Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)
1872-06-23 / 12. szám
lágkiállítás összes látogató közönségével megismertetni. Az idevágó közelebbi határozatok azonban csak később lesznek közölhetők, s erre nézve a jelentkezések annak idején külön fognak történhetni. Ez alkalommal mindazokat, kik a kiállítás Ugye iránt érdekkel viseltetnek, s az erre vonatkozó mindennemű határozatok, és intézkedéseknek biztos tudomásával kívánnak bírni, újból felhívjuk a világkiállítási közlönyre való előfizetésre; az ez irányban hozandó aránylag csekély anyagi áldozatot bőven ellensúlyozza a kiállítási kérdések és teendők körül szerezhető tájékozottság. Hogy továbbá mindazon kételyeknek, melyek a bejelentés módozata, az igényelt tér nagysága és megválasztása, a kiállítási tárgyak megkivántató mennyisége, s más hasonló, az idejekoráni bejelentést megakadályozó körölmények iránt fölmerültek, eloszlassuk, fölemlítjük még, hogy a bejelentési szándoknak egyszerű levélbeli tudatása tökéletesen elegendő, mire azután a bejelentési ivek az egyeseknek megküldetvén, általuk betöltendők lesznek. Végül az ez irányban több oldalról fölmerült téves nézettel szemben ki kell jelentenünk, hogy a kiállítási tér illetménye nem a bejelentésnél fizetendő, s hogy a bejelentésnél egyátalában semminemű fizetés nem teljesítendő. Pesten, 1872. évi junius hó 15-én. Korizmics László a végrehajtó bizottság elnöke. Steinacker Ödön kiállítási titkár. A szarvasi takarékpénztárnak módosított s felsőbb helyen is megerősített alapszabályai. 114 §. A kamatláb minden betéteire a fent megállapított maximum t. i. 200 ftig 5% leend, kivételképen azonban a köznevelési és kórházi alapítványi pénzek után az intézet által 6% kamat fog fizettetni. Az intézet azonban fentartja magának a fent kitett 5% kamat lábat a körülményekhez képest 4 vagy 3% leszállítani vagy ismét föllebb emelni. Ha az intézet a kamat láb leszállítását találná szükségesnek, akkor azt azon hozzáadással köteles közzétenni, hogy az illetőknek szabadságukban álland betételeiket 3 hó alatt visszavehetni, ezen határidő elteltével tőkéjök után csak a leszállított kamatot huzandják. Kelt Szarvason az 1870-ik év febr. 26-án tartott közgyűlés jegyzőkönyvéből. Tomcsá- nyi Károly m. k. elnök — Péchy Kálmán m. k. jegyző (P. H.) szám Ezen módosított alapszabályok 864 a földmivelés ipar és kereskedelmügyi m. k. minisztériumnak a törvény értelmében bemu- tattattak. Kelt Pesten 1870 april 21-én Go- rove m. k. 147. §. Saját váltók csak akkor fogadtatnak el, ha a kibocsájtónak czége a váltó törvényszéknél bejegyezve van: és ezen váltók a 164 §-nak a) és b.) pontjaiban említett feltételeknek megfelelnek. Kelt Szarvason az 1871-ik évi junius hó 5-én Tomcsányi Károly m. k. elnök Péchy Kálmán m. k. jegyző 7629. szám. Ezen módosított alapszabályok a földmivelés ipar és kereskedelmi m. kir. minisztériumnak a törvény értelmében bemu- tatattak. Pesten 1871 évi julius hó 24-én a miniszter helyett az állam titkár Fest m. k. (P. H.) 75. §. A választmány és igazgató bizottmány tagjai s egyelőre az igazgató is fizetés nélkül működnek; — ezeknek mihelyest a takarékpénztári üzlet jövedelme engedendi, vagy tiszteletdij fog rendeltetni a közgyűlés által, — a többi marad. 28. §. A takarékpénztárnak évi zárszámadása szerint a szabályszerű kezelési költségek levonása után, úgy a tartalék töke és illetőleg nyugdij-alapra szánt >|6 betudásával a jövedelemből tisztán fenmaradó nyeremény %- dének 2* |2%-tolija mindenkor a közgyűlés által meghatározandó közhasznú és jótékony czelra fordittatik s az ekként fenmaradó ösz- szeg a részvényesek közt évi osztalékképen aránylag felosztatik. 