Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-08-31 / 35. szám

Azonban tekintve iparos osztályunk a már két vá- I sárunk betiltása által okozott anyagi károsodását egyátalán nem talált viszhangra, a még többek által folytatott pro et contra vita sokszor élesebb kifakadásokban fokozódott, és e tárgyban délután egy órakor a gyűlés eredménytelenül, végzés kimondása nélkül oszlott el; — folytatva más napon, e hó 26-án, a midőn rnegbizatott a polgármester, hogy egy október 14-én megtartandó vásárra nézve felsőbb helyen ideje korán a lépéseket tegye meg, úgy, hogy a biztosan remélt ehgedélyezés esetében annak megtartása országszerte körözve legyen.

3) A költségvetés kiadási tételei, a küldöttség által tett változásokkal fogadtattak el. — E szerint a város bevételei 48.000 frt — kr. kiadásai 60.000 frt — kr., a deficit 12.000 frt — kr., mely minden egyenes állam-adó forint után 15 kr. kivetéssel fog pótoltatni.

Polgármester ur ezek után kéri a t. képviselő testületet, hogy tekintve, ezen folyó évi költség- vetés elkésett voltát, és megfigyelve azon sajnos körülményt, hogy a város pénztára üres, hogy a közigazgatásban fennakadás ne történjen, engedtetnék meg ezen adónak kivetése és beszedése már most, mielőtt az a megye által helybenhagyatnék. — A helybenhagyás végzésileg kimondatott, miután az uralgó járvány miatt a megyei gyűlés megtartása úgy is el van napolva.

4) Az uradalmak által a költségvetésre tett észrevételekre a bizottság munkálata fogadtatott el, máfy az uradalmakkal közölve Ioend.

5) Több rendbeli mérnöki előterjesztések között kiváló figyelemben részesült a vasutat a sarkadi köves-gáttal összekötő köves útnak kiépítése, mely még az idén fog eszközöltetni, és e végett a me gye és a vasúti társulat mint részben érdeklettek segély-adásra leendnek felkérendők.

Egyéb számos tárgyak inkább magán-jelleggel birván nagyobb részben e hó 17-én intéztettek el.

Levelezés.

Krach, krach, és még Békés-Szent-Andrá- son is krach.

Ki merné tagadni, hogy rendkívüli időszakot érünk 1 A sors különböző csapásai sulyosodtak meg erőtelen vállainkon.

Nem elég hogy a természet nagymértékben megvonta tőlünk áldását, s áldás helyett pusztító ostort bocsátott ránk elvévén a földmivesnek reménységét, meghiúsította fáradozását, e mellé a végzet kérlelhetlen vaskeze különben is szegény, mondhatni elárvult hazánkra külde pusztító pestist, mely falvakban s városokban kíméletet nem ismerve szedi áldozatát s már eddig is számtalanokat fosztott meg a családi édes köteléktől.

Nem lehet tagadni, hogy ily átalános csapások sok tekintetben kiszámithatlan veszteséget okoznak s az ebből természetesen következni szokott terhek ólom súllyal nehezednek vállainkra.

De más részről ha megondoljuk, hogy ez a természetnek általunk meg nem változtatható csapása, szem előtt tartva a példabeszédet „ Túrd békével a mit megváltoztatni nem lehet“ eltűrjük, ha bár a türelem súlya alatt roskadoznak is vállaink; de midőn egyes ember gondatlan könyelmüsége anyagi jólétünkben megkárosít, ez méltán növeli keblünkben a fájdalmas elkeseredés érzelmeit.

