Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-06-09 / 10. szám

szélsőségeire : a fegyelraetlenségre és a túl­ságos fegyelemre, mint olyanokra, amelyek a panaszok kiapadhatlan forrását képezik. Fegyelmetlenség alatt azon állapotot értem’ amidőn a tanitó tanulói irányában jogos aka­ratát érvényre emelni nem tudja; a túlságos fegyelem alatt pedig, amidőn a büntetés vesz- szejét a szenvedély suhogtatja. A fegyelmet­lenség útjában áll az iskola legfőbb ózdijá­nak : az érzelmek nemesítésének és a jó irá­nyú akarat felébresztésének; a túlságos fe­gyelem remegövé, alattomossá teszi a lelket, s a munkásság ösztönét a bőrnél beljebb nem engedi hatni. Mindegyik szélsőségnek még azon átka is megvan, hogy lejtő, amelyen a megállapodás külső fék nélkül nehéz, míg a lejjebb rohanás természetes, annál természe­tesebb, mert a népiskolai tanitó a jó móddal nein fékezhető tanuló kitiltására nem is gon­dolhat. Mihelyt feltesszük, hogy az ember hibáját beismerni és mérsékelni képes; hogy előtte a becsület vagy szégyen, a biztos hivatal vagy lehető koldusbot nem mindegy; mihelyt elismerjük, hogy az egyháznak, illetőleg az egyház kormányzó testületének jogában áll a megengedett fegyelmi eljárások egyikével sem fékezhető tanulót iskolájából kitiltani, mihelyt ezen testületről annak belátását fel­tesszük, hogy a garázda tanuló eltávolítását az egész iskola jobbléte parancsolja: kényte­lenek vagyunk megengedni, hogy a rendes felügyeleti iskola-látogatás a fegyelmi szélső­ségeknek erős féke lenne. Hisz a fegyelmi hibák einem rejthetők ; ezeket a látogató csak úgy észreveszi az iskola arczán, miut észre­vesszük a fa betegségét annak levelein. S mivel jelentésének a fegyelmi hibákrá is ki kell terjeszkednie, ezeknek a kormányzó testületben valő tárgyalása, tehát a tanítónak ezekre való figyelmeztetése elmaradhatlan. Avval pedig egy pillanatig se altassuk ma­gunkat, hogy ily figyelmeztetés ennek utána is csak úgy el fog párologni, mint elpárol-, gott eddig. A világ rendezkedik, a hivatalos eljárások felett mind jobban-jobban oszlatja a ködöt a nyilvánosság; a nép szemlátomást kapaszkodik a bíráló székre s a biráló szék oly közel van a birói székhez, hogy ezt amat­tól még a hiványon keresztül is könnyen meg­láthatni. VII. Nemcsak a színpadon van lámpaláz, meg­van az, az iskolai vizsgákon is sok tanuló­nál, megvan némely tanitónál is. Az ily ta­nitó aztán zavarba jő, ügyetlenkedik; zavárttá ügyetlenné teszi nemcsak a vele rokonter- mészetü tanulót, hanem a különben legvizs- gaképesebbet is. Az ilyen gyarlóság nevelője a társadalmi szükkörüség; orvossága a mi­nél nagyobb nyilvánosság. A rendes felügye­leti iskola-látogatás oly állandó sugara a nyil­vánosságnak, mely úgy a tanitó, mint a ta­nuló lélekéberségét neveli, fellépésüket, be­szédüket a bátorság biztosságához segíti s megóvja a tanítót azon hálátlan helyzettől, hogy boltja eléggé megtelt s a nép számára állitott kirakata mégis üres legyen. De még ha üres lenne is, a látogató ez esetben is le­venné a tanitó válláról a felelősséget, ha 8 ha­vi tapasztalata bizonyítaná, hogy az iskola valóságos értéke a vizsgái látszatnak felette áll. ­(Folytatása köv.) Válasz Kr. Gy. urnák az ellennézetek­re községi rendezésünk ügyében. A vita, az irodalmi illem