146. §. A benyújtott idegen váltóknak kővetkező kellékekkel kell ellátva lenniök. a) Minden váltónak osztrák értékben s legalább 100 írtról kell szólnia b) Lejáratának 4 hónál hosszabb időre szólnia nem szabad c) Kell hogy az intézet székhelyén Szarvason legyen fizetendő d) Három váltó képes s elismert biztonságú egyén aláírásával legyen ellátva. Kelt Szarvason az 1872-ik évi mártius hó 4-én tartott közgyűlés jegyzőkönyvéből. Tomcsányi Károly elnök m. k. Péchy Kálmán m. k. jegyző. 4094 szbm. Ezen módosított alapszabályok a földmivelés ipar és kereskedelmi m. k. ministeriumnak a törvény értelmében bemutatattak. Pesten 1872. évi april hó 7-én. Szlávy m. k. A takarmány készítéséről. Május és júniusban a gázdának főteendője: a takarmány készítés. E művelete annyiban igen fontos, mert a sok és jó takarmány sikerültétől függ, váljon jó erőben teleltetheti- e ki a jövő télen lovait és ökreit és aként táplálhatja-e növendék marháit, hogy azok szép és erős állatokká fejlődjenek. A legtöbb gazda télen át, midőn jószága hever, vagy legfeljebb trágyát hord, kielégítő karban tudja ugyan tartani állatjait1 poly va és szár illyenkor megteszik; de midőn a tavaszi nehéz szántás sürgősen rátorlódik a gazda nyakára, midőn csak a legerősb takarmány, abrakkal javítva volna képes oly erőben tartani a marhát, hogy a munkát győzze: rendesen hiányában vagyunk ily takarmánynak s állatjaink annyira leromolnak, hogy rudakkal kell emelnünk s a bekövetkező zöld takarmány is alig képes azokat nyáron át annyira megjavítani, hogy az ugarlást és őszi szántást kellőleg megbirják. Mind ezen bajnak oka az, hogy télen és tavasszal elég jó takarmánnyal nem rendelkeztünk. A marhatartás alapjai szerintem: a lóhere és szecskavágó. Boldog gazda, a kinek sok és erős lóheré- se van. A jó herés a legerössebb és legtöbb takarmányt szolgáltatja. A kinek nincs, vagy kevés van, mindenekelőtt herését igyekezzék szaporitani. Nézetem szerint minden gazdának földje lagalább ho-ét herésnek kell tartania. S hogy e herés jó legyen, megelőzőleg a trágyát nem szabad kímélnie. Az én sovány homokos talajomon trágya nélkül herém oly gyenge volt, hogy a második évben sem voltam képes használni s csak miután völ- gyes területet kerestem ki s arra holdanként 40 — 60 szekér trágyát hordtam, tettem szert gazdag herésre. A második kellék a szecskavágó: ez kis és nagy gazdára nézve nélkülözhetlen s valamint a vetögép egy pár év alatt bőven kifizeti magát. A mely gazdának jószága jól kitelelt, vagy tavaszi munkával túlságosan nincs terhelve, az jól teszi, ha a tavaszi zöld takarmányt felszecskázva s '|2 vagy % rész szalmaszecskával keverve (és sós vízzel locsolva) takarmányozza: ily módon jószága, még elég jó lesz tartva s a szénának, mit külömben elfogyasztott volna, “|2 vagy »|,-ét a jövő télire megtakarítja. A ki ily keverékkel tarthatja marháit tarlószabadulásig, tömérdek jó takarmányt gazdálkodik meg. Újabb időben a herét nem szoktuk rendén egészen megszántam, mert igy a legértékesb része, a levél mind el hullik, hanem forró napon 1, hűvösön 2 nap múlva apró rudasokba felgyüjtjük, a hol ismét 1—2 nap állva hagyván, azután behordjuk. Ha tisztán akarjuk berakni, vagy keskeny magas kazalba rakjuk, vagy akár minő széles és nagy boglyába, de ez utóbbi esetben 1 vagy több kéményt kell neki adni, E kémény sűrűn át fúrt s összeszegezett 4 deszkából áll, alolról felfelé s a boglya szélességéhez képest több helyen állitva. E kémények mint a ház kürtői fognak a boglya tetejéből