Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-06-29 / 26. szám

hasonló székek helyett, a kor kívánalmának meg­felelő székek állítattak, földgömb, természetrajzi ábrák, térképek, számold gép szinte beszereztetett. Emlitsom-o hogy kis egyházunkban a szabad is­kolázás eszméje rég pengetett dolog lévén, ennek alapjául már is mintegy 2300 forint kamatozás végett egyes lakosoknak kiadatott Óhajtandó volna, ha e rég idd óta szándékolt szabadiskolázás mielőbb létesülne, úgy hiszen nem nőne fel annyi tömérdek iskolázatlan, mert a saj­nos tapasztalás igazolja, hogy ^/yrészo nem része­sül az iskolai oktatásban; ugyan is a statisztikai adatok szerint van ref. egyházunkban 168 iskola kötelezett 6 évtől 12-ig, s ebből csak is 56 része­sül a tanítás jótékonyságában; föoká'il e hanyag iskolázásnak nem lehet mást tulajdonítani, mint hogy egyes polgárok rég megbarátkozván a sza­bad iskolázás (persze sajátságos értelemben) esz­méjével, gyermekét a helyett hogy iskolába kül­dené, inkább liba, disznó, tehén, s más jószágok őrizetére használja, nem gondolva semmit az isko­lával s igy gondatlan könyelmüségét a szabadis­kolázás behozatala halogatásával palástolván nem gondolja meg, hogy ily tetemes áldozatot kívánó intézményt, mihelyt egyet gondolunk, nem lehet rögtön valósítani. — Egyébiránt segitone e bajon elöljáróink erélyes fellépése is, ha tudniillik a be­jelentett iskola mulasztók szüleit a törvény szerint szigorúan köteleznék gyermekeik iskoláztatására. No de az idő legjobb orvos mondja a példabe­széd, reményiem e korbetegséget is mielőbb elosz­latja községünk lakosságától, a szabadiskolázás mielőbb életbe lép s csak egyházi elöljáróink buz­galma ne lankadjon, csak azok erélyesen működ­jenek, úgy okvetlen meg lesz az eredmény s az utókor áldani fogja őket erélyességükért. Nem lehet, hogy ez alkalommal feine említsem, miszerint a fentebb jelzett kiadások egyházunk részéről a jelen évben is ismételtettek, a menyi­ben a rég meszelést, tisztogatást váró templomunk és tornyunk meszeltetése most van foganatba vé­ve; egy közlakos társunk Szabó Áron vallásos buzgalmának igen szép jelét adta, midőn a templo­munkban levő papi szószéket saját költségén gyu­lai aranyozó Tőkés Sándor úrral befestette s be- aranyoztatta; nem mulaszthatom el egyszersmind, hogy nevezett aranyozó ur müvéről elismeréssel ne nyilatkozzak, miként az egyház által meghívott müitész is elismeréssel nyilatkozott s mint ügyes aranyozót másoknak is ne ajánljak. Azonban fájdalmas érzéssel eltelve kell felemlí­tenem, hogy a meszelésre nézve nem a legkedve­zőbb körülmények fejlődtek ki, ugyanis a mesze­lés még eisern végeztetett s már is számtalan he­lyen hull le a mész templomunk belsejéről, a mi nem válik természetesen dicséretére a vállalko­zó urnák. A vállalkozó'Ur igen helyesen tette volna, ha a kömivesnek átöltöztetett ács, kötélverö s molnár helyett saját mesterségét értő köraives legények­kel dolgoztatott volna, kik értvén mesterségüket mindenesetre megkímélte volna kis egyházunkat ama kellemetlen benyomástól, melyet a rósz me­szelés következtében a templomról már is lehulló mész okozott. Nem széliás-viszketegség s nem irigység, de