Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-07-28 / 17. szám

bau, Tapecierer, Telegraphie, Vergolder, Wa­genbauer-Wagner, Walzwerk, Wasserbau, Weber, Zeichnen-Zeichenkunzt, Zeugschinied, Zimmermann, Zinngisser, Zuckerfabrication. A szótár szerkesztésére az egylet egyik tagját, Lauka József urat, főmérnököt a köz­munka és közlekedési kir. ministeriumnál volt szerencsés megnyerni, kinek nyelvészeti és műszaki alapos ismeretei úgy, mint jelleme és szaktársai körében ismeretes figybuzgal- ma, elegendő biztosítékot nyújtanak arra néz­ve, hogy a föladatnak mely a szerkesztőre vár, teljes mértékben és szigorú lelkiisme­retességgel fog megfelelni. S ezzel illetőleg a szerződésnek az egylet és Lauka ur közt megkötésével, megtörtént volna az első határozott lépés a kitűzött czél felé mindenesetre a legfontosabb, a mennyi­ben a szótár létrejötte; immár biztositottnak tekinthető. Hogy azonban az ily módon szerencsésen megindított ügy a siker utján, gyorsan és biztosan haladjon, arra még más is szüksé­ges a szerkesztő képességén és buzgalmán kivül, — s ez az a miért az ügy pártolóihoz fordulunk. A föladat, mely e szótárban megoldásra vár, rendkívüli nehézségekkel van összeköt­ve. Nem meglevőnek javításáról, tökéletes- bitéséröl, hanem — tekintve a már össze­gyűjtve rendelkezésre álló használható anyag­nak aránylag csekély voltát, — úgyszólván egészen újnak alkotásáról van itt szó. Igen sok fogalom és tárgy fordul elő a műszak különböző ágaiban, melyekre nyelvünkben szónk még egyátalában nincsen. Vannak hasz­nált műszóink, melyek, mert a fogalmat nem eléggé szabatosan, sőt talán épen helytelenül fejezik ki, vagy mert a szóképzés törvényei­nek meg nem felelnek, vagy végre, — néha csak a ragozásnál vagy szó-összetételnél fel­tűnő rósz hangzásuk miatt, nem tarthatnak igényt arra, hogy a szótárba fölvétetvén, ez­zel mintegy szentesítést nyerjenek; mig van­nak jó műszóink, melyek gyéren, néha csak siker koronázni Lauka ur vállalkozását, ha minden oldalról, különösen az illetékes szak- férfiak részéről kellőleg támogattatik, s ha e támogatás oly általános lesz, a mily köz­érdekű az ügy maga, melynek szolgálatába szegődött. Ennélfogva felkérjük tisztelettel a magyar mérnököket és építészeket, az egyetem és műegyetem, a gymnasiumok és reáltanodák, a selmoczi bányászati és erdészeti akadémia valamint a gazdasági tanintézetek tanárait, gyárak és egyéb érdekelt ipar és kézmtiüz- Ietek kézelőit, általában mindazokat, kik e szótár létrejötte, a magyar nyelv fejlődése iránt érdeklődnek, és kik akár egy vagy más szakmára vonatkozó műszók netalán már kész gyűjteményével, akár csak egyes, eddig még kevéssé ismert régi, vagy általuk ajánlott uj műszókkal, általában véve e részben eddig bűnügye. Előadó: Nógáll László tbiró. 829 —872. Szendrei Péter és társai tolvaj- sági ügye. 831— 872. Isztin Onucz és társai tolvajsá­gi ügye. 832— 872: Biener Mór csalási bűnügye. 833— 872. Kis János és társai tolvajsági ügye­857-—872. Mézes Mihály és társai tolvaj­sági bűnügye. .858—872. Kövér János tolvajsági bűnügye. 819—872. ifj. Szirony János és társa tol­vajsági bűnügye. 814— 872. Mekis Jánosné életbiztonság el­leni vétség! bűnügye. 815— 872. Diamant Móriczné tolvajsági bűn­ügye. 816— 872. Tóth Eszter és társa tolvajsági tett vagy ezentúl teendő buvárlataik eredmé nyével a német-magyar műszaki szótár szer­kesztőjének segitségére lehetnek, hogy őt be­cses közreműködésükkel kitelhetőleg támo­gatni szíveskedjenek. A mi e támogatás módját illeti: hogy az mentül sikeresebb és az illetőkre nézve men­tői kevésbbé terhes legyen, egyelőre abban állapodott meg a szótár szerkesztője, hogy „Unverzagt“ müvéből a fenn elősorolt szak­mák összes műszóit, egymás alá sorozva, szak- sértési bűnügye, mánként külön több példányban kinyomatja és azoknak, kik közreműködésüket fölaján­lani szívesek