Községünkben nehány év alatt egymást érte a veszteség, ugyanis életbe léptettetett községünkben előbb az úgynevezett „temetkezési“, később a kiliá- sasitási egyletI kezdetben nem igen jelentkeztek ugyan tömegesen a beirók, de az első eseti férjhez menetel megtörténvén a befizetett 30 krajezár helyett 40—50 forint kiosztott jutalék elég ösztön volt arra, hogy százak álljanak be a társulat tagjai közzé, a társulat megalakult, de minden engedélyezett alapszabály nélkül s mi lön az eredmény ? természetesen semmi más mint az, hogy mind a temetkezési“ mind a „kiházasitási egylet* néhány évi vajúdás után ez előtt mintegy 5 évvel megbukott, s egyos polgárok több mint 10—15000 forintban károsodának meg. És volt-e ki o bukott társaságok ügyeit megvizsgálta volna? Volt-e ki a megkárosodott feleknek csak némi vigasztalására hivatalos eljárás által némi elégtételt szerzett volna ? bizony senki.

Bizony bizony nem lett volna szükségtelen e megbukott társulatokat, ha az akkori törvényes hatóság figyelmére méltatja, legalább a károsult feleknek lett volna tudomása a bukás okáról s megnyugodott volna benne, hogy tovább fenn nem állhat.

Node vessünk fátyolt a múltra, van most községünkben újabb esemény, mely meglehetősen felizgatta a kedélyeket, tudnillik községi pénztár no- kunk krachot mondott; folyó hó 18-án vétetvén észre a hiány már is mint egy 2000 deficit figurái. Vajba ez lenne a maximum, de félő — az eddigi tapasztalatok szerint — ha az adókönyvecs- kék megvizsgáltatnak, óriási lesz a deficit. Sinka Albert volt pónztárnok a dolog kiderülésével azonnal letartóztattatott I Szarvason várja a dolog fejlődését, természetesen a hűvösön. Annyival inkább sajnos ez esemény, mert az illető pénztárnok nem bir elég biztosítékkal már csak az eddig felfedezett hiányra nézve sem. Most már az a kérdés merül fel, mikép fog foganatosíttatni az 1858-iki XXI. törvény czikk 23. §-sa? mely nyiltan mondja, hogy „az adókönyvecskékkel igazolt, de az adó hivatalba be nem szolgáltatott összegekre nézve a pénztárnok, második sorban a községi összes elöljárók felelősek.“

Ezeket így értve bizvást elmondhatjuk, hogy I Bókés-Szent-Andráson is van krach.

Zih Károly.

— Jegyzéke a b.-gyulai kir. törvényszéknél 1873-évi szeptember 1-sö és következő napjain tartandó ülésen előadandó pereknek.

Előadó: Nyikora Mihály tsz. bíró.

5818. Salamon Jánosné és társa felpereseknek őr. K. Nagy István és társai alperesek elleni törvényes osztályrész iránti pere.

6263. Grosz Sebestyén és társai felpereseknek Seheitler Mátyás alperes ellőni ingóság és 160 frt iránti pere.

29. Ludvig Rozália felperesnek özv. Ludvig Antalné s társai alperesek elleni köteles rész iránti pere.

Újdonságok.

— Honvéd-laktanyánk vajúdó ügye végmegoldás felé közeleg. — Az e napokban e czélból körünkben volt miniszteri osztály-tanácsos Cserhalmi úrral az egyesség megköttetett; e szerint a város megmarad tulajdonjogában a laktanyának, de azt az államnak a honvédség részére minden dij nélkül használatába bocsátja, a felszerelvényeket a város által kívánt 6119 frtban az állam megtéríti, de a város köteles 9—10 ölnyi hosszaságban három részre osztott raktárt építeni, és az is- tálók jászolait bádoggal bevonni. — A város katona-tartással nem leend terhelve, kivéve a rövid őszi gyakorlatok alatt, de a legénység akkor is a mennyire lehetséges a laktanyában fog étkezni. — E feltételek kölcsönösen elfogadtattak, a jegyzőkönyv a város részéröl alá is íratott, és a nmélt. hadügyministerium jóváhagyása alá bocsáttatott.