kilátszani s a netán melegedő széna hevét kiereszteni. De ha tiszta herére szükségünk nincs akkor a rendén megfonyasztott herés búza, árpa, vagy más szalmával rakjuk össze, vékony rétegenként rakván egyiket a másikra 1 (2,-% vagy % arányban a szerint, a minő erejű vegyüléket akarunk. Ezt természetesen annak idején szecskázva kell etetnünk, mert különben a marha nem csak kiválogatja a herét, hanerrf sokat válogatlan iziknak is hagy vagy maga alá tapos. Szerintem még a tiszta szénát is, gazdaságos felszecskázni. Tapasztaltam ugyanis, hogy mig egy boglyának fele szálas állapotban 4 hétig tartott, másik fele ugyanannyi jószágnak felszecskázva 6 hétig volt elég. S csakugyan, mig elébb untig mérgelődtem a sok szénának az alom közé történt taposása miatt, az utóbbi módon a jószág mit sem túrhatott ki s a széna vastag végét is tisztán felemésztette. ' Szoktunk takarmánynak csalamádét is vetni, tisztán, vagy kölessel keverve, s miután ez nedves nyáron annyit bizonyosan megád, mint a legjobb herésnek mind a három kaszálása összesen, és igen jó takármány, nagyobb területen mégis azért nem meri sok gazda termeszteni, mert a fenmaradó fölösleget, vastag szárának leves volta miatt, tökéletesen megszántam igen hosszadalmas, miközben ha eső veri, értéke igen alá száll, nyirkosán összerakni pedig nem lehet, mert összerohad. Vannak azonban módok ezen bajt is kikerülni. Az első mód, hogy szalmával vegyest rakjuk s a fennebb leirt kürtöket alkalmazzuk: ez esetben azonban annak idején szecskázva kell feletetnünk. Ez is ízletes, kedves takarmányt ád. Jobb azonban a másik mód. Ez abból áll, hogy télen mikor a cseléd ráér s a napszám csekély, 1‘2 —2 öl széles, lefelé keskenyülő, 1 öl mély és oly gödröt ásatunk, a milyen takarmányunk befogadására elégséges. Meghagyván csala- mádénkat nőni czimere kihányásáig, azon zölden, a mint vágjuk, azonnal a gödörbe hányjuk s minden szekér ürülte után egyenlően szétteregetvén, lovakkal (mint egy kis szürün, magunk körül karikába hajtván) a következő szekér érkeztéig erősen letapostat- juk. E műveletnél egy gyermek kéznél legyen, hogy lapáttal a lovak ürüléseit felszedje és kihányja. A gödröt eként a fold felszíne fölött még egy ölnyi magasra kell csala- mádéval megrakni s azután egy arasznyira szalmával befedvén, az egyik oldalra kihányva volt földet mind reá rakni, aként, hogy az esővíz lecsorogjon. A földnek súlya a felszín fölött öl magasra rakott csalamádét idő folytán annyira összenyomja, hogy az, midőn februárban kibontjuk, a föld felszínéig sülyedt s oly kemény lesz, hogy fejszével kell vágni. Bontáskor csak annyi földet kell egyszerre lehányni, a mennyi alatt foglalt takarmány 1 hétre elég. Egyet azonban berakáskor nem szabad elmulasztani s ez az, hogy a csalamádét rétegenként, minden szekérre 1 fontot számítva, darált sóval meghintsük. 1870-ben igy készítettem el egy négy öl hosszú gödröt kisérletül. Martiusban kibontván, oly erős savanyú szag fejlett belőle, hogy az egész udvar folyton tele volt vele. Béreseim, mint minden uj dologra, szokás szerint fejüket csóválták és előre kimondták hogy a marha nem fogja enni. Nem is ette első napon s béreseim másnap már rimán- kodtak, hogy ne hagyjam éhen veszni a jószágot. Azonban álhatatosságomat siker koronázta. Negyed napra már erősen ette a marha s azontúl etetéskor egész hadakozás folyt a szarvakkal a savanyított csalamádé fölött. Megjegyzem azonban, hogy folyton ily takarmányt etetni nem mertem s ezentúl naponként csak egyszer adattam belőle, különben pedig száraz eleséget. Meglehet, hogy folyton adva sem ártott volna. (Vége