Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)
1872-07-14 / 15. szám
hogy kénytelen volt elereszteni, mire a vízben nyomtalanul el tűnt. Mi volt hát a harapós szörny? Ez most a kérdés. Mi azt gyanítjuk, hógy hidra, mely állat néha elő fordul környékünkön. — Am. kir. közmunka és közlekedési ministerium Nagy Sámuel és érdek társainak kérvénye folytán egy Kis-Uj- szállás vagy TurkevibÖl kiinduló és Dóvavá- nya, K.-Ladány s Békésen keresztül Csabáig vezetendő másodrendű vasútvonalra az engedély egy évre megadatott. Hirdetés. A békésmegyei névszerint békési, gyulai, szarvasi, taroséi és vésztői dalegyletek által a 64-ik számú Károly Sándor szász-wei- mári nagyherozeg gyalogezred zenekara közreműködése mellett 1872. augusztus 4-én délután 4 órakor Gyulán a kastély-kertben a békésmegyei daláregyestilet javára rendezendő díszhangverseny és tánczvigalommal egybekötött békésmegyei dalárünnepélyre a nagy érdemű közönséget tisztelettel meghívja a rendezőség. Dalárünnepély műsora: 1. Dalárinduló. Szövege Ábrányi Emiltől, zenéjét ez alkalomra szerzetté Erkel Ferenc. 2. Szentelt hantok. Mosonyitól. Zenekar kisérettel. 3. Dalárverseny, a gyulai t. nőegylet által kitűzött jutalomért, 4. Intés. Erdélyitől. Zenéjét ez alkalomra szerzetté Mihalovics Ödön. 5. Harczos imája. Lachnertöl. Zenekar kisérettel. 6. Szózat, Vörösmartytól. Zénekar kisérettel. Helyárak: Körszék 1 frt 50 kr. Ülőhely 1 frt. Állóhely 50 kr. Felülfizetések hirlapilag nyugtáztatnak. Az előadás estéjén a megyeház kertjében rendezendő tánczvigalomra beléptidij személyenként 1 forint. A disz hangverseny augusztus 3-án estve 8 órakor a városháza termében tartatik, következő műsorral: 1 „Nagy magán-ária“ Rossini „Szevillai borbély“ czimü dalművéből. Énekli zongora kisérettel Humann Alexa k. a. a nemzeti színház tagja. 2. „Első tétel“ Wiextemps Fis moll verseny müvéből, hegedűn zongora kiséret mellett előadja Spiller Adolf ur a nemzeti színház első hegedűse. (A cadenciat szerzó az előadó.) 3. a) „Dalnok sajkás“ (nocturne, magyar irályban) szerzé Ábrányi Kornél. b) Valse (as dur) szerzé Chopin Frigyes, zongorán előadja: Fayl Frigyes ur. 4. „Eredeti magyar népdalok“ szerzé Ábrányi Kornél. (Kézirat uj, ez úttal először előadva) zongora kíséret mellett előadja Humann Alexa k. a. a nemzeti színház tagja. 5. „Magyar Carneval“ szerzé Singer Ödön, zongora kiséret mellett előadja Spiller Adolf ur a nemzeti színház első hegedűse. 6. „Rákóczy Rhapsodia“ Liszt Ferecztöl. Zongorán előadja Fayl Frigyes ur. Helyárak: Körszék 1 frt 50 kr. Beléptijegy 1 frt. A rendezőség által kiállított meghívó előmutatója 1872. augusztus 1-töl 8-áig a cs. kir. szabadalmazott államvaspályán Pestről Czeglédre, — a tiszavidéki vasuttársulat ösz- szbb vonalain, — az alföld-fiumei vasút nagyvárad-szegedi szakaszán, Gyulára és onnan vissza 2-ik és 3-ik osztályú kocsikban, egyszeri utazásra 50% dij mérséklésben részesül. Felkéretnek mindazok, kik ilyen meghívót a jövöhét folytán nem kapnak, szíveskedjenek azért Gyulán Dobay János nyomdász úrhoz fordulni. —/(S. S.) Szarvasi újdonságok, (julius 11.) — Részesek strikk-ja. A kondorosi, dé- C8Í és csabacsüdi puszták legtöbb birtokrészén az aratásra szerződött részesek fölmondták a munkát, okul adván a silány gabna termést. Mint halljuk egy némely helyen az által kivárnak a munkásokra pressiót gyakorolni, hogy vagyonukat lefoglaltatják, s ennek értékéig — a kárpótlás fentartása mellett — napszámosokat fogadnak fel. Talán czélszerübb lenne gazdáink részéről némi pótlással segíteni a kényes dolgon, mi a munka felmondás indoka