Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-07-27 / 30. szám

rületekre osztassak s minden ily kerületben egy folyton örködé' és egy orvosold egyén, utasításokkal ellátva s mulbatlanul orvosi felügyelet alatt, ielállitassék. Nem érzem magamat hivatva ez eszme életbeléptetésére nézve részletekbe bocsátkozni, czélom csak az, a szakavatottak figyelmét eme humanisticus intézkedésre felhivni. Azokhoz, kik netalán a keresztülvitel anyagi áldozataitól irtóznának nincs szavam, itt e téren, a hol talán számos emberélet megmentése forog kérdésben, csak oly emberszerető polgártársaimhoz szólok, kik velem együtt az ember létét nem anyagi érték szerint veszik és becsülik.

B.-Csabán julius 18-án 1873.

Rimler Pál.

Az Öcsödön fennállott összes ezéhek helyébe alakult

ipar-társulat alapszabályai.

(Vége.)

17. §. A közgyűlés ügyköréhez tartozik.

a) Az elnök és alelnök, számvevők és választmányi tagok megválasztása (Lásd 8,11. és 13. §§.)

b) A választmány, illetőleg a számvevők előterjesztése feletti határozathozatal, különösen a 3. és 4. §§. eseteiben a tagok felvétele vagy kizárása feletti végleges határozathozatal, a békéltető bizottsági tagoknak évről évre való megválasztása, általános szótöbbség alapján, — a társulat által kezdeményezett pénztárak, és közös vállalatok szabályzatainak megállapítása, — a választmány évi működésének megvizsgálása és a feletti, valamint a felmentvény iránti határozat hozatal, az évi költségvetés tárgyalása és megállapítása.

c) A tanonczi és segédi viszonyok közvetítési dijai iránti határozat.

d) Az alapszabályok módosítása a fóldmivelés, ipar- és kereskedelmi minisztériumnak leendő bemutatás fentartásával.

e) A hűtlen vagy a társulat érdekei ellen működő tisztviselők vagy választmányi tagok letétele.

f) A társulat feloszlása vagy más társulatba olvadása iránti határozat hozatal (lásd 25. és 26. §§.)

A közgyűlési jegyzőkönyveket hitelesítésül, az elnökön és jegyzőn kívül, három kiküldött tag Írja alá.

A társulat vagyonáról és annak kezeléséről.

18. §. A társulat vagyonát képezi:

1. A társulat alaptőkéje, mely a feloszlatott ezekek hagyományaként a társulatra szállt, és pedig: a) az egyesülve volt ács-molnár czéhről készpénzben 22 irt. 44 kr.

b) a kovács, lakatos, asztalos és bognár egyesülve volt czéhről készpénz 5 kr. e) a takács czéhről 4 frt 9 kr d) a szücs-szabó egyesülve volt czéhről 9 frt 88 kr. Mely a beiratási dijakkal, valamint a uetaláni hagyományok vagy alapítványokkal gyarapittatik.

E tőkének csak kamatjai fordíthatók a társulati folyó költségek fedezésére, miért is a választmány feladatához tartozik, annak teljes biztosság mellett lehetőleg előnyös gyümölcsöztetéséről gondoskodni.

2. A társulati javadalmak, nevezetesen:

a) Az alaptőke évi kamatjai

b) A tagok által fizetett negyedévi dijak és ne- taláni pótlékok.

c) A tanonezok és segédek felvétele alkalmával a szerződés közvetítéséért az e közvetítést igénybe vévők által fizetendő és időről időre megszabandó dijak.

d) A közös vállalatok tiszta nyereményéből a külön szabályzatok értelmében a társulatnak jutó rész.

e) A társulat vagy az iparhatóság által netalán kiszabandó bírság-összegek.

A múlt évről netalán maradt többlet.

19. §. A társulati jövedelmekből ledezendők a társulat kiadásai, különösen:

a) A társulati helyiségért fizetendő bér.

b) A tiszti és szolgai fizetések.

c) Az irodai, pOBta-, nyomdai és egyéb üzleti és kezelési költségek.

d) A társulat nevében folyamatba tett közigazgatási vagy törvénykezési lépések költségei.

e) A szakiskolákra vagy az ipar emelésére megszavazott járulékok, megjegyeztetvén, hogy ily művelődési vagy általános iparérdekű intézetekre vagy intézményekre az évi jövedelemnek legalább 10 százaléka fordítandó.

20. §. A folyó kiadások fedezésére közvetlenül nem szükségelt pénzek valamely intézetnél takarékpénztári könyvecskére elhelyezendők.

21. §. A bevételekről és kiadásokról évnegyedenként jelentés, és az év befejezésével okmányolt számadás készítendő, mely a számvevők általi fe- lülvizsgálatután ezek által a felmentveny megadass végett az évi közgyűlés elé terjesztetik.

