Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1873-01-26 / 4. szám
—a irányában kettőt jegyzőnk meg, s ez az : hogy nem roszakarók, hanem nyilt ellenségei vagyunk minden roszakaratnak, másodszor: hogy fellépésünk alkalmából mindjárt roszakaratot emlegetni nem jó társaságba való és úgy védelmi mint tinaján- lási eszköznek — rósz. Difficile est satiram non seribere. Jelent meg e lapnak múlt számában egy „phre- nolog“ aláírással jelelt „vád-beszéd,“ melyre, mint vádlott, itt nyilatkozom. A „vád beszéd“ első támadása egy humores- korure zúdúl, melynek egyénei életből vannak ugyan merítve, de lényegükben képzeletiek. Szépen kifejti, czikkezö ur, hogy ezen rnüvön „idősebbek iránti tiszteletlenség, gúny, udvariatlanság, sőt gorombaság (felségsértés, istenkáromlás stb.) kinyomata ömlik el s ezért a közönség visszatetszésével találkozott.“ — Miután e kis mü alakjai, mint fentebb kiemeltem, lényegükben képzeletiek, vájjon nem czikkezö ur sérti meg azon egyéneket kikre — humoreszkem kedvezőtlenül szinzett alakjai között ráismerni vél? A második vád szinelőadási referádáraat támadja meg, melynek „végrehajtásánál“ nem tüntettem ki gyakorlatot. Azt hiszem, czikkezö ur szemüvege kissé homályos, midőn képes a kedélyesség kitételeit a sértő gúnynyal összetéveszteni, midőn a szelid humort indokolatlanul metsző pasquillnak kiáltja ki. Igaz ugyan, hogy én a nemes czélu tisztelt gyulai műkedvelőket „komédiásoknak“ neveztem el: de nézetem szerint e kedélyes kifejezésben sértőt csak az talál, a ki keres. (Hallottuk e kifejezést Szerdahelyi necrologjaiban is, pedig ö még czikkezö urnái is magasabb művészeti képzettséggel birt talán.) Külömben nevetségesnek tartom azon feltevést, hogy sérteni akarom azon társulatot, melynek magam is (jelentéktelen) tagja voltam, melyet sérteni okom, melyet sérteni módom, melyet sérteni akaratom nem volt soha ! A csabai t. műkedvelő társulat által színre hozott vigjátéknak („A közügyek“) — m'm-szerepe nincs s igy a czimszereplöröl irt sorok czáfolatába bocsátkozni teljesen felesleges. Fekete domino. Újdonságok. <— Lapunk 2-ik száma elfogyván, újabban érkezett előfizetőinknek lapunkból csak is e szám kivételével szolgálhatunk példányokkal.-----Gyulavárosának e hó 23-án tartott képviseleti ülésében indítványba hozatott a kaszárnyának az állam részére leendő átadása, azon feltétel alatt, hogy az épület a város tulajdona maradjon, de a felszerelést az állam eszközölje 300 emberre, úgy szinte a külső és belső takarítást is, bogy az mindenkor jó karban maradjon. — Az indítvány elfogadtatott, és ez értelemben a honvédelmi mi- nisteriumhoz felirat intéztetni hataroztatott. — Ugyanez alkalommal felolvastatott a rendezett tanács szervezetét készített küldöttség munkálata, mely tekintve a tisztikar teendőit elfogadtatott, de a létszámot illetőleg nehézségek tétettek, különösen a polgármestert helyettesítő tanácsnok tekintetében, mely azonban a többség által elfogadtatott, — de a jegyzői kar mellől a negyedik Írnok elvétetett. — A fizetések pedig több hivatalnál kevesbittettek. — A módosított munkálat a megye utján a beliigyministeriumhoz fog felterjesztetni jóváhagyás végett. — Mollah Iszák Vámbéry utitársa keleti útjában, ázsiai tatár, kfevek óta az akadémiánál alkalmazva