Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-08-31 / 35. szám

Azonban tekintve iparos osztályunk a már két vá- I sárunk betiltása által okozott anyagi károsodását egyátalán nem talált viszhangra, a még többek ál­tal folytatott pro et contra vita sokszor élesebb kifakadásokban fokozódott, és e tárgyban délután egy órakor a gyűlés eredménytelenül, végzés ki­mondása nélkül oszlott el; — folytatva más napon, e hó 26-án, a midőn rnegbizatott a polgármester, hogy egy október 14-én megtartandó vásárra néz­ve felsőbb helyen ideje korán a lépéseket tegye meg, úgy, hogy a biztosan remélt ehgedélyezés esetében annak megtartása országszerte körözve legyen. 3) A költségvetés kiadási tételei, a küldöttség által tett változásokkal fogadtattak el. — E sze­rint a város bevételei 48.000 frt — kr. kiadásai 60.000 frt — kr., a deficit 12.000 frt — kr., mely minden egyenes állam-adó forint után 15 kr. ki­vetéssel fog pótoltatni. Polgármester ur ezek után kéri a t. képviselő testületet, hogy tekintve, ezen folyó évi költség- vetés elkésett voltát, és megfigyelve azon sajnos körülményt, hogy a város pénztára üres, hogy a közigazgatásban fennakadás ne történjen, enged­tetnék meg ezen adónak kivetése és beszedése már most, mielőtt az a megye által helybenhagyatnék. — A helybenhagyás végzésileg kimondatott, mi­után az uralgó járvány miatt a megyei gyűlés megtartása úgy is el van napolva. 4) Az uradalmak által a költségvetésre tett ész­revételekre a bizottság munkálata fogadtatott el, máfy az uradalmakkal közölve Ioend. 5) Több rendbeli mérnöki előterjesztések között kiváló figyelemben részesült a vasutat a sarkadi köves-gáttal összekötő köves útnak kiépítése, mely még az idén fog eszközöltetni, és e végett a me gye és a vasúti társulat mint részben érdeklettek segély-adásra leendnek felkérendők. Egyéb számos tárgyak inkább magán-jelleggel birván nagyobb részben e hó 17-én intéztettek el. Levelezés. Krach, krach, és még Békés-Szent-Andrá- son is krach. Ki merné tagadni, hogy rendkívüli időszakot érünk 1 A sors különböző csapásai sulyosodtak meg erőtelen vállainkon. Nem elég hogy a természet nagymértékben meg­vonta tőlünk áldását, s áldás helyett pusztító ostort bocsátott ránk elvévén a földmivesnek reménysé­gét, meghiúsította fáradozását, e mellé a végzet kérlelhetlen vaskeze különben is szegény, mond­hatni elárvult hazánkra külde pusztító pestist, mely falvakban s városokban kíméletet nem ismerve szedi áldozatát s már eddig is számtalanokat fosz­tott meg a családi édes köteléktől. Nem lehet tagadni, hogy ily átalános csapások sok tekintetben kiszámithatlan veszteséget okoznak s az ebből természetesen következni szokott terhek ólom súllyal nehezednek vállainkra. De más részről ha megondoljuk, hogy ez a ter­mészetnek általunk meg nem változtatható csa­pása, szem előtt tartva a példabeszédet „ Túrd bé­kével a mit megváltoztatni nem lehet“ eltűrjük, ha bár a türelem súlya alatt roskadoznak is vállaink; de midőn egyes ember gondatlan könyelmüsége anyagi jólétünkben megkárosít, ez méltán növeli keblünkben a fájdalmas elkeseredés érzelmeit. Községünkben nehány év alatt egymást érte a veszteség, ugyanis életbe léptettetett községünkben előbb az úgynevezett „temetkezési“, később a kiliá- sasitási egyletI kezdetben nem igen jelentkeztek ugyan tömegesen a beirók, de az első eseti férj­hez menetel megtörténvén a befizetett 30 krajezár