Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-09-07 / 36. szám

A harmadik főosztályba tartoznak azon a 2. §. b) pontjában említett keresztezések, mely a mint már nyoluz nemzedéken át megállapodtak, felve­endőknek találtatnak. 6. §. Ezen három főosztályon kívül, a törzs­könyv függelékében, mint negyedik osztályba tar­toznak azon állatod, melyek a 3. §. szerinti elő­jegyzés világlatban tartása utján határoztatnak törzskönyveztetni. 7. §. A törzskönyvbe felvett állatok vagy nyá­jak nemzedékének világlatban tartása, úgy a törzskönyvezés, mint az ilettö tenyésztők érdeké­ben feküdvén, a törzskönyvezést vezető bizottság utasítást fog kidolgozni, mely a tenyésztőknek irányt ad arra, mely xovatos minták szerint ve­zessék törzskönyvezett állataik hágatási és szár­mazási jegyzékeit, i mely egyforma bélyegzési módot fogadjanak el az ellenőrzés megkönyebbi- tése czéljábél; magától értetődvén, hogy a nem törzskönyvezett többi állatokra nézve a tulajdonos tetszés szerinti intézkedése továbbá is fönmarad. 8. §. A törzskönyv egyik következménye a csa­lád alakítás lévén, minden egyszer beigtatott anya­állat úgy tekintetik, mint nemcsak saját szülött­jeinek, hanem ezek ivadékainak is határtalan nem­zedékeken keresztül közös családanya, s illetőleg ősanya; ennélfogva ily családnak egész jelen, mint valamennyi következő nemzedékének min­den egyéne, legyen az him vagy nőstény, ugyan­azon számmal bélyegezendő, metylyel az eredeti családanya van jelölve. E számot családszámnak nevezendjük. Az egyének különböztetéseül szol­gál a mellékszám (sorszám) és ezenkívül születési évszám. 9. A törzskönyv vezetését és ellenőrzését az or­szágos magyar gazdasági egyesület állandó törzs­könyvi bizottsága végzi egy czélra rendelt rendes jegyző segítségével. Ezen bizottság a törzskönyve- zésré bejelentett állatokat vagy nyájukat a lehető leghamarabb s legfeljebb három hó alatt a hely­színén előleges vizsgálat alá veszi, s azok felvéte­le felett határoz. 10. §. Hogy mely állatokra, s egy nagyobb nyájban hány állatra nézve eszközöltessék | törzs­könyvezés, — az a helyszínén működő vizsgáló kiküldöttek belátására bizatik. 11. §. Törzskönyvezés folytatását illetőleg meg­jegyeztetik, hogy a tenyésztők a 7. §-ban említett utasítás szabványaihoz képest kötelezve leendnek a törzskönyvezett állatok vagy nyájakban eszkö­zölt változásokat, u. m. a hágatásokat, vérujitáso- kat, úgy a fogyatékot, elhullást, elárusitast, uttób- binál az is, hogy kinek adatott el, — az éven- kint beküldendő rovatos mintában összeállított ki­mutatásban a törzskönyvező bizottságnak beje­lenteni. 12. §. Az előbbi § ban említett rovatos kimuta tások a törzskönyvnek mellékletét képezik, s azok­nak fölhasználására, és a törzskönyvbe miként le­endő beigtatására nézve a törzskönyvelö bizottság időnkénti üléseiben határoz. 13. §. A törzskönyv évenkint kiadandó füzetek­ben a nagy közönség tudomására hozandja úgy a már törzskönyvezett nyájak és állatok állapotját, vagyis a tenyésztés eredményét, mint az újonnan fölvettek bejegyzését; s ezen kívül minden tuda- kolónak hiteles kimutatás vagy másolatban fölvi- Iágositást adand az egyes nyájakról vagy állatokról. Figyelmeztetés a néphez. A „kisbirtokosok földhitelintézete“ már kelet­kezésekor azt a czélt tűzte volt ki, hogy nem­zetünk legkevésbé vagyonos osztályának is, le egé­szen 100 frtig, lehetőleg jutányos hitelt nyisson; amint­hogy működése megkezdése óta, tehát alig két hó alatt már 212,600 irtot utalványozott ki, 200 írt­tól fői egész tiz és több ezer forintig, az ország csaknem minden vidékeire, és leginkább volt úr­béresek egész- fél- és negyed telkeire, vidéki há­zakra és szöllökre, mely utóbbiak ez ideig épen nem voltak a hitel tárgyai Magyarországon. Mellékesen az intézet arra is számított, hogy szegényebb köznépünket a lelketlen üzérek, uzso­rások és zugügyvédek körmeitől