Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-08-11 / 19. szám

gatja az öreg Európa, s a pezsgővérü Amerika nyugtalan lelkeit, s ezek a nyugodt, higgadt diplomatákat is.

A kérdés világkérdéssé vált, melynek csomója megoldása ezreket ioglalkoztat, s melytől sok szépet remélliink, s várunk, azokra kik nekünk legkedvesebbek, s arra a hazára nézve, mely nekünk legszentebb, legdrágább. —

Azok, kik a mi talpaink alatt alusznak, mig mi kenyér, s élvezetért (panem et cir- censem) küzdve, véres verítékkel dolgozunk, — azok, míg mi alszunk, a kenyér és élvezet mellett szabad hazájukban szabad eszméért, nagy őzéi, magasztos czél eléréséért működnek.

A nöemancipatio eszméje az, melyet hölgyeink hangoztatnak, felfognak, s átéreznék.

Ok felfogják átérzik, hogy a szép, az angyali nemnek, nem a durva munkáhozi jogát kell bebizonyítva érvényesíteni, — s férfiakkal egyranguvá téve önmagukat a gyenge hó vállaknak oly nehéz terhet viselni, hanem azok előnyeinek átvevését, s élvezését biztosítani, azok előnyeit szépészet, tudomány és művészet terén érni utói, s ez által, s igy tenni magukat egyenlővé, hogy magukat ön maguk emancipálták légyen.

Nem a durva anyagi erő szorítja le őket, hanem a csekélyebb szellemi kiképeztetés.

S ők felfogják hivatásukat, s átérzik, hogy ők arra a magasabb polczra is képesek s valók, hová csak a tudomány és tisztelet hat fel. — Felfogják, átérzik — — s tanulnak, mert tudják, s tudni akarják, hogy csak úgy állhatnak s víhatnak a férfiakkal versenyt s tehetik magukat egyenlővé.

Midőn a buda-pesti m. gy. egylet által le- küldettem, hogy a „müveit közönséget“ is tanítsam, én, ki a női emancipatio hirdetőinek, s nemesebb, szebb értelmébeni valósításának egyik hive vagyok, a müveit közönségben, hazánk müveit hölgyeit is beértettem, s jelenlegi hivatásomat nemesítve és magasztositva látom, mert utat látok vonva szerény tehetségemnek, működhetni a nők érdekében, s javára.

8 azt hiszem nem csalatkozom, ha bátor vagyok hinni, hogy a nemes ügyszeretetéről annyira ismert magyar' nemzet lelkes szép honleányiban bizom annyira, hogy a gyors- irászat művészetét, ha nem is müvészetileg tökéletesítve akarják megtanulni, de legalább annyira ismerni, hogy e szép s hasznos művészet sem maradjon előttük „terra incognita, s csudálatos, felfoghatlan dolog.“

A gyorsirászat, hogy művészet, el van ismerve, s igy mint művészet nem is sajátítható el, s fejleszthető tökélyre, mindenki által — hivatás nélkül, könnyedén.

Ezrek és ezrek vannak, kik tanulnak, s taníttatnak erővel zongorázni, hivatásuk tán épen a rajzolásra vonzná őket, ezrek és ezrek vannak, kik rajzolni tanulnak, s még tízezren annyian kik tanulnak írni, s tökélyre, mesterségre vajmi kevés viheti. — S még íb tanulnak, mert a művészetet ismerni kell, s mert szép, s a nőknek a szép iránt vajmi nagy érzékük van.

Tán elég volna csak ez egyre hivatkozni, tán elég volna a nők szépészet iránti fogékony húrját megpenditni, s elég volna ahoz, hogy jelentkezzenek a művészet alapvonalainak megismerésére.

De én tovább megyek, s párosítom a szépet a czél szerű s hasznossal.

A gyorsirászat művészete bizonyos fokú műveltségen felül még, bizonyos ügyességet, mintegy mechanikai gyakorlottságot, s a kéznek azon ügyes mozgathatóságát kívánja meg, mit a nők oly könnyen fejthetnek ki, mi arra látszik utalni, hogy a nők mintegy hivatva vannak a pályára, mely több ülést s folyto- nosabb szorgalmat kiván, mely sokaknak életpályául, fentartóul, s biztos menedékül szolgálhatna, mely előkelő állás mellett meg ahoz való jövedelmet is biztosítana, és sokaknak azon horgonyt, melybe reménytelenség esetére bekapaszkodhatnának, s rászámíthatnának, másoknak ismét mulatságot, s lelkűknek kel- lemetes szórakozást, s mint egy iró mondja: „a ki rászorul, legyen általa kenyere, a ki unja magát legyen általa szórakozása.“

S itt ismét elég volna azon kellemetes szellemi szórakoztatásra hivatkoznom, mely leszorítja nemcsak az átkozott unalmat, hanem a bűnös, Iélekölö gondolatokat, s a szellemiet- len tétlenséget, — elég volna, vagy lehetne áhhoz, hogy e kedves mulatságot csupán idötöltésből, (passióból) meghallgassák, s eltanulják, önlelküket műveljék, s szellemi gyönyörrel töltsék be, s mulattassák.

