Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-08-04 / 18. szám

Uj folyam.

18-ik szám

Gyula augusztus 4-én 1872.

( ^

Szerkesztőségi iroda:

Dobay János könyvnyomdája, saját házában.

Kiadó hivatal:

Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház.

V J

BÉKÉS

VEGYES TARTALMÚ HETILAP.

Hirdetések felvétetitek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Dij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr.

Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap.

Előfizetési dij:

Három hóra 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft

v.

________J

A dalárokhoz.

— A gyulai dalárünnepély alkalmából. —

Kik bírjátok a dal hatalmát,

Mely olyan bűvös, oly szolid — Édesítsétek meg nekünk ti Az élet fájó terheit.

Ébresszétek mit rejtve hordoz,

Mit titkon érez kebelünk . . .

— Rokon szívvel, varázsos ajkkal Oh dalljatok nekünk!

Hadd dobbanjon meg a nyomott szív A dal csapongó hangjain —

Hadd táguljon a lét bilincse Lelkünk megtépett szárnyain.

Hadd éledjen a múlt szerelme,

Az édes perez, mely rég letűnt...

— Rokon szivvel, varázsos ajkkal Oh dalljatok nekünk!

Mint tikkadó parázst a szellő,

Szítson fel minket dalotok.

S a régi érzelem szivünkben Arjára, újra fellobóg.

Eloszlik a gondok sötété,

S üdébb, szebb tájra ébredünk ...

— Rokon szivvel, varázsos ajkkal

Oh dalljatok nekünk!------Sipos S

oma.

Szabályozási kalamitás és ellentétes kormány-rendeletek.

Múlt hó végén, — nagy örömére az itten körülfekvő körös-szabályozási érdekelteknek, megérkezett a ministe- riumtól ez engedély a kettős-körösi Szanazugtól Békés városa alá terjedő nagy csatorna szélesbitésének, mely az országos költségbe csak jövő évre lett volna felveendő, és ezen munkálat végre hajtandó; de miután ez egy oly életkérdés az itteni környékre, különösen Dobozra nézve, hogy belátva ezt, a királybiztos ur ő méltósága fáradozása és sürgetése folytán mint említem ezen munkálat az idénre megeü- gedtetett, és azonnal meg is kezdetett. Az előmunkálat a működő mérnökök által vasárnapot, ünnepnapot figyelem nélkül hagyva, rögtön végrehajtatott, s számtalan vidéki, úgy szintén ide való munkások a munkálatba belé vezettettek; már-már végre hittük, hogy elérjük óhajunk azon pontját, hol gyönyörrel szemlélhetjük a * szabályozás üdvös eredményét, s aggodalom nélkül láthatjuk lefolyni a nagyobb mérvű áradások rohamait is. De ez mind csak egy optikai csalódás volt; mert már ismét itt van egy felső rendelet, mely a munkálat azonnali megszüntetését rendeli el. Nem valóságos farsangi bohózat ez ? A sok munkások, Szeged, Mindszent, Vásárhely stb. tájékáról ide lettek csőditve, (országos költségen) s most a munkálat azonnal megszüntessék ?

Erre egy szegedi munkás, rnidőu nekik az emlitett rendelet hirül adatott, azon helyes megjegyzést tette — de uram nem jöttünk mi kéj-utra s koldulni, — hanem ha dolgozni hittak, adjanak munkát.

De tekintsük meg kissé a tények állását.

A környékbeli szabályozási érdekeltség tudva azt, hogyha a gyula-békési nagy-csatorna megnem szélesbbittetik

mielébb, a Fekete-Körös Dobozon keresztül folyó ágának eltöltése megnem engedtetik, hogy ez által Szana-zugnál a Fekete-Körös a Fehér-Körössel egy- gyesittessék, minden áron sürgette tehát ezen munkálatot, mert külömben a Fekete-Körösnek balparti töltését, mely meghaladja a két és egynegyed mérföldet ki kell épitenie, már pedig úgyis tudva van. hogy 1873-ra aSza- na-zug békési szélesítés országos költségen eszközlése elhatároztatott és akkor ezen, köríilbelöl 9000 öles töltés feleslegessé válik.

Hogy tehát ezen csak egy évre terjedő biztositástól, mely ezen különben is alegsanyarubb körülmények között sinlődő környéknek roppant kiadásába kerülne, megkiméltessék, minden megmozdittatott, hogy a fentebbi munkálat az idén végrehajtassák. A kormányon levő férfiak is belátva ezen munkálat e vidékre kiterjedő életfontosságú lényegét, ezen szélesítés oly módon rendeltetett el, hogy miután e munkálatra sehonnét pénz folyóvá nem tétethetik, hanem ha az alsóbb egyesült Körösök átmetszetési munkálatára szánt összegből annyi nélkülözhető lenne, hogy az emlitett Szana-zu- gi szélesítés végrehajtattatok, hogy az, ezen pénztárból eszközöltessék.

