Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)
1872-06-09 / 10. szám
szélsőségeire : a fegyelraetlenségre és a túlságos fegyelemre, mint olyanokra, amelyek a panaszok kiapadhatlan forrását képezik. Fegyelmetlenség alatt azon állapotot értem’ amidőn a tanitó tanulói irányában jogos akaratát érvényre emelni nem tudja; a túlságos fegyelem alatt pedig, amidőn a büntetés vesz- szejét a szenvedély suhogtatja. A fegyelmetlenség útjában áll az iskola legfőbb ózdijának : az érzelmek nemesítésének és a jó irányú akarat felébresztésének; a túlságos fegyelem remegövé, alattomossá teszi a lelket, s a munkásság ösztönét a bőrnél beljebb nem engedi hatni. Mindegyik szélsőségnek még azon átka is megvan, hogy lejtő, amelyen a megállapodás külső fék nélkül nehéz, míg a lejjebb rohanás természetes, annál természetesebb, mert a népiskolai tanitó a jó móddal nein fékezhető tanuló kitiltására nem is gondolhat. Mihelyt feltesszük, hogy az ember hibáját beismerni és mérsékelni képes; hogy előtte a becsület vagy szégyen, a biztos hivatal vagy lehető koldusbot nem mindegy; mihelyt elismerjük, hogy az egyháznak, illetőleg az egyház kormányzó testületének jogában áll a megengedett fegyelmi eljárások egyikével sem fékezhető tanulót iskolájából kitiltani, mihelyt ezen testületről annak belátását feltesszük, hogy a garázda tanuló eltávolítását az egész iskola jobbléte parancsolja: kénytelenek vagyunk megengedni, hogy a rendes felügyeleti iskola-látogatás a fegyelmi szélsőségeknek erős féke lenne. Hisz a fegyelmi hibák einem rejthetők ; ezeket a látogató csak úgy észreveszi az iskola arczán, miut észrevesszük a fa betegségét annak levelein. S mivel jelentésének a fegyelmi hibákrá is ki kell terjeszkednie, ezeknek a kormányzó testületben valő tárgyalása, tehát a tanítónak ezekre való figyelmeztetése elmaradhatlan. Avval pedig egy pillanatig se altassuk magunkat, hogy ily figyelmeztetés ennek utána is csak úgy el fog párologni, mint elpárol-, gott eddig. A világ rendezkedik, a hivatalos eljárások felett mind jobban-jobban oszlatja a ködöt a nyilvánosság; a nép szemlátomást kapaszkodik a bíráló székre s a biráló szék oly közel van a birói székhez, hogy ezt amattól még a hiványon keresztül is könnyen megláthatni. VII. Nemcsak a színpadon van lámpaláz, megvan az, az iskolai vizsgákon is sok tanulónál, megvan némely tanitónál is. Az ily tanitó aztán zavarba jő, ügyetlenkedik; zavárttá ügyetlenné teszi nemcsak a vele rokonter- mészetü tanulót, hanem a különben legvizs- gaképesebbet is. Az ilyen gyarlóság nevelője a társadalmi szükkörüség; orvossága a minél nagyobb nyilvánosság. A rendes felügyeleti iskola-látogatás oly állandó sugara a nyilvánosságnak, mely úgy a tanitó, mint a tanuló lélekéberségét neveli, fellépésüket, beszédüket a bátorság biztosságához segíti s megóvja a tanítót azon hálátlan helyzettől, hogy boltja eléggé megtelt s a nép számára állitott kirakata mégis üres legyen. De még ha üres lenne is, a látogató ez esetben is levenné a tanitó válláról a felelősséget, ha 8 havi tapasztalata bizonyítaná, hogy az iskola valóságos értéke a vizsgái látszatnak felette áll. (Folytatása köv.) Válasz Kr. Gy. urnák az ellennézetekre községi rendezésünk ügyében. A vita, az irodalmi