22. §. A pénztárnok bárminemű fizetést csak nyugta ellen, és szabályszerű utalványra teljesíthet. Szabályszerű utalványnak tekintetik

aj bizonyos, időszakonkint rendesen ismétlődő fizetésekre nézve (pld. házbér, tiszti és szolgai fizetések, művelődési és iparérdekű czélokra megszavazott rendes járulékok sat.) oly fizetési iv, (melynek fejére az utalványt tartalmazó választmányi határozat az elnök,titkár és egy számvevő aláírásával fel van írva, smely az egyes részletek nyugtázására alkalmas rovatokkal el van látva.

b) Kissebb (10 frtot felül nem haladó) összegekre nézve az elnök által aláirt utalvány.

c) Minden egyéb kiadásra nézve az elnök, jegyző és egy számvevő által aláirt jegyzőkönyvi kivonat.

23. §. A vagyon -és pénzkezelés további részleteire nézve a választmány kezelési szabályzatot .dolgoz ki.

A békéltető bizottságról.

24. §. A békéltető bizottság áll: 8 rendes és 3 póttagból. — Ezeknek fele a társulat részéről az évi rendes közgyűlés által a tagok köréből általános szótöbbséggel egy évre választatik; másik felének a segédek részéről leendő szabályszerű megválasztása iránt a társulat vagy a választmány, vagy szükség esetében a hatóság utján intézkedik.

A békéltető bizottság megválasztatása után legfeljebb egy hét alatt megalakul oly módon, hogy megválasztja elnökét és jegyzőjét, ez utóbbinak nincs szavazati joga; és tekintettel a póttagok általi kiegészítésre, megállapítja ügyrendét. Azon | esetben, ha a bizottmány saját kebeléből választja elnökét, a bizottmányi tagok száma az illető cso- portozatbeli póttagok sorábóla megválasztás sorrendje szerint egészittetik ki. — Az elnök vagy jegyző akadályoztatása esetében a bizottság, gondoskodik ideiglenes helyettesitésükről. — Felmerülő vitás ügy esetében az illető fél, vagy ha ez előbb az elnöknél jelentkeznék, ennek íelhivására a bizottsági elnök a békéltető bizottságot a nap, óra és tárgy megjelölésével, legalább 24 órával előbb összehívni és egyúttal az illető feleket a bizottság elé való megjelenésre utasítani tartozik. — A bizottsági ülés megtarthatására az elnökkel együtt legalább három bizottmányi tag és minden esetben mindkét csoportból egyenlő számú bizottsági tagok jelenléte szükséges.

A bizottsági ülés tárgyalás alá veszi az ügyet és a békés kiegyenlítést megkísérli. — Nem sikerűlés esetében szavazás alá bocsátja az ügyet és az általános szavazattöbség alapján megállapított véleményt vala mint az annak teljesedésbe vétele iránti határidőt a felekkel, közli és azon esetben, ha a felek ezen véleménybe belenyu- gosznak: az ügy kiegyenlítetnek tekintendő; ellenkező esetben, vagy ha az illető fél a teljesedésbe vétel iránti határidőt pontosan meg nem tartaná, a feleknek jogában áll, hogy az ügyeket az illetékes hatóság és illetőleg az iparbizottság elé vigyék.

A békéltető bizottság eljárásáról rendes jegyzőkönyv vezetendő, mely az ügy kiegyenlítése esetében az érdekelt felek által aláiratik, és minden esetben a jelen lévő bizottsági tagok által hitele- sittetik, a melyből a felek kívánatéra nekik kivonat adandó.

A társulat felosztása vagy más társulatba feloldása.

25. §. Ha a tagok harmada a társulat feloszlását vagy más társulatba való beolvadását javaslatba hozza, ez ügyben külön közgyűlés hivandó egybe. A feloszlást vagy más ipartársulatba olvadást ezélzó inditvány csak azon esetben emelkedik határozattá, ha azt az összes társulati tagok általános többsége támogatja;

A feloszlást elhatározó közgyűlés meghatározhatja azon közérdekű iparczélt is, melyre a társulatnak a tartozások fedezése után fenmaradó tiszta vagyona fordítandó.

Más társulatba olvadás esetén a társulati tartozások fedezése után fenmaradó összes vagyon ama társulatot illeti.

‘| . p

Mindkét esetben a végrendelkező közgyűlésből bizottság küldendő ki a vagyon tisztába hozatalára és átadására. E bizottság feladata egyszersmind a társulat feloszlása vagy más társulatba olvadása iránt hozott közgyűlési határozatot a felszámolási, illetőleg a társulatnak más társulatba olvadása iránti tervezettel együtt foganatosítás előtt a fóldmivelés, ipar- és kereskedelmi minisztérium elé terjeszteni.