megmentse. E becsületes és áldásos czélt az által vélte kü­lönösen elérni, hogy ha a pénzkölcsön útját any- nyira egyszerűsíti, hogy a legegyszerűbb, józan- eszü polgár is, csupán telek és adókönyve bekül­dése vagy bemutatásával, könnyen hozzá juthat 15 vagy 30 éven által törlesztendő, pár száz fo­rint kölcsönéhez. Az egylet czélja helyességét s a társulat haza fias szándéklatait maga a kormány] is elismerte ; még pedig nemcsak az alapszabályok gyors hely­benhagyása, hanem az által is, hogy közelebbről az intézet zálogleveleinek, az óvadék (zálog)- ké­pességet is engedélyezte. Biztos reményünk van arra is, hogy netaláni peres esetekben a végre­hajtás útját is lehetőleg meg fogja könnyíteni, mi nélkül a csekély összegek kölcsönzése lehetetlenné válnék. . Igen ezen intézet, melynek élén teljes hitelű hazafiak állanak, nemcsak az egyes polgárokra lenne jótékony hatással, de közvetve az egész kisbirtokos osztály és a haza közgazdaságára is igen áldásossá fog válni. Közelebbről azonban az egyesület azon tapasz­talásra jutott, hogy lelketlen zugügyvédek, ezen egyesület czége alatt, pénzt zsarolnak ki a nép­től, s tetemes közbenjárási költségeket számítanak föl, a szegény sorsú és kevés tapasztalásu kölcsön- vevök Rovására. Figyelmeztetjük azért mind a népet, mind pe­dig a törvényhatóságokat és ezek hü tisztviselőit, hogy e lelketlen zsarolásnak, miután a „kis­birtokosok földhitelintézeténél“ ilyen közbenjárásra semmi szükség nincs, a nép fölvilágositása által útját vágni kegyeskedje­nek, hogy igy roszlelkíi emberek az egylet becsü­letes szándékát meg ne hiúsíthassák ! Pest, 1873. május 10-kén. A „kisbirtokosok földhitelintézete.“ Nyilttér. Én és boldogult férjem 2l/2 év előtt magunkat kölcsönösen az „Anher“ czimü életbiztosító társu­latnál 1000 frtig biztosítottuk. De a vidékünkön dühöngő kolera öt is az élők sorából elragadta. Én a szükséges okmányokat a fent czirozett társulatnak itteni ügynökeinek Silberstein testvér uraknak kézbesítettem, és daczára annak, hogy az általunk bevallott korévekben hiány mutatkozott, az „Anker“ az illető összeget Silberstein urak ál­tal nekem mégis kifizette. Miért is az igen tisztelt társulatnak ez utón kö- szönetemet nyilvánítom, őt egyszersmind minden­kinek a legjobban ajánlom. Békés-Gyula, 1873. szeptember 3-án. Laudy Mihályué szül. Hegye Anna. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő Dobay János. ___________HIRDETÉS.____________ Árver ési hirdetmény. A szarvasi királyi járásbíróság mint telekkönyvi ha­tóság részéről közhírré tétetik, miszerint Leeb József ha­gyatékához tartozó a szarvasi 1510. sz. tkjben jegyzett. A. f (2277—78) hr. sz. ház (11764—709) hr. sz. a. tanya­föld a Szent-Andrási 283. sz. tjkben jegyzett. A. f (1553 — 1556) hr. sz. a. szántó I. 3448 — ahr. sz. a. kenderfőid j- (1378—79) hr. sz. a szántó kaszálló, nyilvános árverésen eladatni rendeltetvén ennek eszközlésére és pedig a Szent- Andrási fekvőségeknek 1873. évi October 6-án esetleg november 6-ik napja, a szarvasi fekvőségeknek 1873. évi octóber 7-én, esetleg 1873. november 7-dik napja minden­kor délelőtti 9 órája kitüzetik. Bánatpénz a becsár 10%-ja, a többi feltételek a hivatalos órákban megtekinthetők. Kelt Szarvason, 1873 augusztus 31-én. Kontúr József, ________________________________kir. járásbiró. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ The ,Little Wanzer1 kitűnő jóságúnak tapasztalt amerikai kettősen tűző hajó­kéz- és lábhajtással egyszerű szerkezettel, könnyen betanítva és a belromladozás- tól mentesítve. , . Nagy-Brittaniában több mint 50,000 ily gép van haszná­latban családoknál, és a királyi közoktatási bizottmány által írbon 7000 iskolájában alkalmazásul választva. Mutatványok és varrásminták ingyen. Eladási helyiség: Neuerwall 65. Szerződött szállítói HAMBURG, Oppenheimer-féle ház. R. M. WANZER & Comp. varrógépeknek: Doubleday, Son & Comp. Ügynökök kerestetnek Magyar- és Németország főbb helyein. Főraktár Gyula városa és Békésmegyéro : Kálmán Zsigmoild férfi-ruha rak­tára által Gyulán, elvállalva, hol értesítések készséggel adatnak. Mutatványok, varrásminták és oktatás ingyen. 