egyházam iránti önzetlen buzgalom szóllal belőlem természetesen részrehajlatlan igazság érzettel, s minden tartózkodás nélkül bátran nyilvánítom nem csak magam, de minden az egyház iránt neme­sen érzők vélekedését, miszerint a templomunk díszítésére nem a legkedvezőbb helyzet fejlődött ki, mert tapasztalásból tudjuk, hogy az elrontott munka helyrehozása, főleg templom meszelés kifol- dozgatása soha sem lehet oly tökéletes, mint mi­nő lett volna, ha kezdettől fogva jól kezeltetik. Hiszem, hogy a vállalkozó Jánószki ur teljes erőből igyekszik helyrehozni egyházunk megelége­désére a már elkövetett hibát. Ennyit az igazság érdekében szükségesnek tar­tottam elmondani. •Zih Károly ref. néptanító. — Jegyzéke a b.*gyulai kir. e. f. törvényszék­nél 1873. év junius hó 30-ik, és folytatva julius 1-sö és következő napjain tárgyalandó polgári pereknek. Előadó: Nyikora Mihály thiró. 817. Venke Ferencznek Keltinger János elleni 336 ft s jár. iránti pere. .. .874. Horváth Zsnzsánnának Friznyai Dániel el­leni váló pere. 1563. Makai Jánosnak Monori Julianna elleni váló pere. Előadó : Dobosfy Alajos thiró. 3877. Cséfai Flórának Harsányi János és társai elleni 460 ft. s jár. iránti pere. 3272. Nádra Pál és társainak Kalián Zsófia el­len törvényes örökrész megállapitása iránti pere. 4342. Ledzinyi Gy. és társainak Francisti Do­rottya ellen örökösödés iránti porc. 3325. Podáni Má. tonnák Német János és Német Sámuel elleni a szarvasi 3574 sz. tjkvbeli ház és kenderföld vételárához Német Sámuel tulajdoni jo­gának megítélése iránti pere. Újdonságok. — Tisztelettel kérjük nagyrabecsült előfize­tőinket, előfizetéseik mielébbi megújítására, hogy az új évnegyedben nyomatandó példányok iránt ideje korán tájékozva legyünk, és a szétkül­désben fennakadás ne történjen. — Biztos tudomásunk van arról, hogy e hét folytán városunkban csak 2 kolera eset adta elő magát, és hogy május elejétől e betegségben elhaltak összes száma csak ötre mg. — A csabai ma tartatni kellett országos vá­sár a megyében szórványosan mutatkozó ragály végett hatóságilag betiltatott. — Békés-Szeut-Andráson is beköszöntött a kellemetlen vendég, a cholera, több beteg lévén már azonban kigyógyultak; csak két eset vég­ződött halállal. — Mint lapunkban is közlöttük, a gróf Wenckheim család a város azon megkeresésére, hogy a vásári helypénz szedés folytán a vásártér rendbentartásáról gondoskodni méltóztassék — e czél- ra 200 frtot küldött; ez összegből most a vásár­tér lapályai töltetnek, és igy hihető, hogy eme nagy térről száműzve leendnek az örökös pocso­lyák. — Vetéseink újabb időben annyira javultak, hogy a középszerűnél jobb termést várhatunk ; volt alkalmunk igen szépen kifejlett búza szemeket látni, melyekről a rozsda a tokra húzódott. Úgy véljük, hogy kissé koraibb aratás által elejét le­hetni venni azon eshetőségnek, hogy a tokból az érett búza kihulljon. Egyesektől azon tudósítást is vettük, hogy a keddi forróság a zöldebb szemek szorulását vonta volna maga után, ha csak a reá következett csütörtöki eső és hűvösebb levegő ezt is meg nem javította. — Sztachó Gézáné szül. Hükc Karolina szakáli birtokán e hét folytán a járványnak ál­dozata