illem korlátái között mindenkor kedvezőbb benyomást tesz az olvasóra, mintha az a személyeskedések terére csapódik at. Ha Kr. Gy. ur nyilatkozatot várt küszöbön álló községi rendezésünk ügyében e lap hasábjain, úgy várakozása teljesedésbe ment, es kétszeresen örvendek azon, hogy az én egyéni nézeteimre saját nézeteivel válaszolt, amelyek bizonyos tekintetben egyek, csakhogy mig én jelen anyagi kedvezőtlenebb helyzetünkre utalok és minden részben a mennyire lehetséges a költségkímélést állítom előtérbe városunk kormányzatának módozataiban, o uj jövedelem források nyitása, heverő tőkék felhasználása stb. által hiszi elérhetőnek városunk felvirágzását, emelkedését már a jelenben is; sajnos azonban csak az, hogy a gyermeket nem nevezi meg nevén, nem mondja meg, hogy hol van e heverő tőke, honnan bugyogjanak elő e jövedelmi ferrások; köszönettel tartoznánk Kr. Qy. urnák ha Mózes vesszejét nem az elméletben állitná elénk, hanem a gyakorlatban. — Nem kétségbeesés, sem a körültekintés hiánya Íratta velem ama czikket, hanem viszonyaink és környülményeinknek meglehetős ismerete; legyen meggyőződve, hogy arra a kilátszó Iókörörare a higgadt megfontolás bélyege van sütve, és mert nézeteimet koránt sem sorozom a csalhatatlanok közé, távol állok a sofismáktól is ; — kétségbeesésre egy- átalán ok nincs, de higgadt körültekintésre igenis égető szükségünk van. — Községi vagyonunk sokkal kevesebb, sem hogy abból a szükségelt kiadásokat fedezhessük, és e községi vagyonunk egy része elemi csapások folytán két óv óta közjövedelmeinket meglehetősen apasztja, mert jövedelmet nem hoz ; könnyű elméletileg beszélni, csakhogy a gyakorlat az elméletet vajmi gyakran meghazudtolja; példa vagyunk önnön magunk. — Ha egy ügyes gazdatiszt meg tud egy birtokot a romlástól menteni, miért ne tudná városunkat egy értelmes, munkás és erélyes bíró oda emelni, ahol annak lennie kell. Én az egész megyei gyámkodást, melyre csikkében oly nagy súlyt fektet, a jelen megyei szervezet közt csak névleg látom, mely egy higgadt értelmes emberrel községi ügyeink élén, még kevesbedik; pedig rendezett tanácscsal sem leszünk ám még vármegye. Azt gondolja Kr. Gy. ur, hogy a polgár- mesteri czim és az avval járó nagyobb fizetés húzása elég biztosíték arra, hogy ügyeink rendbe jöjjenek, én bizony nem szeretnék oly embert városunk élén látni, ki a polgármesteri czimre vetné a fösulyt, mert e czimnek köpenyege alatt könnyen tespe- désbe maradhatnánk. Menten a hiúság és czimkőrságtól kell annak állani, kit a nép-bizalom oda emel, erkölcsi súlyának egész hatalmával és vas következetességgel kell végrehajtani a képviselet határozatait és őrködni e város érdeke fölött, miért volna ez egy községi elöljárónál theoria ? ki gátolja öt legjobb szándékainak végrehajtásában ? ha azok a közjóra irányozvák; ott van Csaba, nem-e a községi elöljáróság jóakaratu buzgalma karöltve az értelmiséggel teszi azt versenytársunkká, nem-e a községi elöljáróság alatt emeli di- szes épületeit, kövezi utait, világitja utszáit, fentartja polgári iskoláját. — Ott van Szarvas, nem bizonyitéka-e legújabb biróválasz- tása az értelmiségből — hogy haladását óhajtva, egy oly embert tisztelt meg bizalmával, ki mint községi elöljáró igen is