szempontjából, s humanis- ticai tekintetekből is ez esetben a legajánla- tosb egyezkedési módozat lenne. — Ismét sétány terv. Múlt számunkban egy túl a Körözsre tervezett sétányról szóltunk, most pedig alkalmunkban van egy más sétány tervről tenni említést, mely Nagy Sándor városi mérnök ur által lett kidolgozva. E terv szerint a belső piacz térnek a kath. templom előtti része lenne befásitandó, és kioszkkal ellátva sétánnyá szerelendő. Központi fekvésénél fogva e tervezet, az elébbi számban megemlítettnél — bár annak élvezetes tájképét nélkülözi — határozottan előnyösebb, — s mint ilyen, és mint élénk kivánalom, már is széltibén helyeseltetik. — Renovátió. Amint halljuk, elöljáróságunk a „Bárány“ című — a város tulajdonát képező — vendégfogadót czélszerüen megújítani, s általán a közönség igényeinek megfelelőbbé lenni terveli. A tervezett renovátió igen kívánatos volna, a mennyiben vendégfogadók és kávéházak tekintetében, nem annyira meny- nyiségi, mint inkább minőségi szempontból elmaradtunk más, a mienkkel egy népességi színvonalon álló városok mellett. — Molnár György, a nemzeti színház tagja Kétzeri színigazgató jelentése szerint közelebb hozzánk jő vendégszerepelni. 8 darabban fog fellépni, a többi között „Lear királyban is, — mely Molnár force szerepei közé tartozik. Az első vendégelőadás jul. 18. lesz. — Hymen. Lustig Károly ur -Pestről e hó 7-én vezette oltárhoz városunk egyik legkiválóbb szépét, Braun Amália kisasszonyt. Kisérje áldás frigyöket! Gazdászat, ipar és kereskedelem. Figyelmeztetés a kecskeméti iparmükiállitásra. A kecskeméti iparegylet által rendezendő államilag segélyzett iparmükiállitásra f. évi Mártius hó 16-kán kibocsátott felhívás értelmében, a bejelentések határideje Július hő 20- kán lejárandó lévén, el nem mulaszthatja a rendező bizottság Magyarország iparosait és művészeit is a kiállításban részvételre ujonan felkérni. Annál is inkább, mert bizottságunk több tekintélyes hazai szakférfiak által erös- bülve, igyekezni fog maga részéről mitsem mulasztani el, hogy ezen, a haza összes területére kiterjesztett első általános ipartárlat szerencsés megoldást nyerjen. Ha bár az eddig eszközölt bejelentések már is kiváló jeles müveket Ígérnek, 22 terem és nagy tér állván rendelkezésre, eredménydús siker csak úgy remélhető, ha hivatott hazai iparosaink, e kiállításban minél számosabban résztvenni feladatuknak tekintik. Magyarország iparosai ! ez az első általános iparmtikiállitás, melyre Önök együttesen felhivattak. Nem a bécsi kiállításról van itt szó, hogy müveinket a nagy világ iparával szembe állítsuk; mi hazai szerény iparunknak előlegesen saját körünkben eszközlendő kölcsönös és bizalmas bemutatását óhajtjuk. Hogy magunkat tovább tájékozhassuk, ez az első feladat. Jelentkezzenek Önök minél elébb, minél számosabban. Különösen az iparos egyleteket kérjük, jelesebb tagjaikat: kiállításunkra buzditani. A mennyiben pedig sokakat a szálitási költségek terhe is visszatart, ilyeneknél a kiváló művek elküldetését közöspénztárukból fedeztetni javasolnánk. Vagy szíveskednének községi hatóságaiknál oda törekedni, hogy ezek — követve Szeged sz. kir. városnak 1870-ben hozott azon határozatát, mely szerint az ily müvek szálitási költségeit maga ajánlkozott viselni — közpénztáraikból fedezni szíveskedjenek. Több rendbeli megkeresések folytán, hogy váljon a tárlat a hazai borokra is kiterjesztetik-e ? jelenti a bizottság, hogy minden, a mi Magyarország előhaladását, tudomány, művészet, kereskedelem és iparban, legyenek ez utóbbiak gyári, kézmüi vagy termékbeliek, feltüntetni