Az alsó átmetszési munkálatokra szánt összeg tényleg mégaligfogyasz- tatott, mert azon munkálatok csak rendkívüli kis viz alkalmával eszkö- zöltethetők, most pedig- folyton oly magas vízállásaink voltak, hogy egész nyáron semmit sem lehetett az alsóbb vonalokon dolgoztatni. Annál jobban lehetne a szana-zugi szélesítésen működni, a vízállás kedvező, munkás van annyi, hogy lehet egy évtizeden keresztül nem kapunk ily tömegesen munkásokat, az aratás végkép meghi- usitá a szegény nép reményeit, hol a télire való élelmet remélte megszerezni, s ezerenként tódult a fentemlitett földmunkálatokhoz daczára annak, hogy most áll az aratás javába; s oly kedvező feltételek mellett lehetett dolgoztatni, hogy keveset számitva 100 ezer frtot meglehetett volna takarítani s azon, — ezen vidéknek életkérdését képező munkálat egy kis idő alatt végre lett volna hajtva.

S most minden szép reményeink füstbe mentek, mert ki tudja, hogy alakulnak jövőre a körülmények; ha a mezei gazdaság körül talál a szegény ember foglalkozást, akkor a földmunkához csak rendkívüli áremelés mellett nyúl, s a mit most ki lehetett volna kötni egy forinttal, lehet hogy

ahoz jövőre kettő, sőt elég1.

három sem lesz

S honnét származik mind ez a baj, csakis egyedül Tisza minister ő excel- lentiájának vagy határozatlansága, vagy a tények miben állásának meg nem tekintéséből; mert ha ő excellentiája a tények állását bővebben megvizsgálja, valóban nem maradhat meg az a munkálat beállítása mellett. Azon viz — ha netalán ezen okoskodásból indult ki — mely a szana-zugi szélesbi- tett átmetszésen levezetendő lészen, az alvidókre károsnak hiszi, attól nyugodt lehet.

Ez az alsóbb környékre semmi káros befolyást nem gyakorolhat ugyan,

— azon víztömeg ott folyt le eddig is és szélesbitett medren is csak ugyanazon tömeg fog lefolyni, csak hogy eddig a meder szűk lévén a viz tükre feljebb emelkedett, s igy ezen vidéket is örökösen sakkba tartotta, de a szélesbités által sem fog több lefolyni, mint az eddig történt, hanem az a jótékony hatása lett volna a környé- re, hogy a partok a kiemelt földtömegből megerősittettek volna, s a víztükre ezen mederbe a szélesítés által lejebb szálván, minden más káros befolyástól menten, biztositolta volna ezen környék földterületeit az oly gyakori kitörések ellen. Külömben reméljük, hogy azon környékünkre káros s ki- számithatlan rósz utókövetkezményt- szülő letiltása a munka folytatásának mielébb vissza fog vonatni, annál is inkább, mert semmi remény sincs, hogy az alsóbb átmetszésekre szánt összeget feldolgoztatni lehetne, s igv pénz is volna bőven, csak az engedély kell, s ahoz pedig nem kell egyéb jóakaratnál. —

Szabályrendelet

[Gyula városának 1871. évi 18-ik t. ez. értél- mébeni nagy községgé rendezése tárgyában.

(Folytatás.)

26. §. A községi gazda ki egyúttal esküdt is:

a) A tanács és biró felügyelete alatt a községi ingó és ingatlan vagyont — a jegyzői tisztség által készített leltár mellett átveszi, s a községi szabély-rendeleek által megállapított utasítás szerint kezeli, az év végével vagy szolgálati idejének leteltével ugyancsak leltár mellett utódjának átszolgáltatja.

b) A községi vagyonoknak mikénti kezeléséről, minden évről, külön-külön rendes naplót és okadatolt számadást vezet, s azt minden év február hó 1-éig a tanács-ülésnek beadni köteles.

c) A községi összes vagyonra s különösen a tűzoltó szerekre, s mindennemű ingóságokra szigorú felügyeletet gyakorol, s a tapasztalt hiányokról felelősség terhe mellett a bírónak azonnal jelentést tenni köteles.

d) A községi összes cselédek, külső pásztorok és csőszök szolgálatára felügyel, s azok kötelességeik pontos teljesítése felett őrködik.