lett. — A sújtó csapások alatt roskadozó agg anyának, szerető férj és kedvi s leányának vigasztalást csak az isteni gondviselés nyújthat. — Legyen béke és emlékezet hamvadó porain !! — A helyben alakult „Deákkor“ csütörtökön tartá megnyitási ünnepélyét. — Az ünnepély éj­fél utánig tartott, jeléül: hogy volt jókedv, és ezt már tudjuk; hogy felköszöntésekben nem volt hi­ány, ezt képzeljük; a többi részletekről tudósítást pedig elvártunk volna, a körnek egyik vagy má­sik tagjától; biztosíthatjuk hogy ezáltal politikai elvei csorbát egyáltalán nem szenvedtek volna. — Az ezelőtt mintegy négy évvel a „Haza“ biztositó intézet ügynökén Marekon Hajdúböször­mény táján megkisérolt rabló gyilkosság, mely kocsisának a tettesek általi agyonlövetésóvel vég­ződött, két tettese Debreczenben már elvan fogva, a harmadikat e héten szerdán fogta el csendbizto­sunk Vingán az ottani színtársulatnál, és Gyulára hozta a megye börtönébe. — Az illető az itt mű­ködött színtársulatnak szinlaposztója Újvárosi volt. Vallomásában a tényt — mint halljuk — már be- is vallotta. — A negyedik: Bibék, ki főtettesként szerepelt, még lappang. — Hja hiába ! a bűnösö­ket előbb-utóbb utoléri a nemezis. — Egy mezö-berényi szabó következő czim- zetü folyamodvánnyal kért engedélyt a külföldre utazásra : „T. ez. felséges császári és királyi nagy- méltóságú ministeriumnak legalázatosabb kérelem­mel Budán.“ — A szöveg a czimmel tökéletesen „erányos;“ — a válasz pedig az, hogy a ki dol­gozni akar, Magyarországon is megélhet, ha mind­járt Berényben nem is, hát másutt; Kaliforniában pedig az arany nem terem gomba módra. — Az aradi marhás levél bizományi- és ló- szállitmányi üzletnek tizennyolez t. ez. részvényese szinte megyénk börtönében várja a részvény osz­talékot, melyet alig hiszem hogy még oly élelmes Krach-bankár is tölök megvásárolni óhajtson, — Aradmegyében, úgy látszik a marhásleveleket Csá- ki-szalmájának nézik. A föutcza putri-frontja befejezéséhez kö- zolg, és reményijük, hogy jövő számunkban an­nak tökéletes elkészültéről tudósithatjuk minden szépre és jóra fogékony közönségünket — az enge- délyezők nagyobb dicsőségére. A buzaroz9dáról Chon Ferdinand borosz­lói tanár a „P. L.“ szerint a kővetkező véleményt mondj«: A betegség, kivált a melegebb vidéke­ken igen elterjedt szalmarozsda (pucolnia strami- nis), mely mindig | leveleket támadja meg oiébb és azokat rozsda vörös foltokkal lepi el. E r zsla osak később hat at a szárra és a kalászokra a vö­rös rozsdapor terjedése folytán. A beküldött búza- növények levelei rendkívüli mértékben megvannak támadva a rozsda által, úgy, hogy részben elhal­tak és a termésben bizonyos hiánylatnak kell be­állnia. E hiánylat nagyságát még nem lehet meg­határozni, mert a szárak és kalászok eddig még csekély mérvben vannak vagy épen nincsenek megtámadva, és egyedül az időjárástól fog függni, vájjon és mily mérvben terjed ki majd a beteg­ség a szemekre is. A kalászok időről időre ismé­telt górcsői megvizsgálása által azonban valószí­nűleg Ítéletet lehetne szerezni a betegség haladá­sáról. — Beküld etett szerkesztőségünkhöz „Meddig él a magyar nemzetIrta Kubinyi Lajos. Jeles publicistánknak tollából