Mert mily kellemetes mulatság, constatálja a mindenütt tapasztalt való, s a f. évi júliusi „Gyorsírászati Lap“ 7. száma, mely előadja, hogy Szathmáron a gyorsirászat kitíltatott az iskola köréből, mert annyira elterjedt, s úgy megkapta kedvét, s figyelmét az ifjúságnak, hogy az a tanulással hagyott fel miatta.

De elég hivatkoznom a betűk festői, kedves alakjaira, azok változatos összerakása, s árnyalataira, s egy megtekintés megyöződtet mindenkit, hogy e csinos, kedves betücskéket összerakni, s beléjök a kedves nevét, szép tulajdonait lehelni, hogy még csak az édes anya se tudja meg, a nem senki, kit nem érdekel, — rajzolni vajmi élvezet lehet.

S ez élvezet még azon hasznossal is jár, hogy e csinos, szabályos alakok leírása fejleszti az ízlést, szabályozza a kezet, javítja s gyorsítja az írást, s a tanulmány iránt any- nyira megragadja a kedvet, hogy bármily csekély dologért, sőt a nélkül is, csupán gyakorlatból s gyakorlatért egy általános levelezes áll divatba, mely nemcsak az irályt javítja, a gondolkozási tehetséget fejti, de a kedves barátnékat s barátokat összehozza, összefűzi, eszmecsere s versenyre hivja fel.

De van még egy szebb oldala, melynek mindazok kedvét, kik a női emancipatio iránt bármi csekély szeretettel bírnak is, meg kell ragadnia.

Midőn e pálya a nőknek, úgy mint a férfiaknak megnyittatott, s midőn örömmel karolja fel magába mind a két nemet, kell hogy örömmel részesítse annak jó s szép előnyeiben is.

S azt teszi is.

A tudományos pályák iránt sokan birnak hajlam, s kedvvel, de leginkább azon diploma kedvéért, melyet végül kaphatnának.

A küzdés, a munka, az idő nehézsége, hosszadalmassága, s a bizonytalan remény vissza tartja őket a rálépéstöl.

A most itt kínálkozik egy diploma, melyhez küzdelem, nehéz munka, s hosszas idő nélkül — kellemes szórakozással,de erős kedvel, hajlam s tehetséggel könnyen lehet jutni s — ingyen. Kivéve a tanár vizsgálati, s diploma dijt, mi 10 frt s miért a vizsgát tett gyorsirászati-tanári diplomát nyer. A szigorlatot helyben is lelehet tenni.

A tisztelet és szeretet, melyei a nőnem, s ügye iránt viseltetem, örömmel késztet, kény- tet, hogy jelen itt idözésemet, s szerény közreműködésemet tiszteletteljesen felajánljam az igénybe vételre.

Felhívom tehát a gyulai müveit urhölgye- ket, hogy a kik kedvvel s hajlammal birnak e művészet eltanulására, egyesüljenek, s gyűljenek mentül többen s mielőbb Össze egy általuk választandó helyen, s időben az előadás naponkénti 1 órával megkezdetnék.

Fábry Károly

gyors-irászati oki. tanár.

— Jegyzéke A b-gyulai kir. törvényszéknél 1872 augusztus 12-én és következő napjain előadandó bünfenyitő pereknek.

Előadó: Nogál tbiró.

873—872 Plása Péter és társai tolvajlási ügye.

901—872 K. Balog György súlyos testi sértési ügye.

904— 872 Kurta György súlyos testi sértési ügye.

906— 872 Pataki Zsófia és társai tolvajlási ügye.

905— 872. Erdős István és lársh tolvajlási ügye.

884—872 idb. Szilágyi Benjámin erőszakos nemi közösülési ügye.

775—872 Vidd András súlyos testi sértési | ügye.

806—872 idb. Tulkán Mojsza és társai { tolvajlás és súlyos testi sértési ügye.

767—68 Töröcsik Mária és társai tolvaj- lási ügye.

908—872 Vághi György né és társa birói | zártörési ügye.

907— 872 Tolvaj Ferencz vétkes gondat-j lanságból tűzvész okozási ügye.

892— 872 Markovics Antal veszélyes fenyegetés! ügye.

893— 872 Sípos István és társai tolvajlási! ügye.

947—872 Kollárik Róza tolvajlási ügye.

