen érzelmek magyar nyelven ébresztessenek, nélkülözhetetlen feltétele, hogy az iskola tannyelve magyar legyen. Mind a két fel­tétel a presbyterium kezében van, függvén az első a tanár megválasztásától, a máso­dik a presbyterium határozatától. A Kazin­czy-alapítványnak sem az egyik, sem a má­sik feltételre egy szikra befolyása sem volt, mégis meg van mind a kettő. Aztán tiz—tizennégy éves fíubau nincs akkora akaraterő, hogy törekvésének ne­hány forint az egész tanévre irányt adjon, következőleg, ha valamely tantárgyban, pél­dául a magyar nyelvben sikerre vergődött, sikerének forrása a külső nyeremény ré~ ménye nem lehetett. . Ezekből az következik, hogy a Kazinczy? alapitvány a realgymnasiumnak a magyar nemzetiség fejlesztése körül lényeges szolgá­latot nem tett, nem tehetne ezután sem. Most térjünk vissza arra, hogy a magyar nemzetiség terjesztésének alapfeltételei a presbyterium kezében vannak. Ezen pres­byterium igen csekély kivétellel földmive- lőkből áll. A földmivelőknek annyira nem kell a költséges és az ő eszök szerint ne­kik érdekűkben sem álló realgymnasium, hogy ha a dolog szavazásra kerülne, ő^ ezen iskolát okvetlenül vagy végkép elej­tenék, vagy olyanná tennék, a minőben az intelligentia alig találná örömét. És a re- álgymnasium a többség ezen határozott el­lenszenve daczára is áll, áll úgy, hogy tan­ereje, felszereltsége, munkálkodása és ma­gyar nemzetiségi iránya ellen még ott fent sem tesznek kifogást, a hol mindezek felett Ítéletet hozni tudnak is, szoktak is. A realgymnasium ilyen elevensége és a többség ellenszenve — világos ellenmondás. Hol a megoldása ezen ellenmondásnak ? A gymnasialis pénzalapban nincs, mert az csak 1700 forintot jövedelmez, holott a gymnasialis évi kiadás meghaladja az 5000 frtot. Az iskolai bizottságban nincs, mert az gyermeke a presbyteriumnak, még pe­dig igen korlátolt jogkörrel. Tehát hol van? A „Békés“ ez évi első száma vezérczikké- nek igen tisztelt írója ismerni látszik a do­log nyitját, a midőn egy megrovó passus- ban ily kifejezéssel él: „egyházi elöljárók.“ Itt állapodjunk meg egy kissé s pihenő­re merítsünk tanulságot a tapasztalásból. A reánk ható vélemények alakitó erejűek. A kit mindnyájan gazembernek kiáltunk ki, az, ha még ma becsületes is idővel va- lószinüleg gazemberré válik. A kit mind­nyájan becsületes embernek kiáltunk ki, ha még ma gazember is, az ellenkező vé­leményre okot adni őrizkedni fog. Az elis­merés emel és buzdít; a meg nem érdemelt korholás lankaszt és hátráltat. Sapienti sat. Ha az ördögöt a falra festjük és pedig, nem véve számba a nagyon megváltozott viszonyokat, az 1860-ik évi rikító festék­kel, és ha aztán az ördög valóban megje­len, kit visz el először ? Azt az intézetet uraim, a mely Önök nemzeties törekvését előmozdítani a Kazinczy-alapitvány nélkül is legjobb tehetsége szerint igyekeznék; azt az intézetet, a melynek néptelenedése, hanyatlá­sa, tengődése, sőt végpusztulásához nem kell egyéb, mint az „egyházi elöljárók“-nak — nem ellenségeskedése, hanem csupán csak vele való nem törődése; azt az intézetet, a melyen tisztelt Önök, ha baj fenyegetné, legalább mostanság egy hajszálnyit sem tudnának lendíteni. A Kazinczy-alapitvány a realgymnasium- ért lett és nem megfordítva; ne kockáz­tassuk a dolog függelékéért magát a dol­got Tessék ezen függelékkel szép csende­sen, igy vagy úgy, bölcseségök szerint elbánni; tessék az „egyházi elöli árok“ ide­vonatkozó magok tartásiírói önmagukban, igy vagy úgy, lelkiismeretök szerint véle­kedni: de lássák jónak fontolóra venni, hogy a mi a családi körben még egészen ártatlan, ugyanazt a piaczra vivés által igen ártalmassá tehetni. A b.-gyulai kir. törvényszék és az ennek területén szervezett hat kir. járásbíróság ügyforgal­mi és tevékenységi kimutatása az 1872. évről. I. Elnöki iroda. Az elnöki igtató hivatalba érkezett mait 1872. évben 1501 ügydarabok, ezek között elintéztetvén . . 1494 hátralékban maradt ................................... 7 II . Polgári törvényszék. A b.-gyulai kir. törvényszék Bókésmegye fenn álló törvényszékétől 1872. év január 1-én történt életbeléptetése alkalmával átvett. . 394 polgári iigydarabot, ehez 1872. évben érkezett 8265 [ tehát elintézendő lett volna 1872. évben . 8659 elintéztetvén pedig.................................... 8488 há tralékban marad.......................................................171 a fentebb Írott 3 elintézni kellett 8659 ügydarab között volt s elintéztetett kereset . . . 494 per elintéztetett egyesség által.................... 23 maka cssági végzés által.............................. 128 perdö ntő végzés es Ítélet által .... 278 hátralékban maradt per.............................. 65 re ndeltetett biztositási végrehajtás ... 83 „ kielégítési „ .... 155 bejegyeztetett egyéni ezég.......................... 1 „ társas „.................................. 10 átadással elin téztetett hagyatéki ügy . . . 787 hátralékban maradt ily természetű ... 9 csőd nyittatott.................................. 5 cs őd befejeztetett........................................ 6 a másodbirósághoz felebbezós történt . . 164 a harmadbirósághoz felebbezés történt . . 71 tartott törvényszéki ülés.....................................262 „ tárgyalás...............................................480 „ tanú kihallgatás és szemle .... 135 ugyancsak a fentebbi 8659 ügy darab közt volt váltó törvényszéki beadvány . . . 1333 ezek közt pedig váltó kereset volt ... 276 a váltó perek közül elintéztetett ogyesség által....................................................... 