korlátái között mindenkor kedvezőbb benyomást tesz az ol­vasóra, mintha az a személyeskedések terére csapódik at. Ha Kr. Gy. ur nyilatkozatot várt küszöbön álló községi rendezésünk ügyé­ben e lap hasábjain, úgy várakozása telje­sedésbe ment, es kétszeresen örvendek azon, hogy az én egyéni nézeteimre saját nézetei­vel válaszolt, amelyek bizonyos tekintetben egyek, csakhogy mig én jelen anyagi ked­vezőtlenebb helyzetünkre utalok és minden részben a mennyire lehetséges a költségkí­mélést állítom előtérbe városunk kormányza­tának módozataiban, o uj jövedelem források nyitása, heverő tőkék felhasználása stb. által hiszi elérhetőnek városunk felvirágzását, emel­kedését már a jelenben is; sajnos azonban csak az, hogy a gyermeket nem nevezi meg nevén, nem mondja meg, hogy hol van e heverő tőke, honnan bugyogjanak elő e jö­vedelmi ferrások; köszönettel tartoznánk Kr. Qy. urnák ha Mózes vesszejét nem az elmé­letben állitná elénk, hanem a gyakorlatban. — Nem kétségbeesés, sem a körültekintés hiánya Íratta velem ama czikket, hanem vi­szonyaink és környülményeinknek meglehe­tős ismerete; legyen meggyőződve, hogy ar­ra a kilátszó Iókörörare a higgadt megfontolás bélyege van sütve, és mert nézeteimet koránt sem sorozom a csalhatatlanok közé, távol ál­lok a sofismáktól is ; — kétségbeesésre egy- átalán ok nincs, de higgadt körültekintésre igenis égető szükségünk van. — Községi va­gyonunk sokkal kevesebb, sem hogy abból a szükségelt kiadásokat fedezhessük, és e községi vagyonunk egy része elemi csapások folytán két óv óta közjövedelmeinket megle­hetősen apasztja, mert jövedelmet nem hoz ; könnyű elméletileg beszélni, csakhogy a gya­korlat az elméletet vajmi gyakran meghazud­tolja; példa vagyunk önnön magunk. — Ha egy ügyes gazdatiszt meg tud egy birtokot a romlástól menteni, miért ne tudná városun­kat egy értelmes, munkás és erélyes bíró oda emelni, ahol annak lennie kell. Én az egész megyei gyámkodást, melyre csikkében oly nagy súlyt fektet, a jelen me­gyei szervezet közt csak névleg látom, mely egy higgadt értelmes emberrel községi ügye­ink élén, még kevesbedik; pedig rendezett tanácscsal sem leszünk ám még vármegye. Azt gondolja Kr. Gy. ur, hogy a polgár- mesteri czim és az avval járó nagyobb fize­tés húzása elég biztosíték arra, hogy ügye­ink rendbe jöjjenek, én bizony nem szeret­nék oly embert városunk élén látni, ki a polgármesteri czimre vetné a fösulyt, mert e czimnek köpenyege alatt könnyen tespe- désbe maradhatnánk. Menten a hiúság és czimkőrságtól kell an­nak állani, kit a nép-bizalom oda emel, er­kölcsi súlyának egész hatalmával és vas kö­vetkezetességgel kell végrehajtani a képvi­selet határozatait és őrködni e város érdeke fölött, miért volna ez egy községi elöljáró­nál theoria ? ki gátolja öt legjobb szándéka­inak végrehajtásában ? ha azok a közjóra irányozvák; ott van Csaba, nem-e a közsé­gi elöljáróság jóakaratu buzgalma karöltve az értelmiséggel teszi azt versenytársunkká, nem-e a községi elöljáróság alatt emeli di- szes épületeit, kövezi utait, világitja utszáit, fentartja polgári iskoláját. — Ott van Szar­vas, nem bizonyitéka-e legújabb biróválasz- tása az értelmiségből — hogy haladását óhajt­va, egy oly embert tisztelt meg bizalmával, ki mint községi elöljáró igen is gyakorlati