— Mezö-Berényböl e hő 27-röl azon fájdalmas hirt vesszük, hogy Gozmány Ferencz kereskedő, a legbecsületesebb és legnépszerűbb emberek egyike, ki — mint mondani szokták — a légynejc sem vétett, — kit minden ember szeretett, több napok előtt a járványos nyavalyába esett volt ugyan, de a melyből — isten után — a jeles és fáradhrtat- lan dr. Luxnak sikerült öt kimenteni, — azonban az abból következett utóbajoknak ellent nem állhatván, fájdalom ! annak menthetlenül áldozata lett 56 éves korában. Aon mondhatatlan részvét, melyet nevezett derék férfiúnak, a legjobb férjnek s gyöngéd családapának halála minden osztálynál keltett, némi vigaszul szolgálhat az ö el vesztésén méltán kesergő úri családnak. IsteD nyugtassa harnvadó porait!

— A rendőri szervezés ügye, mint a P. N. Írja — végmegoldásához, közeledik. Előbb a fő városi, azután az országos fog szerveztetni; amaz polgárilag, ez utóbbi katonailag. A fővárosi rendőrség az őszi hónapokban szervezve lesz s közvetlenül a boliigyminiszterium alá helyeztetik. A mi az országosat illeti, erre nézve nemrég enquete bizottság ülésezett, melynek elnöke: Ribáry min. tanácsos és tagjai: a belügyi, a közlekedési, honvédelmi, igazságügyi és a horvát-szlavon miniszteri küldöttek voltak. — E bizottság az országos rendőrségnek katonailag leendő szervezését kimondván, egyúttal oda nyilatkozott, hogy ennek közegei a kiszolgált honvédségből fognak összeállittatni, do tekintet lesz az eddigi kapitányok és csendbiztosokra is. Az összes rendőri közegek a honvédelmi miniszter parancsnoksága alatt fognak állni, Az ország rendőri kerületekre fog felosztatni. Ezekben kerületi parancsnokok vagy főfelügyelők; a megyékben és járásokban fő- és albiztoaok és köz- rondörök fognak alkalmaztatni. A közrendörök

fizetése 400 frt. Ezen rendőrségnek hatásköre a végrehajtás, a munieipiumok politikai, illetőleg rendészeti hatóságainak meghagyása folytán; mert a kapitányi és hadnagyi hivatalok ezentúl is megmaradnak. — Az országos szervezés megindít- tátik, mihelyt a fővárosi befejezve leend. — Az enquete főleg azon kérdéssel foglalkozott: vájjon az összes hazai rendőrség polgárilag vagy katonailag legyen-e szervezve? — A katonailag történő szervezés mellett főleg a következőket hozták föl: 1) kevesebb költséggel jár; 2) a szigorú és pontos eljárásnak nagyobb garantiáit nyújtja; 3) oly egyénekből állítható össze, kik több évi jeles katonai szolgálat alatt altiszti állásra tévén szert, hivatallal való ellátásra ép úgy igényt tarthatnak, mint a háborúban rokkantakká váltak segélypénzre vagy ingyenes eltartásra; 4) nem kevésbé fontos azon körülmény is, hogy Európában a provinciális rendőrség, Szászország kivételével, mind katonailag van szervezve. Ezen szempontok folytán a katonailag való szervezés fogadtatott el, s ez elv alapján készül a kormány törvényjavaslata.

Sziüi szemle. Nagyságos Göndöc8 Benedek apát és gyulai lelkész tiszteletére, mint azt már múlt lapunkban említettük, szombaton díszelőadás adatott, mely alkalommal „Egy magyar plébános“ czi- mü színmű Lukácsy Sándortól került színre. Tiszteletünket és teljes elismerésünket kell kifejeznünk, hogy a társulat ezen előadás által a közörömnek igyekezett kifejezést adni.

Az előadott színműben hiányzik a drámai egység, nincs központ, mely körül az eseményeknek folynia kell; hanem a helyett van számtalan epizód, mely mintegy erőszakolva, s csakis a szini hatás kedvéért van odatüzve. Azonban gyenge szin- mü-irodalmunk mellett, ez is nyereségnek monhad- tó, 8 különben is Lukácsy egyike azoknak, ki vasszorgalma s ernyedetlen buzgalma által igyekszik szinmtt-irodalmuk hézagait betölteni. A szereplők igyekezete folytán a darab köztetszést aratott.