volt, és hazai nyelvünket jól beszéli e héten Gyulán is megfordult, a hol a megyei levéltárt, kastélyt és iskolai múzeumot megszemlélte és több magán háznál is bemutatva lett. — Vissza szándékozik menni hazájába, de elébb ismereteinek bővítése végett Magyarországot utazza be. — Néhány hét óta Gyulán a mészárszékek éjszaka idejéni feltörése kezdett divatba jönni, mint értesültünk e héten már a negyediket törték fel, ezen azonban rajta vesztett az illető egyén, mert másnap nyomába jöttek, és a párolgó hús mellől csípték el; az illető egy tanyán tartózkodó fiatal sutykó, ki most van katona sor alatt. — A múlt számunkban az ujdonsági rovatban Mezö-BerénybŐl közlöttekre két helyről is kaptunk tudósítást, melyekben ellenkező nézetek nyilvánulnak, mint ott közölve voltak. — Mi a tudósítást hitelt érdemlő egyéntől gondoltuk kapni, különben bármint legyen is az ügy, senkire kár azáltal nem háromlott, hagyjuk tehát békével. — A- gyulai iskolai muzeum következő tárgyakkal gyarapodott: Mojsisovics VilmoB ur Nagyszombatból küldött a vasúti munkálatoknál talált több hazai és külföldi ezüst és réz pénzt ; — özv. Földes Jozefa úrhölgy Nagyszombatból egy kar- niol köbe metszett családi ezimeres XVI. századbeli értékes arany gyűrűt ; Müller Mihály helybeli lakos egy 1662-ik évi ezüst máriást. — A békési oyoda'és tápintézet javára február 1-sején, a békési casino pedig könyvtára javára február 8-án rendez tánczvigalmakat; — Megyénk egyik szolgabirájához a következő irat érkezett : „Igen szivrehatásból bátorkodom önhöz idézni levelemet, mert igaz és őszinte szellemű ember vagyok nem külön ölvezö szempontból, hanem inbább nyilvánítom természeti tanul- ványnak soraimat, mert inkább prakszicze mint teoricze beszélek pedig mind a két példányból részt vettem idáig. Tehát csokolási szeretettel kérem a tekintetes urat és legyen meggyőződve becsületemről és kérem a pártfogást szereplő fakom irányába alkalmilag és bocsánatot kérve közöttök maradva a meglepetésről miután nem ösmerve ellenkező politikai de igaz szivszeretetét Tekintetes Ur helyzetében. Én maradva helybeli lakosnak inteligensül a tekintetes úrnak alázatos szolgája P .........G.... épitö-mester. A ténsasszonynak pedig a szabad levegői találkozás után kézcsokolási tisztelettel.“ — Mint az „Alföldben“ olvassuk: Aradon Banner Antal békési illetőségű tirnár legény, ki már betörés- tolvajlásért befogva s letartóztatva volt, börtönét másik társával és egy növel feltörvén Békésről megszökött s több napon át Temesvárt és Aradon tartózkodott, mig tegnapelőtt éjjeli 12 óra tájban, kertész-utezai 14. sz. a. levő M. J. kiskereskedőnek holt falát betörvén, a pénztárban levő 49 frt 15 krnyi készpénzt eltol- vajolta. A boltban elkövetett zajra bár M. J. föl- óbredt s a boltba bement, de már akkor tettes a beraászásra vájt mintegy 2 Q lábnyi üregen ismét kiugrott s az éj sötétében menekült, de szökése közben egy tárczát és egy vésőt elejtett s a tárczában foglalt név után sikerült a rendőrségnek öt vasárnap este a vasúton elfogni. Bekisér- tetése alkalmával egy 2 csövű puska, 2 hat csövű revolver, 1 tör és az egész lopott pénz még birtokában találtatott. Tettét azonnal beváltván, jelenleg a bunfenyitö törvényszéknél várja érdemelt büntetését. — Szarvason Schwarcz