lesznek, az általuk megneve­zendő szakmákra vonatkozó ivek egy-egy példányát betöltés végett, a netán szükséges bővebb útmutatás kíséretében megküldi. Fennebbi kérelmünket tehát azzal a továb­bi kérelemmel egészítjük ki, hogy a kik a szóban levő szótár ügyét az épen említett módon előmozdítani magukban képességet és hajlamot éreznek, ebbeli szándékukról, az il­lető szakma megnevezésével a szerkesztő Lauka József urat (Buda, Krisztina város fő- utcza 414. sz. a.) a jövő hó közepéig érte­síteni, valamint az ez ügyben netalán kivánt 821—872. Major István tolvajsági bűnügye. 769—872. Sebestyén Ferencz és társai tol­vajsági bűnügye. 820—872. Mészáros Péter és társai tolvaj­sági bűnügye. 823—872. Fekete János tolvajsági bűn­ügye. 772—872. Bottá János életbiztonság elleni vétségi ügye. 774—872. Ifj. Benyó István súlyos testi* egyes tájakon használtatván, még kevéssé is- további felvilágositásért is közvetlenül öhoz­merttck a szakférfiak körében. Hogy valaki a fenn elősorolt szakmák mindegyikében egyenlően és annyira jártas legyen s e mel­lett nyelvészeti tekintetben oly alkotási ké­pességgel bírjon, miszerint az épen említett irányban felmerülő nehézségek halmazával, lelkiismeretes óvatosság mellett, sikerrel egy­maga megküzdhessen, az valóban alig kép­zelhető. A czél csakúgy érhető el, csak úgy fogja zá fordulni méltóztassanak. Pest, 1872. julius hó 16-án. A magyar mérnök és épitész-egylet választmánya nevében: Ambrozovics Béla titkár. Jegyzéke a b.-gyulai kir. tszéknél 1872. jul. 29-, 30-, 31- és augusztus 1-én előadandó bünpereknek. gi rendezés alá esnek vagy más szóval, vár­megyét megillető alkotmányos jogosultságot nyernek : a magyarországi és erdélyi megyék, a székelyszékek, a Jász-, Kun-, Hajdú- és nagykikindai kerület, Kővár, Fogaras és Na­szód vidéke a szepesi 16 város kerülete, a szabad királyi városok, valamint a követke­ző városok, u. m. Kecskemét, Nagy-Várad, Versecz, Zilah, Göllnicz bánya, Abrudbánya, Vízakna, Vajda-Hunyad, Kézdi-Vásárbely, Hátszeg, Sepsi-Szent-György, Székely Udvar­hely, Bereczk, Csik-Szereda, Szék, Kolos, Ilyefalva, Oláhfalva, Szász-Régen és Foga­ras. A név szerint elősorolt városok törvény- hatósági (municipalis) joga, úgy a mint én gyarló eszemmel belátni képes vagyok, nincs megfelelő kötelezettséggel összekötve. Ugyan­is a már idézett 1870. XLII. t. ez. 89-ik Íj­ában ez is áll: „ha a rendezett tanácsú vá­rossá, vagy pedig nagy községgé átalakulást a város lakosságának azon része kívánja, mely együttesen a városi összes egyenes állam- adónak legalább felét fizeti, az átalakulás meg nem tagadható.“ — Az erdélyi 1848. II. t. ez. 7. §-a értelmében: Abrudbánya, Vízakna, Vajda-Hunyad, Kézdi-Vásárhely, Hátszeg, Sepsi Szont-György, Udvarhely, Ilyefalva, Csik-Szereda, Bereczk, Szék, Oláhfalu, Ko­los egy egy országgyűlési képviselő küldésé­re jogositvák. Ezek közöl azonban egy sincs, melynek lakossága 5000 létekből áll. Legné­pesebb Kézdi-Vásárhely 4546 lélekkel és leg­kisebb Csik-Szereda népessége 1247 lélekkel, a többi ezek közt változik, mint a legújabb népszámlálási adatok bizonyítják. Most szem­be állitom ez adatokkal az 1871. XVIII. t. oz. 135. és 136. §§-ait. Ezek szerint: „ha pusztai terület birtokosai külön községgé, vagy valamely kis község önálló községgé, vagy végre nagy község rendezett tanácsú várossá akarna átalakulni; az átalakításért folyamodók kérvényüket az illető törvényha­tósághoz adják be, és tartoznak bebizonyíta­ni a) hogy ezen átalakulást a pusztai birto­kosok, illetőleg a községi lakosok azon ré­sze kívánja, mely együtt a puszta vagy köz­ség összes egyenes államadójának felénél na­gyobb részét fizeti, és b) hogy az ezen átala­kulás folytán reájuk nehezedő kötelezettsé­gek pontos teljesítésére elégséges szellemi és anyagi erővel rendelkeznek.