Vasárnap „Don Caesar de Bazan“ adatott. Itt is, mint majd minden szerepben fényes jelét adta Lukácsy alakitó tehetségének, és kétszeres sajnálkozást költ bennünk, hogy nála a phisikális szervezet szerepkörének magas igényeket is kielégítő betöltésére, gyönge.

Sándor játéka sok helyen a szivhez szól, és oly húrokat penget meg ott, melyek szép reményre jogosítanak előhaladását illetőleg, kár, hogy sok helyen elragadtatja magát a hév által, nem tud szerepe felett uralkodni, és azt öntudatosan alakítani, miből a gyakori rósz hangsúlyozása, és félszeg mimikája eredeztethető.

Hétfőn, augusztus 25 én Vincze József ur vendégszereplése — és műkedvelők köz-reraüködésá- vel „Hasznos gyógyszer az anyósok ellen“ adatott.

A jót választott, mulattató vígjátékról csak elismeréssel nyilatkozhatunk, úgy a műkedvelők, mint kisegítő derék színészeink játékát tekintve.

Hegedüsné — Donna Leonczia, és Pásztory — Don Cleto Langredo bohó jelenetekkel telt, eredeti játékukkal, derült, élvezetes estét szereztek, a szép számmal jelen volt közönségnek.

A műkedvelő urak játékát pedig, — ha egyá- talában szabad róla Ítéletet mondanunk — csak dicsérnünk lehet; különösen áll ez Grüner M. úrra nézve, kinek a színpadon otthonos megjelenése, s szerepének könnyed, szabatos kezelése, még a szigorúbb követelményeknek is képes lehető megfelelni. Kár, hogy Lehóczky A. úrnak egyes helyeken vontatott, 8 csak alig érthető alant hango- ni beszéde, úgy Grüner M. urnák néhol kelletténél sobesebbeni szavalása, a kellemes öszhangot rövid perczekre megzavard; ez azonban nem tartóztatta a közönséget, hogy szives fellépésöket és játékukat zajos tapsokkal és kihívásokat ne jutalmazza.

Bodosiné, Virágh Ilka szinte jól játszottak.

Vincze József vendégművész úr „Miről apám oly búsan szólt“ — és „Nincsen apám, nincsen anyám“ — népdalokat énekló. Az iraposans „mély bassus“ hang, mely a szigorú precizitásnak még is megfelelt, valóban mély bámulatra ragadt be- nünket, s a népdalokat, a közönség többszörös tetszés nyilvánítása mellett, ismételnie kelletett. Hisszük, hogy még nem utoljára hallottuk veterán művészünket!

Végül felföldi kettős tót táncz — Seböknó és Sebőktől előadva. — Na, ilyet nem igen látunk erre mi felénk! s hogy olyas népszínművekben ismét szivesen elnézné a közönség, arról élénk tetszés nyilvánításai elég biztosítékot nyújtanak.

Kedden: „A nőuralom, Szigligetinek 100 aranyat nyert pályadija került színre.

Csak a fővárosi kritikával fogunk kezet, midőn azt mondjuk, hogy e szerep szakmát, melyben e darabban Lukácsyné fellépett, tölti legjobban be, a moly állításnak igazságával jelen játéka mindenkit meggyőztetek.

Lukácsyt sem hátráltatta Szirtfoki Jenő eljátszásában gyenge szervezete, mintán abban semmi heves kitörést igénylő drámai jelenet nincsen, s igy játéka müizléi ünknek megfelelő volt.

Csötörtökön „A haza“ előadatásával csak annyit akarunk megjegyezni, hogy ez előadásban a népes jelenetek összevágósága épen nem állott arányban az egyes szereplők játékával.

^ Szarvasi újdonságok (Augustus 26.1873.)