kifolyó eme müvet bátran ajánlhatjuk olvasóink szives figyelmébe. — Elő­szava, mintegy figyelmeztetés a nemzetekhez — álljon itt: „Nemcsak tégy ver állal a csatatéren, hanem béke közepette is elveszhet a nemzet, ha önfentartása kellékeit elhanyagolja, vagy közki- fejlödését a mindinkább nagymérvű s fokozódó nemzetközi eszme-áramlatok ellenében kivívni nem birja. — A mü Rosenberg testvérek könyvkereske­désének bizománya Pesten. — Beküldetett. A cholera a nyakunkon van, amint mondják, s hogy a léget fertőztelenitsék or­vosaink a cholera-tünetes betegségben kimúltak ruháit Bem kímélik, de Kliment ur csatornájának bűze, mely Ambrus ur háza előtt valóságos ingo­ványba vesz, nem üti meg az orrukat, pedig más halandó majd loszédül tőle, kivált ha délfolé van arra járója. Bizony pedig óhajtandó volna, hogy legalább egy utczája volna városunknak, melyen végig sétálva, pocsolya-bűzzel ne kellene magun­kat teleszinunk. Gazdászat, ipar és kereskedelem. A buzarozsda. A közelebbi bét évben tapasztalnunk kellett hogy a cséplés ideje alatt a csépfotja megveresedett.— De, mert káros befolyásokat nem tapasztaltunk, eszünkbe som jutott a megvörösödés okát tüzete­sebben puhatolni. 1866-ban a fagyás előtt a rozs­da buzavetéseinket nagyobb részben ellepte, de mert a fagy a rozsdánál kártékonyabb volt a rozs­da következésére gondolni alig mertünk volna. Azon gazdáknak pedig, kik későn vetettek vagy vetéseiket igen sokáig legeltették, buzavetésük ele­gendő eredményt nem szolgáltatott, de nem a fagy következtében, hanem azért, mert a beállott szá­razság a növény oldal hajtásainak kifejlődését a rozsdabetegség akadályozta. Ezt az idei késői ve­téseknél is tapasztalhattuk; 1868-ban ha bár kis mértékben, mégis lehetett tapasztalnunk, hogy buzavetéseink a rozsdától nem voltak mentesek: az akkori vörösséget azonban hajlandók voltunk inkább a búza megdülésének tulajdonítani, és mert termésünk jó volt, kinek ju­tott volna eszébe a rozsda okát bővebben puhatolni. 1871-ben a rozsda hazánkban általánosabban elterjedt, de korán sem volt oly káros hatású, mint a múlt évi, pedig a múlt évi rozsda nagyon későn kezdődött. Nem áll az, hogy a múlt évi rozsda a búza ka­lászán kezdődött volna. Igaza van Kodolányinak, hogy a buza-rozsda a legalsó leveleken kezdődik. Könyen észlelhető azon sorrend, mit a búza fej­lődési elhaladásának idejéhez képest mutat. Az eddig tapasztalat bizonyítja, hogy a rozsda a búza termést nem semmisítheti meg. De igaz az, bogy a buzavetés a rozsda követ­keztében beteg, hasonlit a beteg emberhez az egészségessel szemben. Mikép segítsünk e bsjon ? A gazda közönség jól tudja, hogy szép és ne­héz (piros aczélos) búzát csak úgy nyerünk, ha azt a szem tökéletes megéréséig lábán nem hagyjuk. Tapasztalásból tudjuk, hogy a mag raegszoru- lása a tejforma nedv megsürüdése után történik. Ekkor, még mielőtt a mag teljesen megérne, le­arathatjuk Azt, mert a tövéről levágott búza egyik nedvfogyasztójatól (?) a tőtől megmenekszik; a szem a szárban levő nedvet mind megkapja melyei lassankint kellő ideig táplálkozik. Saját tapasztalatom szerint a mait évben levá­gott rozsdás búza első vágása minden gazdánál '•lyan volt, hogy ha minden hazáját akkor vághat ta volna le, bizonyosan a Imrmadéviné! jobb tér niese lett volna. Ezen nód köv-tés" á’f-l let-át jr i én / hnz . uirs ati' 11--h* z ten .