helyett 40—50 forint kiosztott jutalék elég ösztön volt arra, hogy százak álljanak be a társulat tag­jai közzé, a társulat megalakult, de minden enge­délyezett alapszabály nélkül s mi lön az eredmény ? természetesen semmi más mint az, hogy mind a temetkezési“ mind a „kiházasitási egylet* néhány évi vajúdás után ez előtt mintegy 5 évvel meg­bukott, s egyos polgárok több mint 10—15000 fo­rintban károsodának meg. És volt-e ki o bukott társaságok ügyeit megvizsgálta volna? Volt-e ki a megkárosodott feleknek csak némi vigasztalására hivatalos eljárás által némi elégtételt szerzett volna ? bizony senki. Bizony bizony nem lett volna szükségtelen e megbukott társulatokat, ha az akkori törvényes hatóság figyelmére méltatja, legalább a károsult feleknek lett volna tudomása a bukás okáról s megnyugodott volna benne, hogy tovább fenn nem állhat. Node vessünk fátyolt a múltra, van most köz­ségünkben újabb esemény, mely meglehetősen fel­izgatta a kedélyeket, tudnillik községi pénztár no- kunk krachot mondott; folyó hó 18-án vétetvén észre a hiány már is mint egy 2000 deficit figu­rái. Vajba ez lenne a maximum, de félő — az eddigi tapasztalatok szerint — ha az adókönyvecs- kék megvizsgáltatnak, óriási lesz a deficit. Sinka Albert volt pónztárnok a dolog kiderülésével azon­nal letartóztattatott I Szarvason várja a dolog fej­lődését, természetesen a hűvösön. Annyival inkább sajnos ez esemény, mert az illető pénztárnok nem bir elég biztosítékkal már csak az eddig felfede­zett hiányra nézve sem. Most már az a kérdés merül fel, mikép fog foganatosíttatni az 1858-iki XXI. törvény czikk 23. §-sa? mely nyiltan mondja, hogy „az adókönyvecskékkel igazolt, de az adó hiva­talba be nem szolgáltatott összegekre nézve a pénz­tárnok, második sorban a községi összes elöljárók felelősek.“ Ezeket így értve bizvást elmondhatjuk, hogy I Bókés-Szent-Andráson is van krach. Zih Károly. — Jegyzéke a b.-gyulai kir. törvényszéknél 1873-évi szeptember 1-sö és következő napjain tartandó ülésen előadandó pereknek. Előadó: Nyikora Mihály tsz. bíró. 5818. Salamon Jánosné és társa felpereseknek őr. K. Nagy István és társai alperesek elleni tör­vényes osztályrész iránti pere. 6263. Grosz Sebestyén és társai felpereseknek Seheitler Mátyás alperes ellőni ingóság és 160 frt iránti pere. 29. Ludvig Rozália felperesnek özv. Ludvig Antalné s társai alperesek elleni köteles rész irán­ti pere. Újdonságok. — Honvéd-laktanyánk vajúdó ügye végmeg­oldás felé közeleg. — Az e napokban e czélból körünkben volt miniszteri osztály-tanácsos Cser­halmi úrral az egyesség megköttetett; e szerint a város megmarad tulajdonjogában a laktanyának, de azt az államnak a honvédség részére minden dij nélkül használatába bocsátja, a felszerelvénye­ket a város által kívánt 6119 frtban az állam meg­téríti, de a város köteles 9—10 ölnyi hosszaság­ban három részre osztott raktárt építeni, és az is- tálók jászolait bádoggal bevonni. — A város ka­tona-tartással nem leend terhelve, kivéve a rövid őszi gyakorlatok alatt, de a legénység akkor is a mennyire lehetséges a laktanyában fog étkezni. — E feltételek kölcsönösen elfogadtattak, a jegyző­könyv a város részéröl alá is íratott, és a nmélt. hadügyministerium jóváhagyása alá bocsáttatott. — Mezö-Berényböl e hő 27-röl azon fájdalmas hirt vesszük, hogy Gozmány Ferencz kereskedő, a legbecsületesebb és legnépszerűbb emberek egyike, ki — mint mondani