Kenderaztatasi járvány. Mi boldog szarvasiak örülhetünk, mert alig szabadulunk egy vendégtől, azonnal jön helyette másik — ez pedig nem más most, mint a konderáztatás, ez most oly meny- nyiségben eszközöltetik, hogy egész járványnyá fejlődött. Városunkban a cholera járvány kezdetekor alakult járvány bizottság ennek legelső tette volt a kenderáztatás betiltása, — ugyanazt betiltotta egy miniszteri rendelet is — mit eredményezett ez, semmit, mert városunk tanácsa,—jazon nem is hatáskörébe tartozó ügy felett, — és azon a czimen, hogy ez a városnak 20000 frtot jövedelmez, hozott végzést, hogy t. i. kendert áztatni szabad — nem gondolva azt, hogy evvel agyán annyi ezer embernek az egészségét koczkáztatja, — nézzünk jól széjjel, mit látunk magunk körül, mindenütt csak áztatott kendert, telve van vele a város alatti pocsolya, az orosházi út melletti álló . vizek, a Kákafok, a Körös és a határ minden álló vize és ezen mesés mennyiségű kiáztatott kender amúgy nedvesen mind bekerül a városba, megtelnek vele a házak, udvarok, kertek, elgondolhatja az olvasó, hogy mily dögletessé teszi a levegőt ezen mesés mennyiségű áztatott kender — és ez mind akkor történik, midőn a cholera még nem szűnt meg egészen városunkban — de helyette a hideglelés kezd aggasztólag terjedni — ily állapotok után nincs más óhajtásnak mint az, hogy rendezett tanács jöjjön el a te országod ! ! !

— Születések és halálozások kimutatása városunkban az illető egyházak anyakönyvi kimutatása szerint f. év január 1-töl a mai napig, az ev. egyházban született 517 meghalt l302, a róm. kath. egyházban szül. 71, meghalt 190, az izr. haladó hitközségnél szül. 18, meghalt 14, az orth. izr. hitközségnél született 4, meghalt 8.

— Szt. István király napját csendesen ülték meg városunkban — növelte ezt az, mert csapán a róm. kath. egyházban volt isteni tisztelet, kérdjük a többi egyházak elöljáróit, hogy mi akadályozza ezen kizárólagosan nemzeti ünnep megtartását.

— Padló járdáink hogy mily karban tartatnak, mutatja ismét a következő eset, pár nappal ezelőtt a templomból hazamenet, egy özvegy éltes asszony a selyem utczán a padlóról leesett, és oly súlyosan megsérült, hogy sebeiben meg is halt, — ugyanakkor a föutczán is két telkes gazda szinte leesett a padlóról és súlyosan megsérült. — Kérdjük az elöljáróságot, hogy mikor lesz már vége az ily eseteknek — mikor fog már hozzá kezdetni a padlók lerakatásához és, kijavíttatásához ezen lassúság annyival is inkább csodálatos, mert már padlók is vannak készletben, hivatalos ács is van, nézetünk szerint nem akkor kell a padlókat lerakatni, midőn már térdig ér a sár, hanem száraz időben — a népesebb forgalmi helyekre kettős padló sort kérünk tétetni.

— Csigagyorsaság. N.-Váradról egy itteni családhoz távsürgönyt intéztek, melyben tudatták egy ottani rokonuknak elhunytát — és meghívták őket a temetésre. Ezon sürgöny annak idejében M.-Túrra érkezett és ott egy éjjel és nappal hevert emiatt a család nem lehetett jelen a temetésen, a mi különös, ugyan akkor ottan postára is tettek egy levelet városunkba czimezve, és ezen levél hamarább érkezett rendeltetése helyére mint a távsürgöny.

— A cholera f. hó 8-ka óta járvány jellegét elvesztette az az óta folytonosan enyészöben van a naponkénti halálozás, egy nap alatt 3—4 az összes elhaltak száma, junius 10-ke óta 928.

— Városunk elöljárói enyhitni kivánván a cholera járvány által árvaságra jutottak ínségén, elhatározta, hogy azok felsegéléséro f. év September 1-töl megindítja a könyör adomány gyűjtését, rai