26. §. A társulat tényleg feloszlottnak tekintendő.

a) Ha a tagok száma 10-nél alább száll.

b) Ha a feloszlás czéljából összehívott közgyűlésen harmadszori összehívásra sem jelenne meg legalább az összes tagok általános többsége.

27. §. Ha a társulat érvényes határozat folytán vagy a 26. §-ban megjelölt körülmények beálltával tényleg feloszlott, anélkül, hogy a társulati vagyon hova forditásáról rendelkezett volna, e vagyon az illetékes iparhatóságnak adatik át, mely a társulatfeloszlásáról, valamint a vagyon hova- forditásáról, a fóldmivelés, iparés kereskedelmi minisztériumot értesíteni, a vagyont tisztába hozni, és azt közhasznú iparczélokra fordítani tartozik.

Levelezés.

Szarvas julius 22-ig 1873.

Tisztelt szerkesztő ur! Nem lehet hallgatással mellőzni szód czikket, mely a „Reform“ 195-ik számában Budapestről keltezve, névtelenül f. hó 17-én megjelent. Úgy látszik vannak egyének, kik gyönyörűségüket találják abban, hogy a kormányt, megye, város hatóságait s azok közegeit okkal oknélkül, folytonosan hanyagsággal, kötelesség mulasztással vádolják, reájok kígyót békát kiabálnak, mintegy kitűzött czél lévén előttük eme közegeket a nép előtt demoralisálni s úgy tüntetni fel, mint valami, semmit nem tevő önkénykedő chinai mandarinokat. Igen könnyű dolog ez, jó hűvös szobában csibuk mellett; de ha kitetszenék czikk- irónak rándulni erre az általa annyira elhanyagolt, a cholera járvány által dúlt vidékre, saját szemeivel és tapasztalásából győződhetnék meg arról, hogy igen is a kormány, megye, város hatóságai jólfelfogott kötelességökhöz képest mind azt megteszik, megtétetik amit ez ázsiai betegség elhárítására korlátozására, megtenni a lehetőség határán belől képesek; s ezt tudja, mert saját szemeivel látja, azon nép, hol a cholera dühöng; s ha van a népnél elkeseredés a hatóságok ellen, nem azért van, mintha ezek kötclességöket mulasztanák, hanem igen is van épen megfordítva azért, mert a járvány raeggátlására a beHigymi- nister, valamint a megyei alispán által kiadott utasítások a legszigorúbban vitetnek keresztül ; — tessék tisztelt czikkiró urnák lerándulni ide az alföld síkságára, hol 38 fok égető meleg mellett izzad, lót-fut, tesz mindent a tisztviselő, a községi elöljáróság, az orvosok, s meg fog győződni a fenti állítások valóságál ól s nem fog egész általánosságban vádolni, mondhatom inkább rágalmazni, kormányt, megye, városi hatóságot; valóban any- nyire vitték már egyesek ezen minden alapnélküli támadásaikat, hogy a hivatalát lélekismeret- teí, a súlyos felelőség érzetében önfeláldozással betöltő tisztviselőben önkényt keletkezik azon gondolat, visszalépni oly állásról, melyet minden oknélkül, többször kiszámított malitiával a nagy közönség előtt pellengérre állíthat bárki, minden törvényes megtorlás nélkül. — ügy látszik azonban hogy tisztelt névtelen czikkiró ur nem is saját raeggyözödése, de csak hallomás után irta azon elkeserítő, mondhatnám, a kormány, hatóságok ellen lázitó czikket; mert tessék járásomban, de egész Békés vármegyében egy körutat tenni s meg- gyözödend arról, hogy a hatóságok s a kormány részéről megtétetnek mind azon óvintézkedések a melyek e járvány meggátlására okszerűen hasznosan megtehetők; s minthogy czikkiró csak is nagy phrasisokban annyit mond „És mit tett a kormány, mit tesznek a megyék, mit tesznek a városok? semmi olyat, a mi valóban használna s amit tesznek, nem használ semmit. Mert nőm okosan és kellőleg intézkednek és ez a semminél is roszabb.“ Én megmondom czikkiró urnák, hogy ezek mit tesznek, b ha azoknál okosabbat, biztosabb óvintózkedési módokat tud, legyen szives akár egyenest a kormánnyal tudatni, akár hirlapilag közzétenni, s bigye meg ez által örökíteni fogja nevét nem csak, de még éltében áldatni s dicsöittetni fog az emberiség által.

Tétettek pedig a következők t

1. Minden községben felállitattak a „járvány bizottságok.“

2. Részint a lelkész által a szószékről, részint templom előtti meghirdetés, részint dobszó által több Ízben kitanittatott a nép, hogy a legcsekélyebb hasmenés beálltakor lefeküdjék b rögtön orvosi segélyt vegyen igénybe; addig is pedig vegye a gyógytárban készen álló cseppeket, igyék fanyöfa mag főzetet s melegitesse gyomrát hasát.