Adolf táneztanitó ur körülbelül egy hónapja időzik; a tanítást mintegy két hét előtt kezdé meg, csekély számú tanítványaival, kik már is nem remélt eredményt képesek felmutatni. Schwarcz táneztanitó ur igen alaposan tanit s ajánlatos lenne, ha a t. szülök gyermekeik taníttatását reá bíznák, ki úgy hazánk mint a testvér haza nagyobb városaiban 12 évi működése alatt elismeréssel találkozott. — Múlt megyei közgyűlésünk visszautasitá megyénk több birtokosának eddigi községeiktől elszakadási folyamodványát; az illető birtokosok most újra folyamodtak, és mint faljuk gróf Wenck- heim Károlynak fellebbezvénye pártotolag terjesztetett fel a belügyministerhez a közgyűlési végzés ellen. — B.-Csabán az ottani nöképzőköY.javára február 22 én tombola Játékkal egybekötött álarezos tánczvigalom Ieend, a melynek a czél iránti tekintetből szép sikert óhajtunk. — Megyei kórházunk javára február 15-én fog a tánczvigalom a városháza termében Gyulán megtartatni. — Beküldetett. Folyó hó ,20-án tartott választmányi ülésében örömmel értesült a gyulai nöegylet, hogy p. gyulai és csabai műkedvelői előadásokból, szegényei részére összesen 378 frt 84 kr. jött be, minélfogva mellőzhetetlen kötelességének ismeri, a tisztelt műkedvelők minden egyes tagjának, és azoknak segédkezet nyújtott tisztelt egyéneknek, hálás köszönetét nyilvánosan is kifejezni. — Gépész-tanulók (gépmérnökök, ügyvivők gépműhelyekben stb.) kik april 15-ótöl további kiképeztetésük végett a Mittweidai raűintézetet (szász királyság) látogatni óhajtják, figyelmeztetnek, hogy a mennyiben az elöleges oktatást nem ott akarják végezni, bejelentéseiket a nyári idényre april lő-ét hat héttel megelőzőleg az ottani igazgartóságnál teljesítsék. — A raüintézet uj épülete csak ez év végével leend készen és könnyen azon eshetőség állhat be, — mint a múlt félévben is — hogy az intézet helyiségei nem fogadhatnák he a jelentkezőket, ha csak a jelentkezés elég korán nem történnék meg arra, hogy helyiségekről gondoskodva lehessen. Válasz T. J. urnák. A „kétkedik“ vagy „késkedik“ helyessége, valamint T. J. urnák azon férfiatlan eljárása felett, — hogy a barátikör beszélgetés tárgyát — elferditve, valótlanságokkal ügyetlenül fűszerezve nyilvánosságra hozá — ítéljen a nagyérdemű közönség. — M- S-. (S. S.) Szarvasi újdonságok. (Január 23.1873.) A fiatalság bálja január 11-én kitünően sikerült. Egy tisztes garde des dames állításaként tiz év óta nem diszité táneztermünk talaját oly ékes hölgykoszoru, mint e bálon. Voll is lelkesedés fiatalságunk részéről! Csodákat,láttunk: soha nem tanczolo emberek táuczát, — örök-nyugalmas ar- ezok vágyteljes elvilágosodását. — Egy szálig meg lettünk igézve, a mi igen természetes dologként tűnhetik fel, ott tudva e bálon városunkból: Do- bosfy Leontin, Külley Etelka, KüIIoy Emma, Kucz- kay Ilka, Dérczy Paulina, Plavecz Irma, Plavecz Rózsa, Baghy Ilka, Novák Gizella, Cserneczky Mathild, Izsák Szidónia, Haviár Emma, Haviár Vallpurga, Lukesch Flóra, Lukeach Ilka, Salacz Viktória és Chován Berta kisasszonyokat, Fuksz Edéné, Salacz Ferenczné, Kuczkay Jánosné, Zlinsz- ky Istvánné és Bakay Dánielné urhölgyeket; — a vidékről Vecsey Etelka és Júlia, Bohus Jolán, Esztergályi Irén, Sváby Izabella, Simon Vilma, Jassoviczky Iza és Orbán Pauli