“ A kérvényt fe­lülvizsgálja, véleményével együtt terjeszti a belügyministerhez az illető törvényhatóság vagyis a megye. Ez a fölemelkedési fokozat. Ugyanezen mód szerint van kijelölve a kö­vetkező §-ban a leszállási léycsőzet. A 140. §. pedig a jelenlegi álláspontot szabja meg következő intézkedésével: „Addig, mig a községek a jelen törvény (1871. XVIII. t. c. vagyis a községrendezési törvény) értelmé­ben alakulnak, a jelenleg első folyaraodásu bírósági hatósággal felruházott mezővárosok — rendezett tanácsú városoknak; a külön községi jegyzőt tartó, de rendezett tanácscsal nem biró mezővárosok és falvak nagy közsé­geknek; a közös községjegyzöt tartó falvak pedig kis-községeknek tekintetnek.“ — Nyil­ván kitetszik már ebből, hogy nekünk, kik a rendezett tanács intézményével bárom íz­ben u. m. 1848-ban, 1861-ben és legutóbb 1863—66 között tettünk volt szerencsétlen kísérleteket most legjobb, mert legkényelme­sebb : hallgatni, beolvadni a megyébe, Ieszáll- ni a nagy községek álláspontjára, vagy más szóval maradni mostani tényleges állapotunk­ban Hanem hogy megnyugtassam önlelke- met, hogy másokat is megnyugtathassak, nem hallgathatom el, miszerint van egy kételyem a melyre igen jól esnék, ha felvilágosítást nyerhetek. Ismét a törvényre kell hivatkoz­nom. H. I.: Szívesen kihallgatjuk. (Folytatása köv.) Levelezés. B.-Csaba julius hó 1872. A tapasztalás azt tanítja, hogy á corruptio mindig felülről lefelé terjedve tenyészik, s ha egyszer a szédelgés felmerül, mindig nagyobb kört képez, és nagyobb területet nyer. Sajnos ily tünemények mutatkoznak jelen­leg közelünkben is. Az alapítási szédelgés a fővárosokban any- nyira elterjedt, hogy az alapítási üzlettel fog­lalkozó férfiaknak nincs többé bátorságuk zsebmetszéseiket ott fényes nappal elkövetni és azért kissé szünetelnek; hogy azonban a felvonásközök is betöltessenek, jónak látják addig is a még bizalmi mámorban élő vidé­ket koppasztási kísérleteikkel boldogítani. Ezen „becsületes emberek“ különféle ban­kokat alapítanak en gros, részvényeiket felül- fízetéssel viszik a börzére, s a felülfizetések- ből szerzett milliókat zsebre rakván, a vállalatot a szegény becsületes közönség nya­kán hagyják — mely csak akkor látja be, hogy becsületesen szerzett vagyona ily ko­zákok zsebébe vándorol, midőn az ő zsebeik telvék. Megkísértem a tisztelt olvasó közönséggel ezen minél kecsegtetőbb, annál impertinensebb üzlet kivitelét megismertetni, szivemből kíván­ván, hogy a példa óvjon, és a közönséget ezen gyalázatos játéktól vissza tartsa, más­részt ezen affektált filantrópok működését lehetőleg nehezítse: Tegyük fel, (vegye a tisztelt olvasó csak feltevésnek isten őrizz a valóságtól) hogy Csabán, hol a tömeg még, mint fentebb em­lítettem boldog és bizalomtelt — 2000 rész­vényre egy kereskedelmi — forgalmi — bank, vagy más ilynemű vállalat alapittatnék nehány kétes úri ember által. — Hogy az alapítók­nak ez 40,000 frtot jövedelmezzen a rész­vényeknek 20 frt felülfizetéssel kellene a piaczra hozatniuk. Lássuk hogy történik: A részvényeknek előbb a börzén kellene bemutattatniok, miután azonban ezen kedvelt bemutatás egy nagyobb intézet közvetítése nélkül nehézségekkel jár, a jövő bankjának alapitó urai a szükségnek engedve egy na­gyobb intézetet léptetnek fel egyik alapítóul, mely által a bemutatás most már megtörtén­hetik. Az alapító urak ekkor megengedik a nyilvános jegyzést, s miután az uj bank jö­vendő csodatétélei a szemnek legjobban tetsző színekkel festve a közönség elé tálaltattak, végül szerényen pirulva jeleztetik, hogy a 200 frtnyi névértékű részvényre kivánt 50 frt befizetés most már csak 70 valóságos fo­rint befizetésével történhetnék. Tudjuk azonban, hogy a közönség ritkán csalható lépre könnyű szerrel. Ily eseteknél kissé nehézkes s nem tolakodnék az aláírás helyére, ha síppal dobbal nem csalogatnák. Ez az aláírások megkezdése előtti napon tör­ténik. Az