3. Intézkedés tétetett, hogy az orvosok mindenkihez állás külömbség nélkül elmenjenek; sőt felosztattak a községek annyi kerületre, a hány orvos van, teszem azt Szarvason 5. Öcsödön 3 részre (Sz.-Andráson nincs járvány) s a szegények ingyen illetőleg a község által láttatnak el orvosi szerekkel,

4. Felállittatott a kórházban cholera betegek számára hely, hová a vagyontalanok s idegenek szállíttatnak s gyógyittatnak

5. Kitanittatott a nép a gáliczkönek fertoztele- nitésrei használatában; a város pedig 50 mázsa gáliczkövet vett, részint a szegényebbeknek ezzeli ingyen ellátása, részint cholerás házak fertőztele- nitése czéljából, nem rég négy egyént fogadott fel, kik minden hullás házhoz mennek, a fertőzteleni- tést teljesíteni.

6. A hullák a sirkertbe vitetve egyszerre szenteltetnek be; a harangozás a lehető legcsekélyebb számra leszállitatott.

7. Szarvason 5 orvos lóvén, ide orvos nem szükségeltetett, de a kormánytól főispán ur utján még is elövigyázatból kéretvén, az Öcsödre kiküldetett; s igy orvosokban hiány nincs, kik közelismerés szerint éjjel nappal a legnagyobb önfeláldozással teljesítik kötelességüket.

8. A csapadék vizek canalizatió utján lecsapol- tattak; a ganaj, szemét dombok pedig még a télen lehetőségig kihordattak.

9. Minden nyilvános épület három naponként községi esküdt jelenlétében fertőztelenittetik, az oskolák bezárattak; valamint a korcsmák, vendéglők, kávéházak este 9 órakor csukva vannak.

10. A község minden orvos rendelkezésére, éjjel-nappal készen tart öt fogatot, a melyek őket a beteghez hordják.

11. Gondoskodott a hatóság jégről, s azzal pusz- ta-horgaközi gazdatiszt Schlichter József szívességéből a betegek bőven elvannak látva s pedig a szegények ingyen.

12. Kioktattatok a nép, hogy lakását napjában többször szellőztesse s éjjen át fedél s takaró alatt háljon, s szobáját fenyömaggal füstölje.

13. Betiltattak a fürdés, virrasztás, halotti tor, s felhivatott a nép a temetések látogatását kerülni; minthogy az által a ragály terjesztetik; az isteni tisztelet pedig hol leginkább sok nép szokott össze zsúfolni; a lelkész urak által a lehető legrövidebb időre szorittatott.

14. Megtétetett a kellő intézkedés az éretlen s ogyátalában gyümölcs félék, ugorkák, eper stb. árulásának betiltása iránt, azok mindannyiszor elko- boztatván.

15. A nagyobb s távolabbi puszták orvossal s gyógy tárral vannak ellátva, a kiesebbek s közelebb esőkön pedig a gazdatisztek végzik az orvos szerepét addig is, mig az kivitethetik s szép sikerrel.

Ezek azon intézkedések, molyek a magas kormány által elrendeltettek s a hatóság közegei által teljesítetnek ; pedig higyje el czikkező úr, hogy a nép között, hol az indolentia oly véghetlenül nagy, hol azon szent hit él : „hasztalan minden, ha az Isten akarja úgy sem halok meg“ s nem csak az orvosi segélyt nem akarják igénybe venni, de számtalan eset van reá, hogy a megrendelt orvosságot sem veszik be; s nekem magamnak mondáafél: „Uram, hamarább meggyógyulok ha az Istenre bizom, mert az orvosság méreg, tűz stb.“ nem könnyű dolog ám ezen rendszabályok keresztül vitele; különösen nehéz pedig a fertőztelenités, mit a nép babona- ságnak tart, s megtörtént hogy annak keresztül vitelénél egyesek ellenálltak, 'mert bisz csak olyan városban is mint Szarvas hol 2000 ház van, de alig van 500 árnyékszék, pedig ez igy van egész alföldön, az általános fertőztelenités kivihetetlen; volt erről tanácskozás a járványbizottságban s magok az orvosok mondák ki annak lehetetlenségét; gyarapítja továbbá e bajt az éjjeli kint hálás; miről főkép most a legnagyobb aratási időben a nép nem mond le; s nem hiszi, hogy abból baj szár- mazhassék.

Ha tehát ily óvintézkedések daczára a járvány dühöng s szedi áldozatait, az kereshető nézetem szerint az egyesek hanyagsága s indolentiájában, részint e kór sokszor rohamos támadásában, kifogván mutatni az orvosi statistika, hogy az elholtak-