képes, kiállítható. Ugyszinte kiállíthatok, minden. Fold, ásvány, vegytermékek és müvek. Kertészeti, borászati észközök. Gazdasszonyi készítmények. Divatczikkek és női munkák, melyek kereskedelmi, szépművészeti, házitakarékossági szempontból hasznosak, szépek és tanulmányozásra méltók. Ennélfogva felhivjuk különösen bortermelőinket és a Nőegyleteket is, hogy ezen hazai általános nagyobb iparmükiállitásban, Magyarország bőrtermékét, valamint gazdaszonyil 1 készítményeiket is minél méltóbban bemutatni ' szíveskedjenek. Élőrajz és bejelentési ív, megkeresés esetén mindenkinek azonnal küldetni fog. Levelek czimezendök : „az iparmükiállitást rendező bizottságnak.“ a tárlat megnyittatik augusztus 31-kén és tart September 8-dik napjáig. Kecskemét, 1872. június 28. A rendező bizottság Katoua Zsigmond, ifj. Nagy Lajos, bizotts. elnök. bizotts. jegyző. A sertésdög ellen. Tudjuk, hogy a sertés tenyésztést, mely külömben gazdasági műveleteink legjövedel- inezöbbikének egyike volna, mennyire kocz- | kázottá teszi a nyáron uralgó lépfene, mely külömböző nevezet alatt, de nem ritkán epi- demicus mérvben sújt bennünket. Sokat ajánlottak e baj ellen több kevesebb sikerrel. Legyen szabad nekem is eggyel a közjó oltárán áldoznom. A kik nincsenek ellenszenvvel a homeo- pathicus gyógymód iránt, adjanak be sertéseiknek, mihelyt a fennebbi betegség kétségtelen jelei előtűnnek, az arsenicum 2-d. dilutiójának 20 cseppjét egy meszely vizzel vegyítve, e vegyületből reggel, délben és este egy evőkanálnyit. A szer legbiztosabban Jármay gyógytárából Pestről hozatható meg. Harmadéve kisjenöi malaczokat vettem tenyésztés végett. Beléjük ütött nyáron a dög s már fele elhullott, midőn sok mindenféle kísérlet után eszembejut, hogy évekkel ezelőtt egy hízómat a fenemlitett szerrel megmentettem. Rögtön alkalmaztam s a baj azonnal megszűnt: nem csak több darab nem betegedett meg, de a betegek is mind meggyógyultak. Egy hónap múlva szomszédom, egy hírneves gazda, ugyanezen szert ajánlotta, állitván, hogy egész nyáját megmentette. Magam meg tévedhettem, de két ily találkozás fontolóra vehető. Miután nekem sok sertésem nem volt, egyenként lefogattam béreseimmel s hátára fektetvén, felpeczkelt szájába öntöttem az orvosságot. A hol sok a beteg sertés, ott nem tudom miként boldogulhatni, miután a szert ivóvízbe vagy eledelbe adni hasztalan, mert az ily beteg sertés se nem eszik, se nem iszik. Mindenesetre ajánlom a kisérletet, mely siker esetén sok ezer forint kártól óvhatja meg gazdáinkat. Carbolsav. Újabb időben egy igen hathatós óvszert fedeztek fel mindennemű járványos betegség (chorela typhus, marhavész, a marhák körömbetegsége stb. ellen) s ez a carbolsav. E szernek ily általános óvereje azon tulajdonságában rejlik, hogy a rothadást gátolja és mindennemű apró féreg és növény életét elöli. Egy amerikai nem tudván a sok féregtől aludni, kísérletül carbolsavot hintett el gúny hója körül s attól fogva minden Lántalom- tól menten maradt. Ez eset feltűnést okozott, terjedelmes kísérletek tétettek s a siker oly meglepő volt, hogy jelenleg ragályos betegség esetén a miveit külföld kormányainak intézkedéseiben a carbolsav használatának hivatalos elrendelése kiváló helyet foglal el. Például csak az éjszak-németszövetség, a bajor, a hamburgi, brémai és szász kormányoknak 1868-dik intézkedéseire hivatkozunk, melyek a hajóknak, vagyonoknak, házaknak, ruhák és bőröknek, árnyékszék és istálóknak ezen szerrel való fertoztelenitésére vonatkoznak. Por alakban (kapható dr. Schrader és dr. Berendnek gyárában Schönefelden, Lipcse