46) Varrógépek tökéletes javítását elfogadja Gyulán HERBERTH ALAJOS, kezeskedve azok használhatóságáról. 60 20 20 20 10 15 ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Hirdetmény. Békés varos tulajdonához tartozó földvár, soványhát, belenczéres, homokgödör és tég­lagyári földbirtokok f. ev Szt.-Mihály napjától számítandó, és 6 egymásután következő évek­re f. évi septemberhó 9-én Békés városházánál tartandó nyilvános árverés utján haszonbér­be fognak adatni, es pedig a soványháti és belenczéresi birtokok egy tagban, a többiek 14—28 holdas részletekben. Az árverési feltételek hivatalos órákban a városházánál addig is megtekinthetők. Békés város elöljárósága. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Árlejtési hirdetmény. 1873 szeptember 11-én délelőtti 9 órakor Gyiilavárosa városháza nagytermé­ben az alábbi nevezendő munkálatokra u. m. 1) kőműves (300 □ öl járda, kisvárost a nagy magyar varossal összekötő Bárdos, és a Hajós hid, honvéd laktanyaraktár stb.) ...........................100 frt bánatpénz. 2) ács ..................... 3) cserépfödő . . 4) asztalos . . . ő) lakatos . . . 6) üveges ... 7) bádogos munkála­tokra .... nyilvános egység árak utáni árlejtés fog tartatni, a melyhez azonban zárt ajánlatok is elfogadtatnak. Fenn nevezett munkálatokra egyenként vagy együttesen lehet áriejteni; a vállal­kozónak 10°/0 kautiója a városi közpénz­tárban fog letéteményeztetni. Bővebb felvilágosítást a városi mérnöki hivatal ád. Gyulán, 1873. szeptember 5-én. is9) Dobay János, polgármester. 106) 3—5 Jelentés. Alulírott tisztelettel figyelmezteti a t. ez. szülő­ket, hogy a m. kir. felsőbb hatóságilag enge­délyezett nönevelö intézetben azok részére, kik a járvány miatt beszüntettetvén az előadások — vizsgálatot nem tehettek, — szeptember 1-én a kitűzött tantárgyak, valamint a női kézi-munkák­ból egy uj tanfolyamot nyit, mely vizsgálat szeptem­ber hó 22-én fog megtartatni. Az újabb 187%-iki tanfolyam október 1-én veszi kezdetét. Azon biztosítással fordulok tehát a t. ez. szü­lőkhöz : miszerint szorgalmam által (ö törekvé­sem leend oda működni, hogy semmi sem ma­radjon el, mi nevelészeti téren a kívánt siker elérését czélozza. Gyula, augusztus 29-én 1873. Özv. Stégerné, szül. Zsiger Mária, 108) 2—3 okleveles tanítónő. fterebenics István házában. Félévi bormérés Gyula városa 20 korcsmára jogosított fél­évi bormérési jogát f. é. Szt.-Mihály nap­tól 1874. évi Szt.-György napig f. é. szept. 16-án délelőtt 9 órakor a városháza ter­mében árverésre bocsátja. Arverelni szándékozók a kikiáltási ár 10°/o-át bánompénzül kötelesek letenni. Kelt Gyulán, szept. 6. 1873. 112) 1-2 Dobay János, polgármester. Hirdetmény. ni) Csaba városa egyik jegyzői laka, mely a város főpiaczán fekszik, s mely áll 3 szoba, két konyha, két kamara, istáló, szin, pincze, magtár, udvar és kertből, a 1. év. Szent Mihály napjától kezdve 3 egymás után következő évre szeptember 14-én délután 4 órakor tartandó nyilvános árverésen 200 frt bánompénz letétele mellett haszonbérbe adatik. Közelebbi feltételek a városháznál megtudandók. Csaba 1873. szeptember 5-én. Hirdetmény­Mező-Berény város italmérési joga, mely szeptember 29-ik napjától april 24-ik napjáig nyolez korcsmában gyakorolható, a képviselő testület határozata folytán, f. évi szeptember 29-től a jövő 1874-ik év april 24*éig folyó hó 14-ik napján délu­tán 3 órakor a városházánál tartandó nyilvános árverés utján haszonbérbe fog kiadatni Kelt M.-Berényben, szeptember 3-án 1873. 110) Haty Károly, _______jegyző. Nyom atott Gyulán, Dobay János könyvnyomdájában. 1873.

Next

/
Thumbnails
Contents