* I" efn. - gyré-7 <>o ^?) . .g.V. e fj­Nemzetközi arató és kaszáló gépvrrurnt 4 verseny ö mlga gr. W«nc*h.>i n m birtokán, az ó-kigyósi najymajor al*it Jog meg­tartatni. Julius 4-én a gépek szerkezete fog megbiraltatni. Julius 5-én maga a verseny menend végbe. Mindkét eljárás reggeli 8 órakor veszi kezdetét. A bíráló bizottságok úgy 4-én, mint 5-én a helyszínén fognak megalakulni. A vendégeket tekintve czélszerü lesz, ha Csabá­ról az indulás együttesen történik. Indulási hely: a főpiacz; idő: reggeli 7 óra. Verseny alkalmával a gépeket egyedül a bizott. I ság tagjai kisérik ; a t. közönség kéretik a pálya szélén tartózkodni. A verseny a k közönség teljes figyelmébe ajánl- tatik. B.-Csaba, junius 23. 1873. A verseny-rendező bizottság. Hirdetmény. Ezennel közhírré tétetik, miszerint a békésme­gyei lótenyésztés emelésére engedélyezett lóte­nyésztési jutalomdijosztás f. évi September hó 5-én Gyulán fog megtartatni, — mely alkalom­mal következő államdijak lesznek kitűzve. I) Sikerült szopócsikóval bemutatott anyakan- czák számára, melyek jól ápolt, egészséges és erőteljes állapotban vannak s a jó tenyészkanczák kellékeivel bírnak. Első dij . . . , 12 darab magyar arany. Második dij . • • io „ Harmadik dij . • • 8 » » » Negyedik dij . • • 6 » Ötödik dij , • • 5 » Hatodik dij • • ® » » : i in II) Hároméves kanczacsikók számára, melyek kitűnő tonyészképességet ígérnek. Első dij . . , . . 10 darab magyar, arany. Második dij '••8s „ n Harmadik dij . • • 6 B s • Negyedik dij . • - 8 » n a Ötödik dij . . • • ® s » s Minden tekintetben kitűnő mén- és kancza-csi­kókat a kitűzött dijakból pályázaton kivül is ju­talmazhat a dijosztó bizottság. Ezen államdijakra pályázhat minden békésme­gyei tenyésztő, ha községelőljárói bizonyitvány- nyal igazolhatja azt: hogy a szopós csikóval be­mutatott anyakancza már a csikó születése előtt sajátja volt, vagy pedig hogy a kiállított hároméves kanczacsikó egy, az ellés idejekor birtokában volt anyától származik és általa neveltetett. A pályázatból csak az angol telivérlovak van­nak kizárva, — minden egyéb fajú — akár na­gyobb, akár kisebb tenyésztő által nevelt ló, az aranydijakra kivétel nélkül pályázhat; — ha azon­ban valamely ménestulajdonos vagy bármely más díjnyertes pályázó a nyert aranydijat a közügy érdekében a hely színén újólag pályázat alá kí­vánná bocsátani, úgy kitüntetésül a dijak szerint fokozatosan osztályozott arany-, ezüst- vagy bronz- díszoklevelet fog nyerni. A bemutatott lovak megbirálása, valamint az odaítélt dijak kiosztása is egy, e végre alakult ve­gyes szakbizottság által azonnal a hely színén fog eszközöltetni. Hogy a dijosztó bizottság kellő időben megtud­hassa valamennyi pályázó ottlétét, köteles minden pályázó a kijelölt nép reggelén Gyulán, a hely­hatóságnál jelentkezni, hol további utasítást nyerend. Kelt Bu'lap-'st-n, 1873. május hó 15-én. A földm, ipar- és keresk. m. k. minisztérium. Kiadó tulajdonos éa felelős szerkesztő Dohay János

Next

/
Thumbnails
Contents