Ieend, és ki a birói czimmel nagy községben egészen helyén érzi magát. Hozzuk ügyeinket, egy értelmes emberrel városunk élén, először rendbe, rendezzük pénzügyeinket, igyekezzünk népünket hozzá­szoktatni ahhoz, hogy városi tartozásait lel­kiismeretesen teljesitse, de nem végrehajtá­sok utján, hanem nlkalomnyujtás által, hogy azokat ha pénzben nem, tehát munkája által teljesitse. — Igyekezzünk valahára gyerme­keinknek legalább egy polgári iskolát léte­síteni, bogy azokban értelmes, maguk lábán járni tudó iparosokat vagy földészeket tud­junk nevelni, akkor aztán nem bánom, ha városunk élére főispánt választunk is. Ha azonban Kr. Gy. ur a heverő tőkéket és uj jövedelmi forrásokat a bokorból kiug­rasztja, és át fogom látni, hogy e források és jövedelmek többé nem elméletben vannak; ha a rendezett tanács mellett kardoskodók egy részének háta a községi adólap számai­tól nem fog borsódzni, és a fizetést nem so- rozandják az elmélet közé, higyje meg, hogy készséggel fogok nézetei előtt meghajolni, és vele együtt mondandóm: „Éljen a rendezett tanács Levelezés. B.-Csaba, jun. 2. A békési ág. hitv. ev. esperesség május 29- és 30-án gyülésezett M.-Berényben, nagytisz- teletü dr. Szeberényi Gusztáv esperes és te­kintetes Kemény Mihály felügyelő elnöklete alatt Az elnökség higgadt és tapintatos, a kö­zönség szokatlanul nagy volt. Kiemelendő tárgyak: 1. A t.-komlósi egyház, meghalván egyik Papjai ennek helyét csonkított hivánnyal el­látandó pappal akarta betölteni. Mivel a hi­vány megcsonkítása egyházi törvényeinkbe ütközik, esperes ur a pap-választást nem en­gedte meg. A gyűlés esperes ur eljárását helyeselte s a t.-komlósi egyházat az eredeti hivány épségben tartására és egyúttal pap­választásra utasitotta. 2. Az orosházi egyháznak újabban is a szegényebb osztályból összeállított presbyte- riuma azon van, hogy az egyházi adó súlyát a szegényebb osztály minél kévésbbé, a va­gyonosabb minél jobban érezze. Ezen törek­vésből kifolyólag elhatározta, hogy a hivek a földnek holdjától, tekintet nélkül a holdak számára, 5 iteze búzát fizessenek. Az espe- rességi gyűlés szükségesnek találta ezen ha­tározatot felfüggeszteni s egy méltányos adó­kulcs kidolgozása végett Orosházára bizott­mányt kiküldeni. 3. B., szarvasi tanitó már régebben bevá- doltatott, hogy leány-tanitványainak erkölcsét szándékosan rontja. Ezen vádat esperes ur áttette az esperességi cónsistoriumhoz; a con- sistorium a vádlottat hivatalától, meghagyván fizetését, felfüggesztette s pörbe fogatását el­rendelte. Föllebbeztetvén az ügy, a második törvényszék az első végzését helybenhagyta, de a harmadik alaki hiba miatt megsemmisí­tette, illetőleg az esperességi gyűléshez, mint amely a pörbe fogatást egyedül mondhatná ki, utasította. Ezen stádiumában a dolognak esperes ur saját, törvényes hatalmából füg­gesztette fel, birtokon belől B. urat, most pe­dig a bepörlés kérdését a gyűlés elé terjesz­tette. A gyűlés esperes ur eljárását szabatos­nak találta, s elrendelte, hogy B. ur birto­kon k i vü 1 azonnal pörbe iogattassék. 