kisasszonyokat — mindannyi megteljesülését a bájnak és kellemnek. — Az engedélyezendő uj gyógyszertár elfoglalására már jelentkezett pályázó — Békésről — La- vatka Béla gyógyszerész ur személyében, — kite fontos állásnak városunkban leendő betöltésére minden tekintetben illetékesnek, s ebből folyólag a legmelegebben ajánlandónak tartunk. — Születési, halálozási és esketési kimutatás városunkból az 1872. évről. Született a) luth. hitfe- lekezetü 1027, b) kath. hitf. 120, c) izr. liitf. 26. — Meghalt a) luth. hitf. 856, b) kath. hitf. 104, c) izr. hitf. 5. — Házassági esküt tett a) luth. hitf. 219, b) kath. hitf, 27, c) izr. hitfelekezctü 6 pár. — Egy lovagiatlan lovag a következő névtelen levelet intézte a fiatalság bálja után egy szarvasi kisasszonyhoz. (Szóról-szóra) „Tanácsadás X. X. kisasszonyságának. Ha jövőben is oly gőgösen viseli magát a bálákban, tanácslom hogy fel se menjen, mert rendesen az oly gőgös hölgyek csúfot Valinak, és szeretném tudni, mire oly gőgös, talán a rang, vagy szépség, pedig a szépségtől igen de igen távol van maga.“ — Közöljük, mint ritka példányát a gyöngédtelenségnek, megjegyezvén, hogy mi az idézett sorok Írójának nevét — daczára annak, hogy ö elhallgatta — ismerjük, azonos lévén -az egy jós voltáról, s meglehetősen gyenge kritikai tehetségéről ismeretes négylábú állatéval. Gazdászat, ipar és kereskedelem. Az alábbi czikket, mint megyénkre is különösen figyelembe veendőt a „Biharból“ vesszük át. Ültessünk fákat! Milyen szép dolog folytatni a teremtés dicső munkáját ! És vájjon nem folytatása-e az a teremtés dicső munkájának, ha azon munkálodunk, hogy a kis fa magból növény, a növényből gyönge csemete, b a gyönge csemetéből erős fa legyen ?! Vájjon nem folytatása-e az a teremtés dicső munkájának ha az egyhangú puszta téreket szépen zöldülő, illatozva virágozó és gyümölcsözve élelmet nyújtó fákkal ültetjük be? Vajjou nem folytatása-e az a teremtés dicső munkájának, midőn fák nevelése által tisztítjuk a léget, leszállítjuk a jótékony égi harmatot a fákat környező apró növényekre, s védjük azt az északi szél csípős hidege és a déli nap hervasztó forrósága ellen? —j Bizonyára mind ezek folytatásai a teremtés dicső munkájának, és oly dolgok, melyek a lelket büszke önérzetekkel és édes gyönyörrel töltik el. Igyekezzünk tehát ez önérzet és édes gyönyör megszerzésén 1 Fordítsunk nagyobb gondot a kertészetre, — legyen mindenki kertésze saját magának, megtanulván az úgysem sok fáradsággal elsajátítható kertészetet, — ezután alakitsunk minél több kertészeti egyletet a kertészet felvirágoztatása czél- jából! A falusi tanítók ne feledjék el a népiskolákra vonatkozó törvénynek azon szakaszát, mely őket arra utalja, hogy növendékeiket bevezessék a természet elemeibe, s megtanítsák őket legalább any- nyira, a menyi a fák nevelésére, ápolására és nemesítésére vonatkozik, és oltsák be kis növendékeik fogékony szivébe a fák iránti szeretetet s azoknak hasznosságát. Mert nagy hasznuk van ám a fákuak! A gyümölcsfák ugyanis kevés gond és ápolás mellett, mondhatni pusztán a természet jótékony munkássága következtében gazdagon gyümölcsöz- nek, — a gyümölcsöt pedig számtalan alakban használja föl az ember saját czéljára. Csak néhányat említsünk. A gyümölcsöt eledelül