19 makacssági végzéssel ..........................................114 perdöntő vé gzés és Ítélettel.......................... 45 tartatott ülés.................................................. 73 ,, tárgyalás...............................................247 III. Fenyitő törvényszék. A kir. törvényszék fenyitő osztályához a múlt 1872. évben érkezett.............................. 2022 üg y darab, ebből elintéztetvén.........................1995 hátralékban maradt................................... 27 az 1 871. év végével be nem fejezett bűnügyi vizsgálat az egész törvényszék területén . 259 ehez érkezett 1872-ben ..;.... 371 lett összesen . . . ........ 630 ebből elintéztetvén..............................................506 a mait év végével hátralékban maradt a tör­vényszék területén..........................................124 a fentebb irt 2022 ügydarab közül elintézte­tett a törvényszék által és pedig sommás utón hozott Ítélettel .....................................339 írásbeli per utján hozott ítélettel .... 2 vizsgálat megszüntettetett bűntett hiánya miatt 19 a bűntett vagy tettes ki nem puhatolása miatt 55 befejezett vizsgálat után végítélet nem hozatott 66 ügydarabban, melyekben azonban a végtár­gyalás mindannyira kitűzve van felebbezés történt...................................133 ülés tartatott . , . , . . . . . , . 137 végtárgyalás tartatott.............................. . 85 s ezen 85 végtárgyalási napon a törvényszék ítélt.......................................................511 egyé n felett ezek közül felmentetett a vád alól.............................. 157 el itéltetett.................................................354 IV . Telekkönyvi törvényszék. Békésmegye fenállott telekkönyvi törvényszé­kétől a b.-gyulai kir. törvényszék 1872. év január 1-én átvett.........................................699 ügydarabot; ehez 1872. évben érkezett . . 7837 elintézendő lett volna................................... 8536 elin téztetvén azonban............................... 74gl da rab, hátralékban maradt . . . . . . 1045 Összevonás I. Az elnöki iktatóba érkezett.........................1501 II . A polgári törvényszéki iktatóba érkezett 8659 III. A fenyitő törvényszék által elintézendő lett volna.................................................. 2022 IV. A telekönyvi törvényszék által elintézen­dő lett volna........................................ . 8536 vagyi s összesen elintézendő lett volna . . 20718 elintéztetvén pedig összesen .................... 19468 há tralékban maradt összesen 1872. évről . 1250 ügydarab. A b.-gyulai királyi járásbíróság, a) A nevezett királyi járásbíróság a fenállott hasonnemü szolgabiróságtól 1872. január 1-én átadott....................................................476 polgári ügydarabot; ehez érkezett 1872. évben....................................................... 3203 lett összesen....................................... 3679 ebből elintéztetvén összesen .................... 3674 az 1 872. év végén hátralékban marad . . 5 elintéztetett pedig per egyesség által . . 133 „ makacssági végzés által ... 89 „ perdöntő végzés és Ítélet által. 352 rendeltetett biztositási végrehajtás ... 55 „ kielégítési „ .... 268 hagyatéki ügy '.demileg elintéztetett . . 256 tárgyalás tartatott.............................................1063 tanú kihallgatás........................ 50 b) átvétetett fenyitő ügydarab .... 294 1872. évben érkozett.............................. . 842 lett összesen...................................................1136 há tralékban maradt az 1872. év végén . . 38 bűnvádi vizsgálat befejeztetett.................... 68 befejezetlen maradt.................................... 1 a kihágási ügyek száma lett..........................276 ezekbő l elintéztetett.........................................268 felebbezés t örtént összesen ..................... 60 tárgyalás tartatott........................ ... 387 VI . A b.-Csabai királyi járásbíróság, a) A nevezett kir. jbiróság a fenállott hason nevű szolgabiróságtól 1872. január l én átadott . ............................................. 574 po lgári ügydarabot, ehez érkezett 1872. évben 6647 lett összesen........................................ 7221 ebből elintéztetvén összesen ..................... 6995 az 1 872. év végén hátralékban maradt . . 226 elintéztetett pedig per egyesség által . . 127 „ makacssági végzés által . . 158 „ perdöntő végzés és ítélet által 348 rendeltetett biztositási végrehajtás ... 93 „ kielégítés „ ... 444 hagyatéki ügy érdemileg elintéztetett . . 359 tárgyalás tartatott......................................... — ta nú kihallgatás .............................................. 60 b) átvétetett fenyitő ügydarab .... 104 1872-ben érkezett...............................................647 let t összesen.........................................................751 ebből elintéztetvén...............................................737 há tralékban maradt az 1872. év végén . . 14 bűnvádi vizsgálat befejeztetett .... 124 befejezetlen maradt . , . 1 « * - » • 8 a kihágási ügyek száma lett ..... 164 ezekből elintéztetett..........................................160 fe llebbezés törtönt összesen.......................... 19 tárgyalás tartatott............................................ — (Vége következik.) — Jegyzéke a b.-gyulai kir. f. törvényszék­nek 1873. február 3, 4, 5 és 6-ik napjain- előa­dandó bűnügyeknek. 1846. Magyar János súlyos testi sértési bűnügye. 1849. Rajki József és társai csalási bűnügye.

Next

/
Thumbnails
Contents