szokták — a légynejc sem vétett, — kit minden ember szeretett, több napok előtt a járványos nyavalyába esett volt ugyan, de a melyből — isten után — a jeles és fáradhrtat- lan dr. Luxnak sikerült öt kimenteni, — azonban az abból következett utóbajoknak ellent nem áll­hatván, fájdalom ! annak menthetlenül áldozata lett 56 éves korában. Aon mondhatatlan részvét, melyet nevezett derék férfiúnak, a legjobb férj­nek s gyöngéd családapának halála minden osz­tálynál keltett, némi vigaszul szolgálhat az ö el vesztésén méltán kesergő úri családnak. IsteD nyugtassa harnvadó porait! — A rendőri szervezés ügye, mint a P. N. Írja — végmegoldásához, közeledik. Előbb a fő városi, azután az országos fog szerveztetni; amaz polgárilag, ez utóbbi katonailag. A fővárosi rend­őrség az őszi hónapokban szervezve lesz s közvet­lenül a boliigyminiszterium alá helyeztetik. A mi az országosat illeti, erre nézve nemrég enquete bi­zottság ülésezett, melynek elnöke: Ribáry min. ta­nácsos és tagjai: a belügyi, a közlekedési, honvé­delmi, igazságügyi és a horvát-szlavon miniszteri küldöttek voltak. — E bizottság az országos rend­őrségnek katonailag leendő szervezését kimondván, egyúttal oda nyilatkozott, hogy ennek közegei a kiszolgált honvédségből fognak összeállittatni, do tekintet lesz az eddigi kapitányok és csendbizto­sokra is. Az összes rendőri közegek a honvédel­mi miniszter parancsnoksága alatt fognak állni, Az ország rendőri kerületekre fog felosztatni. Ezek­ben kerületi parancsnokok vagy főfelügyelők; a megyékben és járásokban fő- és albiztoaok és köz- rondörök fognak alkalmaztatni. A közrendörök fizetése 400 frt. Ezen rendőrségnek hatásköre a végrehajtás, a munieipiumok politikai, illetőleg rendészeti hatóságainak meghagyása folytán; mert a kapitányi és hadnagyi hivatalok ezentúl is meg­maradnak. — Az országos szervezés megindít- tátik, mihelyt a fővárosi befejezve leend. — Az enquete főleg azon kérdéssel foglalkozott: vájjon az összes hazai rendőrség polgárilag vagy katonailag legyen-e szervezve? — A katonailag történő szervezés mellett főleg a következőket hozták föl: 1) kevesebb költséggel jár; 2) a szi­gorú és pontos eljárásnak nagyobb garantiáit nyújt­ja; 3) oly egyénekből állítható össze, kik több évi jeles katonai szolgálat alatt altiszti állásra té­vén szert, hivatallal való ellátásra ép úgy igényt tarthatnak, mint a háborúban rokkantakká váltak segélypénzre vagy ingyenes eltartásra; 4) nem ke­vésbé fontos azon körülmény is, hogy Európában a provinciális rendőrség, Szászország kivételével, mind katonailag van szervezve. Ezen szempontok folytán a katonailag való szervezés fogadtatott el, s ez elv alapján készül a kormány törvényjavas­lata. Sziüi szemle. Nagyságos Göndöc8 Benedek apát és gyulai lelkész tiszteletére, mint azt már múlt lapunkban említettük, szombaton díszelőadás ada­tott, mely alkalommal „Egy magyar plébános“ czi- mü színmű Lukácsy Sándortól került színre. Tisz­teletünket és teljes elismerésünket kell kifejeznünk, hogy a társulat ezen előadás által a közörömnek igyekezett kifejezést adni. Az előadott színműben hiányzik a drámai egy­ség, nincs központ, mely körül az eseményeknek folynia kell; hanem a helyett van számtalan epi­zód, mely mintegy erőszakolva, s csakis a szini ha­tás kedvéért van odatüzve. Azonban gyenge szin- mü-irodalmunk mellett, ez is nyereségnek monhad- tó, 8 különben is Lukácsy egyike azoknak, ki