4. A szarvasi egyháznak a fennálló dol­gokkal elégedetlen része felforgató terveinek keresztülvitele végett gyűlést akart tartani. Ezen elégedetlenek, miután kívánságukba sem a szarvasi presbyterium, sem az esperességi elnökség, — tiltván törvényeink — sem ezek folytán a szarvasi t. szolgabiró ur bele nem egyezett, engedélyért t. alispány úrhoz folya­modtak, aki aztán az engedélyt meg is adta. Alispán urnák ezen beavatkozása az illető helyre sérelemképen felterjesztetik. 5. A szarvasi egyház egyik lelkésze hiva­taláról lemondván, esperes ur — mindenütt magától értődik a világi elnökség hozzájárt]- ( lása — a pap választást törvényeinkhez al- kalmazottan megindította és keresztülvitte. Noha ezen választást a kerületi elnökség is megvizsgálta és kifogástalannak találta; még­is K. és T. urak megindították ellene az iz­gatást, pártot csináltak az egyházban, kül­döttséget és folyamodványt küldtek a gyűlés­re, kérvén, hogy a választás megsemmisites- sék, a presbyterium elmozdittassék, az egy­házi elnök törvényszék elé állíttassák. A gyű­lés mind a presbyterium elnökének, mind ma­gának a presbyteriumnak, mind az esperes­ségi elnökségnek a fenforgó ügyre vonatko­zó minden eljárását hibátlannak találván, az elégedetlenek kérelmét elvetette, K. és T. urakat pedig, mint csendháborítókat, pörbe fo­gatni határozta. Nehogy az gondoltathassék, mintha magán az esperességi gyűlésen is hölmi pártszenve­délyek uralkodtak volna, megjegyzem, hogy a fölebbi határozatok egytöl-egyig mind egy­hangúlag hozattak, amiből aztán önként kö­vetkezett, hogy a gyűlés szívesen fejezte ki ragaszkodását, bizalmát és tiszteletét elnökei iránt, mint akik az egyházban oly szükséges rend felett éber szemekkel örködnek. Azon romboló irány, mely a föllebbi pon­tokban nyilatkozik, intésül szolgálhatna egy­házaink világi intelligentiájának arra nézve, hogyha az egyház fenmaradása előtte nyom valamit, magát az esperességi gyűlésen az eddiginél jobban érvényesíteni ne restelje. Jól esik hálásan megemlítenem, hogy a herényi mindkét ajkú egyház igen tisztelt lelkészei és hívei ritka szívességgel gondos­kodtak arról, hogy három napi ottlétünk alatt az otthon hiányát ne érezzük. De ha saját hitfeleink kitűnő vendégszeretete is nagy kö­szönetre érdemes, mit szóljunk akkor tekin­tetes Bonyhay Benjamin urnák testvéries vi­selkedésére, amely szerint Ő nemcsak tanács­kozásainkban, sőt még a vidékiek ellátásában is a leglekötelezőbb előzékenységgel részt vett. — Isten éltesse öt bajtalan körülmények között 1! _______ _ Új donságok. — Pénteken estig 1675 választó Íratta be magát, 35 pedig reclamatióra jegyeztetett elő. — Figyelmeztetjük a választó közönsé­get, hogy a beirás csak ma esti 6 óráig tart és ki magát ez ideig be nem Íratja, szava­zati jogától elesik. — Az I. Gyulavárosi takarékpénztár e hó 2-án tartá alakuló közgyűlését szép szám­mal egy begyült részvényesek jelenlétében. — A gyűlést Jancsovics Pál alispán ur, mint ideiglenes elnök megnyitván, a benne eddig he­lyezett bizalmat megköszönve felszólitja a részvényeseket a gyűlés vezetésére egy el­nök és jegyző választására. — A jelenvol­tak egyhangúlag Jancsovics Pál urat kérók fel elnökül, jegyzőül pedig Schmidt József urat. — Majd az ideiglenes igazgató Kertay Zsigmond úr olvasá fel jelentését az elöleges intézkedésekről, és előterjeszti a ministerium által módosítás végett leküldött alapszabályo­kat, a melyek felolvastatván, elfogadtattak. Következett az elnök, igazgatók és választ­mány