27. §. A jegyzői tisztség teendői általában:

a) Felügyelni az irodai segéd-személyzetre, s azok munkakörét megszabni.

b) A jegyzők szerkesztik, az egyesek részére kiszolgálandó bizonylatokat, ajánlatokat, és végrendeleteket.

c) Felügyelnek a községi levéltárra, s szükség esetében hiteles másolatokat saját aláírásukkal, s a község pecsétjével ellátva szolgáltatnak ki.

d) Minden általuk szerkesztett hivatalos okmányok avagy kiadott hiteles másolatokról pontos jegyzéket vezetnek, s azt félévenként a tanács-ülésnek bemutatni tartoznak.

e) A raarhás járlatokról külön jegyzőkönyvet vezetnek, s a jártatokat aláírásuk mellett az illetőknek kiszolgáltatják.

f) A hivatalos leveleket, beadványokat, a hivatalban legidősebb jegyző veszi át, s a megállapított munkakör szerint kijelölve iktatás végett az igazgatónak átadja; — pénzes levelek azonban a biró kö zben jöttével bontatnak fel, s adatnak át az igtatói hivatalban.

g) Az időszaki jelentéseket és kimutatásokat nyilván tartják és foganatosítják.

h) A pénztárnokok megkeresésére, ezek hivatalos jelentéseit s számadásaikra tett észrevételek folytáni válaszaikat szerkesztik.

ij A pénztári időszaki kimutatásokat az irodai személyzettel leíratják.

Ezeken kívül az egyik jegyző kötelessége:

A községi vagyon leltár és előirányzatnak készítése, az összes adó-összeirások teljesítése, az állami és községi adó, valamint a közmunka összeállítása s illetőleg kivetése, a birtok változások nyilvántartása; továbbá: a bíróval együtt a községi és árvagyámi összes pénztárak feletti felügyelet gyakorlata, végre pedig az ezen szakmába vágó hatósági rendeleteket, és megkereséseket elismervény mellett átveszi, s azokat a bíróval közösen felelősség terhe mellett elintézi.

A másik két jegyző pedig:

a) Egyéb hivatalbeli elfoglaltatásokhoz képest felváltva részt vesznek a képviseleti és tanácsüléseken, azon a jegyzőkönyvet szerkesztik s mindegyik az általa szerkesztett jegyzőkönyvből saját aláírásával a hozott végzéseket jegyzőkönyvi kivonatban kiadja, s illetőleg azok helyes és szabályszerű kiadmányozására felügyel..

b) Az érkezendő rendeleteket és megkereséseket, valamint egyéb beadványokat — a mint azok közöttök felosztattak — átveszik, azok átvételét az igtatő által vezetendő külön jegyzőkönyvbe, sajátkezű aláírásukkal elismerik, s azok végrehajtásáért, az átvevő jegyző a bíróval közösen felelős, az annak folytán felmerült Írásbeli munkálatokat szerkeszti, s azt a bíróval együtt aláirja.

E két jegyző közül különös teendője még az egyiknek :

Az ujonezozási, s az ebből kifolyó összes munkálatok teljesítése, a katonák, honvédek és idegenek szabályszerű nyilvántartása.

A másiknak pedig, a haláleset felvétele s a törvénykezési rendtartás 9 czime alatt a községre ruházott községi biráskodásbani részvét, s az ottan felmerült Írásos munkálatok teljesítése.

Általánosan azonban, ezen elősorolt összes teendőkért, a jegyzői tisztség közösen felelős.

28. §. A pénztári tisztség áll: két egymásnak alá nem rendelt pénztárnokból, kik közül az egyik, az állami, a másik pedig a községi adót szedi, s illetőleg kezeli; és pedig:

a) Az állami adó beszedéssel megbízott pénztárnok kezeli az állam adón kívül: — a szegények (ápoldai) pénztárát, a szegények földje jövedelme pénztárát, és a fogyasztási-adó pénztárát.

b) A községi adó beszedéssel megbízott pénztárnok, kihez a községi ingatlan vagyonok utánni jövedelmek, s egyéb községi jövedelmek tartoznak, — a községi adó és jövedelmek beszedésén kiviil, kezeli még a honvéd laktanya és szépitészeti a lap pénztárait.

c) A pénztárnokok a községi és államadók beszedése és azok kezelése körül, szigorúan kötelesek a szabályrendeletek, és hatósági meghagyások azon szabványaihoz alkalmazkodni, melyek a pénztári kezelés és számvitel tárgyában megállapittattak.

d) Kötelesek a pénztárnokok mindannyiszor a hányszor az szükségesnek mutatkozik, de mulhatalanul legalább egyszer havonként a pénztárak állásáról a hátralékosok különös kimutatása mellett, a tanácsnak, s illetőleg a bírónak jelentést tenni.

e) Kötelesek a zárszámadásokat a törvényszabta idő alatt jelesen: minden év február hó 1-éig a tanácsnak bemutatni.

f) A pénztárnokok a befolyt s a pénztárban elhelyezett pénzekért közösen felelősek, s ebből kifolyólag köteles mindegyik pénztárnok — betáblázás, elfogadható kezesség, kéz-