vas­szorgalma s ernyedetlen buzgalma által igyekszik szinmtt-irodalmuk hézagait betölteni. A szereplők igyekezete folytán a darab köztetszést aratott. Vasárnap „Don Caesar de Bazan“ adatott. Itt is, mint majd minden szerepben fényes jelét adta Lukácsy alakitó tehetségének, és kétszeres sajnál­kozást költ bennünk, hogy nála a phisikális szer­vezet szerepkörének magas igényeket is kielégítő betöltésére, gyönge. Sándor játéka sok helyen a szivhez szól, és oly húrokat penget meg ott, melyek szép reményre jogosítanak előhaladását illetőleg, kár, hogy sok helyen elragadtatja magát a hév által, nem tud szerepe felett uralkodni, és azt öntudatosan alakí­tani, miből a gyakori rósz hangsúlyozása, és fél­szeg mimikája eredeztethető. Hétfőn, augusztus 25 én Vincze József ur ven­dégszereplése — és műkedvelők köz-reraüködésá- vel „Hasznos gyógyszer az anyósok ellen“ adatott. A jót választott, mulattató vígjátékról csak elis­meréssel nyilatkozhatunk, úgy a műkedvelők, mint kisegítő derék színészeink játékát tekintve. Hegedüsné — Donna Leonczia, és Pásztory — Don Cleto Langredo bohó jelenetekkel telt, erede­ti játékukkal, derült, élvezetes estét szereztek, a szép számmal jelen volt közönségnek. A műkedvelő urak játékát pedig, — ha egyá- talában szabad róla Ítéletet mondanunk — csak dicsérnünk lehet; különösen áll ez Grüner M. úr­ra nézve, kinek a színpadon otthonos megjelenése, s szerepének könnyed, szabatos kezelése, még a szigorúbb követelményeknek is képes lehető meg­felelni. Kár, hogy Lehóczky A. úrnak egyes he­lyeken vontatott, 8 csak alig érthető alant hango- ni beszéde, úgy Grüner M. urnák néhol kelletté­nél sobesebbeni szavalása, a kellemes öszhangot rövid perczekre megzavard; ez azonban nem tar­tóztatta a közönséget, hogy szives fellépésöket és játékukat zajos tapsokkal és kihívásokat ne jutal­mazza. Bodosiné, Virágh Ilka szinte jól játszottak. Vincze József vendégművész úr „Miről apám oly búsan szólt“ — és „Nincsen apám, nincsen anyám“ — népdalokat énekló. Az iraposans „mély bassus“ hang, mely a szigorú precizitásnak még is megfelelt, valóban mély bámulatra ragadt be- nünket, s a népdalokat, a közönség többszörös tetszés nyilvánítása mellett, ismételnie kelletett. Hisszük, hogy még nem utoljára hallottuk veterán művészünket! Végül felföldi kettős tót táncz — Seböknó és Sebőktől előadva. — Na, ilyet nem igen látunk erre mi felénk! s hogy olyas népszínművekben ismét szivesen elnézné a közönség, arról élénk tet­szés nyilvánításai elég biztosítékot nyújtanak. Kedden: „A nőuralom, Szigligetinek 100 ara­nyat nyert pályadija került színre. Csak a fővárosi kritikával fogunk kezet, midőn azt mondjuk, hogy e szerep szakmát, melyben e darabban Lukácsyné fellépett, tölti legjobban be, a moly állításnak igazságával jelen játéka minden­kit meggyőztetek. Lukácsyt sem hátráltatta Szirtfoki Jenő eljátszá­sában gyenge szervezete, mintán abban semmi he­ves kitörést igénylő drámai jelenet nincsen, s igy játéka müizléi ünknek megfelelő volt. Csötörtökön „A haza“ előadatásával csak annyit akarunk megjegyezni, hogy ez előadásban a népes jelenetek összevágósága épen nem állott arányban az egyes szereplők játékával. ^ Szarvasi újdonságok (Augustus 26.1873.) Kenderaztatasi járvány. Mi boldog szarvasi­ak örülhetünk, mert alig szabadulunk egy vendég­től, azonnal jön helyette másik — ez pedig nem más most, mint a konderáztatás, ez most oly