mellett,) vagy vizzel keverve (1 akóra 5 font por) a betegnek hányását és ürülékét, a bemocskolt ágyneműt, bútort és ruhát be kell hinteni vagy locsolni s az árnyékszékbe ragály esetén annyit önteni, mig a savnak szagát világosan meg nem érezhetni. Ez utóbbit ismételni kell, valahányszor a sav szaga meggyengül. Szobákban, kivált betegekében a port földre kell hinteni, hol az közönséges hömérséknél is elpárolog. Rögtöni hatás szükségének esetén a port a meleg kályhára vagy tüzes vasra kell szórni. Az istálók fertoztelenitése aként történik, hogy a sav vagy por alakban hintetik szét, vagy 3 font por 20 font vizzel keverve locsoltatik szét. Ez utóbbi mód annyival jobb, hogy eként a carbolsav az istálónak mind levegőjét, mind földjét áthatolván, a rothadást megakadályozza és a ragály anyagát elöli,* tudvalevőleg a marhák betegségének egész sorát a földbe szivárgott és ott állandósult trágyaanyagok rothadása okozza. A carbolsav alkalmazása ennélfogva rendes körülmények között is ajánlatos, sőt a tapasztalás azt tanítja, hogy a vele meghintett istálókban a marha meg nem tetvesedik. Egésséges viszonyok közt hetenként 5 d. marhára 2 font port számítva elégséges a légnek tisztán tartására. A ganéjra szórva a férgek tojását öli el. Jó továbbá a tetves marhát e savnak oldatával (1 font por 20 font vizre) megmosni. Szembetűnő hatása van e szernek a marha beteg körmeire, melyek ily oldattal napjában 3-szor megmosva gyorsan meggyógyulnak. Az 1868-ban dühöngött köröm és száj fájás idején istálóm földjére naponként carbolsavat locsoltam és istálóm a bajtól ment maradt, mig szomszédjaim ugyanakkor e betegség miatt az őszi szántással igen elmaradtak. Bútort és jászolt e szer oldatával meg kell mosni, úgy szintén egészen bátran minden ruhaneműt is, a nélkül hogy pecsétektől vagy szinvesztéstől tartani kelljen, árnyék- Bzékek fertöztelenitésénél ragály idején naponként 1 gramm savat 10 gr. port kell egy személyre számítani. Ismételjük, hogy e szernek nem annyira gyógy-, mint óv-ereje van s ennélfogva nem kell alkalmazásával a ragály kitörését bevárni, ha a bajtól menekülni akarunk. My. A „b.-csabai népbank“ % évi forgalmának kimutatása. 1872 január 1-töl junius 30-ig I. Bevétel. f Áttétel a múlt évről 9110.02 Takarék betét . . 176586.97 Bankváltó .... 856001.03 Zálog .................... 60013.— Jelzálog .................... 4837.50 Kamatok .... 17980.55 Ügyleti dij ... . 5842.47 Üzletköltség . . . 5161.24 Tartalékalap . . . 12.50 Szelvényszámla . . 90.— Kölcsönszámla . . 282090.— Folyó számla . . 400.— Összesen 1418125.28 H. K a d á s. Takaréfc betét . . 223715.27 Bankváltó . . . • • J **1 956622.— Zálogkölcsön . . 74189.— Kamat .... 9622.04 Üzletköltség . | . 3120.19 Folyó számla 7336.96 Értékpapír . . . 410.— Kölcsönszámla . . 82481.50 Igazgatói tiszteletdij . . . ••. ‘ 2200.98 Osztalék 1871. évre 12950.— Házvételi számla . • * « • 12500.— Jelzálog .... 29200.— Összesen 1414347.94 Junius 30-án egyenleg 3777.34 összesen 1418125.28 B.-Csaba 1872. julius 1. Launer Károly könyvvezető. Hetivásári tudósítás. Gyula julius 12. Az esőzéseknek nehány nap óta szünetelése munkás népünket a takarással foglalkoztatván, hetivásárunk igen gyéren volt látogatva, úgy hogy az összes szekér forgalom alig 140-re tehető. — Régi tiszta búza 11.80, uj búza legjobb minőségű 11 frt, kenyérnek való 10—10.50, rozs ßft. árpa 5—5.50, kukoricza 7.50—8 frt — A termés gabonaneműekben átalában silánynak mondható, annyira, hogy a rész takarókkal többeknek meggyűlt a bajuk. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: Dobay János.