Újdonságok.

— A minden tekintetben kitünően sikerült dalárünnepéiy, daczára a szép jövedelemnek mégis deficittel végződött; hogy mennyi a hiány, nem tudjuk még egészen, de elöleges számítás szerint 2—300 frt felé van; — ezt a gyulai dalárda egy e hó 17- én a megyeház kertjében tartandó táncvigalommal akarja némileg pótolni, a melyen a dalárda is közremüködend. — A beléptidij csak 50 krra van szabva, hogy abban minél többen, minden megerőltetés nélkül részt vehessenek.-f- A rész vétlenség vádja méltán sújthatja megyei közönségünket dalárünnepé- lyünk tekintetében; mig a gyulai közönség disze, oly szépen volt képviselve, mint eddig még nem igen láttuk, addig a vidékiek közül csak elvétve találtunk egyet kettőt. — Csaba részvétlenségén csudálkozunk leginkább, mely pedig előnyÖB vasúti összeköttetésénél fogva egy kis akarat mellett könnyen átjöhetett volna. — Idézzük a múlt évi dalárünnepélyt a csabaiak emlékébe, gondoljanak csak vissza, mily szép számmal volt ott Gyula képviselve. — Hja de

hiába! Csaba már nem akar Békés, hanem Csaba vármegye lenni!!

— Az alábbi jegyzék szolgáljon nyugtául azon t. uraknak, kik a megyei dalár- ünnepélyre jegyeket árusítottak és az összeget beküldötték:

Kétegyháza ..... 12.50

Ó-Kigyós ..... 4.50

Uj-Kigyós...............................................7.50

K.-Tarcsa ..... 8.—

Szeghalom ..... 8.—

Doboz......................................................16.50

Békés . . ! , 17.—

Gyoma . . . . 1.—

Endröd . . . 1.—

K.-Ladány

....................................10.—

Sz

arvas . . . . . 7.50

Vésztő . . . . . 10.—

Csaba . . . I . ! 6.—

Összesen 109.50

Füzes-Gyarmat a világvégén túl lévén, M.- Berény el volt árasztva jegyekkel gondolatban, — nem árusíthattak el; — T.-Komlós pedig ntég „késik az éji homályban.“

I — Kétzeri József színtársulata jövő csütörtökön kezdi meg előadásait a „Korona“ vendéglő színkörében, velők jön Molnár György a nemzeti színház tagja, ki mintegy 12 előadásban szándékozik fellépni kiválóbb ola8SÍcus szerepekben. — Molnárt hire mint színész eléggé ajánlja, reméljük, hogy közönségünk művészetét méltánylandja. — Az általa előadandó darabok első 6 előadására bérletet nyit körszékre 4 frt 80, számzott helyre 3 frt 60 krjával. — Bérletre előjegyezhetni Ferentzy Alajos ur kereskedésében.

— Mezö-Bcrénynek a közelebbi napokban nevezetes vendége volt. Mr. Morse Olivér new-yorki missionarius, — a távirda világhírű feltalálója — Morse Sámuelnek unoka öcscse. — Vaspályán utaztában itten kiszállván, meglátogatá nagy tiszteletű Petz Gyula és Jeszenszky Károly evang. lelkész urakat. — Különösen a nevelés ügyében, nagy érdekeltséggel, s szakavatottsággal fejtegető, az amerikai vasárnapi iskola oly tnódoni berendezését, hogy az inkább épületes színezetű, és a 6—10 éves gyermek felfogásához mért isteni tiszteletet képviseli. Ott, az összes gyermek sereg csoportokra osztatik, és mindenféle laikus bevonatik a tanítás érdekébe, nemi különbség nélkül. — Állítólag New-Yorkban ezen intézkedés, leghatbatósabb szer gyanánt mutatkozott, a jelen kor anyagi- és élvbaj- hászó szellemének ellensúlyozására. — Ezen ügybuzgó jeles férfiú, gazdag ember lévén, saját költségén utazik, s innét éjjeli vonattal Debreczennek vette útját, hol a tudós Révész Imre ref. lelkészt kívánja felkeresni.

czim alatt összesen 20 tanuló. — A 8-ik osztály ez évi növendékei közül, különböző érdemfokozat mellett érettségi vizsgát tettek 43-man; — tanító képesítési vizsgát 2-ten.