meny- nyiségben eszközöltetik, hogy egész járványnyá fejlődött. Városunkban a cholera járvány kezde­tekor alakult járvány bizottság ennek legelső tet­te volt a kenderáztatás betiltása, — ugyanazt be­tiltotta egy miniszteri rendelet is — mit eredmé­nyezett ez, semmit, mert városunk tanácsa,—jazon nem is hatáskörébe tartozó ügy felett, — és azon a czimen, hogy ez a városnak 20000 frtot jöve­delmez, hozott végzést, hogy t. i. kendert áztatni szabad — nem gondolva azt, hogy evvel agyán annyi ezer embernek az egészségét koczkáztatja, — nézzünk jól széjjel, mit látunk magunk körül, mindenütt csak áztatott kendert, telve van vele a város alatti pocsolya, az orosházi út melletti álló . vizek, a Kákafok, a Körös és a határ minden álló vize és ezen mesés mennyiségű kiáztatott kender amúgy nedvesen mind bekerül a városba, megtel­nek vele a házak, udvarok, kertek, elgondolhatja az olvasó, hogy mily dögletessé teszi a levegőt ezen mesés mennyiségű áztatott kender — és ez mind akkor történik, midőn a cholera még nem szűnt meg egészen városunkban — de helyette a hideglelés kezd aggasztólag terjedni — ily állapo­tok után nincs más óhajtásnak mint az, hogy ren­dezett tanács jöjjön el a te országod ! ! ! — Születések és halálozások kimutatása városunk­ban az illető egyházak anyakönyvi kimutatása sze­rint f. év január 1-töl a mai napig, az ev. egy­házban született 517 meghalt l302, a róm. kath. egyházban szül. 71, meghalt 190, az izr. haladó hitközségnél szül. 18, meghalt 14, az orth. izr. hit­községnél született 4, meghalt 8. — Szt. István király napját csendesen ülték meg városunkban — növelte ezt az, mert csapán a róm. kath. egyházban volt isteni tisztelet, kérd­jük a többi egyházak elöljáróit, hogy mi akadá­lyozza ezen kizárólagosan nemzeti ünnep megtar­tását. — Padló járdáink hogy mily karban tartatnak, mutatja ismét a következő eset, pár nappal eze­lőtt a templomból hazamenet, egy özvegy éltes asszony a selyem utczán a padlóról leesett, és oly súlyosan megsérült, hogy sebeiben meg is halt, — ugyanakkor a föutczán is két telkes gazda szinte leesett a padlóról és súlyosan megsérült. — Kérd­jük az elöljáróságot, hogy mikor lesz már vége az ily eseteknek — mikor fog már hozzá kezdet­ni a padlók lerakatásához és, kijavíttatásához ezen lassúság annyival is inkább csodálatos, mert már padlók is vannak készletben, hivatalos ács is van, nézetünk szerint nem akkor kell a padlókat lera­katni, midőn már térdig ér a sár, hanem száraz időben — a népesebb forgalmi helyekre kettős padló sort kérünk tétetni. — Csigagyorsaság. N.-Váradról egy itteni csa­ládhoz távsürgönyt intéztek, melyben tudatták egy ottani rokonuknak elhunytát — és meghívták őket a temetésre. Ezon sürgöny annak idejében M.-Túr­ra érkezett és ott egy éjjel és nappal hevert emiatt a család nem lehetett jelen a temetésen, a mi különös, ugyan akkor ottan postára is tettek egy levelet városunkba czimezve, és ezen levél hamarább érkezett rendeltetése helyére mint a táv­sürgöny. — A cholera f. hó 8-ka óta járvány jellegét elvesz­tette az az óta folytonosan enyészöben van a na­ponkénti halálozás, egy nap alatt 3—4 az összes elhal­tak száma, junius 10-ke óta 928. — Városunk elöljárói enyhitni kivánván a chole­ra járvány által árvaságra jutottak ínségén, elha­tározta, hogy azok felsegéléséro f. év September 1-töl megindítja a könyör adomány gyűjtését, rai

Next

/
Thumbnails
Contents