használjuk mint csemegét a gazdagok asztalán, mint valóságos eledelt a szegények között; — a gyümölcsből italokat készítünk a test felvidámitására és erősítésére; — a gyümölcs mint áruezikk áll szolgálatunkra s eladásával kielégíthetjük más szükségleteinket. De a gyümölcsözésen kívül más hasznai is vannak a gyümölcsfáknak; ugyanis tisztítják a levegőt, anyagot nyújtanak sokféle faeszköz készítésére, tüzelő szerül használtatnak stb. Sőt vannak olyanok is, melyeknek még a leveleit is nagymértékben lehet értékesíteni; ilyen p. o. az eper fa. melynek leveleivel gazdagon jövedelmező selyem- hernyókat tenyészthetünk. Azonban nem csak a gyümölcsfáknak van nagy hasznuk, hanem a másféle fáknak is. Ezeknek hasznairól a már előbb mondottakat s nagyobb részt ide is tartozókat nem ismételem, elég legyen csak a sertéseket tápláló makktermésre, és az oly sok ipari munkában szükséges szén anyag nyújtásra utalnom ............... A fák nagy haszna tehát kétségtelen, s illő hogy ápoljuk és szaporítsuk azokat. Ültessünk tehát fákat! Más országokban, sőt országunk némely részében is az országutak két fa-sor között nyúlnak végig és ügyesen védik az utazót télen a szél hidege, nyáron a nap forró heve ellen. Do megyénkben bizony kevés ilyen országuttal dicsekedhetünk! Ültessünk tehát fákat az országút mellé mindenfelé ! Más országokban, sőt hazánk némely vidékein is, az egyes tag birtokok körül vannak ültetve fákkal és a pusztai tanyák épületei gyümölcsfa lombok közül fehérlenek ki. Ültessük körül mi is tagbirtokainkat fákkal és pusztai tanyáinkat alakitsuk át gyümölcsöskertekké ! Sőt a nem tagositott nagyobb darab földeknek is legalább a végeire ültessünk fákat. Ültessünk fákat az árok-partokra mindenüvé ! Higyjük el, hogy a szántóföldek mellett levő fák nagy mértékben gyöngítik az éjszaki szél hidegét és a déli nap sorvasztó forróságát. Higyjük el hogy a szántóföldek melletti fák nagy mértékben akadályozzák a szárazságot és aszályt, leszívják az esö-felleget termékenyítő égi harmatot. Higyjük el, hogy a fák gazdagon megjutalmazzák a nevelésükre és ápolásukra fordított kevés fáradságot. Tanuljuk és fejlesszük a kertészetet! Ültessünk fákat az országutak mellé; tagbirtokaink körül, földjeink végére és az árokpartokra! Ültessünk fákat. K. Nagy Sándor. — A gyomai takarékpénztár forgalmi kimutatása 1871. aug. 1-sö napjától 1872. deczember 31-ig. Bevétel: Alaptőke ............................................. 25000.— Ta rtalékalap . . . . . . V . . 545.— Takarékbetét............................. 35325.24 Ba nkváltó....................|..................... 34780.— Üzl etköltség ...................................... 919.62 Ka matok ....................................................1719.15 Összesen 98289.01 Kiadás: Alapitás-felszerelés.............................. 1203.77 Ta karékbetét........................................ 10385.40 Ba nkváltó............................................. 82958.50 Zálog kölcsön . . . ... . . , 95.— Üzletköltség............................................. 512.83 Ka matok.............................................. 43.02 Pénzt árkészlet december 31-én . . » 3090.49 Összesen 98289.01 Pap Gábor Ä könyvvezető. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: Dobay János.