Uj jutalom alapítvány tétetett ez idén a szarvasi festő-ezéh által, melynek nevében Bárány Miklós elnök a tanév derekán 100 frt- nyi alapítványt oly rendeléssel tett le a főiskolai pénztárba, hogy annak kamataiból évenként egy jeles szarvasi tanuló jutalmaztassák. Mihez képest a festő-jutalom (8 firt.) a jövő tanévben fog először osztatni. A főiskolai könyvtár gyarapodott, vásárlat utján 24, — ajándék utján 57 kötettel, mihez képest a könyvtár ez évi összes gyarapodása 80 kötet. — A főiskolai tápdába (alumneum) tápdásnak ez idén beíratott összesen 162 tanuló, kik közül 14 féldijmentesen s 16 ingye uesen élvezé azt. Ugyanaz „Értesítő" elején Mihálfi József tr. tollából „Rajzok Anglia történelméből“ czim alatt egy érdekes történelmi értekezés foglaltatik, — s mellékletkép az „Értesitő“-höz csatoltan megjelent a főiskolai épület homlokrajza a milyen volt, s a milyen lesz. Az uj homlokzat tervét Ta- bajdy Sándor szarvasi mérnök készité.

— Szigligeti Jolán kisasszony, a nemzeti színház kedvelt tagja, jelenleg a városunkhoz tartozó csabacsüdi pusztán időzik rokonai közt.

— Elfogott tolvaj. A napokban csendbiztosunk, több csabacsüdi birtokos felszólitásá- ra egy, az ezen pusztán és környékén lappangó tolvaj kikutatására összes csendlegénységével ' kivonulván, a kellemetlen tulajdon- jog-háboritót a puszta egyik bozótos helyén sikerült elcsípnie. A mintegy 22—24 éves tolvaj ez idő szerint városunk egyik börtön helyiségében hüsöl.

— A régi szolgabirói lak, mely ifjabb időben búza raktárul használtatott, mint értesülünk a megye által újonnan fölépittetni szán- dékoltatik. Örvendünk, hogy a körösparti romok helyére egy díszes épület emeltetik. Bár egyesek is igyekeznének városunk ezen legkellemesebb részét uj építkezésekkel emelni.

— Búza termésünk, mennyiségileg középszerű eredményt mutat, — minőségileg, szorult szemeivel; határozottan roszat; — úgy hogy különösen, mint vető mag, alig használható.

— Színészeink eltávoztak, mint mondák Orosházára. Velők ment Molnár György is, kinek azon szándékát, melyszerint megyénk kiválóbb helységeiben molieri és shakesper: darabokból előadásokat rendezend, alig méltányolhatjuk eléggé. Molnár György szarvasi vendég szereplését „Lear király“ s „A pénzügyminÍ8ter jobb keze“ czirnü darabokkal fejezé be, — ugyanazon hatással játszva, mely előbbi fellépéseiben oly impozánsul nyilatkozott— Járványos állat-kór. Fejős-teheneink között a száj betegség, mint járványos, oly nagy mérvben lépett föl, hogy orvosi javaslat folytán czélszerünek találtatott a mezei csordára hajtatás beszüntetése.

(S. S.) Szarvasi újdonságok. — Főiskoláink beléletérol hu képet nyújt az ez idei „Főiskolai értesítő“, mely Tatay István igazgató-tanár szerkesztése mellett közeléhb hagyta el a sajtót. Volt — ez értesítő szerint — főiskolánknak ez idén 421 tanulója, — vallás szerint ág. bitv. ev. 214; helv bitv. 37; r. kath 62; gör. kel. 24; izr. 84. — Kisebb nagyobb ösztöndíjban részesült összesen 36 tanuló; jutalomban, még pedig a) pénz-jutalomban : 13 tanuló, b) könyvjutalomban a Kisfaludy-társaság kegyéből Toldy-jutalom

Gazdászat, ipar és kereskedelem.

Sorozata.

I Az Uj-Kigyóson f. évi szept. 11. tartandó „szántás versenynek-“

A szántás versenynél a legjobb szántás lesz a di jjazás alapja, miért is jutalmat csak I a szántó egyén igényelhet.

Szántani lehet bármily ekével s fogattal.

Minden versenyző a kibancsikolt 200 f~l ölnyi tért egészen tartozik felszántani. Ha akarja előbb egy külön kijelölt téren meg- kisértheti ekéjét, de reggeli 9 órakor a számára kimutatott helyet el kell foglalnia.

A 4-es fogatnál hátránynélkül meg engedtetik az ostoros.

A szántás mélysége 4—6”.

Egyenlő tényezők mellett az idő rövidsége is előnynek fog vétetni.

Az adott jelre a verseny egyszerre megindul, azaz: minden versenyző egyszerre szánt, és pedig egyedül, a fent említett ostorost kivéve, minden vezető s segítség nélkül.

A néző közönségnek csak a szántás és bírálat bevégezte után lehet a szántott földre menni, addig a számukra kijelölt helyről szemlélhetik a versenyt, nehogy az ide oda tolakodás által a szántó jószágot zavarják.

A bírálat tényezői lesznek; 1) borozdolás,