megalakítására a szavazó ivek kiosz­tása, és egy szavazat szedő küldöttség kine­vezése ; — a szavazat eredménye a követke­ző. Elnök: Jancsovics Pál, alelnök: Barano- vics Gergely, igazgató: Kertay Zsigmond, aligazgató: Ladies György, választmányi ta­gok: Oláh György, ifj. Mogyoróssy János, Fábry Márton, Dobay János, Czingulszky Jó­zsef, Alcser János, Végh József, Bak Sala­mon, Papp Mihály, Schmidt József, Popovics Jusztin, Nagy Ferencz, Keller Imre, Petik Ambrus, ifj. Kolmann Ferencz, Vinkle Gá­bor, Bak Soma Csabáról, Hámory Lajos Elekről, Haasz Sándor Aradról, Herodek Li- pót, póttagok: Bene István, Moldovány Ist­ván, Oláh Sándor, Orley István, Dániel Pál, Steinfeld Ignátz, Kis Mihály, Fikker Ferencz, Bekker Antal, Moldovány Alajos, számvisz- gálók: Party Ferencz, Szulimán István, Lé- derer Lajos, Hoffmann Alajos, ifj. Kratoch- vili József. — — Az I. Gyulavárosi takarékpénztár választmánya e hó 11-én tartandja első gyű­lését. — Tárgya egyéb intézkedések mellett a pénztárnok, vezérkönyvvezetö megválasztá­sa. — — Biztos hírként közölhetjük, hogy gróf Wenckheim Frigyes esküvője Wenckheim Krisztina grófhölgygyel e hó 18-án menend végbe kigyósi birtokán. — A szép frigyet mindnyájunk áldása kiséri, hitünk: hogy az, ki bőkezű adakozásával annyi könnyet törölt le a szenvedők arczárói csak boldog lehet. — A napokban az alföld-fiumei vonalon Vásárhely-Váradig egy szegény nő utazott betegen négy gyermekével. Az anya és gyer­mekek már a legszükségesebbeket nélkülözék, már éheztek. Akkor elő áll egyik mozdony­vezető a vendégkocsikat sorra járva kére- getett a szegény család részére. A mozdony- vezető nemes emberbaráti fáradozása nem volt sikertelen, — az utazók könyörülete se­gített a család nyomorán. A mozdonyvezető igaz csak nemesebb ösztönének engedett, csak emberbaráti kötelességét teljesité, de mai nap már ez nagy érdem, s hogy tudják meg ol­vasóink nevét, ide Írjuk: Limanovszky Nán­dor. A szegény nő pedig Ardayné volt, kinek kedves kis leánykájára városunk közönsége bizonyosan emlékezni fog tavalyról a „Jól őrzött kis leány* czimü vígjátékból. + A Fekete-Körös veszélyesen árad, az intézkedések a veszély elhárítására már is megtélettek, hanem ha ily esőzések lesznek továbbra is, nagyon szomorú kilátásaink le­hetnek, hogy a „bánom* puszta ismét viz alá kerül. — Újabb tudósítások szerint a viz már ki is tört. .— Színészeink bátran elmondhatják, hogy „Megnehezült az idők vizenyős járása felet­tük“; — a két hét óta tartó esőzések végett múlt héten egy, e hét folytán pedig három előadásuk elmaradt, hogy ily körülmények között — támogatva a közönség részvétlen­ségét öl az előadási napokon is, — nem va­lami jól érzik magukat, mondani, is felesle­ges; pedig e társulatnak drámai képessége igen kitűnő. — Hja de hiába! az operette cultus imádói vagyunk. — Szerkesztőségünkhöz beküldetett: Előfizetési felhívás „Apollóu czimü zenemű folyóiratra megjelen minden hó l-sö és 15-ik napján, nyolez tömött nyomású oldal tartalom­mal. — Tartalma: klaszikus-, salon-, táncz- zené, indulók, dalmüegyvelegek (Potpourri) átiratok, ábrándok stb. nép- és müdalok stq — Előfizetési ár: egész évre 5 frt, félévre 2 frt 50 kr. negyed évre 1 frt 25 kr. Az egyes darabok boltiára legalább is tízszer na-

Next

/
Thumbnails
Contents