köv.) Hetivásári tudósítás. Gyula junius 21. Az idei termésreijobb kilátások és a folytonos esőzésnek szünte hetivásárunkat élénkebbé és látogatottabbá tévé. — Azok, kik gabona-neműiket magasabb árra tartogatták fenn is kezdik azt már áruba bocsátani; összes szekér forgalmunkat bátran lehet 400-ra tenni. — Búza átalában 1 írttal Iejebb szállott, igy ma a legjobb búzáért 11 írtnál többet nem adtak, mig a jobb kenyérnek való 8—10 frtért is kapható volt. — Kukoricza a múlt hetihez kepest 50 krral szállott Iejebb és 7—8 frttal volt. — Árpa 5—5 frt 50. — Nád, széna, szén és fa nagymennyiségben a múlt heti árakon kelt. — Kukoricza földeink igen szépen tenyésznek; — ha időjárásunk kedvező marad, már a legközelebbi időben jó aratásnak nézünk elébe. Szerkesztői üzenet. — Csabai t. munkatársunknak. Lapunk mai vezérczikke elébb érkezvén be, t. uraságod ugyan e tárgybani becses küldeményét jövő számunkban készséggel közöljük. Hirdetések. Kocsis Károly az Emerik- féle 156. számú lakházát kedvező feltételek mellett eladni szándékozik, — úgy, hogy a vételár 3 évi lefizetés mellett 8%-tóli kamattal vevőnél maradhat. 50) 2—3 Alólirottnak a „Komló“ vendéglőhöz címzett saját háza szabad kézből kedvező feltételek mellett eladó, vagy mint vendéglő 3 évre bérbeadó. t Értekezhetni a bennlakó tulajdonossal. Ugyanott egy varrógép is eladó. Szabó Sándor. Gyulán. _______ Va súti menetrend.. Nagyvárad — Eszék. Nagyvárad indul 5 ó. 5 p. d. u., 7 ó. 65 p. reggel. Szalont« indul 6 ó. 23 p. este, 10 ó. 18 p. d. e. Sarkad indul 7 ó. 4 p. este, 11 ó. 27 p. d. e. Gyula indul 7 ó. 34 p. este, 12 ó. 38 p. d. u. Csaba érkezik 8 ó. 1 p. este, 1 ó. 13 p. d. u., ind. 8 ó. 41 p. este, 4 ó. 10 p. reggel. Orosháza indul 9 ó. 45 p. este, 6 ó. 25 p. reggel. H.-M.-Vásárhely indul 10 ó. 44 p. éjjel, 8 ó. 16 p. reg. Szeged érkezik 11 ó. 29 p. éjjel, 9 ó. 16 p. d. e. indul 3 ó. 24 p. reggel, 2 o. 10 p. d. u. Szabadka indul 5 ó. 1 p. reggel, 4 ó. 36 p. d. u. Zombor indul 7 ó. 14 p. reggel, 7 ó. 29 p. este. Gombos-Bogojeva érkezés 8 o. 24 p. reggel, 8 ó. 46 p. este: Eszék érk. 10 ó. 46 p. d. u., 11 ó. 14 p. éjjel. Eszék — Nagyvárad. Eszék indul 4 ó. d. u., 3 ó. reggel. Gombos-Bogojeva indulás 6 ó. 19 p. este, 5 ó. 30 p. reggel. Zombor indul 7 ó. 39 p. este, 7 6, 4 p. reg. Szabadka 9 ó. 54 p. este, 10 ó. 16 p. d. e. Szeged érkezés 11 ó. 19 j>. éjjel, 12 ó. dél, indul 3 ó 34 p. reggel, 5 o. 15 p. d. u. H.-M.-Vásárhely indul 4 ó. 34 p. reg., 6 ó. 53 p. est Orosháza 5 ó. 46 p. reg., 8 ó. 43 p. este. Csaba érkezés 7 6. reg., 10 ó. 17 p. éjjel, indul 7 ó. 40 p. reggel, 2 ó. 45 p. d. u. Gyula indul 8 ó. 20 p. reg, 3 o._ 45 p. d. u. Sarkad indul 8 ó. 52 p. reg., 4 ó. 56 p. d. u. Szalonta indul 9 ó. 39 p. d. e., 6 ó. 13 p. este. Nagyvárad érkezés 11 o. d. e., 8 ó. este. Pest — Arad — Temesvár. Pest indul 7 ó. 30 p. reggel, 6 ó. 5 p. este. Czegléd indul 10 ó. 18 p. reggel, 9 o. 5 p. este. Szolnok indul 11 ó. 7 p. d. e., 10 ó. 37 p. éjjel. Csaba indul 2 ó. 1 p. d. u., 3 ó. 30 p. reggel. Arad érkezik 3 ó. 42 p. d. u., 6 ó. 4 p. reggel, indul 4 ó. 5 p. d. u., 6 o. 24 p. reg. Temesvár érkezik 7 ó. 27 p. este, 8 ó. 59 p. reg. Temesvár - Arad — Pest. Temesvár indul 8 ó. reggel, 5 ó. 30 p. d. u. Arad érkezik 11 ó. 52 p. d. e., 8 ó. 40 p. este. indul 12 ó. 25 p. d. u., 9 ó. 4 p. este. Csaba indul 2 ó. 10 p. d. u. 11 ó. 41 p. éjjel. Szolnok indul 5 ó. 1 p. d. u., 4 ó. 17 p. reggel. Czegléd érkezik 5 ó. 47 p. este, 5 ó. 36 p. reggel. Pest érkezik 8 6. 37 p. este, 8 ó. 43 p, reggel. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: Dobay János.