gyakorlati Ieend, és ki a birói czimmel nagy községben egészen helyén érzi magát. Hozzuk ügyeinket, egy értelmes emberrel városunk élén, először rendbe, rendezzük pénzügyeinket, igyekezzünk népünket hozzászoktatni ahhoz, hogy városi tartozásait lelkiismeretesen teljesitse, de nem végrehajtások utján, hanem nlkalomnyujtás által, hogy azokat ha pénzben nem, tehát munkája által teljesitse. — Igyekezzünk valahára gyermekeinknek legalább egy polgári iskolát létesíteni, bogy azokban értelmes, maguk lábán járni tudó iparosokat vagy földészeket tudjunk nevelni, akkor aztán nem bánom, ha városunk élére főispánt választunk is. Ha azonban Kr. Gy. ur a heverő tőkéket és uj jövedelmi forrásokat a bokorból kiugrasztja, és át fogom látni, hogy e források és jövedelmek többé nem elméletben vannak; ha a rendezett tanács mellett kardoskodók egy részének háta a községi adólap számaitól nem fog borsódzni, és a fizetést nem so- rozandják az elmélet közé, higyje meg, hogy készséggel fogok nézetei előtt meghajolni, és vele együtt mondandóm: „Éljen a rendezett tanács Levelezés. B.-Csaba, jun. 2. A békési ág. hitv. ev. esperesség május 29- és 30-án gyülésezett M.-Berényben, nagytisz- teletü dr. Szeberényi Gusztáv esperes és tekintetes Kemény Mihály felügyelő elnöklete alatt Az elnökség higgadt és tapintatos, a közönség szokatlanul nagy volt. Kiemelendő tárgyak: 1. A t.-komlósi egyház, meghalván egyik Papjai ennek helyét csonkított hivánnyal ellátandó pappal akarta betölteni. Mivel a hivány megcsonkítása egyházi törvényeinkbe ütközik, esperes ur a pap-választást nem engedte meg. A gyűlés esperes ur eljárását helyeselte s a t.-komlósi egyházat az eredeti hivány épségben tartására és egyúttal papválasztásra utasitotta. 2. Az orosházi egyháznak újabban is a szegényebb osztályból összeállított presbyte- riuma azon van, hogy az egyházi adó súlyát a szegényebb osztály minél kévésbbé, a vagyonosabb minél jobban érezze. Ezen törekvésből kifolyólag elhatározta, hogy a hivek a földnek holdjától, tekintet nélkül a holdak számára, 5 iteze búzát fizessenek. Az espe- rességi gyűlés szükségesnek találta ezen határozatot felfüggeszteni s egy méltányos adókulcs kidolgozása végett Orosházára bizottmányt kiküldeni. 3. B., szarvasi tanitó már régebben bevá- doltatott, hogy leány-tanitványainak erkölcsét szándékosan rontja. Ezen vádat esperes ur áttette az esperességi cónsistoriumhoz; a con- sistorium a vádlottat hivatalától, meghagyván fizetését, felfüggesztette s pörbe fogatását elrendelte. Föllebbeztetvén az ügy, a második törvényszék az első végzését helybenhagyta, de a harmadik alaki hiba miatt megsemmisítette, illetőleg az esperességi gyűléshez, mint amely a pörbe fogatást egyedül mondhatná ki, utasította. Ezen stádiumában a dolognak esperes ur saját, törvényes hatalmából függesztette fel, birtokon belől B. urat, most pedig a bepörlés kérdését a gyűlés elé terjesztette. A gyűlés esperes ur eljárását szabatosnak találta, s elrendelte, hogy B. ur birtokon k i vü 1 azonnal pörbe iogattassék. 4. A szarvasi egyháznak a fennálló dolgokkal elégedetlen része felforgató terveinek keresztülvitele végett gyűlést akart tartani. Ezen elégedetlenek, miután kívánságukba sem a szarvasi presbyterium, sem az esperességi elnökség, — tiltván törvényeink — sem ezek folytán a szarvasi t. szolgabiró ur bele nem egyezett, engedélyért t. alispány úrhoz folyamodtak, aki aztán az engedélyt meg is adta. Alispán urnák ezen beavatkozása az illető helyre sérelemképen felterjesztetik. 5. A szarvasi egyház egyik lelkésze hivataláról lemondván, esperes ur — mindenütt magától értődik a világi elnökség hozzájárt]- ( lása — a pap választást törvényeinkhez al- kalmazottan megindította és keresztülvitte. Noha ezen választást a kerületi elnökség is megvizsgálta és kifogástalannak találta; mégis K. és T. urak megindították ellene az izgatást, pártot csináltak az egyházban, küldöttséget és folyamodványt küldtek a gyűlésre, kérvén, hogy a választás megsemmisites- sék, a presbyterium elmozdittassék, az egyházi elnök törvényszék elé állíttassák. A gyűlés mind a presbyterium elnökének, mind magának a presbyteriumnak, mind az esperességi elnökségnek a fenforgó ügyre vonatkozó minden eljárását hibátlannak találván, az elégedetlenek kérelmét elvetette, K. és T. urakat pedig, mint csendháborítókat, pörbe fogatni határozta. Nehogy az gondoltathassék, mintha magán az esperességi gyűlésen is hölmi pártszenvedélyek uralkodtak volna, megjegyzem, hogy a fölebbi határozatok egytöl-egyig mind egyhangúlag hozattak, amiből aztán önként következett, hogy a gyűlés szívesen fejezte ki ragaszkodását, bizalmát és tiszteletét elnökei iránt, mint akik az egyházban oly szükséges rend felett éber szemekkel örködnek. Azon romboló irány, mely a föllebbi pontokban nyilatkozik, intésül szolgálhatna egyházaink világi intelligentiájának arra nézve, hogyha az egyház fenmaradása előtte nyom valamit, magát az esperességi gyűlésen az eddiginél jobban érvényesíteni ne restelje. Jól esik hálásan megemlítenem, hogy a herényi mindkét ajkú egyház igen tisztelt lelkészei és hívei ritka szívességgel gondoskodtak arról, hogy három napi ottlétünk alatt az otthon hiányát ne érezzük. De ha saját hitfeleink kitűnő vendégszeretete is nagy köszönetre érdemes, mit szóljunk akkor tekintetes Bonyhay Benjamin urnák testvéries viselkedésére, amely szerint Ő nemcsak tanácskozásainkban, sőt még a vidékiek ellátásában is a leglekötelezőbb előzékenységgel részt vett. — Isten éltesse öt bajtalan körülmények között 1! _______ _ Új donságok. — Pénteken estig 1675 választó Íratta be magát, 35 pedig reclamatióra jegyeztetett elő. — Figyelmeztetjük a választó közönséget, hogy a beirás csak ma esti 6 óráig tart és ki magát ez ideig be nem Íratja, szavazati jogától elesik. — Az I. Gyulavárosi takarékpénztár e hó 2-án tartá alakuló közgyűlését szép számmal egy begyült részvényesek jelenlétében. — A gyűlést Jancsovics Pál alispán ur, mint ideiglenes elnök megnyitván, a benne eddig helyezett bizalmat megköszönve felszólitja a részvényeseket a gyűlés vezetésére egy elnök és jegyző választására. — A jelenvoltak egyhangúlag Jancsovics Pál urat kérók fel elnökül, jegyzőül pedig Schmidt József urat. — Majd az ideiglenes igazgató Kertay Zsigmond úr olvasá fel jelentését az elöleges intézkedésekről, és előterjeszti a ministerium által módosítás végett leküldött alapszabályokat, a melyek felolvastatván, elfogadtattak. Következett az elnök, igazgatók és választmány megalakítására a szavazó ivek kiosztása, és egy szavazat szedő küldöttség kinevezése ; — a szavazat eredménye a következő. Elnök: Jancsovics Pál, alelnök: Barano- vics Gergely, igazgató: Kertay Zsigmond, aligazgató: Ladies György, választmányi tagok: Oláh György, ifj. Mogyoróssy János, Fábry Márton, Dobay János, Czingulszky József, Alcser János, Végh József, Bak Salamon, Papp Mihály, Schmidt József, Popovics Jusztin, Nagy Ferencz, Keller Imre, Petik Ambrus, ifj. Kolmann Ferencz, Vinkle Gábor, Bak Soma Csabáról, Hámory Lajos Elekről, Haasz Sándor Aradról, Herodek Li- pót, póttagok: Bene István, Moldovány István, Oláh Sándor, Orley István, Dániel Pál, Steinfeld Ignátz, Kis Mihály, Fikker Ferencz, Bekker Antal, Moldovány Alajos, számvisz- gálók: Party Ferencz, Szulimán István, Lé- derer Lajos, Hoffmann Alajos, ifj. Kratoch- vili József. — — Az I. Gyulavárosi takarékpénztár választmánya e hó 11-én tartandja első gyűlését. — Tárgya egyéb intézkedések mellett a pénztárnok, vezérkönyvvezetö megválasztása. — — Biztos hírként közölhetjük, hogy gróf Wenckheim Frigyes esküvője Wenckheim Krisztina grófhölgygyel e hó 18-án menend végbe kigyósi birtokán. — A szép frigyet mindnyájunk áldása kiséri, hitünk: hogy az, ki bőkezű adakozásával annyi könnyet törölt le a szenvedők arczárói csak boldog lehet. — A napokban az alföld-fiumei vonalon Vásárhely-Váradig egy szegény nő utazott betegen négy gyermekével. Az anya és gyermekek már a legszükségesebbeket nélkülözék, már éheztek. Akkor elő áll egyik mozdonyvezető a vendégkocsikat sorra járva kére- getett a szegény család részére. A mozdony- vezető nemes emberbaráti fáradozása nem volt sikertelen, — az utazók könyörülete segített a család nyomorán. A mozdonyvezető igaz csak nemesebb ösztönének engedett, csak emberbaráti kötelességét teljesité, de mai nap már ez nagy érdem, s hogy tudják meg olvasóink nevét, ide Írjuk: Limanovszky Nándor. A szegény nő pedig Ardayné volt, kinek kedves kis leánykájára városunk közönsége bizonyosan emlékezni fog tavalyról a „Jól őrzött kis leány* czimü vígjátékból. + A Fekete-Körös veszélyesen árad, az intézkedések a veszély elhárítására már is megtélettek, hanem ha ily esőzések lesznek továbbra is, nagyon szomorú kilátásaink lehetnek, hogy a „bánom* puszta ismét viz alá kerül. — Újabb tudósítások szerint a viz már ki is tört. .— Színészeink bátran elmondhatják, hogy „Megnehezült az idők vizenyős járása felettük“; — a két hét óta tartó esőzések végett múlt héten egy, e hét folytán pedig három előadásuk elmaradt, hogy ily körülmények között — támogatva a közönség részvétlenségét öl az előadási napokon is, — nem valami jól érzik magukat, mondani, is felesleges; pedig e társulatnak drámai képessége igen kitűnő. — Hja de hiába! az operette cultus imádói vagyunk. — Szerkesztőségünkhöz beküldetett: Előfizetési felhívás „Apollóu czimü zenemű folyóiratra megjelen minden hó l-sö és 15-ik napján, nyolez tömött nyomású oldal tartalommal. — Tartalma: klaszikus-, salon-, táncz- zené, indulók, dalmüegyvelegek (Potpourri) átiratok, ábrándok stb. nép- és müdalok stq — Előfizetési ár: egész évre 5 frt, félévre 2 frt 50 kr. negyed évre 1 frt 25 kr. Az egyes darabok boltiára legalább is tízszer na-