alapítók, kik elölegesen az összes részvények fölött rendelkeznek értik ezt a zenét: A börzén kikiáltanák, hogy ők saját részvényeiket ennyi meg ennyi felfizetéssel vásárolják. S nehány részvényt, melyet isme­rőseik és barátaiknak az aláirási áron enged­tek át, csakugyan felfizetéssel váltanak vissza. Ez vonz. — — — Ki ne jegyezne egy rész­vényt 20 frt felfizetéssel (tehát 70 frttal) midőn az máris 35 frt felfizetéssel (tehát 85 frttal) díszük a börze árjegyzékén? Mig azonban az alapítók az aláírás előtti napon 200 darab részvényt 30 frt felfizetés­sel váltottak vissza, tehát 2000 frt jutalékot fizettek ki, azt érték el, hogy másnap a hát­ralévő 1800 részvény 20 frt felfizetéssel je­gyeztetett — és igy az alapítók ezen fogással 40,000—2000 azaz 38,000 frt úgynevezett nyereményhez jutottak. Ilyen módon zsaroltatik ki a bizalommal közeledő közönség, mig az ily fogdmeg ala­pítók megelégedve mosolyognak, hogy a csíny ily felségesen sikerült. Óvakodjunk tehát az ily szédelgőktől saját érdekünkben, ez által az ö divatos üzletük­nek is gátot vetettünk. ________ r. L Hirde tmény. A nagy méltóságú m. kir. igazságügyminis* tér ur f. évi 5137 sz. a. kelt rendelvényével értesített engemet, miszerint a buda-pesti gyors- iró egylet az itteni kir. törvényszék székhe­lyén felnőttek számára különös tekintettel a bírósági és közigazgatási tisztviselőkre gyors­írászati tanfolyamot szándékozik nyitni, és e czélból a nevezett egylet egy tanító tagját ide kiküldeni; a minister ur méltányolva a gyors-irászati egyletek czéljának fontosságát és a gyors-irásnak a törvénykezés terén kü­lönösen a jövőben nyerendő fontosságát kü­lönösen hangsúlyozta, — hogy a teljesen meg­felelő szakképzettség mellett a gyors-irás is­meretét a törvénykezési tisztviselőknél oly előnynek tekintendi, melyet a kinevezéseknél és előléptetéseknél méltó figyelemben részesi- tend. Egyidejűleg a buda-pesti magyar gyors­írd egylet igazgatósága nevében Markovics István egyleti elnök arról értesített engemet, hogy a tanfolyam tartama hat hétre napon­ként V2 órával s az egész tanfolyamra járó dij személyenként 5 frtban lett megállapítva 8 hogy a tanfolyam megkezdéséhez legalább is 20 vállalkozó kívántatik. Felhívom ennélfogva a megyebeli, de kü­lönösen Gyulán lakó fiatalságot, miszerint ezen kedvező alkalmat felhasználva és ko­moly figyelembe véve a gyors-irászat fontos­ságát s azon sok oldalú előnyöket melyek an­nak ismeretéből az illetőre hárulhatnak: hogy nálam a beirás végett f. é. augustus hó 3-ig minél számosabban jelentkezni szíveskedjenek; megjegyezvén, a magam részéről is azt, hogy kinevezéseknél és ajánlataimnál egyenlő mi­nősítés mellett annak, ki a gyors-irászat is­meretével bir, előnyt fogok adni. Kelt Gyulán 1872. julius 24-én. Novak Kamii elnök. DalárlinnepélyUnk érdekében. A jövő vasárnap megtartandó da- lárünuepélyen megjelenő miiködő ta­gok elszállásolása a bizottság sürgős teendője lévén, íelkéretnek Gyula vá­rosa t. polgárai, az ez ügyben meg- bizott küldöttség végzendőit lehetőleg könnyiteni; és a dalárdák tagjait szál­lással ellátni; — e czélból hétfőn a bizottság személyesen fogja többeknél tiszteletét tenni és őket ez ügyben fel­kérni. — Az ünnepélyre meghivók kaphatók Dobay János nyomdájában, belépti jegyek pedig Ferentzy Alajos urnái. — A szombat esteli díszhang­verseny után a „Magyar király“ szál­lodában tartandó estélyre személyen­ként jegyek 2 írtjával Ferentzy ur ke­reskedésében és az estélyen a pénztár­nál leendnek kaphatók. Újdonságok. — Lapunk mai tárczájában kezdjük meg Békés város köztisztelet és szeretetheti részesült elhunyt képviselője Gonda Lász­ló utolsó müvét a község rendezési törvény­ről, könnyen érthető irályban előadva. — A munka Békés város közönségének lett volna ajánlva, hogy a rendezés küszöbén magát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents